Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Készítette: Jóváhagyta: Becsei Zsolt óvodavezető Kicska Edit ügyvezető Kiadva: 2013. július 1. Hatályba helyezve: 2013. július 10. A dokumentum története: Változat Hatályba helyezve Változás 1.0 2008. Kiadás 2.0 2013. Kiadás

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. ( 2 ) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a DIMENZIÓ Óvoda 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 27. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg (Nkt. 25. ( 1 ) bekezdés). A szervezeti és működési szabályzat olyan alapokmány, alapdokumentum, mely összefoglalja az óvoda szervezetére, működésére, a pedagógusok és a gyermekek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat, mindenekelőtt az óvoda szervezeti rendjét. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza az intézmény alapmutatóit, alaptevékenységét és ezeket meghatározó jogszabályi hátteret. Az óvoda pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. A szervezeti és működési szabályzatot, házirendet és a pedagógiai programot a nevelésioktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. (1) (3). Az óvodai intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedik az óvodai intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma Az szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a törvényben foglalt jogilag, szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. Célja az óvoda jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az szervezeti és működési szabályzat tartalma nem áll ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, szabályzóval, nem von el törvény rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. 2. A szervezeti és működési szabályzat törvényi háttere, hatályos jogszabályok Az szervezeti és működési szabályzat szabályozási körét meghatározó jogszabályok: az óvodai nevelés országos alapprogramja, az óvodai nevelés országos alprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet, 2

az óvodai nevelés országos alprogramjának kiadásáról szóló 363/ 2012. (XII.17.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban Ámr.), a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban R.), a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29) OKM rendelet, Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a köziratokról közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/ 1997. (XII.22.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban Nkt. Vhr.), a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X.8.) EMMI rendelet, az iskola - egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet. 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az óvoda valamennyi alkalmazottjára és az intézménnyel jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az óvoda területére, használják helyiségeit. A szervezeti és működési szabályzat előírásai érvényesek az óvoda területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 3

II. Általános adatok Neve: DIMENZIÓ Óvoda Székhely: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 27. Nyilvántartási szám: XII/PH/65/2008 Adószám: 18334186-1-43 Bankszámlaszám: 10402142-00027365-000000001 OM azonosító: 201269 Telefon: +36 30 601 89 43 E-mail: ovi@dimenziocsoport.hu Típusa: napköziotthonos óvoda és játszóház Befogadó képessége: 50 fő Alapító okirat kelte: 2012. november 9. Alapítás időpontja: 2008. Logója: Tulajdonos: Székhely: DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a. Fenntartó: DIMENZIÓ Családsegítő és Egészségmegőrző Nonprofit Közhasznú Kft. Székhely: 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a. Cégjegyzékszám: 01-09-923935 Adószám: 14872406-1-43 Képviselő neve: Kicska Edit ügyvezető Telefonszám: +36 30 756 71 10 E-mail: kicska.edit@dimenziocsoport.hu 4

Az intézmény bélyegzői: Hosszú fejbélyegző Körbélyegző Bélyegzők használatára jogosultak: óvodavezető fenntartó képviselője Az óvoda önálló jogi személy. Képviseletét a fenntartó ügyvezetője, és az általa megbízott óvodavezető látja el. Az óvoda önálló szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. A Fenntartó látja el a pénzügyi, számviteli, munkaügyi, gazdálkodási feladatokat. 1. Az óvoda alaptevékenységei Az óvoda szakágazati besorolása: 851000 Az óvoda alaptevékenysége Az Alapító Okiratban megfogalmazott alaptevékenysége óvodai nevelés, iskolai életmódra való felkészítés. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő, jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. Az óvodai nevelés a gyermek három éves korától az tankötelezettség kezdetéig (Nkt.45 (2) meghatározottak szerinti nevelőintézmény. Alap szakfeladat 8510 iskolai előkészítő oktatás 851011-1 óvodai nevelés, ellátás Kiegészítő feladat 5629 egyéb vendéglátás 562912-1 óvodai intézményi étkeztetés 8891 gyermek napközbeni ellátása 5

