68 2008. 19. évf. 10. szám GÉPESÍTÉS, GÉPEK Hogyan válasszunk gépet? Sorozatunknak ebben a részében szintén a szálastakarmányok betakarításának munkaműveleteihez kapcsolódóan a bálázógépek kiválasztásához szeretnénk néhány hasznos tanáccsal szolgálni. A bálázógépek kiválasztásánál is alapvető szempont a betakarított termény minőségének megőrzése, azonban megvalósításához a megfelelő gép kiválasztása a szálastakarmány és szalma, ill. melléktermék bálázásának előzőekhez képest sokkal bonyolultabb folyamata miatt nehezebb. Hogyan válasszunk?...(4.) Bálázógépet Dr. Kelemen Zsolt Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő Miért kell bálázni? A lucerna optimális fenofázisú állapotban Sorozatot szerkeszti: Dr. Demes György A magas termelési színvonalú állattenyésztés ma már nem mellőzheti a TRM, vagyis a teljes takarmánykeverék egész éven át történő etetését, ami szükségessé teszi a nagy mennyiségű és jó minőségű széna és kisebb menynyiségben a szálas szenázs (szenázsbála) készítését. A kisebb állatlétszámmal dolgozó üzemek, vagy vállalkozások sem tekinthetnek el a széna vagy szenázs folyamatos etetésétől. A szálastakarmányok esetén akár széna, akár szenázs-betakarításról van szó, nagyon fontos a megfelelő optimális nedvességtartalom melletti betakarítás, ennek érdekében a betakarítást a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. (1. kép). A bálázás minél rövidebb idő alatti elvégzését és a bebálázott anyagnak a minél gyorsabb betakarítását vagy behordását a szálastakarmányok esetében a következő növedék zavarmentes fejlődése, a különböző szalmafélék, vagy a kukoricaszár esetében a tarlóápolási, ill. egyéb talajművelési, talaj-előkészítési munkák mielőbbi elvégzése indokolja. A téma fontosságát mutatja, hogy a gyepterületekről mint egy 400.000 ha-ról, lucerna esetében 250.000-300.000 ha-ról és a kalászos gabonaszalmát mintegy 500.000-600.000 ha-ról takarítják be. Az egyéb szálas anyagot adó betakarítandó terület ehhez képest elhanyagolható. Mindenesetre az említett területnagyságról a szálastakarmányok döntő többsége, a kalászos gabona szalmának pedig a teljes mennyisége bálázással kerül betakarításra. A szálastakarmányok betakarításában a bálázásos eljárás világszerte hasonló fontosságú, a szalma vonatkozásában pedig az almos állattartási technológiát alkalmazó országokban hasonló a helyzet. A bálázott szalma, ill. egyéb melléktermék, mint pl. kukoricaszár felhasz- 1. kép nálás, az egyre inkább terjedő energetikai célú alkalmazás miatt egyre inkább fel fog gyorsulni. Az alkalmazás körülményei és a bálázógép konstrukciója közötti összefüggések Az üzemeltetőknek vagy állattartó vállalkozásaiknak tehát a bálázók kiválasztásakor sok egyéb más szempont mellett a fenti arányokat is figye- 1. ábra A bálázógép kiválasztásnál figyelembe veendő adottságok, szempontok, illetve azok összefüggései Ökológiai adottságok Természeti környezeti adottságok Éghajlati viszonyok; Időjárás, csapadékos napok száma Domborzat; Tábla- tagoltság; tábla méretek Gazdasági erőforrások Termelési szerkezet; Állatállomány; Termőterület; Tőkeerő és ellátottság; Élőmunka erő- és ellátottság Technológiai szempontok Állattenyésztés és növénytermesztés kapcsolata; Gyeplucernaszalma aránya; Szállításrakodás kazalozás Konstrukciós lehetőségek Szögletes kisbálázó, állandó bálakamrás hengeres, ill. változó kamrás hengeres, szögletes nagybálázók + meglévő egyéb géppark
