A bányászat és a geotermia jogi szabályozásának változásai, tények és tendenciák S Z A B A D O S G Á B O R M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I H I V A T A L 2009.november 18-19.
A bányatörvényben bekövetkezett változások a Bányászat és Geotermia 2008 konferencia óta Mottó: Ne koccintsunk Szilveszterkor úgy, hogy A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénybe illesztett új-, valamint módosult rendelkezésekről a teljesség igénye nélkül: Az EU közösségi jogának hazai jogrendbe illesztésével egészült ki a bányafelügyelet hatósági engedélyezési hatásköre [Bt. 5. (1) bekezdés, A bányafelügyelet engedélyezi:] i) a polgári robbantási tevékenységet és a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását, j) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását.
A gázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényhez (Get.) illeszkedő módosult rendelkezés: 5. (2) A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó - a Magyar Energia Hivatal előzetes hozzájárulásával földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyének birtokában - a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja.
Egy, azok közül, amit a bányavállalkozók követeltek bele a törvénybe: 5. (5) Az e törvény alapján engedélyköteles bányászati tevékenységre vonatkozó jogvesztő határidőbe, illetve a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett időtartamba nem számít bele az a kieső időtartam, amely - a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggő, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidőn belül folytatott tevékenysége szerinti időtartamot ide nem értve - a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt következett be. A kiesés okát a bányavállalkozónak kell igazolnia.
A Bt. 20. -ában technikainak tűnő, de mégis érdemi változások érvényesültek bányavállalkozói kezdeményezésre: (3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek: a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel - 30%-12%-a; b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz esetében ba) J%-a, ahol k: korrekciós tényező; melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként az ipari - élelmiszeripar nélküli - belföldi értékesítés árindexével 0,24-gyel növekszik, bb) 30%-12%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 30%-12%-ot nem éri el; c) a kutatás, illetve próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a d) és e) pontban foglalt kivétellel És amit a zord költségvetés-politika diktált: (4) A (3) bekezdés ba) pontja szerint befizetett bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó részét az Energiaár-kompenzációs befizetés elkülönített számlájára kell átutalni.
Egy szabályozási hiányosság pótlása 22. (10) Ha a kutatási jogadomány olyan részben vagy egészben fedő vagy magába foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, akkor a kutatási jogadomány jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják. (11) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, illetve az együttműködésre kötelezett felek költségviselését, b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést. (12) A kutatási jogadományt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.
Egy fontos változás a biztosítékadásban 22/A. (8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogadomány iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de - az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül - egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére.
és az előző folyománya (9) Pénzügyi biztosítékként visszavonhatatlan vagy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött visszavonható bankgarancia fogadható el. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezet-megóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása - a költségvetésben szereplő (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelően - a végrehajtott kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhető. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. (9) bekezdése alapján a kutatási jogadományt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet határozatban a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november 18-19.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény és ami belőle következett: Bt. 44. (2) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. (4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységek folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.
A földtani szakértőről és a hites bányamérőről is törvényi szintű szabályozás lépett be: 44/A. (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a bányafelügyelet engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A bányafelügyelet a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. 44/B. (1) Hites bányamérői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. (2) A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérői tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (3) A bányafelügyelet a hites bányamérői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november 18-19.
Egy nem nevesített rendelkezés és ami abból származhat Föld alatti tároló térségek hatósági felügyelete 46. (2) A föld alatti tároló térségekről az illetékes önkormányzat jegyzője a Kormány által rendeletben kijelölt szerv nyilvántartást vezet. Bányászat és Geotermia 2009 Velence
Törvényjavaslatok az országgyűlés előtt T/9952. számú a Bt. módosításáról Kevés számú rendelkezés kivételével a Bt-nek a geotermikus energia (Ge)kutatására, kitermelésére (kinyerésére) és hasznosítására vonatkozó szabályrendszerének felülvizsgálatot követő javított, pontosított szabályozása. Alapvetése, hogy a szabályrendszer o o o egyértelmű és általános, teljes, és a nemzeti vagyontömeg részét képező Ge vagyonelem védelmét és a vele való gazdálkodást szolgálja.
A törvényjavaslathoz beérkezett egyéni képviselői módosító javaslatok Az eredeti törvényjavaslattal szemben, melynek szakmai törzsét az MBFH kezdeményezte alapvetően a szakmai érdekekkel történő előzetes egyeztetés hiánya, és a javaslat szabályaival a kialakult engedélyezési-, működési- és finanszírozási gyakorlatot alapjaiban érintő, így a kapcsolódó érdekeket (vélten) sértő volta miatt, a szakmai szervezetek, hangsúlyosan az érdekelt kis- és középvállalkozások, valamint a vízügyi, környezetvédelmi igazgatás éles bírálatot fogalmazott meg, érvényesítése ellen tiltakozást jelentett be. A törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát vizsgáló KvB egyetértésben a törvényjavaslatot előterjesztő GIB-al, a folyamatba illesztetten, szakmai egyeztetés lefolytatását kezdeményezte. A GIB egyidejűleg a tárgyban Cselekvési Program Munkacsoportot hozott létre. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november 18-19.
A törvényjavaslathoz beérkezett egyéni képviselői módosító javaslatok A KHEM az MBFH útján egyeztetést folytatott le a meghatározó szakmai szervezetekkel. Az egyeztetés eredményeként a szakmai szervezetek segítségével egy a jelen gyakorlatát és folyamatait életszerűbben figyelembe vevő, alapvetésében nem, de szabályozási technikájában lényegesen módosult konszenzusos javaslat alakult ki, melyet - aggályait továbbra is fenntartva a KvVM továbbra sem fogadott el. Az STB egyhangúlag, a KvB egyharmaddal fogadta el a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát. Az általános vita során, annak lezárását megelőzően a javaslathoz 18 egyéni képviselői módosító javaslat érkezett. Herbály Imre (MSzP) képviselő úr 17 javaslatot nyújtott be (T/9952/2-18.), ezek a KvVM véleményéhez igen közel állóan összességükben, gyakorlatilag, a geotermikus energiával összefüggő valamennyi rendelkezést kiemelnék a törvénytervezetből.
A törvényjavaslathoz beérkezett egyéni képviselői módosító javaslatok A törvényjavaslathoz 1, összeszerkesztett, több elemből álló módosító javaslatot (T/9952/20.) nyújtottak be közös javaslatként Dr. Józsa István (MSzP) és Bencsik János (FIDESz) képviselő urak, mely módosító javaslat (sor) összességében megegyező a szakmai szervezetek és a Cselekvési Terv Munkacsoport javaslatával kialakított konszenzussal. Első helyen kijelölt bizottságként a GIB jelen pillanatokban tart ülést a módosító javaslatok elfogadásáról, avagy elvetéséről. Természetesen a bizottság a kérdésben Kormány-álláspontot is kérdez, avagy annak hiányában tárcavéleményt a KHEM-ét a KvVM-ét. A bizottsági vitákat követően a törvényjavaslat részletes vitája következik.
További határozati-, illetve törvényjavaslatok a bányászatot érintő rendelkezésre, illetve a Bt. módosítására A dubicsányi barnaszénbánya és a Komjáti mellett található lignitmező megnyitásával kapcsolatos kormányzati teendőkről szóló határozati javaslat (H/10978. szám) [Herényi Károly (független)képviselő] A nyolcvanas években mindenhol visszafejl ődött a szénbányászat, a Borsodi szénmedencében még igen nagy mennyiség ű szén - több mint 1 milliárd tonna - maradt a föld alatt. Ma, amikor a szinte egész régiók maradnak munka nélkül, és amikor az energiakészletek kiemel t stratégiai jelentőséggel bírnak, nem hagyhatjuk parlagon ásványkincseinket. Ma már rendelkezésünkre állnak azok a hatástanulmányok, melyek megmutatják, hol lehet gazdaságosan, munkahelyeket teremtve és a környezetet csak minimális mértékben terhelve kitermelni Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag barnakőszén és lignitmezőit. 2009.november 18-19.
A két bánya 1 500 főnek biztosítana új munkahelyet, és ez a szám a közvetett hatásokat is figyelembe véve elérheti akár a 3 000 főt is. A több ezer új munkahely megteremtésének lehetősége különösképpen fontos számunkra, mivel a régió Magyarország egyik legnagyobb munkanélküliségi rátájával küszköd ő területének számít. 1. A fentiek alapján az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy : a. teremtse meg a szükséges jogszabályi hátteret a bányák megnyitásával kapcsolatban; b. készítse el a költségvetési háttérszámításokat, és teremtse elő és biztosítsa az ehhez szükséges költségvetési forrásokat.
Szigorú szabály a cián és a cianid-vegyületek ellen A bányászatról szóló 1993. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11163. szám) [Dr. Ángyán József (FIDESz),Katona Kálmán (Független), Dr. Nagy Andor (KDNP), Dr. Orosz Sándor (MSzP) és Velkey Gábor (SzDSz)képviselők önálló indítványa] 1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 2. -a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre módosul : (2) A bányászati tevékenység során olyan technológiát alkalmazni, amely cián vagy cianid vegyület felhasználásával jár együtt, tilos. 2. E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Bányászat és Geotermia 2009 Velence 2009.november 18-19.
Képviselői önálló módosító javaslatok (a geotermián túl) a Bt. módosítását célzó törvényjavaslathoz T/9952/18. szám és T/9952/19. szám [Dr. Józsa István (MSzP) és Bencsik János (FIDESz) képviselő urak] módosító javaslatai a Bt-ben megtalálható, szövegalaki hibákból eredő belső koherencia zavarait küszöböli ki, úgymint a szénhidrogén ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek megállapítás szabályaiban fellelhető alkalmazást akadályozó rendelkezés módosításával, valamint a földalatti tárolótérségek hatósági felügyeletével összefüggő szabály szövegének kijavításával.
És az előrevetíthető tendenciákról még egy aktualitás A Bt., 1993. évi megalkotásakor, minden tekintetben korszerű, a követelményeknek széleskörűen megfelelni tudó törvény volt, s alapvetéseiben, rendszerében ma is az. Ugyanakkor a szekér is halad, s a Bt-ben korábban vitamentesen alkalmazható egyes jogintézmények és fogalmak az idő előrehaladtával, a körülmények bonyolódásával átgondolásra, változtatásra szorulnak. A nemzetközi gazdasági (társasági) jogi környezet egyre színesebbé tette a hazai azonos tárgyú jogi szabályozást, s e gazdasági/gazdálkodási társasági jogi strukturálódásnak a Bt. bányavállalkozó fogalma és a benne megtestesülő jogintézmény nem mindenben tud esetenként megfelelni. Az MBFH neves társasági jogi szakértő bevonásával jelenleg vizsgálja a jelenlegi probléma-együttest és a lehetséges megoldásokat, azok hatásait. Az erre vonatkozó szakmai javaslatot, mint vitaanyagot, az MBFH a szakmai szervezetek részére eljuttatja, illetve honlapján - véleményezésre és javaslattételre is közzéteszi.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! JÓ SZERENCSÉT!