BOCSA JÓZSEF SEGÉDKÖNY AZ EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANULMÁNYOZÁSÁHOZ KÉZIRAT 2007
2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELİSZÓ... 5 I. BEVEZETÉS... 6 I. Miért érdemes történelemmel, egyháztörténelemmel foglalkozni? Milyen a viszonya mai embernek a történelemhez?... 6 II. Melyek az emberiség történelmének a legfontosabb eseményei?... 7 1. A teremtés... 7 a) A láthatatlan világ megteremtése... 7 b) A látható világ, benne az ember megteremtése... 8 2. A bőnbeesés... 8 3. A Jézus Krisztus által végbevitt megváltás... 9 4. A megváltáshoz való viszonyulás: annak elutasítása, vagy érvényessé tétele minden kor minden embere számára a saját életében... 9 5. Jézus mennybemenetelével egy új korszak kezdıdött az emberiség történelmében, amely a világ beteljesedése, a történelem céljának végleges megvalósulása felé tart.... 9 II. EGYHÁZTÖRTÉNELMI ADATOK, TUDNIVALÓK... 11 FONTOS TUDNIVALÓK (BEUGRÓK)... 11 Tízparancs... 11 Az Egyház öt parancsa... 11 Hitünk fı igazságai... 11 Ima Szent Mihályhoz... 11 Intelligens viselkedés... 12 Intelligens gondolkodás... 12 Intelligens gazdálkodás... 13 APOSTOLOK... 13 BÚCSÚNYERÉS FELTÉTELEI... 13 EGYHÁZMEGYÉK... 13 A Szent István által alapítottak... 13 Mai magyar egyházmegyék, püspökeik... 13 CSATA, HÁBORÚ:... 14 EGYHÁZ CÉLJAI:... 14 EGYHÁZI ÉV IDİSZAKAI:... 14 EGYHÁZI RANGOT JELÖLİ RUHÁK, JELVÉNYEK... 14 EGYHÁZI SZEMÉLYEK MEGSZÓLÍTÁSA... 14 EGYHÁZTÖRTÉNET (RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSOK, KÉZIKÖNYVEK)... 14 EGYHÁZTÖRTÉNETI FORRÁSOK... 14 EGYHÁZTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ HELYEK, HELYSZÍNEK... 15 Hiteles helyek... 16 Teológiai helyek... 16 EGYHÁZTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ JÁTÉKFILMEK... 16 ERÉNYEK... 17 ERETNEKSÉGEK... 17 Napjaink tévtanításai... 17 ESZKÖZÖK, LEHETİSÉGEK (HOGYAN ÉRHETTE EL AZ EGYHÁZ CÉLJAIT A KÜLÖNFÉLE KOROKBAN?)... 17 FENNTARTÁS, GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG:... 18 AZ EGYHÁZ JÓLÉTI, KULTURÁLIS, SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE... 18 HIBÁK, BŐNÖK AZ EGYHÁZ TÖRTÉNETÉBEN... 18 HIERARCHIKUS (EGYHÁZKOZMÁNYZATI) FOKOZATOK (VILÁGI PAPOK)... 18 HIERARCHIA A SZERZETESEK KÖZÖTT... 18 HÍRES EGYHÁZI ÉPÜLETEK STÍLUS MEGNEVEZÉSSEL... 18 HÍRES EREKLYÉK, EGYHÁZI MŐKINCSEK... 19 HÍRES EGYHÁZI TÉMÁJÚ ZENEMŐVEK... 19 IDÉZETEK... 20 IRGALMASSÁG TESTI, LELKI CSELEKEDETEI... 21
JELENTİS HATÁSÚ ESEMÉNYEK, MŐVEK:... 21 KATOLIKUS MÉDIA A MAI MAGYARORSZÁGON:... 21 KEGYTÁRGYAK... 22 KERESZTÉNY SZIMBÓLUMOK... 22 KERESZTEK... 23 KÍSÉRTÉS Fİ FORRÁSAI... 23 KOMMUNISTA EGYHÁZÜLDÖZÉS JELLEMZİI... 23 KRONOLÓGIA... 23 LELKI OLVASMÁNYOK AZ EGYHÁZTÖRTÉNELEM KÖRÉBİL:... 24 LITURGIKUS RUHÁK... 24 LITURGIKUS SZÍNEK ÉS ALKALMAZÁSUK... 24 LITURGIKUS SZOLGÁLATOK... 24 LITURGIKUS TÁRGYAK... 25 ÖKUMENIZMUST ELİMOZDÍTÓ INTÉZMÉNYEK... 25 PARANCSOK... 25 PARANCSOLT ÜNNEPEK... 25 PÁPAI MEGNYILATKOZÁSOK FAJTÁI:... 25 PÜSPÖKÖK... 25 PÜSPÖKI JELVÉNYEK:... 25 REFORMÁCIÓ FİBB IRÁNYZATAI... 25 REFORMOK:... 26 RÓZSAFÜZÉR TITKAI... 26 STATISZTIKÁK... 26 A világ népességének vallási megoszlása... 26 A katolikusok megoszlása... 26 SZEMÉLYEK... 27 Egyházi személyek az irodalom és tudomány szolgálatában... 27 Egyházi személyek az irodalom szolgálatában (magyarok)... 27 Fasiszta, kommunista, náci vezetık... 28 Fıpapok... 29 Magyar hercegprímások (bíborosok)... 29 Misszionáriusok... 29 Misztikusok... 29 Pápák... 30 Uralkodók... 30 XX. századi konvertiták... 31 SZENTEK ÉS BOLDOGOK:... 31 Áldozópapok:... 31 Asszonyok:... 31 Egyházatyák:... 31 Egyháztanítók:... 31 Gyermekek:... 32 Jelzıvel ellátott szentek:... 32 Magyar szentek és boldogok:... 32 Magyar kapcsolatokkal rendelkezı szentek, boldogok:... 32 Püspökök:... 33 Rendalapítók:... 33 Szerzetesek:... 33 Szüzek:... 33 Uralkodók:... 34 Vértanúk:... 34 SZENTELMÉNYEK, ÁLDÁSOK... 34 SZENTLÉLEK AJÁNDÉKAI... 34 SZENTLÉLEK GYÜMÖLCSEI... 34 SZENTMISE KELLÉKEI... 34 SZERZETESRENDEK ÉS ALAPÍTÓIK... 34 SZERZETESRENDEK MA MAGYARORSZÁGON... 35 SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS LELKIGONDOZÓ INTÉZMÉNYEK MA... 37 TEMPLOM RÉSZEI... 37 VALLÁSOK ÉS ALAPÍTÓIK... 37 VATIKÁNI FİHIVATALOK... 38 A II. VATIKÁNI ZSINAT OKMÁNYAI... 38 ZARÁNDOKHELYEK KÜLFÖLDI... 38 3
ZARÁNDOKHELYEK MAGYAR... 38 ZSINATOK (EGYETEMES)... 38 ZSINATOK (HELYI)... 39 III. AZ EGYHÁZTÖRTÉNELEM NAGY ALAKJAI... 40 BOLDOG RUPERT MAYER (1876 1945)... 40 SZENT MAXIMILIÁN KOLBE (1894 1941)... 43 SZENT X. PIUS PÁPA (1903 1914)... 46 LISIEUX I KIS SZENT TERÉZ (1873 1897)... 48 BOLDOG IX. PIUS PÁPA (1792-1846-1878)... 51 BOSCO SZENT JÁNOS ( 1815 1888)... 54 VIANNEY SZENT JÁNOS (1786 1859)... 56 PÁLI SZENT VINCE (1581 1660)... 62 SZALÉZI SZENT FERENC (1567-1622)... 64 AVILAI (NAGY) SZENT TERÉZ (1515 1582)... 67 LOYOLAI SZENT IGNÁC (1491 1556)... 69 BINGENI SZENT HILDEGÁRD (1098 1179)... 74 CLAIRVAUX-I SZENT BERNÁT (1090 1153)... 76 NAGY SZENT GERGELY PÁPA (540-607)... 79 NURSIAI SZENT BENEDEK (480-547)... 81 SZENT ÁGOSTON (354-430)... 84 SZENT JEROMOS (346-420)... 86 SZENT AMBRUS (339 397)... 91 IV. NÉHÁNY ISMERTEBB EGYHÁZI SZEMÉLY... 95 Anonymus (Péter Prépost, P. Dictus Magister (XII.-XIII. század)... 95 Apor Vilmos (báró) (1892-1945)... 95 Aquinói Szt. Tamás (1225-1274)... 95 Bakócz Tamás (1442-1521)... 95 Balogh István (Balogh páter) (1894-1976)... 95 Bangha Béla (1880-1940)... 95 Batthyány-Strattmann László (herceg) (1870-1931)... 95 Becket Tamás (1118-1170)... 95 Beda Venerabilis (673-735)... 95 Bolzano Bernhard (1781-1848)... 95 Czuczor Gergely (1800-1866)... 95 Dugonics András (1740-1818)... 95 Dugovics Titusz (?-1456)... 96 Eckhardt Mester (1261-1328)... 96 Erdısi Imre (1814-1890) a branyiszkói hıs... 96 Faludi Ferenc (1704-1779)... 96 Fisher János (John Fisher) (1469-1535)... 96 Gasparich Kilit (1810-1853)... 96 Giesswein Sándor (1856-1923)... 96 Hell (ered.: Höll) Miksa (1720-1792)... 96 Hock János (1809-1936)... 96 Horváth Mihály (álneve: Hatvani) (1809-1878)... 96 Husz János (Jan Hus) (1370-1415)... 96 Ipolyi (ered.: Stummer) Arnold (1823-1886)... 96 Janus Pannonius (Csezmicei János) (1434-1472)... 97 Jeanne D' Arc (Szt. Johanna, az orleansi szőz) (1412-1431)... 97 Jedlik Ányos (1800-1895)... 97 Julianus barát (?-1237)... 97 Kálvin János (Jean Calvin) (1509-1564)... 97 Karai László (15. sz. 2. fele)... 97 Kollonich Lipót gróf (1631-1707)... 97 Lénárd (ered.: Loszkot) Ödön (1911-2003)... 97 Luther Márton (1485-1546)... 97 Martinovics Ignác (1755-1795)... 97 Martinuzzi (Utyesenics) Fráter György (1482-1551)... 98 Márton Áron (1896-1980)... 98 Mazarin, Jules (Giulio) (1602-1661)... 98 Mécs László (1895-1978)... 98 Melanchton (ered.: Schwarzert), Philipp (1497-1560)... 98 Mendel Gregor (19. sz.)... 98 4
