A klinikai fogászati higiénikusi tevékenység ántsz vonatkozásai Sira Emese Jogi szakokleveles közegészségügyijárványügyi felügyelő
???
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezeti felépítése
A Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti felépítése I.
A Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti felépítése II.
1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről (EüTv.) 3. a) beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy; b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak; c) egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége; d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;
e) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy törvényben meghatározott esetben az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, ideértve az ehhez kapcsolódó a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is; f) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;
h) orvostechnikai eszköz: minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag, szoftver vagy más termék ideértve az azok megfelelő működéséhez szükséges szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál, valamint a rendelésre készült eszköz, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszköz is, amely a gyártó meghatározása szerint emberen vagy emberből származó mintán történő alkalmazásra szolgál ha) betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése, hb) sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy kompenzálása, hc) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, illetve pótlása vagy módosítása, hd) fogamzásszabályozás céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése ilyen módon elősegíthető;
p) egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;
Az egészségügyi tevékenység végzésének feltételei I. EüTv. 110. (1) Egészségügyi tevékenység folytatásának formájától és módjától függetlenül e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. (2) Egészségügyi tevékenységet önállóan külön törvényben foglaltakra is figyelemmel az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység a (4), (4a), (10) és (10a) bekezdésben foglalt kivételekkel az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg.
Az egészségügyi tevékenység végzésének feltételei II. 2006. évi XCVII. Törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról 14/A. (1) Egészségügyi tevékenységet jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.
Az egészségügyi tevékenység végzésének feltételei III. 40/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 7. (1) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet a külön törvényben meghatározott szakképesítési és nyilvántartási feltételek mellett akkor jogosult, ha egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas. (2) Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor: a) szabadfoglalkozás keretében, b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, e) munkaviszonyban, f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, g) szolgálati jogviszonyban, h) egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként, i) önkéntes segítőként, j) egyéni cég tagjaként.
96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról Az egészségügyi szolgáltató elnevezése és tájékoztató táblája Működési engedélyhez kötött szolgáltatások Engedélyezési eljárás (működési engedély, átmeneti engedély, módosítás, visszavonás, szünetelés, bejelentés) Közreműködő részvétele az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során klasszikus közreműködő A szerződő felek a személyi és tárgyi feltételeket közösen biztosítják. Személyes közreműködő ( )a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató számára kizárólag az egészségügyi szolgáltatás személyi feltételeit biztosítja, ideértve a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettséggel rendelkező további közreműködőket is( ) Jogviszonyok: 2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 7. (2) b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, e) munkaviszonyban, j) egyéni cég tagjaként.
2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről A szabadfoglalkozás 8. (1) Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására. (2) A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó e tevékenységét az egészségügyi hatóság egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélye és amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nem követeli meg a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül végezheti. (3) A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi. (4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult. (5) A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet. Székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.
2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről 73 Betegápolás 7311 klinikai fogászati higiénia
60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 2. melléklet
20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről 4. (1) Az egészségügyi szolgáltató az e rendelet szerinti személyi és tárgyi feltételek biztosításával az ellátás szintjének megfelelő infekciókontroll tevékenységet folytat. (2) Alapellátás, illetve járóbeteg-szakellátás keretében egy szakmában ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató infekciókontroll tevékenysége legalább a fertőzések átvitelének megakadályozását célzó előírásoknak megfelelő fertőtlenítési gyakorlatot, így különösen kéz-, bőr-, eszköz- és felületfertőtlenítést, sterilanyag ellátást, az előírásoknak megfelelő kommunális és veszélyes hulladékkezelés írásban is szabályozott bevezetését foglalja magában. Az egészségügyi szolgáltatóknál egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók esetében az infekciókontroll területét érintő képzést és rendszeres továbbképzést kell biztosítani.
