E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat 2012. január VIII. évfolyam 1. szám TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A szociális hozzájárulási adó Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A társadalombiztosítási járulék kivezetésével egyidejűleg történik meg a szociális hozzájárulási adó bevezetése. Ez az új kötelezettség társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem teremt, és nincs befolyással a megszerzett ellátások összegére sem. Terjedelmi okok miatt az őstermelőkre vonatkozó szabályokat nem ismertetjük. Az adófizetési kötelezettséget a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony alapozza meg. Adófizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, az egyéni vállalkozót és speciális esetben a magánszemélyt. A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok nagyon hasonlóak a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályokhoz. Van azonban néhány eltérés is. Hasonlóan a tbj. jelenleg hatályos rendelkezéseihez, a szociális hozzájárulási adóról szóló rendelkezések is azt tartalmazzák, hogy a kifizetőre irányadó kötelezettségek kiterjednek a természetes személyre is, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetője az előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja. 1. TB. Tartalom - A szociális hozzájárulási adó 7 ÁFA - Áfa törvény 2012. évi változásai 10. ART. - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (art.) 2012. január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításai 2. rész 12. OLVASÓI KÉRDÉSEK. Lapszámunk szerzői: Matlné Kisari Erika NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Dr. Farkas Zoltán NAV Adójogi és Koordinációs Főosztály Bonácz Zsolt adószakértő Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen várjuk az adózással kapcsolatos kérdését. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek456 A JOGSZABÁLYFIGYELÉST és az ADÓNAPTÁRAT is a honlapunkról, a segédletek közül töltheti le! A kézirat lezárásának dátuma: 2011. december 15. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető is, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. Kirendelés esetén az adó alanyának a kirendelést elrendelő kifizető minősül, de ha a magánszemély foglalkoztatásával kapcsolatos közterhek, amelyhez a kirendelés történt, a kirendelővel való megállapodás alapján a kifizetőt terhelik, akkor a szociális hozzájárulási adót e kifizetőnek kell megfizetnie. Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. A munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhelylyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhelylyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel. Az adónak nem alanya: a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. Figyelem! A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosította a tbj.-ben a saját jogú nyugdíjas fogalmát. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. A tbj. 14. (3) bekezdése szerinti ellátások, amelyek megalapozzák a saját jogú nyugdíjas státuszt: a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: aa) öregségi nyugdíj, ab) rokkantsági nyugdíj, ac) baleseti rokkantsági nyugdíj, c) rehabilitációs járadék. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak átalakítása is folyamatban van, amely tovább módosíthatja a saját jogú nyugdíjasok körét. 2 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Az adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyok: a) a munkaviszony; amely magában foglalja a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszonyt, a közalkalmazotti jogviszonyt, a közszolgálati jogviszonyt, a bírósági jogviszonyt, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, az ügyészségi szolgálati jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, a közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának jogviszonyát, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának jogviszonyát, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonyát, és az e jogviszonyoknak megfelelő külföldi jog alapján fennálló jogviszonyt; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony (a továbbiakban c-d ) együtt tagi jogviszony); e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget, ha a társas vállalkozó saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. Szintén nem kell adót fizetni a saját jogú nyugdíjas szerzetesrendi tag és egyházi személlyel összefüggésben, ha a természetes személy saját jogú nyugdíjasnak minősül. Nem alapozza meg az adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanulója, hallgatója között fennálló jogviszony. A kifizetőt terhelő adó alapja: Az alapul szolgáló jogviszonyra tekintettel, vagy azzal összefüggésben a kifizető által a magánszemély részére juttatott, kifizetett, az szja-tv. szerinti adókötelezettség alá eső önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

