A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

V. évfolyam 3. szám 2006. március 17. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13 15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: gazdasagikozlony@gkm.hu Elõfizetési díj egy évre: 21 168 Ft Ára: 1242 Ft MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT TARTALOM Jogszabályok 2006: XXVI. tv. A földgáz biztonsági készletezésérõl... 323 2006: XXXV. tv. A villamos energia árszabályozását érintõ egyes törvények módosításáról... 328 2006: LIII. tv. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl... 329 14/2006. (I. 26.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti gazdasági együttmûködési megállapodás kihirdetésérõl... 331 23/2006. (II. 3.) Korm. r. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl... 334 26/2006. (II. 7.) Korm. r. A gazdálkodó szervezetek 2006. évi egyedi termelési támogatásáról... 349 28/2006. (II. 7.) Korm. r. A mûszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésérõl szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról... 350 3/2006. (II. 15.) GKM PM e. r. A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól szóló 19/2002. (XI. 5.) GKM PM együttes rendelet módosításáról... 351 4/2006. (II. 16.) GKM r. A Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról... 351 5/2006. (II. 20.) GKM r. A kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII.14.) GKM rendelet módosításáról... 358 Kormányhatározat 1015/2006. (II. 10.) Korm. h. Ganz Transelektro Villamossági Rt. részére nyújtandó korlátozott költségvetési készfizetõ kezességvállalásról... 359 Miniszteri utasítás 3/2006. (II. 21.) GKM utasítás a felügyeleti igazolványokról szóló 4/1989. (K. H. Ért. 16.) KöHÉM utasítás módosításáról... 360 Minisztériumi közlemények 2/2006. (GK 3.) GKM közlemény kijelölt szervezet kijelölésének visszavonásáról... 360 Pályázati felhívás Ipari Park c. elnyerésére (kódszám: IPC-2006)... 360 Pályázati felhívás a Magyar Formatervezési díj elnyerésére... 362 A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye... 363 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye hatósági alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezõ gazdálkodó szervezetekrõl. 364

322 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Igazgatóságának közleményei Közlemények nyilvántartásból történõ törlésrõl... 375 Magyar Energia Hivatal közleményei E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 268/2005.)... 388 E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 269/2005.)... 389 DÉMÁSZ Rt.-nél lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 290/2005.)... 390 E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaságnál lefolytatott célvizsgálat lezáró határozata (Hat. szám: 291/2005.)... 393 EL PASO Kft. határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési mûködési engedély I. módosítása (Hat. szám: 308/2005.)... 394 Tigáz Rt. Földgázelosztási mûködési engedély VIII. módosítása (Hat. szám: 361/2005.)... 396 Tigáz Rt. Földgáz közüzemi szolgáltatási mûködési engedély VIII. módosítása (Hat. szám: 362/2005.)... 402 Tigáz Rt. Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására és szolgáltatására irányuló mûködési engedély (Hat. szám: 363/2005.)... 407 PRÍMAGÁZ HUNGÁRIA Rt. PB szolgáltatási engedély III. módosítása (Hat. szám: 367/2005.).... 415 Tigáz Rt. Földgázelosztási mûködési engedély IX. módosítása (Hat. szám: 368/2005.)... 417 Tigáz Rt. Földgáz közüzemi szolgáltatási mûködési engedély IX. módosítása (Hat. szám: 369/2005.)... 419 Tigáz Rt. részére hatósági ellenõrzés lezárása, és késedelmes visszakapcsolás miatti bírság kiszabása (Hat. szám: 374/2005.)... 421 Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság, mint elosztói engedélyes villamos energia ellátás megbízhatósága elvárt színvonalának és minimális minõségi követelményének meghatározása (Hat. szám: 381/2005.)... 423 Budapesti Elektromos Mûvek Részvénytársaság, mint elosztói engedélyes villamos energia ellátás megbízhatósága elvárt színvonalának és minimális minõségi követelményének meghatározása (Hat. szám: 382/2005.)... 425 Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság, mint elosztói engedélyes villamos energia ellátás megbízhatósága elvárt színvonalának és minimális minõségi követelményének meghatározása. (Hat. szám: 383/2005.)... 427 MOL Földgázszállító Rt. korlátozási sorrend jóváhagyása (Hat. szám: 386/2005.)... 429 Egyéb közlemény Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség pályázati felhívása munkavédelmi jellegû bírságok felhasználására... 430

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 323 Jogszabályok 2006. évi XXVI. törvény a földgáz biztonsági készletezésérõl* Az Országgyûlés a földgázellátás biztonságának fokozása érdekében a földgáz biztonsági készletezés átlátható és versenysemleges szabályozásának kialakításával a következõ törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed: a) a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség), b) a Magyar Energia Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), c) a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ tárolókra, rendszerirányítóra, közüzemi nagykereskedõre, közüzemi szolgáltatókra, a földgázkereskedõkre, valamint a földgáztermelõkre, d) a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókra a földgáz-behozatali tevékenységük körében, valamint e) a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggõ tevékenységekben közremûködõ szervezetek eljárására. Értelmezõ rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában a) föld alatti gáztároló: a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 3. -ának 15. pontjában meghatározott gáztároló, b) háztartási fogyasztó: a GET 3. -ának 28. pontjában meghatározott fogyasztó, c) kommunális fogyasztó: a GET 3. -ának 31. pontjában meghatározott célra földgázt felhasználó fogyasztó, d) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: a GET 3. -ának 7. pontjában meghatározottak közül az a fogyasztó, aki, illetve amely földgázigényét kereskedelmi szerzõdés keretében elégíti ki, és a GET elõírásainak megfelelõen nyilvántartásba vették, e) földgáztároló névleges kapacitása: a tároló névleges kapacitását a következõ jellemzõk határozzák meg: mobil földgázkészlet a feltöltött tárolóból kivehetõ földgázmennyiség (Mm 3 /ciklus)], besajtoló kapacitás [besajtolási ciklusban egységnyi idõ alatt betárolható maximális földgázmennyiség (em 3 /óra)], * A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el. kitárolási kapacitás [a kitárolási ciklusban egységnyi idõ alatt kivehetõ maximális földgázmennyiség (em 3 /óra)], f) földgáz biztonsági készletezés: föld alatti gáztárolóban végzett nem kereskedelmi célú földgáztárolás, g) Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban: ÜKSZ): a GET 3. -ának 42. pontjában meghatározott szabályzat, h) hozzáférési jogosult: a GET 30. (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt, szállító-, elosztó- és tároló-rendszerek használatára jogosultak, i) lekötött kapacitás: szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának az a része, amelyhez adott idõszakra, az arra jogosultak hozzáférési jogot szereztek, j) szabad kapacitás: a szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes által üzemeltetett szállító-, tároló-, illetve elosztó-rendszerek rendelkezésre álló névleges kapacitásának szerzõdéssel le nem kötött, a hozzáférésre jogosultak részére rendelkezésre álló további része, k) rendszerirányító: a GET 16. -ában meghatározott feladatkörrel, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás, l) földgáztermelõ: az a jogi személy, aki a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet végez, m) földgáz közüzemi nagykereskedõ: a GET 3. 33. pontjában meghatározott tevékenységet végzõ, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás, n) földgáz közüzemi szolgáltató: a GET 3. 34. pontjában meghatározott tevékenységet végzõ, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás, o) földgázkereskedõ: a GET 3. 22. pontjában meghatározott tevékenységet végzõ, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás, p) földgáztároló engedélyes: a GET 3. 24. pontjában meghatározott tevékenységet végzõ, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezõ földgázipari vállalkozás. A földgáz biztonsági készletezés 3. (1) A Szövetség köteles az e törvényben meghatározott módon és mértékben földgáz biztonsági készletet létrehozni és fenntartani. (2) A földgáz biztonsági készletet mûködésre engedélyezett, mûszakilag ellenõrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok elõírásainak megfelelõ, olyan a Magyar Köztársaság területén lévõ föld alatti tárolótérben kell tárolni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett földgáz mennyiségét megõrizze és a felszíni gázelõkészítést követõen a szállítóvezetékre való betáplálásra alkalmas minõségben biztosítsa. (3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a

