Vadászat, vadgazdálkodás II.



Hasonló dokumentumok
Vadászati idények 2010

A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI

1. A termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosítása

1996. évi LV. törvény

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ

2012 év madara - az egerészölyv

Vadászati állattan és etológia

Vadászat, vadgazdálkodás II.

Vadászati állattan és szervezettan. Vízi vadfajok

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal

Vadászati állattan és etológia

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

Vadászati állattan és szervezettan. Egyéb szárnyas vadfajok

. oldal 5. Aranysakál (Canis aureus), 6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus), 7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), 8. Mosómedve (Procyon lotor), 9.

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Magyarországi vadak etológiája

Tkés réce (Anas platyrhynchos)

56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet

Magyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

Vadászati állattan és etológia

. oldal 5. Aranysakál (Canis aureus), 6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus), 7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), 8. Mosómedve (Procyon lotor), 9.

Vadgazdálkodási adatok Pest megye

- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából

Fácán (Fhasianus colchicus)

7/2010. (II. 2.) FVM rendelete

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ

Vadászati állattan és etológia

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

Kállai Krisztina 1 Bodnár Károly 2

A 2000/2001. VADÁSZATI ÉV VADGAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYEI ÉS A TAVASZI VADÁLLOMÁNY BECSLÉSI ADATOK

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

A törvény tárgya 1 / :55

A trófeaszállítás feltételei. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály április 5.

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei,

Az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezetének lapja

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

Vadászati állattan és etológia

I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja!

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 79/2004. (V. 4.) FVM rendelete

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Apróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére

A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2009. (...) FVM rendelete

1996. évi LV. törvény

1996. évi LV. törvény Hatályos:

MEGÁLLAPODÁS a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között

Vadászati állattan és etológia

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

lkodási vadgazdálkodás Apróvadgazd vízivadfajokkal? lkodási modellek alapadatok (terep) hipotézisek terepi teszt ellenőrz konyság, alkalmazhatóság,

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

Amazónia varázslatos állatvilága

Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: Ft

Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.

VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból

Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre

Szalonka. Szalonka. Szalonka - vonulás. Szalonka. Szalonka. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. A magyar kacsa tenyésztési programja

A VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Felismerés jegyei:

VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.

ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

Terepi madárhatározó vadgazdálkodóknak

Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg

VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év

INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor

Távoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Az agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Vadászati állattan és etológia

2010. X. szám. Aktuális teendők

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra

BÁCS VADÁSZ. Fotó: Ladányi Tamás. Kelebia, december 1.

Átírás:

Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: madarak

Tematika A hazai apróvadfajok jellemzése. Ragadozógazdálkodás. Apróvad gazdálkodás, apróvad tenyésztés. Vadászati módok. Vadbefogás. Vadászkutyák. Íjászat. Solymászat. Agarászat. Vadgazdálkodási szempontú élőhely fejlesztés. A vadászat-vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata. Irodalom: Heltay István (szerk.): Vadásziskola, Hubertus Vadkereskedelmi Kft., Szekszárdi Nyomda Kf., Szekszárd, 2000 Faragó Sándor: Vadászati állattan, Mezőgazda kiadó, Budapest, 2002 Kőhalmy Tamás (szerk.): Vadászati enciklopédia, Mezőgazda kiadó, Budapest

Vadászható hazai apróvad fajok Madarak: Fácán (Phasianus colchicus) Fogoly (Perdix perdix) Vetési lúd (Anser fabalis) Nagy lilik (Anser albifrons) Tőkés réce (Anas platyrchynchos) Böjti réce (Anas querquedula) Csörgőréce (Anas crecca) Barátréce (Aythya ferina) Kerceréce (Bucephala clangula) Szárcsa (Fulica atra) Erdei szalonka (Scolopax rusticola) Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Örvös galamb (Columba palumbus) Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) Szarka (Pica pica) Szajkó (Garrulus glandarius)

Vadászható hazai apróvad fajok Emlősök: Mezei nyúl (Lepus europaeus) Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) Róka (Vulpes vulpes) Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Nyestkutya (Nyctereutes procyonides) Mosómedve (Procyon lotor) Közönséges görény (Mustela putorius) Nyest (Martes foina) Borz (Meles meles) Aranysakál (Canis aureus)

Vadászat védettség Vadászhatóság : egész évben szezonálisan Vadászati idény kijelölése: szaporodási időszakbeli kímélet hagyományok (szalonka) évente a végrehajtási rendelet szabályozza böjti réce aranysakál

Fácán Vadászható (kakas: okt. 1 febr. 28). Fácántyúk kibocsátás esetén lőhető, idény nélkül, megadott feltételekkel. Ivari dimorfizmus. Vadászfácán: alfajok hibridje. Nyakörv: 85 % (Szolnok 90 %, Nyírség 31 %). Alfajok: Kínai örvösfácán: a nyakán éles fehér gyűrű, a toroktájon elkeskenyedve és kicsit megszakítva. Mongolfácán: széles, fehér nyakörv elöl szélesen megszakított. Világos szivárványhártya. Zöld (japán) fácán: nincs nyakörve. Angol sötét vadászfácán: nyakörve nincs, egészen sötét tónusú. Formóziai fácán: nyakörves, világosabb alaptónusú. Törökfácán: vadászfácán félalbínó egyedeiből szelektálták ki. Fehér fácán: vadászfácán albínó egyedeiből szelektálták ki. Pennsylvániai fácán: főleg szaporodásbiológiai eltérések.

