Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A Ket.-novellával összefüggő, a közlekedési igazgatáshoz tartozó jogszabálymódosításokról készítendő tansegédlethez részanyag Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október 1
A Ket.-novellával összefüggő, a közlekedési igazgatáshoz tartozó jogszabálymódosításokról készítendő tansegédlethez részanyag A Ket.-novellával összefüggő horizontális módosítások közé tartozik a munkanapokban történő határidő-számítás átvezetése az ágazati jogszabályokban. A Ket. novella áttér az eljárási határidők munkanapokban történő számítására, ennek megfelelően a hatóság számára irányadó határidőket munkanapban, továbbá - hosszabb, legalább két hónapos határidők esetében a jogalkalmazást megkönnyítendő - hónapokban kell számítani. A munkanapokban történő határidőszámítás a hatósági eljárással és eljárási cselekményekkel közvetlenül összefüggő határidőkre vonatkozik (például ügyintézési határidő), de nem érinti az olyan adminisztratív kötelezettségeket, amelyek esetében ez az összefüggés csak közvetett (például adatváltozás bejelentésére megállapított határidő). A Ket.-novellával összefüggésben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítását leginkább a közúti közlekedési szakértők, az iskolavezetői, a szakoktatói és a járművezetői vizsgabiztosi, illetve a műszaki vizsgabiztosi tevékenységek engedélyezésének törvényi szintű szabályozása indokolta. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) módosítása: 1. A közúti közlekedési szakértő új 16/A. Ha a hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, akkor a Kkt. szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni. A közúti közlekedési szakértői tevékenység bejelentés alapján folytatható, amennyiben a kérelmező rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Tekintettel arra, hogy szabályozott szakmákról van szó, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint fog megvalósulni. Közúti közlekedési szakértőként az a személy vehető igénybe, aki büntetlen előéletű és rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. A szakértői tevékenység a közlekedési hatóságnak történő bejelentés alapján folytatható. A hatóság az engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet. 2. Névjegyzékbe vétel helyett engedélyezés A közúti közlekedés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek megteremtésében, a fejlesztésben, a szabályozásban, a tevékenységek ellenőrzésében fontos szerepe van a különböző szintű és szakirányú közlekedési szakemberképzésnek. Ez a képzés elsősorban az állami oktatási intézményekben történik. De képeznek ki szakembereket tanfolyamokon is; a járművezetők képzése pedig elsősorban tanfolyami rendszerben folyik [18. (1) és (2) bek.].
3 A közúti közlekedési szakemberek és a járművezetők tanfolyami képzésében különböző szervek vesznek részt. A tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. 2009. október 1-jét megelőzően a részvétel feltétele a közlekedési hatóság által történő, a járművezető képző iskolavezetői, illetve a jármű szakoktatói névjegyzékbe való felvétel volt. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat: a) természetes személyazonosító adatok, b) lakóhely, c) továbbképzésen történt részvétel időpontja, d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma, e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése, f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja, g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma. (10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak. 3. Közreműködő helyett tanúsító szervezet A közúti járművek forgalomba helyezését hatósági műszaki vizsgálat előzi meg. Ezen kívül a hatóság - jogszabályokban meghatározott időszakonként - a forgalomban levő járműveket is megvizsgálja. Mindkét esetben - és a típusvizsgálattól eltérően - járművek egyedi műszaki vizsgálatáról van szó. (A hatóság a vizsgálatot a hatályos szabályozás alapján - szigorú hatósági ellenőrzés mellett - megbízott szerv útján is elvégezheti.) A Ket. és a Ket.-novella a közigazgatási eljárásjogban új jogintézményeket honosított és honosít meg. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. (8) és 24. (4) bekezdéseiben a módosítás tanúsító szervezetként határozza meg a közlekedési hatóság eljárásában közreműködő műszaki, illetve járművezetői vizsgabiztost. Ezzel a törvény a Ket. új 38/C. -ában megfogalmazott új jogintézményt vezeti be, amely alapján törvényben meghatározott tanúsító szervezet közreműködhet a tényállás tisztázásában. A Ket. új 38/C. -ának indoka, hogy nemzetközi tendencia a hatósági munka kiszervezése : a piaci szereplő által végzett minőségtanúsítási vagy másfajta tanúsítási tevékenység komoly megtakarítást jelenthet az állam oldaláról, az ügyfelek számára pedig gyorsabb és valóban szolgáltató jellegű ügyintézést. A tanúsító szervezetek hatósági eljárásba való bekapcsolódásának alapjait teremti meg a módosítás.
4 A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást tehát a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során a korábban az eljárásba közreműködőként bevont vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. A tanúsító szervezet által jogszabályban meghatározottak szerint kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte járművezetői vizsgabiztosi tevékenységét. Műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező személyről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. 4. A kérelem személyesen történő előterjesztése törvényi szinten 2009. október 1-jét követően a kérelem személyes előterjesztésére vonatkozó kötelezettséget, illetve a személyes eljárást csak törvény írhatja elő, és csak abban az esetben, ha a személyes megjelenés hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg. A 1988. évi I. törvény 44/A. -a új (9) bekezdéssel egészült ki, amely szerint a tachográf kártyák kiadására irányuló kérelem kizárólag személyesen terjeszthető elő a közlekedési hatóságnál. A személyes eljárást az arcképfelvételi kötelezettségre tekintettel előíró szabályt eddig a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló a 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet tartalmazta. 5. A kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő 19. (4) 2009. október 1-jét követően a közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő. A Ket.-novella szerint, ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet az elektronikus utat nem zárja ki, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha egyébként ez értelmezhető az adott eljárásban. Ennek megfelelően minden egyes hatósági eljárásfajtában felül kellett vizsgálni azt, hogy a technikai feltételek adottak-e arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás biztosítható-e az egész eljárásban vagy egyes eljárási cselekmények vonatkozásában. A felülvizsgálat alapján az elektronikus utat kizáró módosítás indoka az, hogy a 19. (4) bekezdésében nevesített eljárásokban jelenleg még időelőtti az elektronikus kapcsolattartás bevezetése.