figyelembe vett jövedelem. A nem önálló tevékenység esetén a jövedelmet növeli a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összege. Fontos, hogy az adóalap megállapításánál az adóalap-kiegészítés összegét nem kell számba venni. Amennyiben nincs az előző bekezdés szerinti juttatás, a munkavégzést megalapozó szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás összegét kell figyelembe venni. Kiküldetés esetén személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. Tanulószerződés tanuló esetében a tanulószerződésben meghatározott díj, hivatásos nevelőszülő vonatkozásában a nevelési díj képezi az adó alapját. A kifizetőt terhelő adónak nem alapja: a diplomáciai és konzuli képviseletek személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére az általa munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kifizetett, juttatott bevétel, a nemzetközi szervezet olyan tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel, aki nemzetközi mentességet élvez, a be nem jegyzett külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet. Ha a foglalkoztatás 2012. január 1-jétől számított időtartama meghaladja a 2 évet, akkor 2012. január 1-jétől számított időtartamra juttatott jövedelem után a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni. Az adónak nem képezi alapját a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból az az összeg, amely nem a kifizetőt terheli, vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 13. -a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, valamint az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adót figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is a vállalkozói kivét, az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Az adóalapot azonban havonta legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összegben kell megállapítani (különös szabály). Az eva egyéni vállalkozó abban az esetben, ha nyilatkozatot tett eltérő járulékalap választásáról, akkor a nyilatkozat szerinti öszszeg képezi a szociális hozzájárulási adónak az alapját, ennek hiányában havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni az adót. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka után teljesíti a kötelezettségét, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is foglalkoztatják, vagy közép- vagy felsőfo- 4 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

kú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatja tanulmányait. Az adóalap megállapításának különös szabályai A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az egyházat és a szerzetesrendet havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Mentesülés A kifizető a tagjával összefüggésben az adóalap megállapításánál, illetve az egyéni vállalkozó az adóalap megállapítása során nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja, önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott. Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda az adóalap megállapítása során figyelmen kívül hagyja azt az időtartamot is, amely időtartamban tagja kamarai tagságát szünetelteti, illetve az szünetel. Az egyéni vállalkozó az adó alapjának megállapításakor szintén nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó azt a napot, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Többes jogviszony Abban az esetben, ha a tagsági jogviszonyban álló, vagy az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a kifizető, az egyéni vállalkozó a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő adóalap helyett a tagi jövedelem, kivét, átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. Társas vállalkozó több társaságnak is tagja: Ebben az esetben hasonlóan a tbj. jelenleg hatályos rendelkezéseihez az egyik kifizető legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő adóalap után teljesíti a fizetési kötelezettségét, míg a másik kifizető a tagjának juttatott tényleges jövedelem figyelembevételével teljesíti azt. Összefoglalva: az ismertetett esetekben a kifizető a különös szabályok alkalmazása alól mentesül, ami azt jelenti, hogy az általános szabályok szerint megszerzett jövedelem után az adót meg kell fizetni, mint ahogy a tbj. szabályai szerint a járulékalap tekintetében érvényesültek a speciális szabályok, tehát a ténylegesen kifizetett jövedelem az adó alapja. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