DIMENZIÓ Óvoda a Nkt. 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján működő köznevelési feladatot ellátó óvoda. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló intézmény. 2. Intézmény gazdálkodása Az óvoda a fenntartó által megállapított költségvetés alapján részben önállóan gazdálkodó szervezet. Az óvoda működéséhez a 8000004/221258/2008 sz. tulajdonlapon 10760/47 helyrajzi számon található ingatlan szolgál, mely 1125 Budapest Szarvas Gábor út 27. szám alatt található és a DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület (1119 Budapest Fehérvári út 84/a), mint fenntartó tulajdonában van. Az óvoda működtetését a DIMENZIÓ Családsegítő és Egészségmegőrző Nonprofit Közhasznú Kft. látja el. Az óvoda által használt álló és forgóeszköz részben a fenntartó tulajdonát képezi, és az óvoda kizárólagos használatában van. 2013. január 01-től az óvoda eszközbeszerzései az óvoda tulajdonát képezi. 3. Az óvodavezető kinevezési rendje Az óvodavezető kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: az óvoda élén az óvodavezető áll. Az óvodavezető, a fenntartó által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. Az óvodavezetőt a fenntartó nevezi ki, határozatlan időre szóló óvodapedagógusi munkakörben és legalább 5 évre szóló vezetői beosztásba. Az óvodavezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. 4. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, alapdokumentumok határozzák meg: az Alapító Okirat, az óvoda pedagógiai programja, az óvoda éves pedagógiai munkaterve, továbbképzési program, beiskolázási terv, jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei. 4.1. Az Alapító Okirat Az Alapító Okirat, mely tartalmazza az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését (Nkt.21. (3). 4.2. Az óvoda pedagógiai programja mely tartalmazza (EMMI 20/2012 (VIII.31.): 6

az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét, szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. 4.3. Az óvodai nevelési évre szóló munkaterve Az óvoda hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet a nevelőtestület javaslata, véleménye alapján az óvodavezető készíti el, majd megvitatása után a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezlet fogadja el. Az éves munkaterv tartalma: az aktuális nevelési év helyzetképe, az aktuális nevelési évre kitűzött célok, feladatok, tevékenységek, az óvodai nevelési év rendje, a nevelési év munkarendje óvodapedagógusok és nem pedagógus beosztású dolgozók, ünnepek, rendezvények szervezési rendje, gyermek és Ifjúságvédelmi feladatok nevelési évre szóló rendje, az óvoda belső ellenőrzési rendje: szakmai és működési, a gyermekek egészségügyi és fizikai állapotát felmérő vizsgálati időpontját. A nevelőtestület által elfogadott, az adott nevelési évre szóló munkatervet az intézményi szülői szervezetettel ismertetni kell, illetve az óvoda internet honlapján nyilvánossá kell tenni. 7

III. Szervezeti felépítés DIMENZIÓ Családsegítő és Egészségmegőrző Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető DIMENZIÓ Óvoda óvodavezető munkaközösség vezető logopédus gyermekvédelmi pszichológus óvodapedagógus felelős dajka Az óvoda valamennyi alkalmazottja felett az óvodavezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, kivéve a munkaviszony megszüntetése, a munkaviszony létesítése, a munkahelyi átszervezés, a bérezés és a jutalmazás jogköre, mely jogkörök tekintetében a fenntartó ügyvezető minősül a munkáltatói jogkörök gyakorlójának. Az óvoda alkalmazotti létszáma a fenntartó által évenként kerül meghatározásra. Az óvoda közösségét alkotják az óvodába járó gyermekek, azok szülei, valamint az óvodában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 1. Munkavállalói közösség Az óvoda nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókból áll. 2. Az óvodavezető Az óvodavezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, valamint a takarékos gazdálkodásért. Napi kapcsolatban van a fenntartóval, és folyamatosan tájékoztatja az óvoda működéséről. Az óvoda élén az óvodavezető áll a Nkt.68. (2)-a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki munkáját a Nkt.69.. vonatkozó előírásainak megfelelően látja el. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető aláírásával igazolja annak tudomásulvételét. 8