324 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám fogyasztóvédelemnek, a mûszaki-biztonsági, a kémiai biztonsági, munka-egészségügyi és a minõségbiztosítási elõírásokban meghatározott követelményeknek megfelelõen kell végezni. (4) Az e törvény által elõírt földgáz biztonsági készlet elsõsorban a háztartási és a kommunális fogyasztók biztonságos földgázellátását szolgálja, valamint azon fogyasztók ellátását, akik (amelyek) gázfogyasztásukat más energiaforrásból nem tudják pótolni. 4. (1) A földgáz biztonsági készlet mértéke legalább 1200 millió m 3 mobilgázkészlet. A földgáz biztonsági készletet olyan tárolóban kell elhelyezni, amelynek kitárolási kapacitása legalább 45 napon keresztül 20 millió m 3 /nap. (2) A készletezési kötelezettség csak a Szövetség tulajdonában, résztulajdonában vagy bérleményében lévõ föld alatti tárolóban tárolt földgázzal teljesíthetõ. (3) A földgáz biztonsági készlet a Szövetség tulajdonát képezi. A Szövetség jogosult a földgáz biztonsági készletezés céljára a GET által meghatározott engedély nélkül is földgázt beszerezni (vásárolni) és az e törvény 5. -ának (1) bekezdése szerinti felhasználás esetén földgázt értékesíteni. A biztonsági készlet felhasználása 5. (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a földgáz biztonsági készlet felhasználását a rendszerirányító kérelmére, illetve a Hivatal kezdeményezésére rendeletével engedélyezi, ha a földgázellátás és -fogyasztás egyensúlya felbomlik vagy a felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetõségeit, illetve ezek közvetlen veszélye fenyeget. (2) A miniszter a biztonsági készlet felhasználására vonatkozó rendeletében meghatározza: a) a felhasználás engedélyezésének okát és célját, b) a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét, c) a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét. (3) A felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket a miniszter állapítja meg. Az árat és az áralkalmazási feltételeket úgy kell megállapítani, hogy az értékesítésbõl befolyó bevétel fedezetet nyújtson a készlet visszapótlásának várható költségeire. Az értékesítés, illetve a készlet visszapótlása nem zavarhatja a földgázpiac mûködését. A közüzemi nagykereskedõ, illetve a közüzemi szolgáltató által vásárolt felhasználásra engedélyezett földgáz beszerzési ára olyan indokolt költség, amelyet az árszabályozásban el kell ismerni. (4) A miniszter a biztonsági készletbõl történõ felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az Európai Bizottságot a) a felhasználás indokairól, b) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekrõl, c) a készletek elõre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig. Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség 6. A Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatai a következõk: a) biztosítja a földgáz biztonsági készletképzés feltételeit, a szükségessé váló beruházásban tõkerészesedéssel részt vesz; b) gondoskodik az elõírt készlet fenntartásáról és a szükséges fejlesztések elvégzésérõl; c) ellenõrzi az e törvényben meghatározott tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését; d) gondoskodik a felhasznált földgáz biztonsági készlet e törvény szerinti visszapótlásáról; e) vezeti a tagsági nyilvántartást; f) meghatározza a tagi hozzájárulás mértékét a Közgyûlés által az éves költségvetés keretében az Alapszabályban rögzített szabályok szerint, és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti; g) gondoskodik a tagi hozzájárulás beszedésérõl; h) e törvény 10. -ában foglalt rendelkezések szerint adatszolgáltatást végez. A földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos tagsági jogviszony, a tagok jogai és kötelezettségei 7. (1) E törvény alapján kötelezõen a Szövetség tagjává válik: a) a Hivatal által kiadott mûködési engedéllyel rendelkezõ aa) földgáz közüzemi nagykereskedõ, ab) közüzemi szolgáltató, ac) feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítõ földgázkereskedõ; b) feljogosított fogyasztóknak földgázt értékesítõ földgáztermelõ; c) határkeresztezõ szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó. (2) A szövetségi tagság a) az engedéllyel rendelkezõk, a földgáztermelõk és a határkeresztezõ szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók vonatkozásában az e törvény hatálybalépésének idõpontjában, b) a késõbb engedélyt szerzõk az engedélyessé válásuk idõpontjában, c) a feljogosított fogyasztóknak földgáz értékesítõ földgáztermelõk értékesítõ tevékenységük megkezdésekor,

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 325 d) a határkeresztezõ szállítóvezeték kapacitáshoz új hozzáférési engedéllyel rendelkezõ feljogosított fogyasztók esetében az engedély megadásának idõpontjában jön létre. (3) A szövetségi tagság megszûnik, ha a) a tag engedélyét a Hivatal visszavonja, b) a földgáztermelõ fogyasztók részére történõ értékesítõ tevékenységét megszünteti, c) a határkeresztezõ szállítóvezeték-kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó e fogyasztói jogállását megváltoztatva közüzemi fogyasztóvá válik. (4) A tagsági jogviszony megszûnik, ha a földgáztermelõ fogyasztók részére történõ értékesítõ tevékenységét, illetve más tag a GET szerinti földgázipari tevékenységét, illetve a feljogosított fogyasztó behozatali tevékenységét legalább egy évig nem gyakorolja. 8. (1) A tag a földgázipari, illetve termelõi tevékenységével összefüggésben, illetve a határkeresztezõ szállítóvezeték kapacitáshoz hozzáférési engedéllyel rendelkezõ nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó földgáz-behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet. (2) Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha a) a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztónak földgázt értékesít, b) a közüzemi nagykereskedõ a közüzemi fogyasztónak földgázt értékesít, c) a földgázkereskedõ a feljogosított fogyasztónak földgázt értékesít, d) a földgáztermelõ közvetlenül a feljogosított fogyasztónak földgázt értékesít, e) a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be harmadik országból, f) a feljogosított fogyasztó földgázt hoz be az Európai Unió tagállamából. (3) A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltatót, b) pontja esetében a közüzemi nagykereskedõt, c) pontja esetében a földgázkereskedõt, d) pontja esetében a földgáztermelõt, e) és f) pontja esetében a feljogosított fogyasztót terheli. (4) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) d) pontja esetén az értékesített földgáz hõmennyisége, a (2) bekezdés e) f) pontja esetén a vásárolt vagy importált földgáz hõmennyisége gigajoule-ban mérve. (5) A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség a) a (2) bekezdés a) d) és f) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés idõpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, b) a (2) bekezdés e) pontja esetében a belföldi forgalom számára történõ vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre vonatkozik. (6) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz biztonsági készletezés céljára vásárolt földgáz után. (7) A tag a tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni. 9. (1) A Szövetség tagja minden hó 15-éig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy a megelõzõ hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló földgáz hõmennyisége. A Szövetség felhívására a tag köteles minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenõrzéséhez szükséges. (2) A havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a következõ hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetség bankszámlájára átutalni. 10. A Szövetség a tagok részére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésérõl. Errõl tájékoztatja a Hivatalt, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságát. Záró és átmeneti rendelkezések 11. (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követõ 2. hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E törvény 4. (1) bekezdése 2010. január 1. napján lép hatályba. (3) E törvény 31. -a a törvény kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a GET 55. -a l) pontjának földgázellátási válsághelyzet esetén szövegrésze helyébe a a földgázellátási válsághelyzet fennállását, földgázellátási válsághelyzet esetén szöveg lép. (4) A tagi hozzájárulás fizetésének kezdõ idõpontja 2007. január 1. (5) A Szövetség e törvény hatálybalépése napjától haladéktalanul intézkedik a névváltozás bírósági bejelentésérõl, valamint a földgáz biztonsági készletezéssel foglalkozó munkaszervezet kialakításáról. (6) A Szövetség jogállására, szervezetére, gazdálkodására, a követeléseinek behajtására és elszámolására, a felügyeletére, az ellenõrzésre, valamint a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a Kt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni. 12. (1) E törvény hatálybalépésétõl 2009. december 31-ig a jelenlegi földgáztárolók szabad kapacitása határozza meg a földgáz biztonsági készlet mértékét, amely meg-