Az előzőekben ismertetett szabályok alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tegyen a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az adófizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Amennyiben a magánszemély mulasztása miatt keletkezik adóhiány, akkor az adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti. Egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás tagja is: Az egyéni vállalkozó az adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi. Az adó mértéke és fizetendő összege A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. (Az adókedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet még nem került közzétételre.) Eljárási szabályok Az adót főszabály szerint havonta kell megállapítani, a tárgyhónapot követő hónap 12- éig a 08-as bevallás keretében bevallani és megfizetni. Az egyéni vállalkozó (főfoglalkozású eva adózó is) az 58-as bevallás keretében ad számot a kötelezettségéről, úgy, hogy szintén havi megállapítás mellett a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg az adót. A többes jogviszonyban álló eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12- éig vallja be és fizeti meg. Külföldi foglalkoztató: A bejegyzésre nem kötelezett kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségeit személyesen vagy pénzügyi képviselője útján teljesíti. A kifizető adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. Ha a kifizető az adó megállapítását, bevallását vagy fizetését elmulasztja, az adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett. Az adóhiány megfizetésére az állami adóhatóság a kifizetővel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személyt kötelezi, kivéve, ha az adónak más kifizető az alanya. A természetes személy terhére jogkövetkezményként csak késedelmi pótlék megállapítására kerülhet sor. 6 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

A kötelezett bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell: a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát, a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét, az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot, a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizető helyett a természetes személy teljesíti. Igazolás, nyilvántartás Az igazolás kiadására az art. szabályait kell alkalmazni. Az adóalany az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti. ÁFA Áfatörvény 2012. évi változásai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én kihirdetésre került az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (továbbiakban: módosító tv.). A módosító tv. tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek az áfa-tv. egyes rendelkezéseit módosítják, ezek egy részét az előző számban tárgyaltuk. Az előző számban többek között arról is szó esett, hogy az áfa-tv. 58. -ának alá sorolható ügyleteknél milyen rendelkezések alapján kell meghatározni az adó mértékét. Ha külföldi által nyújtott szolgáltatás után a megrendelő belföldi adóalany kötelezett adófizetésre, valamint az igénybe vett szolgáltatás az áfa-tv. 58. -ába sorolható, akkor az előző számban ismertetett rendelkezések alapján kell a megrendelőnek a fizetendő adót meghatároznia. A módosító tv. előző számban még nem érintett rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. Tárgyidőszakban keletkezett negatív adó elszámolása Ha az adott adómegállapítási időszakban a levonható adó összege meghaladta a fizetendő adót, akkor a különbözet valamely követ- 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

kező bevallási időszak(ok)ban az art. szerinti elévülési időn belül számolható el. Ezt a szabályt kizárólag azokra az adómegállapítási időszakokra lehet először alkalmazni, amelyek teljes egészében a 2012. január 1-jét követő időszakra esnek. Levonási hányad számítása 2012. évtől kezdődően a levonási hányados számításakor az ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni, ha a fizetendő adó alapjának a szokásos piaci értéket kell tekinteni. Tárgyi eszközök beszerzését terhelő adó korrekciója A tárgyi eszközök beszerzéshez kapcsolódóan levonható adó utólagos figyelési időszakon belüli korrekcióját évente, a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezni, az adott naptári évre vonatkozó levonási hányad alapján. Ezt a rendelkezést abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2011. december 31. napját követően történt meg. Ezt a szabályt az adóalanyok saját döntésük alapján 2012. január 1. napját megelőzően rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre is alkalmazhatják, de ezt írásban kötelező dokumentálni. Ebben az esetben a 2012. január 1-jét megelőzően aktivált tárgyi eszközök utólagos korrekcióját ismét el kell végezni, de az önellenőrzés(eke)t pótlék nem terheli. Személygépkocsi bérleti díját terhelő adó levonhatósága A személygépkocsi bérleti díját terhelő adó levonására vonatkozó, a 2011. december 31-ig hatályos áfa-tv. 124. (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott tilalom 2012. január 1-jétől megszűnik a szóban forgó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésével. Az áfa-tv. rendszerében a klasszikus bérbeadás mellett bérbeadásnak kell tekinteni a nyílt végű pénzügyi lízinget, valamint az operatív lízinget is. Ennek következtében a nyílt végű pénzügyi lízinget és az operatív lízinget terhelő áfa esetében is megszűnik az adólevonásra vonatkozó tételes tiltás. A hatályba léptető rendelkezés szerint az adólevonási jog legkorábban azon elszámolási időszakra vonatkozó bérleti díj tekintetében állhat fenn, amelynél az elszámolási időszak kezdő napja 2011. december 31-ét követő