HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG ELNÖKE 2008.El.I.B.40/23. szám Esélyegyenlőségi terv a 2010. június 21.-2015. június 30. közötti időszakra a 2014. április 22-i módosítással egységes szerkezetben A következő időszakra szóló Esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2015. június hó 1. napja I. Általános célok, etikai elvek 1.) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A munkáltató az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdésében foglaltak alapján az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében az alábbi intézkedéseket rögzíti. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését a pályázatok kiírása, elbírálása, a munkaerő felvétel, a juttatások, a képzés, a továbbképzés valamint a juttatások és egyéb ösztönzések terén, továbbá a munkavállalók (koruk, nemük, családi- vagy egészségügyi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, stb.) diszkriminációját. A hátrányos megkülönböztetés eseteire a 2003. évi CXXV. törvény 8. -ban, 9. -ban, 10. -ban és 11. -ban, az egyenlő bánásmód követelményének tartalmára pedig a törvény III. fejezetében foglaltak az irányadók.
2 2.) Az emberi méltóság tiszteletben tartása A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyéniségét. A munkáltató a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört igyekszik kialakítani, amely ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárul. 3.)Partneri kapcsolat, együttműködés A munkáltató a kinevezések során és a szolgálati viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható viszonyokat alakít ki, szem előtt tartva a kölcsönös előnyök egyidejű biztosítását. A munkáltató és a dolgozók kapcsolatait és a fenti elveket tükrözi egyebek mellett a Heves Megyei Bíróság Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a hatályos OIT szabályzatok. 4.) Méltányos és rugalmas bánásmód A hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes esetleges egyenlőtlenség megszüntetésére, amely a bíróság dolgozóit érheti foglalkoztatásuk során. Ezért jelen esélyegyenlőségi tervvel érintett felek olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoznak ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javítását és megerősítését. II. Helyzetfelmerés (A helyzetfelmérés adatai a 2009. december 31-ei állapotot tükrözik) 1.) A munkavállalók létszámadatai 2009. december 31-ei állapot szerint Az engedélyezett és tényleges létszám 2009. évben: - engedélyezett bírói létszám: 72 fő - tényleges bírói létszám: 71 fő
3 - engedélyezett titkári létszám: 10 fő - tényleges titkári létszám: 13 fő - engedélyezett fogalmazói létszám: 13 fő - tényleges fogalmazói létszám: 8 fő - a Heves Megyei Bíróság engedélyezett összlétszáma 2009. évben összesen: 280 fő - tényleges összlétszám: 274 fő A vezető beosztásban lévő munkavállalók száma: 45 fő A munkavállalók többsége nő. A vezetők és bírák nem szerinti megoszlása: férfi 23 fő, nő: 48 fő. A munkavállalók döntő többsége 40 évnél idősebb. A bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása a megye területén: 0-3 év között: 8 fő 3-6 év között: 4 fő 6-9 év között: 10 fő 9 év felett: 49 fő A munkavállalók döntő többsége, 255 fő határozatott idejű kinevezéssel foglalkoztatott munkavállaló, míg a határozatlan idejű kinevezéssel foglalkoztatott munkavállalók létszáma 19 fő. Az idegennyelvtudással rendelkező munkavállalók száma összesen: 52 fő, ebből 40 év feletti munkavállalók szám: 8 fő. 2.) A munkavállalók iskolai végzettsége A Heves Megyei Bíróságon dolgozók tekintetében az iskolai végzettség szerinti megoszlás az alábbi: - bírák, titkárok, fogalmazók, egyetemi végzettségűek: 93 fő - az igazságügyi alkalmazottak közül felsőfokú iskolai végzettségű, egyetem/főiskola: 26 fő - középfokú iskolai végzettségű, középiskolai: 89 fő, OKJ-s szakirányú felsőfokú végzettség: 21 fő - egyéb iskolai végzettségű (általános iskola, szakmunkásképző): 5 fő A fenti számadatok tükrében a képzettségi mutató magas, de a munkáltató ettől függetlenül támogatja a munkavállalók tanulmányait a magasabb
