20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez

* * * AUTOMATIZÁLÁSI TECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 09 5 3129 16 3 0 01 2. Szakképesítés megnevezése: Automatizálási technikus (gépipari szakirány) 1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás II. A szakképesítés munkaterülete A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3117 Automatizálási és gépüzemeltető technikus 8229 Automata gyártórendszerek üzemeltetője 7439 NC, CNC karbantartó 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3117 Gépésztechnikus 3129 Hidraulikus és pneumatikus gépész vezérlő technikus 3142 Diszpécser 3159 Egyéb üzemfenntartási foglalkozások 3191 Újítási műszaki ügyintéző 3199 Egyéb műszaki ügyintéző 7439 Egyéb gépek és berendezések szerelői, karbantartói 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása - Irányítja és ellenőrzi a hagyományos és automatizált gépek és berendezések üzemeltetését, karbantartását és javítását. - Mérnöki irányítással fejlesztési, tervezési munkálatokat végez, részt vesz az új technológiák bevezetésében. - Megtervezi és megszervezi a karbantartás, javítás folyamatát, ezekhez technológiai dokumentációt készít. - A gépek, berendezések működési paramétereit önállóan korszerű diagnosztikai műszerekkel méri, ezek eredményéről jegyzőkönyvet készít. - Magas automatizáltsági fokú berendezéseket üzemeltet. - Megvizsgálja a gépet, feltárja és behatárolja a hiba helyét és kiterjedését, intézkedik a hiba elhárítására. - Szétszereli a gépet, a szerkezeti egységeket, kicseréli vagy kijavítja a hibás alkatrészeket, majd összeszereli a szerkezeti egységeket, illetve a gépet. - A gép szerkezeti egységeinek javítása során szereli, javítja a mechanikus, hidraulikus és pneumatikus egységeket, az elektronikus vezérlések egyszerűbb meghibásodásait elhárítja. - A gépeket és szerkezeti egységeket a szét- és összeszerelés, javítás után kipróbálja, üzembe helyezi a gépet.

III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása - Egy tervezett vállalkozás beindításának hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése. - Egyéni vállalkozás esetén az érvényes rendeletek figyelembevételével elvégzi az adózással kapcsolatos adminisztrációkat, pénzügyi teendőket. - Állandóan figyelemmel kíséri a piackutatás eredményeit, a kereslet-kínálat alakulását, a banki közleményeket. - Az adott munkahelyre vonatkozó kollektív szerződés ismerete és betartása. - Közreműködik a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervezetek munkájában, illetve igénybe veszi segítségüket egyéni és közösségi problémák megoldásában. - A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek ismeretében szervezi saját és beosztottjai munkáját. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása - A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása. - A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása. - A saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása. - A szerelési technológiák, munkafolyamatok végzése során az általános és a speciális biztonsági előírások alkalmazása. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása. - A tűzvédelmi berendezések (tűzcsapok, tűzoltó készülékek stb.) elhelyezésének és működésének ismerete. - A kézi tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása. - A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete és betartása. - Az alkatrészek tisztítása során alkalmazott tisztítószerek tulajdonságainak ismerete. - Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata. - A munkahelyre vonatkozó érintésvédelmi előírások betartása. - A feszültségmentesítés, az esetleges sérültnek az áramkörből történő kiszabadítási módjának ismerete. - A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a segélynyújtó szolgálat értesítése. - Közreműködés a balesetek körülményeinek kivizsgálásában. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása. - A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok, segédanyagok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. A keletkező hulladékok, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása. - A zaj- és levegőszennyezés csökkentése, porelszívás alkalmazása. 3. Műszaki dokumentációk összeállítása, illetve felhasználása - Gépelemek, gépegységek, szerkezetek különféle rendeltetésű rajzainak készítése az érvényes MSZ MSZ-EN szabványok előírásai szerint, a rajzdokumentációk elemzése - Hidraulikus, pneumatikus és elektronikus vezérlések kapcsolási rajzainak elkészítése, a kapcsolási rajzok elemzése - Anyagszükséglet meghatározása. - A gépelemek, gépegységek, szerkezetek és vezérlések szerelési, javítási, karbantartási folyamatának megtervezése, ezek technológiai dokumentációinak elkészítése és felhasználása. - A gépkönyv (kezelési, szerelési, karbantartási útmutatás) összeállítása, illetve használata. 4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezése - Kisebb tervezési feladatoknál a szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti megoldás kiválasztása. - A szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételek elemzése, értékelése, nagyságuk meghatározása. - Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek jellegének, valamint az alkalmazni kívánt anyagok szilárdsági és