326 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám felelõ mértékû szabad kapacitás rendelkezésre állása esetén nem lehet kevesebb a) 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között 150 millió m 3 -nél, b) 2007. október 1. és 2009. december 31. között 300 millió m 3 -nél. A földgáztárolók szabad kapacitásának földgáz biztonsági készletezésre történõ felhasználását a Hivatal elnöke saját hatáskörben engedélyezi, illetve elrendeli. A Hivatal elnöke a tárolói szerzõdések megkötésére az ÜKSZ által megszabott határidõ lejárta után nem tagadhatja meg a hozzáférésre jogosultak által le nem kötött szabad kapacitások biztonsági készletek céljára való feltöltésének engedélyezését. (2) Ha a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapacitás mértéke a tárgyi évben nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott legkisebb mértéket, a földgáz biztonsági készlet kiegészíthetõ tüzelési célra felhasználható kõolajtermékekkel. A földgáz biztonsági készlethez tartozó kõolajtermékek felhasználása esetén azok árát a miniszter a készlet visszapótlásának várható költségeinél alacsonyabban is meghatározhatja azzal, hogy az ár ebben az esetben sem lehet alacsonyabb, mint a tüzelési célra felhasználható kõolajtermékkel helyettesített földgáz hatásfokkal korrigált hõmennyiségben kifejezett ára. Az e bekezdés szerinti kõolajtermék rendeletben meghatározott ára és a készlet visszapótlásának költségei közötti különbözetet a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség költségvetésében a bevételek és a ráfordítások különbözetének számításakor figyelembe kell venni. (3) A hozzáférésre jogosultak az ÜKSZ által megszabott határidõig az elõzõ évben biztonsági készlet céljára lekötött kapacitáshoz is hozzáférhetnek. A bejelentett kapacitás lekötési igény esetén, annak mértékéig amennyiben a biztonsági készlet más tárolóba nem helyezhetõ el a készlet értékesítésre kerülhet. A biztonsági készlet e részét a Szövetség szabadon értékesítheti. (4) A földgáz tárolói engedélyes köteles a földgáz biztonsági készletezési célra rendelkezésre álló szabad kapacitásra a Szövetséggel szerzõdést kötni. (5) Az 5. -ban foglalt a készlet felhasználására vonatkozó szabályokat a (2) bekezdés szerinti tüzelési célra felhasználható kõolajtermékek vonatkozásában is alkalmazni kell. 13. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) a földgáz biztonsági készlet felhasználására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg, b) rendeletben engedélyezze a földgáz biztonsági készlet felhasználását, illetve rendeletben határozza meg a felhasználásra engedélyezett földgáz és tüzelési célra értékesített kõolajtermék árát és az áralkalmazás feltételeit. 14. Ez a törvény a Tanács 2004/67/EK, a földgázellátás biztonságának megõrzését szolgáló intézkedésekrõl szóló irányelvének való megfelelést szolgálja. Módosuló jogszabályok 15. A Kt. III. fejezetének Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség címe helyébe a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség cím lép. 16. A Kt. 9. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A kõolaj és kõolajtermék, valamint a földgáz biztonsági készletezését a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) látja el. (2) A Szövetség a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt áll. A Szövetség mûködését saját bevételeibõl fedezi. (3) A Szövetség hatáskörébe tartozik a) a kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezése, b) a földgáz biztonsági készletezése. (4) A Szövetség szervezete kõolaj és kõolajtermék-készletezési szekcióból és földgázkészletezési szekcióból áll. 17. A Kt. 11. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 11. A Szövetség feladata a 3. (2) bekezdésében és a földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott mértékû biztonsági készletképzés feltételeinek megteremtése és fenntartásának biztosítása, valamint az ehhez szükséges tárolók létesítése, mûködtetése és fejlesztése. A Szövetség nem alanya a társasági adónak. 18. A Kt. 14. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 14. A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben elõírt földgáz biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggõ az alapszabályban meghatározott tevékenységek gyakorlására jogosult. A bevételeket a készletezési költségek fedezésére, az ezt meghaladó bevételeit különösen kõolaj-, illetve gáztároló létesítésére, fejlesztésére, a tároló parkokban való tulajdonszerzésre és a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére, valamint a Szövetség mûködésére fordíthatja. 19. A Kt. 15. -a (2) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni:] h) a kõolaj és kõolajtermék készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi és minõségi paraméterek meghatározásának módját, valamint a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait;

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 327 i) a kõolaj és kõolajtermék készletek minõségének megõrzése céljából történõ kõolaj és kõolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a normatív veszteségre és annak pótlására vonatkozó elõírásokat, továbbá a földgázkészletezés minõségellenõrzésére vonatkozó eljárását; 20. A Kt. 17. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 17. A Szövetség legfõbb szerve a közgyûlés, amely a kõolaj és kõolajtermék készletezési és a földgázkészletezési szekciók tagjainak összességébõl áll. 21. A Kt. 18. -a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A közgyûlés határozatképes, ha azon mindkét szekcióban az összes szavazatok több mint 50%-át képviselõ tag jelen van. 22. A Kt. 21. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 21. (1) A közgyûlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az elõzõ naptári évben tagi hozzájárulást fizettek. (2) A közgyûlési határozat érvényességéhez a kõolaj és kõolajtermék készletezéssel kapcsolatos kérdésben az ezen szekciót képviselõ tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselõ tagok többségi szavazata szükséges. 23. A Kt. 23. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 23. Az igazgató tanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kõolaj- és kõolajtermék-készletezési szekcióból, négy tagot a földgázkészletezési szekcióból a közgyûlés választ három évre. A további négy tagja közül kettõ a miniszter, egy a pénzügyminiszter, egy a Magyar Energia Hivatal Elnökének képviselõje. 24. A Kt. 26. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 26. (1) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tag és ebbõl a mindkét szekció 50%-át képviselõ tag jelen van. (2) Az igazgató tanács határozatait általában egyszerû szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A 27. (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag kijelöléséhez a jelenlévõ tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges. (3) Az igazgató tanácsi határozat érvényességéhez szükséges a kõolaj és kõolajtermék készletezéssel kapcsolatos kérdésben ezt a szekciót képviselõ tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben pedig a földgáz szekciót képviselõ tagok többségi szavazata. 25. A Kt. 26/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A felügyelõ bizottság hat tagból áll. A felügyelõ bizottság két tagját a miniszter, egy tagját a pénzügyminiszter delegálja, a további két tagját a kõolaj és kõolajtermék készletezõ szekció, egy tagját a földgázkészletezõ szekció jelölésére a közgyûlés választja három évre. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelõ bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van; határozatát egyszerû többséggel hozza és szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelõ bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és a közgyûlés hagyja jóvá. 26. A Kt. 29. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A Szövetség köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a kõolaj és kõolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységenként, illetve azokat a nem készletezési tevékenységeitõl belsõ számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítõ mellékletében, készletezési tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban oly módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék. A kõolaj és kõolajtermék készletezésre, illetve a földgázkészletezésre, valamint a nem készletezési tevékenységre fel nem osztható költségeket, ráfordításokat az egyes tevékenységekkel kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások arányában kell elszámolni. 27. A Kt. 41. (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A 31. (1) bekezdése szerinti költségvetés közgyûlés elé terjesztéséhez a miniszter, a pénzügyminiszter és a Magyar Energia Hivatal igazgató tanácsbeli képviselõinek hozzájárulása szükséges. 28. A Kt. 43. (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: 43. (1) A miniszter, valamint a Szövetség megbízott ellenõrök útján ellenõrzi, hogy a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók a törvény rendelkezéseinek megfelelõen folytatják-e a kõolaj és a kõolajtermék behozatali, forgalmazási és felhasználási tevékenységüket, illetve földgáz-értékesítõ tevékenységüket. 29. A GET 4. -ának (1) bekezdése a következõ y) z) pontokkal egészül ki: [(1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatai a következõk:] y) kezdeményezi a miniszternél a földgáz biztonsági készletezésrõl szóló törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott földgáz biztonsági készlet felhasználását,

328 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám z) engedélyezi a kereskedelmi földgáztárolók szabad kapacitásának az Fbkt.-ben meghatározott földgáz biztonsági készletezésre történõ igénybevételét. 30. A GET 9. -ának (5) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: A földgáz biztonsági készletezést végzõ tárolói engedélyes jogosult és köteles a Hivatal által kiadott mûködési engedélyében az Fbkt. által meghatározott eltérõ szabályok mellett üzemeltetni az engedélyével érintett tárolót és berendezéseit. 31. A GET 29. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Földgázellátási válsághelyzetnek minõsül a személyeket, vagyontárgyakat, a természetet, környezetet, illetõleg a fogyasztók jelentõs részének ellátását közvetlenül veszélyeztetõ földgázellátási zavar. A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról a rendszerirányító kezdeményezésére a miniszter elõterjesztése alapján a Kormány dönt. 32. A GET 30. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A tárolói engedélyes az üzemeltetésében álló rendszernek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése után fennmaradó szabad kapacitását nyilvános, átlátható, az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ kereskedelmi feltételek mellett köteles a közüzemi nagykereskedõ, kereskedõk, valamint saját felhasználásuk mértékéig a feljogosított fogyasztók rendelkezésére bocsátani. Az ezen igények kielégítését követõen fennmaradó szabad kapacitásait a tárolói engedélyes köteles az Fbkt.-ben meghatározott esetekben a Szövetség részére földgáz biztonsági készletezés céljára, díj ellenében rendelkezésre bocsátani. A földgáz biztonsági készletezésre kialakított tárolót üzemeltetõ engedélyes mûködési engedélyében a Hivatal köteles rögzíteni azokat a speciális szabályokat, eltéréseket, amelyek e tároló szolgáltatásainak igénybevételét jellemzik. 33. A GET 31. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A tárolói és a szállítói engedélyes az üzemeltetésében lévõ rendszer szabad kapacitását elõször a rendszerirányításhoz használt gázmennyiség mértékéig a rendszerirányítónak, azt követõen az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából köteles felajánlani az ilyen fogyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az elosztói engedélyes az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából köteles felajánlani szabad kapacitását az ilyen fogyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre álló szabad kapacitásokat a tárolói és a szállítói engedélyes a közüzemi nagykereskedõnek, a kereskedõnek, termelõnek és a feljogosított fogyasztónak; az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak, a kereskedõnek, termelõnek és a feljogosított fogyasztóknak köteles hozzáférhetõvé tenni. Az ezt követõen még szabad szállítói és tárolói kapacitásokat az engedélyes köteles biztonsági készletezés céljára felajánlani. 34. A GET 48. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan mûködõ engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós mûködéshez szükséges nyereséget, továbbá az Fbkt.-ben meghatározott tagi hozzájárulást. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke 2006. évi XXXV. törvény a villamos energia árszabályozását érintõ egyes törvények módosításáról* 1. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezete a következõkkel egészül ki: 401010-bõl a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia ára gazdasági és közlekedési miniszter. 2. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 95. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 95. (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a termelõk közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, a közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik. (2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelõ és a villamosenergia-kereskedõ közötti, és a villamosenergia-kereskedõk egymás közötti kereskedelme, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia. 3. Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke * A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el.