4 iskolai végzettség elérése érdekében. A 2009-es évben a munkáltató 10 fő esetében támogatta a dolgozók által folytatott tanulmányokat tanulmányi szerződés megkötésével. 3.) Képzések A Heves Megyei Bíróságon az oktatási, képzési tevékenységet Dr. Nyíri Beáta a Heves Megyei Bíróság Elnökhelyettese koordinálja. A fogalmazók képzésében, oktatásában kijelölt bírák vesznek részt az előre elkészített képzési tervek szerint. A bírák, a titkárok, a fogalmazók és az igazságügyi alkalmazottak egész évben részt vesznek a Magyar Bíróképző Akadémián szervezett éves központi oktatási tervben meghatározott tematikában és időpontokban szervezett szakirányú képzéseken. A képzéseken való részvételt a munkáltató minden esetben biztosítja. A munkáltató támogatja a nyelvtanulást is. 5 fő részére biztosítja az MTA által szervezett nyelvtanfolyamokon való részvételt. A munkáltató gondoskodik a bírósági ügyvitel oktatásáról és az ehhez kapcsolódó szakvizsga, az 5/2001 (III.13.) IM rendelet szerinti BÜSZ vizsga megszervezéséről és lebonyolításáról. A munkáltató rendszeresen biztosítja az új számítógépes programok bevezetéséhez kapcsolódó ismeretek folyamatos megszerzését informatikai oktatások szervezése útján. Ennek érdekében oktatótermet alakított ki jó technikai felszereltséggel. A munkáltató a tanulmányi szerződések megkötésével, illetve munkaidő kedvezmény biztosításával motiválja dolgozóit a képzéseken való részvételre, annak érdekében, hogy minél felkészültebb és több kompetenciával rendelkező munkatárssal, egyre magasabb szakmai színvonalon lássa el feladatait. Ezzel egyben biztosítja az egyéni karrier utak kibontakozását is.
5 4.) Javadalmazás és juttatások A bérezés a bírák tekintetében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (továbbiakban: Bjt.), az igazságügyi alkalmazottak esetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Iasz.) alapján történik. A bírák a Bjt-ben, az igazságügyi alkalmazottak az Iasz-ban meghatározott feltételek fennállása esetén illetményre, pótlékokra, külön juttatásra, egyéb javadalmazásokra, kedvezményre és költségtérítésre jogosultak. A munkavállaló illetménye a fenti törvények mellékletében foglalt mutatók alapján számítható ki, az alábbiak szerint: a bíró illetménye alapilletményből, továbbá (beosztási, vezetői, cím, stb.) pótlékokból tevődik össze, amelyből a beosztási és a vezetői pótlék alapilletmény jellegű. A vezetői tisztséget betöltő bíró vezetői pótlékra jogosult. Az igazságügyi alkalmazottak illetménye az alábbi elemeket tartalmazza: - alapilletmény: (melyet az igazságügyi alkalmazott munkaköre és iskolai végzettsége, valamint az igazságügyi szolgálati ideje alapján a megfelelő fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba való besorolással kell megállapítani) a III. fizetési osztályba a munkakörüket előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel (egyetem, főiskola) rendelkezők, IV. fizetési osztályba a legalább középfokú végzettségű tisztviselők tartoznak. - alapilletmény jellegű illetmény: - az Iasz. 102. -nak (1) bekezdése alapján a IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselő részére a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy a munkakörének betöltéséhez szükséges végzettséggel vagy a munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú, vagy emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, az illetményalap 15%-val növelt alapilletményt kell megállapítani; - az Iasz. 102. -nak (2) bekezdése alapján az igazságügyi alkalmazott alapilletményét a munkáltató a munkavégzés színvonalára figyelemmel legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben is megállapíthatja;