Mezzofanti Giuseppe (1774-1849)... 98 Mindszenthy (1941-ig Pehm) József (1892-1975)... 98 Morus Tamás (Sir Thomas More, Szt.) (1478-1535)... 98 Münzer Tamás (1490-1525)... 98 Nagy Szt. Albert (Albertus Magnus) (1200-1280)... 98 Öveges József (1895-1979)... 99 Pázmány Péter (1570-1637)... 99 Prohászka Ottokár (1858-1927)... 99 Rajeczky Benjámin (1901-1989)... 99 Révai Miklós (1750-1807)... 99 Richelieu (Armand Jean du Plessis, herceg) (1585-1642)... 99 Roger Bacon (1214-1292)... 99 Rómer Flóris (1815-1889)... 99 Salkaházi Sára (1899 1944)... 99 Schlachta Margit (20. sz.)... 99 Schütz Antal (1880-1953)... 100 Sík Sándor (1889-1963)... 100 Talleyrand, Périgord, Charles Maurice (1754-1838)... 100 Teréz anya, (kalkuttai, eredeti neve: Ágnes) (1910-1997)... 100 Tomori Pál (1475-1526)... 100 Tóth Tihamér (20. sz. eleje)... 100 Vaszary Kolos(1832-1913)... 100 Verseghy Ferenc (1757-1822)... 100 5 ELİSZÓ Az egyháztörténelem olyan gazdag, hogy egy éves heti két órás keretben csak jellegzetes szemelvények bemutatásával lehet valamelyest hő képet adni róla. Ezért azt a módszert választottuk, hogy a második részben térkép -vázlatokat próbálunk felrajzolni, amelyek segítségével némi áttekintést kapunk az Egyház történetérıl. Ennek alapján már készíteni lehet olyan térképeket is, amelyek segítségével el lehet indulni, és ki-ki olyan kirándulásokat tehet ezen a gazdag, sok részletet tartalmazó terepen, amilyenekhez kedve van, amennyit érdeklıdése és ideje enged. Ebben a részben listák és táblázatok segítségével igyekszünk az egyháztörténelem fı területeirıl áttekintést adni. Ezek nem azonos kidolgozottságúak. Vannak közöttük teljességre törekvık (ilyen például az egyháztanítók listája) a legtöbbje azonban egy lista-kezdemény, amely szabadon kiegészíthetı, bıvíthetı. A harmadik részben néhány szent életrajza található. Életükbıl olyan részletek is elénk tárulnak, amik a mai embert is elgondolkodásra késztetik. Azoknak a szenteknek az élete, akik, korunkban, illetve a közelmúltban éltek, érthetıbb számunkra, mert az idıbeli közelség miatt életük több vonatkozása kevesebb magyarázatra szorul. Ezért ezek a szentéletrajzok az idıben visszafelé haladva következnek. A negyedik rész néhány egyháztörténelmi szereplırıl tartalmaz lexikon-szerő adatokat. Ennek a résznek, valamint a II. rész listáinak az összeállításában értékes munkát végeztek: Borbás Péter, Bozók Ferenc, Szécsényi Attila, Valaczka János Pál.
6 I. BEVEZETÉS Ebben a bevezetésben a következıkrıl lesz szó: miért érdemes történelemmel, azon belül egyháztörténelemmel és például a szentek életével foglalkozni? Milyen a mai ember történelemhez való viszonya? Melyek az emberiség történelmének legfontosabb eseményei? Kik a történelem fıszereplıi és milyen szerepet játszanak? I. Miért érdemes történelemmel, egyháztörténelemmel foglalkozni? Milyen a viszonya mai embernek a történelemhez? Az emberiség régóta felismerte azt az azóta közmondássá vált igazságot, hogy historia est magistra vitae, vagyis a történelem az élet tanítómestere. De a mai embernek, korunk emberének éppen az az egyik legnagyobb problémája, hogy kiveszett belıle a történelem-tudat, ezért a történelem nem töltheti be ezt a tanító szerepet az életében. Éppen ezért a mai ember mindenféle erık játékszerévé válik, ha nem tesz semmit ez ellen. Az ember szellemi lény mivoltához hozzá tartozik a történelem tudat, a történelembıl való táplálkozás, a történelem által nyújtott tapasztalatok felhasználása. Az egész emberiség, benne minden egyes ember, állandóan úton van. Valahonnan valahová tart. Ha célba akar érni, szüntelenül tudnia kell, hogy honnan jött, rövid és hosszú távon hová szeretne eljutni, és pillanatnyilag éppen hol tart. Ez a helymeghatározás a jelenben, és a jövı szempontjából való orientálódás, csak a történelem ismerete által lehetséges. Miért esett szét a mai ember történelem tudata? A mai ember a sokféle információtömeg által, amelyek körülveszik és majdhogynem teljesen meghatározzák az életét, állandó futásra van kényszerítve, de lényegében mókuskerékben van. Rengeteg információ éri, de arra nincs ideje, hogy ezeket megfelelı módon feldolgozza, értelmezze és beépítse az életébe. A mai ember, mivel állandóan korszerő, napra kész (up to date) szeretne lenni, ezért egy állandó hajszoltságban él és egy computer-lénnyé változott, akit állandóan hírekkel és adatokkal tömnek. Ez önmagában még nem lenne baj, mert egy jól mőködı computer sok mindenre képes. De ez a mai computer-ember nem jól mőködik. Egy jól mőködı számítógép, amelyre navigációs program van feltelepítve, rendelkezik pontos térképekkel, mőholdvevı egységgel, amely fogja a mőholdakról jövı jeleket. Ezeket a jeleket folyamatosan feldolgozza, rávetíti a térképre, és felhasználójának állandóan jelzi, hogy pillanatnyilag hol tart, milyen sebességgel halad, mennyi idıre van még szüksége, hogy célba érjen, meddig kell még azon az úton haladnia, amelyen éppen hald, hány méter múlva kell arról letérnie, és így tovább. A mai ember azonban nem így él és mőködik. Állandó idıhiányban van, nem képes feldolgozni és értelmezni az ıt ért benyomásokat. Amit éppen hallott, azt elfedik az újabbnál újabb hírek, információk. Nem hagy magának idıt arra, hogy visszatekintsen, reflektáljon a vele történtekre. A haladása szempontjából fontos adatok elemzı feldolgozásának a folyamata ijesztıen lecsökkent az életében. Azok az információk, amiket tegnap kapott, mára már óriási távolságban vannak tıle, mert nem tud a jelenben élni, szüntelenül a holnapra van kifeszítve. Mivel a tegnap ıt ért benyomásokat csak nagyon pontatlanul érzékelte, vagy inkább csak futólag regisztrálta, azok nem váltak a saját történetévé. Ezért amik vele történnek amik ıt tıle függetlenül érik, vagy azok, amiket enged, hogy vele történjenek és amiket ı mővel, mintha nem is vele történnének. A mai embernek ezért a felelısségérzete nagyon fejletlen. Ember mivolta került veszélybe, amelynek alapvetı összetevıje az erkölcsiség, amely elsısorban a gondolataiért, tetteiért, szavaiért, mulasztásaiért való felelısséget jelenti. A történelem tudatnak ehhez az elcsökevényesedéséhez még hozzá járult, hogy a történelmet a történészek közül nem kevesen egy immanens, vagyis csupán evilági gazdasági és társadalmi folyamatnak tekintik. Kihagynak a történelem valós szereplıi közül fıszereplıket. Ezáltal az embert kiszolgáltatják olyan erıknek, amelyek az ember pusztulásán, tönkretételén munkálkodnak. Ahol az ember többé már nem kérdezi, hogy mit fogok tenni?, hanem csak ezt: mi fog történni?, ott az elembertelenedés és a történelem dekadenciája, hanyatlása, nyilvánvalóvá lesz. A történelem elembertelenedésével kéz a kézben jár a történelem elistentelenedése. Az utóbbi évszázadok szellemi irányzatai igyekeztek kiszorítani Istent és az ı láthatatlan, szellemi teremtményeit, akiknek ı szerepet szánt, a történelembıl. Az egyik ilyen szellemi irányzat a felvilágosodáshoz kapcsolódó deizmus volt, amely szerint Isten megteremtette ugyan a világot, de magára hagyta, tıle távol van. A marxista történelemfelfogás és a totális szerkularizáció, vagyis minden tekintetben való elvilágiasodás, Istent mint idegen testet eltávolították a történelembıl, ill. a történetírásból. Ez a modernnek mondott történelemfelfogás elszakította a világtörténelmet az üdvtörténettıl, az egyháztörténelmet a profán történelemtıl, éppen úgy, ahogy az egyházat elválasztották az államtól, és igyekszenek azt minden fontos társadalmi szerepétıl megfosztani. Ezáltal teljes zőrzavar keletkezett az emberek fejében és életében. Egy történetet nem lehet megérteni úgy, hogy kihagyunk belıle bizonyos szereplıket. Teljesen félre fogjuk érteni, ha a fıszereplıket hagyjuk ki belıle. Így van ez a történelemmel is. Ha csak az embert és az ıt körülvevı anyagi, növényi és állat-világot tekintjük a történelem szereplıinek, benne csak gazdasági, társadalmi folyamatokat vizsgálunk, és kihagyjuk belıle a történelem Urát, és azokat a szereplıket, akiknek İ szerepet adott az ember mellett a történelemben, akkor nem érthetjük meg a történelmet, illetve teljesen félre fogjuk érteni.
