BUDAPEST XI., XXII. KERÜLETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2010. évrıl A két kerületi intézet 2007- es összevonását követıen illetékességi területünk a fıváros egyik legnagyobb területe (mintegy 68 km 2 -es), 200 ezer feletti lakosságszámmal. Bp. XI. és XXII. kerületeinek lakosságszáma korcsoportos megoszlásban 2010. A két kerület összlakosság száma: 204248fı Önkormányzati tájékoztatás alapján:nem végleges adatok XI. kerület 0-18 évesek 19-64 évesek 65 év felett Összesen Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı 151225 fı 11709 fı 10713 fı 45068 fı 51392 fı 11691 fı 20652 fı XXII. kerület 0-18 évesek 19-64 évesek 65 év felett Összesen Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı 53023 fı 4972 fı 4784fı 16515 fı 17571 fı 3694 fı 5487 fı A fıváros más területeihez viszonyítva sok a beépíthetı szabad terület, melyeken új lakó- és ipari parkok, logisztikai bázisok, fıvárosi nagyberuházások létesülnek. Illetékességi területünk egyben a fıváros déli kapuja mind a közúti-, mind a vasúti-, mind a vízi közlekedés szempontjából. A kerületek infrastruktúrája nem azonos, tömegközlekedés szempontjából a XXII. kerület fejlesztése szükséges. A két kerület lakosságának egészségügyi ellátása több ponton közös ((kórházi, gondozói, egyes járó-beteg szakellátások, ügyeleti ellátás tekintetében). A lakosság egészségügyi alapellátása területi kötelezettséggel: XI. kerületben : 80 fı háziorvos 19 telephelyen, 25 fı házi-gyermekorvos 8 telephelyen, ifjúsági-és gyermek fogászatot ellátók száma: 9 fı 4 telephelyen, felnıtt fogászati ellátók: 28 fı 11 telephelyen, területi védınık száma: 34 fı, iskolai védınık száma: 17 fı, iskolaorvosok száma: 32 fı 83 telephelyen. XXII. kerületben : 24 fı háziorvos 8 telephelyen, 10 fı házi-gyermekorvos 3 telephelyen, ifjúsági-és gyermek fogászatot ellátók száma: 4 fı 1 telephelyen, felnıtt fogászati ellátók: 8 fı 1 telephelyen, területi védınık száma:15 fı, iskolai védınık száma: 5 fı, iskolaorvosok száma: 13 fı 33 telephelyen Szakrendelı intézet mindkét kerületben van: XI. kerületben 229 szakmai szervezeti egységgel 85 telephelyen, XXII. kerületben 27 szakmai szervezeti egységgel 1 telephelyen. Mindkét kerület felnıtt- és gyermek alapellátási ügyeletét közremőködıvel biztosítja. A fekvıbeteg ellátás a Szent Imre kórházban történik a traumatológia, orthopaedia, gyermeksebészet kivételével.
nevelési-oktatási intézmények bölcsıdék szociális intézmények XI. kerület 110 17 44 XXII. kerület 33 4 11 Intézetünkben a különbözı szakterületi munkatársak egyes ügyek intézésénél teamekben dolgoznak, elısegítve a pontos szakmai tartalmak érvényesítését. A legnagyobb számú ügyirat forgalom a járványügyön volt (7982db), ezt követi a településegészségügyi szakterület (5713db), melyet munkaszervezéssel két másik szakterületrıl 3 fı segíti (2 fı a kémiai biztonsági szakterületrıl, 1fı GYIV-rıl). Az Eüi. igazgatáson kórházhigiénével együtt 3389 db, élelmezésen 2746 db, kémiai biztonságon 1540 db, GYIV-en 704 db volt az ügyirat forgalom. Az ügyiratszámok természetesen nem tükrözhetik abszolút mértékben az egyes ügyek szakmai-, tartalmi nehézségeit. Például nem lehet összehasonlítani egy egyszemélyes szolgáltatás szakhatósági véleményezését egy lakópark terv dokumentációjának véleményezésével, vagy egy veszélyes készítményt gyártó illetve forgalmazó ellenırzésével és beszabályozásával, vagy egy ezerfıs kollégium ellenırzésével. Minden közigazgatási ügy egyedi, nehézségi fok és elbírálás tekintetében is. Intézetünk megelızı tevékenységeinek száma 4978. A napi gyakorlatot ismerve ez a szám lényegesen több. A Szolgálat érdemi preventív tevékenységét nagymértékben behatárolja a jelenlegi jogszabályi háttér, a szakágazati jogforrások hiánya. Köszönet illeti munkatársaimat a jól végzett munkájukért, dr. Alács Zsuzsanna jogtanácsost és az ÁNTSZ Regionális Intézet szakosztályait az elsıfokú munkához nyújtott segítségért. Budapest 2011.május Tisztelettel: dr. Hajós Éva tiszti fıorvos BFKH Budapest XI., XXII. ker. Népegészségügyi Intézet 2