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 329 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl* Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerûbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. (1) A törvény hatálya az egyes, a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, vagy b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 5 milliárd forint teljes költségigényû vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosító, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentõségû ügy) indult eljárásokra terjed ki. (2) A kiemelt jelentõségû ügyben indult eljárások e törvényben nem szabályozott elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A hatósági eljárás szabályai 2. (1) Kiemelt jelentõségû ügyben elsõ fokon a) a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon eljáró közigazgatási szerv, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el. (2) Kiemelt jelentõségû ügyben másodfokon a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával elsõ fokon eljáró szervet felügyelõ miniszter, illetõleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával elsõ fokon eljáró szakhatóságot felügyelõ miniszter, illetõleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv jár el. * A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el. 3. (1) Kiemelt jelentõségû ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidõ azonban legfeljebb hatvan nap lehet. (2) A hatóság vezetõje indokolt esetben az ügyintézési határidõt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Errõl a hatóság a kérelmezõ ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti. (3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelemérõl szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidõkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. 4. A kiemelt jelentõségû ügyben a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárásnak a Ket. 29. (1) bekezdése szerinti megindulása elõtt a hatóság, valamint a szakhatóságok amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétõl számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetõleg egyeztetést tartanak, amelyrõl emlékeztetõt vesznek fel. Az emlékeztetõ tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekrõl és egyéb követelményekrõl. 5. (1) Kiemelt jelentõségû ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetõje indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. Errõl a szakhatóság a kérelmezõ ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot haladéktalanul értesíti. (2) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelmérõl szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidõkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. 6. (1) A hiánypótlásra történõ felhívás, illetõleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhetõ. (2) Ha a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett hatóságként jogerõsen vagy szakhatóságként jogerõsen lezárt ügyben már állást foglalt, úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tárgyában, ha az állásfoglalás kialakítása óta az annak kialakításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemére kiható változás állt be. Egyéb esetben a megkeresõ hatóságot a korábbi állásfoglalás megküldésével tájékoztatja. A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata 7. A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek-

330 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám ben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8 10. -aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 8. (1) A perre a Fõvárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelezõ. (2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. (3) Ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ öt napon belül határoz. (4) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követõ három napon belül nyilatkozik a perbehívás elfogadása tárgyában. (5) Az ellenérdekû felet a bíróság az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ öt napon belül értesíti a beavatkozás lehetõségérõl. Az ellenérdekû fél a beavatkozását az értesítés kézhezvételét követõ nyolc napon belül jelentheti be a bíróságnak. (6) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidõn belül lehet megváltoztatni, illetõleg kiterjeszteni. A Pp. 335/A. (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. 9. (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidõ adható, melyet egyszer, indokolt esetben, további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani. (2) A perben szünetelésnek nincs helye. (3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekû fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. -ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. -ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell. (4) A Pp. 332/B. -át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elsõ tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ 30 napon belül kell megtartani, illetve a pert e határidõn belül kell tárgyaláson kívül elbírálni. Tárgyalás tartása esetén a pert az elsõ tárgyalást követõ 30 napon belül kell elbírálni. A határidõ számításakor a hiánypótlásra fordított idõ nem vehetõ figyelembe. (5) A bíróság határozatának írásba foglalására, valamint a határozat felek részére történõ kézbesítése tekintetében a Pp. 333. -ának (5) bekezdésében foglalt határidõk alkalmazandók. 10. (1) A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg. (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. (3) A Legfelsõbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsõbb Bírósághoz való érkezését követõ kilencven napon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a Legfelsõbb Bíróság az eljárást a Pp. 274. -ának (5) bekezdése alapján felfüggeszti, a felfüggesztés idõtartama e határidõ számítása során nem vehetõ figyelembe. A hivatalos iratok kézbesítése 11. A kiemelt jelentõségû ügyekben a hivatalos iratok kézbesítésérõl szóló külön jogszabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy minden küldeményt elsõbbségi kézbesítés útján kell a címzetthez eljuttatni. Záró rendelkezések 12. (1) E törvény a kihirdetését követõ negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a hatálybalépését követõen indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Pp. 339/A. -ának a közigazgatási eljárás megindításakor szövegrésze. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Ket. 14. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló külön törvény e törvénytõl és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg: a) a hiánypótlásra, b) a kézbesítésre, c) az ügyfél tájékoztatására, d) a hatáskörre, az illetékességre, e) a szakhatóság közremûködésére. (4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete a következõ XI. címmel és rendelkezéssel egészül ki: XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ hatósági eljárások illetéke A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 331 (5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügyek körét; b) a 2. -ban meghatározott esetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügyben eljáró hatóságot és szakhatóságot. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A Kormány 14/2006. (I. 26.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti gazdasági együttmûködési megállapodás kihirdetésérõl (A megállapodás 2005. november 21-én hatályba lépett.) 1. A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa közötti gazdasági együttmûködési megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e rendelettel kihirdeti. 2. A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvû szövege a következõ: Gazdasági együttmûködési megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között A Magyar Köztársaság Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek ), attól az óhajtól vezérelve, hogy elmélyítsék az országaik között hosszú ideje fennálló kapcsolatokat, kifejezve törekvésüket, hogy fenntartsák és erõsítsék hagyományos gazdasági kapcsolataikat, azzal a szándékkal, hogy a kölcsönös elõnyök alapján fejlesszék és intenzívebbé tegyék gazdasági, ipari, mûszaki és technológiai együttmûködésüket, azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szerzõdéses keretek bõvítése a további együttmûködéshez megfelelõ és kedvezõ alapot teremt, a két országban hatályban lévõ törvények keretei között és nemzetközi kötelezettségeikkel teljes összhangban, az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk A Szerzõdõ Felek hatályban levõ törvényeik keretein belül a gazdasági és társadalmi fejlõdés minden fontos területén elõsegítik a kölcsönösen elõnyös gazdasági együttmûködés erõsítését és bõvítését. 2. Cikk Figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és perspektíváit a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy a hosszú távú együttmûködésre kedvezõek a feltételek többek között a következõ területeken: mezõgazdaság és élelmiszeripar, agrártermékek feldolgozása és tárolása; erõmûvek és magas feszültségû elosztó hálózatok, gáz és kõolaj csõvezetékek hálózatának fejlesztése és rehabilitációja; elektromos berendezések és készülékek gyártása; ásványi nyersanyagok és bányászati termékek kutatása, kitermelése, kezelése, további feldolgozása, valamint értékesítése; vegyipar és kõolaj-feldolgozás; csomagolási technológia; környezetvédelem; vízgazdálkodás, erdõgazdálkodás; humánerõforrások fejlesztése; gyógyászati berendezések és gyógyszeripar; idegenforgalom; kis- és középvállalkozások közötti együttmûködés; számítógép és informatikai technológia; közlekedés; tudomány és technológia. 3. Cikk A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy megfelelõ eszközökkel szélesítsék és intenzívebbé tegyék együttmûködésüket: elõsegítik a kapcsolatok építését és erõsítik az együttmûködést a gazdasági döntéshozók, kormányzati intézmények, szakmai és üzleti szövetségek, kamarák, regionális és helyi szervek között, bátorítják a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó gazdasági információk cseréjét, valamint saját képviselõik és más gazdasági-mûszaki delegációk látogatásait; információkat cserélnek a fejlesztési prioritásokról és megkönnyítik az üzleti szereplõk részvételét a fejlesztési projektekben; szorgalmazzák a két ország üzleti körei közötti új kontaktusok létesítését és a meglévõk szélesítését, bátorítják az egyének és vállalkozások között a látogatásokat, összejöveteleket;