II. Melyek az emberiség történelmének a legfontosabb eseményei? A történész források segítségével dolgozik. De az emberiség legrégibb történetérıl nincsenek történelmi értelemben vett források, ezért azt történelem elıtti kornak is szokás nevezni. Nincsenek sem írott források, sem tárgyi emlékek, sem íratlan szellemi hagyományok. A kinyilatkoztatásból azonban mégis tudunk valamit ezekrıl az idıkrıl. Sıt az emberiség történetének elsı szakaszait csak a kinyilatkoztatás alapján tudjuk megrajzolni, nem pedig hagyományos értelemben vett történelmi források alapján. A történelem középpontja, akiért, akiben, és aki által minden lett és történik az Ige, az emberré lett Második Isteni Személy. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett írja János apostol evangéliumának az elején. (Jn 1.3) A Kolosszeiekhez írt levél Krisztus himnusza kicsit bıvebben ugyanezt így fogalmazza. İ a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsıszülötte. Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat. Mindent általa és érte teremtetett. (Kol 1.15-18) Az Egyház egyik legnagyobb misztikus szentje, Keresztes Szent János ezt úgy fogalmazza, hogy a Mennyei Atya a világot az ı Fiának és Fia jegyesének, vagyis az emberiségnek nászajándékba teremtette. Az ember eredetét, földön tartózkodását, és célját pedig egy képpel szemlélteti. Az embert ahhoz a galambhoz hasonlítja, akit Noé a bárkából kiengedett, és aki röpködött egy ideig a vizek felett, de nem találván ott a helyét, végül egy zöld ággal a csırében viszszatért a bárkába. Minden egyes embert Isten maga teremtett, egy feladattal a világba küldött, és annak sikeres elvégzése után, amelyet a zöld ág jelképez, mindenkit visszavár a bárkába vagyis a mennybe. Ezekben a képekben és az Efezusiakhoz írt levél Krisztus-himnuszában benne van az egész történelem. Benne vannak az emberiség történelmének a legfontosabb tényei, eseményei. Ennek alapján az emberiség történelmében a következı szakaszokat különböztethetünk meg. 1. Az elsı esemény a teremtés: világ, és benne az ember megteremtése 2. A második a bőnbeesés. Ez magában foglalja az angyalok és azt követıen az ember bőnbeesését. 3. A Jézus Krisztus által végbevitt megváltás 4. A megváltáshoz való viszonyulás, annak elutasítása, vagy érvényessé tétele minden kor minden embere számára a saját életében. 5. A világ beteljesedése, a történelem céljának végleges megvalósulása az idık végén. Görög szóval ez a paruzia, amely magában foglalja Jézus dicsıséges visszajövetelét és az utolsó ítéletet. 1. A teremtés. Ennek két fı állomása van, a láthatatlan világ és a látható világ megteremtése. a) A láthatatlan világ megteremtése. A Biblia ezzel a mondattal kezdıdik. Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. (Ter 1.1) Az ég teremtésében benne van az egész láthatatlan világ, az angyalok megteremtése idıben jóval az ember teremtése elıtt. Pontosabban fogalmazva az angyalok egy másfajta idıben élnek, mint mi emberek, a mi idınk a látható világ megteremtésével kezdıdött. Az idézett Krisztus-himnusz ezt így fogalmazta. Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat. Ezek a láthatatlanok az angyalok, akiknek négy csoportját említi itt a Szentírás. A késıbbi hagyomány 9 csoportot, 9 angyali kart különböztet meg. Az Egyház hittételként, tehát dogmaként, vagyis megkérdıjelezhetetlen igazságként állapította meg az angyalokkal kapcsolatban a következıket. Az angyalok tiszta szellemi lények, óriási cselekvıképességgel rendelkezı személyek, akik értelemmel és szabad akarattal is rendelkeznek, miként az ember. De testük nincs, csak szellemek, miként Isten. Ezért hívjuk ıket tiszta szellemeknek. Az angyalok Istenhez hasonlóan tiszta szellemek. Nem dogmaként, de biztos teológiai igazságként tanítja az Egyház azt is, hogy az angyalokat Isten a természetfölötti kegyelem, de nem az örök boldogság állapotába teremtette. Mielıtt a mennyországot elnyerhették volna, egy próbát kellett kiállniuk, amiben az angyalok egy része és ez már ismét dogma vétkezett. Általánosan elfogadott és tanított igazság, hogy a bukott angyalok, más néven ördögök, minden hatalmukban álló eszközzel háborút viselnek a természetfölötti rend, benne az ember ellen. Velük szemben az Istenhez hőségesnek maradt angyalok a jó angyalok, vagy más néven szent angyalok oltalmazzák, segítik az embert. Azt is tanítja az egyház, de nem dogmaként, hanem valószínő tanítással, amely a köznapi nyelvre átfordítva biztos tanítást jelent, hogy minden embernek és minden közösségnek (családnak, népnek, az egyetemes és a helyi egyháznak) vannak segítı angyalai, ahogy szoktuk mondani, ırangyalai. Isten az angyalokat a saját hasonlóságára jónak, szépnek, szabadnak, tökéletesnek teremtette, és felruházta ıket legszebb ajándékaival. A mennyországot szánta nekik. De ez nem következett az ı természetükbıl, mert az üdvösséget nem voltak képesek a maguk erejébıl elérni, csak Isten segítségével, az İ ajándékaként elfogadni. Hogy próbatételük, amirıl már szó volt, pontosan miben is állt, azt biztosan nem tudjuk. De errıl azért vannak megközelítıen biztosnak mondható tanítások az Egyházban. Egyes elképzelések szerint ez a próbatétel abban állt, hogy vajon ezt az Isten által eléjük tőzött célt, az üdvösséget elfogadják-e tıle ajándékként, úgy, ahogyan azt Isten adja, és hajlandók-e beleilleszkedni abba a rendbe, amit Isten alkotott, vagy pedig elvetik azt. Az angyalok egy része elvetette és a maguk erejébıl, Istentıl függetlenül, az ı ellenében akarták azt megszerezni. Egyúttal nemet mondtak arra a szerepre is, amire Isten az emberekkel kapcsolatban szánta ıket. Ez pedig Jézus, az emberré lett Isten, az emberek, köztük elsı helyen a Megváltó 7
Anyjának a szolgálata volt. Ezt a nekik szánt szerepet, úgy, mint egy filmnek a forgatókönyvét a leendı szereplık, mintegy elıre látták. De erre azt mondták, non serviam nem szolgálok. Vagyis beleestek a kevélység bőnébe. Elvetették Istent, az ı akaratát, és az általa teremtett rendet, törvényeket. Ennek a lázadásnak iszonyú következményei lettek. És errıl már beszámol a Szentírás, de nem az elsı, hanem az utolsó könyvében. A Jelenések könyvében ezt olvassuk. Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. Levetették a nagy sárkányt, az ısi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is (Jel 12.7-9). Felhívjuk a figyelmet arra a kitételre, hogy aki tévútra vezeti az egész világot. Erre majd még ismételten visszatérünk. Az Istenhez hőségesnek maradt angyaloknak, és a bukott angyaloknak (más néven, ördögöknek, démonoknak) ez a borzalmas harca örökre eldöntötte az angyalok és az emberek jövendı sorsát. Az angyaloknak ez a bőnbeesése elsırendő fontosságú történelmi tény, amelynek óriási hatás volt, van és lesz a történelemre. b) A látható világ, benne az ember megteremtése Isten a semmibıl teremtette az anyagi világot, ahogyan szokták mondani. Ez azt jelenti, hogy az anyagi világ megjelenése elıtt nem volt semmi anyagi. Mivel a szellem ura az anyagnak, nem zárható ki, hogy az angyalok Istentıl szerepet kaptak az anyagi világ megformálásában is az évmilliárdok folyamán. Ezekrıl a részletekrıl nem tudósít a Szentírás. A Biblia hét napos teremtéstörténete hét korszakként is értelmezhetı, ahol egy-egy nap idejét nem 24 órával, hanem évmilliókkal és évmilliárdokkal