Fácán Politipikus faj, Eurázsiában 33 természetes alfajjal. Poligynia. 5-8- tyúk/kakas A tyúkok keresik fel a dürgő kakasokat. Dürgés március közepétől, fészekrakás április közepétől. Átlagos tojásszám 12 (6-18). Kedveli a szegélyeket. Csak a tojó ül, kelés a 24. napon. Felnőtt madaraknál az állati eredetű táplálék csak másodlagos, de a csibéknél kiemelten fontos. Állandó madár, a fiatalok kóborolnak. Nagy gond a túlzott kibocsátás (1990-ben 1,8 millió volt). Ma a természetes állomány 800 000 körülire becsült.

Cseh fácán, Réz fácán, Közönséges fácán

Kínai örvös fácán

Mongol fácán

Formóziai fácán

Pennsylvániai fácán

Angol sötét vadászfácán

Vadászfácán -ok

Vadászfácán -ok

Fogoly Vadászható (okt. 1 dec. 31), de csak ott ahol mesterségesen tenyésztett állomány kibocsátása is történik. A kakas és a tyúk nagyon hasonlít egymáshoz, a mellkasi patkó alakú folt a tyúkok egy részénél is megtalálható, így az sem elkülönítő ivari bélyeg. Biztos ivari elkülönítés kézbe vett madaraknál lehetséges: a szárnyfedő és válltollakon a tollszár mellett kétoldalt a kakasoknál keskeny sárgás csík húzódik keresztcsík nélkül, míg a tyúkoknál ezeken a tollakon 2-3 sárgás keresztcsík látható. 35-45 dkg tömegűek Palearktikus elterjedésű, 7 alfaj és 3 ritka, de genetikailag rögzült mutáció. Eredetileg az erdőspuszták és bizonyos mocsaras részek madara volt, de fokozatosan mezei madárrá, sőt mezőgazdasági kultúrakövető fajjá vált (USA és Kanadabeli telepítésének az oka is a feltört préri kipusztult préri tyúk állományainak pótlása volt.)

Fogoly Kedveli a fasorokat, bokorsorokat, az állandó növényzetű árokpartokat, töltéseket, gyepsávokat, ruderáliákat. Igényeit a szegély élőhelyek és extenzív területek elégítik ki leginkább. 1935/36: 1,5 millió fogoly, napjainkban 60-70 000. Áprilisban kezdi a fészkelést, akár 2 sarjúfészke is lehet. (8)-10-20-(24) tojás. Monogámia. Tartós párkapcsolat. Párválasztás: a tyúkok választanak a szomszédos csapatból. Csak a tyúk ül, a kotlás 24-25 nap. A kakas és a tyúk együtt vezeti a csibéket. Tél végéig családi, vagy nagyobb kötelékben. Mindenevő, a csibéknek kiemelten fontos a rovartáplálék. Állandó madár.

Vetési lúd Vadászható (okt. 1 jan. 31). A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád Megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász- Nagykun-Szolnok Megye Tiszántúli területén december 1-én kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta fajonként és személyenként összesen legfeljebb négy darab ejthető el. Álló helyzetben vagy röptében a feje és a nyaka csaknem feketének látszik. Az öregek melle szürke, hasa, alsó és felső farkfedői fehérek, a csőr töve megőszül. A csőr fekete, alfajtól függő vastagságú narancssárga gyűrűvel. Szeme sötétbarna, lába narancssárga. A tundrán és a tajgán fészkel, hazánkban csak átvonuló (80-150 000). Fűféléket, magvakat fogyaszt. Fogyatkozó egyedszáma miatt napi terítékkorlátozás személyenként 4 példány, éves terítéke 4-6000 példány.

Nagy lilik Vadászható (okt. 1 jan. 31). A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád Megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász- Nagykun-Szolnok Megye Tiszántúli területén december 1-én kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta fajonként és személyenként összesen legfeljebb négy darab ejthető el. A vetési lúdhoz hasonlóan szürkésbarna színű, de attól kisebb termetű. Feje, nyaka, háta barnás, begye és hasa szürkés. Hússzínű csőre körül fehér folt, mely a homlokot is beborítja. Lába a hússzínűtől a narancssárgáig. Az idősebb madarak hasának fekete harántsávozása összefüggő foltot is alkothat. Arktikus és cserjés tundrák, mocsarak fészkelő faja. Fűfélék, magvak. Hazánkban átvonul, vagy itt telel. 100-150 000 körüli átvonuló hazánkban. Legelési és taposási kár? 200-1500 éves teríték.

