III. Mutató. Irodalomjegyzék 427 III. MUTATÓ. IRODALOMJEGYZÉK Megjegyzés: Az irodalomjegyzék csak az I VI. fejezetben és a Függelék I. részében hivatkozott (történeti adatokat tartalmazó) munkákat sorolja föl. Az egyes intézményekre, illetve egyes személyekre vonatkozó szakirodalmi munkák bibliográfiai adatai az adattár vonatkozó részeiben találhatók meg. Alexits Gy. (1954): Az akadémia 1953. évi könyvkiadásáról. Akad. Értes., 61, 4 9. Anonim (1841): Az ásványtudományról. Tud. Gyűjtem., 25(4), 72 78. Anonim (1931): Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Kiadványai, II. ciklus 1. füzet. Budapest: Kir. M. Egy. Nyomda. Anonim (1949): A földtan alsó és középfokú tanításának kérdése. Földt. Közl., 79, 126. Anonim (1952): Társulati ügyek. Földt. Közl., 82, 429. Anonim (1972): Megalakult a Magyarhoni Földtani Társulat Ásványgyűjtő Klubja. Földt. Közl., 102, 377. Baksa Cs. (1985): Koch Sándor: Magyarország ásványai [könyvismertetés]. Földt. Közl., 116, 316 317. Ballagi A. (1884): Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. Archaeol. Értes. (Új Foly.), 3, 201 392. Balogh K. (1974): Dr. Földvári Aladár emlékezete. Földt. Közl., 104, 372 380. Bányai B., Tóth P. & Zsámboki L. (1984): Athanasius Kircher (1602 1680) Mundus subterraneus c. művének magyarországi vonatkozásai. In: Zsámboki L. (szerk.): Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 2, 223 276. Beck M. (1991): 150 év a tudomány és művelődés szolgálatában. Magy. Tud., 46, 618 627. Beck M. (1998): Tudományos mozgalmak. Nyolcvan év hazai természettudományos művelődéstörténete. Term. Világa, 129, 531 534. Benedek K. (1942): A jénai Ásványtani Társaság magyar tagjai. Budapest: Danubia Könyvkiadó. Beudant, F. S. (1822): Voyage minéralogique et geologique en Hongrie pendant l année 1818, 1 3. Paris: Verdière. Bidló G. (1992): Dr. Tokody László élete és munkássága. Földt. Tudtört. Évkv., 13, 43 46. Birkás G. (1948): Francia utazók Magyarországon. Acta Univ. Szeged., Sect. Philol., 16, 128 p. Bolsakov, O. G. & Mongajt, A. L. (1985): Abu-Hámid al-garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában. Budapest: Gondolat. Born, I. von (1772 75): Lithophylacium Bornianum, seu Index Fossilium. 1. köt. 1772, 2. köt. 1775. Prag: Gerle. Born, I. von (1774): Briefe über mineralogische Gegenstände auf seiner Reise durch das Temeswarer Bannat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Hungarn, an der Herausgeber derselben, Johann Jacob Ferber geschrieben. Frankfurt und Leipzig. Bredeczky, S. (1809): Reisebemerkungen über Ungarn und Galizien. Wien: Doll. Brückmann, F. E. (1728 1741): Epistola itineraria etc. I C. Wolffenbüttel. Bugyi B. (1970): Niels Stensen mineralógiai és geológiai tanulmányútja Magyarországon 1669-ben. Földt. Közl., 100, 110 111. Chyzer K. (1890): A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének története 1840-től 1890-ig. Sátoraljaújhely. Cserpák Gy. (2000): Gyűjtemény ellátási program a hazai általános és középiskolákban. Földt. Közl., 130, 148 149. Csiba, S. (1714): Dissertatio historico-physica de montibus Hungariae. Tyrnaviae: Typ. Acad. Csíky G. (1983): Luigi Ferdinando Marsigli, a magyar föld felfedezője (Emlékezés halálának 250. évfordulóján). Földt. Tudtört. Évkv., 9, 85 96. Csíky G. (1990): A XVIII. századi kolozsvári kémiai-kohászati iskola története. Földt. Tudtört. Évkv., 12, 37 46. Csíky G. (1994a): Az Erdélyi Múzeum Egyesület alapítása és működése. Studia