Lakosságszám alakulása 2006-2010 között 250000 200000 150000 100000 XXII.ker. XI.ker. 50000 0 2006 2007 2008 2009 2010 Lakosságszám és kormegoszlás 250000 200000 150000 100000 50000 0 XXII.ker. 65- XI.ker 65- XXII.ker 19-65 XI.ker 19-65 XXII.ker 0-18 XI.ker 0-18 2008 2009 2010 3 XXII.ker. 65- XI.ker 65- XXII.ker 19-65 XI.ker 19-65 XXII.ker 0-18 XI.ker 0-18
ÁNTSZ XI., XXII. ker. Intézet hatósági/szakhatósági mutatói 2010. Szakterület Nyilvántartott egysége k Ellenırzött egysége k Bejelen-tett üzlet ellenırzése Szakmai ellenırzések Bejelentett tevékenység ellenırzése Nemdohányzók védelmé nek ellenırzése Kémiai biztonsági ellenırzések Utóellenırzések Felhívás jogszabályban foglaltak végrehajtására végzéssel Rendelkezı határozatok Felhívás jogszabályban foglaltak végrehajtására végzéssel db db db db db db db db db db Járvány 3 723 939 1 825 347 365 20 29 96 Egészségügyi igazgatás 2 000 451 570 443 474 21 28 12 ÖSSZESEN 10489 2989 5326 1129 142 2269 2093 195 319 224 db Egészségügyi igazgatás egyéb szolgáltatás egészségügyi ellátások Egyéb rendelkezı Nyilvántartott egységek Kémiai biztonság 156 97 610 157 70 152 109 14 66 25 Közegészségügy 2683 1258 1932 972 72 980 780 120 171 76 Kórházhigiene 1 927 244 389 347 365 20 25 15 Ellenırzött egységek Szakmai ellenırzések Nemdohányzók védelmének ellenırzése Kémiai biztonsági ellenırzések Utóellenırzések Felhívás jogszabályban foglaltak végrehajtására végzéssel Kiadott új mőködési engedélyezı Mőködési engedélyt módosító határozatok Mőködést felfüggesztı Mőködési engedélyt visszavonó 98 72 107 103 102 1 3 15 6 0 3 0 1 902 379 463 340 372 20 25 197 96 0 52 12 ÖSSZESEN 2 000 451 570 443 474 21 28 212 102 0 55 12
Járványügyi helyzet és néhány kiemelt tevékenység XI., XXII. ker. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETÉNEK ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN 2010. ÉVBEN* JELENTETT FERTİZİ MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA Betegség XI., XXII. ker. intézet 2006 2007 2008 2009 2010 Botulizmus Cholera Typhus abdominalis 1 Paratyphus 1 Salmonellosis 190 108 112 86 96 Dysenteria Shigellosis 1 1 1 Amoebiasis "Dysenteria k.m.n. Dyspepsia coli 1 2 Egyéb E.coli ent. Campylobacteriosis 138 119 109 145 143 Cryptosporidiosis 1 3 Giardiasis 1 1 1 5 Yersiniosis 1 1 2 4 Enteritis inf.k.m.n 378 289 386 261 305 Hepatitis infectiosa "Hepatitis A 3 3 3 2 6 "Hepatitis B 2 5 1 1 5 "Hepatitis C "Hepat. inf. k.m.n. 1E 2E 2E AIDS 1 1 1 Poliomyelitis ant.a. Acut flaccid paraly. 1 1 Diphtheria Pertussis 2 Scarlatina 334 292 54 83 100 Morbilli Rubeola Cong. rubeola synd. Parotitis epidemica Varicella 997 710 476 690 857 Variola Mononucleosis inf. 26 17 24 35 34 Keratoconj. epid. 6 1 Trachoma Legionellosis 1 1 2 SARS Staphylococcosis
7000 H1N1v elleni önkéntes oltások realizálódása Háziorvosok részére történı influenza elleni oltóanyag kiadás 2009. 40. és 2010. 5. között 6000 5000 oltóanyag kiadás//db 4000 3000 Fluval AB Fluval P 2000 1000 0 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 1. 2. 3. 4. 5. Influenza elleni oltóanyagok kiadásának számadatai 2009/2010. Kiadott Oltóanyag Térítésmentes Térítéses Kiadás száma (alkalom) Kiadott Oltóanyag Kiadás száma Kiadott oltóanyag 20320 db Fluval AB Gyógyszertárak részére 305 14200 db Fluval P Háziorvosok részére 886 37117 db Fluval P 1141 db Fluval AB Oltópontok részére 27 3400 db Fluval P Kritikus infrastruktúra részére E.ü. Int. ek részére Nev. Okt. Int.-ek részére Kismama+donor oltópont részére Összesen 49 104 249 4 1292 2428 db Fluval P 2247 db Fluavl AB 2752 db Fluval P 512 db Fluval AB 9101 db Fluval P 380 db Fluval P 23794 db Fluval AB 51895 db Fluval P Összesen 332 17600 db 6
KORFA: a különbözı életkorú nık és férfiak vízszintes sorai mutatják a népesség számát általános korévenként