5 6. Utak építése 29. (5) Az út létesítését, korszerűsítését (a továbbiakban együtt: építés), a forgalom részére átadását, megszüntetését, elbontását - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenységet - a közlekedési hatóság engedélyezi. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap helyett 45 munkanap. A törvény az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésével és a közutak igazgatásával összefüggő közlekedési hatósági eljárásokban a fellebbezési jog gyakorlásának, valamint a vasúti műszaki engedély kiadásával, a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos eljárásokban az ügyféli jogok gyakorlását az ügyfélnek az első fokú eljárásban való részvételéhez köti. Ehhez hasonlóan a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény előírja, hogy a vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban az ügyféli jogok csak akkor gyakorolhatók, ha az ügyfél az első fokú eljárásban részt vett. 29/B. (5) Az elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az első fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt. (6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül. 7. A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata A Ket. alapján jogszabály úgy rendelkezhet, hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul, és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot - feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél -, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. A hatóság mulasztására vonatkozó eljárási rendet összhangba kellett hozni azzal is, hogy a Ket. 71. (2) bekezdése alapján jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság hallgatása, mulasztása beleegyezésnek minősül: ilyen esetekben indokolatlan másik hatóság kijelölése és az eljárás folytatása, hiszen a kérelmezett jog megadottnak tekintendő az ügyintézési határidő elmulasztásával. 36. (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. (4) Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban
6 meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni. 39. (5) Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni. Mivel a Kkt. alapján a közút kezelője köteles gondoskodni a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotáról, továbbá a közútkezelői kötelezettsége megszegéséért felel, ezért az ő mulasztása nem járhat azzal, hogy a kérelmezőnek kelljen adminisztratív terheket viselnie. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet A változások bejelentésével kapcsolatos szabályok változatlanok maradnak: Az átvevő félnek kell a változásoknak az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges megállapodás megkötését kezdeményeznie és az út tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérelmeznie. Kiegészül a rendelet egy új -al, amely szerint: 23/B. (1) Ha a kérelmező a kérelemhez az útnyilvántartási adatokat nem csatolja, a közlekedési hatóság az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi az útnyilvántartást vezető szervet. (2) Ha a kérelmező a kérelemhez az út területét képező földrészlet ingatlannyilvántartási tulajdoni lapjának hiteles másolatát és térképmásolatát nem csatolja, a közlekedési hatóság az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet. A Ket. 36. (2) bekezdésének megfelelően az ügyfél igazolhatja az ügy elbírálásához szükséges adatokat, de ennek hiányában az eljáró hatóságnak kell beszereznie azokat más szervek nyilvántartásaiból. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosítása: Ha a kérelmező a személygépkocsis személyszállító engedély iránti kérelemhez vállalkozói igazolványát, társasági szerződését vagy alapító okiratát nem csatolja, és a jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez kötött, az NKH regionális igazgatósága az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető szervet. [új 5/B. (5)] A Ket. 36. (2) bekezdésének megfelelően az ügyfél igazolhatja az ügy elbírálásához szükséges adatokat, de ennek hiányában az eljáró hatóságnak kell beszereznie azokat más szervek nyilvántartásaiból.
7 A belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet és az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet módosítása: Ha a kérelmező a közúti árufuvarozói engedély vagy a szerződéses és különjárati személyszállítás végzésére jogosító autóbuszos személyszállító engedély iránti kérelemhez a vállalkozói igazolványnak vagy a társasági szerződésnek, valamint a jármű forgalmi engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát nem csatolja, az NKH regionális igazgatósága az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető szervet. [új 6/A. és új 6. (5)] A Ket. 36. (2) bekezdésének megfelelően az ügyfél igazolhatja az ügy elbírálásához szükséges adatokat, de ennek hiányában az eljáró hatóságnak kell beszereznie azokat más szervek nyilvántartásaiból. A közúti járművezetők utánképzéséről szóló 139/1991. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása A járművezetők utánképzésével kapcsolatos változások a közúti közlekedési törvény változásával összhangban a következők: A járművezetők utánképzésére jogosító engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága adja ki. Az utánképzés folytatására az kaphat engedélyt, aki az adott programhoz a rendelet 1. számú mellékletben előírt személyi és tárgyi feltételeket teljesíti. Az utánképzést végzők tevékenységét a területileg illetékes regionális igazgatóság rendszeresen ellenőrzi, és e tevékenység tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. A hatóság bármely feltétel hiánya, vagy nem kielégítő szakmai színvonal esetében az engedélyt visszavonja. Az utánképzés során a foglalkozásokat az utánképzési foglalkozás tartására az adott programnak megfelelő minősítéssel feljogosított szakoktatónak (a továbbiakban: foglalkozásvezető) kell tartania. Az utánképzés teljesítéséről és a 3. szerinti vizsga sikeres letételéről a regionális igazgatóság az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú igazolást vagy a külön jogszabályban meghatározott adattartalmú bizonyítványt ad ki. A KHEM-nél a kormányrendeletet felváltó új rendelet előkészítése folyamatban van. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2009. évi módosítása A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (Vtv.) módosítását a 2007. évben elfogadott ún. III. vasúti csomag részét képező közösségi jogi aktusok átültetése indokolta, ehhez kapcsolódóan került sor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról
8 szóló 2008. évi CXI. törvény (Ket.-novella), valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő módosításokra is. A Vtv. módosítását megalapozó közösségi jogi aktusok a következőek: az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (személyszállítási irányelv), az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (utasjogi rendelet), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (mozdonyvezetői irányelv). Ehhez kapcsolódik noha nem része a III. vasúti csomagnak a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK (2007. október 23.) rendelet átültetése is. A csomag részét képező közösségi rendeletek a hatályba lépésüktől kezdődően a tagállamokban közvetlenül hatályosak lesznek, így a nemzeti jogba való átültetésükre, rendelkezéseik megismétlésére nincs szükség (sőt, kifejezetten tilos), ugyanakkor a tagállami jogalkotónak biztosítania kell, hogy a hatálybalépésig megszülessenek azok a nemzeti jogszabályok, amelyek a közösségi rendelet rendelkezéseinek érdemi érvényesüléséhez szükségesek, illetve köteles megteremteni a közösségi rendelet és a nemzeti jog összhangját. A rendeletek esetében a jogszabályok több esetben lehetőséget biztosítanak arra, hogy a bennük foglalt rendelkezések alól mentességgel élhessen a tagország. A mentességek kérdésében döntés szükséges, illetve jogszabályban kell kimondani, hogy a rendeletek mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 1. A személyszállítási irányelv célja a Közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítások nem pedig a tagállamok és harmadik ország közötti szolgáltatások piacának megnyitása. Nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás az olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás. A piacnyitás időpontja: 2010. január 1. A nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások bevezetése nem használható a belföldi személyszállítási szolgáltatás piacának megnyitására, hanem pusztán olyan megállókra kell összpontosítani, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetközi útvonallal. Ennek alapján a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások bevezetésének olyan szolgáltatásokra kell vonatkoznia, amelyek fő célja a nemzetközi útvonalon történő személyszállítás. A 2010. január 1-től liberalizált nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások az eddigi hasonló szolgáltatásoktól annyiban térnek el, hogy azok nyújtására a más tagállamokban működő vasúti társaságoknak önállóan van joguk. A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás részeként belföldi állomások közötti személyszállításra
9 (kabotázs) is lehetőség nyílik, azonban ezt a miniszter korlátozhatja, amennyiben az állomások közötti személyszállítási szolgáltatás a miniszter és a vasúti társaság által kötött közszolgáltatási szerződés tárgyát képezi. A nemzetközi vasúti személyszállítási tevékenység végzése érdekében hozzáférésre jogosultnak minősül a más EGT-tagállamban működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság. Ezen vasúti társaság infrastruktúra-kapacitást kérelmez, erről tájékoztatja a pályahálózat-működtetőt és a vasúti igazgatási szervet. A vasúti igazgatási szerv biztosítja a közszolgáltatási szerződéseket odaítélő szervek, és a közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság tájékoztatását. A nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti társaság azt követően jogosult csak a hozzáférésre, amennyiben a vasúti igazgatási szerv határozatában megállapította, hogy a szolgáltatás célja valóban a nemzetközi személyszállítás. A vasúti igazgatási szerv eljárására a Ket. rendelkezései irányadóak, azonban a határozata ellen fellebbezésnek helye nincsen, viszont felülvizsgálattal élhet. A Vtv. lehetővé teszi a határozatnak vasúti igazgatási szerv általi felülvizsgálatának kezdeményezését is, ha az eredeti döntés alapjául szolgáló körülmények megváltoztak. A miniszter rendelettel korlátozhatja a hazai vasúti közlekedési ágazat érdekeinek védelmében a nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti társaság nyílt hozzáférését olyan kiindulási és célállomások közötti személyszállítási szolgáltatások esetén, amelyek közszolgáltatási szerződés tárgyát képezik. A hozzáférési jog korlátozása több módon is lehetséges, azonban utasoknak állomáson való felvételét vagy leszállását abban az esetben akadályozhatja csak, ha a vasúti igazgatási szerv előzőleg megállapítja, hogy ez a jog veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát. 3. Az utasjogi rendelet (2009. december 3-án lép hatályba) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelmét szabályozza. Az utasjogi rendelet az alábbiakra vonatkozóan állapít meg szabályokat: - a vasúti társaságok által nyújtandó tájékoztatás, menetjegyek kiállítása, szállítási szerződések kötése, információs és foglalási rendszerek bevezetése, - a vasúti társaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelőssége és biztosítási kötelezettségeik, - a vasúti társaságoknak az utasokkal szembeni kötelezettségei késés esetén, - a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek védelme, és számukra nyújtott segítség, - a szolgáltatás minőségi előírásainak megállapítása. A tagállamok vasúti társaságai nem kötelesek a rendelet valamennyi rendelkezését annak hatálybalépésekor végrehajtani. A tagállamok átlátható és megkülönböztetésmentes alapon a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó előírásai alól mentességet biztosíthatnak legfeljebb ötéves időtartamra, amely kétszer, alkalmanként maximum további öt évre meghosszabbítható. A vasúti törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg azokat a mentességet, amellyel Magyarország élni kíván. A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok általi megtartását a vasúti igazgatási szerv - a Nemzeti Közlekedési Hatóság felügyeli. Ha a vasúti igazgatási szerv valamely