naturalia, 4, 383 390. Csíky G. (1994b): A magyar természetvizsgálók szerepe a jénai Ásványtani Társaság alapításában s működésében és ennek hatása a magyar földtudományok kialakulására. Studia naturalia, 4, 409 417. Dana, E. S. (1892): The system of mineralogy. New York: Wiley. Divald K. (1917): A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyüjteményei. Budapest: MTA. Dudich E. (1997): Rövid Stenográfia. Földt. Közl., 127, 211 221. Dudich E., Székyné Fux V. & Dobos I. (1998): A Magyarhoni Földtani Társulat harmadik félévszázada. Budapest: MFT. Erdősi L. (1963): Wernher: De admiranda Hungariae aquis. Comm. Bibl. Hist. Med. Hung., 29, 103 168.
428 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Ernyey J. (1912): Természettudományi mozgalmaink a 17-18. században. Termtud. Közl., 44, Pótf., 113 129. Esmark, J. (1798): Kurze Beschreibung einer mineralogischen Reise durch Ungarn, Siebenbürgen und das Banat. Freyberg: Crazische Buchhandlung. Faller J. (1968): Köleséri Sámuel (1663 1732) élete és munkássága. Bány. Koh. L., Bány., 101, 647 656, 725 730. Fehér B. & Gimesi I. M. (2001): A magyarországi népszerűsítő ásványtani irodalom bibliográfiája 1980 2000. Miskolc: Magyar Minerofil Társaság. Fejér L. (1976): A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének hatása földtani tudományunk 1848 előtti fejlődésére. Földt. Tudtört. Évkv., 4, 13 22. Fejér L. (1979): A magyar földtani szaknyelv kialakulásának vázlatos története. Földt. Tudtört. Évkv., 7, 127 152. Fekete G.-né (1988): Az Akadémia 1831 1858 között alapított jutalomtételei és előzményei /MTA Könyvt. Kiadv., 21(96)/. Budapest: MTAK. Fekete G.-né (2000): A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. kötet. 1859 1900. Budapest: MTAK. Fichtel, J. E. von (1780): Beytrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen mit einem Anhange und beygefügter Tabelle über die sämmtlichen Mineralien und Fossilien dieses Landes.) Nürnberg. Földvári M. & Horváth R. (1994): Laboratóriumi, anyagvizsgálati tevékenység. In: Hála J. (szerk.): 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Tanulmányok. Budapest: MÁFI, 109 115. Földváriné Vogl M., Konda J., Nagy E. & Nagy L.-né (1969): A Földtani Intézet laboratóriumai. In: Fülöp J. & Tasnádi Kubacska A. (szerk.): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 266 274. Fráter J.-né (1974): A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854 1949 /MTA Könyvt. Kiadv., 70/. Budapest: MTA. Frivaldszky J. (2001): Fridvaldszky János SJ (1730 1784), a szerzetes, a tudós és a feltaláló. Kézirat. Fusán O. & Samuel, O. (1973): History of the Carpathian-Balkan Geological Association / Isztorija Karpato- Balkanszkoj Geologicseszkoj Asszociacii. Bratislava: Geologický Ústav Dionýza Štúra. Fülöp J. (1984): Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Fülöp J. & Tasnádi Kubacska A. (1969): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest: MÁFI. Gazda I. (2001): Értékőrző tudomány. Valóság, (5), 42 55. Gombocz E. (1914): A budapesti egyetemi botanikus kert és tanszék története. Budapest: Bp.