A reneszánsz: kultúrtörténeti- és stíluskrszak. Az elnevezés a francia renaissance szóból ered, jelentése: újjászületés. Időben: 14-16. század Térben: Itáliában jelenik meg először, később terjed el Európa más részein (időbeli eltlódás)
Itália erősen széttaglt Száms kisebb-nagybb vársállam A vársk élén arisztkraták, gazdag kereskedő- és bankárcsaládk álltak. Firenzében a Medici-, Milánóban a Sfrza-, Mantvában a Gnzaga-, Ferrarában az Este-család. Uralmuk fényét, a várs tekintélyét nagyszabású építkezésekkel, a kultúra és a tudmány bőkezű pártlásával növelték.
A reneszánsz krának vezető rétege a plgárság, és a meggazdagdtt főnemesség. A reneszánsz kultúrát a világi szemléletmód jellemzi, a vallás háttérbe szrul, az ember a földi élet élvezetére törekszik. A művészetek fejlődésnek indulnak, az emberi élet valamennyi területére hatnak. A tudmányk, különösen a csillagászat és az rvstudmány erőteljesen fejődik.
A reneszánsz = krszak A hzzá kapcslódó szellemi áramlat a humanizmus A humanizmus szó a studia humanitatis (az emberre vnatkzó tanulmányk) kifejezésből származik. Emberközpntúság, az élet szeretete, az egyéniség tisztelete A klasszikus irdalm újra felfedezése (ókri görög és latin szerzők frdítása, tudmánys szövegkritika) Tanulmányzzák a az antikvitás történetét és mitlógiáját.
Skldalúan művelt tudós, művész - plihisztr Képes átlátni a krszak kultúrájának teljességét Képes összegezni és megújítani Erkölcsileg kifinmult A szépséget, a tudást, az élet szeretetét és dicséretét vallja. A krszak legnagybb művészei egyszerre vltak festők,szbrászk, építészek tudósk, költők és lykr mindezek egy személyben. Egy jellegzetesen reneszánsz ember Lenard da Vinci Lenard da Vinci 1452-1519
Lenard da Vinci: Utlsó vacsra (1498) Santa Maria delle Grazie klstr Milan
Anatómia
Aerdinamika
Hadtudmányhaditechnika
Btanika
Térképészet
Mantva, Palazz Ducale
Francesc Gnzaga Isabella d Este
Mantegna: Famiglia Gnzaga Castell San Girgi Camera degli Spsi
Mantegna: Famiglia Gnzaga Castell San Girgi Camera degli Spsi
Egy reneszánsz plgárház: Palazz Davanzati, Firenze
Egy reneszánsz plgárház: Palazz Davanzati, Firenze
Egy reneszánsz plgárház: Palazz Davanzati, Firenze
Egy reneszánsz plgárház: Palazz Davanzati, Firenze
Egy reneszánsz plgárház: Palazz Davanzati, Firenze
Egy reneszánsz plgárház: Palazz Davanzati, Firenze
Egy reneszánsz plgárház: Palazz Davanzati, Firenze
A textilipar fejlődése itáliai közpntk: Velence, Genva A divat és irányítói (Isabella d Este - ruhatervezője: Pisanell) Női viselet hímzett, gyöngyökkel díszített ruhák, a haj díszítése Férfi viselet - harisnyanadrág zeke föveg Gyermek viselet hasnló a felnőttekéhez
Ghirlandai, Dmenic Givanna Trnabuni 1488 Muse Thyssen-Brnemisza Madrid
Btticelli, Sandr Fiatal nő prtréja (Simnetta Vespucci) 1480-85 Städelsches Kunstinstitut Frankfurt
Brnzin, Agnl Lucrezia di Csim 1555-65 Galleria degli Uffizi Flrence
Pntrm, Jacp Maria Salviati de' Medici és Giulia de' Medici 1537 The Walters Art Museum Baltimre
Brnzin, Agnl Elenra di Tled fiával, Givannival 1545 Galleria degli Uffizi Flrence
Bemb, Bnifazi: Francesc Sfrza prtréja 1460 Pinactea di Brera Milán
Agnl Brnzin: Csim de Medici prtréja 1560 Uffizi, Firenze
Dmenic Ghirlandai 1485 Santa Trinita, Cappella Sasetti Firenze Antni Pucci Fraccesc Sassetti és fia Lrenz de Medici
Agnl Brnzin Bia de Medici 1542 Uffizi, Firenze
Agnl Brnzin Givanni de Medici 1545 Uffizi, Firenze