ÁNTSZ KMRI nem fertızı megbetegedések epidemiológiai osztályának adatfeldolgozása Módszertani összefoglaló a halandósági elemzések mutatóiról A halandósági elemzésekben alkalmazott standardizálás segítségével a különbözı népességek halandósága összehasonlítható, mert kiküszöböli a zavaró tényezık hatását. Ennek oka, hogy bizonyos jelenségek gyakorisága, mint a halálozás is, az egyes életkorokban különbözı lehetnek. Így a legáltalánosabban érvényesülı ilyen zavaró hatás a népesség életkor szerinti összetételének különbségeibıl, változásaiból adódik. Ez olyan mértékő lehet, hogy a valósággal akár ellentétes, torz eredmény jelenhet meg nyers összehasonlítás alapján. 1. tehát a nyers halálozási arányszámok nem alkalmasak egy adott területen élı lakosság halálozási viszonyainak jellemzésére, nagyon lényeges, hogy a helyzet téves megítéléséhez vezetnek. Ugyanis hazánkban- az ismert népesedéspolitikai beavatkozások következményeként az átlagosnál is változékonyabb a különbözı korosztályok létszáma, éppen ezért az átlagosnál nagyobb torzításokra is számíthatunk. 2. a direkt standardizált halálozási arányszámok (standardizált halálozási arányszám, SHA) alkalmazása esetén úgy küszöbölhetı ki a koreloszlásból adódó eltérés, hogy valamennyi vizsgált populáció halálozás átlagos mutatóját egy a szakma szabályai szerint elfogadott és használt standard népesség kormegoszlással súlyozva számítjuk. A népesség kor szerinti összetétele idıben is változhat. A nemzetközi standardok több éven át változatlan formában történı alkalmazása lehetıvé teszi az idıbeli változások elemzését. Az alacsony korspecifikus (adott korra, korcsoportra vonatkozó) arányszámok azonban kisebb népességcsoportban már nem elég stabilak, a jelenség által kevésbé érintett korosztályokban egyik évrıl a másikra erısen ingadozhat a véletlen következtében is. Ezért az SHA ebben az esetben instabil. Ezért ábrázoltuk a grafikonokon az SHA 3 évre vonatkoztatott mozgóátlagát. Egy év adataiból ez esetben messzemenı következtetést levonni nem lehet, nem szabad. Az országon belüli halandóság halmozódására ezért a direkt standardizálás módszere nem hasznosítható. 3. a kisebb népességcsoportok (hazánkon belül megyei, kistérségi és települési szinten) összehasonlító tanulmányozásához az indirekt standardizált halálozási hányados mutató (továbbiakban: SHH) alkalmazható korrekt módon. Ezen esetben a standard feltételeket egy összehasonlítási alapul választott népesség stabil specifikus mutatói szolgáltatják. Országon belüli összehasonlításokban erre az országos népességének korspecifikus mutatói képezik az indirekt standardizálás alapját. A vizsgált népességcsoport korosztályaiban az országos halálozási szint szerint várható halálesetek számát a megfelelı országos korspecifikus halálozási arányszám és a vizsgált korosztályhoz tartozó lakosság évközepi számának szorzata adja. Az egyes korosztályokban várható halálesetek számának korosztályok szerinti összege eredményezi a vizsgált lakosságcsoportban a halálesetek várható számát. Az alkalmazott standardizált halálozási hányados (SHH) mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát (T) viszonyítja a halálesetek várható számához (V) százalékos formában. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 100,0%, akkor az országos szinttıl nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A standardizált hányados mutatók segítségével tanulmányozható válnak a vizsgált jelenségek országon belüli területi egyenlıtlenségei az eltérı kormegoszlások torzító hatása nélkül. A népességcsoport egészére vonatkozó SHH érték átlagos szintet fejez ki! Adott népességen belül nem érvényes minden korosztályra! Alacsony éves esetszám esetén célszerő a megfigyelést több évre kiterjeszteni (esetünkben 5 évre), így a halálozási különbségek elemzéséhez a véletlen ingadozást is figyelembe vevı stabilizálást, továbbá más statisztikai simítási eljárásokat alkalmazni. A halálozási különbségek (SHH) és a halálozási gyakoriságok (SHA) jelentése merıben eltérı! SHH évenkénti változásából tilos következtetést levonni a halálozási gyakoriság évenkénti változására! Módszertani szempontból felhívjuk a figyelmet az SHH, SHA kombinált alkalmazására, mely a területi halálozási különbségek feltárása mellett hozzásegít a halálozási szint idıbeli alakulásának megismeréséhez is. Szakirodalom: Vargáné Hajdú Piroska, Boján Ferenc: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben, Literatura Medica, Bp., 1996. 1. Vargáné Hajdú Piroska, Ádány Róza. (szerk.): Epidemiológiai szótár, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003. 8
ÖSSZEFOGLALÁS A térképeken (Standardizált Halálozási Hányadosok, SHH): Ábrázolás Közép-magyarország területén élı 0-X éves és 15-64 éves korú népességének vezetı haláloki fıcsoportok miatt 2001-2005. közötti történı összes/korai halálozásának területi különbségeit kerületi/kistérségi szinten ábrázoltuk. A grafikonokon (Standardizált Halálozási Arányszámok, SHA): Fentebb említett népesség vezetı haláloki fıcsoportok miatti halálozásának idıbeni alakulását ábrázoltuk 1996 és 2005 között. A táblázatokban: A térképeken ábrázolt Standardizált Halálozási Hányadosok konkrétan kerültek megjelölésre. Szintén 0-x éves korú (összes) és 15-64 éves korú (korai) halálozás tekintetében. Korfa: Minden egyes kerület és kistérség 1997. január 1-i és a 2006. január 1-i (azaz az 1996. és 2005. évi évközepi) népességét KORFA megjelenítésével ábrázoltuk, mely egy összetett szalagdiagram, ami egy adott terület férfi és nıi lakosságának korévek szerinti létszámviszonyait (abszolút számokkal) mutatja be. Módszertan Felhasznált adatok és adatforrások: A halandósági eltérések vizsgálatához a vizsgált idıszak éveire vonatkozó részletes adatok: - a kerületenkénti lakossági létszámadatokat kor és nem szerint a Központi Statisztikai Hivatal biztosította számunkra; - a halálesetek számát kor, nem, kerület, halálok szerinti bontásban, valamint a szükséges országos korspecifikus halálozási arányszámokat az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (továbbiakban: OKI) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak felhasználásával bocsátotta rendelkezésünkre. A magyar, fıvárosi, a pest megyei és az adott kistérségi/kerületi lakosság halálozásának idıbeni alakulásának vizsgálatakor a nemzetközi és hazai szakirodalomban meghatározott, szokásos standardot (az európai népesség (1976.) évi kormegoszlását) alkalmaztuk. A nemzetközi kitekintéshez használt 2004. május 1. utáni 27 Európai Uniós tagország átlaga a WHO/HFA adatbázisból származott. Elemzési módszerek: A halandóság területi különbségeinek vizsgálatához az indirekt standardizálás módszere került alkalmazásra, amikor a vizsgált népességcsoport korosztályaiban az országos halálozási szint szerint várható halálesetek számát a megfelelı országos korspecifikus halálozási arányszám és a vizsgált korosztályhoz tartozó lakosság évközepi számának szorzata adta. Az elemzésben alkalmazott standardizált halálozási hányados (SHH) mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát (T) viszonyítja a halálesetek várható számához (V) százalékos formában. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 100,0%, akkor az országos szinttıl nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A számított SHH mutató szignifikancia vizsgálata Z-próbával történt. Nem került értelmezésre az eltérés szignifikanciája azokban az esetekben, amikor a tényleges, és/vagy a várható halálesetek száma 20-nál kevesebb volt. Az SHH mutatók indexek, ezért ezeket egymással összeadni, kivonni, osztani és szorozni szigorúan TILOS!!!!!!!!!!!!!!!! INTERPRETÁLÁSUK KIZÁRÓLAG A 100%-HOZ (az országos átlaghoz) KÉPEST LEHETSÉGES!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A vizsgált idıszakban a halálozás idıbeni alakulásának vizsgálata a direkt standardizálás módszerével számolt standardizált halálozási arányszámok (SHA) segítségével történt. 9
Standardizált Halálozási Hányados (SHH): tényleges halálesetek száma osztva a várható halálesetek számával, szorozva 100-zal. SHH > 100 a halandóság szintje rosszabb SHH=100 a halandóság szintje ugyanolyan SHH <100 a halandóság szintje kedvezıbb 10
11
12
13
14
15
BNO-10:V01-Y98_ balesetek,baleseti sérülés egyéb külsı okai,szándékos önártalom,testi sértés,orvosi ellátás szövıdményei stb. 16