Az óvoda cégszerű aláírása az óvodavezető aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével együtt érvényes. Az óvoda által kibocsátott dokumentumok, hivatalos levelek, iratok, szabályzatok a fenntartó véleményezését követően csak az óvodavezető kézjegyével és körbélyegzővel ellátva érvényesek. A kibocsátott dokumentumok, levelek, iratok, szabályzatok aláírására az óvodavezető egy személyben jogosult. Az iratoknak tartalmaznia kell az óvoda nevét, székhelyét, iktató számát, idejét és az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát. Az óvoda képviseletét az óvodavezető és a fenntartó ügyvezetője látja el, minden külső szervek felé történő tájékoztatás alkalmával. Az óvodavezető akadályoztatása esetén jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az óvodavezető felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a munkáltatói feladatok törvényes ellátásáért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért az óvoda gazdasági eseményeiért, a pedagógiai munkáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzések megszervezéséért, az intézmény közvetlen és közvetett partnerkapcsolatainak működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért a helyi szabályozásoknak megfelelően. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazottainak külső szakértővel történő értékelése céljából a fenntartóval egyeztetve. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi Az óvodavezető rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. 9

Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az óvodavezető feladatai: jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, az intézmény vezetése, alkalmazottak ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, a nevelő- fejlesztő munka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a gyermekvédelmi munka irányítása, a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályzatok készítése és folyamatos felülvizsgálata a törvényi előírásoknak megfelelően, az óvodai élethez szükséges dokumentációk napra kész vezetése, az szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása. Óvodavezető és fenntartó közötti kapcsolattartás rendje Az óvodavezető köteles a fenntartót minden intézményt érintő kérdésről tájékoztatni személyesen vagy e-mailben heti rendszerességgel. Minden héten egyszer az ügyvezető és az óvodavezető személyesen megbeszélik a következő hét aktuális feladatait. Az óvodavezető helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesi feladatokat a mindenkori éves munkatervben meghatározott óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. Szülői Szervezet Az óvoda, a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői képviseletet működtet. Az óvodai szülői képviselet javaslattevő, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: az óvodai szervezeti és működési szabályzat kialakításában, a házirend kialakításában, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében. 10

Döntési jogkörébe tartozik: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, képviseletében eljáró szülői szervezet elnökének megválasztása, szülői szervezet tevékenységének szervezése. Az óvodai szülői képviselet: Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét a gyermeki jogok érvényesülését. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor, képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. 4. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, tanácskozások, a hivatali titok fogalomkörébe tartóznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörét a Nkt.70. (2) és (3) tartalmazza: A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról, az szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményez: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezető szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább a fele kezdeményezi. A nevelőtestületi értekezleteken minden pedagógus részt vesz, annak munkájába tevékenyen bekapcsolódik. 11

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető dönt. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. A nevelőtestület egy nevelési év során nevelési év-, záró, nyitó és féléves értekezlet tart. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása előtt három nappal a napirendek kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására. A rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyek kötelező tartalma: dátum, helyszín pontos meghatározása, napirendi pontok felsorolása, jegyzőkönyvvezető megnevezése, jelenléti ív. A jegyzőkönyvet minden alkalommal aláírják: óvodavezető, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítő aláíró. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába irattárába kerülnek határozati formában. 5. A szakmai munkaközösség A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéshez. A pedagógusok kezdeményezésére az óvodában szakmai munkaközösség illetve intézmények közötti munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Szakmai munkaközösség összesen egy működhet az intézményben. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek a vezető személyére, majd nyílt szavazással válasszák meg a vezetőjüket. Szakmai munkaközösség vezetője szorosan együttműködik az óvoda vezetőjével és 12