Barthlmaus Bruyn: Hölgy kislánnyal 1530 Ermitázs, Szentpétervár
V. Miklós pápa (1397-1455) Róma védelmi rendszerének megerősítése Vízvezetékek A Vatikáni Könyvtár gyarapítása
IV. Sixtus (1414-1484) Via Sixtina Pnte Sist Sixtus káplna A Vatikán ókri gyűjteménye Az rvstudmány fejlődésének segítése
II. Gyula (1443-1513) A Szent Péter bazilika alapkövének lerakása (1506) Raffaell Stanzák Michelangel A Sixtus káplna mennyezetfreskója Michelangel II. Gyula síremléke Mózes San Pietr in Vincli (1545)
X. Le (1475-1521) A Vatikáni Könyvtár gyarapítása Róma ókri emlékeinek feltérképezése A Sapienza fejlesztése Raffaell: Sixtusi Madnna Michelangel: San Lrenz templm hmlkzata- Firenze
VII. Kelemen (1478-1534) Michelangel: Utlsó ítélet Sixtus káplna mennyezetfreskója Michelangel: Medici síremlékek Medici káplna Sagrestia Nuva - Firenze
Csim de Medici (1389-1464) Ghiberti, Dnatell,Gzzli támgatása Michelzz Palazz Medici A Medici gyűjtemény alapjainak lerakása
Lrenz de Medici (1449-1492) A Platni Akadémia megalapítása (Ficin, Mirandla, Plizian támgatása) Képzőművészek (Sangall, Btticelli, Verrchi) támgatása Tudats műgyűjtő Hatása a gazdag firenzei családk művészetpártló tevékenységére
Csim de Medici (1519-1574) Pitti palta Uffizi A firenzei Képzőművészeti Akadémia alapítása
Plgársdás, írásbeliség, nő a könyvek iránti igény Jhannes Gutenberg, (1400?-1468) A találmány lényege Első nymtatványai Fő műve: a 42 srs Biblia Az 1501. előtt készült nymtatványkat ősnymtatványknak nevezzük. A nymdák elterjedése Európában Gutenberg reknstruált műhelye Mainz
1500-ig Európa 18 rszágának 260 vársában 1125 nymda működött, az általuk megjelentetett művek száma 40.000 körülire tehető.
Csim de Medici (1389-1467) Pater Patriae Nicclò de' Niccli (1364 1437) Vespasian da Bisticci (1421-1498) A San Marc klstr Könyvtára (1437)
Lrenz de Medici (1449-1492) Il Magnific Billitheca Medicea Laurenziana Firenze (1525)
V. Miklós pápa (1397-1455) alapíttta, (krábbi előzmények után) Róma Vatikáni Könyvtár (1447)
I. Ferenc francia király (1494-1547) Fntainebleau, könyvtár
Hartmann Schedel (?-1514) Nürnberg Knrad Peutinger (1465-1547) Ausburg Willibald Pirkheimer (1470-1530) Nürnberg
Orvs, filzófus Platn műveinek frdítója A keresztény vallásról (De christiana religine, 1474)
Filzófus, plitikus, író A Fejedelem (1512 1519) államelméleti mű
Humanista tudós, filzófus A balgaság dicsérete (Encmium Mriae, 1509)
Költemények, Prózai művek, Történeti művek Levelek Petrarca háza Padvaban
Decamern (1348-1353) Irdalmtörténeti jelentősége, hgy általa vált önálló irdalmi műfajjá a nvella
Canterbury mesék (The Canterbury Tales) 1386 körül
Utópia (1516)
Gargantua és Pantagruel, 1532
Glbe színház, Lndn
A többemeletes, fából készült színházépület felül nyittt vlt
Az épület kör alakú A falak mentén, hárm szinten erkély húzódtt. Itt vltak az ülőhelyek az arisztkraták, a módsabb plgárk számára. A szegényebbek álltak. A színpad felépítése: egy nézőtérre benyúló előszínpad; a tényleges nagyszínpad, mindkettő a szabadtéri jelenetek számára a színpad hátulján függönnyel elválasztható rész, az ún. szbabelső jelenetek számára. fölötte erkély, az erkély- vagy bástyajelenetek számára.
A színtársulat 12 16 főből áll Állandó szerepköre csak a tragikus hősnek és a kmikus színésznek van. A női szerepeket kamasz fiúk játsszák. Az előadást szünet nélkül, egyhuzamban játsszák, függöny nincs. Az előadáskat délután hárm órától sötétedésig tartják. Díszlet nincs, vagy csak jelzés szerű.