időpontra esik. Ha bérleti szolgáltatás teljesítése nem kötődik elszámolási időszakhoz, akkor a 2011. december 31-ét követő teljesítés esetén nem áll fenn az adólevonásra vonatkozó tételes tilalom. Az adólevonási jog az általános szabályok szerint az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használat arányában érvényesíthető. Amennyiben a személygépkocsi adólevonásra nem jogosító tevékenységhez is (pl. adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenység, ingyenes használatba adás) kapcsolódik, akkor a bérletet terhelő áfából az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használattal arányos összeg vonható le, amelynek meghatározása a személygépkocsi futásteljesítményét hitelesen igazoló útnyilvántartás, vagy azzal egyenértékű nyilvántartás vezetését követeli meg. A fentiek a 125 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711), jacht (vtsz. 8903), valamint sport- vagy szórakoztatási víziközlekedési eszköz (vtsz. 8903) bérletét terhelő áfára is vonatkoznak. 8 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Egyéb változások a) A módosító tv. kihirdetésének napjától nem minősül termékértékesítésnek, ha költségvetési szerv jogutódja részére az államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítása során ruházza át a termék tulajdonjogát, feltéve, hogy az áfa-tv. 18. -ában előírt feltételek is fennállnak. b) Láncügyletek során kizárólag az ügyletben közbenső szereplőként részt vevő, a termék fuvarozásáról rendelkező adóalany számára biztosított annak a lehetősége, hogy a törvényi vélelmet megdöntse, azaz az ügyletben nem beszerzőként, hanem értékesítőként járt el. c) Az adóhatóság a vevő megkeresésére információt köteles adni arról, hogy az ingatlan értékesítője élt-e az adókötelessé tétel lehetőségével. Az adóhatóság 2012. január 1-jétől tájékoztatási kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a honlapján közzéteszi azoknak az adóalanyoknak a listáját, akik (amelyek) az ingatlan értékesítésre az adókötelessé tételt választották. d) Ha a termék adóraktárból történő kiraktározójának személye nem állapítható meg, akkor az adóraktár üzemeltetője minősül a termék kiraktározójának, ezáltal adófizetésre is kötelezett. e) 2012. január 1-jétől nem kell számlát kibocsátani harmadik országban teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye nem belföldön van. Ha az elektronikus számlázást a jogszabály kötelező jelleggel írja elő, akkor az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla kibocsátásához nem szükséges a számlabefogadó előzetes beleegyezése. f) 2012. január 1-jétől bevezetésre kerül a mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalany fogalma, így bővülhet azon személyek köre, akik a mezőgazdasági tevékenységre a sajátos adózási szabályokat alkalmazhatják. g) Az adózónak az önadózással megállapítandó fizetendő adó keletkezésének hiányában is bevallást kell tennie, ha összesítő nyilatkozatot be kell nyújtania. Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak, valamint a kizárólag mezőgazdásági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanyoknak havi időszakra kell benyújtaniuk bevallást, ha bevallási kötelezettség alá eső ügyletet teljesítettek, illetve adólevonási jogot gyakorolhatnak. Az áfa-tv. értelmében éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó adóév közben havonkénti bevallás engedélyezését kérheti az adóhatóságtól. 2012-től az adóhatóság bizonyos esetekben megtagadhatja a gyakorított bevallás engedélyezését. h) A 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben foglaltak irányadóak elsődlegesen a székhely, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási hely meghatározásánál. Ebből adódóan, ha az áfa-tv. ettől eltérően 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

rendelkezik, akkor is a tanácsi végrehajtási rendeletét kell alkalmazni. i) Az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó adóalanyiságra vonatkozó sorozatjelleg meghatározásánál a darabszám szempontjából egy értékesítésnek kell tekinteni egy adott telek megosztása során kialakított lakóterület besorolású építési telkek eladását. ADÓZÁS RENDJE Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (art.) 2012. január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításai 2. rész Írta: Dr. Farkas Zoltán vezető tanácsos NAV Adójogi és Koordinációs Főosztály 2012. januári írásunkban folytatjuk az Adóellenőrzési Tanácsadó szakmai folyóirat 2011. decemberi számában elkezdett jogszabály-módosítások bemutatását. Az adózás rendjéről szóló törvény a jövő évtől számos ponton módosul, e módosítások közül az adózók szempontjából kiemelten fontos változásokról lesz szó az alábbiakban. 2. Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése Szintén új jogintézményként kerül bevezetésre a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére vonatkozó lehetőség. Az adózó, ha bizonytalan abban, hogy helyesen értelmez valamely, az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezést, és emiatt elképzelhető, hogy tévesen számolta ki az adóbevallásában feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összegét, úgy erről a bevallás benyújtására előírt jogvesztő határidőn belül bejelentést tehet az adóhatóságnak. A jogszerű bejelentés jogkövetkezménye, hogy egy esetleges utólagos adóellenőrzés során az adózó mentesül a téves jogértelmezésre visszavezethető adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól, valamint a bejelentés hatálya alá tartozó adólevonási, adóbeszedési kötelezettség elmulasztása miatti mulasztási bírság alól. Az adóhiányt és a késedelmi pótlékot azonban az adózónak jogszerű bejelentés esetén is meg kell fizetnie. A bejelentés feltétele, hogy az adózó legkésőbb a bevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítse a bejelentés alapjául szolgáló tényállást, az általa elfogadott jogszabály-értelmezést, és annak indokait. A jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napos jogvesztő határidőn belül be kell nyújtani az állami adóhatósághoz. A bejelentés díjköteles, a díj mértéke a bejelentés tárgyát képező adónként a bevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt adó abszolút értékének 0,5%-a, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. Ha az adóhatóság az utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy az adózó által elfogadott, és a bejelentés alapjául szolgáló jogszabályértelmezés téves, és emiatt adókülönbözetet állapít meg, úgy az adózónak a díjat ki kell egészítenie a téves jogszabály-értelmezésre visszavezethető adókülönbözet 5%-ának megfelelő összeggel, de legfeljebb 5 millió forintra. A fentiekben említettük, hogy kizárólag jogszerű bejelentés esetén mentesül az adózó 10 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

az esetleges adóbírság alól. Nem minősül ugyanakkor jogszerűnek a bejelentés, ha az adózó a bevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogértelmezést fogadott el (pl. tévesen tüntette fel az adómértéket vagy a saját ügyében, azonos tényállás mellett bíróság által már jogerősen elbírált kérdést rögzít a jegyzőkönyvben), az adózó az előírt határidőig nem tett eleget díjfizetési kötelezettségének, a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg a törvényben előírt feltételek bármelyikének, a bejelentés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével, vagy az adózó az ellenjegyzett jegyzőkönyvet 3 napon belül nem nyújtja be az adóhatósághoz. Jogszerűtlen bejelentés értelemszerűen nem alkalmas a fent említett jogkövetkezmények kiváltására, vagyis az adózónak jogszerűtlen bejelentés esetén meg kell fizetnie az esetleges adóhiány miatti adóbírságot, valamint az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség elmulasztása miatti mulasztási bírságot. Ha a bejelentés nyilvánvalóan téves jogértelmezés, a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv hiányossága, vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével ellentétes jogügylet miatt jogszerűtlen, úgy az adóhatóság a bejelentést ellenjegyző szakértőt mulasztási bírsággal sújtja. A bírság mértéke a bejelentés díjának 50%-a, de legalább 200 ezer forint. Az előzőeken túl, az adóhatóság a jogszerűtlen bejelentés miatt mulasztási bírsággal sújtott szakértő adatait a honlapján közzéteszi. 3. Lényeges változások az ellenőrzési eljárásban Az adózás rendjét érintő módosítások egyik legfontosabb célkitűzése a feketegazdaság elleni eredményesebb adóhatósági fellépés lehetőségének, feltételeinek megteremtése. Ennek részeként az adóhatóság eszköztára újfajta ellenőrzési lehetőségekkel bővül. a) Fel nem fedett próbavásárlás A jelenleg hatályos szabályok alapján a próbavásárlások alkalmával a számla- illetve nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végző revizornak abban az esetben is fel kell fednie magát, ha a próbavásárlás során jogszabálysértést nem tárt fel, így a revizor személye az ellenőrzéssel érintett adózó számára minden esetben ismertté válik. Általános gyakorlat, hogy az adózók az ismert revizorok fényképeit egymás között terjesztik, így az ellenőrzések hatékonysága jelentősen csökken. Ezt ellensúlyozandó kerül bevezetésre az ún. fel nem fedett próbavásárlás jogintézménye, amelynek lényege, hogy az ellenőr nem köteles felfedni magát, ha a próbavásárlás során mulasztást nem tárt fel. b) Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata A hatályos szabályozás alapján, ha a nyomozóhatóság feltár egy számlagyárat, csak ún. utólagos adóellenőrzés keretében lehet tisztázni, hogy a feltárt visszaélés milyen mértékű adóbevétel-kiesést okozott. Az utólagos ellenőrzés során viszont az adott időszak valamennyi gazdasági eseményét vizsgálni kell, függetlenül attól, hogy azok a bűncselekménnyel összefüggésbe hozhatók-e vagy sem. Ez pedig a büntetőeljárás időtartamát jelentős mértékben meghosszabbítja. Éppen ezért, új ellenőrzési formaként bevezetésre kerül az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Ennek keretében kizárólag a kérdéses gazdasági eseményeket kell majd az adóhatóságnak vizsgálnia, az adómegállapítási időszak lezárása nélkül, ami elősegíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, gyors, célzott vizsgálatok lefolytatását. Az új ellen- 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