332 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám üzleti információkat cserélnek, bátorítják a vásárokon és kiállításokon történõ részvételt, üzleti események, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szervezését; elõsegítik a magánszektor kis- és közepes vállalkozásai erõsebb részvételét a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban; marketing, tanácsadói és szakértõi szolgáltatások nyújtásával bátorítják az együttmûködést a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó területeken; arra bátorítják pénzügyi intézményeiket és bankszektorukat, hogy közelebbi kapcsolatokat létesítsenek és erõsítsék együttmûködésüket; bátorítják a beruházási tevékenységet, vegyesvállalatok alapítását, vállalati képviseletek és fiókvállalatok létesítését; elõsegítik a régiók közötti együttmûködést és a nemzetközi szintû együttmûködést a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kérdésekben. 4. Cikk Jelen Megállapodás megkötésével a Szerzõdõ Felek létrehozzák a Vegyes Bizottságot, amelyet a Szerzõdõ Felek bármelyikének kérésére felváltva hívnak össze Magyarországon és Szerbia és Montenegróban. A Vegyes Bizottság feladatai különösen az alábbiakat foglalják magukba: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása, új lehetõségek azonosítása a jövõ gazdasági együttmûködésének további fejlesztéséhez, javaslatok kidolgozása a gazdasági együttmûködés feltételeinek javítására mindkét ország vállalatai között, javaslatok tétele jelen Megállapodás alkalmazására. A Szerzõdõ Felek közötti, a Megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos véleményeltéréseket a Vegyes Bizottság keretei között kell rendezni. 5. Cikk A jelen Megállapodás nem alkalmazható olyan módon, amely sértené azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetõk vagy alkalmazhatók úgy, hogy befolyásolják az Európai Unióról szóló Szerzõdés vagy az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró között kötött megállapodások által elõírt kötelezettségeket. 6. Cikk A jelen Megállapodás a két országnak a Megállapodás hatályba léptetéséhez szükséges belsõ eljárásának befejezését jelzõ jegyzékváltás napján lép hatályba. A Megállapodás határozatlan idõtartamra kerül megkötésre. A Megállapodást bármikor felmondhatja bármelyik Szerzõdõ Fél, ha errõl diplomáciai úton írásban értesíti a másik Felet. Ilyen jegyzék küldése esetén a Megállapodás a jegyzék beérkezését követõ hat hónap elteltével veszti hatályát. Jelen Megállapodás bármely módosításánál és a módosítások hatályba léptetésénél a Megállapodás megkötésekor alkalmazott eljárásrendet kell alkalmazni. Készült és aláírásra került Belgrádban, 2005. május 26. napján, két eredeti példányban, magyar, szerb és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetében az angol változat mérvadó. Agreement on Economic Co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Council of Ministers of Serbia and Montenegro The Government of the Republic of Hungary and the Council of Ministers of Serbia and Montenegro (hereinafter referred to as the Contracting Parties ), Desirous of enhancing the long-standing relationship between their countries, Wishing to continue and reinforce their existing traditional economic relations, With the intention of developing and intensifying their economic, industrial, technical and technological co-operation on the basis of mutual benefit, With the conviction that the deepening of the contractual framework establishes favourable conditions and suitable basis for further co-operation, Recognizing the respective legislation in force in the two countries and in full conformity with their international obligations, Have agreed as follows: Article 1 The Contracting Parties shall promote, within the framework of their respective legislation in force, the expansion and diversification of mutually advantageous economic co-operation in all fields relevant to economic and social development. Article 2 Considering the current state and perspectives of economic relations, the Contracting Parties agree that there are favourable conditions for long-term co-operation, inter alia, in the following areas: Agriculture and food processing industry, processing and storage of agricultural products;

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 333 Expansion and rehabilitation of power stations and high-tension distribution networks as well as gas and oil pipeline networks; Manufacturing of electrical equipment and appliances; Exploitation, production, preparation, treatment and further processing as well as marketing of mineral raw materials and mining products; Chemical and petrochemical industry; Packaging technology; Environment; Water management and forestry industry; Human resource development; Medical and pharmaceutical industry; Tourism; Co-operation between small and medium-sized businesses; Computer and information technology; Transport; Science and technology. Article 3 The Contracting Parties shall endeavour to broaden and intensify their co-operation through appropriate means, such as: Promoting the links and strengthening the co-operation between the economic policy-makers, government institutions, professional organizations, business federations, chambers, regional and local entities, encouraging the exchange of economic information of mutual interest, as well as the visits of their representatives and other economic and technical delegations, Exchanging information on development priorities and facilitating the participation of business operators in development projects. Expediting the establishment of new contacts and broadening the existing ones between the business circles of the two countries, encouraging the visits, meetings and other interactions between individuals and enterprises, Exchanging business information, encouraging the participation in fairs and exhibitions, organizing business events, seminars, symposia and conferences, Promoting the stronger participation of small and medium-sized private sector enterprises in bilateral economic relations, Encouraging the co-operation in providing consulting, marketing, advisory and expert services in areas of mutual interest, Encouraging their financial institutions and banking sector to establish closer contacts and strengthen their co-operation respectively, Encouraging investment activities, the foundation of joint venture companies and establishment of representative and branch offices of companies, Promotion of inter-regional co-operation and co-operation on international level in issues of mutual interest. Article 4 With a view of fulfilling the intents of this Agreement a Joint Commission shall be established by the Contracting Parties which shall be convened upon request of each of the Contracting Parties alternately in Hungary and Serbia and Montenegro. The duties of the Joint Commission shall comprise, in particular, the following: Discussions of the development of the bilateral economic relations, Identifying new possibilities for the further development of the future economic co-operation, Drawing up suggestions for the improvement of the terms for the economic co-operation between enterprises of both countries, Making proposals for the application of this Agreement. Differences in opinion between the Contracting Parties on the application or interpretation of this Agreement shall be settled within the framework of the Joint Commission. Article 5 This Agreement shall apply without prejudice to the obligations flowing from Hungary s membership in the European Union, and subject to those obligations. Consequently the provisions of the Agreement may not be invoked or interpreted in such a way as to invalidate or otherwise affect the obligations imposed by Treaty on European Union or by the agreements between Serbia and Montenegro and the European Community. Article 6 This Agreement shall enter into force on the date of exchanging the notes by which the Contracting Parties shall notify each other about the completion of the necessary procedure, as provided for by the national regulations, for the entry into force of this Agreement. This Agreement is concluded for an indefinite period of time. Either Contracting Party may terminate the Agreement at any time by giving notice to the other through diplomatic channels. If such notice is given, the Agreement shall cease to be in force six months after the receipt of this notice. Any amendment to this Agreement shall be made and shall enter into force under the same procedure by which the Agreement is to be concluded.

334 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám Done and signed in Beograd, on the 26 th of May 2005, in two originals in the Hungarian, Serbian and English languages respectively, all texts being equally authentic. In case of differences in interpretation the English version shall prevail. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérõl A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó létesítményekbe telepített, ott üzemeltetett, valamint a cseppfolyós propán-bután gázokat és elegyeiket tartalmazó azon nyomástartó berendezésekre és egyszerû nyomástartó edényekre, amelyekben a legnagyobb megengedhetõ nyomás (PS) a 0,5 bar értéket meghaladja, továbbá b) az a) pontban meghatározott nyomástartó berendezések, rendszerek és egyszerû nyomástartó edények tulajdonosaira, illetve az ezeket üzemeltetõ természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. (2) bekezdésében felsoroltakra, kivéve az R. 2. (2) bek. c) pontjában foglalt, az R. IV. fejezetében tárgyalt egyszerû nyomástartó edényeket, amelyekre e rendelet hatálya kiterjed, b) a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerinti szállítható nyomástartó berendezésekre, c) a mélyfúrás, a kõolaj- és földgáztermelés, a kõolaj-, földgáz-elõkészítés és elsõdleges feldolgozás létesítményeinek részét képezõ csõvezetékekre és szerelvényekre, d) a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kõolaj-, kõolajtermék- és gázszállító vezetékek állomásainak részét képezõ csõvezetékekre és szerelvényekre, e) a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kísérlet, minõség-ellenõrzés céljára szolgáló berendezésre, f) arra a nyomástartó edényre töltetre és nyomásra való tekintet nélkül, melynek teljes ûrtartalma 25,0 liternél nem nagyobb, g) a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelõ, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edényre, amennyiben a töltete az R. 17. (2) bekezdés b) pontja szerinti 2. csoportba tartozik, h) a vízellátó vagy melegvíz ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 115 C-on mûködõ edényére, i) az erõátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomástartó edényt nem képezõ részére, j) a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képezõ tartozékára (pl. iszapszivattyú légüstje, kivéve a kompresszorok kiegyenlítõ tartálya a kitörésgátlót mûködtetõ nyomásfokozó nyomáskiegyenlítõ tartálya), k) az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomástartó edényére, amely nagyfeszültségû villamos rendszerrel közös zárt térben van felszerelve, l) a külön jogszabályban 1 meghatározott kazánra, m) a vasúti és a közúti tartálykocsira, n) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 3. 5. pontjában meghatározott elosztóvezetékre, kivéve a propán-bután gáz elosztóvezeték megtáplálását biztosító tartályt. (3) A nyomástartó berendezések mûszaki és biztonsági követelményeire külön jogszabályok, szabályzatok elõírásai vonatkoznak. 2. A hatósági felügyeletet elsõ fokon a területileg illetékes Bányakapitányság (bányakapitányság), másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban együtt: bányafelügyelet) látja el. Fogalmak 3. Az R. fogalommeghatározásain túlmenõen e rendelet alkalmazásában: 1 A nyomástartó és töltõlétesítmények mûszaki-biztonsági hatósági felügyeletérõl szóló 63/2004. (IV. 24.) GKM rendelet.