10 rendelkezéseknek az utasok széles körét érintő megsértését állapítja meg, abban az esetben szankciókat alkalmazhat. A vasúti személyszállítási igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, ha álláspontja szerint a vasúti társaság megsértette a jogszabályi rendelkezéseket. A panasz akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti társaság panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre. Az utasjogi rendelettel való összhangot a Vtv. és a Vtv. felhatalmazása alapján, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendelet hivatott biztosítani. A kormányrendelet határozza meg az utasjogi rendelet által kínált mentességek közül azokat, amelyekkel a Magyar Köztársaság élni kíván, illetve a mentességek esetén irányadó szabályokat, a mentesség pontos fokozatait, megteremtve ezzel a jogbiztonságot, így az állampolgárok/utasok részletesen tájékozódni tudnak az őket megillető jogokról. Az utasjogi rendelet több ponton mentességet kínál a tagállamoknak, így meg kell nevezni azokat a mentességeket, amelyekkel élni kívánunk, valamint szabályozni kell azokat a területeket, amelyeket illetően az EU-s szabályozás alól mentességet kértünk. Az utasjogi rendelet 28. (1) bekezdése kimondja, hogy a vasúti társaságok a szolgáltatásokra vonatkozóan megállapítják a szolgáltatás minőségi előírásait, valamint a szolgáltatás minőségének fenntartása érdekében létrehoznak egy minőségbiztosítási rendszert. A szolgáltatás minőségi előírásai, és a minőségbiztosítási rendszer a személyszállítás általános szerződési feltételeit tartalmazó személyszállítási üzletszabályzat részét alkotják, amelyet a vasúti igazgatási szerv jóváhagy. Az utasjogi rendeletnek megfelelően, ki kell jelölni egy vagy több olyan szervet, amely az utasjogi rendelet előírásainak megtartását ellenőrzi, az utasok jogait védi. A szerv (vagy szervek) olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyek biztosítják az utasok jogainak tiszteletben tartását. Ezen túlmenően az utasoknak joguk van panaszt benyújtani az adott szervhez. A Vtv. módosítása kijelöli a vasúti igazgatási szervet, és egyidejűleg rögzíti azt az eljárásrendet, amely biztosítja az utasok jogainak érvényesülését. Az eljárás hivatalból és kérelemre is indulhat. Az utasjogi rendelet jogsértés esetén a következő intézkedésekre jogosítja a vasúti igazgatási szervet: a előírhatja a vasúti társaság részére a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, külön jogszabályban foglaltak alapján bírságot szabhat ki, valamint a jogsértőt kötelezheti az eljárás költségeinek megtérítésére. A kérelemre indult eljárás feltétele az, hogy a kérelmező előzetesen panasszal éljen a vasúti társaság felé, és a panaszát a vasúti társaság elutasítsa. A panasz alapján a vasúti igazgatási szerv a rendelkezésére álló bármilyen hatósági lépést megtehet. 3. A mozdonyvezetői minősítés feltételeire vonatkozó jogszabályok az egyes tagállamokban jelentősen eltérnek egymástól, ennek feloldását, illetve a különbségek megszüntetését célozza a mozdonyvezetők minősítésére vonatkozóan a mozdonyvezetői irányelv. A mozdonyvezetői irányelv elsődleges szándéka mindenekelőtt a mozdonyvezetők tagállamok közötti mozgásának megkönnyítése, de emellett a vasúti társaságok közötti mobilitásának megkönnyítése is, valamint az
11 engedélynek és a tanúsítványnak a vasúti ágazat valamennyi szereplője általi elismerésének megkönnyítése. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltésének a feltételei: büntetlen előélet, képzésen való részvétel és a vizsgakövetelmények teljesítése, egészségügyi alkalmasság, és ezeket követően kiadott vasúti járművezetői engedély illetve vasúti járművezetői tanúsítvány amelynek az engedély birtokában további feltételei vannak és amely a Közösség területén az mozdonyvezetői irányelv által egységességé válik. A vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit a jelenleg hatályos Vtv. 88. (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány rendeletében határozza meg. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapszabályait a Vtv. határozza meg: előzetes/időszakos/rendkívüli vagy záró vizsgálat, a kormányrendeletben kerül kijelölésre az eljáró hatóság, vizsgálatra és véleményezésre jogosult szakértő. A vasúti járművezetői engedély igazolja, hogy a mozdonyvezető a vasúti jármű vezetésére jogosult, az alapvető oktatási- és vizsgakövetelményeknek eleget tett, egészségügyi szempontból alkalmasnak minősül, az általános szakmai készségekkel rendelkezik. A vasúti járművezetői engedély megszerzését illetően az alsó korhatár tekintetében a 2007/59/EK irányelv mozdonyvezetői irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok az engedélykérelmezők számára alsó korhatárt tűzhetnek ki, amely legalább a 20. életév. A tagállamok azonban már a 18 éves kort betöltött kérelmezők számára kiadhatnak engedélyeket. Alapkövetelményként fogalmazza meg az irányelv, hogy a kérelmezők az alap-és középfokú tanulmányokból legalább kilenc évet sikeresen elvégeztek. A vasúti járművezetői engedélyt a közlekedési hatóság egy eredeti példányban állítja ki, amelynek jogosultja a mozdonyvezető, akinek az engedélye a munkaviszony megszűnése esetén is érvényes, és a tulajdonában marad a munkaviszony megszűnésének tényéről a közlekedési hatóság egyidejű tájékoztatása mellett. A vasúti járművezetői tanúsítvány a vasúti járművezető által használt vasúti infrastruktúra és a vezetni jogosult vasúti jármű tekintetében a vasúti társaság által kiállított okmány, amely a munkaviszony megszűnése esetén érvényét veszti, azonban a tanúsítvány hiteles másolatára a mozdonyvezető jogosulttá válik. A tanúsítvány megszerzésének keretfeltételei a mozdonyvezetői irányelvhez igazodnak. A vasúti társaságnak a tanúsítványokról nyilvántartást kell vezetnie, valamint a tanúsítvány érvényben tartásához annak birtokosa rendszeresen vizsgázni köteles. A mozdonyvezetői irányelv 24. cikke alapján a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, annak érdekében, hogy amennyiben valamely foglalkoztató vasúti társaság munkavállalójának képzési költségeit fedezi, majd a képzést követően a munkavállalót egy másik vasúti társaság alkalmazza, mellyel előnyt, vagyis megtakarítást ér el az újonnan foglalkoztató vasúti társaság a képzés költségeit a képzést finanszírozó korábbi foglalkoztató felé megtérítse, a Vtv. módosítása összhangban a Ptk. készfizető kezességi szabályaival e rendelkezést is átülteti.