rendszeresen tájékoztatást ad a szakmai munkaközösség munkájáról. Az óvodavezető a szakmai munkaközösség ülésein meghívottként részt vehet. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: javítják az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a különböző programok elkészítését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Módszertani értekezletet tart, bemutató foglakozásokat tart és szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. Tanév végén összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 6. Az óvodapedagógus munkarendje Nkt. 62. (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A 62. (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint tehát a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok: heti munkaideje 40 óra kötött munkaidejük heti 32 óra a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62. (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk. A 62. (8) bekezdésének végén megfogalmazottakra pedig azért van szükség, mert ellenkező esetben a 32 óra foglalkozás megtartását követően a 32 órás kötött munkaidőben nem lehetne elrendelni az óvodában értekezletet, nem lehetne ünnepségeket tartani, a nevelési folyamat előkészítésével és fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységet végezni. Ennek biztosítására emelte be a törvény a 32 órás kötött munkaidőn túli, maximálisan heti 4 óra időkeretet. Ez persze azt jelenti, hogy a munkáltató döntésétől függően az óvodapedagógusok kötött munkaideje a 32 órát meghaladóan akár heti 36 óra is lehet. Az 13

előírás azt is jelenti, hogy a heti teljesített 32 órán túl 36 óra időtartamig eseti helyettesítés rendelhető el, amiért a korábban jogszabályban meghatározott túlóradíjat nem kell fizetni. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felül a nevelőmunkával összefüggő rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az óvodavezető adja. Az óvodavezetőnek figyelembe kell venni az arányos munkaterhelés elvét a kijelöléskor. Rendkívüli esetben (betegség, természeti katasztrófa,) az aránytalan teherviseléstől eltekinthet a feladatok meghatározásakor a vezető szem előtt tartva a gyermekek érdekeit. Munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai Az óvodapedagógus köteles naprakész munkaidő-nyilvántartást vezetni, melyet az óvodavezető heti rendszerességgel ellenőriz és kézjegyével lát el. Az alkalmazottak munkaidejük nyilvántartását a jelenléti íven vezetik, melyet heti rendszerességgel és/vagy spontán módon, dokumentáltan ellenőriz az óvoda vezetője. 6.1. Óvodapedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése az óvodában a gyermekek óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése. Feladata: nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, előmozdítsa a gyermek fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést, a gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, szakszerűen megtervezve végezze, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, a pedagógiai programban és az szervezeti és működési szabályzatban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, napra készen vezesse a szükséges dokumentációkat, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, 14

megőrizze a hivatali titkot, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Az óvodapedagógus munkaköri leírása tartalmazza mind azokat a feladatokat, melyeket az intézmény a gyermekek érdekében elvár. Az óvodapedagógus munkaköri leírását az óvodavezető készíti el és a fenntartó jóváhagyja. Az óvodapedagógus kézjegyével látja el, mellyel tudomásul vételét fejezi ki. 7. A nevelőmunkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak Az intézményben az alábbi nem pedagógus alkalmazottak segítik a nevelőmunkát. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője határozza meg. 7.1. Dajka Az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges feltételeket. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazítva az óvodapedagógus irányítása mellett végzi. Felelős: feladatai szakszerű ellátásáért, gyermekek gondozásáért, testi-lelki épségéért, munkarend és munkafegyelem tűz és munkavédelmi előírások betartásáért, munkaköréhez tartozó szabályzatok, utasítások HACCP előírások betartásáért, környezet tisztaságáért, óvoda épületének biztonságos bezárásáért, bizalmas információk kezeléséért. Köteles: a munkaterületét érintő jogszabályi rendelkezéseket, belső utasításokat, intézkedéseket, az óvoda takarékos gazdálkodási elveit betartani, az óvodavezető által meghatározott időpontban, munkaképes állapotban munkahelyén megjelenni és a munkát felvenni, hivatali titkot, adatot megőrizni az adatvédelmi szabályokat betartani, munkájáról rendszeresen tájékoztatja az óvodavezetőt, minden gyermeket egyenlő bánásmódban részesít, alkotómódon együttműködik az óvodapedagógusokkal és munkatársaival. Munkaköri leírása pontosan tartalmazza mindenkori feladatait, melyet az óvodavezető készít el. A munkaköri leírás tudomásul vételét a dajka aláírásával rögzíti. 15