-i kir. magy. Tud. Egy. Gombocz E. (1941): A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. Budapest: KMTT. Gömöri Gy. (1994): Angol és skót utazók a régi Magyarországon. Budapest: Argumentum. Grasselly Gy. (1976): A Geokémiai, Ásványtani és Kőzettani Tudományos Bizottság feladatai. MTA X. Oszt. Közlem., 9, 113 116. Grasselly Gy. (1978): Ásványtani, kőzettani és geokémiai helyzetkép 1973 1976. Geonóm. Bány., 11, 63 84. Győry T. (1936): Az Orvostudományi Kar története 1770 1935. Budapest: Kir. M. Egy. Ny. Hála J. (1992): Földtudományokkal kapcsolatos tanulmányok és adatok a Tudományos Gyűjteményben. Kézirat. Hála J., Németh T. & Terbócs A. (1998): Zay Sámuel élete és munkássága. Földt. Közl., 128, 629 646. Harmatta J., ifj. (1962): Die frühen Forschungsreisen Pál Kitaibels. I. Bot. Közlem., 49, 334 345. Hunter, W. (1803): Travels through France, Turkey, and Hungary to Vienna in 1792. To which are added several tours in Hungary in 1799 and 1800. London. Huszár T. (1995): A hatalom rejtett dimenziói. Budapest: Akadémiai Kiadó. Ilosvay L. (1930): Wartha Vince r. tag emlékezete. MTA Emlékbesz., 20(17), 39 pp. Jávorka S. (1957): Kitaibel Pál. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kaiser, W. (1989 90): Der Arzt Franz Ernst Brückmann (1697 1753) und seine ungarische Reise von 1724. Comm. Hist. Artis. Med., 125 132, 87 94. Kaiser, W. & Völker, A. (1981): Zur Mitgliederschafrt ungarländischer Wissenschaftler in der Academia Naturae Curiosorum. Comm. Hist. Artis. Med., 93 96, 93 111. Kálmán A. (1983): Megemlékezés Dr. Náray-Szabó Istvánról. Magy. Kém. L., 38, 306 310. Kázmér M. (1999): A magyar földtudományi szókincs eredete. Földr. Közlem., 123, 145 150. Kázmér M. (in prep.): Johannes Kentmann magyarországi ásványai 1565-ben. Kázmér, M. & Papp, G. (1999): Minerals from the Carpathians in an eighteenth-century British collection. Ann. hist.-nat. Mus. natl. Hung., 91, 5 36. Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.) (1994): Földünk hazai kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. /Studia naturalia, 4/. Budapest: MTM. Kiss Á. (1991a): Robert Townson (1762 1822) angol utazó látogatása Magyarországon és bányászati- geológiai megfigyelései. Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1989-ről, 623 629.
III. Mutató. Irodalomjegyzék 429 Kiss Á. (1991b): Egy XIX. századi angol utazó geológiai bányászati jellegű megfigyelései az alsómagyarországi bányavárosokban. Magy. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1989-ről, 631 639. Kleb B. (1983): Ásvány- és Földtani Tanszék a 200 éves Budapesti Műszaki Egyetemen. Földt. Kut., 26(4), 3 4. Koch A. (1885): Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvár. Koch A. (1895): Szabó József (1822 1894). Földt. Közl. 15, 273 301. Koch A. (1902): A Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves működésének története. Földt. Közl., 32, 165 187. Koch S. (1943): A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem ásványgyűjteménye. Földt. Értes., 8 (új f.), 16 22. Koch S. (1952): A magyar ásványtan története. Budapest: Akadémiai Kiadó. Koch S. (1964): A geo-tárgyak oktatásáról. Felsőokt. Szemle, (2). Koch S. (1966): Magyarország ásványai. Budapest: Akadémiai Kiadó. Koch S. (1979): Miller Ferdinánd: Bevezetés Magyarország és Erdély ásványországába című kéziratának ismertetése. Földt. Tudtört. Évkv., 7, 75 93. Koch S. (1987): Emlékezés. Budapest: ELTE TTK KISZ Biz. Komlóssy Gy. (1997): Magyarország Közép- és Kelet-Európa Európai Unió. Földt. Közl., 127, 229 238. Kosáry D. (1996): Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. Krenner J. A. (1966): Krenner József mineralógus élettörténete emberi egyéniségének megvilágításában. Kézirat, MTM Ásvány- és Kőzettára. Kriván P. (1968): Főtitkári beszámoló. Földt. Közl., 