A vadrécék vadgazdálkodási jelentősége Országos állomány: Nincs teljes állomány becslés, ezért csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre a fészkelő állományról Magyar Vízivad Monitoring (MME) Évszakonként változó az állománya: November 280-300 ezer Január 80-90 ezer Évi 50-70 ezer a teríték, 89 %-a tőkés réce Az utóbbi években csökkenő a teríték a vízi élőhelyek védelme miatt. Fokozott ellenőrzés a természetvédelem részéről! 2005-től az ólomsörét tilalom miatt további csökkenés

A vadrécék vadgazdálkodási jelentősége Tenyésztés: Kizárólag tőkés réce 4-5000 db-os a mesterséges törzsállomány 150-180 ezer a kibocsátás Ebből 120-140 ezer a teríték A nevelt récét 7-8 EUR/db körüli áron adják A vadréce 13-15 EUR/dd

Tőkés réce Vadászható (szept. 1 jan. 31). Napi terítékkorlátozás 8 példány, kivéve tenyésztett. Legfontosabb vízivadfajunk. Gyakorlatilag minden vizes élőhelyen előfordul. Tenyésztik is. Évi 1 költés, sarjúfészek lehetséges. (5)-7-11-(16) tojás. 28 napos kotlás. Csak a tojó felügyeli a fészekhagyó fiókákat. Hazánkban 100-150 000 fészkelő pár. Mindenevő. Haltáp, vagy aratás előtti gabonafogyasztása kárt okozhat. Hazánkban részben vonuló. Átvonulók száma 200-500 000. 80-100 000 körüli éves teríték.

Böjti réce Vadászható (jelenleg nincs vadászati idénye). Apróréce. Nászruhás gácsér: sötétbarna fejen széles fehér szemsáv. Türkizzöld szárnytükre fehérrel szegett. A tojó és a nyári hím tollazat világosbarnán foltozott. A tojó szárnytükre szürkésbarna kétoldali fehér szegéllyel. Hazánkban alföldi jellegű élőhelyek fészkelő faja. Hazánkban 1200-1500 fészkelő pár. Főleg növényevő, mezőgazdasági területekre is kijár, főleg gyommagvakért. Vonuló. 800-1500 éves teríték.

Vadászható (szept. 1 jan. 31). Terítékkorlátozás napi 8 pld. Apróréce. Csörgőréce Nászruhás gácsér: gesztenyebarna fej, széles zöld, a tarkóra lefutó szemsáv, melyet a fej oldalán krémszínű csík szegélyez. Hasa fehér, a mell és a begy világos, barna foltokkal. Szárnytükre zöld, kifelé fekete, felül széles fehér csíkkal. A tojó és a nyugalmi ruhás hím elülső része barna, a melltollak világosan szegettek, szárnytükre zöld, világosabb szegéllyel. Hazánkban csak kevés fészkelési adata van, sekély állóvizekről. 0-5 pár. Enyhe teleken 10 000-nél is több áttelelő, 20-30 000 átvonuló. Mindenevő. 5000 körüli éves teríték

Barátréce Vadászható (okt. 1 jan. 31). Terítékkorlátozás napi 8 pld. Bukóréce. A nászruhás gácsér feje és nyaka gesztenyebarna, begye és farkfedői feketék. Háta oldala fehéresszürke. Csőrtöve fekete, orrlyukainál kékesszürke. Szárnycsíkja világosszürke. A tojó gesztenye és fekete színei tompábbak. Szem piros, ujjak és csüd szürkék, úszóhártyák feketék. Kedveli a nem túl mély, eutróf állóvizeket. Hazánkban halastavak jellegzetes fészkelője. 5-10 000 fészkelő pár. Mindenevő. Részlegesen vonuló. Átvonuló példányok száma 50-80 000. Éves terítéke 2500-3000 példány.

Kerceréce Vadászható (okt. 1 jan. 31). Napi terítékkorlátozás 8 pld. A gácsér feje és háti oldala fekete, a fej mindkét oldalán a csőr mögött nagy fehér folt található. A felső szárnyfedők és a szárnytükör fehér, akárcsak a nyak és a test alsó fele. Gácsér csőre fekete, tojóé sárgás. A tojó feje sötétebb, háta világosabb barna, melle szürke, nyaka, testalja fehér. Lábuk sárga. Tavak, folyók erdős partján, odúban, 2-5 méter magasan fészkel. Hazánkban 10-15 000 körüli példány téli vendégként, illetve átvonulóként. Pár száz példányos éves teríték.