7.2. Logopédus Logopédia a rászoruló gyermek számára ingyenes szolgáltatás, gyermek létszám függvényében heti rendszerességgel megadott órarend szerint szakember foglalkozik a gyermekekkel. Logopédus vizsgálati eredményeit az általa tartott fogadóórákon tekinthetik meg a szülők, és kérhetnek szakmai véleményt. Óvodai logopédus szerződés szerint végzi tevékenységét. Logopédus feladatai: gyermekek számára logopédiai szűrés, megelőzés beszédkészség fejlesztése beszédhibák javítása A szülők igénybe vehetik a lakóhelyük szerinti Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait gyermeknevelési, család terápiás és iskolaérettségi problémák esetén. 7.3. Pszichológus Szorosan együttműködik az óvodavezetővel, segíti az óvodapedagógusok munkáját, részt vesz a gyermek megfigyelésében, iskolára való felkészítésében. Feladata: korrekt és szakmailag megalapozott vélemény adása a gyermekekről fogadóórák, esetmegbeszélések tartása részt vétel a nevelői értekezleteken konkrét témákban vitaindító előadások tartása konfliktus megoldás illetve annak moderálása nevelési tanácsadás a szülők részére IV. Az óvoda működésének rendje Az Nkt 24. -a szerint (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. (2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok, a szülők, valamint képviselőik. (3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 1. Az óvoda munkarendje A nevelési év szeptember 1.-től - augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll. 16

Nevelési év (IX. 1.-V. 31-ig), időszaka alatt a gyermekek részére a Helyi Óvodai Pedagógiai program szabályozásának megfelelve foglalkozásokat szervez. Dokumentuma: heti rend. Nyári időszak (VI. 1.-VIII. 31-ig), mely idő alatt a nyári óvodai élet tematikus terv alapján történik. Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. Az óvoda a nevelési évben hétfőtől péntekig 7.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. A szülők igényeinek jelzésére az intézmény vezetője a fenntartó felé kezdeményezheti a nyitvatartási idő megváltoztatását. Rendezvények alkalmával a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi. Az óvodát reggel a munkarend szerint 7 órakor érkező dajka nyitja. A gyerekeket reggel 7.00-tól fogadják az óvodapedagógusok összevont csoportjukban. Óvodásaink délután 16.30-tól összevontan játszanak hazamenetelig a gyülekező csoportban. Az óvodába érkezés reggel 7.00 és 9.00 óra között történik. Az ebéd után hazajáró gyermekeket 12.30 és 13.00 óra között lehet elvinni. Délutáni hazavitel ideje: 15 és 18 óra között. Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, a teljes nyitva tartás alatt össze lehet vonni az óvodai csoportokat. A nyitvatartási rend a munkanapokra vonatkozik. A gyermekek biztonsága érdekében az intézmény kapuját minden esetben zárva tartjuk A hivatalos ügyek intézése a vezetői irodában történik. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott 14. életévét betöltött személy viheti el. A meghatalmazáson szerepelni-e kell a meghatalmazott személy nevének, lakcímének, személyigazolvány számának. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetve kell átadni az ott tartózkodó alkalmazásban álló felnőttnek, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az alkalmazottak munkarendjét minden nevelési év elején a fenntartó határozza meg. Az alkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melyet aláírásukkal igazolnak az átvételről és tudomásul vételről. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg az évnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi ünnepek és rendezvények idejét és ünneplésének módját, ellenőrzések rendjét, 17