12 A mozdonyvezetői irányelv által bevezetett új intézmények, mint az engedély és a tanúsítvány, illetve az egységes egészségi és szakmai alkalmasságra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a közlekedési hatóság feladata. 4. A közszolgáltatási rendelet Számos tagállam vezetett be olyan jogszabályokat, amelyek legalább a közösségi közlekedési piac egy része tekintetében kizárólagos jogok és közszolgáltatási szerződések odaítélését írják elő, átlátható és tisztességes szerződés-odaítélési eljárások alapján. A közösségen belüli szolgáltatások szabad áramlása folytán a tagállamok közötti közlekedési piac jelentős fejlődésen ment keresztül, és jelenleg több közszolgáltató akár egynél több tagállamban nyújt személyszállítási közszolgáltatásokat. A nemzeti jogszabályok alakulása azonban eltérő eljárások alakulásához vezetett, és a közszolgáltatók jogai, valamint az illetékes hatóságok kötelezettségei tekintetében jogbizonytalanságot eredményezett. Erre is tekintettel, az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a 1370/2007/EK rendeletét, a közszolgáltatási rendeletet. E rendelet alkalmazhatóságának biztosítása érdekében szükséges volt módosítani a trolibusszal végzett személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályait, kiemelve azt a koncessziós szabályozás kereteiből és mint kötöttpályás közlekedést, e tekintetben a vasúti közlekedéssel együtt szabályozni. A közszolgáltatási rendelet végrehajtása érdekében a Vtv. módosítása a következőket szabályozta: - meghatározza az illetékes hatóság fogalmát, figyelemmel arra, hogy a közszolgáltatási szerződést a közszolgáltatást végző vasúti társaság és az illetékes hatóság köti az országos illetékességgel bíró illetékes hatóság a Vtv. 3. (2) bekezdésének h) pontja értelmében a miniszter. Azonban a Vtv. 5. (1) bekezdésének e) pontja értelmében a települési (fővárosi) önkormányzat, valamint az önkormányzatok társulása is illetékes hatóság lehet; - rendelkezik a vasúti közlekedési közszolgáltatás végzésére vonatkozó pályázatra összefüggő felhívás közzétételének helyéről, a felhívás tartalmáról és a betartandó határidőkről, hogy a pályázni szándékozók egyértelmű és félreérthetetlen információkkal rendelkezzenek ezekről a feltételekről, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható pályáztatás biztosítson. - meghatározza a közszolgáltatási szerződések megkötésére kiírt pályázat eredménye megtámadása lehetőségét, - meghatározza a szolgáltatónak fizetendő pénzügyi ellentételezés mértéke és annak igénylésének szabályait úgy, hogy már figyelembe veszi a tanácsi rendelet, valamint a tárgykörben döntő jelentőségű, az Európai Közösségek Bíróságának C-280/00 számú, az Altmark Trans GmbH ügyben 2003. július 24-én hozott ítéletében foglalt feltételeket, - rögzíti a közszolgáltatási szerződést megkötő szolgáltató kiválasztására irányuló pályázat kiírásában szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá - tartalmazza a pályázat elbírálására vonatkozó garanciális szabályokat, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a szolgáltatóknak az általánostól eltérő módon történő kiválasztásának eseteire vonatkoznak.