2008. 19. évf. 10. szám 69 lembe kell venni már csak azért is, mert a kérődzők etetésében a szálastakarmány élettani és takarmányozástani szempontok miatt nélkülözhetetlen, a minőség pedig meghatározhatja a termelési színvonalat, jövedelmezhetőséget. A kiválasztásnál figyelembe veendő különböző adottságokat, szempontokat, illetve azok összefüggéseit az 1. ábra tartalmazza. A bálázógépek konstrukciós megoldásai A fenti szempontok érvényesítéséhez, ill. a bálázógép kiválasztási szempontjainak elemzéséhez tisztában kell lenni a lehetséges konstrukciós megoldásokkal. A szálastakarmányok, ill. szalma bálázására ma többféle konstrukció áll rendelkezésre, ezek csoportosítását a 2. ábra szemlélteti. A különféle konstrukciójú bálázók működése és főbb alkalmazási területe Szögletes kisbálakészítő gépek Konstrukció Bálakamra kialakítás Tömörítés módja Tömörítőszerkezet Aprítószerkezet Bálatovábbítás módja A bálázógépek konstrukciós csoportosítása Görgős Szögletes kisbálakészítők Állandó térfogatú Láncos rudas Palást felől középre Kocsirakó bálacsúszda Bálaröpítő BÁLÁZÓGÉPEK Hengeres nagybálakészítők Több részből álló gumihevederes Hevederes Roto-Cut rendszer Középről a palást felé A szálastakarmányok és a szalma betakarításának gépesítésében a szögletes kisbálakészítő gépek alkalmazása elsősorban a teljesítmény növelése, ebből adódóan a betakarítási idő csökkentése, vagyis az időjárás okozta károk mérséklése szempontjából jelent előnyt. A mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakulása következtében sok kistermelő, ill. kisebb vállalkozás kezdett tehén-, növendék- és hízómarhatartással foglalkozni. Ezek a kisvállalkozások előnyösen alkalmazhatják a szögletes kisbálakészítő gépeket (3. ábra). A kisbálakészítő gépek az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedtek világszerte. Az üzemeltetés módját tekintve a legnagyobb darabszámban és típusválasztékban a vontatott gépek terjedtek el. A bálatömörítés módját tekintve megkülönböztetünk lengődugattyús és csúszódugattyús gépeket. A csúszódugattyús gépekkel egyenletesebb alakú és jó minőségű bálák készíthetők. A kisebb bálamérettel dolgozó lengődugattyús gépek általában egyszerű bálacsúszdával rendelkeznek és az elkészített bálát a talajra helyezik. A nagyobb teljesítményű és nagyobb bálamérettel dolgozó csúszódugattyús gépeket rendszerint kocsirakó csúszdával, illetve bálaröpítővel üzemeltetik. A kialakított szerkezetek többségénél a rendfelszedő által felszedett anyagot villás mechanizmus továbbítja a tömörítő szerkezethez. Az anyag egyenletes átadása, illetve a visszahordás megakadályozása céljából a villák vezérelt pályán mozognak. A vezérlés az esetek többségében forgattyús mechanizmus segítségével történik. A villák, illetve a hajtókarok és forgattyús tengelyek az esetek többségében kovácsolt-, illetve öntött anyagból készülnek. Gyakori megoldás, hogy az anyagtovábbító kezdeti szakaszán egy konzolos csiga működik. A bálacsatornában az anyagot a dugattyú tömöríti a kívánt mértékben. A dugattyú által összetömörített anyag a bálacsatornában hátrafelé csúszik. A bálacsatorna felső és alsó lapja az elkészült bálát összeszorítja. A szorító erő kétoldalt