Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék Hogyan írjunk szakdolgozatot? - hasznos tanácsok kezdőknek és haladóknak -

TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 3 2 HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK?... 4 2.1 A határidőkről... 4 2.2 Témaválasztás, konzulens kiválasztása... 4 3 A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI... 6 3.1 Mikor álljunk neki?... 6 3.2 Mitől lesz jó egy vázlat?... 6 3.2.1 A vázlat javasolt felépítése... 7 3.2.2 A második fejezet szerkezete... 8 3.2.3 Az első fejezet szerkezete... 14 3.2.3.1 Problémafelvetés, hipotézisek... 15 3.2.3.2 Kutatási cél... 18 3.2.3.3 Kutatási módszer... 19 3.2.4 A harmadik fejezet szerkezete... 23 3.2.5 Az irodalomjegyzék... 24 3.3 A vázlat elfogadása... 25 4 ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT!... 27 4.1 Mielőtt elkezdenénk... 27 4.1.1 Stílus és forma... 28 4.1.2 Amikor biztos az elégtelen: a plágium... 32 4.2 A vizsgálat elméleti háttere... 33 4.2.1 A szövegközi hivatkozás szabályai... 34 4.2.2 Szövegközi hivatkozások kezelése Word2007-ben... 37 4.3 Az elemzés... 43 4.3.1 Elemzési módszerek... 44 4.3.2 Mélyinterjú és kérdőíves felmérés... 44 4.3.2.1 Egyedi mélyinterjúk... 45 4.3.2.2 Kérdőívek... 45 4.4 Eredmények... 48 Fejezet: TARTALOMJEGYZÉK 1

4.5 Következtetések, javaslatok... 48 4.6 Összefoglalás... 49 4.7 Felhasznált források jegyzéke... 51 4.8 Mellékletek... 52 4.9 Hogyan készítsük el és frissítsük a tartalomjegyzéket?... 53 5 KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL... 57 5.1 Feladatok és határidők... 57 5.2 Korrektúrák kezelése a dolgozatban... 58 6 A BÍRÁLAT SZEMPONTJAI... 62 7 ÁLLAMVIZSGA, VÉDÉS... 64 8 AZ ÚTMUTATÓHOZ TARTOZÓ TOVÁBBI DOKUMENTUMOK... 68 Fejezet: TARTALOMJEGYZÉK 2

1 BEVEZETÉS Ez a dokumentum a szakdolgozatot készítő hallgatók munkájának elősegítése, megkönnyítése céljából készült. Információtartalma bizonyos témákat illetően túlmutat a hivatalosan érvényben lévő szakdolgozati szabályzaton, annak egyes pontjaival azonban nem foglalkozik. Megpróbál választ adni azokra a visszatérő kérdésekre, amelyekkel a szakdolgozati munkát koordináló oktatók a leggyakrabban találkoznak a hallgatókkal történő együttműködés során. Ez az útmutató tehát egyfajta segédanyag, ami nem helyettesíti a szakdolgozati szabályzatot, mindössze kiegészíti, esetenként részletezi azt. Hogyan érdemes olvasni ezt a dokumentumot? Semmiképpen nem úgy, hogy nekiállnak, és egyszerre végigolvassák az egészet. Az anyag tematikus sorrendben halad, követi a szakdolgozati munka egyes fázisait. Mindig lesz tehát olyan fejezet, ami éppen aktuális, ez a fejezetcímekből úgyis ki fog derülni. Jó esetben az államvizsgáig az egész dokumentumot el fogják olvasni. Egy jó tanács: Mielőtt bármilyen kérdést feltennének a konzulensüknek, fussák át az érintett fejezete(ke)t, mert könnyen elképzelhető, hogy a válasz itt van, ebben az anyagban. Fejezet: BEVEZETÉS 3

2 HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK? 2.1 A határidőkről A Gazdálkodási és Menedzsment Tanszéken (továbbiakban tanszék) alapképzésben egy évben kétszer lehet szakdolgozatot leadni: október 31-ig és április 15-ig. Ezek a határidők öt munkanappal megnyújthatók, de ez esetben késedelmi díjat kell fizetni. Amennyiben a dolgozatot valamilyen oknál fogva nem sikerül a tervezett határidőre elkészíteni, automatikusan a következő határidő lép életbe. Az ajánlott tanmenet szerint haladva a szakdolgozati munkára az ötödik félévben kell jelentkezni, ami azt jelenti, hogy bő háromnegyed év áll rendelkezésre a kutatáshoz és a dolgozat megírásához. A pontos jelentkezési határidőkről a tanszék hivatalos szakdolgozati szabályzatából tájékozódhatnak. 2.2 Témaválasztás, konzulens kiválasztása A témaválasztás és egyben a szakdolgozati jelentkezés határidejére már hozzávetőlegesen képet kapnak arról, hogy mi az a terület, amiben szívesen elmélyednek, melyik az a tantárgy, ami a többinél esetleg közelebb áll önökhöz, és megfelelő háttértudással rendelkeznek belőle. Ennek függvényében érdemes kiválasztani a szakdolgozati témát. A választható témákról a tanszék listát készít, amelyet az ügyfélszolgálat honlapjáról tölthetnek le. Az egyes témacsoportoknak felelősei vannak, ez azonban nem azt jelenti, hogy feltétlenül a témafelelős oktató fogja ellátni a konzulensi teendőket, hiszen egy-egy témát több tanár is koordinálhat. A témaválasztás során két lehetőségük van: Fejezet: HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK? 4

1) Kiválasztják a legszimpatikusabb témát és ezt jelzik a tanszék felé. Ebben az esetben a tanszék kijelöl egy témában jártas konzulenst, akivel a hallgatónak kell felvenni a kapcsolatot. 2) Ha van olyan tanár, akivel szívesen dolgoznának együtt, akkor jelentkezhetnek közvetlenül magánál az oktatónál a kiválasztott témával. Érdemes arra is rákérdezni, hogy a megadott témák közül melyek azok, amelyekben az érintett oktató konzultációt vállal, mert elképzelhető, hogy másik témafelelősök témáiban is együtt tud dolgozni önökkel. Ha a tanár elvállalja a szakdolgozati konzultációt, utána ezt (a kiválasztott témával együtt) a hallgatónak jelezni kell a tanszéken. Amikor megvan a téma és megvan a konzulens is, valamint leadták a jelentkezési lapot, a következő lépés a vázlat megírása lesz. Fejezet: HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK? 5

3 A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI A szakdolgozati vázlatot egy hónappal a jelentkezési lap hivatalos leadási határidejét követően kell elkészíteni és szintén leadni a tanszéken. Erre az egy hónapra szükség is van. A vázlat tulajdonképpen a teljes szakdolgozat vázát adja meg, részletezi és fejezetekbe, alfejezetekbe rendezi azokat a témákat, amelyeket a hallgató feldolgozni, elemezni kíván. A vázlat nem más tehát, mint maga a tartalomjegyzék, annyi különbséggel, hogy a bevezető fejezet némi szöveges kifejtést is igényel. 3.1 Mikor álljunk neki? Azonnal, ahogy sikerült egyeztetni a konzulensünkkel. Erre azért van szükség, mert a vázlat megírásához át kell olvasnunk legalább húszféle szakirodalmat, amiben könyvek, cikkek, tanulmányok és internetes források egyaránt szerepelnek. Ehhez pedig idő kell. Az garantáltan nem fog működni, ha a vázlatleadás előtt egy héttel jut eszükbe, hogy írni kellene valamit. 3.2 Mitől lesz jó egy vázlat? A vázlat megírásához tisztában kell lennünk azzal, hogy mit akarunk kutatni, kell hogy legyen elképzelésünk arról, milyen vizsgálatokat akarunk elvégezni munkánk során. Ezek az irányok a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése után fognak bennünk kikristályosodni. A szakirodalom feldolgozása után képesek leszünk megírni a második fejezetünk (A vizsgálat elméleti háttere) vázlatpontjait, ki tudjuk alakítani az alfejezeteket. A feldolgozott forrásokból nyert információk segítségével meg tudjuk fogalmazni a kutatási problémát, hipotéziseket tudunk alkotni, és letisztul a szakdolgozat célja meg tudjuk tehát írni az első Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 6

(Bevezetés) fejezetet. Ezek után a konkrét témánkból kiindulva eldöntjük, hogy milyen primer vizsgálatot akarunk/tudunk elvégezni, milyen módszereket tervezünk alkalmazni, és ez alapján felvázolhatjuk a harmadik, elemző fejezetünk struktúráját. 3.2.1 A vázlat javasolt felépítése Az érvényes szakdolgozati szabályzat szerint a vázlatot numerikus tagolással kell elkészíteni, ami azt jelenti, hogy minden fejezet (beleértve az alfejezeteket is) számozást kap. A javasolt felépítés a következő: 1. BEVEZETÉS 1.1. Problémafelvetés, hipotézisek 1.2. Kutatási cél 1.3. Kutatási módszer 2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE 3. PRIMER VIZSGÁLAT 4. EREDMÉNYEK 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 6. ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK A vázlat leadásához ezt a struktúrát a következőkkel kell bővítenünk: (1) Első lépésként tehát az elméleti háttér fejezetének szerkezetét kell elkészítenünk, vagyis alfejezetekre kell bontanunk, és az alfejezeteket is tovább kell tagolnunk. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 7

(2) Az elméleti háttérre támaszkodva második lépésként tudjuk megfogalmazni a kutatási problémát, valamint a hipotéziseinket, tisztázzuk a kutatási célt és a tervezett kutatási módszereket. Ez az első, bevezető fejezetünk lesz, amit a vázlatleadásához teljes egészében meg is kell írnunk. (3) Harmadik lépésként el kell készíteni az elemző fejezet szerkezetét, itt ugyanúgy alfejezeteket kell készítenünk a rendelkezésre álló információk és a tervezett kutatás alapján. (A 4. 5. és 6. fejezet bontásával itt még nem kell foglalkoznunk, de a vázlatban természetesen meg kell hogy jelenjenek). (4) Végezetül elkészítjük a felhasználni kívánt források jegyzékét. Kerüljük a régebbi kiadású, már elavult szakirodalmakat, mert ez pontlevonást eredményezhet az értékelésnél! Egy jól megírt vázlat biztos támpontot, stabilitást jelent a kutatási munkában, meghatározza azt az irányt, amely felé haladva a leghatékonyabb módon valósíthatjuk meg kutatási céljainkat. Érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelni a megírására, saját dolgunkat és a konzulensünk munkáját is megkönnyítve ezzel. A továbbiakban lássuk a vázlatírás első lépésének, a szakirodalmi feldolgozásnak a lényegét. 3.2.2 A második fejezet szerkezete A szakirodalmi feldolgozás nem más, mint a második fejezet: A vizsgálat elméleti háttere. Ez a címet nem kell megváltoztatni, hiszen jól kifejezi, hogy miről is szól a fejezet. Általános szabály, hogy csak olyan szakirodalmakat vonjunk be és dolgozzunk fel, amelyek a téma szempontjából lényegesek! A vázlatot, és később a Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 8

szakirodalmi feldolgozást könnyen meg lehet tölteni felesleges információkkal, ez azonban nem fog előrébb vinni bennünket a téma szempontjából. A szakirodalmi áttekintésnek célja az, hogy megalapozza a későbbi vizsgálatunkat, megadja annak fogalmi hátterét, és bemutassa a témában már korábban elkészült kutatások eredményeit. A szakirodalmi feldolgozás egyik hatékony módszere a cédulázás. Ez lehet papír alapú (kb. 10*15 cm-es papír cetliket érdemes használni), vagy elektronikus. A papír cédulákat talán könnyebb keverni, sorba rendezni, átrendezni, bár nem feltétlenül, ezt mindenki mérlegelje informatikai tudása és affinitása függvényében. Egy cédula úgy készül el, hogy elolvasunk egy témához kapcsolódó szakirodalmat (tanulmányt, könyvet, cikket stb.) és kiragadjuk belőle azt a néhány gondolatot, amit fontosnak tartunk, és úgy véljük, hogy sarkalatos pontja lehet a vázlatunknak, vagyis mindenképpen szeretnénk majd a későbbiekben vele részletesebben foglalkozni. A cédula tartalmazza: (1) A forrás pontos adatait; (2) A kiragadott gondolat/fogalom/összefüggés rövid lényegét; (3) Esetleges saját gondolatokat, véleményt, meglátást, állásfoglalást. Mindhárom fontos, de a legfontosabb mégis a forrás pontos adata. Ha csak kiveszünk valamilyen gondolatot, de nem írjuk fel, hogy honnan van, szinte biztos, hogy később nem fogunk rá emlékezni, különösen akkor nem, ha egyszerre több különböző forrásból is dolgozunk. Ezzel csak a saját dolgunkat nehezítjük meg, tehát mindenképpen érdemes azonnal felírni mindent a cetlinkre, beleértve az Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 9