keresztmetszeti jellemzőinek ismeretében a szerkezet geometriai méreteinek meghatározása, a szabványos elemek kiválasztása. - Teljesítmény meghatározás, az alkalmazható villamos, vagy egyéb hajtásrendszer kiválasztása. 5. Vezérlések tervezése, szerelése - Egyszerűbb vezérlési feladatok elemzése. - A vezérlési feladat elvégzésére alkalmas vezérlőkörök tervezése, a kapcsolási rajz elkészítése. - PLC programok készítése. - Számítógéppel vagy mikroprocesszorral vezérelt rendszer tervezése. - Szabványok és katalógusok felhasználásával a vezérlési feladat elvégzéséhez szükséges szerkezeti elemek kiválasztása. - A vezérlések kapcsolási terveinek tanulmányozása, az alkalmazott szerelési technológia megválasztása. - A szerelés technológiai dokumentációjának összeállítása, a szükséges segédanyagok, szerszámok, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztása. - A szerelési műveletek elvégzése, a vezérlés élesztése, beüzemelése. 6. Üzemeltetés, karbantartás, javítás - Magas automatizáltsági fokú gépek és berendezések üzemeltetése. - A gépek, berendezések teljes működésvizsgálata üzemelési állapotban. - A mechanikus működés ellenőrzése és felülvizsgálata. - A pneumatikus, hidraulikus és elektronikus vezérlések működésének ellenőrzése és felülvizsgálata. - A gépek villamos biztonságának ellenőrzése. - A hatáskörébe tartozó szerszámok, erő-, munka- és szerszámgépek, valamint berendezések karbantartási ciklusának tervezése, a karbantartás megszervezése. - Az időszakos vizsgálatok elvégzése, az előírt beállítások, alkatrészcserék elvégzése. - A gépek és szerelvények, szerkezeti egységek szét-, illetve leszerelésének irányítása, illetve elvégzése. - A hibák megállapítása, az üzemzavarok és hibák behatárolása. Az okok elemzése, a hibaelhárítás módjának meghatározása. - Az alkatrészek javítása, illetve cseréje. - A szerkezeti elemek illesztése, beállítása. - A szerelvények összeszerelése, a gép beállítása, a működés ellenőrzése. - Üzemzavar esetén a hiba okának feltárása, a szükséges szétszerelési munkák elvégzése, a meghibásodott alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés, próbaüzemeltetés, a helyes működés beállítása. - A karbantartási és javítási munkák bizonylatolása. 7. Szerelés - A dokumentációk tanulmányozása, az alkalmazandó szerelési technológiák megválasztása. - A szerelés műveleti sorrendjének összeállítása, dokumentálása. - A szükséges segédanyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök szakszerű használata. - A technológiai sorrend figyelembevételével a szerelési műveletek elvégzése. - A geometriai méretek, az alakhelyesség és a helyzetpontosság ellenőrzése, minősítés. - Végellenőrzés, próbaüzemeltetés, üzembe helyezés, minősítés. 8. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában - Alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel. - Működésvizsgálat. - Gépek, berendezések működési paramétereinek mérése korszerű diagnosztikai műszerekkel. - Anyagvizsgálati mérések elvégzése. - A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése. - Minőségbiztosítás és a termékmegfelelőség tanúsítása. III/2. Követelmények 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

A munka világában sikeres vállalkozói tevékenység kifejtése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell: - a gazdasági, a pénzügyi és a jogi alapfogalmakat; - a vállalati és a vállalkozási formákat; - a piaci igény felmérésének eszközeit, lehetőségeit; - a vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit; - a legfontosabb adójogszabályokat; - a vállalkozói szerződések tartalmát és formáját; - a kereslet-kínálat összefüggéseit; - a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket; - a vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó tényezőket; - a munkahelyszervezés módszereit; - a minőségszabályozó folyamatokat; - az anyaggazdálkodás folyamatait, a folyamatos anyagellátás feltételeit; - a létszámelemzés módszereit és mutatóit; - a költségcsökkentés aktív és passzív módszereit; - számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának legfontosabb követelményeit; - a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelességeit; - az alapvető vezetési, irányítási módszereket; - a tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetésének módszereit. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása A balesetmentes, környezetkímélő munkavégzés érdekében az általános munka-, környezet- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell: - a munkahely kialakításának alapvető ergonómiai szempontjait; - a különböző (előkészítési, gyártási, szerelési stb.) munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló baleseti veszélyeket, azok megelőzésének, illetve elhárításának lehetőségeit; - a különböző tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyekre vonatkozó speciális tűzvédelmi előírásokat; - a mérgező, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolására, kezelésére vonatkozó speciális előírásokat; - a villamos áram élettani hatásait, az áramütés elleni védekezés speciális szabályait és a szükséges intézkedéseket a villamos áram által okozott baleseteknél; - a szakterületre, a konkrét munkahelyekre, az egyes technológiákra jellemző környezetszennyezési forrásokat és a környezetszennyezést megakadályozó, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket; - az észlelt baleseteknél, tűzeseteknél vagy rendkívüli környezetszennyezéskor alkalmazandó intézkedéseket. 3. Műszaki dokumentációk összeállítása, illetve felhasználása A műszaki dokumentáció céljának megfelelő szabványos ábrázolási mód kiválasztása, elkészítése és a meglévő rajzok értelmezése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell - a géprajzi ábrázolás érvényes szabványait, - a felvételi vázlatkészítés szabályait, - a technológiai dokumentációkban alkalmazott szabványos jelképes jelöléseket, - a kinematikai vázlatkészítés szabályait, - az automatikában használatos szabványos jelképes jelöléseket, - a hidraulikus, pneumatikus, elektronikus, villamos kapcsolási rajzok készítésének szabályait, az alkalmazott szabványos jelképes jelöléseket, - a rajzeszközök használatát, - a számítógéppel támogatott szerkesztői (CAD) programok kezelését. A technológiai dokumentáció elkészítése és a meglévő dokumentációk értelmezése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell: - a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit, - a gépkönyv összeállításának szabályait, - a technológiai dokumentációk elkészítését segítő számítógépes programok kezelését (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, projekt-tervező...). 4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezése - A gépelemek főbb csoportjainak ismeretében az idevonatkozó szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő anyag- és szerkezeti megoldás kiválasztása.

- A terhelt elemek szilárdsági és geometriai méretezése. - A gyártáshoz, szereléshez, üzemeltetéshez szükséges műszaki rajzok és utasítások értelmezése. - A szerelés és üzemeltetés során felmerülő konstrukcióváltoztatási javaslatok kidolgozása. A fenti tervezési folyamat elvégzéséhez alkalmazás szintjén ismerni kell - a különböző rendeltetésű - az alábbi fő csoportokba tartozó - gépelemek, szerkezetek, kötések jellemző igénybevételeit és szilárdsági méretezési eljárásait: = kötőgépelemek, kötések, = tengelyek és csapágyazásuk, = tengelykapcsolók, fékek, = mozgásakadályozók, szakaszos mozgatók, = rugók, lengéscsillapítók, = csövek, csőszerelvények, = súrlódásos hajtások, = kényszerkapcsolatú hajtások, = bütykös- és karos mechanizmusok, = különféle hajtóművek; - a szerkezeti anyagok tulajdonságait, szilárdsági jellemzőit; - a szerkezeti elemek igénybevétele, valamint ezek következtében az anyagban ébredő feszültségek jellegének és nagyságának számítását; - a tervezést segítő számítógépes felhasználói programokat; - az érvényes géprajzi szabványokat; - a működés közben fellépő dinamikus hatások csökkentésének lehetőségeit. 5. Vezérlések tervezése, szerelése - A hidraulikus és pneumatikus, az elektronikus, valamint az elektrohidraulikus és elektropneumatikus vezérléstechnikai elemek ismeretében az egyszerű vezérlési feladatnak megfelelő szerkezeti, illetve kapcsolási rendszerek kiválasztása, megtervezése. - A vezérléshez szükséges műszaki rajzok és utasítások elkészítése. - A szerelés és üzemeltetés során felmerülő konstrukcióváltoztatási javaslatok mérlegelése és átvezetése. A fenti tervezési folyamat elvégzéséhez az alkalmazás szintjén ismerni kell - a különböző rendeltetésű - az alábbi fő csoportokba tartozó - vezérléstechnikai elemek működését, üzemeltetésük jellemző paramétereit: = állandó- és változtatható geometriai térfogatú szivattyúk, = hidraulikus tápegységek, = forgó, valamint az alternáló és szöglengő hidromotorok, = hidraulikus hengerek, = hidraulikus