elhelyezett tekercsrugók előfeszítésével állítható be. A szögletes kisbálakészítő gépek automata kötözőszerkezettel vannak felszerelve. A kötözőszerkezetet egy, a bála beállított hosszúságát érzékelő vezérlő mechanizmus kapcsolja be. A vezérlőmechanizmus kapcsolja a tűtengelyt. A kötöző tűk a zsinórt a kötöző csőrökhöz viszik. A kötöző csőrök a zsineget megfogják és összecsomózzák. A zsineget a kötöző szerkezetre szerelt kés elvágja. Hengeres nagybálakészítő gépek Szögletes nagybálakészítők Változó térfogatú Láncos rudas 2. ábra Csúszó dugattyús Rétegesen dugattyúval Bálakilökő Bálarendező 3. ábra A kisbálakészítő gépek szerkezeti kialakítása (1. rendfelszedő, 2. anyagtovábbító, 3. kötözőfej, 4. tömörítő szerkezet, 5. bálacsúszda, 6. bálatömörség-állító) A kézi munkaerő felhasználásának csökkentése céljából fejlesztették ki a hengeres nagybálakészítő gépeket.
70 2008. 19. évf. 10. szám 4. ábra A hengeres bálázógépek elvi vázlata és a bálakészítés folyamata (1-2. bálakészítés kezdete, 3-4. bálakészítés befejező fázisa) igényeknek megfelelően változtatható, illetve a késsorok teljesen kiiktathatók. A változó bálakamrás gépekbe is szerelnek aprítóberendezést, ez az előzőekhez képest azonban egyszerűbben működik. A változó bálakamrát alkotó hevederrel húzzák át az anyagot a 100-150 mm osztású állókésekkel szemben. A tömörítést, illetve a bála formázását az állandó bálakamrás gépeknél a hengeres bálakamra hengerpalástján elhelyezett elemek végzik. Ezek lehetnek: fémgörgők, több részből álló gumiheveder, rudazattal összekötött több láncból álló szerkezetek. A hengeres bálázók működési vázlatát a 4. ábra szemlélteti. A hengeres nagybálakészítő gépek konstrukcióját tekintve alapvetően a bálakamra kialakításában van jelentős különbség. A bálakamra kialakítása lehet állandó térfogatú, illetve a készített bála méretéhez, átmérőjéhez igazodó változó térfogatú. A bálakamra kialakítása a tömörítés módját is meghatározza. Az állandó bálakamrás gépek az anyagot a bálakamra palástja mentén kezdik tömöríteni és így halad a bála szimmetriatengelye, vagyis közepe felé. A változó bálakamrás gépek a tömörítést a bála magjának elkészítésével kezdik és így halad a tömörítés a bála kerülete, vagyis palástja felé. Ebből következően az állandó bálakamrás gépek a palást mentén tömör, de belül laza, könnyű bálákat készítenek, melynek előnye a pillangósok bálázásánál jelentkezik az utószellőzés közben. A változó bálakamrás gépek egyenletes tömörségű bálákat készítenek, ami gyepszéna, illetve szalma bálázás esetén a jó kazalozhatóság, a stabil kazalépítés szempontjából előnyös. A hengeres bálázógép a renden lévő szálastakarmányt vagy szalmát a vezérelt ujjas rendfelszedővel emeli fel a talajról és juttatja el a következő szerkezeti elemhez. A rendfelszedő berendezés működési magassága a csúszótalpak, illetve a támasztó görgők magasságának állításával szabályozható. Szinte valamennyi típus esetében a munkahelyzetbe állítás, illetve a kiemelés a traktor hidraulika hálózatáról működtetett munkahengerekkel történik. Az állandó bálakamrás hengeres bálázó gépek esetében a rendfelszedő berendezés hevederes, láncos vagy vezérelt mechanizmusként működő anyagtovábbítóra juttatja az anyagot. A változó bálakamrás bálázó gépek esetében pedig egy előtömörítő henger