oldalszámot is, ahol a szóban forgó tételt megtaláltuk. Figyeljünk oda arra, hogy a forrásról minden adatot írjunk fel, hogy utána visszakereshető legyen. Internetes forrásnál pl. nem elég a főoldal, a pontos link kell, ahol az adott információt megtaláltuk. Egy cédula kb. így nézhet ki: Hermann Simon: Rejtett bajnokok a XXI. században. Leadership, 2010. Fertőhomok. 105. oldal PUHA DIVERZIFIKÁCIÓ (Koncentráló és diverzifikáló stratégia előnyei, hátrányai, a puha diverzifikáció lényege a rejtett bajnokok esetében) Megjegyzés: a könyv állításai ütköznek egy másik forrás (jelölni a forrást) meglátásával. Állásfoglalásomat kifejteni! A tanszéki szabályzat szerint legalább 20 szakirodalmat (könyveket, cikkeket, tanulmányokat stb.) kell feldolgozni a szakdolgozatban. Ez a minimum, ha ennél több van, az csak jó, mert finomítja, árnyalja a képet. Egy forrásból több gondolat (cédula) is összegyűjthető, ezek száma a könyvek esetében terjedelmükből adódóan potenciálisan magasabb. Akkor dolgoztunk jól, ha a szakirodalmi feldolgozás végére minimum 40-50 gondolatunk (cédulánk) van. Figyeljünk azonban arra, hogy ne ismételgessük magunkat. Az áttekintés során folyamatosan tartsuk szem előtt, hogy a szakirodalmi feldolgozás célja, hogy (1) Megfogalmazzuk a kutatási problémát; (2) Meghatározzuk a témához tartozó fogalmakat, tényeket, módszereket; (3) Átgondoljuk, hogy milyen újat tudunk alkotni a témában. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 10

Célszerű az azonos témában megírt, legfrissebb szakdolgozatokkal kezdeni, esetleg a konzulenst is meg lehet kérni, hogy ajánljon ilyen dolgozatokat. A Kodolányi könyvtárában jó eséllyel találnak naprakész könyveket, folyóiratokat, konferencia-kiadványokat. Rengeteget segítenek az elektronikus katalógusok, keresők, weboldalak. Ezek közül a következőket érdemes megnézni: www.mokka.hu Ez egy elektronikus közös katalógus, kulcsszavak alapján lehet forrásokat keresni, és információt nyerni arról, hogy melyik könyvtárban található meg a szóban forgó forrás. Bizonyos esetekben letöltési lehetőségünk is van. www.mek.oszk.hu Magyar Elektronikus Könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában. Itt minden irodalom letölthető különböző formátumokban. A gazdasági témákat a társadalomtudományokon belül (baloldalon a harmadik ikon) kell keresni, majd különböző területek között válogathatunk. A letölthető könyvek, tanulmányok összes adata megtalálható, ezért hivatkozhatunk az eredeti irodalomra. aromo.kodolanyi.hu A KJF könyvtárának elektronikus katalógusa. Segítségével a gép mellől fel lehet mérni, hogy milyen könyveket találunk a főiskola könyvtárában. Elöljáróban érdemes a katalógus használatáról szóló leírást elolvasni a súgóban, hogy gond nélkül tudjuk a rendszert használni. www.matarka.hu Az összes magyar tudományos folyóiratban tudunk vele keresni. Kiindulhatunk egy szerző nevéből, de akár egy kulcsszóból is. Érdemes beállítani bizonyos szűkítéseket (pl. évszám és teljes szöveggel elérhető cikkek). Ezután a keresett tanulmányt teljes egészében letölthetjük. Mivel itt is pontos adatokat kapunk az adott tanulmányról (cím, szerző, folyóirat neve, évszám, oldalszám), ezért hivatkozhatunk az eredeti dokumentumra. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 11

www.epa.oszk.hu Szintén elektronikus folyóirat adatbázis, az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában. A teljes szövegben lehet kulcsszavakra keresni, és a tanulmányok letölthetők. A pontos adatok miatt hivatkozhatunk az eredeti dokumentumra. www.ksh.hu A Központi Statisztikai Hivatal honlapja. Használható információkhoz juthatunk a gyorstájékoztatókból, ezen felül kiemelkedően jó forrás a tájékoztatási adatbázis (baloldalon az adatok ikon alatt találjuk). Ez különösen fontos lesz akkor, hogyha az elemzésünket szekunder adatok alapján kívánjuk elkészíteni. Az adatbázisban lehetőségünk van beállítani azokat a változókat, amelyek bennünket érdekelnek, a program pedig összeállítja nekünk a kívánt táblázatokat, amelyeket aztán elemezhetünk, értékelhetünk. Ezen felül számos internetes forrásból nyerhetünk hasznos információkat, amelyekre témánk függvényében érdemes rákeresni. Makrogazdasági témák esetében célszerű megnézni az MNB, a GKI, esetleg a TÁRKI honlapját, uniós témában a www.euroinfo.hu, illetve a www.europa.eu honlapokon talál hatékony segítséget. További értékes forrásokat találhatunk az erre alkalmas keresők segítségével. Figyeljünk arra, hogy a szakdolgozati követelmény szerint nem írhatjuk meg a dolgozatunkat kizárólag elektronikus forrásokra támaszkodva, használnunk kell könyveket, folyóiratokat! Az elektronikus katalógusok erre a problémára alapvetően megoldást kínálnak, hiszen itt papír alapon is megjelenő forrásokat találunk az adott forrás minden adatával, amit így le is tudunk hivatkozni. Ezeket a forrásokat nyomtatott formában megtaláljuk a könyvtárakban is. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 12

Azt is érdemes számításba venni, hogy a követelményrendszer szerint a minimálisan megkövetelt felhasználandó irodalom legalább 40%-a nemzetközi szakkönyvekből és/vagy szakmai folyóiratból kell hogy származzon. Ez egyaránt jelenthet idegen nyelven megjelenő kiadványokat, valamint elismert nemzetközi szerzők magyarra fordított publikációit. Órai anyagokra történő hivatkozás esetén jelölni kell az adott tantárgy, valamint a tantárgy oktatójának nevét, továbbá a vonatkozó előadás címét. Mit csináljunk a szakirodalmi áttekintés során keletkezett rengeteg cédulánkkal? Itt az ideje a kártyák megkeverésének. Céduláinkat a különböző gondolatokkal, fogalmakkal, esetleg képletekkel, álláspontokkal az általunk logikusnak ítélt sorrendbe rendezzük. Ez nem biztos, hogy elsőre menni fog, a pakli valószínűleg többször is átrendezésre kerül, az is lehet, hogy egyes cédulák kiesnek, nem kerülnek bele a vázlatba (ezeket ne dobjuk ki, mert amikor magát a fejezetet kezdjük el megírni, még jól jöhetnek). Ha megvan a sorrend, álljunk neki megírni a második fejezetünk tartalomjegyzékét. Célszerű minimum hat, maximum nyolc fő gondolatot kiragadni, ezek lesznek a kettes szintű címsorok, vagyis: 2.1. fejezet, 2.2. fejezet, 2.3. fejezet stb. A fő gondolatok alá rendezhetjük logikusan a többi cédulánkat, így hármas szintű alfejezeteket alakítunk ki: 2.1.1, 2.1.2, 2.1.3 stb. Négyes szintű tagolást már csak nagyon indokolt esetben alkalmazzunk, és itt álljunk is meg. Ötös szintű tagolást már ne tartalmazzon a vázlat. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 13

Formailag ez így fog kinézni: 2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE 2.1. Első alfejezet 2.1.1. Az első fő gondolathoz fűződő első alfejezet 2.1.2. Az első fő gondolathoz fűződő második alfejezet 2.1.2.1. Indokolt esetben négyes szintű címsor 2.1.2.2. 2.1.3. 2.1.4. stb. 2.2. Második alfejezet 2.2.1. A második fő gondolathoz fűződő első alfejezet 2.2.2. 2.2.3. stb. 2.3. Harmadik alfejezet 2.4. Negyedik alfejezet 2.5. Ötödik alfejezet 2.6. Hatodik alfejezet 3.2.3 Az első fejezet szerkezete A bevezető (első) fejezet a következő három alfejezetet tartalmazza: 1. BEVEZETÉS 1.1. Problémafelvetés, hipotézisek 1.2. Kutatási cél 1.3. Kutatási módszer Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 14

Terjedelmét tekintve az 1.1. alfejezet kb. 1,5-2 oldal, az 1.2. fél-háromnegyed oldal, az 1.3 kb. fél-egy oldal. Ennél rövidebb semmiképpen ne legyen, hosszabb lehet, de figyeljünk rá, hogy ne legyen terjengős, csak a lényeget írjuk le. 3.2.3.1 Problémafelvetés, hipotézisek Hamar rá fogunk jönni arra, hogy hiába érdeklődünk bizonyos téma iránt, az még nem elegendő a kutatáshoz. Ahhoz, hogy a téma kutatható legyen, kutatási problémává kell alakítani azt. Ha a kutatási problémánkat jól fogalmazzuk meg, annak bele kell férnie egyetlen mondatba. Pontosabban egyetlen kérdésbe. Természetesen ez nem fog nekünk másfél-két oldalt kiadni az anyagban, ezért ezt a fejezetet célszerű a választott téma jelentőségének rövid bemutatásával kezdeni. A téma bemutatásánál érdemes kitérni a következőkre: Miért fontos erről a témáról beszélni, milyen gazdasági-, társadalmi szereplők esetében van jelentősége; Miért választottuk éppen ezt a témát (ez opcionális, ha van személyes érintettség pl. családi cég, szakmai gyakorlatnak helyet adó vállalat, korábbi érdeklődés stb., akkor lehet egy pár mondatban írni erről; Milyen problémákat vet fel a vizsgált tevékenység (pl. marketing, innováció, stratégia, környezetvédelem, humánerőforrás-gazdálkodás, gazdaságpolitika stb.) elégtelen működése, elhagyása, kimaradása a gazdasági életből. A fejtegetés során fokozatosan irányítsuk a gondolatot, fókuszáljuk a témát a mi saját kutatási problémánkra. Vezessük fel logikusan, legyen az egész alfejezetnek egy jól követhető íve, amíg eljutunk a problémafelvetésig. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 15