6 - pótlékok: meghatározott törvényi feltételek szerint adhatók, mint például vezetői, bosztási vagy címpótlék. A fizetési fokozatot az igazságügyi szolgálati idő alapján kell megállapítani, amelyet a kinevezés napjától kell számítani. Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt más igazságügyi vagy ügyészségi szervnél azonos jellegű munkakörben eltöltött időt. Részben, vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni a felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a kinevezéséig a szakirányú végzettségének megfelelő munkakörben eltöltött időt, egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét. Az Iasz. 99. -nak (4) bekezdése értelmében a fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kell megállapítani. A fizikai dolgozók illetményének közös megegyezéssel történő megállapításakor a munkáltató figyelembe veszi a betöltendő munkakör ellátásához szükséges feltételeket, és a dolgozók kompetenciáit. Egyéb juttatások Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felülvizsgálta szabályzatait és a korábbi egyéb juttatásokról rendelkező 2005. évi 2. számú szabályzat hatályon kívül helyezésre került. A munkáltató a mindenkor hatályos OIT szabályzatok szerinti egyéb juttatásokat biztosítja. 5.) Egészségügyi ellátás A munkáltató Egerben (Egri Városi Bíróság és Heves Megyei Bíróság) és a Füzesabonyi Városi Bíróságon dolgozó munkavállalók állátására foglalkozás egészségügyi feladatokat ellátó orvossal köttött szolgáltatási szerződést, mely alapján dr. Verrasztó Ágnes orvos fogadja a hozzáfordulókat. A Gyöngyösi Városi Bíróságon dr. Vértes Edit, a Hatvani Városi Bíróságon dr. Kerekes Ildikó, a Hevesi Városi Bíróságon pedig dr. Szabó János látja el a foglalkozás egészségügyi feladatokat, a velük kötött szolgáltatási szerződés alapján.
7 A munkáltató a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999 (XI.03.) EÜM rendelet alapján a dolgozók részére a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást elősegítő szemüveget biztosít. III. Konkrét programok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében 1.) Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkáltató vállalja, hogy esélyegyenlőségi referenst nevez ki. Az esélyegyenlőségi referens a tervvel érintett időszakban: Dr. Szalai Tünde A referens feladata: - az Esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata, amelyről a munkáltató részére beszámolót készít a következő év március 31. napjáig - javaslatot tesz a következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi terv -re a munkáltatóval és a munkavállalókkal történt egyeztetést követően, melynek határideje 2015. május 31. 2.) A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatok kiírása során, az álláshirdetések megfogalmazásakor és a leendő munkatársak kiválasztásánál nem tesz különbséget az adott munkakör betöltésének feltételeit előíró jogszabályi kötelezettségek figyelembe vételével a pályázók között kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot és vallási, politikai hovatartozás, stb. szempontjából. Ennek érdekében a pályázatok és álláshirdetések megjelenítéséhez az esélyegyenlőségi referenssel egyeztet. 3.) A munkaerő felvétel és a kiválasztás során a hangsúlyt az adott munkakörökhöz szükséges képesítéseken túl a kézségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi kézséget és képességet. 4.) Az ülő, mozgásszegény munkaköröket figyelembe véve a munkáltató továbbra is biztosítja a sportnapokon való részvételi lehetőséget.