őrzési típus a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából, valamint más adózó ellenőrzéséhez kapcsolódóan, ún. kapcsolódó vizsgálatként lesz lefolytatható. c) A ellenőrzés határidejével kapcsolatos fontosabb módosítások Jelentős változás, hogy kibővül az adóellenőrzés határidejének szünetelését kiváltó körülmények köre. Az új szabályok alapján az ellenőrzés határidejébe nem számít bele az adóellenőrzés adózó általi akadályozásának időtartama, de legfeljebb 90 nap, az ügygondnok kirendelésének időtartama, szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény beérkezéséig eltelt időtartam, valamint belföldi jogsegélykérelem esetén a kérelem postára adásának napjától a válasz beérkezéséig eltelt időtartam, de legfeljebb 30 nap. 4. A szankciókkal kapcsolatos fontosabb módosítások Fontos változás, hogy az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-áról 200%-ra növekszik, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. További lényeges módosítás, hogy a számviteli beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a kötelezettségét a felhívás szerinti határidőben nem pótolja, úgy az adóhatóság 60 napos határidő kitűzésével ismételten felszólítja a kötelezettség teljesítésére, és ezzel egyidejűleg 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. OLVASÓI KÉRDÉSEK Kérdés: Társaságunk munkavállalójának visszafizetési kötelezettség mellett kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönt nyújtana, mely összeget a munkavállaló lakásvásárlásra felvett devizaalapú hitel törlesztésére fordítana. A lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Személyek száma: 2 fő; szobaszám: 2,5 lakószoba; vásárláskori érték: 8 000 000 Ft. 1. kérdés: Helyesen gondoljuk-e, hogy a társaságunk az szja-törvény 72. -a (4) bekezdésének f) pontja alapján adhat a munkavállalójának kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönt? 2. kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat-e a törlesztési ütemezésében, vagy van, amire figyelemmel kell lenni? 3. kérdés: A törlesztés történhet-e a munkabérből történő levonással, vagy a munkavállalónak bankon keresztül kell a részleteket utalnia? 4. kérdés: A társaságnak számolnia kell-e a társasági adó bevallásánál társasági adóalapmódosító tétellel? 5. kérdés: A magánszemélynek keletkezik-e a kamatkedvezményből jövedelme? 6. kérdés: Amennyiben a lakáscélú munkáltatói kölcsön nem adható kamatmentesen, kérjük, szíveskedjenek állásfoglalást adni, milyen feltételekkel adható a munkáltatói kölcsön? 7. kérdés: A társaságnak a társasági adó bevallásánál társasági adóalap-módosító tétellel kell-e számolnia? 12 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

8. kérdés: A magánszemélynek a kölcsönnel kapcsolatban az szja bevallásánál keletkezik-e bevallási kötelezettség? Válasz Lepsényi Mária, NAV Adójogi Főosztály Válasz az első kérdésre: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: szja-tv.] kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó 72. (4) bekezdés f) pontja értelmében nem kell a kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani a lakáscélú hitel esetén, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. Megjegyzendő, hogy lakáskorszerűsítésnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott korszerűsítés minősül. Amennyiben ennek a feltételnek megfelelnek, akkor a lakáscélú kölcsön folyósítása esetén adókötelezettséggel nem kell számolni. Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalójának nem hitelintézeten vagy nem a Magyar Államkincstár útján folyósítja a munkáltatói lakáscélú kölcsönt, akkor annak adókötelezettségét az szja-tv. 2. (6) bekezdése alapján a felek, vagyis a juttató és a juttatásban részesülő között fennálló jogviszony azaz munkaviszony szerint kell teljesíteni. Válasz a második kérdésre: Nincs ilyen egyéb törvényi előírás, tehát a munkavállaló és a munkáltató szabadon megállapodhatnak a törlesztési ütemezésében. Válasz a harmadik kérdésre: Igen, a törlesztés történhet a munkabérből történő levonással, mivel csak a kölcsön folyósítását köti a törvény pénzintézethez. Válasz a negyedik kérdésre: Nem, a társaságnak nem kell számolnia a társasági adó bevallásánál társasági adóalap-módosító tétellel. Válasz az ötödik kérdésre: Nem, a magánszemélynek nem keletkezik a kamatkedvezményből jövedelme. Válasz a hatodik kérdésre: Amennyiben nem felelne meg a kölcsönnyújtás az adómentes feltételeknek, akkor a kifizetőnek kamatkedvezmény címén keletkezik adókötelezettsége. Válasz a hetedik kérdésre: A társaságnak adóalap-módosító tétellel nem kell számolnia. Válasz a nyolcadik kérdésre: Nem, a magánszemélynek a kölcsönnel kapcsolatban nem keletkezik szja-bevallási kötelezettsége. Kérdés: Magyar székhelyű cég építészmérnöki tevékenységén belül díjkalkulációt szeretne végezni holland székhelyű megrendelőnek, Hollandiában megvalósuló kivitelezéshez. Ez közösségi szolgáltatásnak minősül-e, tehát nem számol fel áfát, s jelenti a közösségi bevallásában? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy a magyar cégnek nincs telephelye Hollandiában, az építészmérnöki tevékenységét kizárólag belföldön végzi. Az adóalany részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó általános szabályt az áfa-tv. 37. (1) bekezdése tartalmazza, 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