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 335 1. Belsõ ellenõrzés: a berendezés belsõ szerkezeti állapotának általában szemrevételezéses átvizsgálása a berendezés üzemen kívüli, környezeti hõmérsékletû, tiszta és nyitott állapotában. 2. Biztonsági értékelés (károsodás elemzés): a nyomástartó berendezés üzemeltetése során várható károsodásának meghatározása, figyelembe véve a nyomásnak, a hõmérsékletnek, a töltetnek, a környezetnek, a mechanikai igénybevételnek és az üzemeltetés körülményeinek az adott berendezésre (beleértve minden szerelvényét, tartozékát, részegységét) gyakorolt hatását. 3. Biztonsági távolság: az a távolság, amely a környezet esetlegesen káros hatásaival szemben a nyomástartó berendezés védelmét szolgálja. 4. Ciklusidõ: a nyomástartó berendezés két egymást követõ idõszakos ellenõrzése, vizsgálata közötti, évben vagy hónapban megadott idõtartam. 5. Ellenõrzõ (vizsgáló) szervezet: a Magyar Bányászati Hivatalnál (MBH) nyilvántartásba vett olyan üzemeltetõi vagy üzemeltetõtõl független szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek. 6. Felügyeleti személy: a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos üzemeltetõi feladatok végrehajtásáért felelõs, illetve ezzel megbízott személy, aki megfelel e rendelet 4. -ban meghatározott követelményeknek. 7. Fogyasztó: az a magánszemély, jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki (amely) a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja. 8. Gépkönyv, gyártómûvi dokumentáció: a nyomástartó berendezés jellemzõ adatait rendszerezetten tartalmazó dokumentum. 9. Használatbavételi engedély: anyomástartóberendezés vagy rendszer üzembe helyezési eljárásának megkezdéséhez szükséges engedély, amelyet a bányafelügyelet akkor ad ki, ha a létesítmény elhelyezése és felszereltsége a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelõen került elhelyezésre, valamint a felállított berendezés a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelõ és biztonságos használatra alkalmas állapotban van. 10. Idõszakos felülvizsgálat: a rendszerrõl leválasztott és megbontott nyomástartó berendezés vizsgálati tervnek megfelelõ belsõ és külsõ vizsgálata, nyomáspróbája. 11. Javítás: az olyan mûveletek összessége, amelyeket meghibásodást követõen végeznek azért, hogy a berendezés mûszaki-biztonsági állapota az eredeti vagy az elõírt legyen. 12. Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzõk szerinti megfelelõségének biztosítása érdekében folyamatosan, elõre meghatározott idõközönként végzett tevékenység. 13. Kategória: a veszélyesség jellemzésére szolgáló számérték, amely a nyomástartó berendezésnek a legnagyobb megengedhetõ nyomása (PS) és térfogatának (V) szorzataként nyerhetõ, amely az R. 7. számú melléklete szerinti besorolási szint meghatározására használható. 14. Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása, a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, továbbá üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzõinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenõrzését is. 15. Külsõ ellenõrzés: a berendezés kívülrõl hozzáférhetõ részeire, tartozékaira és biztonsági szerelvényeire is kiterjedõ, általában szemrevételezésen és mûködési próbákon alapuló, üzemelés közben végrehajtott vizsgálat. 16. Mûszaki tömörség: mûszakilag tömör a berendezés (berendezésrész), ha az erre alkalmas eszközzel (pl. habképzõ anyaggal, szivárgásvizsgálóval vagy mérõkészülékkel) végzett tömörségpróba vagy tömörség-felülvizsgálat, illetõleg ellenõrzés során tömítetlenség nem mutatható ki. 17. Szakértõ: a külön jogszabályban meghatározott 2,az adott szakterületre vonatkozó szakértõi jogosultsággal rendelkezõ személy. 18. Szilárdsági (hidraulikus) nyomáspróba: általában vízzel vagy indokolt esetben gázzal az R.-ben meghatározott nyomásértéken végrehajtott vizsgálat. Idõtartama elsõ alkalommal legfeljebb 30 perc, a késõbbiekben legfeljebb 5 10 perc. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékû vizsgálattal helyettesíthetõ. 19. Tömörségi nyomáspróba: az üzemi töltetnél kisebb belsõ súrlódású közeggel a maximális üzemi nyomás értékén végrehajtott vizsgálat (nyomáspróba), amelynek célja a maximális üzemi nyomáson való tömörség igazolása. Idõtartama legalább a tömörség ellenõrzésének idõtartama, amely során a rendszer védelmét szolgáló túlnyomás-határoló beállítási nyomásértéke nem kerül a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá. 20. Tömörségi vizsgálat: az üzemi nyomáson végrehajtott tömörségi ellenõrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör. 21. Tulajdonos: az a személy vagy szervezet, aki (amely) kizárólagos joggal rendelkezik a nyomástartó berendezés fölött, az kizárólag a sajátja. 2 Az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minõsülõ építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló mûszaki szakértõi tevékenység végzésének feltételeirõl szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet.

336 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám 22. Üzemeltetõ (üzembentartó): az a személy vagy szervezet, aki (amely) nyomástartó berendezést üzemeltet és az üzemeltetés során biztosítja a rendeltetés szerinti használatot, az elõírt állapot fenntartását. 23. Üzemeltetõi vizsgáló szervezet: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések idõszakos vizsgálatára az üzemeltetõ által létrehozott, az MBH-nál nyilvántartásba vett szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében foglalt feltételeknek. 24. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést a mûködõ technológiai rendszerrõl leválasztják, kiszakaszolják, töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást megszüntetik. 25. Veszélyelemzés: az R. 6. számú mellékletének Bevezetõ megállapítások 3. pontja szerint végrehajtott elemzés, amely tartalmazza a berendezésben megengedhetõ legnagyobb túlnyomás hatásai által fenyegetõ veszélyek szem elõtt tartásával a tervezésre, a gyártásra, az üzemeltetésre vonatkozó mindazon elõírásokat, amelyek teljesítése esetén az üzemeltetés során tervezési, gyártási hiányosságból adódó veszély fenyegetésével nem kell számolni. Tartalmazza továbbá azon hatások felsorolását, amelyek az üzemeltetés során valamely jellemzõ változása (pl. adott érték túllépése) miatt lépnek fel és veszély kialakulásával fenyegethetnek. 26. Veszélyességi osztály: a nyomástartó berendezés nyomásának és térfogatának szorzata alapján megállapított, a berendezés veszélyességét jellemzõ, e rendelet 1. számú melléklete szerinti besorolás. 27. Védõövezet (védõtávolság): a nyomástartó berendezés meghibásodása vagy üzemzavara esetén kialakuló káros hatások csökkentése céljára kialakított övezet. 28. Vizsgálati terv: a biztonsági értékelés (károsodás elemzés) alapján meghatározott, a nyomástartó berendezés idõszakos ellenõrzése során végrehajtandó és a cikluson belül elvégzendõ vizsgálatok összessége. 29. Vizsgáló szakember: e rendelet 4. szerinti szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezõ, valamint a vonatkozó jogszabályi és biztonsági elõírásokból a bányafelügyelet vizsgabizottsága elõtt vizsgát tett, a nyomástartó berendezések ellenõrzésével, vizsgálatával megbízott személy. Szakmai követelmények 4. (1) Nyomástartó berendezés vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy az a személy lehet, akit az MBH által vezetett nyilvántartásba felvettek. (2) A nyilvántartásba kérelemre az a büntetlen személy vehetõ fel, aki az e rendeletben elõírt a) szakirányú szakmai képesítéssel, b) szakmai gyakorlati idõvel egyidejûleg rendelkezik, továbbá a nyilvántartásba vételi igazgatási szolgáltatási díjat befizette. (3) Szakmai képesítésnek a szakirányú felsõfokú, illetve a felsõfokú szakképesítés (akkreditált felsõfokú), valamint a szakirányú középfokú szakképesítés felel meg. (4) Felsõfokú szakképesítésnek minõsül a mûszaki felsõoktatásban egyetemen, illetve fõiskolán szerzett diploma és az (akkreditált felsõfokú) Országos Képzési Jegyzék 55-ös számú szakképesítési szintnek megfelelõ képesítés (mérnök asszisztens). (5) Középfokú szakképesítésnek szakirányú technikusi oklevél, vagy a technikusképzés szüneteltetésének idõszakában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés, illetve a vonatkozó Országos Képzési Jegyzék 51 54-es számú szakképesítési szintnek megfelelõ képesítés minõsül. (6) E rendelet alkalmazásában szakirányú felsõfokú szakképesítésnek minõsül az okleveles bányamérnöki gáz- vagy olajipari, bányagépész szak, okleveles gáz- vagy olajipari szakmérnöki, okleveles gépészmérnöki és gépész üzemmérnöki, okleveles vegyipari gépészmérnöki és vegyipari gépész üzemmérnöki szakképesítés. (7) E rendelet alkalmazásában szakirányú középfokú szakképesítésnek minõsül a gépésztechnikusi, a gáz- és olajipari technikusi képesítés és a technikus képzés szüneteltetésének idõszakában az elõbbi szakirány szerinti szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés. (8) A gyakorlati idõ felsõfokú végzettség esetén legalább három év, középfokú végzettség esetén legalább öt év. Gyakorlati idõnek tekinthetõ a nyomástartó berendezést gyártónál, üzemeltetõnél vagy vizsgálónál (ellenõrzõnél) eltöltött olyan idõ, melyet a munkavállaló nyomástartó berendezés vizsgáló szakember vagy felügyelõ személy irányítása mellett töltött el. (9) A külföldön szerzett (3) (7) bekezdések szerinti képesítés honosításáról az érdekelt kérelmére az MBH bevonásával, külön jogszabály 3 elõírása szerint az Oktatási Minisztérium dönt. 5. (1) A nyilvántartásba való felvétel iránti kérelmet a kérelmezõnek az MBH-hoz kell benyújtania. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, 3 A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény.