A kutatási probléma még nem hipotézis, nem is egy konkrét cél. A kutatási probléma jellemzően egy nyitott kérdés, ami kapcsán majd megfogalmazhatjuk az előfeltevéseinket (hipotéziseinket). A kutatási problémára néhány példa: (1) Van-e, és ha igen, milyen hatása van a szervezeti formának a cégek innovációs tevékenységére? (2) Feltétlenül nyereségnövekedést eredményez-e a marketing költségvetés növelése egy vállalat esetében? (3) Milyen problémákat okoz az eltérő vállalati kultúra két konkurens cég fúziót követő integrációjában? (4) Van-e összefüggés a háztartás mérete és az adott termék iránti vásárlási hajlandóság között? Amikor megvan a kutatási problémánk, megfogalmazzuk a hipotézisünket vagy hipotéziseinket. A hipotézis egy alapvető állítás, amelyet a vizsgálat során ellenőrzünk. Mindig két változó közötti viszonyáról tesz megállapítást. Figyeljünk arra, hogy változó, és nem attribútum!! A változó a vizsgált terület jelenségeinek osztályait reprezentáló absztrakt elem. Például: Változó = nem(e valakinek). Attribútumai = férfi, nő Változó = foglalkozás. Attribútumai = buszvezető, tanár, farmer stb. Változó = gazdasági aktivitás. Attribútumai = munkanélküli, foglalkoztatott. Vegyük észre, hogy a fent példaként felsorolt kutatási problémák is két-két változót tartalmaznak: szervezeti forma innovációs tevékenység, nyereség marketingköltés, vállalati kultúra integráció sikere (ez talán nem annyira konkrét, a hipotézisben ezt pontosítani kell), háztartás mérete vásárlási hajlandóság. Vagyis ez azt jelenti, hogyha jól fogalmaztuk meg a kutatási problémánkat, akkor nem lesz nehéz dolgunk a hipotéziseink megfogalmazásával sem. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 16

Mire figyeljünk? Alapvető követelmény egy hipotézis esetében, hogy cáfolható (és természetesen bizonyítható) legyen. Az, hogy melyiket fogjuk elérni, a dolgozatunk elején még nem tudjuk. Lehet, hogy sikerül bizonyítani a feltevésünket, de az is lehet, hogy megcáfoljuk ez utóbbi ugyanolyan eredménynek számít, mint a bizonyítás! Ha egy hipotézis nem cáfolható, akkor teljesen felesleges vele foglalkozni. Ha például előfeltevésként azt állítjuk, hogy a Föld gömbölyű, akkor lehet, hogy furcsán fognak ránk nézni, hiszen ezt mindenki tudja, kizárt, hogy ennek az ellenkezőjét be tudnánk bizonyítani (vagyis nem tudjuk megcáfolni ezt az állítást). Cáfolhatatlansága miatt tehát ez a hipotézis a kutatás szempontjából nem releváns. Kerüljük tehát az evidenciákat, az általánosításokat. Fontos továbbá a hipotézis körültekintő megfogalmazása, hogy a benne foglalt feltételezés mindenki számára megfelelően világos legyen. Ha azt mondjuk, hogy Az árbevétel összefügg az innovációs aktivitással, akkor nem írtuk le pontosan, hogy a kettő viszonyáról mit gondolunk. (bár végső esetben ez is cáfolható, ha kiderül, hogy nincs összefüggés, de ez a megfogalmazás mégsem szerencsés). Hogyan pontosíthatunk? (1) Az árbevétel összefüggésben áll az innovációs aktivitással: a nagyobb árbevétellel rendelkező cégek többet fordítanak innovációra. (2) Pozitív összefüggés van az árbevétel nagysága és az innovációs aktivitás között. Vigyázzunk arra, hogy a hipotézisben változókat vetünk össze, nem mondhatjuk pl. azt, hogy A férfiak pozitívan viszonyulnak az innovatív megoldásokhoz, mert ez esetben a férfi nem egy változó, hanem egy változónak (a nemnek) az attribútuma. Mondhatjuk viszont azt, hogy A nem összefügg az Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 17

innovációs tevékenységgel: a férfiak nagyobb valószínűséggel fejlesztenek ki új dolgokat, mint a nők (vagy fordítva). Fentiek figyelembevételével a korábban említett négy kutatási problémához a következő hipotéziseket lehet megfogalmazni (ez csak egy lehetséges változat, természetesen ezek a kutató előzetes szakirodalmi tájékozódása során kialakult állásponttól függően változhatnak): H1 H2 H3 H4 A bürokratikus szervezeti forma gátolja a cégek innovációs tevékenységét. A marketingköltségek exponenciális emelkedése a nyereség lassuló ütemű növekedését eredményezik. Két konkurens cég fúziót követő integrációjában az eltérő vállalati kultúrák okozzák a legnagyobb problémát. A nagyobb háztartások nagyobb valószínűséggel/arányban vásárolják az adott terméket (itt a termék lehet a vizsgált vállalat terméke, vagy bármely tetszőleges termék, aminek a marketingjét elemezzük). A megfogalmazott hipotéziseinkkel le is zárhatjuk ezt az alfejezetet. 3.2.3.2 Kutatási cél Míg a kutatási problémából az derül ki, hogy mit fogunk vizsgálni, a kutatási cél azt árulja el, hogy mennyire lesz kiterjedt a vizsgálat és miért. A cél felfedi azt, amit valóban meg szeretnénk tudni, és azt is, hogy miként lehet az adott választ használni, alkalmazni. Emiatt a kutatási célt már nem lehet egy mondatban elintézni, egy-két bekezdés szükséges hozzá. A cél megfogalmazása során Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 18

specializálódni kell, a hallgatók közül legtöbben egy vagy több konkrét vállalatot vizsgálnak az adott kutatási probléma kapcsán, ezt a cél meghatározásában már fel lehet tüntetni. A fenti negyedik kutatási problémánk és hipotézisünk kapcsán pl. cél lehet 200 nagy és 200 kis háztartás esetén (a meghatározásokat tisztázni kell, hogy mi számít nagynak és kicsinek) felmérni a vásárlások számát adott termékből, majd az eredményeket összevetni, továbbá az eredményekből következtetéseket levonni és javaslatokat tenni a termék marketingjének jövőbeni fejlesztési irányaira. 3.2.3.3 Kutatási módszer Dedukció vagy indukció? A legtöbb szakdolgozat deduktív kutatási módszer alapján készül, jelen útmutató is erre a módszerre épít. A dedukció lényege, hogy a meglévő tudás (szakirodalom alapján) hipotéziseket fogalmazunk meg, majd empirikus (tapasztalaton alapuló) vizsgálat következik, amely során teszteljük a hipotézisünket, végül elfogadjuk vagy cáfoljuk azt. (A vizsgálatból új következtetések vonhatók le, amelyek alapját képezhetik egy új elméletnek). Ettől eltérő módszer az indukció. Ennek lényege, hogy megfigyeljük a tényeket, amelyekből megállapításokat teszünk. A megállapítások elvezetnek bennünket az elméletalkotáshoz, amely elmélet később beépülhet a szakirodalomba. A dedukció és az indukció egymást követve egyfajta végtelenített láncot képez. Az elméletekből hipotézisek születnek, a hipotézisekből megfigyelések következnek, a megfigyelések általánosításokhoz vezetnek, ezen általánosítások eredményeként pedig módosulnak az elméletek. A modellben nincs kezdő- vagy végpont. Dedukciós szakaszban gondolatmenetünk a megfigyelések felé halad; az Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 19

indukciós fázisban a megfigyelések felől indul gondolkodásunk. A gyakorlatban a dedukció is, az indukció is elvezethet a tudományos elméletek megalkotásához. Mégis azt lehet mondani, hogy a hallgatók nagy többsége deduktív módszert alkalmaz. Ennek legfőbb oka az, hogy jellemzően nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben spontán megfigyelhető adatok mint ahogy ez remekül működik például az üzleti szervezeteknél. Emiatt a kiindulási pont leginkább csak a szakirodalmi tájékozódás lehet. Természetesen a szakdolgozatban van lehetőség induktív kutatási módszer alkalmazására is, ez esetben viszont az egész dolgozat tartalma és szerkezete megváltozik. Hogyha valaki indukcióban gondolkodik, mindenképpen kérje a konzulense segítségét. Milyen szinteken kutatunk? Üzleti tudományok területén a kutatás elméleti (szakirodalmi feldolgozás) és empirikus (primer vizsgálat, mérés) szinten zajlik. Milyen kutatási módszert/módszereket alkalmazunk? Módszereit tekintve a kutatás szintén többféle lehet: Feltáró kutatás esetében a probléma strukturálatlan, a kutatónak rugalmasan kell hozzáállnia a vizsgált kérdéshez. Amint új információk állnak rendelkezésre, a kutatás iránya megváltozhat. Feltáró kutatásra van szükség pl. abban az esetben, ha a vizsgált vállalat eladásai az utóbbi időszakban visszaestek, de nem lehet tudni, hogy miért. Leíró kutatásban a probléma strukturált és jól érthető. Ilyen például, ha a kutató egy adott piac tényleges és potenciális vevőinek számát akarja felmérni, vagy ha szektorok szerint akarjuk felmérni a közepes nagyságú vállalkozások Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 20

számát. A leíró kutatás azonban csak bemutat, nem válaszol a miértekre, mindössze helyzetfeltárást végez. Az ok-okozati kutatásnál a vizsgált problémák szintén strukturáltak. Ha pl. a vizsgált cég csökkentette az árát valamely termékének, és ezután megnövekedett az eladások száma, felmerül a kérdés, hogy az árcsökkenés oka-e a forgalomnövekedésnek, és ha igen, mennyiben. Fontos, hogy az oknak meg kell előznie az okozatot. A keresztmetszeti kutatásban a függő (ok) és a független (okozat) változókkal kapcsolatos adatokat egy időben gyűjtjük össze. A leggyakoribb kutatási változat, amely során a megfelelő célszemélyek, családok és vállalatok legszélesebb skáláján keresztül tanulmányozzák a vizsgált változókat vagy hipotéziseket. Előnye, hogy felbecsülhetjük egy teljes változó különböző hatásait a különböző típusú személyekre vagy vállalatokra azaz alcsoportok széles skáláját vethetjük össze. Hátránya, hogy a mintavétel és az adatgyűjtés gyakran összetett, időigényes és drága. Nem jellemző, hogy szakdolgozatnál alkalmazni tudjuk. Idősor-elemzés: Tegyük fel, hogy arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott gazdaságpolitikai intézkedés okozta-e a BUX index 400 pontos esését. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy az elmúlt években hogyan alakult az index. Ha a 400 pontos változás gyakori, akkor aligha valószínű, hogy a szóban forgó esemény váltotta volna ki a jelenlegi esést. Ha azonban az index egy ideje már folyamatosan növekszik és értéke közvetlenül az intézkedés bevezetését (vagy bejelentését) követően csökkent, akkor nagy a valószínűsége az ok-okozati összefüggésnek. Esettanulmány készítés során egy adott vállalatot/csoportot/eseményt figyelünk meg részleteiben. Elsődleges célunk intenzíven tanulmányozni, hogy a vizsgálati egységek mit miért tesznek (tettek), vagy nem tesznek (tettek) - nem pedig az egész populációt érintő statisztikát készíteni. Előnye a mélyreható Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 21

információ, hátránya, hogy egyetlen tagú a minta és nem vetíthető ki a teljes populációra, vagyis nem reprezentatív. Primer vagy szekunder adatokra építjük a kutatásunkat? A szekunder (másodlagos) adatok olyan adatok, amelyeket nem az adott probléma megoldása céljából gyűjtöttek. Hozzájuthatunk különböző adatbázisokból, statisztikákból. Kiemelkedő információ tartalommal bírnak a különböző KSH kiadványok és a honlap (www.ksh.hu), de érdemes rápillantani az európai statisztikákra is témánk függvényében. (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/themes) Innovációs témában remek adatbázishoz jutunk a http://www.proinno-europe.eu innometrics adatbázisából, de számtalan egyéb forrás is jó alapot szolgáltathat a választott témától függően. A primer (elsődleges) adatokat mi magunk gyűjtjük össze, leggyakrabban kérdőívezés, vagy mélyinterjú során. Ha ezekre az adatokra építjük az elemzéseinket, azt primer kutatásnak hívjuk. Primer kutatást abban az esetben is érdemes végezni (legalább egy mélyinterjú erejéig), ha témánkból adódóan alapvetően szekunder adatbázisok elemzésére támaszkodunk. Ennek az oka, hogy a dolgozat bírálatában a primer kutatás hiánya pontlevonást eredményező hibának minősül. Mire kell tehát kitérnünk ebben az alfejezetben? (1) Induktív vagy deduktív kutatást alkalmazunk-e (pár mondatban leírni, hogyan áll ez össze saját esetünkben; (2) Milyen szinteken folytatjuk a kutatást (elméleti és empirikus); Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 22

(3) Milyen kutatási módszert vagy módszereket alkalmazunk (feltáró, leíró, ok-okozati, keresztmetszeti kutatás, idősor-elemzés, esettanulmány) lehet többféle is; (4) Primer vagy szekunder adatokra építjük-e a kutatásunkat, ezeket az adatokat pontosan honnan és milyen mennyiségben szerezzük be; (5) Ha primer kutatást végzünk, akkor az mit tartalmaz: mélyinterjú, fókuszcsoportos interjú, megfigyelés, kérdőíves felmérés); (6) Ha kérdőívet készítünk: mekkora a minta és annak demográfiai jellemzői (nemek aránya, foglalkozás, életkor, földrajzi elhelyezkedés stb. ami a téma szempontjából fontos), valamint milyen kérdéseket szerepeltettünk a kérdőívben: strukturált, strukturálatlan, zárt kérdés, alternatív zárt kérdés, skálakérdések; (7) Milyen egyéb elemzéseket végzünk, és azt milyen adatokra alapozzuk. Itt lehet megemlíteni a SWOT, BCG, GE, Ansoff, Porter, STEEP, versenytárs stb. elemzéseket, mérleg-, vagyon-, hatékonyság-, jövedelmezőség-, likviditás-, pénzügyi struktúra-, piaci értéket felmérő elemzéseket stb. 3.2.4 A harmadik fejezet szerkezete Amikor már feldolgoztuk a szakirodalmat, megfogalmaztuk a kutatási problémát és a hipotéziseinket, meghatároztuk a kutatásunk célját, lesz akkora rálátásunk a témára, hogy el tudjuk dönteni, milyen jellegű kutatásokat szándékozunk elvégezni és azt hogyan jelenítjük meg a tanulmányban. Az elemző fejezet a szakdolgozat legfontosabb része, ezért már a vázlatnál is fontos fokozott figyelmet fordítani rá. A fejezetet célszerű a vizsgált vállalkozás vagy egyéb szervezet bemutatásával kezdeni (3.1.), majd jöhetnek az elemzések. Ugyanúgy, mint a szakirodalmi feldolgozás esetében, itt is érdemes Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 23

legalább 6-8 második szintű alfejezetet (3.1, 3.2, 3.3 stb.) bevonni, és ezeket további alfejezetekre tagolni. 3.2.5 Az irodalomjegyzék Szakdolgozati munkánkban a szövegközi hivatkozások szerkesztése során a Word 2007-es (és Word 2010-es) program által biztosított alkalmazás tökéletes hivatkozási struktúrára, valamint a szövegközi források és az irodalomjegyzék teljes harmonizációjára ad lehetőséget (lásd később). Mivel azonban a vázlatban is fel kell sorolni a munka során használni kívánt szakirodalmakat, ezért fontos odafigyelnünk, hogy minden forrás esetén teljes körű információt közöljünk. Az irodalomjegyzék alfabetikus sorrendben vagy sorszámozva a következő formában tartalmazza a forrásokat: Könyv esetén: Szerző(k) neve (évszám): A mű címe. Kiadó, helyszín. Pl.: Zsolnai, L. (1989): Másként gazdálkodás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Folyóirat esetén: Szerző(k) neve (évszám): Cím. In: Folyóirat címe, Évfolyam száma. Szám. oldalszám tól-ig o. Pl.: Csaba, L. (2007): Átmenet vagy spontán rend(ellenesség)? In: Közgazdasági Szemle, 54. évf. 9. sz. 757-773. o. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 24

Tanulmánykötet esetén: Az idézett tanulmány szerző(i) (évszám): Az idézett tanulmány címe. In: A tanulmánykötet szerkesztője (szerk): A tanulmánykötet címe. Megjelenés helye: Kiadó, oldalszám tól-ig o. Pl.: Trzcieliński, S. (2009): Agile enterprise an innovative organization. In: Csath, M. (szerk): Innovációmenedzsment. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 208-219. o. Több szerzős publikáció esetén valamennyi szerző nevét feltüntetjük, a szerzők nevét kötőjellel választjuk el. Elektronikus dokumentum esetén: Elektronikus folyóirat esetén a fentiekhez hasonló struktúrában a forrás pontos megjelölésével: Pl.: Csaba, L. (2007): Átmenet vagy spontán rend(ellenesség)? Közgazdasági Szemle, 54. 9. 757-773. o. [online] <URL: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00140 /pdf/1csaba.pdf > [2011. április 18.] (a második szögletes zárójelben a weboldal megtekintésének dátuma áll) Amennyiben a szerző nem ismert a forrásként felhasznált website nevet kap és megjelenik az oldal pontos elérhetősége az oldal elnevezésével együtt. Pl.: EU-PORTÁL <URL: http://europa.eu/pol/emu/index_en.htm > [2011. február 14.] 3.3 A vázlat elfogadása A vázlatról összefoglalt információk alapján feltételezhető, hogy mindenki érti, miért szükséges egy teljes hónap egy jó vázlat megírásához. A vázlatot a konzulens fogadja el, amelyet vagy aláírásával, vagy egy e-mailes visszajelzéssel igazol a hallgató felé. A hallgató feladata, hogy a konzulens által jóváhagyott Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 25

vázlatot a tanszékre eljuttassa. Ha a kinyomtatott vázlaton nem szerepel a konzulens aláírása, akkor a jóváhagyó e-mailt is csatolni kell a dokumentációhoz. Hiányos vagy elégtelen vázlat esetén a konzulens a vázlatot elutasítja. Ebben az esetben automatikusan a következő vázlatleadási határidő lép érvénybe. Ezt a helyzetet elkerülendő érdemes a konzulenssel legalább egy-két alkalommal konzultálni, hogy a készülő vázlat jó irányban halad-e. Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI 26

4 ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 4.1 Mielőtt elkezdenénk A tanszéki szabályzat értelmében a szakdolgozat minimum 40, maximum 60 oldal lehet. Ebbe a terjedelembe nem tartoznak bele: (1) A fedőlapok; (2) A tartalomjegyzék; (3) A felhasznált források jegyzéke; (4) Ábra- és táblázatjegyzék; (5) Mellékletek; (6) Táblázatok és ábrák; (7) Üresen hagyott oldalak / fél oldalak. Nem érdemes továbbá üresen hagyott sorokkal, indokolatlanul sok bekezdéssel (enterrel) kombinálni, mert ez azon felül, hogy nem növeli az anyag terjedelmét, formai hibának minősül. Ez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell tagolni az anyagot, de semmiképpen nem egy-két mondatonként. A negyvenoldalas minimumot tehát a fent említett tételek nélkül kell elérni. Előfordulhat az, hogy a téma jellegéből vagy a vizsgálat nagyságából, az eredmények sokrétűségéből adódóan a szakdolgozó indokoltnak látja a szakdolgozat maximális terjedelmét átlépni. Kb. 10 oldalig ez nem okoz problémát, az opponensek rendszerint rugalmasak annyira, hogy emiatt nem vonnak le pontokat, különösen akkor, ha a dolgozat magas színvonalú, igényes munka. Ennél nagyobb terjedelem megtartásához azonban tanszékvezetői engedély Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 27

szükséges, amelyet a szakdolgozó írásban kérvényezhet, kérelme alapos indoklásával. 4.1.1 Stílus és forma Amikor a bíráló kézbe veszi a szakdolgozatot, az első, amit lát, a formai megjelenés lesz. Egy gondosan megszerkesztett, követelményeknek megfelelő tartalmi tagolású, esztétikus és egymással harmonizáló illusztrációkkal színesített anyag már fél siker. A dolgozat formai megjelenése 10%-os arányban kerül beszámításra az értékelésben. Érdemes tehát odafigyelni rá, mert akár egy teljes jegyet ronthat a minősítésen, ha egy formailag igénytelen, összetákolt anyagot adunk le. Ami egészen biztosan pontlevonást eredményez az értékelésben: Tagolás, tördelés hiánya (bekezdések nélküli, egybefolyó szöveg); Töredezett, felesleges bekezdésekkel és üres sorokkal tele szöveg; Hiányos vagy oldalszámozás nélküli tartalomjegyzék, a tartalomjegyzék hiánya; A megadott szerkezeti tagolás figyelmen kívül hagyása; A felhasznált adatbázisok ábrázolásának (diagramok, grafikonok, táblázatok) hiánya; A téma kifejtéséhez elengedhetetlenül szükséges ábrák, táblázatok hiánya. Néhány fontos formai szabály: (1) A szakdolgozatot kétoldalasra nyomtatjuk (a tanszék preferálja az újrahasznosított papírt). (2) A fő fejezetek mindig új és páratlan (tehát a jobb) oldalon kezdődnek, NAGY BETŰKKEL, középre rendezve! A fő fejezetek az egyszámjegyű Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 28

címsorok lesznek (1. BEVEZETÉS, 2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE stb.) Ebből adódóan előfordulhat, hogy a baloldalon kimarad egy üres oldal, de ez nem formai hiba (nem számít azonban bele a terjedelembe). (3) Az ábrákat és a táblázatokat külön számozzuk, így külön ábrajegyzékünk és táblázati jegyzékünk is lesz. (4) Kötelező betűtípus: Times New Roman. A kiemelések történhetnek vastagon szedett, dőlt, vagy aláhúzott betűtípussal, de ebből csak egyet lehet a dolgozat elejétől a végéig következetesen használni. A különböző kiemelések kombinációja (pl. vastagon szedett és dőlt, vagy dőlt és aláhúzott stb.) NEM ajánlott! (5) A fejezetcím 16-os, a második szintű alcím 14-es, a harmadik szintű alcím 13-as, (négyes tagolású alfejezetek csak indokolt esetben jelenjenek meg az anyagban, ez esetben 12-es betűmérettel), a szöveg 12-es, a lábjegyzet 10-es betűnagysággal íródjon. (6) A szövegtörzs másfeles sortávolsággal, sorkizárt formátumban készüljön. Az egyes bekezdések között ne legyen üres sor, vagy nagyobb távolság. Az egyes fejezetcímek előtt és után lehet nagyobb helyet hagyni. A bekezdések elején a behúzás mértéke: 0,63 cm. (7) A margók nagysága a baloldalon 3,5 cm-es, jobb oldalon, illetve alul és felül 3 cm. A kétoldalas nyomtatáshoz a margók tükrözése szükséges. (8) Az oldalszámozás arab számokkal a lap aljára kerüljön (középen vagy páratlan oldal esetén a jobb oldalon, páros oldalakon a bal oldalon). (9) Az ábrák és táblázatok számozása és címe egységesen felülre, a forrásmegjelölés alulra kerül a következő struktúrában: felül jobbra zártan dőlt betűvel, 12-es betűnagysággal megjelenik a számozás (pl. 1. ábra, 8. táblázat stb.). Alatta az ábra vagy táblázat címe középre rendezve félkövér betűkkel, 12-es betűnagysággal. Ezután következik Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 29

maga az illusztráció (a képeket az ábra kategóriába soroljuk). Az ábrák/táblázatok alatt jobbra rendezve jelenik meg 10-es betűnagysággal, normál betűkkel a forrás, ahol az irodalomjegyzékhez hasonló módon teljes körű információ jelenik meg. (Forrás: Zsolnai, L. (1989): Másként gazdálkodás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 25. o.) A forrást akkor is jelölni kell, hogyha az ábra/táblázat saját szerkesztés. Ilyenkor a felhasznált adatoktól függően a következő információ jelenik meg: Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. Az illusztrációkra történő hivatkozás a szövegben zárójelben, dőlt betűkkel jelenik meg: (Lásd az 1. ábrát!) (Lásd a 2. táblázatot!) Egy-egy példa az ábrák és a táblázatok megjelenésére: A megkérdezettek havi telefonköltsége 1. ábra 10 és 15 ezer forint között 30% 5 és 10 ezer forint között 40% 5 ezer forint alatt 25% 20 ezer forint felett 5% Forrás: : saját szerkesztés primer adatok alapján Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 30

2. táblázat A népesség száma és a családi pótlékban részesülő gyermekek átlagos havi létszáma 1990-ben, 2000-ben, 2010-ben Évszám Népesség száma december 31-én (ezer fő) Családi pótlékban részesülő gyermekek száma (ezer fő) 1990 10.373 2.498,3 2000 10.200 2.152,6 2010 9.986 1.993,9 Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján (kigyűjtés: stadat táblákból) Törekedjünk az illusztrációk egységes megjelenésére! Az ábrák legyenek letisztultak, minden felesleges sallang (színes háttér, keret stb.) nélkül. A feliratok legyenek egységesek és jól olvashatóak. Az ábráinkat ne jelenítsük meg a szivárvány összes színében, csak néhány színt alkalmazzunk, amennyi feltétlenül szükséges. Két változót ne ábrázoljunk három dimenzióban! Használjuk a kevesebb több elvet. A táblázatoknál válasszunk ki egy színt és formátumot és az összes táblázatnál ugyanazt használjuk! Néhány gondolat a szakdolgozat stílusáról: Alapvető követelmény a tömör, világos fogalmazás, formális szakmai stílus és nyelvhasználat, korrekt helyesírás. Figyeljünk a szaknyelv helyes és következetes használatára. Amiért biztosan pontlevonásra számíthatunk: Durva helyesírási hibák; Az egybe- és különírás szabályainak tévesztése; Germanizmusok és anglicizmusok túlzó használata; Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 31

Rövid, töredezett, nyelvtanilag értelmezhetetlen tőmondatok; Zavaros és/vagy túlméretezett körmondatok; A gazdasági szaknyelv helytelen használata; Szakdolgozatba nem illő, informális stílus. 4.1.2 Amikor biztos az elégtelen: a plágium A plágium valamely szellemi alkotás részleges vagy teljes lemásolása és saját néven történő közlése. Már néhány soros plágium is elégtelen szakdolgozatot eredményezhet. Egy felkészült, szakmájában jártas opponens könnyen észreveszi a plágiumot, egyrészt azért, mert ismeri a szakirodalmat és annak tartalmát, másrészt pedig azért, mert egyes szófordulatokból hamar kiderül, ha az adott szöveg nem a szakdolgozat szerzőjének szellemi terméke. A gyanús szövegrészeket bármely keresőprogramba beillesztve gyorsan megállapítható a másolás. Magyarországon ezen felül léteznek olyan plágiumkereső programok is, amelyek a dolgozatot a világhálón fellelhető összes dokumentummal összehasonlítva rövid időn belül jelzik ha azonosságot találtak. A bírálók többsége használja ezeket a programokat. A plágium lényege, hogy a szakdolgozatban olyan szövegrészek (mondatok, bekezdések, oldalak) jelennek meg, amelyek esetében a szerző nem jelöli a forrást (a korrekt szövegközi hivatkozások szabályait lásd később), vagyis saját gondolatként tünteti fel. Az idegen nyelvről lefordított mondatok ugyanebbe a kategóriába esnek. Nem megoldás az sem, hogy az ellopott mondatokban néhány szót felcserélünk, kicserélünk, mert bár így valóban nem ugyanaz a mondat, de egyrészt így is megtalálható a neten, másrészt a szakdolgozati szabályzat szerint Nem fogadható el olyan szakdolgozat, amely ( ) az irodalomból összegyűjtött, csak a szóhasználatot megváltoztató leírás. Ez utóbbi mondat magában foglalja azt is, hogy a dolgozat nem állhat szó szerinti Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 32

idézetekből még akkor sem, ha az átemelt anyagrészek idézőjelbe kerülnek a pontos forrás megjelölésével. Mi a megoldás? A szakdolgozatban nem kell félni a hivatkozásoktól, a szakirodalmi feldolgozást például nem is tudjuk másképpen megírni, minthogy folyamatosan idézünk különböző forrásokból. Az idézetek legnagyobb része azonban tartalmi idézet lesz, az idézőjelben szereplő szó szerinti idézetek nem kaphatnak nagyobb szerepet, mint három-négy sor oldalanként. A szövegközi hivatkozások pontos szabályait a 4.2.1. alfejezetben tárgyaljuk. 4.2 A vizsgálat elméleti háttere A szakdolgozat második fejezete a vizsgálat elméleti hátterét mutatja be. Ha a vázlatunk összeállításához elvégeztük a megfelelő szakirodalmi áttekintést, akkor ennek a fejezetnek a megírása nem fog különösebb nehézséget okozni. A kidolgozás során az áttekintett irodalom értékelését és bírálatát is szerepeltetni kell. A fejezet értékét emeli, hogyha a szerző rámutat a szakirodalom egyes forrásainak azonos témával kapcsolatos eltérő megállapításaira, azokat ütközteti, állást foglal, és álláspontját szakmai érvekkel alátámasztja. Mire elkezdjük írni ezt a fejezetet, addigra már tudjuk, hogy a későbbiekben milyen vizsgálatokat fogunk elvégezni. Törekedjünk arra, hogy az elméleti háttér valóban a vizsgálat elméleti háttere legyen, annál nem több, de nem is kevesebb! Vagyis mindennek, ami az elemzés áttekinthetőségét és megértését mozdítja elő, helye van a szakirodalmi feldolgozásban. Ilyenek lehetnek a különböző fogalmak, definíciók, a témában korábban elvégzett hasonló kutatások eredményei stb. De minden egyéb, ami csak rendkívül áttételesen vagy egyáltalán nem Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 33

kapcsolódik a kutatásunkhoz, nem kívánatos téma ebben a fejezetben. Ha pl. a témánk a vállalati versenyképesség és a környezetvédelem viszonya, akkor csak abban az esetben kezdjünk el az ózonréteg károsodásáról, vagy az óceánok szennyezéséről írni, ha a vizsgált vállalat és az említett globális folyamatok között egyértelműen van kapcsolódási pont (pl. egy szállítóipari cég, vagy egy olajtársaság esetében). Keressük meg tehát azokat a témákat, amelyek a leginkább illeszkednek a vizsgálatunkhoz. Figyeljünk arra, hogy a szakirodalmi feldolgozás egy jól felépített, kerek egész legyen, ami felkelti az olvasó érdeklődését primer kutatásunk eredményei iránt. Érdemes fokozatosan szűkíteni, fókuszálni a figyelmet magára az elemzésre, ami azt jelenti, hogy a fejezetben az általánostól haladjunk a specifikus felé, megalapozva ezzel a továbbiakat. A fejezet terjedelme kb. 15-18 oldal. Az ennél hosszabb elméleti háttér torzíthatja a szakdolgozat szerkezeti egyensúlyát, a leghosszabb fejezet ugyanis minden esetben az elemzés (20-25 oldal), a szakirodalmi feldolgozás jó, ha ennél 20-25%-kal rövidebb. A szakirodalmi feldolgozás során folyamatosan használnunk kell szövegközi hivatkozásokat, hiszen a fejezetnek éppen az a lényege, hogy különböző forrásokból gyűjtjük össze, értékeljük, ütköztetjük az egyes információkat. A hivatkozások szabályait a következő alfejezet tárgyalja. 4.2.1 A szövegközi hivatkozás szabályai A szövegközi hivatkozások megfelelő alkalmazása az egyetlen lehetőség, hogy a plágiumot (és ezzel az elégtelenre értékelt szakdolgozatot) elkerüljük. A folyamatos szöveget azonban nem törhetjük meg a felhasznált forrás összes adatának közlésével, mert az nagyon zavaró lenne. A hivatkozások helyes alkalmazására a szakdolgozati szabályzat kétféle lehetőséget kínál: Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 34

(1) Harvard-típusú hivatkozás, (2) Numerikus hivatkozás. A Harvard szisztémában a hivatkozás alapját a szerző neve és a mű megjelenési éve jelenti. E két adat alapján jutunk el az idézett dokumentum további adataihoz, amelyeket a bibliográfiában (felhasznált források jegyzéke) közlünk. Ennél a hivatkozási formánál forrásjegyzék (a szerzők neve szerint) alfabetikus sorrendben van, ami megkönnyíti a keresést. A hivatkozás megjelenési formája a szövegben: (szerző, évszám), például (Buday, 2008). Ritkán, de előfordulhat, hogy ugyanattól a szerzőtől ugyanabban az évben publikált több forrást is felhasználunk munkánk során. Ez esetben az évszám után a, b, c stb. betűk jelzik a különbséget, amit az irodalomjegyzékben is fel kell tüntetni. Pl. (Buday, 2008a), (Buday, 2008b) stb. A numerikus hivatkozás esetén a szövegben mindössze egy zárójelben szereplő szám jelenik meg (1), (2), (3) stb. A szám alapján találjuk meg hátul a bibliográfiában az idézett forrás összes adatát. A kétféle hivatkozás egy dolgozaton belül nem váltogatható! A választás után egységesen az adott hivatkozási formát kell használni. A lábjegyzetbe nem kerülnek hivatkozások! Itt olyan szövegrészek megjelenítésére van lehetőség, amelyek nem tartoznak szervesen a törzsszöveghez, de valamilyen módon mégis kapcsolódnak ahhoz. (A lábjegyzetek használata jó lehetőség arra, ha a terjedelmi korlát gátat szab az összes általunk fontosnak tartott információ közlésének. Ilyenkor egyes témákat persze nem oldalakon keresztül, hanem csak néhány sorban le lehet tenni a lábjegyzetbe, ami a 10-es betűméretével és a szimpla sortávval sok helyet tud nekünk spórolni). Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 35

Bármelyik hivatkozási formát használjuk két különböző módon idézhetünk: tartalom szerint és szó szerint. (1) A tartalmi idézet lényege az, hogy elolvasunk egy adott forrást (ez lehet egy teljes tanulmány, de annak egy fejezete vagy akár egy bekezdése is), majd saját szavainkkal összefoglaljuk annak lényegét, értelmezzük, értékeljük, kritizáljuk és állást foglalunk. A gondolatmenet végén valamely módszer szerint (Harvard vagy numerikus) megjelenik a forrás, ahonnan a gondolat származik. A hivatkozás elmaradása ugyanolyan plágiumnak minősül, mintha szó szerint idéztünk volna forrásmegjelölés nélkül! A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy az eredeti forráshoz képest lényegi változtatás nélkül, néhány szó felcserélésével megjelenő szövegrészek nem minősülnek tartalmi idézetnek, ennél valamivel több dolgunk van, ha egy igazán jó szakirodalmi feldolgozást szeretnénk összeállítani. (2) A szószerinti idézet meglehetősen egyszerű: az idézett forrásból módosítás nélkül, szó szerint veszünk át mondatokat, melyek idézőjelbe kerülnek, és a választott módszerünkkel jelöljük a forrást. A szószerinti idézetekkel azonban óvatosan kell bánni, mert ha túl sok van belőle, könnyen érhet bennünket az a vád, hogy nem gondolkodunk, csak mechanikusan ismételgetjük a szakirodalmat. Ezért célszerű ezeket az idézett mondatokat oldalanként maximum 3-4 sorba tömöríteni. Ha ennél kevesebb van, vagy egyáltalán nem szerepelnek az anyagban, az nem hiba. Csak olyan mondatokat idézzünk szó szerint, amit valami miatt fontosnak tartunk ugyanabban a formában közölni, mint ahogy az eredeti forrásban elhangzott. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 36

Szövegközi hivatkozás Tartalmi idézet Szó szerinti idézet Saját szavakkal megfogalmazott megállapítások, tartalmi összefoglalók az idézett forrás alapján. Az idézett forrásból szó szerint átvett, idézőjelben szereplő mondatok vagy mondatrészek. Mennyiségük nem haladhatja meg a 3-4 sor/oldalt. Fontos! Az irodalomjegyzék, és a teljes dolgozat szövegében felhasznált források tartalma összecseng! Vagyis minden forrás kétszer jelenik meg a dolgozatban, egyszer a szövegben és egyszer hátul! Nincsen nem emlékszem, hol használtam fel tétel az irodalomjegyzékben, mint ahogy nincs olyan szövegközi hivatkozás sem pl. (Kovács, 2009), amit nem találunk hátul az irodalomjegyzékben. Figyeljünk az ábrák és a táblázatok forrásaira, mert azokat is szerepeltetnünk kell a bibliográfiában. 4.2.2 Szövegközi hivatkozások kezelése Word2007-ben Aki rendelkezik 2007-es (vagy 2010-es) Word-el, annak a program nagyszerű lehetőséget kínál a szövegközi hivatkozások kezelésére. Ha valaki még mindig a 2003-as Office-t használja, annak érdemes beszerezni az újabb programot, mert egyrészt sokkal nehezebb dolga lesz a hivatkozáskezeléssel, másrészt Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 37

kompatibilitási problémái adódhatnak a konzulenssel történő elektronikus levelezésben (a főiskola már egy ideje minden gépén a 2007-es Office-t használja). Word 2007-ben a hivatkozási listánkat automatizálhatjuk. Ez több szempontból is fontos: Először is egy-egy forrást a dolgozatban több helyen is felhasználhatunk, de beírnunk csak egyszer kell, mert onnan kezdve a program megjegyzi, és egy kattintással előhívhatjuk és behelyezhetjük bármelyik szövegrészhez. Másodszor a beírt adatok alapján a Word automatikusan elkészíti nekünk a teljes irodalomjegyzéket, így nem kell azt is külön beírogatnunk. Harmadszor pedig a program használatával egészen biztosan lehetünk abban, hogy a dolgozatban megvalósul az irodalomjegyzék és a szövegben megjelenő források teljes harmonizációja, semmi nem fog kimaradni, nem lesz több ami alapvető követelménye a szakdolgozatoknak. A program minden általánosan használt forrástípust kezelni képes: könyv, könyvrészlet, folyóiratcikk, újságcikk, konferenciaközlöny, beszámoló (pl. cégek belső anyagai), webhely (ha nem derül ki, hogy az adott szövegnek ki a szerzője), webhely adott dokumentuma (ha a dokumentum a szerző nevével együtt jelenik meg), elektronikus forrás (Ha egy kiadvány nem papír alapon, de nem is a neten, hanem pl. CD-n jelent meg), hangfelvétel, előadás, film, Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 38

interjú, szabadalom, jogi eset, de ha mégsem tudunk választani, akkor az egyéb kategória is rendelkezésre áll. Nézzük, hogyan működik a program! A forrásokat a Hivatkozás ikon (balról a negyedik fent) alatt tudjuk bevinni a következőképpen: (1) Állítsuk a kurzort a szövegünkben oda, ahová a szövegközi hivatkozást szeretnénk beszúrni. (2) Kattintsunk a Hivatkozás fülre. (3) A Stílus opció alatt állítsuk be a hivatkozástípust (ezt csak egyszer kell megcsinálnunk). Ez lehet GOSZT- Név szerinti rendezés vagy az ISO 690 Numerikus hivatkozás. Az útmutató a továbbiakban a GOSZT Név szerinti rendezés stílust veszi alapul. (4) Ezután válasszuk az Idézet beszúrása opciót, majd kattintsunk az Új forrás hozzáadására. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 39

(5) Egy táblázatot kapunk, ahol a forrás típusánál beállíthatjuk, hogy milyen forrásból kaptuk a felhasznált információt. A példában itt most könyvet állítottunk be, de a fent már felsorolt lehetőségek közül bármelyiket választhatjuk. (6) Töltsük ki a táblázatot értelemszerűen. A webhelyes hivatkozásnál figyeljünk arra, hogy az egyes weboldalaknál a Szerző kategóriában meg kell adni azok rövid nevét! Minden weboldalt el kell neveznünk, jó esetben ez nem jelent gondot (pl. KSH, HVG, Portfolió, Economics stb. esetében), de találhatunk olyan forrásokat is, ahol gondolkodnunk kell, hogy mi jelenjen meg a szövegközi hivatkozás zárójeles részében. A lenti példában a weboldal rövid neve DEFRA, a teljes neve Department for Environment Food and Rural Affairs. Ez utóbbi a weblap nevéhez kerül. Figyeljünk arra, hogy a zárójelben csak akkor fog helyesen megjelenni az évszám (DEFRA, 2011), ha azt a megfelelő helyre írjuk! Online forrásoknál be kell vinni a megtekintés dátumát is (év, hónap, nap), de ha csak ezt Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 40

töltjük ki, akkor a szövegközi hivatkozásban az évszám elmarad (DEFRA,) ami formai hibának minősül. A forrás pontos linkjét az URL sorba írjuk be úgy, hogy arra kattintva pontosan ahhoz az információhoz jussunk, amire dolgozatunkban hivatkoztunk. (7) Amennyiben újra használni akarjuk az egyszer már betáplált forrást, akkor nem kell már új forrásként bevinni, hanem a Hivatkozás Idézet beszúrása ikon alatt meg fog jelenni egy lista a korábban már használt forrásokról és onnan be lehet szúrni. (8) Munkánk végeztével (vagy közben, hogyha meg akarunk bizonyosodni arról, hogy jól vittünk-e be minden adatot) irodalomjegyzéket generálhatunk a Hivatkozás, Irodalomjegyzék Irodalomjegyzék beszúrása opcióval. A fent említett példában a hivatkozott forrás a következőképpen néz ki az irodalomjegyzékünkben: Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 41

Idézett forrásmunkák DEFRA Department for Environment Food and Rural Affairs [Online]. - 2011.. - 2012. 01 14. - http://www.defra.gov.uk/environment/natural/biodiversity/. A listára bárhová kattintva jegyzékünket bármikor frissíthetjük. (9) Amennyiben javítani szeretnénk valamelyik forrásunkat, akkor a szövegben rákattintva a jobb oldalon megjelenő nyíl legördítésével tudjuk megnyitni a forrás szerkesztése lehetőséget. A leggyakoribb hibák és kezelésük A zárójeles hivatkozásban a szerző keresztneve jelenik meg a vezetéknév helyett. Javítása: A táblázat a szerző neve mellett felajánl egy Szerkesztés lehetőséget, ahol külön táblázatban tudjuk bevinni a vezeték- és keresztneveket. A zárójeles hivatkozásból kimaradt az évszám. Valószínűleg azért, mert csak a megtekintés dátumát adtuk meg. Javítás: vigyük be az évszámot az Évszám opció mellé is. Weboldalaknál gondot okozhat a pontos évszám megállapítása. Ha semmi információt nem találunk, akkor az oldal frissítésének dátumát lehet alapul venni. Túl sok minden jelenik meg a zárójelben, miközben csak (Szerző, évszám) vagy (Webnév, évszám) lehetne. Valószínűleg azért, mert a táblázatunkban a Szerző sorba bevittünk olyan adatokat is, amik nem oda valók. Javítás: nyissuk meg a táblázatot és bizonyosodjunk meg arról, hogy valóban csak a szerző neve, vagy a felhasznált weboldal rövid elnevezése jelenik meg. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 42

Az irodalomjegyzékben nem jelenik meg az online jelölés, pedig weboldalt használtunk fel. Javítás: győződjünk meg arról, hogy a forrás típusánál a webhely van beállítva. Az irodalomjegyzékben kevés információ jelenik meg. Javítás: nyissuk ki újra a táblázatunkat és töltsük ki a hiányzó adatokat. 4.3 Az elemzés A szakdolgozat harmadik fejezete munkánk legfontosabb része. Itt végezzük el azokat az elemzéseket, amelyeket a dolgozat célkitűzésében megjelöltünk. Ennek a fejezetnek a felépítése már nagyon témaspecifikus, ezért nem is lehet egy előre meghatározott sablonra ráhúzni. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy vállalatot, vagy bármilyen egyéb gazdasági szervezetet vizsgálunk, célszerű a 3.1-es alfejezetben ennek a vizsgált szervezetnek a bemutatását elvégezni. Ez a bemutatás röviden kiterjedhet a cég megalakulásától napjainkig terjedő történetére is, de valóban csak röviden, mert nem ez a lényeg. Amire itt elsősorban figyelni kell, az a vizsgált szervezet azon gazdasági jellemzői, amelyek a kutatási témával kapcsolatba hozhatók. A fejezet további részeiben mutassuk be az elvégzett elemzéseket és azok eredményeit. Elemzéseink szekunder és primer adatokra egyaránt épülhetnek (lásd a 3.2.3.3. fejezetet!). Jellemzően szekunder adatokat használunk makrogazdasági, gazdaságpolitikai témák esetében, illetve további olyan esetekben, amikor nagy mennyiségű, primer kutatás során nem összegyűjthető adatok segítségével végzünk átfogó elemzést (pl. innovációs indexek nagysága és tartalma az európai országokban). Olyan vizsgálatoknál, amelyek egy vagy néhány vállalat (vagy egyéb szervezet) elemzésére irányulnak, mindenképpen érdemes primer adatokat (is) gyűjteni. Szakdolgozatok esetében a primer adatgyűjtés legjellemzőbb módszerei a mélyinterjúk és a kérdőíves felmérések. Esetenként Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 43

(leginkább marketinges témákban) előfordulhat, hogy fókuszcsoportos interjút készítünk, azonban tartsuk szem előtt azt, hogy ennek szervezése és lebonyolítása sokkal időigényesebb (és költségesebb) mint egy egyszerű mélyinterjúé. Sok elemzési módszerünk primer és szekunder adatokra egyaránt épülhet. 4.3.1 Elemzési módszerek Nehéz konkrét tanácsot adni azzal kapcsolatban, hogy az egyes szakdolgozati témák keretében milyen elemzéseket célszerű elvégezni, hiszen ez sok mindentől függ. Marketinges témákhoz általában jól illeszkedhet egy BCG-mátrix, Ansoffmátrix, GE üzleti háló, szintén marketing, továbbá környezetgazdálkodás, innováció, versenyképességi vizsgálatok esetében egy versenytárselemzés. Sok helyre befér a SWOT-analízis, számviteli, pénzügyi témákhoz a különböző vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi mutatók elemzése. Jellemzően makrogazdasági témákban végezhetünk több évet átfogó szekunder adatokra épülő idősor elemzéseket stb. Ebben a kérdésben mindenképpen hallgassuk meg a konzulensünk tanácsait. 4.3.2 Mélyinterjú és kérdőíves felmérés A legtöbb témában van arra lehetőségünk, hogy primer adatokat gyűjtsünk. A primer vizsgálat a bírálatok során mindenképpen plusz pontokat fog jelenteni, sok esetben pedig a legkézenfekvőbb módja annak, hogy saját kutatási eredményt mutassunk fel. A sikeres és eredményes adatfelvétel érdekében azonban nem kerülhetünk ki néhány fontos módszertani szempontot. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 44