amely szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. A gazdasági letelepedés fogalmát az áfa-tv. 254. -a szabályozza az alábbiak szerint: (1) Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. (2) Abban az esetben, ha e törvény a gazdasági célú letelepedés helyéhez joghatást fűz, és az adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett. (3) A (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az adóalany lakóhelyére vagy szokásos tartózkodási helyére abban az esetben, ha nincs gazdasági célú letelepedési helye. Amennyiben a holland megrendelő cég nem rendelkezik belföldön olyan állandó telephellyel, amely a magyar cég által nyújtott szolgáltatás igénybevételével legközvetlenebbül érintett, akkor az általános szabály szerint a teljesítés helye nem belföld, hanem Hollandia, így a szolgáltatás ellenértéke Magyarországon nem adóztatható, áfát nem kell felszámítani. A fordított adózás szabályai alapján a holland cég saját tagállamában (Hollandiában) kötelezett adófizetésre a szolgáltatás igénybevétele után, hiszen a magyar cég teljesítése nem Hollandiában létesített állandó telephelyhez kötődik, így a holland megrendelő kötelezett az adófizetésre. Az áfa-tv. 37. (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha az építészmérnöki tevékenység nem kapcsolható konkrét ingatlanhoz. Ha az építészmérnöki tevékenység Hollandiában fekvő konkrétan beazonosítható ingatlanhoz kapcsolódik, akkor az áfa-tv. 39. -a alapján a teljesítés helyének az ingatlan fekvését kell tekinteni. Ebben az esetben is az előzőekben leírtak irányadóak. Akár az áfa-tv. 37. (1) bekezdése, akár az áfa-tv. 39. -a az irányadó, a holland megrendelőnek nyújtott szolgáltatás ellenértékét az áfabevallás tájékoztató sorai között (Közösség más tagállamában teljesített szolgáltatásnyújtás) kell elszámolni, továbbá a szolgáltatás ellenértékét az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell. Kérdés: Társaságunk év végén reklámtárgyakat vásárol, melyeken saját logója van (golyóstoll, agenda, naptár, asztali tömb). A reklámtárgyak egy részét irodaszerként a saját dolgozók kapják meg, másik része üzleti partnereknek lesz kiadva. Az üzleti partnereknek kiadott reklámtárgyak értéke nem haladja meg az előírt értékhatárt. A számlában felszámított áfa milyen mértékben vonható le? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő: A reklámtárgy beszerzését terhelő adó olyan mértékben vonható le, amely mértékben a reklámtárgy átadása adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik. Amennyiben a reklámtárgyat kapó üzleti partner részére a társaság adólevonásra jogosító tevékenységet végez, akkor a beszerzést terhelő adó teljes egészében levonható. Abban az esetben, ha a reklámtárgyat kapó üzleti partner részére a társaság adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez, akkor a beszerzést terhelő adó nem vonható le. Amennyiben a reklámtárgyat kapó üzleti partner részére a társaság adólevonásra jogosító, és adólevonásra nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, akkor a beszerzést terhelő adóból a levonható részt arányosítás útján (arányszám alkalmazásával, illetve ennek hiányában az áfa-tv. 5. sz. melléklete szerint) kell meghatározni. A levont adó alátámasztása érdekében nyilvántartást kell vezetni arra vonatkozóan, 14 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

hogy a reklámtárgyak konkrétan mely üzleti partnerek részére kerültek átadásra. Kérdés: A szállodai szállásszolgáltatás teljesítésének a napja áfafizetés megítélésénél a kijelentkezés napja. Kérdésem, hogy a szállásszolgáltatásra előre fizetett, átutalt összeget lehet-e az áfatörvény szerinti előlegként kezelni? Az áfafizetési kötelezettség az előlegnek a bankszámlán történő jóváírás napjával keletkezik ebben az esetben, vagy a foglalás utolsó (kijelentkezés) időpontja a teljesítés napja, amenynyiben előlegszámlát kell kiállítani? Lehet-e az előre fizetést csak foglalóként értelmezni és kezelni? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő: A vendég által a teljesítés (kijelentkezés) napját megelőzően fizetett és az ellenértékbe feltétel nélkül beszámítható pénzösszeg előlegnek minősül, amely után az adófizetési kötelezettség banki utalás esetén a jóváírás napján keletkezik. Az előlegről jelen esetben mivel az előleg áfát foglal magában legkésőbb a jóváírás napjától számított 15 napon belül számlát kell kibocsátani. Ha a jóváírás napjától számított 15 napon belül következik be a teljesítés (kijelentkezés), akkor az előlegszámla a végszámlával egyidejűleg is kibocsátható, de az előlegről mindenképpen (ebben az esetben is) külön számlát kell kibocsátani, s az előleg beszámítását a végszámlán fel kell tüntetni. Az áfa-tv. alapján a foglaló is előlegnek minősül, ha annak fizetésére a teljesítést megelőzően kerül sor, és annak összege mindenképpen beszámítható az ellenértékbe. Nincs szó előleg fizetéséről, ha a vendég önként, megállapodás nélkül előre kifizeti a kalkulálható ellenértéket, így számlázási kötelezettség sem keletkezik. Amennyiben a vendég és a szálloda kifejezetten megállapodik bizonyos összeg teljesítést (kijelentkezést) megelőző fizetésében, akkor nincs szó előre fizetésről, ezért, ha a fizetett összeg az ellenértékbe feltétlenül beszámítható, akkor a fizetett összeg elnevezésétől függetlenül az áfa-tv. értelmében előlegnek minősül, s ennek megfelelően kell kezelni. Kérdés: Vállalkozásunk vegyipari termékeket állít elő. Egy lengyelországi partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy mivel rendszeresen, havonta vásárol tőlünk terméket, de kis mennyiségben (kb. 1-2 tonnát havonta), egy konszignációs raktárat hozzunk létre az Ő telephelyén. A konszignációs raktárban kb. 4-5 tonna késztermékünk lenne, a felhasználását havonta két alkalommal a hónap közepén és végén jelentené le felénk, és mi ekkor készítenénk el a számlánkat. Kérdésem az lenne, hogy van-e akadálya a más tagállam területén lévő konszignációs raktár létrehozásának. Az áfabevallásban akkor kell Közösségen belüli termékértékesítésként szerepeltetni, amikor a felhasználásról elkészült a számla? Kell kötni bizományosi szerződést a vevő partnerrel, és milyen gyakorisággal kell ellenőrizni a készleteinket? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő: A 2006/112/EK irányelv (uniós áfairányelv) a konszignációs raktár fogalmát nem ismeri, de a vevői készlet fogalmát igen. A magyar áfatörvény 259. 26. pontja az irányelvvel összhangban a vevői készlet fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a) belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására ide nem értve a ki- 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám

próbálást és a próbagyártást bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik; b) a Közösség más tagállamában azt a jogintézményt jelenti, amely a tagállam joga szerint a belföldről továbbított termékhez a lényeges szabályozási tartalmat illetően ugyanolyan vagy ahhoz hasonló joghatásokat fűz, mint amelyeket e törvény az a) alpont szerinti esetre rendel. A vevői készlet lényege (irányadó rendelkezések az áfa-tv. 22. -a alatt találhatóak meg): a) egy más tagállambeli adóalany Magyarországon úgy helyezhet el készletet, hogy a termék behozatala miatt nem kell a magyar adóhatóságnál adóalanyként bejelentkeznie, b) a termék behozatalával összefüggésben áfafizetési kötelezettség Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén nem merül fel, c), a termék belföldi értékesítése miatt sem keletkezik Magyarországon adókötelezettsége, hanem saját tagállamának adóalanyaként teljesít közösségen belüli adómentes értékesítést. Általános esetben ha nem vevői készletről van szó a más tagállambeli vállalkozás belföldi adóalanyként köteles adózni a más tagállamból Magyarországra értékesítés céljából beszállított, saját raktárában elhelyezett termék behozatala és annak raktárból történő későbbi értékesítése után. Adóellenőrzési tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. A vevői készlet lényege, hogy a termék behozója a jövőbeli vevő raktárába helyezi el a terméket, s onnan a jövőbeli vevő által megjelölt időpontban és mennyiségben értékesít (ruházza át a tulajdonjogot), amelynek a termék kitárolásával egyidejűleg meg kell valósulnia. A vevői készletet a jövőbeli vevő raktárában tárolt más termékektől elkülönítetten kell kezelni és a vevői készletről külön nyilvántartást kell vezetni, s minden egyes készletmozgást (betárolás, értékesítés) ki kell mutatni. Amennyiben a lengyel adótörvény ismeri a vevői készlet fogalmát, és a magyar áfatörvénnyel egyezően szabályoz, akkor Önök a lengyel partner telephelyén elhelyezhetnek vevői készletet, amelyből történő értékesítést belföldi adóalanyként számolhatják el mint közösségen belüli adómentes termékértékesítést, míg a lengyel partner a vevői készletből történő beszerzés után közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén köteles adózni saját tagállamában. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, első szám, 2012. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1787-5811 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 16 2012. január, VIII. évfolyam 1. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó