Ivóvízminőség-javító Program az üzemeltető szemszögéből Programok a VASIVÍZ ZRt. üzemeltetési területén E L Ő A D Á S Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés 2015. július 01.-03. Szombathely, 2015. június 10. Készítette: Németh Gábor Műszaki igazgató
1. Előzmények: 2004. május 1-től Magyarország az Európai Unió tagja lett, ami egyéb kötelezettségek mellett azt is jelentette, hogy meg kellett teremteni a két egymástól eltérő jogrendszer harmonizációját. A jogharmonizáció összefoglalóan olyan jogalkotói tevékenységként határoz meg, amelynek célja a nemzeti (tagállami) jogrendszer és a közösségi jog rendelkezései közötti összhang megteremtése. Elkerülhetetlen volt tehát a víziközműszolgáltatás jogszabályi hátterének átalakítása. A téma ismeretében számunkra elsősorban a 201/2001. számú Kormányrendelet változtatása volt jelentős, amely az ivóvízminőségi paramétereket is meghatározta a szolgáltatók részére. Azt gondolom, nyugodtan állíthatjuk, hogy az arzén (50 -ről 10 µg/l) és ammonium ion (mélységi víz esetében 2,0-0,5 mg/l) határértékek drasztikus szigorítása húsbavágó változás volt mind az Ország, mind pedig az üzemeltetők számára. Az EU-s, új határértékek arzén esetében közel 400 település mintegy 1,3 millió lakosát érintették, míg ammónium ion új határérték betartása megközelítőleg 800 településen, mintegy 2,5 millió lakó vízellátásában okozott problémát. Az új arzén és ammónium ion határértékek betartására 2009. december 25. volt, amely arzén esetében a 10 µg/l érték biztosításához 2012. december 31-re módosult. Fentiek ismeretében megállapítható, hogy Magyarország lakosságának jelentős hányada az új, EU direktívák szerint módosított jogszabály következtében nem ivóvíz minőségű vízzel ellátottak körébe tartozott, pedig ugyanazt a vizet kapták, mint korábban. Szükségesnek tartom leszögezni, hogy nem a szolgáltatott víz minősége romlott, hanem az új határértékek leminősítették a vezetékes vizeket. Az új, szigorúbb határértékek betartásának biztosítása céljából a Magyar Kormány az Európai Unió által létrehozott Kohéziós Alap (KA) támogatásával a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyújtott lehetőséget a szükséges fejlesztések forrásának pályázati úton történő megszerzésére. A pályázati lehetőségek csak az ellátásért felelősök (önkormányzat) részére biztosította a részvételt, vagyis projekteket csak az önkormányzatok indíthattak. A program előkészítése 2002-ben indult, és a mai napig nem zárult le teljes mértékben. A KEOP 2007-es meghirdetése óta 1430 pályázat érkezett szennyvízkezelés, vízminőség javítás, kármentesítés, természetvédelem, árvízvédelem, fenntartható fogyasztás és e- környezetvédelem témában. 2. VASIVÍZ ZRt. vízellátási területének bemutatása 1898-ban kezdődött el az egyesített csatornahálózattal kiegészített vezetékes vízellátás kiépítése Szombathelyen. Az 1960-as évek elejére a vidéki városok csatlakozásával megalakul Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a vezetékes víz- és csatornahálózat megyeszerte bővül, 1992-re az ivóvízhálózat a megye minden településén kiépül. 1996. október 1-jén megalakul a Vas megyei Víz- és Csatornamű Részvénytársaság 183 részvényessel. A Részvénytársaság indulásakor Bük és térsége, Celldömölk és Sárvár város úgy döntött, hogy önálló közműszolgáltatóval kívánja ellátni a víz- és szennyvíz-szolgáltatási feladatokat. Jogszabályváltozásnak köszönhetően 2014-ben 207-re emelkedett a tulajdonosok száma, hiszen csak abban az esetben köthettünk pályáztatás nélkül üzemeltetési szerződéseket az ellátásért felelősökkel (önkormányzat ok), ha tulajdonrészük van a Társaságban. Celldömölkön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata alapján 2014. július 2-tól közérdekű üzemeltetők vagyunk - közben folyamatban van a Bérleti Üzemeltetési szerződés engedélyeztetése - míg Sárvár 2015. január 1-től újra Társaságunk kötelékéhez tartozik. Bük és térsége az integráció során úgy döntött, hogy nem Társaságunkhoz kíván csatlakozni. 1
2015-ben tehát Társaságunk 62 vízellátó rendszer üzemeltetésével 206 település vízellátását biztosítja, melyek közül 42 esetben vízkezelő technológia alkalmazása a vízminőségi paraméterek határértékeinek betartása miatt szükséges. Szolgáltatási területünk földrajzi és geológiai adottságai miatt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a vízigények kiszolgálását szinte teljes mértékben az emberi és a környezeti hatásoktól jól védett, biztonságos rétegvizek nyújtják. Ez alól kivétel Kőszeg Rőti-völgy vízbázis (kvázi partiszűrés), Perenye vízbázis víztermelésének egy része (talajvízdúsítás), illetve Velem és Bozsok településeken forrásfoglalás biztosítja az ellátáshoz szükséges vízmennyiséget. Megyeszerte 247 kutunk közül 205 üzemel, napi víztermelő kapacitásunk meghaladja a 110.000 m 3 -t. A vízbeszerzésünk mintegy 95%-a rétegvízből történik, melynek fő vízminőségi jellemzői a magas vas és mangántartalom (vas 0,01-1,7 mg/l, mangán 0,005-0,61 mg/l, Kőszegi Rőti-völgy kutaknál a maximum értékek: vas 10 mg/l, a mangán 1,7 mg/l), a magas ammónium ion tartalom (0,02-1,76 mg/l), jellemzője a magas keménység (21-271 CaO mg/l), illetve előfordul az arzén (1-30 µg/l). A nyers, illetve szolgáltatott ivóvíz minőség esetében fontosnak tartom kiemelni, hogy magas ásványianyag tartalommal rendelkeznek. Mindezek ismeretében elmondható, hogy a Társaság által üzemeltetett vízkezelési technológiák Rőti-völgy kivételével (derítés, lassú szűrés, mésztej adagolással és fertőtlenítés) zárt, nyomásalatti szűrés, illetve szükség esetén ennek fertőtlenítéssel történő kiegészítés. Így Vas megyében 248.173 fő jut jó minőségű, kiváló ízű, egészséges ivóvízhez Társaságunk által üzemeltetett víziközműveken keresztül a saját otthonában. 1. ábra: VASIVÍZ ZRt. vízszolgáltatási területe 3. Ivóvízminőség-javító programok a VASIVÍZ ZRt. üzemeltetési területén 2
Társaságunk szolgáltatási területén működtetett vízellátó rendszerek közül néhány esetben a hálózatba juttatott ivóvízben az arzén, illetve az ammonium ion határértéke volt magasabb az új határértékeknél. 10 vízellátó rendszer tulajdonosai (önkormányzatok) számára a KEOP program keretében indított Ivóvízminőség-javító program nyújtott lehetőséget, hogy nyertes pályázatot követően megtegye a szükséges beavatkozásokat, melyekkel az említett paramétereket határérték alá lehet szorítani. Az alábbi táblázat ismerteti a pályázaton induló víziközmű rendszereket, illetve a projektek pillanatnyi állapotát. vízellátó rendszer I. forduló beadása II. forduló beadása kivitelezés Káld 2008. 2011. 2012.-2013. Csepreg 2008. 2011. 2014.-2014. Körmend 2008. 2011. 2013.-2014. Farkasfa 2009. 2012. 2013.-2013. Mersevát 2009. 2011. 2013.-2013. Szarvaskend 2009. 2011. 2014.-2014. Nemesrempehollós 2011. 2013. várható 2015. Porpác 2012. Halogy-Tormásliget 2012. II. fordulóra jelenleg nincs pályázat 2. ábra: Ivóvízminőség-javító programok a VASIVÍZ ZRt. üzemeltetési területén 4. Arzén és ammónium ion Min korábban ismertetésre került Társaságunk üzemeltetési területén a mélységi vízbázisok szinte teljes mértékben meghatározzák a víztermelésünket és egyben a rétegvízre jellemző paraméterek meghatározzák a vízkezelési technológiákat is. A vízminőségjavító program öt kiemelt paraméter ( bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium-ion) határérték túllépése esetén bíztosít/biztosított lehetőséget a Ellátásért Felelős számára, hogy pályázatot nyújtson be. Ezek közül a működési területünkön az arzén és ammónium ion tartalom mutatott olyan értékeket egyes vízellátó rendszereken, vízbázisokon, amelyek lehetőséget teremtettek a sikeres pályázat beadására. Ennek megfelelően a két elemnek a fontosabb tulajdonságait kívánom ismertetni. Arzén:, Az arzén földtani eredetű szennyezőanyag". A hazai ivóvizekben ez okozza a legfőbb gondot. A nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát. A ivóvízben az arzén szervetlen formában van jelen. (A szervetlen forma lényegesen toxikusabb, mint a szerves.) Az élelmiszerekben lévő arzén egy része szerves, de jelentős a szervetlen arzén mennyisége is, például a húsokban 75%, a szárnyasokban 65, a tejtermékekben 75, a gabonafélékben 65, a tengeri eredetű táplálékokban 41%-a az arzéntartalomnak szervetlen forma. Egyes számítások szerint a napi arzén-bevitel 25%-a szervetlen forma azokban az országokban, ahol a fő arzénforrások az élelmiszerek. Bár jelenleg nincs adat a magyar lakosság arzén expozíciójára, de miután az ivóvízből származó terhelés átlagosan 13-48 μg közötti, és a legjelentősebb arzénforrásnak a halnak egy főre jutó évi mennyisége 3 kg (8 g/nap), így okkal feltételezhető, hogy a magyarországi arzén expozíció minden említett probléma mellett is Európában a legkisebbek egyike. 3
3. ábra: Magyarország arzén térképe (forrás: Inrenet) Ammónium ion: Az ammónia vízben oldott állapota. A vízben az ammóniatartalom a szerves szennyezések egyik legfontosabb mutatója. Az ammónia megjelenése a vizekben többféle folyamat következménye lehet. Ezek közül a kémiai (biokémiai) és mikrobiológiai folyamatok a legfontosabbak. Végeredményben oxidációs-redukciós folyamatok során dől el, hogy milyen vegyület formában oldódik a nitrogén. Amikor az ammónia gáz vízben oldódik, lúgként viselkedik, mivel proton felvételére képes és ammóniumion képződik. A nitrifikáló baktériumok, amennyiben elegendő oxigén áll rendelkezésre a vizekben az ammóniatartalmat nitritté, majd nitráttá oxidálják. Az ammóniának nitritté történő átalakulása lassúbb, ennek köszönhetően a nitrit nagy mennyiségben soha nem halmozódik fel, hanem igen gyorsan tovább oxidálódik nitráttá. Az ammónium ion a vízbe adagolt klórt elemészti, ennek következtében klór-aminok keletkeznek. Az emberi szervezetben elsősorban nitrit formában veszélyes, hiszen megköti a vérben az oxigént szállító hemoglobinokat és fulladásos halát okozhat, ami csecsemőknél 1-3 hónapos korban különösen veszélyes (kék csecsemő szindróma). Fontos tudni, hog y a csecsemők szervezetben találhatók olyan baktériumok, amelyek a nitrátot nitritté alakítják. Az 1990-es évektől a megbetegedések száma jelentősen csökkent, haláleset pedig nem fordult elő. A rendszerbe kerülő ammonia a vízhálózatban lévő víz minőségének másodlagos szennyeződését okozhatja. Káld: 5. Programok ismertetése Káld vízellátó rendszer öt település vízellátását biztosítja, mintegy 2000 lakos számára. A rendszer vízigényét a Káld településen lévő két mélyfúrású kút elégíti ki. A programot 4
megelőzően a nyersvíz határérték feletti vas- és mangántartalmát fermasicc típusú szűrők csökkentették. A vízellátás biztonságát a Káld vízmű területén található 2x50 m 3 -es víztároló medence, Káld vízhálózatán lévő 150 m 3 -es víztorony, illetve Kissomlyó településen lévő 2x100 m 3 kapacitású tárolómedencék növelik. A vízhálózat hossz meghaladja a 30 km-t és 1500 darab feletti a bekötővezetékek száma. A települések vízigényét mintegy 240 m 3 /nap víztermeléssel lehet kielégíteni, ami 2014. évben 87.239 m 3 víztermelést jelentett. Ellátott települések, ellátott lakosság (2003 fő): - Káld (1105 fő) - Borgáta (134 fő) - Egyházashetye (326 fő) - Kissomlyó (219 fő) - Duka (219 fő) Éves víztermelés: 87.239 m 3 Napi átlag víztermelés: 239 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 538 m 3 /nap - vas: 0,45-0,49 mg/l - mangán: 0,05-0,08 mg/l - ammónia: 0,56-1,02 mg/l Fenti értékekből látható, hogy Káldon az ammónium ion határértéket meghaladó mennyisége miatt vált szükségessé a fejlesztés. A nyersvíz határérték feletti vas- és mangántartalma miatt a rendszeren működött egy 30 m 3 /h kapacitású fermasicc vastalanító berendezés, amely a mangáneltávolítást is elvégezte. A szűrőtartály nem volt visszaöblíthető. A vas és mangáneltávolításhoz szükséges oxidációt levegőadagolás biztosította. Mivel a szűrő nem volt visszaöblíthető, ezért kialakult a szűrőkavics felületén egy biofilm réteg, amely elvégezte a ammónia bizonyos mértékű eltávolítását. Az új vízkezelési technológia feladata elsősorban az ammonium ion eltávolítás, ami mellett a vas és mangántartalmat is határérték alá kell csökkenteni. A tervezett és megvalósult vízkezelő rendszer alapelve a törésponti klórozás. Egy soros nyomásalatti szűrés 25-52 m 3 /h kapacitással 5 rétegű osztályozott, mosott kvarckavics, melyet egy 25-70 m 3 /h teljesítményű aktív szénszűrő követ. A törésponti klórozáshoz klórgáz adagolás történik, illetve a szénszűrő után utóklórozási lehetőség is kiépítésre került. A tisztított víz bakteriológiai paraméterei a hálózatra termelést megelőző utóklór adagolást nem indokolják. A szűrő öblítővize vasiszapülepítő medencébe kerül. 5
Mersevát A vízellátó rendszer két település mintegy 1356 lakos számára biztosítja a felhasználói igényeknek megfelelő vízmennyiséget. Két mélyfúrású kút Merseváton található, vízkezelési technológia a rendszeren korábban nem volt. A vízellátás biztonságát a Külsővat településen található 200 m 3 -es víztorony teremti meg. A közel 11 km gerincvezetékhez több mit 520 vízbekötés csatlakozik. A rendszer 2014. éves adatok alapján 58.611 m 3 vizet termelt, ami napi átlag 161 m 3 vízigényt jelent. Ellátott települések, ellátott lakosság (1356 fő): - Mersevát (598 fő) - Külsővat (758 fő) Éves víztermelés: 58.611 m 3 Napi átlag víztermelés: 161 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 264 m 3 /nap - vas: 0,11-0,15 mg/l - mangán: 0,02-0,06 mg/l - ammónia: 1,02-1,67 mg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az ammónia mennyisége miatt vált szükségessé a beruházás. Ivóvíz célú vízkezelő technológia a vízellátó rendszeren nem volt. Az új vízkezelési technológia feladata elsősorban az ammonium ion eltávolítás, ami mellett a vas és mangántartalmat is határérték alá kell csökkenteni. A tervezett és megvalósult vízkezelő rendszer alapelve a törésponti klórozás. Két soros, párhuzamosan kiépített nyomásalatti szűrés 2x7 m 3 /h kapacitással, kvarchomok támréteg és kvarchomok töltettel, melyet tisztítási soronként egy-egy 7 m 3 /h teljesítményű aktív szénszűrő követ. A törésponti klórozáshoz nátrium-hipoklorit adagolás történik, illetve a szénszűrő után utóklórozási lehetőség is kiépítésre került. A vízmű telephely a település központjában van, a közelében óvoda és iskola működik, ezért a biztonságot szem előtt tartva klórgáz helyett a hipoklorit adagolást választottuk. A tisztított víz bakteriológiai paraméterei a hálózatra termelést megelőző utóklór adagolást nem indokolják. A szűrő öblítővize vasiszapülepítő medencébe kerül. Farkasfa: A település önálló vízellátó rendszere más település részére nem szolgáltat vizet. Farkasfa közigazgatásilag Szentgotthárd város része, de a domborzati és földrajzi adottságok miatt külön vízbázissal és vízhálózattal rendelkezik. A vízellátást két mélyfúrású kút biztosítja. A 6
285 fő napi vízigényének a kiszolgálásához átlagosan 29 m 3 vizet kellett a hálózatba juttatni az elmúlt évben, ami 10.401 m 3 éves termelést jelentett 2014-ben. Ellátott települések, ellátott lakosság: - Farkasfa (285 fő) Éves víztermelés: 10.401 m 3 Napi átlag víztermelés: 29 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 104 m 3 /nap Vízminőség (I. kút nyersvíz) - vas: 0,3 mg/l - mangán: 0,05 mg/l - arzén: 14 µg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az arzén mennyisége miatt vált szükségessé a beruházás. Ivóvíz célú vízkezelő technológia a vízellátó rendszeren nem volt. Az új vízkezelési technológia feladata az I. számú kút nyersvízében lévő arzén tartalom határérték alá csökkentése, ami mellett a vas és mangántartalmat is kezelni kell. A Farkasfa II. számú kút közvetlen a vízhálózatra dolgozik, a nyersvíz minősége nem követeli meg a vízkezelő technológia kialakítását, üzemeltetését. A tervezett és megvalósult vízkezelő rendszer egy egysoros nyomásalatti szűrés 9 m 3 /h kapacitással, 5 rétegű, katalitikus töltettel. Az arzén oxidálásához kálium-permanganát adagolás, a megfelelő arzén-vas arány megteremtéséhez vas(iii)-klorid adagolás történik. A technológia végén utóklórozás lehetősége ki lett alakítva. A tisztított víz bakteriológiai paraméterei a hálózatra termelést megelőző utóklór adagolást nem indokolják. A szűrő öblíővizét egy vasiszapülepítő tartályba vezetjük. Körmend: A Körmend városi vízmű a település agglomerációjához tartozó Felsőberkifalu és Horvátnádalja mellett további két település vízszolgáltatását biztosítja. A rendszeren 13 darab mélyfúrású kút üzemel, amelyből 4 közvetlen a hálózatra dolgozott. A rendszer 12.221 fős lakosságának ellátása céljából 2014. évben 690.375 m 3 víztermelés vált szükségessé. A vízmű-telephelyen lévő 2x250 m 3 -es medence mellett a városban egy 600 m 3 -es víztorony biztosítja a puffer kapacitást. A közel 58 km víz gerincvezetékről mintegy 2800 darab bekötőveteték ágazik le. A vízellátó rendszeren korábban vízkezelés nem történt. Ellátott települések, ellátott lakosság (12.221 fő): - Körmend (Felsőberkifalu, Horvátnádalja) (11.694 fő) - Magyarnádalja (216 fő) 7
- Vasalja (311 fő) Éves víztermelés: 690.375 m 3 Napi átlag víztermelés: 1.891 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 2.847 m 3 /nap - vas: 0,06-0,29 mg/l - mangán: 0,02-0,12 mg/l - arzén: 1-25 µg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az arzén mennyisége miatt vált szükségessé a beruházás. Ivóvíz célú vízkezelő technológia a vízellátó rendszeren nem volt. A rendszer felépítéséből és a víztermelésbe bevont kutak helyzetéből adódóan két helyszínen kellett megvalósítani a vízkezelést. Körmend Hunyadi út. Központi gépház: A város területén a kifogásolt vízminőség miatt három kút le lett állítva, a kieső víztermelési kapacitás pótlására a központi telephelyen két, Magyarnádalján további egy kút került kiépítésre és üzembe helyezésre. Az új vízkezelési technológia feladata a nyersvízben lévő arzén tartalom határérték alá csökkentése, ami mellett a vas és mangántartalmat is kezelni kell. A tervezett és megvalósult vízkezelő rendszer háromsoros, párhuzamosan kialakított nyomásalatti szűrés 3x25 m 3 /h kapacitással. A szűrőréteg kvarchomok, katalitikus töltettel keverve, a támréteg szűrőhomokés kavics. Az arzén oxidálásához kálium-permanganát adagolás, a megfelelő arzén-vas arány megteremtéséhez vas(iii)-klorid adagolás történik. A technológia végén utóklórozás lehetősége ki lett alakítva. A tisztított víz bakteriológiai paraméterei a hálózatra termelést megelőző utóklór adagolást nem indokolják. A szűrők öblítővize vasiszapülepítő medencébe kerül. Magyarnádalja vízmű A telepen meglévő egy darab kút mellé egy új kút került kiépítésre. Az új vízkezelési technológia feladata a nyersvízben lévő arzén tartalom határérték alá csökkentése, ami mellett a vas és mangántartalmat is kezelni kell. A tervezett és megvalósult vízkezelő rendszer háromsoros, párhuzamosan kialakított nyomásalatti szűrés 3x12 m 3 /h kapacitással. A szűrőréteg kvarchomok, katalitikus töltettel keverve, támréteg: szűrőhomok-és kavics. Az arzén oxidálásához kálium-permanganát adagolás, a megfelelő arzén-vas arány megteremtéséhez vas(iii)-klorid adagolás történik. A technológia végén az utóklórozás lehetősége ki lett alakítva. A tisztított víz bakteriológiai paraméterei a hálózatra termelést megelőző utóklór adagolást nem indokolják. A szűrők öblítővize vasiszapülepítő medencébe kerül. 8
Csepreg: Csepreg város vízellátó rendszere további négy település vízszolgáltatását biztosítja egy központi vízmű üzemeltetésével. A vízmű területén vas és mangántalanítási technológia biztosította a három darab mélyfúrású és egy darab talajvizes kút nyersvízének megfelelő tisztítását. A talajvízre telepített kutat 2013. évben Társaságunk felszámolta. Az 5.112 fő vízellátását mintegy 42 km gerincvezeték, közel 1900 darab bekötővezeték és mindösszesen 800 m 3 tárolókapacitás biztosítja. A 2014. éves víztermelés 232.651 m 3 volt, ami napi átlag 637 m 3 -t jelentett. A vízkezelési technológia egy háromsoros fermasicc nyomásalatti szűrés volt, ahol a vas és mangáneltávolításhoz szükséges oxidációt levegőadagolással lehetett biztosítani. Ellátott települések, ellátott lakosság (5.112 fő): - Csepreg (3.275 fő) - Kiszsidány (87 fő) - Horvátzsidány (808 fő) - Persznye (841 fő) - Ólmod (101 fő) Éves víztermelés: 232.651 m 3 Napi átlag víztermelés: 637 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 853 m 3 /nap - vas: 0,17-0,59 mg/l - mangán: 0,09-0,2 mg/l - arzén: 19-30 µg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az arzén mennyisége miatt vált szükségessé a beruházás. A nyersvíz határérték feletti vas- és mangántartalma miatt a rendszeren a fentiekben említett háromsoros fermasicc nyomásalatti szűrési technológia működött, ahol a vas és mangáneltávolításhoz szükséges oxidációt levegőadagolással lehetett biztosítani. Az új vízkezelési technológia feladata a nyersvízben lévő arzén tartalom határérték alá csökkentése, ami mellett a vas és mangántartalmat is kezelni kell. A tervezett és megvalósult vízkezelő rendszer kétsoros, párhuzamosan kialakított nyomásalatti szűrés 2x22-32 m 3 /h kapacitással 5 rétegű katalikus töltettel. Az arzén oxidálásához kálium-permanganát adagolás, a megfelelő arzén-vas arány megteremtéséhez vas(iii)-klorid adagolás történik. A technológia végén utóklórozás lehetősége ki lett alakítva. A tisztított víz bakteriológiai paraméterei a hálózatra termelést megelőző utóklór adagolást nem indokolják. A szűrők öblítővize vasiszapülepítő medencébe kerül. 9
Szarvaskend: A vízellátó rendszer négy település vízellátását biztosítja a Szarvaskenden kialakított vízműgépházon keresztül. A gépházhoz tartozó területen két mélyfúrású kút üzemet, amelyek egy fermasicc típusú szűrőtartályra dolgoztak. A szűrt víz a telepen lévő 2x25 m 3 űrtartalmú medencébe került, ahonnan szivattyúegység nyomta a vízhálózatba. A közel 13 km gerincvezeték és mintegy 450 vízbekötéssel rendelkező hálózaton egy 100 m 3 -es víztorony biztosítja a szükséges pufferkapacitást. 2014. éves adatok alapján az éves víztermelés 37.675 m 3 volt, ami napi 103 m 3 átlagos termelést mutat. Ellátott települések, ellátott lakosság (540 fő): - Szarvaskend (208 fő) - Döröske (84 fő) - Döbörhegy (134 fő) - Nagymizdó (114 fő) Éves víztermelés: 37.675 m 3 Napi átlag víztermelés: 103 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 192 m 3 /nap - vas: 0,09-0,5 mg/l - mangán: 0,04-0,09 mg/l - arzén: 19-17 µg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az arzén mennyisége miatt vált szükségessé a beruházás. Szarvaskend vízműgépházban a beruházás előtt a nyersvíz határérték feletti vas- és mangántartalma miatt a rendszeren egy fermasicc nyomásalatti szűrőtartályt üzemeltettünk, a vas és mangáneltávolításhoz szükséges oxidációt levegőadagolással lehetett biztosítani. A technológia 6 m 3 /h kapacitású volt. Az új vízkezelési technológia feladata a nyersvízben lévő arzén tartalom határérték alá csökkentése, ami mellett a vas és mangántartalmat is kezelni kell. A tervezett és megvalósult vízkezelő rendszer kétsoros, párhuzamosan kialakított nyomásalatti szűrés 2x14 m 3 /h kapacitással. A szűrőtöltet kvarchomok katalitikus töltettel, támrétege kvarchomok. Az arzén oxidálásához kálium-permanganát adagolás, a megfelelő arzén-vas arány megteremtéséhez vas(iii)-klorid adagolás történik. A technológia végén utóklórozás lehetősége ki lett alakítva, melyet a nem megbízható bakteriológiai vízminőség miatt folyamatosan üzemeltetünk. A szűrők öblítővize vasiszapülepítő medencébe kerül. 10
Nemesrempehollós: A vízellátó rendszer Nemesrempehollósról további négy település, összesen 2.195 fő lakos vízellátását biztosítja két üzemben lévő mélyfúrású kúttal. A nemesrempehollósi vízmű területén található ivóvíz kutak vize a határérték feletti vas és mangán tartalom miatt, vízkezelésre szorult. A 2x11 m 3 /h kapacitású gyorsszűrő tartályok, illetve eredetileg klór gázzal történő oxidációval történt a paraméterek határérték alá csökkentése. A vízmű telephelyen 2x50 m 3 -es víztároló medence, Egyházasrádócon egy 200 m 3 -es víztorony biztosítja a magas szintű szolgáltatás biztonságot. A településeken a napi átlag 196 m 3 mennyiségű ivóvizet több mint 27 km víz gerincvezeték és 1000 darabot meghaladó bekötővezetéken keresztül juttatjuk el a felhasználókhoz. A 2014. éves víztermelés a rendszeren 71.550 m 3 volt. Ellátott települések, ellátott lakosság (2.195 fő): - Nemesrempehollós (303 fő) - Egyházasrádóc (1315 fő) - Rádóckölked (270 fő) - Nagykölked (155 fő) - Harasztifalu (152 fő) Éves víztermelés: 71.550 m 3 Napi átlag víztermelés: 196 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 330 m 3 /nap - vas: 0,1-0,77 mg/l - mangán: 0,03-0,08 mg/l - arzén: 1-12 µg/l - ammónia: 0,41-0,74 mg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az arzén és az ammónium ion mennyisége miatt nyílt lehetőség a pályázat benyújtására. A rendszer vízellátását biztosító kutak magas vas és mangántartalma miatt az építéskor (1989.) a gépházba egy kétsoros primox típusú zárt, nyomás alatti gyorsszűrő 2x11 m 3 /h kapacitással került kiépítésre. A technológia a kiépítéskor klór gáz adagolással üzemelt, amelyet 2012-ben hypo-klorit adagolásra váltottunk ki. A vízminőség-javító program előkészítése során összeállított szakmai anyagban nem a meglévő vízbázis és vízkezelő technológia fejlesztése, hanem Körmend vízellátási rendszerrel való összekötése mellett döntött a tervező, mint optimális megoldás, illetve Társaságunk is ezt az opciót támogatta. 11
Porpác: A vízellátó rendszer két település 533 lakosának a vízszolgáltatását látja el. Porpác településen 1991-ben kiépített egy darab kút és a hálózaton létesített 50 m 3 kapacitású víztorony, illetve 6,6 km gerincvezeték mintegy 250 vízbekötéssel napjainkig szolgáltatja az ivóvizet a felhasználók részére. A két település vízigényének kiszolgálásához 2014. évben átlagosan napi 48 m 3 víztermelésre volt szükség, ami éves szinten 17.505 m 3 -t jelentett. Ellátott települések, ellátott lakosság (533 fő): - Porpác (135 fő) - Bögöt (398 fő) Éves víztermelés: 17.505 m 3 Napi átlag víztermelés: 48 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 95 m 3 /nap - vas: 0,25 mg/l - mangán: 0,05 mg/l - ammónia: 0,56 mg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az ammónium ion mennyisége miatt nyílt lehetőség a pályázat benyújtására. Porpác vízmű vízkezelő technológiával nem rendelkezik. A vízminőség-javító program előkészítése során összeállított szakmai anyagban nem a meglévő vízbázis fejlesztése vízkezelő technológia kiépítésével, hanem Szombathely regionális vízellátási rendszerrel való összekötése mellett döntött a tervező, mint optimális megoldás, illetve Társaságunk is ezt az opciót támogatta. 2013. június 21-én a NFÜ tájékoztatást adott ki, hogy a 201/2001. Korm. Rendeletben meghatározott ammónia kifogásoltságú paraméterek esetében a pályázatok bizonytalan ideig felfüggesztésre kerültek, továbbá a 2013. november 29-én kiadott NFÜ közlemény alapján felfüggesztés alatt áll a KEOP vízminőség-javítás pályázatok beadása. Ezért a Porpác vízbázis II. fordulós pályázatát egyelőre nem lehet benyújtani. Halogy: A halogyí vízellátó rendszer további egy település vízszolgáltatását biztosítja, 358 lakos vízigényének hivatott teljesíteni. A vízműgépházhoz tartozó védterületen két mélyfúrású kút biztosítja a vízkivételt, 2x20 m 3 -es vasbeton medencékre termelnek. A vízműgépház 12
szivattyúegysége a vízhálózaton lévő 50 m 3 -es víztoronyra dolgozik. A rendszeren a gerincvezeték hossza 5 km és mintegy 230 darab bekötővezeték van rajt. 2014. évben a napi átlagos vízigény 43 m 3, az éves víztermelés 15.716 m 3 volt. Ellátott települések, ellátott lakosság (358 fő): - Halogy (265 fő) - Daraboshegy (93 fő) Éves víztermelés: 15.716 m 3 Napi átlag víztermelés: 43 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 119 m 3 /nap - vas: 0,02-0,06 mg/l - mangán: 0,01-0,02 mg/l - arzén: 5-16 µg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az arzén mennyisége miatt nyílt lehetőség a pályázat benyújtására. Halogy vízmű vízkezelő technológiával nem rendelkezik. A vízminőség-javító program előkészítése során összeállított szakmai anyagban nem a meglévő vízbázis fejlesztése vízkezelő technológia kiépítésével, hanem Nádasd vízellátási rendszerrel való összekötése mellett döntött a tervező, mint optimális megoldás, illetve Társaságunk is ezt az opciót támogatta. 2013. november 29-én kiadott NFÜ közlemény alapján felfüggesztés alatt áll a KEOP vízminőség-javítás pályázatok beadása, ezért a Tormásliget és Halogy vízbázisok II. fordulós pályázatát egyelőre nem lehet benyújtani. Tormásliget: A mindössze három település vízellátását biztosító tormásligeti vízbázis egy mélyfúrású kútja biztosítja a 491 fős lakosság részére az ivóvizet. A rendszeren 2x8 m 3 kapacitású zárt, gyorszűrő technológia biztosítja a nyersvíz vas és mangán tartalmának határérték alá csökkentését. A vízellátó rendszer közel 9 km gerincvezeték mellett 296 vízbekötésből és egy 100 m 3 -es víztoronyból áll. Az éves víztermelés 2014-ben 19.873 m 3 volt. Ellátott települések, ellátott lakosság (491 fő): - Tormásliget (317 fő) - Iklanberény (46 fő) - Lócs (128 fő) 13
Éves víztermelés: 19.873 m 3 Napi átlag víztermelés: 54 m 3 /nap Napi maximális víztermelés: 132 m 3 /nap - vas: 0,32 mg/l - mangán: 0,09 mg/l - arzén: 14,57 µg/l A nyersvíz minőségét szemléltető adatokból látszik, hogy a rendszeren az arzén mennyisége miatt nyílt lehetőség a pályázat benyújtására. A nyersvíz határérték feletti vas- és mangántartalma miatt a rendszeren kétsoros 2x8 m 3 /h kapacitású nyomásalatti szűrési technológia működött, ahol a vas és mangáneltávolításhoz szükséges oxidációt levegőadagolással lehetett biztosítani. Az arzén 10 µg/l-es határérték alatt tartása miatt a fejlesztés megvalósulásáig kálium-permanganát adagolás vált szükségessé. A vízminőség-javító program előkészítése során összeállított szakmai anyagban nem a meglévő vízbázis és vízkezelő technológia fejlesztése, hanem Csepreg vízellátási rendszerrel való összekötése mellett döntött a tervező, mint optimális megoldás, illetve Társaságunk is ezt az opciót támogatta. 6. Összegzés A projektek folyamatának támogatásában, a megvalósuló létesítmények, technológiák üzemeltetése során szerzett tapasztalatok nem minden esetben a pozitív eredményekről szólnak. Azért kezdem a folyamat végén a negatív tapasztalatok megosztásával, hogy az előnyökkel fejezhessem be, és így az anyag és egyben a program összességében pozitív hatása és zárása marad meg bennünk. - Alapvető hátrányként kezelem, hogy az önkormányzatoknak, mint kedvezményezettjei a KEOP keretében indított Vízminőség-javító pályázatoknak olyan projektet kell végig vinniük, amelyhez sem a szakmai, sem egyéb ismeretük, sem egy ilyen folyamat lebonyolításához szükséges humán erőforrásuk nem áll rendelkezésre. - A projektek indulásától kezdve üzemeltetőként hátrányosan éltük meg, hogy a tervezett műszaki tartalom meghatározásánál, kiválasztásánál nem minden esetben tudtuk érvényre juttatni a határozott elképzelésünket. Mivel a programra az ellátásért felelősök, az önkormányzatok pályázhatnak néhány esetben már csak olyan fázisba kerültünk bele a folyamatba, amikor a nagy dolgok már eldőltek. Gondolok itt a tervező, a kivitelező, vagy a technológia kiválasztására, még akkor is, ha mindenre nem tudunk egyértelműen hatással lenni (pl. közbeszerzés). Azt gondolom, hogy az ilyen jellegű beruházások esetében jelentős probléma, hogy a nyertes kivitelező a legkisebb költségen kívánja a kiírt feladatot elvégezni, ezzel növelve a saját nyereségét. Véleményem szerint azonban nem egy alkalommal olyan ajánlati árral 14
sikerült elvinni a munkát, amiből az elvárható műszaki színvonalú megoldás, kivitelezés előreláthatóan nem volt teljesíthető. Az ilyen esetekben általában az üzemeltető belekerül a megrendelő (önkormányzat) és a kivitelező közötti demarkációs vonalba, és így kellett érvényesíteni a saját és véleményem szerint a beruházó érdekeit. Előfordult olyan eset, amikor forráshiányra, vagy tervezőre mutogatva le kellett mondani a kívánt és elvárható műszaki szintről, akár evidenciának számító megoldásról, vagy egyéb források feladathoz rendelésével lehetett azt megvalósítani. Egyes esetekben az idő szűke is rossz hatással volt produktumra, a projekt lezárásra, vagy az üzembe helyezésre. Üzemeltetőként több alkalommal kellett megküzdenünk a kivitelezővel a megfelelő vízminták produkálása miatt, néha ebbe a körbe még az önkormányzat is belekeveredett a projekt lezárására hivatkozva. Az elsők között megvalósult beruházások esetében már garanciális problémák kezeléséről, vagy nem kezeléséről is szót kell említeni. Ezekben az esetekben is kellemetlen helyzetben vagyunk, mint üzemeltető, hiszen a garanciát az önkormányzatok, mint beruházók érvényesíthetik egy olyan létesítményen, amelynek a működését sok esetben nem értik, nem ismerik. - A modern, projektekben megvalósuló vízkezelő technológiák üzemeltetése szinte miden esetben költségnövekedéssel jár. Ezek a megoldások már lényegesen érzékenyebbek a korábban alkalmazott vízkezeléseknél. A gyakoribb, napi egyszeri, vagy kétnaponkénti visszaöblítés jelentősen sűrűbb, min a korábban megszokott heti, vagy kétheti. A több esetben levegős oxidációt kiváltó hatékonyabb oxidálószerek, illetve további vegyszerek adagolása szintén az üzemeltetési költséget emelik. Továbbá a több rétegű, esetenként bedolgozott szűrőkavics csere, illetve aktív szénszűrő töltetcsere szintén magasabb bekerülési költséget kíván meg. - Hátrányként jelölném meg továbbá azt is, hogy a megvalósult projekteknél a beruházás keretében kivitelezett technológiák még közel azonos paraméterű nyersvizek esetében is különbözőek. Ki kell emelni a hátrányokkal szemben, hogy azért a projektek megvalósulása lényegesen több és nagyobb jelentőségű előnnyel járt. - Mindjárt elsőként említeném a jelentősen jobb minőségű szolgáltatott ivóvizet. Az új vízkezelő berendezések szakszerű üzemeltetésével szinte gyerekjáték a kiemelt paraméterek esetében is azok határérték alá csökkentése, míg azokon a telephelyeken, ahol a projekt előtt is volt vízkezelés és az átmeneti időszakban tartani kellett a határértékeket nagyon komoly erőfeszítéseket, odafigyelést igényeltek és a technológia üzemeltetésében kisebb-nagyobb beavatkozásokat kellett tenni. - Az új technológiák jobb szűrési hatásfok mellett jobban is terhelhetőek a korábban üzemeltetett szűrőkhöz képest. - Mivel a projektek keretében nem csak a technológia fejlesztése, vagy kiépítése valósulhatott meg jelentősen növekedett a rendszerek üzembiztonsága is. - A vízminőség javítását szolgáló berendezések fejlesztése, vagy telepítése mellett gépészeti, illetve a vízhálózatok kis mértékű rekonstrukciója, kezelőgépházak felújítása, vagy új épülhettek kivitelezésére is sor kerülhetett. - Az új technológiák, a hozzájuk tartozó gépészeti elemek teljes automatizálása kiépült. - Csökken a kezelőszemélyzet szerepe a technológia üzemeltetésében. - Az arzén és ammónium ion eltávolítására megvalósuló technológiák az üzemeltetési területen jellemző vas és mangán tartalmat is jelentősen határérték alá csökkentik. - Az említett üzemeltetési költségnövekedés mellett a gépészeti berendezések energiatakarékosabbra történő cseréje a projektekben megvalósult. 15
- A hátrányoknál említett vegyszermennyiség növekedéssel szemben azt azért ki kell emelni, hogy azonos tisztavíz paraméterek eléréséhez az új vízkezelő berendezések lényegesen kevesebb vegyszert igényelnek. - A projekt során megvalósult vízkezelő technológiák kedvezőbb bakteriológiai és biológiai eredményeket produkálnak a rendszeres és szabályozott visszaöblítésnek köszönhetően, ezért szinte az összes rendszeren a kiépítés ellenére nem kell az utófertőtlenítést üzemeltetnünk. Összességében eredményesnek értékelem a Vízminőség-javító program keretében megvalósuló önkormányzati tulajdonú fejlesztéseket, hiszen az üzemeltető egy modern, mai kor színvonalának megfelelő, jellemzően jó műszaki minőségben elkészült rendszert kap üzemeltetésre. Társaságunk működési területén megvalósuló fejlesztéseknél jónak értékelhető a felek együttműködése, a szolgáltató véleményének és kéréseinek figyelembevétele a tervezés és kivitelezés fázisában is. Az egész folyamatból pedig a lakosság profitálhat a legtöbbet, hiszen számukra változatlan körülmények mellett sokkal jobb minőségű ivóvízhez jutnak. Magyarország pedig újabb vízellátó rendszereken, illetve ellátott településeken felelt meg az Európai Unió elvárásainak, követelményrendszerének. 16