energiatárolók, = kompresszorok, levegőelőkészítő egységek, = forgó, valamint az alternáló és szöglengő légmotorok, = léghengerek, = útirányítók, nyomásirányítók, áramirányítók, = hidropneumatikus rendszerek, = elektronikus tápegységek, = elektronikai alkatrészek, = automatikai elemek, (érzékelők, távadók, jelformálók, átalakítók, erősítők...) = digitális áramkörök, = mikroprocesszorok, mikroszámítógépek alapjai, = villamos hajtások elemei, = elektrohidraulikus és elektropneumatikus irányító és átalakító elemek, - az ütemdiagramok, kombinációs és szekvenciális hálózatok tervezésének módszereit. A dokumentáció tanulmányozása alapján a műszaki felkészültségtől függően a helyes szerelési technológia megválasztása, a szükséges segédanyagok, gépek, szerszámok, mérő- és ellenőrző eszközök előírása érdekében - tudja megválasztani a vezérlési kapcsoláshoz alkalmazandó szerelési módszert, - tudja mérlegelni a szerelési szempontokat, - tudja jellemezni a szerelésnél alkalmazott segédanyagokat, gépeket, szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket,

- a szerelés jellegétől függően tudja megszervezni a szerelési folyamatot, a módszeres hibakeresést, szakszerűen elvégezni a szerelési, javítási, karbantartási műveleteket, - tudja elvégezni a szerelés közbeni ellenőrzéseket, - tudja elvégezni a vezérlés élesztését, beüzemelését. 6. Üzemeltetés, karbantartás, javítás - Üzemzavar miatti gépállások csökkentése érdekében: = tudja meghatározni a gép, berendezés, szerszám, vezérlés és az energiarendszer tényleges üzemi viszonyainak hatását a karbantartási ciklus alakulására, = tudja megtervezni és ütemezni a szükséges karbantartási munkákat, = tudja felmérni a karbantartási és javítási munkák várható anyag-, segédanyag- és szerszámszükségletét, = tudja a gépek, berendezések, szerszámok, vezérlések helyes működését ellenőrizni; tudja elvégezni a szükség szerinti, hatáskörébe tartozó javításokat, beszabályozásokat. - Üzemzavar esetén = a rendelkezésre álló eszközök segítségével tudja behatárolni az üzemzavar okát, a meghibásodás helyét, = tudjon intézkedni az üzemzavar elhárítás érdekében, = a hatáskörébe tartozó hibákat tudja kijavítani, = tudja a javítás utáni próbaüzemeltetést végrehajtani, a helyes működést beállítani. - A karbantartási és a javítási munkák bizonylatolása. 7. Szerelés - A dokumentáció tanulmányozása alapján a helyes szerelési technológia megválasztása, a szükséges segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök szakszerű használata érdekében: = tudja jellemezni a szerelésnél alkalmazott segédanyagokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket, = tudja mérlegelni a szerelési szempontokat, = a szerelés jellegétől függően tudja megszervezni a munkafolyamatot és szakszerűen elvégezni a szerelési műveleteket, = tudja elvégezni a szerelés közbeni ellenőrzéseket, a szükséges statikus és dinamikus kiegyensúlyozásokat, = tudjon elvégezni egyszerű kézi- és gépi forgácsolási műveleteket, = ismerje az anyagmozgatás módszereit és eszközeit. - A helyes végellenőrzés, kipróbálás, üzembe helyezés, minősítés érdekében: = tudja kiválasztani és szakszerűen használni a készreszerelt gyártmányok, szerkezetek, berendezések előírt jellemzőinek vizsgálatához szükséges mérő- és ellenőrző eszközöket, = tudja a működési próba során felmerülő anyag-, gyártási és szerelési hibákat megkülönböztetni, = tudjon javaslatot tenni az esetleg felmerült hiba kiküszöbölésének módjára, = tudja a felmerült kisebb hibákat javítani, = tudja az üzemeltetési adatokat dokumentálni. 8. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában - Az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása érdekében tudja - az előírt pontosság függvényében - a mérőeszközt, mérőműszert, illetve idomszert megválasztani, a mérést végrehajtani. Ennek érdekében: = tudja jellemezni és használni a hosszmérő eszközöket (mérőhasáb készlet, tolómérő, mikrométerek, indikátorok, optikai hosszmérő eszközök, pneumatikus hosszmérők, villamos hosszmérők, = tudja jellemezni és használni a szögmérő eszközöket (szögmérőtestek, szögmérőlap készlet, állítható szögmérő, szinuszvonalzó), = tudja ellenőrizni a gépelemek jellemző méreteit menetek, kúpok, fogaskerekek esetében, = tudja összeállítani a mérési elrendezést az alak-, helyzet, illetve az összetett alak- és helyzetméretek meghatározásához, = tudja összeállítani a mérési elrendezést az alak-, helyzet, illetve az összetett alak- és helyzetméretek meghatározásához, = ismerje a kontaktusmentes méret- és minőségellenőrzés korszerű módszereit. - A szerkezeti anyagok ellenőrzése érdekében: = ismerje a technológiai vizsgálatokat, a használatos mérőberendezéseket = tudja elvégezni az alapvető anyagvizsgálati méréseket.