Egy lap Egyetlen, skakat érdeklő hírt tartalmaz Főkét hadi hírek Nem peridikus megjelenésű Olvasóközönsége a vársi plgárság Nagy példányszám Gyrs előállítás Üzleti haszn
Peridikusan (évente) megjelenő kiadvány Gazdasági hírek Mitchel vn Aitzing Köln (1588)
14. század (Trecent - 1300-as évek) prt-reneszánsz (elő reneszánsz): csak az irdalmban jelenik meg. A többi művészeti ágban még a gótika uralkdik. 15. század (Quattrcent 1400-as évek) kra-reneszánsz: törekvés a tökéletesnek tarttt antik művészet színvnalának az elérésére, minden művészeti ágban. 1480-tól érett reneszánsz. 16. század (Cinquecent - 1500-as évek) eléri, sőt meghaladja az antikvitás színvnalát. 1520-1600 között: késő reneszánsz, ill. manierizmus: a reneszánsz harmónia felbmlása, frmanyelvének mdrssá válása
aránysság, szimmetria erős vízszintes tagltság - árkádkkal, ablaksrkkal, párkánykkal, szlpkkal antik építészeti elemek alkalmazása - timpann, szlprend, lépcsősr, átriums belső udvar (görög) és kupla (római) párkányk, szlpfők legkedveltebb díszítmények: akantuszlevelek, rzetták, gyümölcs és virágfüzérek, puttók az épület illeszkedik a tájba
A művészettörténet a reneszánsz építészet kezdetét a firenzei dóm kuplaépítésétől számítja (1420)
Árvaház Megépítését a firenzei selyemszövők céhe és az aranyművesek céhe finanszírzta. 1419 és 1451 között épült fel a teljes épület. A hmlkzatn végig futó árkádsrba 9 lépcsőn föllépve jutunk. A hmlkzat félköríveinek közeiben Andrea della Rbbia kerámiái (pólyásbabák) fglalnak helyet.
Schwarzenberg kastély
Battister, Paradicsmkapu
1409 1430
1437-40 Muse di San Marc, Firenze
1426-27 Cappella Brancacci, Santa Maria del Carmine, Firenze
Madnna a gyermekkel és két angyallal 1465 Uffizi, Firenze
A gyermek imádása 1488 Ospedale degli Inncenti, Firenze
Vénusz születése 1485 Firenze, Uffizi
St Sebestyén 1456-59 Luvre, Paris
Utlsó vacsra,1498 Santa Maria delle Grazie, Milánó
Lavinia 1555-58 Staatliche Museen, Berlin
Önarckép 1498 Prad, Madrid
Salme 1530 Szépművészeti Múzeum, Budapest
Luca della Rbbia (1399-1482) Andrea della Rbbia (1435-1525) Givanni della Rbbia (1469-1529)
Luca della Rbbia: Almás Madnna Bargell, Firenze
Luca della Rbbia: A kereskedők tanácsának címere(1463) Orsanmichele, Firenze
Luca della Rbbia: Rózsás Madnna (1465) Bargell, Firenze
Luca della Rbbia: Ifjú (1465) Bargell, Firenze
Luca della Rbbia: Madnna és a gyermek, angyalkkal 1450-es évek Bargell, Firenze
Leány prtréja 16.század eleje Bargell, Firenze
Andrea della Rbbia: Madnna a gyermekkel és szentekkel Santa Crce, Firenze
Andrea della Rbbia: Angyali üdvözlet Ospedale degli Inncenti, Firenze
Andrea della Rbbia: Tnd, Ospedale degli Inncenti, Firenze
Givanni della Rbbia: Levétel a keresztről, 1521 Bargell, Firenze
Givanni della Rbbia: Angyali üdvözlet, 1521 Bargell, Firenze
Luvre, Párizs
Luvre, Párizs
Luvre, Párizs
Sótartó, 1543 Kunsthischtrisches Museum, Bécs
Perseus, 1545 Lggia dei Lanzi, Firenze
Palestrina Lassus A reneszánsz a zenében: 1400 és 1600 közötti évek. A reneszánsz váltzást hztt mind a valláss, mind pedig a világi zene terén. A valláss zene uralkdó műfajai a mise és a mtetta. A világi zene: madrigál Legjelentősebb zeneszerzők: Jsquin des Pres Orlandus Lassus Palestrina Jsquin des Pres
Palestrina kézirats kttája
Német matematikus, csillagász, asztrlógus De triangulis mnimdis libri quinque (Öt könyv mindenféle hármszögekről) (1462/64) Tabulae directinum prfectinumque in nativitatibus multum utiles (Az irányk és eredetek táblái, melyek a születéseknél nagyn hasznsak) (1469)
Lengyel csillagász A helicentrikus világkép De Revlutinibus Orbium Celestium (Az égitestek körfrgásáról)
Németalföldi rvs, az újkri anatómia megalapítója De humani crpris fabrica libri septem. (Basel, 1543) 300 fametszet (Stephan van Calar? Tizian?)