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 337 b) a szakmai gyakorlati idõt bizonyító okiratok másolatát, c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, valamint d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot. (3) A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti másolatnak minõsül a közjegyzõ által hitelesített másolat, illetve az egyszerû másolat, amelyre a bányafelügyelet az eredeti dokumentum egyidejû bemutatása esetén rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. (4) Az MBH a kérelmezõt a feltételek fennállása esetén 5 évre nyilvántartásba veszi. Ismételt kérelemmel a nyilvántartásba vétel hatálya újabb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a kérelmezõ a (2) bekezdés c) és d) pontjában elõírt mellékleteket beterjeszti. (5) A nyilvántartásba fel kell venni azt, aki felvételét kérte és a 4. -ban meghatározott felvételi követelményeknek megfelel. (6) Az MBH azt a személyt, aki bizonyítja, hogy a felvételi kérelem beadását megelõzõen legalább három éven keresztül nyomástartó berendezés vizsgálói tevékenységet végzett, 2006. december 31-ig elõterjesztett kérelmére a szakirányú szakképesítés meglététõl függetlenül a jelen jogszabályban elõírt egyéb feltételek megléte esetén a nyomástartó berendezés vizsgálói nyilvántartásba felveszi. 6. (1) Törölni kell a nyilvántartásból, akinél a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek bármelyike utóbb megszûnt. Bármelyik feltétel megszûnésérõl 8 napon belül a nyilvántartásba felvett személy köteles az MBH-t értesíteni. (2) Törölni kell az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a nyilvántartásból azt, aki a) elhalálozott, b) a törlését kérte, c) nem kérte a jogosultság megújítását, d) akivel szemben a bányafelügyelet az egészséget vagy köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ állapot miatt két alkalommal szabálysértési eljárást folytatott le, e) hamis adatot szolgáltatott, f) a hatóságot egyéb módon megtévesztette, g) akit e foglalkozástól eltiltottak. (3) Akit a (2) bekezdés d) pontjában írtak miatt a nyilvántartásból töröltek, a törlés idõpontjától számított 5 éven belül a nyilvántartásba felvenni nem szabad. ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Általános elõírások 7. E rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezést a 10. (2) bekezdésében foglalt kivétellel a bányafelügyelet engedélyével szabad a) meghatározott helyen létesíteni (felállítani), b) használatba venni, c) átalakítani, javítani. Létesítési (felállítási) engedélyezési eljárás 8. (1) A nyomástartó berendezés létesítése iránti kérelmet a bányakapitánysághoz kell benyújtani. Az engedélyt a tulajdonos, az üzemeltetõ vagy a megbízottjuk kérheti. (2) A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a létesítmény tulajdonosának megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) a létesítési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét, d) a létesítést tervezõ nevét, címét, tervezõi jogosultsága megjelölését, e) a létesítés elvégzésének tervezett idõtartamát, f) a létesítés felelõs mûszaki vezetõjének a nevét, címét és képesítését, g) a (3) bekezdés szerinti mellékletek felsorolását. (3) A létesítési engedély iránti kérelemhez figyelemmel az érdekelt szakhatóságok számára is megfelelõ példányszámban mellékelni kell: a) a létesítményt ismertetõ engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza aa) a 2. számú melléklet szerinti rajzdokumentációt és mûszaki leírást, ab) a berendezések jogszabályban elõírt megfelelõségi tanúsítványait, ac) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat, b) a létesítési (építési) jogosultságot igazoló dokumentumot, c) az érdekelt közmûvek üzemeltetõi nyilatkozatát, d) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel; a tervezés során milyen mûszaki irányelveket, szabványokat

338 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, e) a külön jogszabályban meghatározott mértékû eljárási díj befizetésének igazolását. (4) A létesítési eljárás során még nem benyújtható, a (3) bekezdés ac) pontja szerinti dokumentumokat a használatbavételi eljárás során kell a bányakapitányságnak átadni. (5) Külföldrõl behozott nyomástartó berendezés engedély iránti kérelméhez a (3) bekezdésben felsoroltakon túl mellékelni kell a gyártómû által a berendezésrõl szolgáltatott dokumentáció, illetve a bizonylatok szakmai szempontból lektorált magyar nyelvû fordítását. (6) Ha a nyomástartó berendezés nem az Európai Unió (EU) tagállamából származik, és a vonatkozó EU irányelv szerinti megfelelõségi jelöléssel nem rendelkezik, akkor a (3) bekezdés elõírásain túl a kérelemhez mellékelni kell az R. szerinti bejelentett szervezet által kiadott megfelelõségi tanúsítványt. (7) A bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeknél beépítésre kerülõ nyomástartó berendezések esetében a létesítéssel kapcsolatos követelmények teljesülése a létesítmény külön jogszabály szerinti 4 létesítési engedélyezési eljárása során is elbírálható. Ez esetben a külön jogszabály szerinti létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a (2) (6) bekezdésekben elõírt mellékleteket is. (8) Sorozatban gyártott nyomástartó berendezést tartalmazó létesítmény olyan részletességû dokumentáció alapján is engedélyezhetõ, amely dokumentáció csak a már engedélyezett telepítési típustervtõl való eltéréseket tartalmazza és minden esetben biztosítja az azonos mûszaki tartalmat, valamint biztonsági szintet. (9) A létesítési engedélyben legfeljebb 180 napos idõtartamra próbaüzem engedélyezhetõ. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire. A létesítési engedély a jogerõre emelkedésétõl számított 2 évig érvényes. 9. (1) A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyõzõdik arról, hogy a) a 8. -ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e, b) a tervezett létesítési munka és a mûszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban elõírt követelményeknek, c) a tervezett létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági elõírásoknak. 4 A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet. (2) A bányafelügyelet az ellenõrzött engedélyezési dokumentációt záradékkal látja el. (3) A bányafelügyelet a létesítési engedélyt az engedélyezési dokumentáció és a létesítési követelmények összevetése, valamint a szakhatósági vélemények alapján adja ki, amelyhez mellékeli a záradékkal ellátott engedélyezési dokumentáció egy példányát. (4) A létesítési engedély érvényét veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintõ változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított két éven belül nem kezdõdött meg. (5) Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megõrizni, hozzáférhetõ helyen tartani, valamint ellenõrzés során a bányafelügyelet kérésére bemutatni. Használatbavételi engedélyezési eljárás 10. (1) A nyomástartó berendezést a használatbavétel engedélyezése céljából az 1. számú melléklet szerinti módon veszélyességi osztályba kell sorolni. (2) A B veszélyességi osztályba sorolt berendezésekre a használatbavételi engedélyt a bányafelügyelet adja ki, az A veszélyességi osztályba sorolt berendezés az üzemeltetõ mûszaki vezetõjének írásbeli intézkedése alapján vehetõ használatba. (3) Amennyiben a nyomástartó berendezés valamely bányafelügyeleti engedélyköteles létesítmény része, illetve tartozéka, a berendezés használatbavételi eljárása a létesítmény használatának engedélyezésével együtt, egy eljárás keretében is lefolytatható. (4) A bányakapitánysághoz benyújtandó használatbavételi engedély kérelemnek tartalmaznia kell: a) a létesítmény helyét, helyrajzi számát, b) a létesítési engedély számát és keltét az engedélyezõ megnevezésével, c) az üzemeltetõ megnevezését és címét, d) ha a létesítési tervdokumentáció nem tartalmazta, akkor a nyomástartó berendezés gyártójának, forgalmazójának, megfelelõség értékelését végzõjének megnevezését, a létesítési engedély számát, a berendezés gyári számát, telepítési helyét, mûszaki adatait; különösen a térfogatát, töltetét, tervezési nyomását, hõmérsékletét, az anyagmegválasztás alapjául szolgáló hõmérsékletet, a legkisebb üzemi hõmérsékletet és a legnagyobb üzemnyomását. Több nyomástartó berendezésbõl álló rendszer esetén az elõzõeket értelemszerûen kell figyelembe venni, e) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) elvégzett vizsgálatok felsorolását,

