P-03 PROTOKOLL AZ BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATÁNAK ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓAN
TARTALOMJEGYZÉK 1 A PROTOKOLL CÉLJA... 3 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG... 3 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK... 3 4 FELADAT, FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR... 5 5 PROTOKOLL-LEÍRÁS... 10 5.1 Ki lehet áldozat?... 10 5.2 Az Áldozatsegítő Szolgálatnál előforduló bűncselekmény típusok... 10 5.3 A bűnmegelőzéssel és áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos intézményi munka keretei... 10 5.4 Intézményi áldozatsegítés... 14 5.5 Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése... 17 6 JAVASLATOK... 18
1 A PROTOKOLL CÉLJA A protokoll célja, a projektben együttműködő partnerként résztvevő Baranya Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának áldozatsegítő tevékenységének bemutatása, ezen tevékenységek megtervezése és ellenőrzése. 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG A protokoll kiterjed a Baranya Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának áldozatsegítő tevékenységére. 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Áldozat Áldozatvédelem Áldozatsegítés Bántalmazás Gyermek-és ifjúságvédelem Gyermekjólét Fizikai erőszak a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje. Az a természetes személy, aki a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet szenvedett el (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt). az áldozatvédelem (viktimológia) a bűncselekmény sértettjével, a sértett és az elkövető kapcsolatával foglalkozó ismeretrendszer, az áldozatok tudományos igényű tanulmányozását jelenti. a bűncselekmény áldozatává vált személyek részére nyújtott szolgáltatás és kárenyhítés bármely olyan magatartás, amely fizikai, lelki vagy szexuális sérelmet okoz, vagy annak veszélyével jár. Bántalmazásnak számít minden olyan korlátozó intézkedés, amelyet büntetésként alkalmaznak, továbbá kínzást, kegyetlen, megalázó bánásmódot jelent. mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, melyek a gyermek gondozását, eltartását, egészségügyi ellátását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését segítik elő, oldják meg. a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni, információs és egyéb jogainak biztosítása. sérülések vagy sérülések és szenvedések megelőzésének hiánya, ideértve a mérgezést és fojtogatást, amennyiben bizonyítható vagy okkal feltételezhető, hogy azokat akarattal előidézték és tudatosan nem jelezték előre.
Szexuális erőszak Érzelmi erőszak áthelyeződött szexuális kontaktus (nemi szervek simogatása, a genitális szexuális kapcsolat, az orális vagy anális közösülés), tevékenység vagy viselkedés, ideértve az érintést, szexuális kapcsolatot és olyan személy általi kihasználást, akinek gyermek van gondjaira bízva vagy aki belőle hasznot húz, de a kontaktus nélküli részvétel is, mint például pornográf fotók, filmek felvétele és/vagy vetítése. ide tartoznak a gyermek érzelmi fejlődését súlyosan hátráltató tevékenységek, amik az önbecsülés megsértésében, sorozatos megalázások, elutasítások formájában valósulhatnak meg. A gyermek erőszakos elkülönítése, megfélemlítése, kényszerítése, a szeme láttára zajló erőszakos cselekedetek, vagy súlyos családi konfliktusokban való aktív-passzív részvétel szintén hátrányos lehet. Mobbing (pszichoterror): egy csoportnak az egyénnel szemben alkalmazott lelki terrorja, mely súlyos lelki és testi károsodásokat okoz, a tartós félelmektől kezdve, a pszichoszomatikus betegségeken át egészen az öngyilkosságig.
4 FELADAT, FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR Igazságügyi Szolgálat: Jogi Segítségnyújtó Szolgálat működtetése segítséget adni mindazok jogainak érvényre juttatásához, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. általános ügyfélszolgálat és jogi tanácsadás működtetése peren kívüli ügyekben jogi segítő közreműködés, peres eljárásokban pedig a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet biztosítja a rászorulók számára Pártfogó Felügyelői Szolgálat működtetése külön magatartási szabályként előírható programok biztosítása, részvétel a közösségi büntetések végrehajtásában, a büntető igazságszolgáltatáson kívüli, közösségi szereplők bevonásával közvetítői eljárások lefolytatásával hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekményekkel okozott károk mérséklődjenek, az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé váljon. önkéntesen igénybe vehető utógondozás biztosításával segíti elő az elítéltek integrációs esélyeinek növelését, a bűnismétlés megelőzését. biztosítja, hogy a büntetés-végrehajtás, a bűnmegelőzés és az áldozatok érdekei fokozottan érvényesüljenek. Áldozatsegítő Szolgálat működtetése: bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése
Családsegítő szolgálat: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást bántalmazók és bántalmazottak számára, a családgondozást, így a családban jelentkezőműködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a bántalmazóvá vagy áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, így például tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. Jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárást kezdeményez elsősorban a gyámhatóságnál. Információ ad, szolgáltatást nyújt, vagy közvetít a bántalmazott gyermek családja, vagy törvényes képviselője számára: a rendőrségi feljelentés lehetőségéről jogsegély szolgálatokról, krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól, áldozatsegítő szolgálatról, pszichoterápiás és családterápiás lehetőségekről.
Gyermekjóléti Szolgálat: szorosan együttműködik a Családsegítő Szolgálattal elsődleges feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a jelzőrendszer tagjainak működtetése, a lehetőségekről, jogokról, támogatásokról való tájékoztatás és a gyermekkel foglalkozó intézmények koordinálása a szabadidős programok szervezése, a családok támogatása is hatáskörébe tartozik. Nevelési tanácsadó: Gyermekbántalmazás észlelésekor jelzési kötelezettség a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárás kezdeményezése elsősorban a gyámhatóság felé. Együttműködés a gyerekjóléti szolgálattal és mindazon intézményekkel, amelyek a gyermek komplex ellátásában részt vesznek, a probléma kezelésében, megszüntetésében / a megelőzésben közreműködnek. A bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről. A szülőket a nevelési tanácsadóban dolgozó szakemberek terápiába veszik és ellátják tanácsokkal, hogy a bántalmazás ne ismétlődjön meg / megszűnjön. A bántalmazott gyermek, annak családja és az agresszor a nevelési Gyámhatóság: tanácsadóban pszichoterápiás segítségben részesülhet. elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs mód gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról,
átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján Egészségügyi szolgáltatók (alap ( alap-és szakellátás) llátás): a bántalmazott számára megfelelő orvosi, egészségügyi ellátást nyújtja, az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait. a kezelőorvos a beteg személyazonosító adatairól a lehető legrövidebb időn belül értesíti az egészségügyi szolgáltató betegjogi képviselőjét a beteg érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából.
jelzéssel él a lakóhely szerinti családsegítő szolgáltató felé a bántalmazás okozta krízishelyzet miatt Szociális szolgáltatást nyújtó intézmények (nappali ellátást nyújtó, bentlakást nyújtó intézmények, Drogbetegeket ellátó intézmény, Fogyatékosok tartós bentlakást nyújtó intézménye, Hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézménye, Hajléktalanok éjjeli me- nedéke, és átmeneti szállása, Lakóotthonok, stb ): étkeztetés házi segítségnyújtás idősek nappali ellátása, hajléktalanok nappali melegedője fogyatékkal élők nappali intézménye jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátása közösségi pszichiátriai ellátás otthoni szakápolás prevenciós, szabadidős programok szervezése, tájékoztatás szenvedélybetegek nappali és közösségi ellátása drogambulancia és drogrehabilitációs intézet működtetése rehabilitációs otthon működtetése Bűncselekmény esetén hatósági eljárást kezdeményez. A bántalmazás megszűntetése érdekében szorosan együttműködik a hatóságokkal
5 PROTOKOLL-LEÍRÁS 5.1 Ki lehet áldozat? Közvetlen és a közvetett áldozatok Közvetlen áldozat alatt a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések sértettjeit értjük. Közvetett áldozat az, aki a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés kapcsán közvetlenül sérelmet szenved. Ez lehet anyagi kár, testi sérelem, fizikai vagy mentális retorzió. 5.2 Az Áldozatsegítő Szolgálatnál előforduló bűncselekmény típusok Vagyon-, és személy elleni bűncselekmények (lopás, csalás, bántalmazás) Tulajdon elleni szabálysértések 5.3 A bűnmegelőzéssel és áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos intézményi munka keretei 5.3.1. Alapvető feladatok A Szolgálat a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítésére hivatott. Ebben a körben a bűncselekmény áldozatának tekinthető a bűncselekmény sértettje, vagy olyan személy, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelem különösen a testi, vagy lelki sérülés (súlyos félelem,szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trau-
ma, pszichés zavar),valamint olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény értelmében a bűncselekmények áldozatai számára tudnak az áldozatsegítő szolgálatok segítséget nyújtani. A területi áldozatsegítő szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződnek. A hatósági munkán túl elsőrendű feladatuk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. Az Igazságügyi Szolgálat 3 területen lát el feladatokat: pártfogói felügyeleti tevékenység alternatív szankciókra szakosodott, állami feladatokat ellátó szerv. Feladata a közérdekű büntetőmunka végrehajtása és szervezése, büntetőügyekben végzett mediáció szervezése, bonyolítása. jogi segítségnyújtás célja a jogegyenlőség érvényre juttatása. Biztosítja, hogy az ügyfeleik, szociális helyzetüktől függetlenül hozzájussanak a jogi segítséghez. A peres, nem peres ügyekben, okiratkészítésekben, eljárások során segítséget nyújt. áldozatsegítés: a legújabb szakmai egység, melynek célja a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A Szolgálat ezen célkitűzéseket, az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat, különböző támogatási formákon keresztül látja el. Az Áldozatsegítő Szolgálat szolgáltatásai: Alacsony küszöbű szolgáltatások: tájékoztatási funkció Jogosultsági feltételekhez kötött szolgáltatások: Érdekérvényesítés elérése Azonnali pénzügyi segély Állami kárenyhítés Megelőzésben való részvétel
5.3.2. Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok A korszerű bűnmegelőzési stratégia olyan célkitűzések összessége, ame- lyekkel mérsékelni kell a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, javítani az élet minőségét, az emberi jogok érvényesülését. A bűnmegelőzési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez, a bűnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bűnmegelőzési stratégia prioritásai: A bűnözés csökkentése, a városok biztonságának fokozása, a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozattá válás megelőzése, az áldozat segítés, az áldozat kompenzációja, a bűnismétlés megelőzése.
5.3.3. A prioritásokból adódó feladatok A büntető ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások lefolytatásával hozzájárulni ahhoz, hogy a bűncselekményekkel okozott károk mérséklődjenek, az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé váljon. A döntéshozatal, a problémamegoldás, a kommunikációs készség, az önértékelés, a stressz-kezelés, az érdekérvényesítés készségeinek fejlesztése az áldozatban 5.3.4. Az áldozattá válás megelőzésével ével kapcsolatos intézményi feladatok A bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás és az intézmény együttműködésének megteremtése az áldozatvédelem érdekében. A fiatalkorú és fiatal felnőtt kliensek kriminogén szükségleteinek kezelését célzó, külön magatartási szabályként előírható programok biztosítása, részvétel a közösségi büntetések végrehajtásában, a büntető igazságszolgáltatáson kívüli, közösségi szereplők bevonásával. Helyreállító igazságszolgáltatási programok Szociális készségek fejlesztését célzó csoport és/vagy egyéni foglalkozások lebonyolítása A tanulást segítő programok A munkaerő-paici érvényesülést elősegítő programok A strukturált szabadidő eltöltésre szolgáltató programok A munkatársak védelme a foglalkozásukkal kapcsolatos konfliktusokban.