mérhetjük. A teremtés mőveletébe bele kell érteni az un. fejlıdést is. Milyennek teremtette Isten az embert? Milyen tulajdonságokkal rendelkezett az elsı ember, emberpár a bőnbeesés elıtt? Az ember rendelkezik a tiszta szellemek és az anyagi létezık tulajdonságaival. Például növekszik és szaporodik, mint a növények és az állatok. Az állatokkal közös tulajdonság az érzéki megismerés és a megismertek után való vágyakozás, a szenvedélyek, a kommunikáció, és a helyváltoztatás. Az angyalokkal közös jellemzık: értelmi megismerés és a megismertek utáni vágyakozás és a szabad akarat. Amikor az ember itt a Földön megjelent, már eleve egy olyan erıtérbe került, ami a láthatatlan világ befolyása alatt volt. Az emberiség, amelyet akkor egy emberpár képviselt, történetének a kezdetén még jobb esélyekkel indulhatott, mint a késıbbi korok emberei. Mert kezdetben csak Isten és a szent angyalok erıterében élhetett ezt fejezi ki a Szentírás nyelvén az, hogy egy paradicsomkert közepébe helyezte Isten az embert. És Isten az embert is ugyanolyan szépnek, jónak, tökéletesnek, szabadnak teremtette, mint az angyalokat azzal a különbséggel, hogy testet is alkotott számukra. Az ember is szellem, de testben lakozó szellem, amely nagyobb fokú korlátozottságot jelent, mint az angyali lét. Isten az ember elé is hasonló célokat állított, mint az angyalok elé, neki is az üdvösséget, az örök boldogságot szánta. És az embert is próba elé állította. Az egyik lehetıség az ember számára is az, hogy vagy elfogadja az Isten által elıtte felmutatott rendet, és az örök üdvösséget, amit készített számára. A másik lehetıség, hogy elutasítja azt, ill. hogy a maga erejébıl, vagy az ördög segítségével akarja megszerezni. A bukott angyalokkal az elsı emberpár az idézett szentírási hely értelmében már itt a Földön találkozott, mert ide vetették ıket az Istenhez hőségesnek maradt angyalok Szent Mihály vezetésével. Az ember próbatételében Isten szerepet szánt a bukott angyaloknak is. Megengedte számukra, hogy megkísértsék, bőnre csábítsák az ember. És az ember nem az Istenhez hőséges angyalokat követte, hanem a bukott angyalokra hallgatott. Ennek az elsı, un. eredeti bőnnek igen súlyos következményei lettek. Az ember akkor mőködik helyesen, ha életében az érzéki javakra irányuló törekvések (ösztönök, szenvedélyek) alá vannak vetve az értelemnek és az akaratnak. A bőnbeesés elıtt ez így volt. Az ember akkor még uralkodni tudott ösztönein, szenvedélyein, ezért nem szenvedett, és nem kellett meghalnia. Semmi sem zavarta az Istennel való szeretetkapcsolatát. A teológia nyelvén ezt úgy mondjuk, hogy a megszentelı kegyelem állapotában volt. 2. A bőnbeesés Miben állt az ember bőne? Milyen volt az eredeti bőn? Hogy lett ebbıl áteredı bőn? Az eredeti bőn abban állt, hogy az emberek a bukott angyalok ösztönzésére a maguk urai akartak lenni, sıt olyanok akartak lenni, mint Isten. Ez nyilvánvalóan lehetetlenség. Tehát tévút. Itt utalunk vissza a már idézett részletre a Jelenések könyvébıl: tévútra vezeti az egész világot. Nem véletlenül nevezi Jézus a sátánt a hazugság atyjának (Jn 8,4). A megtévesztés következtében az elsı emberpár at Istennel való szeretı közösséget felcserélte egy tıle független életre. Bőnükben benne volt a kevélység, az Istennel szembeni engedetlenség, bizalmatlanság, a kétkedés is. Ennek az eredeti bőnnek súlyos következményei lettek. Az ember anyagi, növényi, állati világgal való közössége, hasonlósága megmaradt, de ezek már nemcsak szolgálják az embert, mint a paradicsomban, hanem az ember ellenségévé is lettek. Veszélyek leselkednek rá a növények és állatok részérıl, természeti katasztrófák fenyegetik az ember életét. Az értelme elhomályosult, nem látja tisztán a saját célját, tévedések rabjává lett. Elveszítette a helyes istenismeretet, ellentétbe került Istennel, emiatt a félelem határozza meg a vele való kapcsolatát. Az akarat szabadsága meggyengült, ki van téve a szenvedélyek támadásának, nehéz számára a jó követése, az erények gyakorlása. Az érzékek szüntelenül lázadnak az emberben az értelem és az akarat uralma ellen. Meghasonlásba került önmagával is. Nehezen tud uralkodni ösztönein, szenvedélyein, vágyain. Ellentétbe került a többi emberrel is. Az uralkodni vágyás és a félelem teszi tönkre ember és ember kapcsolatát. Lelkiismerete homályossá vált. Az értékrendje összekuszálódott. 8
Mindezt a terheltséget Ádám, mint az emberi család feje átörökítette leszármazottainak. Ez azt jelenti, hogy tökéletlen embernek tökéletlen gyermekei születtek, hasonlóképpen ahhoz, mint ahogy terhelt embernek terhelt gyermekei. Ez a tökéletlenség, terheltség az áteredı bőn, amely nem személyes bőnünk, hanem minket születésünktıl sújtó gyarlóság, tökéletlenség. Az ember, azóta, ki van szolgáltatva az eredeti bőnbıl következı sebzettségeknek, ısei bőneinek, a gonosz lelkek kísértéseinek és a saját személyes bőneinek. A bukott angyalok is nagyobb hatalmat kaptak felette. És ha Isten nem lépett volna közbe a megváltás által, sorsa az örök kárhozat lett volna. 3. A Jézus Krisztus által végbevitt megváltás Mit hozott Jézus megváltása? Mi mindent tett Jézus értünk? Elıször is megszüntette az Istentıl való elszakítottságot, ami az áteredı bőnnek lett a következménye. Lehetıvé tette a személyes bőnök megbocsátását, sıt az áteredı bőnbıl, az ısöktıl örökölt bőnökbıl és a személyes bőnökbıl származó betegségek, sebzettségek gyógyulásának is utat nyitott. Visszaállította az Istennel való bensıséges kapcsolatot, a kegyelem állapotát. Kiszabadított a bukott angyalok uralma alól. Saját isteni természetében részesít minket. Ennek következtében az ember már nemcsak állati, hanem emberi, sıt isteni módon is tud viselkedni. Az ember jóra való törekvését, természetes erényeit megerısíti az általa belénk öntött isteni és erkölcsi erényekkel és a Szentlélek ajándékaival. 4. A megváltáshoz való viszonyulás: annak elutasítása, vagy érvényessé tétele minden kor minden embere számára a saját életében Az angyalok tiszta szellemi lények. Nincsenek alávetve az anyagi tér és idı korlátainak. Életük minden pillanatát mintegy a jelenben birtokolják. Ezért az Isten melletti vagy elleni döntésük végleges és visszavonhatatlan. Az ember azonban idıben és testben létezik. Ez nagyobb korlátozottságot jelent, mint az angyali lét. Ezért az ember számára egy földi életnyi idıtartam adatott, hogy meghozza az Isten elleni vagy Isten melletti döntést, és kitartson benne. Halála pillanatában lép át abba az idıtlenségbe, amelyben rögzül, véglegesül számára az a döntés, amit meghozott, és amely meghatározza örök sorsát, miként az angyalokét a saját döntésük. Az ember földi életét, az Isten melletti vagy elleni döntését, képletesen szólva, egy nagy háború közepette kell leélnie és meghoznia. Ennek a háborúnak a leírását a Jelenések könyve már idézett helyének folyatásában olvashatjuk. Amikor a sárkány látta, hogy a földre taszították, üldözıbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült A sárkány haragra lobbant az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus tanúsága mellett. (Jel 12.13;12,17) A Jelenések könyve a szimbólumok nyelvén szól olyan eseményekrıl, amelyeket lefordíthatunk a történelem nyelvére is, de nem tükörfordításban, hanem a lényeges mondanivalót kiemelve. Ez az asszony a Boldogságos Szőz Mária, a fiúgyemek Jézus Krisztus, Mária Fia, az emberiség Megváltója. A Sátán haragjának fı célpontja a Megváltó, és azok, akiknek a megváltása céljából emberré lett. Vagyis az egész emberiség. Ezeket a tényeket a Szentírás más helyei is megerısítik. Így pl. Pál apostol az Efezusiakhoz írt levele 6. fejezetének 12-13. versében azt írja, hogy nem annyira az anyag, a test ellen kell küzdenünk, hanem gonosz, lehúzó szellemi erık ellen. János apostol egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Második Isteni Személy megtestesülésének a célja a sátán mesterkedéseinek a tönkretétele volt. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy a sátán mővét romba döntse (1Jn 3.8). Ebbe az Isten melletti vagy elleni háborúba kell belekapcsolódnia minden embernek, akár akarja, akár nem. A harcról való tudomást nem vétel, a bekapcsolódni nem akarás automatikusan a sátán érdekeinek a szolgálatát jelenti. Az áteredı bőn miatt mindenki a sátán uralma alatt kezdi földi életét. Tudatos döntéssel kell átállnunk a jó, azaz Jézus oldalára. Errıl mondja Jézus: Aki nincs velem, az ellenem van, aki nem győjt velem, az szétszór (Mt 12,30; Lk 11,23). A nagy keleti egyházatya, Szent Ágoston ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg az Isten országáról szóló keresztény történelemszemléletre jelentıs befolyást gyakorló mővében a De civitate Dei -ben. A jezsuita rend alapítója, Loyolai Szent Ignác híres lelkigyakorlatos könyvének legfıbb elmélkedése a két zászlóról és a két hadseregrıl szóló. Az embernek döntenie kell, hogy melyik hadseregben, melyik zászló alatt, Lucifer vagy Krisztus urunk seregében és zászlaja alatt akar-e harcolni. Más választásunk nincs. 5. Jézus mennybemenetelével egy új korszak kezdıdött az emberiség történelmében, amely a világ beteljesedése, a történelem céljának végleges megvalósulása felé tart. Jézus minden ember üdvösségét, az egész teremett világ üdvözítését akarja. Mielıtt a mennybe ment, olyan parancsot adott tanítványainak, amit a világ végéig folytatniuk kell. Máté evangéliumában ezt így olvassuk: Menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg ıket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg ıket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig! (Mt 28,19-20) Márknál ezeket mondja: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat, akik hisznek, ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben ördögöket őznek ki, nyelveken szólnak, kígyókat vesznek a kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik; a betegekre teszik kezüket, és azok meggyógyulnak (Mk 16,15-18). Máté apostol és evangélista Jézus köztünk való jelenlétérıl beszél: íme én veletek vagyok minden nap a világ végéig. Ezen mindenek elıtt a szentségekben, fıleg az Eucharisztiában való jelenlétet kell értenünk. De azt a jelenlétet is érthet- 9
jük alatta, amit Jézus így fogalmaz: ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük (Mt 18,20). És úgy is érthetjük, ahogy Pál apostol fogalmazza: élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem (Gal 2,20). Az Eucharisztiában való jelenlét a katolikus hit szerint valóságos jelenlét, az utóbbi misztikus jelenlét. De mindháromban szerepe van a hitnek. Jézus feltámadása után már nem úgy volt apostolaival, ahogy halála elıtt, hogy folytonosan velük volt, hanem úgy, hogy ismételten megjelent nekik. Így jelent meg Pál apostolnak is a damszkuszi úton, és így jelent meg azóta is nagyon sok szentnek, megmutatva nekik életének egy-egy részletét (volt akinek egész életét is), tanítva és nevelve ıket. Pál apostol elıtt kifejtette az Egyházról, mint az İ misztikus testérıl való tanítást is. Ennek értelmében az Egyház az İ titokzatos teste, amelyben Jézus a fı, a keresztények pedig a különféle testrészek. Jézus azonosítja magát minden emberrel, különösen az üldözöttekkel, a szegényekkel és a kicsinyekkel. Annak alapján fog a világ végén megítélni minden embert, hogy mit tettünk ezekkel az üldözöttekkel, kicsinyekkel, rászorulókkal. A tanítványok és az apostolok arra kapnak felszólítást, hogy tanúságot tegyenek Jézusról az İ tanításáról, életérıl, haláláról és feltámadásáról és maguk is tanúvá, tanítvánnyá tegyenek másokat. Azoknak a leghitelesebb a tanúságtétele, akik engedték, hogy Jézus éljen bennük nemcsak rászorulóként, hanem megváltóként is, azok, akik engedték és engedik, hogy folytassa bennük a megváltás mővét szavuk és életük tanúságtétele által. İk a szentek. Rájuk érdemes a leginkább odafigyelni. Mert az ı életük a leghitelesebb tükre az Egyház történetének, az egyházában továbbélı, és rajta keresztül a megváltást, az emberek üdvözítését a mindenkori jelenben folytató Krisztusnak. Tanulni lehet természetesen azok életébıl is, akik csak rákos daganatok Krisztus misztikus testén. Meg lehet tanulni tılük például azt, hogy miért váltak ilyenné, vagy miért és hogyan lettek a szılıtırıl levágott vesszık. Tanulni lehet a júdásoktól, az egyház üldözıitıl is, sıt maguktól a gonosz lelkektıl, lelkünk fı ellenségeitıl is. Az Istent szeretıknek minden a javára válik (Róm 8,28) még a kísértések, a betegségek, sıt akár a sátántól való megszállottság is. Mert a gonosz lelkek nem egyenrangú partnerei Istennek, hanem eszközök az ı kezében. Még általuk, az ember ellen folytatott féktelen haragjuk, szadizmusuk, háborújuk által is az üdvösségre tudja vezetni Isten az İt szeretıket. De a legtöbbet mégis azoktól tanulhatunk, akik annyira eggyé váltak Krisztussal, hogy már nem is ık éltek, hanem Krisztus élt bennük. Az ı életük Krisztus élete. Ha elveszne a Názáreti Jézus életének legfıbb forrása, a Szentírás, akkor a szentek életébıl újra meg lehetne azt írni. Az ı életük szerves folytatása Jézus földi életének de nem reinkarnációs, hanem misztikus értelemben. A reinkarnáció (a léleknek az egyik testbıl a másikba való vándorlása) teljesen ellenkezik Jézus tanításával. János evangéliuma a következı mondattal zárul. Jézus még sok egyebet is tett. Ha azonban valaki mind le akarná írni, azt hiszem, annyi könyvet kellene írnia, hogy nem tudná az egész világ sem befogadni (Jn 21,25). Jézus eme cselekedeteinek lapjait az egyháztörténelem könyvek tartalmazzák, amelyeknek legértékesebb fejezetei a szentek élete. 10
11 II. EGYHÁZTÖRTÉNELMI ADATOK, TUDNIVALÓK FONTOS TUDNIVALÓK (BEUGRÓK) Tízparancs 1.Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! Az Egyház öt parancsa 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd! 1. A vasárnapot és a kötelezı ünnepeket szentmisével és pihenéssel szenteld meg! 2. A pénteki bőnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg! 3. Legalább évente gyónjál és a húsvéti idıben áldozzál! 4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld! 5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd! Hitünk fı igazságai 1. Egy Isten van 2. Egy Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek 3. A Fiú Isten érettünk emberré lett, hogy minket halálával megváltson és üdvözítsen. 4. Isten igazságos bíró, aki a jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti. 5. Az ember lelke halhatatlan. 6. Isten kegyelme szükséges az üdvösségre. Ima Szent Mihályhoz Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: Parancsoljon neki az Isten! Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.