8 5.) A munkavállalók jó egészségi állapotának és jó közérzetének megtartása érdekében a munkáltató prevenciós szűrővizsgálatokat szervez önkéntes részvétellel. Figyelemmel kíséri a képernyő előtti munkavégzés szabályainak betartását, különös tekintettel a munkaközi szünetek igénybevételére. 6.) A fogyatékkal élők számára a munkahely megközelíthetősége érdekében elvégezte a szükséges akadálymentesítést. Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően a Heves megye területén működő valamennyi bíróságnál a teljes akadálymentesítés pályázati támogatással elvégzésre került. 7.) A képzések terén a munkáltató kiemelten támogatja a saját szervezésű, valamint a Magyar Bíróképző Akadémia szervezésében megvalósuló képzéseken való részvételt, valamint a munkaidő kedvezménnyel támogatja a nyelvtanulást. 8.) A munkáltató figyelemmel kíséri és tájékoztatja a dolgozóit az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület állásfoglalásairól. Figyelemmel kíséri az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységét és eljárását, a 362/2004 (XII.26.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A munkáltató tájékoztatja dolgozóit, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozatai az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján: a www.egyenlobanasmod.hu honlapon tekinthetők meg. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület döntései az EBTT/ttt_cvhtm. honlapon tekinthetők meg. 9.) A munkáltató lehetőséget biztosít a panasztételre az alábbi eljárás szerint: - Az egyenlő bánásmód megsértése esetén a munkavállaló (pályázó, jelentkező) az esélyegyenlőségi referenshez fordulhat panasszal. - A referens a panaszt véleményével együtt a munkáltató elé tárja 7 napon belül. - A munkáltató a referens állásfoglalását figyelembe véve 7 napon belül köteles a panasz sorsáról dönteni. - A munkáltató képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
9 - A panasz munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az eset lezárásáig legfeljebb azonban 14 napig a kifogásolt munkáltatói intézkedés nem hajtható végre. - Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni a panasz benyújtásától kezdődően, a munkáltató döntéséig bármikor közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. Ennek költségviseléséről egyedi megállapodást kell kötni. Közvetítő lehet a munkáltató által esetileg írásban kijelölt, illetve a panaszos által a Pp. szabályai szerint meghatalmazott személy, vagy esélyegyenlőségi szakértő is. Esélyegyenlőségi szakértőként az Igazságügy Minisztérium által bejegyzett és nyilvántartott szakértő vehető igénybe. - A panasztételi eljárásban a munkáltató, illetőleg képviselője a panaszt tevő és az esélyegyenlőségi referens, valamint a fentiek szerint bevont közvetítő vehet részt. - Amennyiben a panasztételi eljárásban meghallgatásra kerül sor, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni írásban. - A munkáltatónak az eljárás eredményéről, illetőleg döntéséről a panaszt tevő munkavállalót írásban kell tájékoztatni a munkáltatói jogkört gyakorló útján. - Amennyiben a fenti eljárás igénybevétele esetén a munkavállaló sérelme továbbra is fennáll, a munkavállaló a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat panaszával. Az esélyegyenlőségi referens a munkavállalókkal való egyeztetést a megyei szintű érdekképviseleti testületeken keresztül folytatja, amely a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének Heves Megyei Szervezetét, valamint a Magyar Bírói Egyesület Heves Megyei Szervezetét jelenti. Jelen tervet a munkahelyi esélyegyenlőség megvalósítása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadja, az megküldésre kerül a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének Heves Megyei Szervezete, a Magyar Bírói Egyesület Heves Megyei Szervezete részére. A munkavállalók a melléklet szerinti aláírással igazolják az esélyegyenlőségi terv tartalmának megismerését. Az esélyegyenlőségi terv elkészültéről a munkavállalók e-mailben is tájékoztatást kapnak, az esélyegyenlőségi terv felhelyezésre kerül a Heves Megyei Bíróság honlapján és a bírósági portálon.