- A gyakorlatban általánosan használt legjellemzőbb alapgépek minősítéséhez ismerje a főbb géptípusok működési elvét, jellemző paramétereit, azok befolyásoló tényezőit, a minősítésükhöz használható mérőberendezéseket és eszközöket, ezek szakszerű használatát. Tudja elvégezni az alábbi méréseket = körforgó szivattyúk, ventilátorok vizsgálata, = dugattyús kompresszorok vizsgálata, = motorok mérése fékpadon, jelleggörbe felvétele, = szerszámgépek pontossági vizsgálatai, = hajtóművek terhelhetőségének vizsgálata. - A technológiai folyamatok által előírt paraméterek betartása, ellenőrzése, irányítása érdekében: = ismerje a nyomás, a hőmérséklet, az áramló mennyiség, a viszkozitás, a nedvességtartalom, a szint mérésére alkalmas mérőműszerek használatát, = ismerje az egyes paraméterek állandó értéken tartásához szükséges vezérlési körök működését. - A technológiai folyamat gépeinek villamos meghajtásához szükséges gépek működtetéséhez = ismerje a villamos áramkörök jellemző paramétereinek mérési módjait, = tudja az egyszerűbb villamos mérések elvégzéséhez szükséges mérőeszközök bekötését, = ismerje az egyenáramú, váltakozó áramú motorok, transzformátorok működését, jellemző paramétereik mérésének módjait. - Az irányítási művelet jellemző paramétereinek beállítása, a folyamat ellenőrzése, beszabályozása érdekében = ismerje az irányítási művelet célját, működését, = az irányítási folyamat jellemző paramétereinek mérését, jellemző karakterisztikáinak felvételét, = tudja elvégezni a szabályozók illesztését, = ismerje a szabályozási körök vizsgálatának módszereit. - A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése; a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése érdekében: = ismerje a mérési jegyzőkönyvekre vonatkozó tartalmi előírásokat, = tudja a mért jellemzőket a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni, a szükséges számításokat elvégezni, = tudja a mért, illetve számított eredményeket a műszaki dokumentációban szereplő értékekkel összehasonlítani, = ismerje a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítési szempontjait, a termékmegfelelőségi tanúsítás előírásait. IV/1. A szakmai vizsga részei IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Gépészeti ismeretek 180 perc. - Automatika 180 perc. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Gépészeti ismeretek. - Automatika. - Gazdasági, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek. c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Műhelygyakorlatok - Gépszerelés 300 perc. - Vezérlések szerelése 300 perc. Mérések, vizsgálatok - Anyagvizsgálati és geometriai mérések 180 perc. - Működési paraméterek diagnosztikai mérése 180

perc. IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 1. Az írásbeli vizsga tartalma a) A gépészeti ismeretek vizsgatárgy tartalma A mechanika, a gépelemek, a géptan, a megmunkáló gépek és az anyag- és gyártásismeret témakörébe tartozó ismeretek gyakorlati alkalmazása komplex rajzos, számításos feladatok formájában b) Az automatika vizsgatárgy tartalma A hidraulika, pneumatika, elektrotechnika, elektronika és irányítástechnika témakörökbe tartozó ismeretek gyakorlati alkalmazása kapcsolási vázlatos, számításos feladatok formájában. 2. A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolni - A Gépészeti ismeretek vizsgatárgyban az alábbi három témakörben feltett egy-egy kérdésre kell válaszolni: a) gépelemek jellemzői, méretezési alapelvei, b) gépek szerkezete és működése, c) anyag- és gyártásismeret. - Az automatika vizsgatárgyban az alábbi témakörökből felépített három kérdést tartalmazó tételekből kell felelni a) irányítástechnika, b) hidraulikus és pneumatikus rendszerek, c) villamos gépek és készülékek, d) elektronikus elemek, áramkörök, e) vezérlések tervezése, f) számítástechnikai alapfogalmak. - A gazdasági, munkajogi, munka- és környezetvédelmi alapismeretek vizsgatárgyban az alábbi két témakörben feltett egy-egy kérdésre kell válaszolni a) munkajogi, vállalkozói, gazdasági, vezetési és szervezési ismeretek, b) munka- és környezetvédelmi ismeretek. 