juttatja az anyagot a bálakamrába. A bálakamra szélességénél nagyobb rend, illetve munkaszélesség miatt a rendfelszedő által felemelt anyagot általában a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre az előtömörítő hengerre. Az újabb fejlesztésű állandó bálakamrás gépeknél az előtömörítő szerkezet helyére építik az aprítószerkezetet. Az aprítószerkezetet két végén csapágyazott tengelyre hegesztett csipkés tárcsás forgórész és a vele szemben rögzített állókések alkotják. A forgórész tárcsáinak vágófelülete a tengely alkotója mentén csavarvonalban van kialakítva. Az állókések ezzel szemben, rendszerint két sorban helyezkednek el. Az állókések a bekerült szilárd tárgyak esetén a rögzítő tekercsrugók ellenében kitérnek, így a késtörés elkerülhető. A működő állókések száma karos mechanizmussal vagy elektrohidraulikusan az A változó bálakamrás gépek esetében mindig gumihevederek, illetve végtelenített láncos rudas szerkezetek végzik a tömörítést, illetve a bála formázását. Eltérés az egyes típusoknál a gumihevedereket készítő mechanizmus kivitelezésében tapasztalható. A hengeres bálakészítő gépeknél a bálakötözés a gép álló helyzetében történik. Az állandó bálakamrás gépek a kötözést általában műanyagzsineggel végzik, de szinte valamennyi típus felszerelhető fóliával vagy pedig hálóval kötő szerkezettel. A változó bálakamrás gépek többségének kötözőszerkezete zsineggel működik, de egyes típusok igény esetén felszerelhetők fóliával vagy hálóval dolgozó kötözőszerkezettel is. A legtöbb típus két szabad szálas kötözőberendezéssel rendelkezik. A zsinegvezető csöveket hajtóművel egybeépített elektromotor működteti. A csövek a bála palástja mentén vezetik a zsineget, amit a kötözés végén a zsinegvágó berendezés automatikusan elvág. A fóliával vagy műanyaghálóval működő berendezés másfélszer vagy kétszer tekeri körbe a bálát és ezután vágja el a fóliát vagy a hálót. A kötözőszerkezet, illetve a bálázógép működtetése történhet mechanikusan, kézi vezérléssel, elektromos távvezérléssel, illetve automatikus távvezérléssel. A mechanikus kézi vezérlés esetén a gépkezelő külön működteti a kötözőszerkezet elektromotorját, a kötözési szám és a kötözőanyag felhasználás mennyisége a működtetési időtől függ. A bálakamra nyitását a traktor hidraulikával annak vezérlő karjának működtetésével végzi. Az újabb hengeres nagybálakészítő gépekhez elektromos távvezérlő egységet, a bálázó gépen pedig a hidraulikus energia tárolására alkalmas hidraulikus rendszert építenek ki. Ebben az esetben az üzemeltető traktor egy kettős működésű és egy egyszeres működésű kihelyezett hidraulikus csatlakozójára van szükség. A kettős működésű csatlakozó nyomó-, illetve viszszafolyó ága biztosítja a hidraulikus rendszer energiaigényét, úszó üzemmódban az automatikus vezérléssel a kettős működésű munkahengerek működését. A szabad visszafolyó ág pedig az egyszeres működésű munkahengerből vezeti vissza az olajat. Az elektromos vezérlőegység megfelelő vezérlő gombjának működtetésével végezhető a bálakötözés és a bálakészítés. Az elektromos vezérlőegység minden esetben alkalmas az automatavezérlésre is. Ebben az esetben a traktor megállításától eltekintve az összes munkaműveletet a bálázógép automatikusan elvégzi. Szögletes nagybálakészítő gépek A nagy állatállománnyal rendelkező vállalkozások igényeinek kielégítésére fejlesztették ki a szögletes nagy -