10 IV. Hosszú távú célkitűzések és fejlesztési elképzelések A munkáltató hosszú távú elképzelése, hogy az Egri Törvényszéken és a helyi járásbíróságokon végzett tevékenység során a szervezet működése és az ügyfelekkel való kommunikáció során megvalósuljanak a Magyarország Alaptörvényének az alapvető jogok között szabályozott XII. cikkben XV. cikkben és XXVI. cikkben foglalt alapelvek. A munkavállalók képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelő munkakörben kerüljenek foglalkoztatásra, ennek keretében a bírák a bírói hivatás körébe tartozó feladatokat lássanak el, a bírói munkateher csökkentésre kerüljön, a bírák kompetenciájukba tartozó feladatokat lássanak el. Ennek keretében célkitűzés, hogy a bírósági titkárok az 1/1999 (I.18.) IM-EÜM együttes rendeletben, továbbá a 3/2001 OIT ajánlásban foglaltaknak megfelelő, míg a bírósági ügyintézők az 56/2008 (III.26.) kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő feladatokat lássanak el. Ennek érdekében a munkáltató már több intézkedést tett. A cégbíróságon, a felszámolási ügyszakban már megvalósult a team munka, ahol egy bíró, egy bírósági ügyintéző és szerkesztő, illetve egy bíró, egy bírósági titkár vagy fogalmazó, illetve egy bírósági ügyintéző vagy leíró dolgozik team-ben. Az ilyen munkacsoportokban a munkamegosztás a legoptimálisabban alakítható ki, a hosszú távú elképzelések során célul tűzi ki a munkáltató, hogy más ügyszakban, így a civilisztikai, illetve büntető ügyszakban is az első- és másodfokú ítélkezés során a legoptimálisabb módon kerüljenek kiosztásra az elvégzendő feladatok. A tisztviselők felvételénél a munkáltató felvételi szempontrendszer kialakítását tervezi az igazgatási vezetők véleményének beszerzésével és egy erre irányuló munkacsoport létrehozásával. A hosszútávú fejlesztési elképzelések között szerepel, hogy a különböző célcsoportok a döntéshozó bírósági vezetők illetve a munkavállalók számára éves képzés keretében megismerhetővé váljanak az esélyegyenlőséget érintő Európai Uniós jogi normák (az Európai Parlament és Tanács 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történő megvalósításáról, az Európai Parlament és Tanács 471/2006 EK határozata, az Európai Bizottság 68/2001/EK rendelete, az EK Szerződés 87.88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról) és a hazai jogi szabályozás (a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az
11 esélyegyenlőség előmozdításáról, az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségük biztosításáról, Magyarország Alaptörvényének esélyegyenlőségre vonatkozó rendelkezései és a 362/2004 (XII.26.) kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól). A munkáltató célul tűzi ki, hogy az esélyegyenlőségi célkitűzések megvalósulása érdekében mint kedvezményezetteket bevonja egyrészt a munkavállalókat, másrészt az ügyfeleket mint egy-egy célcsoportot. A munkavállalók az esélyegyenlőségi referenshez intézhetnek javaslatokat, észrevételeket, akár szóban, akár írásban. Ezen túlmenően a munkáltató együttműködve a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének Heves Megyei Szervezetével, valamint a Magyar Bírói Egyesület Heves Megyei Szervezetével fogad bármilyen érdekképviseleti szervek részéről érkező javaslatot, észrevételt. A munkavállalók egyrészt a belső elektronikus levelezési rendszeren keresztül, másrészt a bíróság honlapján szerezhetnek tudomást az esetleges változásokról. Az ügyfelek mint célcsoport és kedvezményezett vonatkozásában a bíróság fenntartja azt a gyakorlatát, amely az ún. ügyfél-elégedettségi adatlapokon keresztül tudakozódik arról, hogy az ügyfelek a bírósági ügyintézéssel, ügymenettel meg vannak-e elégedve. A törvényszék és járásbíróságok lajstromirodáiban továbbra is kihelyezésre kerülnek az ügyfél-elégedettségi felmérő nyomtatványok, amelyek folyamatosan kerülnek feldolgozásra. A fenti nyomtatványokból szerzett információk feldolgozását követően készült el az ügyfél karta, melyben megfogalmazott célok és elvek megvalósulását tevékenysége során a bíróság maradéktalanul igyekszik megtartani. Az ügyfél karta 6., 7. és 8. pontjában foglaltaknak megfelelően vállaljuk, hogy folyamatosan javítjuk az ügyintézésünk hatékonyságát, és minőségi színvonalát, különös figyelmet fordítva a gyermekükkel érkező ügyfelekre, vagy a fogyatékkal élőkre. Biztosítjuk a fogyatékkal élők számára bíróságaink megközelíthetőségét, az épületeinkben való közlekedést, és a tárgyalótermek jó megközelítésének lehetőségét (liftek, feljárók kerekes székesek számára, stb.). Az Egri Járásbíróságon olyan helység került kialakításra, ahol a 14 év alatti tanúk meghallgatása kényelmesebb, és otthonosabb, ezzel csökkentve a meghallgatások okozta stresszt, feszültséget (gyermek meghallgató szoba).