13 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) módosítására kizárólag a Ket.-novellával összefüggésben került sor. A hatósági fórumrendszer kívánalmainak megfelelően a közlekedési ágazat valamennyi alágazatát szabályozó törvényekben 2009-ben rögzítettük, hogy a közlekedési (hajózási) hatóság központi szerve tehát a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala által hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. E rendelkezés beiktatását az Alkotmánybíróság több döntése is alátámasztotta, hiszen az un. szerven belüli másodfok a jogorvoslat alkotmányos garanciáinak érvényesülését kérdésessé teszi, illetve nem teljesíti. Ezzel azonos tartalmú módosítást tartalmaz a Ket.-novella, amely a fellebbezést kizárja abban az esetben, amikor az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal hozta. Az indokolatlanul párhuzamos szabályozást a Ket.-novella miatti ágazati törvények módosítása szüntette meg. Az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet kizárta, azonban a Ket.-novella alapján erről csak törvény rendelkezhet. A Ket.-novellával összhangban a Vkt. arról rendelkezik, hogy a Kormány rendeletében meghatározott dokumentumok elektronikus úton nem terjeszthetők elő. Ezek a következők: a) területhasználati jogosultságot igazoló, b) a lajstromozási eljárással kapcsolatos valamennyi, c) személyes megbízhatóságot igazoló, d) pénzügyi teljesítőképességet igazoló, e) bírósági keresetet tartalmazó, f) érvényes hajózási képesítést tartalmazó, g) iskolai végzettséget igazoló, h) egészségi alkalmasságot igazoló orvosi, i) külföldi hatóság által papír alapon kibocsátott, j) az eljárási díj befizetését igazoló, k) jogszabály szerint hitelesített formában benyújtandó, l) a kérelmezőt fényképen ábrázoló dokumentum. Továbbá a tervlapot vagy térképet, valamint az eredetiben A/4-nél nagyobb méretű dokumentumot az elektronikus úton kezdeményezett hajózási ügyben is papír alapon kell benyújtani. A nem az igazságügyi szakértők körébe tartozó, ún. ágazati szakértőkre vonatkozó szabályok a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet átültető, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel (szolgáltatási törvény) összhangban gyökeresen megváltoznak. A szolgáltatási törvény alapján a szolgáltatási tevékenység bármely önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység, nem tartozik ebbe a körbe a termelő tevékenység és a közhatalom gyakorlása. A szakértői tevékenység szolgáltatási törvény szerinti szolgáltatási tevékenység, nincs azonban olyan közérdeken alapuló kényszerítő indok, amely miatt a szakértői
14 tevékenységet engedélyezés kell vonni, így az eddigi engedélyezési rendszert a szolgáltatás megkezdésének bejelentése váltja fel. Ennek megfelelően a később megjelenő rendelet alapján a szükséges végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyek a szakértői tevékenységet úgy folytathatják, hogy annak megkezdését a nyilvántartást vezető hatóságnak bejelentik. A hatóság a bejelentés adatait ellenőrizheti és amennyiben azok a jogszabályi követelményeknek eleget tesznek, a szakértőt nyilvántartásba veszi. Ez rendszer a hatóság, illetve az ügyfél részéről egyrészt csökkenti a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos adminisztratív terheket, másrészt a hatóságra nézve többletfeladatot ró annyiban, hogy a nyilvántartásba vételt követően ellenőrzés keretében vizsgálhatja a szakértő tevékenységét. A Ket.-novellával összefüggésben szintén nagymértékben változott az úszólétesítmények lajstromozására vonatkozó szabályozás. A jogszabályok által rendszeresített nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásnak a Ket. követelményeinek megfelelő változása miatt, az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítására is sor került. A módosítás a törvényi szinten rögzített módosítások leképezése, azaz a természetes személyazonosító adatok terminológiai változása mellett, tartalmazza a határidő számításra vonatkozó Ket.-novellával változó szabályok szerint az új határidőket, az úszólétesítmény lajstromba történő bejegyzése iránti kérelem mellékletét képező, más hatóság, bíróság nyilvántartásában szereplő adatnak a lajstromozó hatóság által való beszerzésére vonatkozó rendelkezést, emellett kisebb a jogalkalmazást segítő pontosításokat hajt végre: - rögzíti, hogy a hajózási hatósághoz érkező, eljárást kezdeményező hatósági megkeresések a kérelemmel egy tekintet alá esnek, - a Ket. fórumrendszerének megfelelően a jogorvoslati rendszerre vonatkozó, még az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerinti szabályokat írja felül, - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény terminológiájával egyezően rögzíti, hogy a lajstromozási eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, - a kézbesítési megbízottra, valamint a kérelem visszavonására vonatkozó szabályokból a Ket.-tel párhuzamos rendelkezéseket pontosítja, - a hiánypótlási szabályokat a Ket.-tel összhangban állapítja meg. Ezzel együtt pontosításra került az is, hogy a rendelet jogharmonizációt valósít meg, mégpedig a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 789/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényből a módosítással hatályon kívül került az a rendelkezés, amely az úszólétesítményen történt anyakönyvi események esetére a Budapest V. Kerületi Polgármesteri Hivatalt jelölte ki, tekintettel arra, hogy ezzel egyező rendelkezést az anyakönyvezetésre vonatkozó szabályozás már tartalmaz. A Ket. 101. -ának (3) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a hatóság határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Ezek körében mindazon esetek szerepelnek így az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása, következményeinek enyhítése, illetve a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, amelyek alapján a hajózási hatóság a határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja,