4.3.2.1 Egyedi mélyinterjúk Mélyinterjút két esetben célszerű készíteni: (1) A téma jellegéből adódóan néhány szakértő (vállalati vezető vagy a témában jártas szakember) véleménye alapján átfogó, minden lényeges szempontra kiterjedő kutatási anyagot tudunk összeállítani. (2) Amennyiben a vizsgált témánkban összegyűjtött információ mennyisége még nem elegendő egy jó kérdőív összeállításához, a mélyinterjú támpontot adhat arra vonatkozóan, hogy milyen kérdéseket érdemes kérdőívünkbe beépíteni. Mindig készítsünk magunknak interjúvázlatot! Még az interjú előtt gondoljuk át, hogy milyen témakörökről szeretnék beszélni, milyen kérdésekre akarunk választ kapni. Ne tervezzük az interjút 90 percnél hosszabb időre! Lehet, hogy az interjúalanyunk még ennyi időt sem tud a beszélgetésre szánni. Ne felejtsük el, hogy a vezető beosztású emberek általában mindig időhiányban szenvednek, ezért ne engedjük, hogy a válaszadónk nagyon elkalandozzon a témától, mert ha egyszer csak felpattan, hogy neki most mennie kell, és mi még a kérdéseink felét sem tettük fel, akkor mehetünk vissza újra. 4.3.2.2 Kérdőívek A kérdőív elkészítésének csak abban az esetben álljunk neki, ha már egyértelmű a kutatási problémánk, megvannak a hipotéziseink és a szakdolgozati cél. Összeállításánál mindvégig tartsuk szem előtt, hogy milyen kutatási kérdésre keressük a választ és ennek megfelelően válogassuk, strukturáljuk a kérdéseket. Alapvető, hogy minden egyes kérdés járuljon hozzá a keresett információ megszerzéséhez, ne legyen egy felesleges kérdés sem! Általános szabály, hogy a kérdőívben minden demográfiai kérdést (a válaszadó kora, neme, foglalkozása, lakóhelye, iskolai végzettsége stb.) a végére hagyunk, az Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 45

elemzésnél viszont ezeket dolgozzuk fel először. A legutolsó kérdés mindig a jövedelemre irányuló kérdés legyen (ha egyáltalán szükségünk van erre az információra), és tól-ig kategóriákat adjunk meg a bruttó értékekkel. A kérdések lehetnek strukturálatlan nyitott kérdések (pl. a véleményét kérjük a válaszadónak adott téma kapcsán) ezeket csak abban az esetben célszerű beépíteni, hogyha személyesen végezzük az adatfelvételt, a kérdőívet nem adjuk ki a megkérdezettnek, hanem válaszai alapján mi magunk töltjük ki. A nyitott (strukturálatlan) kérdések sok információval láthatnak el bennünket, de kódolásuk, feldolgozásuk esetenként nehézségekbe ütközhet. Egy másik kérdéstípus a strukturált kérdés, amit három alkategóriába oszthatunk: (1) szelektív zárt kérdésről beszélünk akkor, ha előre megadunk 5-7 választ, amelyek közül az interjúalany egyet vagy többet választhat, (2) alternatív zárt kérdés esetében két lehetséges válaszunk van (pl. igen-nem), (3) skálakérdések esetében pedig arra kérjük a válaszadót, hogy az egyes válaszlehetőségeket osztályozza, sorrendbe állítsa stb. A módszer bővebb ismertetését lásd a Tanulás- és kutatásmódszertan tantárgy órai anyagaiban, és/vagy a következő könyvben: Pervez Ghauri Kjell Gronhaug: Kutatásmódszertan az üzleti tanulmányokban (a KJF könyvtárában megtalálható). Minél többféle kérdéstípust használunk, annál magasabb színvonalú, összetettebb információk megszerzésére alkalmas kérdőívet állíthatunk össze. A kérdőíves felmérés történhet papíron vagy elektronikus alapon. Az utóbbinál értelemszerűen nincsen arra lehetőségünk, hogy az adatfelvételnél jelen Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 46

legyünk (tehát nyitott kérdéseket nem, vagy minimális arányban célszerű csak ilyen esetekben alkalmazni). Elektronikus kérdőíveket több weboldalon is készíthetünk. Ha rendelkezünk pl. gmail-es e-mail címmel, akkor a saját postafiókunkon belül a Dokumentumok fül alatt tudunk kérdőívet készíteni a Create Form lépéseken keresztül. Egyszeres és többszörös választási lehetőségek, skálakérdések és nyitott kérdések egyaránt használhatók, egyszerűbb kérdőívek összeállítására kiváló alternatívát kínál. Valamivel szélesebb körű lehetőségeket találunk a www.kerdoivem.hu weboldalon, ahol kérdőív minták is segítenek bennünket a szerkesztésben. Itt azonban 50 főnél nagyobb minta esetén térítésköteles a használat (az alatt ingyenes). A programok többsége diagramokat is szerkeszt a beérkezett adatok alapján, figyeljünk azonban arra, hogy ezek a diagramok egyes programoknál nem érik el a szakdolgozatban kívánatos szintet. A Gmail például csak úgy tud minden adatot közölni (pl. ábra + a szegmens százalékos aránya), ha a program által generált ábrát és a táblázatot egyaránt beillesztjük, ami eleve formai hibának minősül, mert ugyanazokat az adatokat teljesen felesleges többféle illusztráció keretében is megismételni. Célszerű tehát ezeknél a programoknál kizárólag az adatgyűjtésre támaszkodni, és valamilyen magasabb szintű adatkezelő programmal (Excel vagy SPSS) feldolgozni az adatokat, megszerkeszteni a diagramokat, majd beilleszteni azokat a dolgozatba. Az, hogy mekkora mintán célszerű a felmérést elvégezni, jellemzően a vizsgálat típusától függ. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy ha már nekiállunk kérdőívezni, akkor minimum száz főt érjünk el és kérdezzünk meg. Ez természetesen nem feltétlenül működik olyan esetekben, amikor egy vizsgált vállalaton belül végzünk kérdőíves felmérést (pl. a dolgozók között egy kisvállalkozás esetében, ahol a létszám ennél alacsonyabb. De itt nincs is Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 47

szükségünk a száz főre, hiszen ha megkérdezünk minden dolgozót, akkor a felmérésünk már eleve reprezentatív lesz). Amennyiben az elemző fejezetben is hivatkozunk külső forrásokra, akkor értelemszerűen itt is élnek a fent tárgyalt hivatkozási szabályok. A fejezet terjedelme 20-25 oldal, vagyis arányaiban 25-30 százalékkal több mint az elméleti háttér. 4.4 Eredmények Ennek a fejezetnek az a funkciója, hogy összefoglalja és értelmezze az elemzések során elért eredményeket. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha készen van a harmadik fejezetünk, akkor ezt a részt viszonylag gyorsan el tudjuk készíteni, hiszen nem mond újat, csak röviden megismétli az elemzések során már bemutatott eredményeket, kiszűri azok lényegét és azt mutatja be. Módszerét tekintve célszerű az elemző fejezet sorrendjében felvázolni az elért eredményeket, de természetesen itt nem kell ugyanolyan terjedelemben prezentálni őket. Törekedjünk arra, hogy a fejezet önmagában, az elemzések elolvasása nélkül is egy átfogó képet adjon arról, hogy kutatásaink milyen eredményre vezettek. Az egyes eredmények számozott sorrendben vagy bekezdésenként jelenjenek meg a megfelelő értelmezéssel. Kb. 2-4 oldalt szánjunk ennek a fejezetnek. 4.5 Következtetések, javaslatok Következtetéseinket az előzőkben bemutatott eredmények alapján vonhatjuk le, vagyis ha a negyedik fejezetben bemutattunk pl. hat új és újszerű eredményt, akkor minimum ennyi, de lehet, hogy több következtetést is levonunk, tekintve, hogy egy eredmény többféle következtetést is maga után vonhat. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 48

A levont következtetések alapján tudjuk megfogalmazni javaslatainkat, ami rendkívül fontos, hiszen ez lesz az, ami megfelelő gondolkodásunkat, kreativitásunkat bizonyítja. Egy egyszerű példa az eredmény következtetés javaslat kapcsolatra: (1) EREDMÉNY: Elemzéseink során kiderült, hogy a cég egyik terméke esetében a környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból egyaránt megfelelő alapanyagok használatának bevezetése emelte ugyan a piaci árat, de a megváltozott fogyasztói értékrendek következtében a vásárlások száma nem csökkent, hanem nőtt, így a cég bevétele (a vizsgált termék esetében) emelkedett. (2) KÖVETKEZTETÉS: A környezeti szempontok beépítése a termelésbe versenyelőnyt eredményez a többi vállalattal szemben. (3) JAVASLAT: A vizsgált cég terjessze ki a környezetvédelmi szempontokat a többi termékvonalára is. 4.6 Összefoglalás Az összefoglalás tíz százalékos súllyal szerepel a szakdolgozat értékelésében, ami jelentősnek mondható, hiszen akár egy teljes jegyet is ronthat az eredményen, ha nem felel meg a követelményeknek. Érdemes tehát kiemelt figyelmet fordítani erre a fejezetre. Az összefoglalást úgy célszerű megírni, hogyha valaki semmit nem olvas el a szakdolgozatból, csak ezt a néhány oldalt, akkor is legyen fogalma arról, hogy milyen céllal íródott a dolgozat, milyen problémára reflektál, milyen elemzéseket végzett el a szerző és milyen eredményekre jutott. Az összefoglalásnak tartalmaznia kell a következtetéseket és a javaslatokat is természetesen mindent rövidebben, a leglényegesebb elemeket kiemelve. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 49

A fentiekből látható, hogy az összefoglalás elsősorban az első (BEVEZETÉS), a negyedik (EREDMÉNYEK) és az ötödik (KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK) fejezetre koncentrál, minimális szerepet kap az elméleti háttér és valamivel többet csak az eredmények megértésének alátámasztását szolgálva az elemzési lépések. Az összefoglalásunk akkor jó, hogyha követi a szakdolgozat fejezeteinek sorrendjét, ami a következő lépéseket jelenti: (1) Bevezetésként leírjuk, hogy a szakdolgozat mely kutatási problémára keresi a választ. Egy-két mondatban el lehet mondani, hogy a kutatási problémához az elméleti háttér feldolgozása során jutottunk el, megemlíthetjük az elméleti háttér alapját képező legfontosabb szakirodalmakat. (2) Ezt követően megfogalmazzuk a kutatási problémából kiinduló hipotéziseinket és a szakdolgozat céljait. (3) Majd rátérhetünk az elemzés néhány jellemzőjére, nevezetesen, hogy milyen adatbázisra (szekunder, primer) támaszkodtunk és milyen módszerek alapján végeztük a kutatást. Ha saját adatokat használtunk, célszerű itt is megismételni, hogy mekkora volt a minta, mikor történt a mintavétel, milyen demográfiai jellemzőkkel írható le a mintánk (kor, nem, foglalkozás, földrajzi hovatartozás, iskolai végzettség stb.). (4) Az eredményeket már részletesebben közölhetjük, figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint ne szó szerint vágjuk be a negyedik fejezetet, hanem törekedjünk annak az összefoglalására, rövidítsük a mondanivalót a lényeg megtartásával. (5) Ismertessük az eredmények alapján megfogalmazott következtetéseinket. (6) Végezetül a következtetésekből kiinduló javaslatok zárhatják a fejezetet. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 50

Ne ismételjük magunkat szó szerint! Próbáljuk meg kivonatolni, átfogalmazni amit korábban (az eredményeket, a következtetéseket és a javaslatokat összegző fejezetekben) megírtunk. Ha saját magunkat idézzük szó szerint az ugyan nem minősül plágiumnak, de nem túl elegáns megoldás. Az összefoglalás terjedelme kb. három oldal. Ennél rövidebb terjedelem esetében kimaradhatnak egyébként lényeges dolgok, az olvasónak hiányérzete támadhat. Nem szerencsés a túl hosszú összefoglalás sem, mert terjengőssége miatt éppen az összefoglaló jellegét veszíti el, ami szintén lényeges szempont az értékelésben. A bírálat során pontlevonást eredményez a: Zavaros, szerkezet nélküli összefoglalás; A vizsgálat céljainak és eredményeinek hiányos ismertetése; A saját következtetések, vélemények, javaslatok hiánya. 4.7 Felhasznált források jegyzéke A bibliográfia (irodalomjegyzék, felhasznált források jegyzéke, idézett forrásmunkák stb. sokféleképpen elnevezhetjük ezt a fejezetet) már nem kap számozást. Hogyha a 2007-es Word hivatkozáskezelő programját használjuk, akkor ezzel a listával nem sok dolgunk lesz, hiszen mindössze egy kattintás ( Hivatkozás Irodalomjegyzék Irodalomjegyzék beszúrása ) segítségével a program automatikusan generálja számunkra a teljes anyagban fellelhető szövegközi hivatkozásokból. Az érvényes szakdolgozati szabályzathoz képest formailag a program által generált irodalomjegyzék annyiban módosul, hogy a szögletes zárójelek nem, vagy sima zárójelként jelennek meg (pl. numerikus hivatkozásnál, vagy a megtekintés événél). A bírálók ezt a minimális eltérést nem fogják formai hibának venni, de ha valaki mindenképpen ragaszkodik a szögletes zárójelekhez, akkor megteheti, hogy a legutolsó frissítés után Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 51