fontosabb feladatok időpontját. Az óvodapedagógusok munkaidejének foglalkozással lekötött része a mindenkori jogszabályban és a fenntartó által meghatározott kötelező óraszám, ezen felül a heti 40 órás törvényi munkaidő keretet figyelembe véve az alábbi feladatokat látja el az óvodában és/vagy az óvodán kívül: továbbképzéseken való részvétel munkatervben meghatározott egyéb megbízatások az óvodavezetőtől kapott egyéb, az óvodai nevelő-fejlesztő munkával összefüggő, írásban kapott megbízások. 2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. 3. Az intézményi helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén az óvodavezetői feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az óvodavezető által kijelölt személynek kell ellátnia; Megbízás hiányában a szakmai munkaközösség-vezető helyettesíti. A vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az óvodapedagógusok munkarendjét és a helyettesítési rendet, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak a dajkák munkarendjét az óvodavezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működésének érdekeit figyelembe véve. Óvodapedagógusi munkakört óvodapedagógus, dajkát dajka helyettesíthet. A helyettesítésre vonatkozó alapelvek: az intézmény zavartalan feladat ellátása dolgozók egyenletes terhelése a rátermettség és alkalmasság 18

a szükséges szakmai felkészültség a meghatározott kompetencia körök. Rendkívüli esetben, ha az óvodapedagógus helyettesítése nem lehetséges óvodapedagógussal, akkor a helyettesítést elláthatja olyan személy is, akinek pedagógiai végzettsége van. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani. A távollévők helyettesítési rendjét valamennyi alkalmazott munkaköri leírása tartalmazza. 4. A gyermekek óvodai felvétele Nkt 8. -a szerint (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A beiratkozás rendje: A beiratkozás folyamatosan történik óvodánkba. A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása is folyamatos. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás során a szülőt röviden szóban és írott bemutatkozó anyag formájában ismertetjük óvodánk pedagógiai rendszeréről. A beiratkozás előtt a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életéről, próba hét formájában. A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni. Az óvodavezető határozatban értesíti a szülőket a gyermek felvételéről. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja felvehető gyermekek számát a fenntartó az óvodavezetővel közösen dönti el kit vesz fel. Az óvodába való felvételről az óvoda vezetője értesíti a szülőt a beíratást követő 10 napon belül határozat formájában. A gyermekek személyiségi jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos. Az óvodai átvétel: a szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell: nyomtatott formában mindenki számára biztosítani kell, melynek átvételét az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni. Az óvoda házirendje olvasható: az óvoda honlapján. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az 19

óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnik, mert másik óvodai intézmény átvette illetve az Nkt. 45. (2) bekezdés szerint megszűnt. 4.1. A gyermek óvodai elhelyezésének megszűnése A gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a gyermeket felvették az általános iskolába. Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. 4.2. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok Nkt.45. -a szerint (1) Magyarországon az e törvényben meghatározottak szerint minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről az óvodavezető, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, javasolja, hogy a gyermek annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából vigye el a nevelési tanácsadóba. 20

4.3. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező attól a tanévtől kezdődően, amikor betöltik 5. életévüket. A kötelező óvodalátogatás alól az óvodavezető adhat felmentést akkor, ha a gyermek iskolai életre való felkészítését biztosítottnak látja. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezéseket: az óvoda házirendje szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével. A csoportvezető óvodapedagógusok naponta vezetik a felvételi- és mulasztási naplót. Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus. 4.4. Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése Az óvodába felvett gyermek fejlődését a fejlődési lapon rögzítjük. A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgásfejlődés. Rögzítésre kerülnek: a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások, javaslatok, fejlesztési tervek. Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. A fejlesztési javaslatokat, illetve a Fejlődési lap bejegyzéseit ismertetjük a szülővel, aki azt aláírásával igazolja az erre rendszeresített forma nyomtatványon. A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdést követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda köteles átadni a szülőnek. A fejlődési napló tartalmát, vezetésének szabályozását a pedagógiai program tartalmazza. 4.5. A gyermek napirendje A csoportok napi és heti rendjét a pedagógiai program szabályozásának megfelelően, a gyermekek életkori sajátosságainak függvényében a nevelési év elején alakítjuk ki, melyet az első nevelési évnyitó- szülői értekezleten ismertetünk a szülőkkel. A nevelési év során szervezett óvodai programok esetében a napirendek rugalmasan változnak. 4.6. Az óvodába érkezés és távozás rendjét Fenntartó által jóváhagyott házirend illetve a fentebb ismertetett rendelkezés tartalmazza. 4.7. Gyermekek étkeztetése, étkezési térítési díj A fenntartó által jóváhagyott házirend szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével. A szülőket mindenkori jogszabályok figyelembe vételével különböző kedvezmények illetik meg az étkezési térítési díj esetén: az étkezési térítési díj összege egységes, 3 vagy több gyermek esetén a szülő nyilatkozata alapján 50%-ra mérséklődik. 21