15 ezért a Ket.-tel indokolatlanul párhuzamos szabályokat a Vkt.-ből hatályon kívül helyezésre kerültek. A Ket.-novella miatti felülvizsgálat során a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet nagyobb módosítására került sor. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. -ában, valamint a természetvédelmi területek kijelöléséről szóló újabb miniszteri rendeletekben foglaltak miatt, a rendelet egyes rendelkezései alkalmazhatatlanná váltak, így a jogbiztonság érdekében a Hortobágyi Nemzeti Park területén kishajó üzemeltetésének szabályait újra meg kellett állapítani. A kishajó üzemeltetésére rendelkezésre álló területek köre bővült, azaz az eddig kijelölt utakon túlmenően lehetséges a Füredi-Holt-Tiszától a X. öblítő csatornán keresztül a Tisza fő medrébe vezető útvonalon is. A rendeletet tartalmazza a Ket.-novellával összhangban a motoros kishajó üzemeltetési engedély iránti kérelem mellékletét képező, más hatóság, bíróság nyilvántartásában szereplő adatnak a hajózási hatóság által való beszerzésére vonatkozó rendelkezést, továbbá rögzíti azt, hogy amennyiben a hajózási hatóság rendelkezésére áll az engedélyezéshez szükséges adat, akkor annak közlését nem kéri (pl. hajóokmányok, hajózási engedély száma), illetve kisebb terminológiai pontosításokat hajt végre. Távhőszolgáltatás A Ket. novella áttér az eljárási határidők munkanapokban történő számítására, ennek megfelelően a hatóság számára irányadó határidőket munkanapban, továbbá - hosszabb, legalább két hónapos határidők esetében a jogalkalmazást megkönnyítendő - hónapokban kell számítani. A munkanapokban történő határidőszámítás a hatósági eljárással és eljárási cselekményekkel közvetlenül összefüggő határidőkre vonatkozik (például ügyintézési határidő), de nem érinti az olyan adminisztratív kötelezettségeket, amelyek esetében ez az összefüggés csak közvetett (például adatváltozás bejelentésére megállapított határidő). Ennek alapján a törvényben a következő fontosabb változások állnak be 2009. október 1-jétől: 1. a Hivatal az ügyfelet 15 nap helyett 10 munkanapon belül értesíti az eljárás megindításáról, 2. az önkormányzat jegyzőjének eljárásában az ügyintézés határideje 60 nap helyett 45 munkanap, engedélyezési eljárások esetében 90 nap helyett 3 hónap. Az önkormányzat jegyzőjének határozata ellen továbbra sincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság az önkormányzat jegyzőjének határozatát jogosult megváltoztatni. 3. az önkormányzat képviselő-testületének feladata a következőkkel bővül: h) rendeletben előírhatja, hogy a 38. (2) [általános közüzemi szerződés felmondása] és (4) [egyedi közüzemi szerződés felmondása] bekezdésben meghatározott esetben az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség, a 38. (5) bekezdésben meghatározott esetben [távhővel ellátott épületben lévő, külön
16 tulajdonban és használatban álló épületrészben a távhő igénybevétel megszüntetése] az épületrész tulajdonosa a távhőszolgáltatási közüzemi szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív előjelű széndioxidkibocsátáskülönbözet után díjat fizessen; i) rendeletben határozza meg a h) pont szerinti díj mértékét, esedékességét, a különbözet számításának, valamint a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatásnak a részletes szabályait. A h) pont szerinti díj alapja a helyi önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves széndioxidkibocsátási különbözet természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál. A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. E díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez a távhőszolgáltató és a 38. (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az épület tulajdonosa vagy tulajdonosi közössége, a 38. (5) bekezdésében meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóságnak. 4. A módosítással a Kormány felhatalmazást kap a központi fűtés és melegvízszolgáltatás feltételeinek, a jogviszonyban lévők jogaira, kötelezettségeire, a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó szabályok megállapítására. A távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendeletét érintő változások: 1. Ha a kérelmező a távhőtermelő létesítmény létesítési és a távhőtermelői működési engedély iránti kérelemhez az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát nem csatolja, a Hivatal az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet. 2. Ha a távhőszolgáltató vagy képviselője az előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez a 2. mellékletben meghatározott 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot nem csatolja, a Hivatal az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet. 3. Ha a kérelmező a vezetékjogi engedély iránti kérelemhez a 2. mellékletben meghatározott tulajdoni lap másolatokat és a földhivatali térképmásolatokat nem csatolja, a Hivatal az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet. A Ket. 36. (2) bekezdésének megfelelően az ügyfél igazolhatja az ügy elbírálásához szükséges adatokat, de ennek hiányában az eljáró hatóságnak kell beszereznie azokat más szervek nyilvántartásaiból. 4. A Hivatal a Tszt. szerint nyilvánosan közzéteendő vagy közzétehető határozatait [engedélyeket, engedély-módosításokat, engedély-visszavonásokat] a jogerőre emelkedéstől számított 15 nap helyett 10 munkanapon belül teszi közzé. 5. A hirdetményre vonatkozó szabályok változatlanok maradnak:
17 11. A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindításáról való hirdetményi úton történő értesítés és a döntés hirdetményi úton történő közlése esetén a hirdetményhez mellékelni kell a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltüntető nyomvonal rajzát. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosítását leginkább a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LVI. törvény) és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.), valamint a Ket.-novella indokolta. A Szolgtv. kihirdetésével a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben szabályozott kérdések a közösségi jog szerint nem csupán az Európai Unió, hanem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok vonatkozásában is relevánsak, így szükségessé vált az Lt. ilyen irányú kiigazítása. A 2009. évi LVI. törvény szerint a légiközlekedési szakkérdésben eljáró szakértői tevékenység bejelentés alapján folytatható, amennyiben a bejelentő rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az Irányelv átültetésénél a légiközlekedési jogszabályok terén az Európai Bizottság állásfoglalást adott ki Magyarország részére, amelynek értelmében a légiközlekedésben érintett képzések jelentős része, illetve egyes szolgáltatások nem esinek az Irányelv hatály alá (például a légijármű-vezetők, hajózó mérnök, hajózó navigátor képzése). Magyarország a Szolgtv.-ben határozta meg, hogy mely képzések, Illetve szolgáltatások tartoznak az Irányelv hatály alá, amelyek a következők: a) a légiutas-kísérők szakirányú földi kiképzése, b) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása, c) légijármű bérbeadása, d) az Lt. 20/A. -a szerinti szakértői tevékenység, valamint e) a c) pont szerinti tevékenységet folytatók képzése. Az Lt.-ben szabályozott egyes tevékenységek a 2009. évi LVI. törvény hatálya alá tartoznak. A 2009. évi LVI. törvény értelmében a letelepedettek vonatkozásában előírt engedélyezési rendszer szabályait a tevékenységek határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell. E rendelkezés megjelenítésére azért van szükség, mert a 2009. évi LVI. törvény értelmében, ha az