2008. 19. évf. 10. szám 71 bálakészítő gépeket, illetve ezeket a bálázógépeket használják az ipari, energetikai felhasználású szalma és más melléktermékek bálázására. A szögletes nagybálakészítő gépek nagy teljesítménnyel dolgoznak, de ennek megfelelően üzemeltetésükhöz nagyobb, 100-250 kw motorteljesítményű traktorok szükségesek. A bálák szállítása, kazalozása további manipulálása is, vagyis a technológia egyéb munkaműveletei is nagy teljesítményű gépeket igényelnek. Az újabb szögletes nagybálakészítő gépek aprítóberendezéssel is felszerelhetők. Az aprítóberendezés kialakítását tekintve a hengeres bálázóknál ismertetett konstrukcióhoz hasonló. A szögletes nagybálázóknál a rendfelszedő által felemelt anyagot általában a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre az előtömörítő csatorna méreteinek megfelelően. Az anyagot vezérelt mechanizmus juttatja az előtömörítő csatornába. A mechanizmusok általában azonos elven működnek, kialakításuk típusonként eltérőek. Az előtömörítő szerkezet forgattyús hajtóművel meghajtott villakarokból, vezérelt anyagtovábbító villákból áll. Az anyagtovábbító villák vezérlése úgy van kialakítva, hogy az anyagot 3-6 adagban juttatják az előtömörítő csatornába. Az újabb típusú szögletes nagybálakészítő gépek esetén a tömörítés általában csúszódugattyúval történik. A csúszódugattyút a forgattyús hajtómű működteti. Az előtömörítő által a dugattyú elé feladott anyagot a dugattyú a forgattyús hajtómű löketének megfelelően bepréseli a bálakamrába. A bálakamra oldalfalait, illetve fedőlapját hidraulikus munkahengerekkel működtetett mechanizmus szorítja össze. A szorító munkahengereket kihelyezett zárt hidraulikus kör működteti. A hidraulikus kör nyomása egy szelep segítségével a kívánt értékre beállítható. A szögletes nagybálakészítő gépek automata kötözőszerkezettel vannak felszerelve, hasonlóan a szögletes kisbálakészítő gépeknél ismertetett működési elvvel, de nagyobb geometriai méretekkel. A szögletes nagybálakészítő gépek 4-5-6 kötöző fejjel dolgoznak és ma már kivétel nélkül sizál, vagy polipropilén kötöző anyagot használnak. A kötözőanyag igénybevétele igen nagy, hiszen ez veszi fel a bála tömegéből adódó reakcióerőt. 5. ábra A szögletes nagybálázók működési vázlata (1. felszedő, 2. előtömörítő, 3. tömörítő kamra, 4. dugattyú, 5. forgattyú) A kötözőszerkezet tisztítására az újabb gépeken külön ventilátor vagy kompresszor szolgáltatja a nagynyomású levegőt. A szögletes bálázók működési vázlatát az 5. ábra szemlélteti. Rendfelszedő berendezés A renden lévő szálastakarmányt vagy szalmát vezérelt ujjas rendfelszedő berendezés emeli fel a talajról és juttatja el a következő szerkezeti elemhez. A rendfelszedő berendezés működési magassága a támasztó talpak, illetve a támasztó görgők magasságának állításával szabályozható. A rendfelszedő berendezés munka helyzetbe állítása, illetve kiemelése az egyszerűbb típusok esetében rugóterhelésű karos mechanizmussal történik. Az újabb szögletes nagybála készítőknél ezt a feladatot hidraulikus munkahengerekkel lehet elvégezni. Bálarendező kocsik A rakodási, anyagmozgatási feladatok megkönnyítésére a szögletes nagybálakészítő gépekhez bálarendező kocsik kapcsolhatók. A