5.4 Intézményi áldozatsegítés 5.4.1.. Felismerés Kulcsfontosságú a rendőrség szerepe az áldozatsegítésben, hiszen először ők találkoznak az áldozattal. A rendőrségi jegyzőkönyvben szereplő tájékoztató nevesíti az Áldozatsegítő Szolgálatot Ingyenesen hívható áldozatsegítő vonal működik, ahol tájékoztatják a sértetteket Kórházból, önkormányzati, oktatási intézményekből is irányítanak áldozatokat a szolgálathoz 5.4.2. Az áldozatsegítés során alkalmazott módszerek Jól kiképzett ügyintéző egy segítő beszélgetés keretében találkozik először a Szolgálathoz irányított áldozattal. Itt közösen kitűzik a sarokköveket, hozzájuttatja őt a szükséges információkhoz, bemutatja az igénybe vehető szolgáltatásokat, ami alapján sértett el tudja dönteni, igénybe veszi-e azt. A szolgáltatás igénybevétele során az ügyintézőnek meg kell győződnie arról, hogy valóban krízishelyzet állt elő, ami komoly adminisztrációs munkával jár Amennyiben az áldozatnak szakjogászi segítségre van szüksége, akkor átirányítják a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A további kommunikáció során is nélkülözhetetlen a személyes konzultáció, valamint az empátiával rendelkező munkatárs gyors, helyzetfelismerő képessége
5.3.4.4. Az áldozatoknak nyújtott támogatások rendszere SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FORMÁI TÁJÉKOZTATÁS TÁMOGATÁSOK SZOLGÁLTATÁSOK ÁLLAMI KÁRENYHÍTÉS AZONNALI PÉNZÜGYI SEGÉLY ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ELİSEGÍTÉSE (ezen belül a jogi segítségnyújtás)
Tájékoztatás alacsonyküszöbű segítségnyújtás bárki számára formai megkötés nélkül személyre szabott információ büntetőeljárásbeli jogokról, kötelezettségekről áldozatsegítő támogatásokról és más ellátásokról más segítő szervezetekről reviktimizáció elkerülésének lehetőségeiről Érdekérvényesítés elősegítése hozzásegítés az alapvető jogok érvényesítéséhez segítségnyújtás az egészségügyi, egészségbiztosítási és szociális ellátások igénybevételéhez jogi segítségnyújtás határidő nélkül kérhető formai megkötés nélküli kérelem áldozatiság igazolása szükséges Azonnali pénzügyi segély az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásaira pillanatnyi rászorultság: a bűncselekmény következtében az áldozat az említett kiadásait nem tudja megfizetni büntetőügyekben eljáró hatóság által kiállított igazolás nem kártérítés, hanem krízissegély Állami kárenyhítés Jogosultak: az a természetes személy, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott egy háztartásban élő egyenes ági rokona, házastársa, élettársa eltartott eltemettető rászorultság alapján
Pszichológiai támogatás országosan minden megyében elérhető egyéni vagy csoportos krízisintervenció, krízisterápia támogató tájékoztatás Jelzőrendszeri feladatellátás gyermekek veszélyeztetettsége hozzátartozók közötti erőszak 5.5 Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése Erősségek: - a szakma érzékenysége a téma iránt, - korábban már elkészült módszertani anyagok, kezdeményezések, amelyekre támaszkodhatnak - holisztikus megközelítésű irányelv - szakmaközi együttműködés fontosságának felismerése Gyengeségek: - személyi / tárgyi feltételek hiánya - képzettség hiánya, a képzési programok hiányosságai - speciális ismeretek hiánya - előítéletek - rögzült megoldási panelek - jogszabályi hiátusok (pl. titoktartás jelzési kötelezettség területén) Előnyök: - támaszkodtunk az elérhető hazai és nemzetközi eredményekre, tapasztalatokra Hátrányok: - interdiszciplináris képzések, tájékoztató programok / közös irányelvek és állásfoglalások hiánya a bántalmazással érintett rendszerek között (egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszerek, igazságszolgáltatás) - a képzésekben nem jelenik meg kellőképpen hangsúlyosan a bántalmazás, áldozattá válás kérdése
6 JAVASLATOK Az érzelmi támogatás elősegítése az áldozatsegítés során. Az egyéni mentálhigiénés munka keretein belül lehetőség nyílna a professzionális segítő beszélgetésekre, segítő kapcsolat kiépítésére és lelkigondozói tevékenység igénybevételére. Érdekérvényesítés hatékony elősegítése. Az érdekérvényesítés elősegítésének keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez. Egyéni értékelés,esetmenedzselés, melynek során az ügyfél motiválása személyes konzultációk által, ügyének menedzselése, és az egyéni tervben rögzített egyes lépések megvalósításához a szükséges beavatkozások megszervezése, erőforrások hozzárendelése útján valósul meg. (például szolgáltatásokban, képzésekben való részvétel biztosítása). Az ügyfél útjának figyelemmel követése, visszajelzés személyes konzultációk keretében. Szakmai párbeszéd erősítése a bűnmegelőzés, a szociális területen dolgozó, az áldozatvédelemmel foglalkozó szakemberek, és a civil szervezetek képviselőinek együttműködésével.