Intelligens viselkedés A viselkedési lehetıségek áttekintése A lehetıségek értékelése Választás a lehetıségek közül Intelligens gondolkodás Szereplık és szerepek (funkciók) Tulajdonságok, jellemzık, jellemzés Kapcsolatok, összefüggések, viszonyok, vonatkozások Állapotok, helyzetek Mőveletek, mőveletvégzık Folyamatok A megvalósítás Az ellenırzés
Intelligens gazdálkodás Az igények és a lehetıségek alakulásának szemmel kísérése Értékelés Lemondás A legértékesebb igénykielégítési folyamatok megvalósítása Elıkészítés, felkészülés Hozzávalók Biztonság (tartalékok) Többletek, hiányok, eloszlás, elosztás kezelése Okelemzés, következménykezelés, tanulságlevonás és hasznosítás APOSTOLOK András Bertalan Fülöp idısebb Jakab ifjabb Jakab János Iskarióti Júdás Júdás Tádé Máté Mátyás Simon Pál Péter Tamás BÚCSÚNYERÉS FELTÉTELEI részleges búcsú a kegyelem állapota a részleges búcsú elnyerésének szándéka elıírt ima vagy cselekmény elvégzése teljes búcsú szentségi gyónás EGYHÁZMEGYÉK szentáldozás, lehetıleg a teljes búcsú elnyerésének napján a teljes búcsú elnyerésének szándéka mentesség minden bőnhöz, még a bocsánatos bőnökhöz való ragaszkodástól is imádság a Szentatya szándékára (Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy) elıírt ima vagy cselekmény elvégzése A Szent István által alapítottak Érsekségek Esztergomi Kalocsai Püspökségek Bihari Csanádi Egri Erdélyi Mai magyar egyházmegyék, püspökeik Érsekségek Egri Esztergom Budapesti Kalocsa Kecskeméti Veszprémi Püspökségek Debrecen Nyíregyházi Gyıri Hajdúdorogi Kaposvári Pannonhalmi Fıapátság Pécsi Szeged Csanádi Székesfehérvári Szombathelyi Váci 13 Dr. Ternyák Csaba érsek Dr. Erdı Péter bíboros, érsek, Dr. Bábel Balázs Márfi Gyula Bosák Nándor Dr. Pápai Lajos Kocsis Fülöp Balás Béla Várszegi Asztrik Mayer Mihály Dr. Kiss-Rigó László Spányi Antal Dr. Veres András Dr. Beer Miklós Gyıri Pécsi Váci Veszprémi
14 CSATA, HÁBORÚ: A kereszténység szempontjából fontos csaták, háborúk: Nagy Konstantin császár gyızelme a Milvius hídnál Keresztes hadjáratok legnanoi csata lepantoi tengeri ütközet nándorfehérvári diadal második világháború harminc éves háború EGYHÁZ CÉLJAI: Megtérés, bőnbánat hirdetése: Beteljesedett az idı, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bőnbánatot, és higgyetek az evangéliumban. (Mk 1,15) Isten országának a meghirdetése, a gonosz lelkek kiőzése, azok uralmának a megtörése: ha én Isten Lelkével őzöm ki a gonosz lelkeket, akkor már elérkezett hozzátok az Isten országa. (Mt 12,28) Az emberek üdvözítése, Istenhez vezetése, aki maga a szeretet: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. (Jn 3,16-17) EGYHÁZI ÉV IDİSZAKAI: advent karácsonyi idı nagyböjt húsvéti idı évközi idı EGYHÁZI RANGOT JELÖLİ RUHÁK, JELVÉNYEK monsignore jelvények lila szegélyő reverenda lila cingulus püspöki jelvények pásztorbot (baculum) győrő lila cingulus lila pileolus lila színő birétum mellkereszt (pectorale) EGYHÁZI SZEMÉLYEK MEGSZÓLÍTÁSA tisztelendı egyházi személynek (klerikusnak, szerzetesnek) fıtisztelendı papnak, szerzetes-elöljárónak mitra (püspöksüveg) érseki jelvény pallium bíborosi jelvények bíbor szegélyő reverenda, bíbor színő birétum bíbor színő cingulus, bíbor színő kalap bíbor színő pileolus excellenciás püspöknek eminenciás bíborosnak ıszentsége pápának EGYHÁZTÖRTÉNET (RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSOK, KÉZIKÖNYVEK) Brunoni, Pietro: A katolikus egyház. Alapok, szentelmények, intézmények, Szent István Társulat 2002 Franzen, August: Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged, 1998 Frölich, Roland: Egyháztörténet évszámokban, Jel, 2007 Hangay Zoltán: A pápák könyve, Trezor Kiadó Budapest 1991 Mondin, Battista: Pápák enciklopédiája, Szent István Társulat, 2001 Pierrard, Pierre: A Katolikus Egyház története, Agapé, 1987 Pusztai László: Katolikus Egyháztörténelem, Márton Áron. 3. javított kiadás 2002 Salgó János: Krisztus tanúi a történelemben (több kiadás) Szántó Konrád: A Katolikus Egyház Története, Ecclesia, 1983, 1-3 kötet Szegedi László: Krisztus Urunk története az Egyházban, 2002 EGYHÁZTÖRTÉNETI FORRÁSOK Minden olyan tárgy, dolog, írás, amely alkalmas az egyháztörténet rekonstruálására. Például:
Konstantini adománylevél Korán Muratori-töredék Pápai megnyilatkozások Római szerzık írásai (Tacitus, if. Plinius) Szent István király Intelmei EGYHÁZTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ HELYEK, HELYSZÍNEK Akita (Japán) Altötting (Németország) Amsterdam (Hollandia) Andocs Ararát hegység Arnon patak Assisi Augsburg Avignon Avila Basel Basel Ferrara Firenze Betlehem Buda Budapest Budapest, Andrássy út 60. Canossa Castelgandolfo Circus Maximus (Róma) Clermont Cluny Colosseum (Róma) Compostella (Spanyolország) Czestochowa (Lengyelország) Csanád Csatka Csíksomlyó Damaszkusz damaszkuszi út Debrecen Debrecen Debrecen Nyíregyháza Efezus Eger Einsiedeln (Svájc) emeleti terem Esztergom Esztergom Budapest Eufrátesz Fatima (Portugália) Ferrara Filippi Firenze fıpap háza Galácia Galilea Garazim-hegy Genezáreti tó vagy Tibériás tava Getszemani major Golgota Gomorra Guadalupe (Mexikó) Gyehenna Gyömrı Gyır Zirc 15 Hajdúdorog Hebron Hermon Holt-tenger Hóreb (Isten hegye, Szirjon) Izrael Jerikó Jeruzsálem jeruzsálemi templom Jordán Jordán melléke Júda Júdea Kafarnaum Kalkutta Kalocsa Kalocsa Kecskemét Kána Kaposvár Kaposszentbenedek Kármel Kassa katakombák (Róma) Kecskemét Kedron patak Khalkedon Kison patak Kolossze Konstantinápoly Konstanz Korintus Köpcsény La Salette (Franciaország) Laterán Legnano Lepanto, (Korinthoszi öböl) Libanon Lisieux Loretto (Olaszország) Lourdes (Franciaország) Lyon Margit-sziget (volt Nyulak szigete, Budapest) Máriagyüd Márianosztra Máriapócs Mariazell (Ausztria) Máribesnyı Marienfried (Németország) Mátraverebély Mechola patak Medjugorje Bosznia-Hercegovina Mont Saint Michel Szent István király törvényei Szentírás Vértanúakták Wittenbergi tételek Wormsi Konkordátum Zsinati határozatok Monte Cassino Monte Gargano Montserrat (Spanyolország) Nagyvárad Naim Nándorfehérvár Názáret Nébó Nicea Nílus Nürnberg Nyíregyháza Olajfák hegye Pannonhalma Pécs Petıfiszállás Pisa Pócspetri Rétság Róma Schönstatt Siloam tava Siloe tava Sínai Sion Siracusa (Olaszország) Speyer Sümeg Szamaria Szeged Szeged-Alsóváros Szeged Csanád Székesfehérvár Szent Gallen Szodoma Szombathely Tábor hegy Taizé Tengermellék Tesszaloniki Tigris Tihany Tiszaalpár Trappe Trentó (Trient) Vác Vatikán Veszprém Via Appia Vienne Wartburg Wittenberg Worms