98, 468 476. Kriván P. (1976): Általános földtan Böckh Hugó tolmácsolásában. Földt. Közl., 106, 109 114. Kun B. (1990): 25 éves az Országos Érc- és Ásványbányák. Budapest: OMBKE. Le Calloc h, B. (1987): François Sulpice Beudant, Magyarország geológiai feltárásának francia úttörője. Földr. Múz. Tanulm., 4, 13 18. Lisztes E. (1986): A magyarországi földtantanítás története Mária Terézia uralkodásától az 1848/49. évi szabadságharcig. Földt. Közl., 116, 179 184. Lisztes E. (1990a): A hazai földtanoktatás az 1848/49. évi szabadságharctól 1945-ig [valójában az I. világháborúig]. Földt. Közl., 120, 103 107. Lisztes E. (1990b): Magyarország földtani oktatása az I. világháborútól napjainkig. Földt. Közl., 120, 261 268. Ludasi (1841): A földtan viszonyiról korunkhoz. Tud. Gyűjt., 25(1), 53 92. M. Zemplén J. (1961): A magyarországi fizika története 1711-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó. M. Zemplén J. (1964): A magyarországi fizika története a XVIII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó. Mauritz B. (1933): Krenner József emlékezete. MTA Emlékbesz., 21(18), 27 pp. Mauritz B. (1958): Liffa Aurél emlékezete. Földt. Közl., 58, 5 8. Morvai G. (1999): History of the Carpathian Balkan Geological Association. Acta Geol. Hung., 42, 109 225. Nádor Gy. (1954): Koch Sándor: A magyar ásványtan története. In: Nádor Gy. (szerk.): A tudománytörténet kérdései. Budapest: Akadémiai Kiadó, 109 114. Nagy B. (1996): Krenner József /A múlt magyar tudósai/. Budapest: Akadémiai Kiadó. Nagy K. (1957): A földtani anyagvizsgálat új útjai és eredményei. Földt. Közl., 87, 185 204. Nemecz E. (1967): A magyar földtan helyzete (elnöki megnyitó). Földt. Közl., 97, 297 301. Nemecz E. (1969): Koch-Sztrókay: Ásványtan I II. (könyvismertetés). Földt. Közl., 99, 108 110. Orsovai I. (1974): 150 éves a Lexicon Mineralogicum. Földt. Tudtört. Évkv., 2, 43 48. Pantó Gy. & Árkai P. (1998): Ásványtan, kőzettan és geokémia: a hazai kutatás helyzetképe. Földt. Közl., 128, 65 70. Papp F. (1938): Reichert Róbert emlékezete. Földt. Közl., 68, 17 29. Papp G. (1993): Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával). Technikatört. Szemle, 20, 95 128. Papp G. (1994): A magyarországi ásványgyűjtés rövid története. Studia naturalia, 4, 349 382. Papp, G. (1998): An ardent vulcanist from Hungary. Sketches to the scientific portrait of Johann Ehrenreich von Fichtel (1732 1795). In: Morello, N. (edit.): Volcanoes and History. Proceedings of the 20th INHIGEO Symposium. Napoli - Eolie - Catania (Italy). Genova: Brigati, 505 522. Papp G. (1999): A Kitaibel Klaproth vita és előzményei. Kézirat Papp, G. (2000): Early reports on meteorite falls in the Carpathian Basin. Acta Mineral-Petrogr., 41, Suppl., 85. Papp G. (2001): Pilsum új név a tellúr szinonimalistáján. Magy. Kém. Lapja, 56, 179 181. Papp G. (2002): A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok története /előkészületben a Studia naturalia sorozatban/. Budapest: MTM. Papp G. & Weiszburg T. (1994a): A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ásvány- és kőzetgyűjteményének története. Studia naturalia, 4, 157 172. Papp G. & Weiszburg T. (1994b): Mária Anna főhercegnő ásványgyűjteménye. Studia naturalia, 4, 173 180.