3. A gyakorlati vizsga tartalma - A műhelygyakorlatok vizsgatárgyban az alábbi két munkaterületen komplex szerelési tevékenységet kell elvégezni: a) gépszerelés - egyszerű szerkezet rajzdokumentációja alapján a szerelés, javítás technológiai tervezése, a szerelési, javítási műveletek elvégezése, - a szereléshez szükséges kézi és gépi megmunkálások (utólagos illesztések módszere) elvégzése; b) vezérlések szerelése - egyszerű vezérlési feladathoz elektrohidraulikus, vagy elektropneumatikus vezérlés tervezése, a PLC program megírása, hidraulikus vagy pneumatikus vezérlések elemzése, jellemző paraméterek mérése, kiértékelése, hibakeresés, karbantartás, javítás. - A mérések, vizsgálatok vizsgatárgyban az alábbi két területen mérési, kiértékelési, dokumentálási tevékenységet kell elvégezni a) anyagvizsgálati és geometriai mérések, b) működési paraméterek mérése villamos jel feldolgozásával - szerszámgép pontossági vizsgálat, - örvényszivattyú jelleggörbe felvétele, - pneumatikus vagy hidraulikus rendszer jellemzőinek mérése stb. IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei a) Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már köztes vizsga formájában teljesítette, és ezt igazolni tudja. b) Felmentést kaphat egyes vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.

c) Felmenthető a gyakorlati vizsga egyes részei alól az a jelölt, aki adott vizsgarész tananyagát tartalmazó szakmában szakképesítéssel rendelkezik. IV/4. A vizsga értékelése a) Szakmai elméleti vizsga A vizsgarészek tantárgyait külön-külön terjedő osztályzattal kell értékelni. - Az írásbeli vizsgatárgyak értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egy-egy osztályzattal kell minősíteni. - A szóbeli vizsgatárgyakat egy-egy osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint - az írásbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni, - a szóbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni, - az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét a szóbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgatárgyak közül bármelyikre elégtelen osztályzatot kapott. b) Szakmai gyakorlati vizsga - A Műhelygyakorlatok vizsgatárgy feladatainak értékelési szempontjait a vizsgáztató intézmény szakmai munkaközössége állítja össze - különös tekintettel a pontosságra, szakszerű munkavégzésre, a munka megtervezésére, munka- és környezetvédelmi előírások betartására - és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A vizsgatárgy részeit a jóváhagyott értékelési szempontok alapján egy-egy osztályzattal kell értékelni. A részosztályzatok között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, a tantárgy vizsgáját eredménytelennek kell minősíteni. - A Mérések, vizsgálatok vizsgatárgy feladatainak értékelési szempontjait a vizsgáztató intézmény szakmai munkaközössége állítja össze - különös tekintettel a pontosságra, szakszerű munkavégzésre, a munka megtervezésére, munka- és környezetvédelmi előírások betartására - és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A vizsgatárgy részeit a jóváhagyott értékelési szempontok alapján egy-egy osztályzattal kell értékelni. A részosztályzatok között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, a tantárgy vizsgáját eredménytelennek kell minősíteni. A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a Műhelygyakorlat és a Mérések, vizsgálatok vizsgatárgyak súlyozott (60-40%) számtani átlagértékének alapján a kerekítési szabálynak megfelelően kell meghatározni. Eredménytelennek kell a gyakorlati vizsgát értékelni, ha egy tantárgy osztályzata elégtelen. c) A szakképesítő vizsga értékelése - Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette. - A szakmai elméleti és/vagy gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.