Hiteles helyek A középkori Magyarországon azok az egyházi intézmények (püspökségek, apátságok), amelyek olyan funkciókat töltöttek be, mint a mai állami hivatalok (például jegyzı, önkormányzatok) Teológiai helyek Szimbolikus értelemben: Azok a szentírási lelıhelyek, és tanítóhivatali megnyilatkozások, amelyekre teológiai tanítás, pl. dogma épül 16 EGYHÁZTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ JÁTÉKFILMEK A bővös árkánum Középkori mágikus praktikák, alkímia, okkultizmus, titkos tanok. A hetedik pecsét Ingmar Bergman híres filmje középkori flagellánsokról (önostorozók),apokaliptikus hangulatról, világvége-várásról A hetedik szoba Mészáros Márta drámai filmje Edith Steinrıl. A lator Jézus korában játszódó film. A lélek sötét éjszakája Film a nagy szenvedı misztikusról,keresztes szent Jánosról. A misszió Jezsuita misszionáriusok dilemmái Dél-Amerikában. A názáreti Jézus Franco Zefirelli monumentális filmje Jézus életérıl. A Passio Mel Gibson megrázó híres filmje Jézus kínszenvedésérıl erıs idegzetőeknek. A rózsa neve Titokzatos bőncselekmények egy középkori ferences kolostorban Umberto Eco regényébıl. A sátán árnyékában Georges Bernanos regényébıl készült filmadaptáció egy szent papról és a sátán kísértéseirıl. A skarlát bető Nathaniel Hawthorne regénye alapján készült drámai film az amerikai puritán kvékerek álszent világáról. A templomos lovagok kincse Ifjúsági filmsorozat, melyben egy történelemtanár és tanítványai a templomosok titkai nyomába erednek. Akinek meg kell halnia Francia film görög ortodoxiáról, passiójátékról, Krisztus követésérıl. Assisi szent Ferenc Játékfilm Szent Ferenc könnyelmő fiatalkoráról és megtérésérıl. Barabás Jézus korában játszódó film a híres rabló életét kíséri végig. Ben-Hur Jézus kortársának, Juda Ben Hurnak viszontagságos életét bemutató film. A filmnek Jézus születése és kereszthalála ad keretet. Bíbor és fekete Egy vatikáni monsignore,aki a 2.vh. alatt zsidókat ment,és szembekerül egy náci tiszttel. Brian élete Abszurd filmvígjáték Jézus koráról és a római-zsidó ellentétrıl. Don Bosco Bosco szent János életét bemutató film. Egy falusi plébános naplója Georges Bernanos regényének filmadaptációja egy fiatal francia papról a 20.sz. elejérıl. Ferenc,Isten lantosa A Fiorettibıl vett epizódok filmváltozata Szent Ferencrıl és elsı társairól. Hangyaboly Szabó Magda azonos címő regényébıl készült film egy apácakolostor mindennapjairól. Isten rabjai Gárdonyi Géza azonos címő regényébıl készült film Árpádházi Szent Margitról. István,a király Kultuszfilmmé vált magyar rockopera elsı királyunkról. Jeanne d' Arc Híres kalandfilm Szent Johannáról és küldetésérıl. Amerikai-francia film. Fsz. Milla Jovovich Jézus élete John Heyman filmje Lukács evangéliuma alapján Jézusról. Jézus gyermekkora A film a gyermek Jézus alakját állítja középpontba. Jézus Krisztus szupersztár Merészen modern musical Jézusról (vagy az amerikai hippi mozgalomról?) Jézus utolsó megkísértése Film,amelyen fıként azok szoktak botránkozni, akik még nem látták. Julianus barát Magyar film a híres ıshaza-keresı domonkos szerzetesrıl és társairól. Kalkuttai Teréz anya Korunk szentjének küzdelmes életét bemutató film. Krisztus élete Alice Guy Blaché 1906-ban készült 25 perces filmje Jézusról. Kutya éji dala Bódi Gábor filmje egy álpapról szóló újsághír alapján. Laura,a szeretet hıse A 13 éves korában meghalt és boldoggá avatott chilei Laura Vicuna életét bemutató játékfilm. Legyetek jók,ha tudtok Luigi Magni fergeteges filmvígjátéka, karikaturisztikus szentek arcképcsarnoka: Néri szt. Fülöp, Loyolai Szent. Ignác, Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János Margit mama Don Bosco édesanyjáról szóló film Mária élete Jézus anyjának élete Mária evangéliuma Müller Péter rendhagyó musicalje Máriáról Mélyen gyökerezı szılıvesszık Mazarello Mária életét bemutató olasz játékfilm. Napfivér,holdnıvér Franco Zefirelli szép,szentimentális filmje Assisi Szent Ferencrıl.
17 Omen Apokaliptikus hangvételő thriller a világ végérıl és az Antikrisztusról. Ördögőzı Amerikai thriller az ördögi megszállottságról és két exorcistáról. Öt kenyér Jézus korában játszódó filmgroteszk Heinrich Böll novellája alapján. Quo Vadis Néró császár korában játszódó film a keresztényüldözésekrıl. Sacra Corona A magyar szent korona jelentıségét bemutató film. Stigmata Amerikai film egy lányról, aki állítólag megkapja Jézus sebeit. Terézia Film Lisieux-i Szent Teréz életérıl. Tövismadarak Ausztráliában és részben a Vatikánban játszódó szappanopera. Úrvacsora Ingmar Bergman filmje egy svéd protestáns lelkész sivár mindennapjairól. ERÉNYEK isteni erények: hit, remény, szeretet sarkalatos erények: okosság, igazságosság, mértékletesség lelki erısség, vallásosság erkölcsi erények: alázatosság, áldozatvállalás, becsületesség, bizalom, ellenségszeretet, engedelmesség, hőség, igazlelkőség, igazmondás, igénytelenség, irgalmasság, kegyeletes lelkület (pietás), kötelességteljesítés, megbocsátás, megbízhatóság, nagyvonalúság, önfegyelem, ıszinteség, szelídség, türelem, stb. ERETNEKSÉGEK ókor elsı eretnekségek ebioniták gnoszticizmus manicheizmus szentháromságtani eretnekségek arianizmus modalizmus krisztológiai eretnekségek dokéták monofizitizmus monotelétizmus nesztorianizmus kegyelemtani eretnekségek pelagianizmus középkor szegénység-eszme valdensek tisztaság-eszme albigensek bogumilek katharok láthatatlan egyház eszméje husziták Wycliff követıi Napjaink tévtanításai Klasszikus okkultizmus: Babona Szellemidézés, spiritizmus Jövendımondás Mágia, varázslás New Age: Néhány fı tanrendszere: Agykontroll Reiki Murphizmus, a tudatalatti vallása Dianetika, szcientológia Arany Rózsakeresztesek Keleti filozófiákon alapuló eszmerendszerek: Közös vonások: Reinkarnáció Minden egy Legfontosabb irányzatok: Krisna-tudatúak vallása A jóga különbözı ágai Feng Shui Áltudományok: Asztrológia, csillagjóslás Parapszichológia, parafizika Áltörténelmi mozgalmak: párthus Jézus UFO-hit Egyéb tévtanítások: Szabadkımőves mozgalom Humanizmus Kommunizmus Gyakorlati materializmus, a fogyasztói társadalom Sátánizmus ESZKÖZÖK, LEHETİSÉGEK (HOGYAN ÉRHETTE EL AZ EGYHÁZ CÉLJAIT A KÜLÖNFÉLE KO- ROKBAN?) az Egyház eszközei, lehetıségei a római birodalomban az Egyház eszközei, lehetıségei a középkorban az Egyház eszközei, lehetıségei a reneszánsz idején
18 az Egyház eszközei, lehetıségei a török terjeszkedés kezdetekor az Egyház eszközei, lehetıségei a reformáció fellépése elıtt az Egyház eszközei, lehetıségei a kapitalizmusban az Egyház eszközei, lehetıségei a kommunista diktatúrákban az Egyház eszközei, lehetıségei ma FENNTARTÁS, GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG: mérleg, bevételek, kiadások állami hozzájárulások tized AZ EGYHÁZ JÓLÉTI, KULTURÁLIS, SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE Oktatás: iskolák egyetemek múzeumok HIBÁK, BŐNÖK AZ EGYHÁZ TÖRTÉNETÉBEN hívek adományai földbirtok jövedelmei búcsúcédulák (egykor) egyházi tisztségek árusítása (simónia) sajtó ápolás: kórházak gyermek keresztes hadjárata: felelıtlenség spanyol inkvizíció: helyi kegyetlenkedés, ami ellen a pápa többször is fellépett nyugatiak kiátkozzák a keletieket keletiek kiátkozzák a nyugatiakat búcsúcédulák árusítása közben: egyéni kapzsiság világiak által gyakorolt invesztitúra nyugati hadseregek keleten (Bizáncban): barbár hódítás keresztényi segítségnyújtás helyett Nyugat elkeresztényietlenedése a XIX. század folyamán: Az elkeresztényietlenedés elızménye gyakran az, hogy az elızı századok