Vadászható (szept. 1 jan. 31). Napi terítékkorlátozása 8 pld. A felnőttek színe fekete, a csőr és a Szárcsa homlokpajzs fehér, a szem piros, a csüd sárgászöld, a karéjos úszóhártyás lábujjak zöldek. Megzavarva hosszan fut a vízen, fedezéket találva fel sem rebben. Hazánkban nagyon mély és nagyon kicsi vizek kivételével minden vizes élőhelyen előfordul. Évi 1-2 fészekalj, sarjúköltése gyakori. Vegyes táplálkozású, de a növényi táplálék dominál. Hazai fészkelő állomány 80-120 000 pár. Részben vonuló. Főleg a külföldi vendégvadászok lövik szívesen.

A VÍZIVADAK VADÁSZATI IDÉNYEI Vetési lúd, Nagylilik (*) október 1.-január 31. Tőkés réce, Csörgő réce, Szárcsa (**) szeptember 1.-január 31. Barát-, Kerceréce (**) október 1.-január 31. Böjti réce vadászati idény nélkül. * A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád Megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász- Nagykun-Szolnok Megye Tiszántúli területén december 1-én kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta fajonként és személyenként összesen legfeljebb négy darab ejthető el. ** Természetes tőkés-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként és fajonként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

Erdei szalonka Vadászható (márc. 1 ápr. 10). Csak húzáson lőhető: naponta és személyenként maximum 4 pld. ejthető el. Ivari dimorfizmus nincs, biztos nemi elkülönítés csak boncolással lehetséges. Palearktikus faj. Vonuláskor hazánk összes erdőterületén előfordul. Hazai fészkelése középhegységi erdőkben, nedvesebb talajú alföldi erdőkben lehetséges. Promiszkuitás. Szalonkahúzás, pisszegő repülés, dürgés. Általában 4 tojást rak. 2 fészekalj is gyakori. Speciális csőrével főleg ízeltlábúakat fogyaszt.

Balkáni gerle Vadászható (aug. 15 febr. 28). Első hazai megfigyelése 1926. Az 50-es évekre a zárt erdőségek kivételével hazánk egészén előfordult. Hevenyészet fészek, 2 tojás. Akár 4-5 fészekalj is évente. Kultúrakövető faj, leginkább a településeken és környékükön koncentrálódik. Hazai fészkelő állománya 100-300 000 pár. Főleg magevő. Állandó madár.

Vadászható (aug. 15 okt. 31). Ivari kétalakúság nincs. Örvös galamb Sík- és dombvidéki erdők, erdőfoltok, erdősávok, arborétumok, városi parkok. Fészke ágakból összerakott, lapos, laza alkotmány. Általában 2 tojás évi 2-3 költés. Összetojás, akár a vadgerlével is előfordulhat. Hazai becsült állománya 40-50 000 pár. Vonuló faj. Növényevő, főleg magevő, vetésben esetleg kárt okozhat.

Dolmányos varjú Vadászható (júl. 1 febr. 28). + külön engedéllyel. Hazánkban elsősorban a sík- és dombvidékeken gyakori, az összefüggő nagy erdőségeket kerüli. Urbanizációja egyre jelentősebb. Stabil gallyfészkét fasorokba, erdőszéli fákra, magasra építi. Hazai állománya 70-80 000 pár. Állandó madár, de költési időszak után néha vetési varjakhoz csatlakozva bandázva kóborol. A szárnyas apróvadállomány legfontosabb predátora. Engedélyhez kötött szelektív méreg: F-2 (3-triklór-4- metilanilinhidroklorid).

Szarka Vadászható (júl.1 febr. 28) + külön engedéllyel Hazánkban a nagy, összefüggő erdőségek kivételével mindenütt előfordul. A nyílt vidékeket kedveli. Nagyvárosokban a gyérítés hiánya és az állandó táplálékbőség miatt erőteljes urbanizációja is jellemző. Fészekhelynek kedveli a tüskés fákat, cserjéket. A fészeknek általában teteje is van. Magyarországi fészkelő állománya napjainkra 100 000 pár alá csökkent. Állandó madár, bár rendszeresen kóborol. Sok állati eredetű táplálékot fogyaszt, ebbe kétéltűek, hüllők, madárfiókák, tojások, és kisemlősök is beletartoznak a rovarok mellett. A dögre is rájár.

Szajkó Vadászható (aug.1 febr. 28). + külön engedéllyel Erdős területeken fordul elő, alföldi és hegyvidéki környezetben egyaránt megtalálható. Mindenevő. Magyarországi állománya 60-100 000 fészkelő pár. Állandó madár, bár kóborlása általános, és inváziós megjelenése, vonulása is ismert. Fészekfosztogatás. Riasztás. Trófea a kék szárnyfedőtolla.