430 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Papp G., Szakáll S. & Weiszburg T. (1994): A magyarországi ásvány- és kőzetgyűjtemények történetének rövid vázlata. Studia naturalia, 4, 17 26. Papp G., Szakáll S. & Weiszburg T. (1997): Tájékoztató a magyar ásványtani adatbázisról és A magyarországi terméselemek és szulfidok kritikai átnézete című munkáról. Földt. Közl., 117, 161 163. Papp P. (1977): A geológia Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájában. Földt. Közl., 107, 102 114. Posgay K. (1986): A magyar bauxitirodalom fejlődése a statisztika tükrében. Földt. Közl., 116, 185 201. Prescher, H. & Schmidt, P. (1993): Johann Ehrenreich von Fichtel. Leben, Werk und seine Schrift Die Mineraloge gegen das Ende des achtzehnten Jahrhunderts. Freiberger Forschungsh., D 199, 61 84. Pusch, G. G. (1833): Geognostische Beschreibung von Polen, so wie der übrigen Nordkarpathen-Länder. Erster Theil. Stuttgart und Tübingen: Cotta. Pukánszky B. & Németh A. (1996): Neveléstörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Rácz L. (1914): Montesquieu utazása Magyarországon. Akad. Értes., 25, 168 177. Ratio Educationis. (Mészáros I. ford. és kiad.) (1981) Budapest: Akadémiai Kiadó. Rejtő I. (szerk.) (1975): A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, intézményei és vállalatai. Budapest: MTA. Rózsa P. (szerk.) (1997): Robert Townson Magyarországi utazásai. / Robert Townson s travels in Hungary. Debrecen: Kossuth Egy. Kiadó. Rózsa P., Kázmér M. & Papp G. (in prep.): Három XVIII. századi vulkanista és neptunista természetbúvár tevékenysége, és tokaji-hegységi megfigyeléseik (Fichtel János, Robert Townson és Jens Esmark). Kézirat a Földtani Közlöny számára. Salomon, J. (1990): Die Sozietät für die gesamte Mineralogie zu Jena unter Goethe und Johann Georg Lenz. /Mitteldtsch. Forsch., 98/. Köln, Wien: Böhlau Verlag. Sasvári K. (1997): Visszaemlékezés a magyar kristályszerkezet-kutatás első 50 esztendejére (kézirat). Schafarzik F. (1892): Szabó József és a magyar geologia. Földt. Közl., 22, 139 147. Schmidt S. (1878): Az általános s főleg a magyar kristálytani szakirodalom és a Magyarhoni anglesitek. Földt. Közl., 8, 141 153. Schmidt S. (1880): A magyarhoni földtani társulat 30 éves munkássága. Földt. Értes., 1, 2 10. Schultheisz E. (1957): Magyar orvos-természettudományi folyóirat kiadásának terve a XVIII. századból. Comm. Bibl. Hist. Med. Hung., 6 7, 122 137. Schuster, J. (2000): Vita Pauli Kitaibeli / Kitaibel Pál élete. Pécs: JPTE TTK. Sinkovics I. (szerk.) (1985): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635 1985. Budapest: ELTE. Soós J.-né (1996): Volt egyszer egy Országos Földtani Kutató Vállalat (OFKFV) komlói üzemegysége. In: Pécs Baranya 100 éve a műszaki és természettudományi folyamatok tükrében. Pécs: MTESZ. Sz. Tóth M. (1990): II. Rákóczy György gyulafehérvári patikájának gyógyszerei és felszerelése 1650-ben. Comm. Hist. Artis. Med., 125 132, 111 142. Szabadváry F. (1998): A magyar kémia művelődéstörténete. Budapest: Mundus. Szabadváry F. & Szőkefalvi-Nagy Z. (1972): A kémia története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szablyár P. (2001): 75 éve alakult meg az önálló Magyar Barlangkutató Társulat. In Nagy F. (főszerk.): Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2001. Budapest: MTESZ, 223 226. Szabó J. (1883): Beszéd melylyel 1883. september 1-én a budapesti kir. m. tudomány-egyetemben rectori székét elfoglalta. Budapest: Kir. M. Egy. Könyvnyomda. Szabó J. (1891): Elnöki megnyitó beszéd. Földt. Közl., 21, 2 9. Szádeczky E. (1951): Geokémiai irányelvek a nyersanyagkutatásban. Földt. Közl., 81, 352 