evangelizációja felületes volt. (Pierrard, P.) HIERARCHIKUS (EGYHÁZKOZMÁNYZATI) FOKOZATOK (VILÁGI PAPOK) káplán plébános esperes fıesperes HIERARCHIA A SZERZETESEK KÖZÖTT novícius, növendék, szerztes helyi elöljáró: házfınök, gvárdián, perjel püspök érsek nagyobb elöljáró: prior tartományfınök (provinciális) HÍRES EGYHÁZI ÉPÜLETEK STÍLUS MEGNEVEZÉSSEL ROMÁN Altemplom (Feldebrı) Bencés apátsági templom (Ják) Bencés apátsági templom a (Tihany) Cluny-i katedrális Dóm és ferdetorony (Pisa) Jáki nemzetségi templom Székesegyház (Gyulafehérvár) Szt. Péter-dóm (Worms) Szt. Trophime-templom (Arles) Templom (Lébény) Várpalota és kápolna bejárata (Esztergom) GÓTIKUS Bencés templom (Pannonhalma) Bencés templom (Sopron) Dóm (Milánó) Dóm külseje (Kassa) Ferences templom belseje (Szeged) (bíboros) pápa legfıbb elöljáró: rendfınök (generális) King s College kápolnája (Cambridge) Királyi palota kápolnája (Esztergom) Notre-Dame (Párizs) Sainte-Chapelle (IX. Lajos kápolnája) Székesegyház (Amiens) Székesegyház (Canterbury) Székesegyház (Köln) Székesegyház (Orvietó) Székesegyház (Reims) Szt. Egyed templom (Bártfa) Szt. István-templom (Bécs) Uszprenszkij-székesegyház (Moszkva) Veleméri templom RENESZÁNSZ Bakócz-kápolna (Esztergom) Bazilika (Vicenza) Belvárosi templom tabernákuluma (Pest) Lóczi-kápolna (Gyulafehérvár) Szapolyai-kápolna (Csütörtökhely)
Szt. Ferenc templom (Rimini) BAROKK Egyetemi-Templom (Budapest) Eperkerti kálvária (Józsefváros) Il Gesú (Róma) Jezsuita templom (Kassa) Kálvária templom (Kıszeg) Karlskirche (Bécs) Líceum (Eger) Minorita templom (Eger) Székesegyház Szombathely Szt. Pál Székesegyház (London) Szt. Péter Székesegyház és tér (Róma) KLASSZICISTA Bencés kolostor könyvtára (Pannonhalma) Madeleine-templom (Párizs) HÍRES EREKLYÉK, EGYHÁZI MŐKINCSEK Pantheon (Párizs) Plébániatemplom (Pétervására) Református nagytemplom (Debrecen) Székesegyház (Eger) Székesegyház (Esztergom) Székesegyház (Pécs) Székesegyház (Vác) HISTORIZMUS Plébániatemplom (Fót) Plébániatemplom (Losonc) Szt. István bazilika (Budapest) A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT: Ciszterci templom, gimnázium és rendház (Budapest) Dóm tér (Szeged) Pasaréti ferences templom (Budapest) Városmajori plébániatemplom (Budapest) Az ereklye neve Kora Hol található most Ardagh-kehely 8.sz. British Múzeum Crux Vaticana 6.sz. Vatikán Garamszentbenedeki úrkoporsó 12.sz. Keresztény Múzeum Esztergom Háromkirályok ereklyetartó 12.sz. Hamburgi Nemzeti Múzeum Koronázási eskükereszt 13.sz. közepe Esztergom Krisztus halotti leplének a képe 1. sz. Mannopello (Olaszország) Magyar Szent Korona Magyar Parlament Suki Benedek kelyhe 15.sz. Gyulafehérvár Szent György szobor 1373. Kolozsvár Szent Jobb 1038 Szent István Bazilika (Budapest) Szent Kereszt ereklyék Pl. Heiligenkreuz (Ausztria) Szent László hermája 15.sz. Gyıri székesegyház Szent Római Birodalom koronája 10.sz. Nürnberg Szőzanya gyıri kegyképe 17. sz. Gyır Turini lepel 1. sz. Torino Vlagyimiri Istenanya-ikon 12.sz. Moszkva 19 HÍRES EGYHÁZI TÉMÁJÚ ZENEMŐVEK Bibliai tárgyú zenemővek (Ószövetség) A gyızedelmes Judit Vivaldi A teremtés Haydn Beatus vir Vivaldi Elias (Illés) Mendelsohn Izrael Egyiptomban Händel Jefte Carissimi Jónás Carissimi Júdás Makkabeus Händel Lamentáció Gilles Le Roi David (Dávid király) Honegger Mózes és Áron Schönberg Nabucco Verdi Sámson Händel Sámson és Delilla Saint-Saens Bibliai tárgyú zenemővek (Újszövetség) Ave verum, Corpus natum Mozart Die sieben Worte (Krisztus hét szava) Schütz János passió Schütz Jézus és a kufárok Kodály Zoltán Karácsonyi oratórium Bach, J. S. Karácsonyi oratórium Schütz Krisztus Liszt Ferenc L Enfance du Christ Berlioz L Enfant prodigue (A tékozló fiú) Debussy Les Beatitudines (A boldogságok) Franck Magnificat Vivaldi Máté passió; János passió Bach, J.S. Meine Seele erhebt den Herren (Magnificat Bach, J. S.) Messiás Händel Salome Strauss Sinfoniae Sacrae Schütz Stabat Mater Dvorák Stabat Mater Pergolesi Stabat Mater Rossini Unus ex vobis me tradit hodie Bouzignac Vesperae Sollemnes Mozart Misék Asz-dúr mise Schubert C-dúr Mise, Op. 86 Beethoven C-moll mise Mozart
20 Esz-dúr mise Schubert Graduálé és Offertórium (Liszt Esztergomi miséjéhez) Mosonyi H-moll mise, BWV 232 J. S. Bach In diebus tribulationis (A szorongattatás napjaiban) Lajtha Koronázási mise Liszt Messe de minuit (Karácsonyi mise) Charpentier Mise Machaut Missa in Tempore belli (Paukenmesse Üstdobmise), C-dúr Haydn Missa L homme armé Dufay Missa choralis Liszt Missa Papae Marcelli Palestrina Missa solemnis (Esztergomi mise) Liszt Petite Masse solennelle (Kis ünnepi mise) Rossini IDÉZETEK Requiemek D-moll rekviem, K626 Mozart Háborús rekviem Britten Német rekviem, Op. 45. Brahms Requiem Verdi Requiem canticles Sztravinszkij Requiem, Op. 5. Berlioz Jézus: Atyám! Bocsáss meg nekik. mert nem tudják, mit cselekszenek! Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet! Még ma velem leszel a paradicsomban. Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedbıl, teljes lelkedbıl és teljes elmédbıl' Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!' Szomjúhozom Ez a nép szájával dicsér engem, szíve távol van tılem. János apostol: Fiacskáim, szeressétek egymást! IV. Henrik: Párizs megér egy misét Butler: A paptól elvárják, hogy két lábon járó vasárnap legyen. Egyéb zenemővek Budavári Te Deum Kodály Cantus Pannonicus Farkas Gergelyjárás Kodály Harmonia Coelestis (Égi harmónia) Esterházy Liszt Haláltánc parafrázis a Dies irae témára Magyar Himnusz Erkel Ossa arida (Száraz csontok) Liszt Psalmus Hungaricus, Op. 13. Kodály Pünkösdölı Kodály Carlyle: A modern civilizáció három fontos tényezıje a könyvnyomtatás, a puskapor és a protestáns vallás. Dosztojevszkij: Tamás nem azért nyerte vissza a hitét, mert meglátta a feltámadt Krisztust, hanem azért, mert már elıbb is hinni akart. Eminescu: A vallás kitalálás, gazdagok leleménye... Gandhi:... aki szerint a vallásnak semmi köze a politikához, az nem tudja, mi a vallás. Kollonich Lipót, gróf; esztergomi érsek, bíboros, államférfi Magyarországot elıször koldussá, aztán katolikussá teszem La Beaumelle, Voltaire-rıl: ügyes, világos, hajlékony, meggyızı szimlifikátor Marx: A vallás a nép ópiuma Németh László: A vallás nekem nem istenlátás, hanem üdvösségügy. Nietsche: Isten meghalt. Pierrard, P.: Nyugat többé-kevésbé gyors elkeresztényietlenedése a XIX. század fontos jelenségeinek egyike... Az elkeresztényietlenedés elızménye gyakran az, hogy az elızı századok evangelizációja felületes volt. Pierrard, P.: Habsburg II. Józsefrıl akire szerinte nem véletlenül ragasztották a sekrestyés király gúnynevet: kisstílő zaklatásokban találta örömét, ilyenek pl. a prédikációk elızetes bemutatása és cenzúrázása, a zarándoklatok és körmenetek eltiltása, a kultusz szigorú szabályozása (hány gyertya éghet az oltáron) Rogier, L. J.: Ha áttekintjük a XVIII. század kulturális fejlıdését, a legkínosabb jelenség az Egyház és a legfelsıbb irányítás hiánya az égetı kérdések vitájában.