12 Az ügyfelek egyrészt a bíróságokon kihelyezett ügyfél kartából, másrészt az internetes tájékoztatást felhasználva a bíróság honlapján szerezhetnek információkat. Távlati célkitűzés az elektronikus online ügyfélszolgálat megszervezése, ahol az ügyfelek folyamatosan figyelemmel kísérhetik ügyük intézési folyamatát, és megtekinthetnek olyan adatokat, információkat, amelyekhez való hozzáférés számukra biztosított. Az infokommunikációs akadálymentesítés keretében az Egri Törvényszéken és a Hevesi Járásbíróságon már megkezdett folyamatot szeretnénk továbbfejleszteni. Egyrészt valamennyi bírósági tájékoztató tábla Braille feliratozásával, amely a vakok és a gyengén látók számára való tájékozódást teszi lehetővé. Tervezzük, hogy a Gyöngyösi Járásbíróságon, Füzesabonyi Járásbíróságon és a Hatvani Járásbíróságon is valamennyi feliratozás ilyen módon megvalósul. Ezen túlmenően vállaljuk, hogy figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat annak érdekében, hogy valamennyi bíróságon megvalósuljon az elektronikus akadálymentesítés, a nagykontrasztú és vakbarát honlap tartalmak, és felolvasó funkciók kialakítása, mely a Hevesi Járásbíróságon már működik. Ehhez jelentős anyagi források szükségesek, így valamennyi bíróságon történő megvalósítás érdekében pályázatokat fogunk benyújtani. Csatlakozunk az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által megfogalmazott azon törekvéshez, hogy a távmunkában foglalkoztatottak számaránya növekedjék. Ez a célkitűzésünk különös jelentőséget fog kapni az Egri Törvényszék 2014. évben megkezdődő felújítása során, amely jelentős munkaátszervezést igényel, és a bírák otthondolgozási kedvezményének gyakoribb igénybevételét teszi majd szükségessé. A munkáltató különös hangsúlyt fektet az 50 évnél idősebb munkavállalók folyamatos, határozatlan idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatására, és az egészségügyi szolgáltatások keretében az 50 év feletti munkavállalók évenkénti orvosi alkalmassági felülvizsgálatára. A munkáltató szem előtt kívánja tartani a GYES-ről és GYED-ről visszaérkező munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését oly módon, hogy a munka átszervezésével a kisgyermeket nevelőket főként a nem peres eljárásokban kívánja foglalkoztatni elsődlegesen, vagy a távmunkában való foglalkoztatásra helyez nagyobb hangsúlyt, ezzel támogatva a kisgyermekes munkavállalókat, hogy a szülői teendőket és a munkájukat is megfelelően tudják végezni.
13 A munkáltató biztosítani kívánja a lehetőségekhez mérten a rugalmas munkaidő szervezést, vagy csúsztatható munkakezdés lehetőségét, ennek egyik formája a bírák otthondolgozási kedvezményének biztosítása, melynek keretében a bíró a törzsidőszakban, mely a tárgyalási időpontokat jelenti köteles a munkahelyen tartózkodni, az ezen kívül eső időszakban azonban önállóan és függetlenül jogosult a bíró megszervezni munkanapját. A munkáltató részben tanulmányi szerződések megkötésével, részben a vizsgaidőszakban biztosított munkaidő kedvezménnyel támogatja a dolgozók továbbtanulását, továbbképzését, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény követelményeinek megfelelően. Támogatja a Magyar Igazságügyi Akadémia képzésein való részvételt. A munkáltató hosszú távú célkitűzési között szerepel az is, hogy a GYES-en, GYED-en lévő munkatársakkal a kapcsolatot folyamatosan tartsa annak érdekében, hogy a kisgyermekes szülő ne essen ki teljesen a munkahelyi információáramlásból, ne lazuljanak szakmai és emberi kapcsolatai munkahelyével és kollégáival. Ennek érdekében a munkáltató a bírósági rendezvényekre (összbírói értekezlet, vezetői értekezlet, nyugdíjas búcsúztató, mikulás rendezvény, karácsonyi rendezvény) meghívja a GYESen, GYED-en lévő munkatársakat és családtagjaikat, valamint a munkáltató által szervezett belső képzésekről is tájékoztatja ezen munkavállalókat. Eger, 2010. május 25. napján Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes a Heves Megyei Bíróság Elnöke