3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 339 f) a nyomástartó berendezés egyedi, illetve a rendszer védelmét ellátó nyomáshatároló beépítési helyét, kategóriáját, valamint mûszaki jellemzõit (típus, jellemzõ teljesítménytényezõ, beállítási a legnagyobb üzemnyomás nyomás) és az alkalmazott megfelelõség értékelési eljárás szerint elvégzett eredményes vizsgálatok felsorolását, valamint az egyéb biztonsági berendezések ismertetését és beépítési helyüket. (5) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a biztonsági szabályzatokban, illetve a létesítési engedélyben elõírt elvégzett vizsgálatok bizonylatait (pl. a radiográfiai, a szerkezeti vizsgálatról, a nyomáspróbákról, a geometriai és a falvastagság mérésekrõl készült jegyzõkönyveket, a vizsgálati terv végrehajtásáról készült igazolásokat, a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokat, a szerelvényeknek különös tekintettel a biztonsági szerelvényekre a rendeltetési célra való alkalmasságának igazolását), b) a kivitelezést (telepítést) végzõ felelõs mûszaki vezetõjének nyilatkozatát arról, hogy a nyomástartó berendezést (rendszert) a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelõen kivitelezte, a helyszíni szerelési állapotban az elõírásoknak megfelel és a tervezett célra alkalmas, c) ha a létesítési munkát az engedélytõl, valamint a jóváhagyott tervdokumentációtól eltérõen végezték, a létesítés felelõs mûszaki vezetõjének eltérést ismertetõ nyilatkozatát, valamint szükség szerint a megvalósulást tartalmazó dokumentációt, d) ha követelmény korróziós próbatestek elhelyezése és a falvastagság rendszeres ellenõrzése, akkor az elõírt korróziós próbatestek elhelyezése elõtti vizsgálatok és a kijelölt helyeken végzett falvastagság-mérések eredményeit tartalmazó bizonylatokat, e) a nyomástartó berendezés (rendszer) használatára (kezelésére) és karbantartására vonatkozó gyártómûvi, üzemeltetõi elõírásokat, f) a biztonsági értékelést és a 15. (1) bekezdés és 16. (1) bekezdés elõírásainak figyelembevételével készített vizsgálati tervet, g) jelentést az esetleg elõírt próbaüzem tapasztalatairól. (6) A 8. (8) bekezdés szerinti létesítési engedélyben szereplõ nyomástartó berendezés használatbavétele az alapadatokat tartalmazó kérelem alapján is engedélyezhetõ, ha a rendelkezésre álló és engedélyezett típusdokumentum értelemszerûen tartalmazza a (4) és (5) bekezdésekben megkövetelt adatokat és mellékleteket. 11. (1) A használatbavételi engedélyezési eljárás során a bányakapitányság helyszíni ellenõrzést tart. A helyszíni ellenõrzés kiterjedhet a létesítési engedélyben elõírtak, a telepítés körülményeinek ellenõrzésére, a biztonsági értékelés, a veszélyelemzés, a vizsgálati terv, valamint a külsõ-belsõ szerkezeti vizsgálat és a nyomáspróbák dokumentumai meglétének ellenõrzésére. (2) A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt abban az esetben adja ki, ha a) az engedélykérelem tartalmazza a 7. a) vagy c) pontjában elõírt engedély számát, illetve az engedélyezett tervtõl való eltérés esetén a megvalósulási dokumentációt, b) a gyártómû által szolgáltatott dokumentáció, a kérelem mellékleteként beterjesztett iratok, valamint az MBH nyilvántartásába vett szervezet vagy szakértõ nyilatkozata alapján meggyõzõdött arról, hogy a nyomástartó berendezéseket magában foglaló rendszer a terveknek megfelelõen készült el és az elõírt vizsgálatokat elvégezték, továbbá a vizsgálati eredményeket igazolták, hogy a berendezés (rendszer) létesítése a követelményeknek megfelel, c) a tervektõl való esetleges eltérés esetén a tervezõ és a kivitelezõ együttesen nyilatkozik arról, hogy a nyomástartó berendezés mûszaki és biztonsági szintje az eltérések ellenére is legalább egyenértékû a rendeletben, biztonsági szabályzatokban és az eredeti tervekben megfogalmazott követelményszinttel, d) a helyszíni ellenõrzés során a vizsgáló szervezet vagy szakértõ nyilatkozata alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés azonosítható, telepítése alkalmával a biztonsági és védõtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gyártó erre vonatkozó elõírásait teljesítették, továbbá a nyomástartó berendezés üzemeltetésének és kezelésének biztonságos feltételeit megteremtették, valamint az elõírt védelmi berendezéseket (nyomáshatárolók, biztonsági jelzõ-, reteszelõ mûszerek és szerelvények, érintés- és villámvédelem) beépítették, e) az elvégzett külsõ-belsõ szerkezeti vizsgálat és nyomáspróbák bizonylatai alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés szerkezeti, szilárdsági és szükség szerint tömörségi szempontból a követelményeknek megfelel, f) a nyomástartó berendezés vagy rendszer a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelõen létesült, és a rendeltetésnek megfelelõ, illetve a biztonságos használatra alkalmas állapotban van. (3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés ügyében a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) elõírtakon túl tartalmaznia kell: a) az építtetõ és az üzemeltetõ megnevezését és címét, b) a létesítési engedély számát, keltét, c) a létesítmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat fõbb mûszaki és biztonsági jellemzõit, d) a biztonságos használattal kapcsolatos kioktatásra vonatkozó kötelezést,

340 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám e) a biztonsági és védõtávolság mértékét és esetleg az idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, f) a használatbavétel hatósági feltételeit, beleértve a szakhatóságok elõírásait is, g) a biztonságos használatot nem veszélyeztetõ kisebb hibák és hiányosságok esetében határidõ kitûzésével a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést, h) amennyiben a létesítmény az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát megváltoztatja, rendelkezést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvételét követõen az építtetõ köteles az ingatlan-nyilvántartás átvezetése céljából a megvalósult állapotnak megfelelõ változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani, i) ha szükségesek az adatok a közmûnyilvántartáshoz, akkor ezeknek az adatoknak az elsõfokú építéshatósággal való közlésére a kötelezést, j) az elsõ idõszakos felülvizsgálat idõpontját, k) az engedélyezés alapjául szolgáló valamennyi dokumentum megõrzésére való kötelezést, l) az engedély érvényességének az idõtartamát. 12. (1) A használatbavételi engedély határozatlan ideig érvényes és indokolt esetben visszavonható vagy korlátozható. (2) A bányafelügyelet külön intézkedése nélkül megszûnik a használatbavételi engedély érvényessége, ha a) a nyomástartó berendezést a használatbavételi engedélyében meghatározott helyrõl eltelepítik vagy más célra használják, b) a nyomástartó berendezés 2 évet meghaladó ideig folyamatosan használaton kívül állt, c) a nyomástartó berendezést hegesztéssel javítják vagy átalakítják, d) a nyomástartó berendezést a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte (pl. hõmérséklethatárt, nyomáshatárt), e) a használat során a nyomástartó berendezést súlyos károsodás (külsõ behatás, az elõírtaktól eltérõ, meghibásodáshoz vezetõ használat), illetve a berendezés elhasználódását okozó korróziós, eróziós stb. hatás éri, f) az elõírt, a vizsgáló szervezet vagy szakértõ vizsgálati terv szerinti vizsgálatot elmulasztják, illetve a vizsgálat megtörténtét, megállapításait nem dokumentálják, a bányakapitányságnak nem jelentik, g) a 16. (2) bekezdésben elõírt vizsgálatot esedékességekor nem végzik, illetve végeztetik el, illetve a vizsgálat megállapításai szerint a berendezés nem felel meg a létesítési, illetve a használatbavételi engedélyekben foglaltaknak, vagy állapota nem elégíti ki a rendeltetésére, illetve a biztonságos használatára vonatkozó követelményeket. (3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyének érvényességét nem érinti a hegesztést nem igénylõ javítás, az eredetivel azonos mûszaki jellemzõkkel bíró tartozék és mûszerek (pl. szerelvény, túlnyomás-határoló, nyomásmérõ, hõmérõ), valamint a csõkötegek cseréi. (4) A bányafelügyelet jogosult a használatbavételi engedély visszavonására, amennyiben az engedélyes az engedélyben meghatározott egyéb kötelezettségét nem teljesíti. Átalakítási, javítási engedélyezési eljárás 13. (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan javításához, átalakításához, amely a 12. (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja. (2) Az átalakítási, javítási engedély iránti kérelmet e rendelet 8. (2) és (3) bekezdése figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy az ott elõírtakat értelemszerûen csak az átalakítással, javítással érintett részekre vonatkozóan kell beterjeszteni. Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történõ besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha a javítást, átalakítást követõen megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása. (3) A bányafelügyelet az átalakítási, javítási engedélyezési eljárása során a 8. -ban foglaltak szerint jár el. A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE, ELLENÕRZÉSE Üzemeltetés 14. (1) A nyomástartó berendezést csak a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelõ célra és a biztonsági elõírások figyelembevételével szabad használni úgy, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdon- és a közbiztonságot ne veszélyeztesse, illetve a legkisebb mértékû környezetterhelést és igénybevételt idézze elõ. (2) A nyomástartó berendezést üzemeltetõ köteles a berendezés kezeléséhez, üzemben tartásához és felügyeletének ellátására erre alkalmas és kiképzett munkavállalót (munkavállalókat) alkalmazni. A felügyeleti személy feladatait az üzemeltetõk e rendelet és mellékletei figyelembevételével kötelesek meghatározni. (3) A nyomástartó berendezés használatát, üzemeltetését (kezelését, karbantartását, javítását) az üzemeltetõnek írásos utasításban kell szabályozni. A használati utasítás-