bálarendező kocsik egyszerre, egymás mellé vízszintesen rendezik a bálákat, rendszerint 3 db-ot, míg más részük egymásra rakja őket. A hazai piacon kapható fontosabb bálázógép típusok műszaki adatait az 1-4. táblázatokban foglaltuk össze. A gépkiválasztás szempontjai Az ökológiai adottságok és technológiai szempontok szerint Az ismertetett konstrukciós változatok és típusok közül történő választásnál fontos figyelembe venni a gazdaság vagy vállalkozás ökológiai adottságait. Az éghajlati viszonyok, időjárási tényezők meghatározhatják a rendelkezésre álló betakarítási időszak hosszát, a rendelkezésre álló napok számát. Ugyanakkor, ha már adott a traktor- és géppark, az ahhoz lehető legjobban illeszkedő, legnagyobb teljesítménnyel dolgozó bálázógépet kell választani. Természetesen az ökológiai adottságok és a technológiai előírási szempontok kölcsönhatással vannak egymással. Fontos figyelembe venni a termőterület, állatállomány nagyságát és az egyéb bálázandó anyag mennyiségét, a bálázandó gyeplucer - naszalma arányát, az esetleges bérmunka lehetőségét. A bálázógép és a bálázási technológia megválasztásánál nem elhanyagolható szempont az anyagmozgatási, rakodásiszállításikazalozási feladat elemzése sem. Ezen szempontok alapján számtalan gazdálkodási modell állítható fel, azonban ezek közül néhány jellemző változat segítségre lehet a bálázók kiválasztásánál: kis állatlétszám almozott tartástechnológia, kis termőterületű gyep és lucerna, korlátlan kézi munkaerő igénybevételének lehetősége esetén a 30-40 kw motorteljesítményű, univerzális traktorokkal üzemeltetett szögletes kisbálakészítő gépek használhatók előnyösen (2. kép); ugyanilyen ökológiai adottságok mellett, de korlátozott kézimunkaerő alkalmazása mellett a kis, 1200-1350 mm bálaátmérővel és 1200 mm bálaszélességgel dolgozó állandó bálakamrás gépeket célszerű használni. E bálázógépek használata mellett azon-
72 2008. 19. évf. 10. szám Sor szám Megnevezés szerkezettel szerelt változatainak használata javasolható (4. kép). Abban az esetben, ha nagyobb a gyepszéna és az almozásra használt szalma mennyisége az állandókamrás hengeres bálázók közül a görgős tömörítővel készült konstrukciók használata javasolható; nagy állatállomány (600-1000 vagy a feletti tehénállomány), nagy gyepterületek, de viszonylag kevesebb lucernaszéna és almozott tartástechnológia (azaz sok szalma felhasználása) esetén jól használ- Mértékegység 2. táblázat Az állandó bálakamrás gépek fontosabb műszaki adatai Típus JOHN CLAAS VER- VICON WELGER VOLAGRI DEERE ROLLANT MEER 575 340 355 RC 5500 RF 121 RF 124 RP 202 RP 302 RP 320 COMPACT COMPACT 125 155 Bálaátmérő mm 1250 1250 1250 1520 1250 1250 1250 1500 1500 1250 1550 Bálaszélesség mm 1170 1200 1200 1190 1220 1220 1230 1230 1230 1200 1200 Munkaszélesség mm 1650/2000 1850 2100 1190 1670 2100 2000 2000 2250 1950 1950 Kötözőanyag zsineg, zsineg, zsineg, zsineg, zsineg, zsineg, zsineg, zsineg, zsineg, zsineg, zsineg Aprítókések száma db 14 14 14 14 14 13 13 A gép méretei - hosszúság mm 3980 4260 3980 3430 4030 4030 4300 4450 4750 3950 4350 - szélesség mm 2490 2500 2490 2490 2310 2550 2300 2340 2480 2500 2500 - magasság mm 1980 2340 1980 2240 2120 2270 2420 2570 2700 2150 2400 A gép tömege kg 2700 2470 2700 1769 1920 2550 2830 2980 * - nem szériakivitel ** - négy lehetséges változata van - egyszeres kötözés zsineggel ban már számolni kell a kisebb, 300-400 kg emelőképességű homlokrakodók használatával is (3. kép); nagyobb termőterületek és nagyobb állatlétszám (200-300 db tehén) mellett, ha a takarmánytermőterület úgy oszlik meg, hogy kevés a gyepszéna, nagyobb arányú lucernaszénát és lucernaszenázst is készítenek és a szalmafelhasználás minimális, a nagyobb bálamérettel, 1,5 m bálaátmérővel dolgozó állandó bálakamrás hengeres bálázók láncos rudas vagy több részből álló hevederes tömörítő Szögletes kisbálakészítő gépek műszaki adatai Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) - dupla kötözés zsineggel - háló - háló + zsineg Szükséges traktor motortelj. (kw) 1. táblázat A gép tömege (kg) gyártója típusa hosszúság szélesség magasság szélesség magasság hosszúság 1 CLAAS MARKANT-41 4050 2370 1260 430 300 1000 2 CLAAS MARKANT-51 4180 2440 1350 460 360 400-40 1150 3 CLAAS MARKANT-55 4570 2510 1370 460 360-1100 60 1290 4 CLAAS MARKANT-65 4720 2720 1410 460 360 1500 5 DEUTZ FAHR HD-300 4150 2420 1400 400 300 1010 6 DEUTZ FAHR HD-360 4150 2420 1400 460 360 300-40 1145 7 DEUTZ FAHR HD-460 4400 2500 1500 460 360-1300 60 1392 8 DEUTZ FAHR HD-560 4800 2500 1550 460 400 1563 9 JOHN DEERE 339 3880 2125 1350 410 310 1050 300 40 10 JOHN DEERE 349 4780 2590 1400 460 360 1254 11 JOHN DEERE 359 4780 2590 1400 460 360 1425 1300 60 12 JOHN DERE 459 5140 2810 1470 460 360 1505 13 SGORBATI 200 4300 1640 1270 420 320 max. 1300 40 860 14 SGORBATI 233 5230 2430 1500 460 360 max. 1300 60 1400 15 NEW IDEA 551 4800 2540 1450 450 350 610-1219 40 1220 16 NEW IDEA 571 4800 2590 1520 450 350 610-1219 60 1900 17 GALLIGNANI 3690 4140 2450 1720 460 360 660-1000 30 1280 18 GALLIGNANI 5190 4370 2500 1760 460 360 660-990 30 1535 19 GALLIGNANI 5690 4760 2500 1860 460 360 730-1040 40 1620 20 WELGER AP 530 4650 2520 1630 480 360 40 1700 21 WELGER AP 630 5300 2650 1670 490 360 40 1870 22 WELGER AP 730 5600 2650 1670 490 360 45 2110 23 WELGER AP 830 5600 2950 1670 490 360 45 2210
2008. 19. évf. 10. szám 73 Megnevezés Az eddigiek kiegészíthetők azzal, hogy a kevésbé tőkeerős és élő munkaerővel jól ellátott gazdaságok bálázási feladatokra választhatják a szögletes kisbálakészítő gépek vala- Mértékegység A változó bálakamrás gépek fontosabb műszaki adatai Típus JOHN DEERE CLAAS DEUTZ KRONE NEW HOLLAND M-1300 OPTI- 572 582 592 VARIANT FAHR RB KR 5950 5980 180 RC 3.80/OC 10-16 S 644 654 ROLL hatók a 0,8-1,8 m átmérőjű bálákat készítő változó bálakamrás gépek. A gyakorlat azt mutatja, hogy e gépeket döntően a legnagyobb bálamérettel üzemeltetik; ha az állattartó telepen nagyobb a lucernaszéna mennyiségének aránya, akkor itt az 1,5 m bálaátmérővel dolgozó állandó bálakamrás gépeket érdemes alkalmazni; nagy állattartó telepeken almozott tartástechnológia mellett a gyep- és lucernaszéna betakarításra a szögletes nagybálázók 0,7x1,20,8x1,2 1,0x1,2 m bálakeresztmetszettel dolgozó változatait célszerű használni. A szögletes nagybálázó gépek napi teljesítménye 900-1000 bála is lehet, ezért ezek az ipari- és energetikai felhasználású szalmabálázás célgépei. A szögletes nagybálázó-gépet bérüzemeltetésben és nagy szállítási távolságok mellett lehet előnyösen üzemeltetni. A szállítóeszközök raktérfogata és teherbírása az 500-600 kg tömegű szögletes bálázókkal jól kihasználhatók, üzemeltetésükhöz azonban 200-300 kw motorteljesítményű traktorok szükségesek (5. kép). A bálák manipulálásához, rakodásához pedig nagy, 500-1000 kg emelőképességű traktoros homlok, ill. teleszkópos rakodógépek szükségesek. Gazdasági erőforrás szerint WEL- GER 160 3. táblázat VER- MEER 559 XL Bálaátmérő - minimun mm 600 600 600 900 800 1000 1150 1150 762 900 600 - maximum mm 1300 1300 1800 1700 1800 1500 1500 1800 1800 1600 1650 Bálaszélesség mm 1170 1170 1170 1200 1200 1200 1200 1200 1524 1230 1550 Munkaszélesség mm 1410 1410/ 1410/ 1810 1810 2100 2100 1950 1940 1940 1524 2000 1500 Kötözőanyag zsineg zsineg zsineg zsineg, zsineg, zsineg zsineg zsineg zsineg, zsineg Aprítókések száma db 14 14 11 1;3;4;7* 1;3;4;7* A gép méretei - hosszúság mm 3450 3650 3710 3618 4540 4100 4170 4320 3730 4980 3800 - szélesség mm 2310 2310 2310 2569 2400 2505 2390 2390 2430 2320 2500 - magasság mm 2300 2600 2810 3106 2970 2550 2510 2870 2620 2760 2800 A gép tömege kg 1500 1700 1900 2960 2800 2900 2188 2452 1950 2204 * - nem szériakivitel 4. táblázat Szögletes nagybálakészítő gépek műszaki adatai Szükséges Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) A gép Sor traktor tömege szám motortelj. gyártója típusa hosszúság szélesség magassáság (kw) szélesség magas- hosszúság (kg) 1 CLAAS QUADRANT 1150 800 500 2500 90 2 CLAAS QUADRANT 2100 800 700 2750 3 CLAAS QUADRANT 3200 1200 700 3000 120 4 CLAAS QUADRANT 1200 1000 3000 5 KRIONE BIG PACK 890 9140 2550 3075 800 900 1000 90 6580 6 KRONE BIG PACK 1270 9140 2995 2875 1200 700 2700 93 7240 7 KRONE BIG PACK 1290 9140 2995 3075 1200 900 112 7860 8 KRONE BIG PACK 12130 10850 2995 3560 1200 1300 1000-3200 135 11150 9 NEW HOLLAND BB 920 5630 2470 2250 800 470 max.2000 55 3400 10 NEW HOLLAND BB 930 7230 2580 3100 800 700 75 11 NEW HOLLAND BB 940 7230 2580 3100 800 900 max.2500 95 12 NEW HOLLAND BB 960 7600 2960 3100 1200 900 150 13 MASSEY FERGUSON MF 2190 3580 1200 1300 2700 120 9942 14 WELGER D 4006 8200 2800 2700 800 700 77 15 WELGER D 4060 8200 2800 2700 800 700 900 16 WELGER D 6006 8200 2800 2700 1200 700 2500 92 17 WELGER D 6060 8200 2800 2700 1200 700
74 2008. 19. évf. 10. szám A JOHN DEERE 459 szögletes kisbálázó A JOHN DEERE 59o hengeres nagybálázó 2. kép 3. kép melyikét. A kevésbé tőkeerős állattenyésztő gazdaságok számára viszont a kisebb átmérővel dolgozó (1,2-1,35 m) szeletelő nélküli állandókamrás hengeres bálázókra alapozott egyszerűbb és olcsóbb gépsor használata javasolható. A tőkeerős gazdaságok számára szálastakarmány betakarításra a szeletelővel felszerelt nagyobb átmérőjű állandókamrás hengeres bálázók vagy a hevederes tömörítő szerkezetű változókamrás gépek jöhetnek számításba, ellenben szalma és egyéb szálasanyag betakarításra inkább a szeletelővel felszerelt szögletes nagybálakészítő gépkínálatból érdemes választaniuk. Az igazán tőkeerős gazdálkodók és bérvállalkozók pedig teljesítmény szempontjából ki tudják használni a nagyobb, 1,0x1,2x2,4 m A hengeres nagybálázók rakodása szállítóeszközre A CLAAS QUADRANT szögletes nagybálázó munka közben bálamérettel dolgozó szögletes nagybálázókat, de ehhez el kell tudni viselni a bálázási technológia egyéb magasabb beruházási (pl. rakodógép, szállítóeszközök) és üzemeltetési költségeit. 4. kép 5. kép