Sterilizáló berendezés használata: - Félévenként mikrobiológiai hatásfokának ellenőrzése - 3 évente időszakos műszaki felülvizsgálat elvégzése - Csomagolás - Sterilizálási napló naprakész vezetése
4/2009. (III. 17.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről Időszakos felülvizsgálat 27. (1) A 13. melléklet szerinti eszközöket az azokat felhasználó egészségügyi szolgáltató rendszeres időszakos felülvizsgálatnak köteles alávetni annak érdekében, hogy megfelelő információ álljon rendelkezésre a használat során bekövetkező állagromlásról, az eszköz dokumentációjában megadott előírások esetleges megváltozásáról, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos teljesítőképesség fennállásáról. (2) A felülvizsgálat gyakoriságát és a felülvizsgálattal kapcsolatos egyéb előírásokat a 13. melléklet határozza meg. (3) A felülvizsgálatot az ENKK által erre feljogosított szerv az ENKK által meghatározott és közzétett követelményrendszer alapján végezheti el. Egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése 28. (1) Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban együtt: egészségügyi államigazgatási szerv) a működési engedélyezési eljárás, valamint az egészségügyi szolgáltató rendszeres ellenőrzése során a rendelkezésre álló dokumentumok, jegyzőkönyvek megvizsgálásával ellenőrzi, hogy a felhasználó eleget tesz-e az egyes eszközök rendeltetésszerű és biztonságos teljesítőképességére vonatkozó követelményeknek, valamint azt, hogy van-e balesetfelelős kijelölve.
4/2009. (III. 17.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről II. 13. melléklet a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelethez - Időszakos felülvizsgálat I. Az időszakos felülvizsgálatra kötelezett termékek köre, a felülvizsgálat gyakorisága 1. Defibrillátor 1 évente 2. Nagyfrekvenciás sebészeti vágókészülék 1 évente 3. Inkubátor 1 évente 4. Altató-lélegeztető berendezés 1 évente 5. Műtőlámpa 1 évente 6. Dializáló berendezés 1 évente 7. Invazív és intervenciós rtg. Berendezések 1 évente 8. Műtőasztal 2 évente 9. Tonométer 2 évente 10. Röntgen átvilágító és felvételi munkahely 2 évente 11. Sebészeti képerősítő 2 évente 12. Műtéti és őrző monitor, EKG 2 évente 13. Lézer 2 évente 14. Invazív vérnyomásmérő és véráramlásmérő 2 évente 15. Gépi infúzió adagoló készülék 3 évente 16. Vérmelegítő készülék 3 évente 17. Sterilizáló berendezés 3 évente 18. Hálózati üzemű elektroterápiás készülék (stimulátor, nagyfrekvenciás készülék stb.) 3 évente 19. Orvosi gáz ellátó berendezés és teljes rendszer 3 évente 20. Képalkotó Ultrahang-diagnosztikai készülék 3 évente
1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 2. E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és a települési hulladéknak megfelelő hulladékok; b) veszélyes hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező veszélyes hulladékok a 18 01 06 kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek, a 18 01 08 kódszámú citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek és a 18 01 10 kódszámú fogászati célokra használt amalgám hulladékai; c) különleges kezelést igénylő (fertőző) 18 01 03 kódszámú veszélyes hulladékok: ca) azok a használt éles, hegyes eszközök, amelyek szúrt vagy vágott sérülést okozhatnak, fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek, (injekciós tűk, injekciós fecskendők tűvel, infúziós és transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák, tárgylemezek, egyéb eszközök), cb) vér és vérkészítmények, műtéti és más orvosi beavatkozások során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és szervmaradványok, váladékok, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagok, illetve azok maradványai, cc) a fertőző egységek és elkülönítők összes hulladékára, továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes és/vagy ellenálló mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok, amelyek a külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségek ellátása során keletkeztek. A vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, egyszerhasználatos ruhanemű és lepedő, tampon, katéter, vizeletgyűjtő tasak, protézis, inkontinencia betét, pelenka (kivéve az egészséges csecsemők pelenkái; illetőleg az átmenetileg inkontinenssé vált, vagy idős koruk miatt inkontinens ellátottak inkontinencia betétei) és egyéb hasonló betegellátási hulladékok, cd) légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei, ce) fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok tetemei, testrészei, ezek trágyája és alomja, cf) génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok, cg) citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök (ágynemű, ruhanemű, kötszer, kesztyű, vizeletgyűjtő tasak, infúziós üveg, egyéb eszközök); d) elsődleges csomagolás: a fertőző hulladékok gyűjtésére a keletkezés helyén alkalmazott doboz, zsák, tartály, amelynek belső felületével a fertőző hulladék érintkezik; e) másodlagos csomagolás: az elsődleges csomagolásban lévő hulladékok gyűjtéséhez, belső mozgatásához vagy szállításához alkalmazott konténer, doboz, láda, egyéb eszköz; f) újrahasznált edényzet: kiürített, tisztított és fertőtlenített rendszerint másodlagos csomagolás.