364. Szádeczky-Kardoss E. (1955): Földtan. In: Ligeti L. (szerk.): A magyar tudomány 10 éve (1945 1955). Budapest: Akadémiai Kiadó. Szádeczky-Kardoss E. (1961): Szabó József, az ásvány- és kőzettudós. Földt. Közl., 91: 251 263. Szádeczky-Kardoss E. & Tárczy-Hornoch A. (1975): Az akadémia szerepe a földtudományok 150 éves fejlődésében. Geonóm. Bány., 8, 111 127. Szakáll S. (1985): Mai szemmel Tóth Mike Magyarország ásványai című művéről. Ásványgy. Figy., 2(3), 31 33. Szakáll S. (1988): Scopoli kristálytana. In: Scopoli, G.A.: Crystallographia Hungarica /Zsámboki L. (szerk.): A bányászat, kohászat és földtan klasszikusai, 3/. Miskolc Rudabánya, 169 174. Szakáll S. (1994): A magyarországi középiskolák ásványgyűjteményei. Studia naturalia, 4, 247 262. Szakáll S. & Papp G. (1994): Áttekintés a történelmi Magyarország múzeumainak földtudományi gyűjteményeiről. Studia naturalia, 4, 405 408. Szamota I. (1891): Régi utazások Magyarországon. Budapest: Franklin Társulat. Szamota I. (1894): Legrégebbi bányászati irat magyar nyelven. Termtud. Közl., 26, 595 597.
III. Mutató. Irodalomjegyzék 431 Szathmáry L. (1986): Magyar alkimisták. Sajtó alá rendezte Gazda I. Budapest: Könyvértékesítő Vállalat. Szekeres G. (2001a): Vegyipari kutatóintézetek Magyarországon. Megemlékezés alapításuk mintegy 50 éves évfordulójáról. Magy. Kém. L., 56, 16 19. Szekeres G. (2001b): Vegyipari kutatóintézetek Magyarországon. Megemlékezés alapításuk mintegy 50 éves évfordulójáról II. Magy. Kém. L., 56, 88 93. Székyné Fux V. (1983): 50 éves a debreceni Kossuth L. Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke (1929 1979). Földt. tudtört. Évkv., 9, 67 83. Szmik A. (1906): Adalékok Felsőbánya szabad királyi bányaváros monografiájához. Budapest: Kellner Albert. Szöőr Gy., Barta I. & Rózsa P. (1999): Townson Travels in Hungary című könyvének geokémiai vonatkozásai. In: Rózsa P. (szerk.) (1997): Robert Townson Magyarországi utazásai. / Robert Townson s travels in Hungary. Debrecen: Kossuth Egy. Kiadó, 59 64. Szőkefalvi-Nagy Z. (1965): Hatvani István, mint orvosvegyész. Comm. Hist. Artis. Med., 35, 9 24. Szőkefalvi-Nagy Z. (1968): Az egykori kolozsvári kémiai-metallurgiai iskola. Egri Tanárképző Főisk. Füz., 6, 295 325. Sztrókay K. (1975): Az első magyar professzornő. Földt. Tudtört. Évkv., 4, 55 57. Sztrókay K. (1980): Dr. Erdélyi János emlékezete. Magy. Áll. Földt. Intéz. Évi Jel. 1978-ról, 29 38. Sztrókay K. (1983): Mauritz Béla születésének centenáriuma. Földt. Tudtört. Évkv., 9, 97 102. Szurovy G. (1948): Előfizetőinkhez és Olvasóinkhoz! Földt. Értes., 13, 1. Szurovy G. (1989): Negyven éve csatlakozott a Magyarhoni Földtani Társulat a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéhez. Földt. Közl., 119, 69 71 Tarnóczy T. (1996): A Természettudományi Társulat nehéz napjai. Term. Világa, 127, 503 509. Tasnádi Kubacska A. (1958): Kitaibel Pál a magyar föld fölfedezője. MTA Biol. Csop. Közlem., 2(2), 113 121. Tollius, J. (1700): Epistolae itinerarae etc. Amstelaedami: Typis Francisci Halmae. Tóth M. (1882): Magyarország ásványai. Budapest: Hunyadi Mátyás Int. Török J. (1882): A Magyar birodalom meteoritjai. Termtud. Közl., 14, 433 442, 497 514. Vadász E. (1942): Nemzedékek szerepe a magyar földtani kutatásban. Földt. Értes., 7 (Új f.), 1 4. Vadász E. (1949): Elnöki megnyitó. Földt. Közl., 79, 3 7. Vadász E. (1950a): Az egyetemi reform a földtörténeti fejlődés tükrében. Földt. Közl., 80, 3 16. Vadász E. (1950b): A