18 ágazati jogszabály kifejezetten eltérően nem rendelkezik erről, úgy kell tekinteni, hogy az adott tevékenység szabadon, azaz engedély és bejelentés nélkül folytatható. Az Lt. felülvizsgálata figyelemmel volt a jogorvoslati fórumrendszert érintő alkotmánybírósági gyakorlatra: a szervezeti elkülönültség követelményének való megfelelés érdekében is eszközöl módosításokat az Lt. módosítás (például a konzuli törvény kapcsán), valamint a fellebbezés kizárására vonatkozóan is. A 90/2007. (XI. 14.) AB határozat megsemmisítette a Ket. azon rendelkezését, amely alapján a fellebbezés kormányrendeletben is kizárható volt. Ha a fellebbezés kizárása valamely szempontra tekintettel továbbra is szükséges, a hivatkozott AB határozattal összhangban a kizárás törvényi szinten történik. A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok megállapításáról szóló 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet) a légiközlekedési hatóság ellen zárta ki a fellebbezést, e rendelkezések törvényi szintre kerülnek. A 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet tekintetében a légiközlekedési hatóság a meghirdetett, kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazásról nem 60 napon belül, hanem 45 munkanapon belül dönt. A 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 4. -ának (2) bekezdése, valamint a 8. -ának (3) bekezdése az eljárási határidők tekintetében a következők szerint módosul: 4. (2) A kihasználatlan korlátozott légiközlekedési jog igénybevételére elsőként benyújtott kérelemről annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a légiközlekedési hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. Más közösségi légifuvarozó az elsőként benyújtott kérelemről szóló tájékoztatás közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be kérelmet ugyanezen légiközlekedési jog igénybevétele iránt. A légiközlekedési hatóság a határidőig beérkezett valamennyi kérelemről tájékoztatást tesz közzé a honlapján. 8. (3) A felülvizsgálatra irányuló kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a légiközlekedési hatóság a felhatalmazás jogosultját a felülvizsgálatról értesíti, és a felülvizsgálatról szóló tájékoztatást tesz közzé honlapján. Más közösségi légifuvarozó a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be kérelmet ugyanezen korlátozott légiközlekedési jog igénybevétele iránt. Ezt követően a felülvizsgálatra a 4-6. -ban foglalt előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet) felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, de a Ket. novellával összefüggésben a következő módosításokat végeztük el: 2. (3) bekezdése a következő rendelkezés lép: (3) Működő állami repülőtéren nyilvános repülőtéri szektor létesítésére a közlekedésért, felelős miniszter ad engedélyt.
19 A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet a következő 3/A. -sal egészül ki a Ket. 36. (2) bekezdésére figyelemmel, hogy az ügyfél igazolhassa az ügy elbírálásához szükséges adatokat, de az eljáró hatóság ennek hiányában is beszerezze azokat más szervek nyilvántartásaiból. 3/A. (1) Ha a cégnyilvántartásban szereplő kérelmező a jogszerű működését a kérelemhez benyújtott cégkivonattal nem igazolja, a légiközlekedési hatóság az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető szervet. (2) Ha a kérelmező a kérelemhez a tervezett repülőtér zajgátló és biztonsági védőövezetén belül lévő ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát nem csatolja, a légiközlekedési hatóság az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet. 3. (8) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a véleményével ellátott kérelmet az előterjesztéstől számított 45 munkanapon belül a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez, illetve a honvédelmi miniszterhez továbbítja. A kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő A Ket.-novella szerint, ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet az elektronikus utat nem zárja ki, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha egyébként ez értelmezhető az adott eljárásban. Ennek megfelelően minden egyes hatósági eljárásfajtában felül kellett vizsgálni azt, hogy a technikai feltételek adottake arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás biztosítható-e az egész eljárásban vagy egyes eljárási cselekmények vonatkozásában. A felülvizsgálat alapján 2009. október 1-jétől az Lt. alapján a következő ügyekben az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani: a) légijármű lajstromba vétele, b) légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása, c) légijármű üzemben tartási engedély kiadása és módosítása, d) a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása, e) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz szerinti karbantartó oktató szervezetek jóváhagyása, f) légijármű típusalkalmassági vizsgálata, g) légijármű légialkalmassági felülvizsgálata, h) légijárművet terhelő jelzálogjog és egyéb jog bejegyzése, i) szakszolgálati engedély kiadása, módosítása, hatályának meghosszabbítása, j) a léginavigációs szolgálatok tanúsítása a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, k) üzemben tartók műszaki dokumentációjának jóváhagyása, l) földi kiszolgálási engedély kiadása, m) a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata, n) repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kiadása,
20 o) zajgátló védőövezet kijelölése, p) a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása. Az elektronikus utat kizáró módosítás indoka az, hogy az eljárás során benyújtandó anyagok (eredeti okiratok, nagy terjedelmű mellékletek, térképek, kézikönyvek) jellegére figyelemmel jelenleg még időelőtti az elektronikus kapcsolattartás bevezetése.