1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről II. 3. (1) Az egészségügyi intézményben keletkező hulladékokról az 1. számú mellékletben foglalt nyilvántartó lapot kell vezetni és megküldeni minden év január 10-éig a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal). (3) A humángyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésére a hulladékok jegyzékében foglalt besorolástól függetlenül a veszélyes hulladékokra vonatkozóan külön jogszabályban előírtak az irányadók. 4. (1) A települési hulladéknak minősülő hulladékot a külön jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni. (2) A 2. b) pontjában megjelölt hulladékok kezelésénél a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. (3) A 2. c) pontjában megjelölt hulladékok kezelésénél: a) az éles, hegyes eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni, b) a gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) színkódot és a 2. számú melléklet szerinti nemzetközi bioveszély jelet kell alkalmazni, c) kizárólag a 6. szerinti hulladékgyűjtő berendezések és eszközök forgalmazhatók és alkalmazhatók, d) a fertőző hulladékok hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtőkészülékben 0 5 C-on pedig legfeljebb 30 napig tárolhatók, e) lezárt elsődleges gyűjtőeszközöket kinyitni nem szabad, f) fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók, és ezen műveletek előtt a hulladék nem tömöríthető, g) fertőző hulladékot lerakóhelyre vinni nem szabad, ( ) (5) Az egészségügyi intézménynek, ha saját ártalmatlanító berendezéssel nem rendelkezik, a fertőző hulladék folyamatos elszállítására és ártalmatlanítására erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel szerződést kell kötnie.
A (veszélyes)vegyi anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSZ OTH engedély számmal és egészségügyi felhasználásra engedélyezett anyag Bejelentés az illetékes Népegészségügyi fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának ZÁRT tárolás, kármentőtálcán, szellőző helyiségben/ szekrényben A flakonon / tároló edényen a felbontás / oldat elkészítésének ideje és a felhasználhatóság idejének feltüntetése Biztonsági adatlapok Felhasználási útmutató kifüggesztése Kockázatbecslés (kémiai, munkahelyi) Eredeti csomagolásban tárolás (NEM élelmiszer tárolásra alkalmas edényzetben!!! pl.: NEM ásványvizes palack, NEM befőttes üveg, )
1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 30. (1) Az egészségügyi dokumentációt a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek, valamint a (7) bekezdés kivételével az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében amennyiben indokolt az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt a (3) bekezdés kivételével a nyilvántartást meg kell semmisíteni. (2) Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni. (3) Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére. (4) A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az (5) bekezdés kivételével a) a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (3) bekezdés szerinti levéltárnak, b) az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek158 kell átadni. (5) Amennyiben a dokumentációt kezelő jogutód nélkül szűnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el, a) a dokumentációt kezelő megszűnésének időpontját megelőző tíz évben keletkezett egészségügyi dokumentációt a feladatot ellátó szerv, b) az a) pont alapján átadásra nem kerülő egészségügyi dokumentációt a 30. (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő részére kell átadni. (6) A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak átadott egészségügyi dokumentációra e törvény előírásai értelemszerűen vonatkoznak.
A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Az emberi méltósághoz való jog 3. A kapcsolattartás joga 4. Az intézmény elhagyásának joga 5. A tájékoztatáshoz való jog 6. Az önrendelkezéshez való jog 7. Az ellátás visszautasításának joga 8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Az orvosi titoktartáshoz való jog 10. A beteg kötelezettségei +1. Panaszhoz való jog AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége 2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása 3. Az ellátás megtagadásának joga 4. Tájékoztatási kötelezettség 5. Dokumentációs kötelezettség 6. Titoktartási kötelezettség 7. Az egészségügyi dolgozók védelme 8. A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség 9. Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!