manuálisan átírja az irodalomjegyzékben ezeket. Ez esetben nagyon figyeljünk arra, hogy ez valóban a legutolsó művelet legyen, mert egy újabb frissítés után minden kézi beavatkozás el fog tűnni. Mindenképpen nézzük át, hogy minden forrás esetében megjelenik-e a szerző neve (vagy a weboldal rövid elnevezése), az évszám, a publikáció címe, könyvek esetében a kiadó, a kiadás helye, folyóirat esetében a folyóirat neve, száma, kiadási dátuma, a szerkesztő neve, a szerző neve, a cikk címe és az oldalszám, weboldalak esetében az oldal teljes elnevezése, a pontos link és a megtekintés dátuma. Ha valami hiányzik, akkor módosítsuk a táblázatokban a forrás szerkesztése opció segítségével. Érdemes az anyagban is végignézni, hogy a szövegközi hivatkozásokban mindenhol ott van-e: GOSZT név szerinti rendezés esetében zárójelben a szerző neve (vagy a website rövid neve) és az évszám, numerikus hivatkozás esetében zárójelben a szám, ami harmonizál az irodalomjegyzékben adott szám alatt szereplő forrással. 4.8 Mellékletek A mellékletek szerepeltetése a szakdolgozatban nem kötelező, de jó lehetőség arra, hogy a témához kapcsolódó, de túl nagy helyet foglaló grafikonok, táblázatok, fotók vagy szöveges anyagrészek bekerüljenek a dolgozatba anélkül, hogy az oldalszámot növelnék (a mellékletek nem tartoznak bele az előírt terjedelembe). Azokat az ábrákat és táblázatokat, amelyeket a dolgozat egyes fejezeteibe beillesztettünk nem kell a mellékletbe is bemásolni! Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 52

4.9 Hogyan készítsük el és frissítsük a tartalomjegyzéket? A Word további szolgáltatásai közé tartozik, hogy nem csak irodalomjegyzéket, de tartalomjegyzéket is készít nekünk, ami több szempontból is rendkívül szerencsés: Egyrészt sokkal esztétikusabb, mint a kézzel összetákolt tartalomjegyzék, másrészt pedig szintén egy kattintással frissíthető, így nem szükséges alfejezetenként újra és újra végignézni az oldalszámokat és egyenként beírogatni a jegyzékbe, továbbá biztosak lehetünk abban, hogy nincs elcsúszás és a tartalomjegyzék valóban azt az oldalszámot fogja mutatni, ahol az adott fejezet/alfejezet kezdődik. Tartalomjegyzéket abban az esetben tudunk készíteni, hogyha a fejezeteinket és alfejezeteinket a normál betűstílustól eltérő formátumban, Címsor 1, 2, 3, 4-ben írtuk be. A címsorok mélységi tagolását a számozásnál tudjuk beállítani, ennek segítségével fogja kezelni a program az egyes tagolású (1. BEVEZETÉS, 2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE stb.), a kettes tagolású (1.1. Problémafelvetés, hipotézisek, 1.2. Kutatási cél stb.), a hármas és a négyes tagolású fejezeteket (mélyebbre ne menjünk). Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 53

A fejezetcímeket új sorban egyszerűen beírjuk, majd az egészet kijelöljük és a fenti fejlécben kiválasztjuk azt, hogy melyik címsorba akarjuk rendelni az adott címet. Például egy kettesszintű címsor (1.2, vagy 3.1 stb.) a Címsor 2 kijelölést kapja: Figyeljünk arra, hogy a szövegtörzset viszont mindenképpen normál stílusban írjuk, mert ha bármi a szövegből véletlenül címsor formátumba kerül, akkor a tartalomjegyzékben az egész szöveget viszontláthatjuk. Az egyes stílusokat bármikor módosíthatjuk (betűtípus, betűméret, sorköz, behúzás stb.) a jobb oldalon található Stílusmódosítás ikon jobb alsó sarkában található kis nyíl lenyitását követően. Az itt legördülő listán csak rá kell állni a módosítani kívánt betűstílusra és szintén az ott megjelenő nyíl lenyitásával érjük el a módosítás lehetőséget. Ha mindent jól csináltunk, van szövegtörzsünk és vannak fejezetcímeink, akkor következő lépésként készíthetünk tartalomjegyzéket. Ennek lépései ismét a Hivatkozás fülnél kezdődnek, majd Tartalom ikon alsó nyilacskáját lenyitva nyílik lehetőségünk a Tartalomjegyzék beszúrására. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 54

Itt különböző formátumok között válogathatunk, érdemes valami szakdolgozathoz illő megjelenést választani. Nem igazán szerencsés a modern és az egyszerű formátumokat választani, a többiből viszont egy kis odafigyeléssel egészen elegáns listát hozhatunk ki. Talán a klasszikus és a hivatalos formátum a legesztétikusabb. Arra figyeljünk, hogy mindenképpen legyen kitöltő karakterünk, amit szintén itt tudunk beállítani. Ennek hiányában nehezebben átlátható, hogy melyik fejezethez melyik oldalszám tartozik. A szinteket állítsuk 4-re, hogy a négyes szintű címsorok is megjelenjenek. Ha a szintek száma kevesebb, akkor a mélyebb szintű alfejezetek címe nem fog megjelenni a tartalomjegyzékben még akkor sem, hogyha egyébként jó formátumba (Címsor 4) tettük őket. Egy OK klikkel megkapjuk a teljes tartalomjegyzékünket. Ezt a szakdolgozat fedőlapja után, az első oldalra kell beilleszteni. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 55

Tartalomjegyzékünket bármikor frissíthetjük, amire szükségünk is lesz, hiszen ahogy haladunk az írással, úgy fognak elcsúszni a korábbi oldalszámok. A frissítés jóval egyszerűbb, hiszen itt már nincs más dolgunk, csak a tartalomjegyzéken belül bárhová a kurzorral ráállni, és a jobb egérgomb segítségével a Mezőfrissítés opciót előhívni. A megjelenő ablakban válasszuk a Teljes jegyzék frissítése lehetőséget, így az oldalszámokat is frissíteni fogja a program, és beemeli a listába a legutóbbi frissítés óta megjelenő új alfejezeteket is. Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 56

5 KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL 5.1 Feladatok és határidők A konzulenssel személyesen vagy elektronikus úton lehetséges a kapcsolattartás. Személyfüggő, hogy a konzulensek melyiket preferálják. A védésre bocsátás egyik feltétele, hogy a konzulens által meghatározott gyakorisággal, de minimum három alkalommal történjen személyes vagy e-mailen keresztül zajló egyeztetés a szakdolgozati munkában. Ez természetesen nem merülhet ki abban, hogy csupán megjelenünk (vagy e-mailt küldünk) és biztosítjuk a konzulenst, hogy haladunk a munkával. Az egyes konzultációkra el kell készítenünk azokat az anyagrészeket, amelyeket a konzulens az adott részhatáridőre kér. A határidők betartása esetén nyugodt tempóban, magas színvonalú munkát végezhetünk a bő háromnegyed év alatt, ami jelentkezéstől a szakdolgozat leadási határidejéig rendelkezésünkre áll. Késés kizárólag abból adódhat, hogy az utolsó pillanatban állunk neki a feladatnak. Ilyenkor bármilyen külső zavaró tényező (munkahelyi problémák, családi gondok, egészségügyi problémák) meggátolhatja azt, hogy időben elkészüljünk. Ha viszont eleve halogattuk a munka elkezdését, akkor nem etikus a fent említett okokra hivatkozni késés esetén. Ne felejtsük el, hogy a konzulens nem köteles a hétvégéit, az ünnepeit, az éjszakáit arra fordítani, hogy az utolsó pillanatban kijavítsa a szakdolgozatunkat. Ha a konzulensünk azt kéri tőlünk, hogy a hivatalos leadási határidő előtt két héttel küldjük be neki a végleges anyagot, az valószínűleg nem véletlen. A konzulensek rendszerint több (10-15, akár 20 hallgatóval is) foglalkoznak egyszerre, ezért időre van szükségük, hogy mindenkinek érdemben válaszolni tudjanak, minden anyagot át tudjanak olvasni. Azt se felejtsük el, hogy a jóváhagyás után még nyomtatnunk és fűznünk kell a Fejezet: KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL 57

dolgozatot, továbbá eljuttatni a tanszékre, ami szintén igénybe vesz valamennyi időt. A részhatáridők és/vagy az előre megbeszélt végleges dolgozat beküldési idejének be nem tartása esetén nagyon könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a konzulens megtagadja a dolgozat védésre bocsátását, mert egészen egyszerűen fizikailag nem jut ideje arra, hogy időben átnézze, véleményezze, korrekciókat kérjen (és azokat a hallgatók el is végezzék). Az is érdemes észben tartani, hogy nem a konzulens feladata a hallgatót keresni és noszogatni, hogy haladjon a munkájával. Ne számítsunk tehát arra, hogy konzulensünk a részhatáridők és leadási határidők előtt figyelmeztet bennünket, hogy milyen munkák esedékesek, ezt nekünk kell számon tartani. Ha ezt nem tesszük, ezzel egy gyengébb minősítésnek vagy a szakdolgozat elutasításának vállaljuk fel a kockázatát. 5.2 Korrektúrák kezelése a dolgozatban E-mailes kapcsolattartás esetén a 2007-es Word nagyszerű lehetőséget nyújt a konzulens által javított anyagrészek követésére. A szolgáltatást a Korrektúra ikon alatt hívhatjuk elő. Amikor a konzulens megkapja az anyagot, elsőként bekapcsolja a Változások követése opciót. Erre azért van szükség, mert innentől kezdve bármit kijavít, hozzáír, kitöröl a szövegből, azt látni fogjuk, a program ugyanis színes kiemeléssel jelzi a módosított anyagrészeket (a szín jellemzően piros, de ez változhat attól függően, hogy milyen gépen nyitjuk meg a dokumentumot). Fejezet: KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL 58

Amennyiben a konzulens kitöröl valamit, azt így fogjuk látni: Abban az esetben, ha a konzulens hozzáír valamit a szöveghez, az a következőképpen jelenik meg: Mindkét esetben a bal oldalon megjelenő függőleges vonal jelzi, hogy valami változtatás történt az adott helyen. Ezeknek a változtatásoknak az elfogadása történhet egyenként vagy pedig az egész dokumentumban egyszerre. Célszerű a kettőt kombinálni és a korrektúrák átnézése után egyesével visszautasítani azokat, amelyekkel nem értünk egyet (ezt azonban érdemes megindokolni a konzulens felé), majd ezt követően egyszerre elfogadni a többi javítást, amelyekkel egyetértünk. Az egyéni elfogadás/elvetés lehetőségét a javítás bármely részére jobb egérgombbal kattintva érhetjük el (ez a törlésekre és az új beírásokra egyaránt vonatkozik, a példa itt most a beszúrás kezelését mutatja be). Fejezet: KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL 59

A fenti példában a beírás elutasítását választjuk, aminek következtében a konzulens által beírt szövegrész eltűnik és visszaáll az eredeti szöveg. El is fogadhatjuk a beszúrást, de mint korábban már említésre került, felesleges az elfogadással egyenként foglalkozni, hiszen erre egy sokkal gyorsabb és hatékonyabb lehetőségünk van: Kattintsunk a Korrektúra fül alatt az Elfogadás ikonra, majd válasszuk A dokumentum minden módosításának elfogadása lehetőségre. Ezzel az egyetlen kattintással a szövegből eltűnnek a konzulens által törlésre kijelölt szövegrészek, valamint beépülnek a pótlólagosan beírt mondatok, mondatrészek. A javításokon felül a konzulens megjegyzéseket fűzhet az anyaghoz. Ezek a megjegyzések színes buborékokban jelennek meg a jobb oldali margón. A megjegyzésekben a konzulens rendszerint nagyobb módosításokat, kiegészítéseket kér tőlünk. Fejezet: KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL 60