százéves magyar földtan tudománypolitikai mérlege. Földt. Közl., 80, 127 139. Vadász E. (1950c): A földtan viszonya a műszaki tudományokhoz. MTA Műsz. Tud. Oszt. Közlem., 1(2): 21 43 (hozzászólásokkal). Vadász E. (1951): Geológus-képzésünk a szovjetpedagógia mérlegén. Földt. Közl., 81, 115 118. Vadász E. (1952): A magyar földtan fordulata. Földt. Közl., 82, 34 37. Vadász E. (1954): A budapesti tudományegyetem földtani tanszékeinek százados története. In: A Természettudományi Kar évkönyve 1952 53. Budapest, 79 94. Vadász E. (1956): Egyetemi oktató nevelő és tudományos munka a felszabadulás után. In: ELTE Évkönyve, 1955, Budapest, 425 432. Vadász E. (1960): Emlékezések Vendl Aladár: A százéves Magyarhoni Földtani Társulat története c. könyv kapcsán. Földt. Közl., 90, 226 229. Vadász E. (1962): Az egyetemi doktori fokozat a földtanban. Földt. Közl., 82, 467 470. Vadász E. (1968): Az első magyar ásványtan. Földt. Közl., 98, 303 305. Varjas B. (1943): XVI. századi magyar orvosi könyv. Kolozsvár. Vekerdi L. (1996): A Tudománynak háza vagyon. Budapest Piliscsaba: Magyar Tudománytörténeti Intézet. Vendl A. (1926): A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak hatása az ásványtan és a kőzettan fejlődésére haznánkban. In: A Magyar Tudományos Akadémia első évszázada. I. kötet, 202 230. Budapest: MTA. Vendl A. (1934): Böckh Hugó l. tag emlékezete. MTA Emlékbesz., 21(23), 35 pp. Vendl A. (1958): A százéves Magyarhoni Földtani Társulat története /BME Közp. Kvt. Műsz. Tudtört. Kiadv., 9/. Budapest: Tankönyvkiadó. Viczián I. (1970): Kitaibel Pál elfelejtett mecseki földtani megfigyelései. Földt. Közl., 100, 215. Viczián I. (1979): Nicolaus Steno magyarországi útjának írásos bizonyítékai. Földt. Tudtört. Évkv., 7, 107 112. Viczián I. (1995): Teleki Domokos: Egynehány hazai utazások leírása. Földt. Közl., 125, 461 463. Viczián, I. & Deé Nagy, A. (1997): Domokos Teleki, der erste Präsident der Societät für die gesamte Mineralogie zu Jena (1773 1798). Acta Mineral.-Petrogr., 38, 165 173. Vincze J. (1997): A hazai uránérckutatások ásvány-kőzettani-geokémiai laboratóriumi háttere. Földt. Kut., 34 (3), 36 39. Vita Zs. (1986): Benkő Ferenc élete és munkássága. In: Benkő, F.: Magyar Minerologia. Hasonmás kiadás. Budapest: ELTE TTK KISZ Biz., XXII XXXI.
432 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Vitális S. (1958): Földtani kutatásaink a szocializmus építésében. Földt. Közl., 98, 356 358. Vizy B. (1999): Bauxitkutatás Magyarországon. Budapest: Magyar Alumíniumipari Múzeum. Waczulik M. (1984): A táguló világ magyarországi hírmondói. Budapest: Gondolat. Weiszburg T. (1985): A Magyarország ásványai -ról. Ásványgy. Figy., 2(4), 41 46 Weiszburg T. (1986): Mai szemmel a Magyar Minerologiáról. In: Benkő, F.: Magyar Minerologia. Hasonmás kiadás. Budapest: ELTE TTK KISZ Biz., VIII XI. Weszprémi, S. (1774 87): Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographia I IV. Viennae: Trattner. Fordítása: Weszprémi I. (1960 70): Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza I IV. Budapest: Medicina. Wilson, W. E. (1994): The history of mineral collecting. Mineral. Rec., 25(6). Zemplén M. Zemplén J. Zsámboki L. (1983): A selmeci akadémia oktatóinak lexikona 1735 1918. Miskolc: NME. Zsámboki L. (1999): Selmecről indultunk /ME Könyvt., Levt. és Múz. Kiadv., 26/. Miskolc: ME. Zsivny V. (1942): Emlékbeszéd Dr. Zimányi Károly tiszteleti tag fölött. Földt. Közl., 72, 1 17.