5. Az óvodai ünnepélyek és rendezvények A megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az óvodapedagógusok feladata úgy, hogy figyelembe veszik a gyermeki személyiséget és a helyi sajátosságokat. Az óvodai ünnepségeken és rendezvényeken az óvodapedagógusok és dajkák jelenléte kötelező. Az óvodai ünnepélyek rendje a pedagógiai programban szabályozott, és a mindenkori éves munkatervben konkretizált (határidő, felelős). 6. Külső kapcsolatok rendszere formája és módja Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető és a fenntartó képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Az óvodai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az óvoda rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: fenntartóval védőnői szolgálattal Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval és Pedagógiai Szakszolgálattal Szülői szervezettel kerületi- bölcsődékkel, általános iskolákkal Virányosi Művelődési Központtal Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal óvodai étkeztetést biztosító céggel 7. Tájékoztatás formái 7.1. Szülői értekezletek Összevont szülői értekezletet az óvodavezető hívhat össze. A csoportok szülői értekezletét a csoport óvodapedagógusa tartja. Az óvoda, nevelési évenként legalább kettő szülői értekezletet tart egyet év elején és egyet év végén. 7.2. Fogadóórák Az óvoda valamennyi pedagógusa nevelési évenként az óvodavezető által kijelölt időpontban havonta tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban szeretne konzultálni gyermeke óvodapedagógusával, akkor erre rendkívüli esetet leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján időpont egyeztetést követően kerül sor. 22

7.3. Szülők írásbeli tájékoztatása Az óvodavezető e-mailen és a faliújságon elhelyezett nyomtatványon tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább 5 munkanappal az esemény előtt. 7.4. Tájékoztatás egyéb formái nyílt napok betekintő napok családi napok nyilvános ünnepélyek, óvodai rendezvények egyéni beszélgetések az óvodapedagógusokkal DIMENZIÓ CSICSERGŐ óvoda újság családlátogatások faliújság V. Az óvodai munka belső ellenőrzésének rendje A fenntartó ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermekvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket, a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett, értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a szervezeti és működési szabályzatot. Az óvodavezető, az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját, belső ellenőrzés rendszere átfogja az óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét, minden évben meghatározza annak az óvodapedagógusnak a személyét, aki teljesítményértékelésben, minősítésben vesz részt. Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. 23

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzés alapjait a munkavállalók teljesítményértékelési szempontrendszere teremti meg. Az óvoda vezetője minden nevelési év elején elkészíti a részletes belső ellenőrzési tervet, mint a Munkaterv mellékletét - ebben megjelöli: az ellenőrzésre jogosult személyeket, az ellenőrzés célját, az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés idejét, határidejét. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető a szülői szervezet fenntartó szakmai munkaközösség Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügy - igazgatási feladatok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, foglalkozások, írásos dokumentumok, foglalkozáson kívüli tevékenységek ellenőrzése, program megvalósulásának szintje a csoportokban és az óvoda életében, gazdasági jellegű ellenőrzések, munka és tűzvédelmi ellenőrzések. Az ellenőrzés formái: tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján, spontán, alkalomszerű ellenőrzések. Az ellenőrzés módszerei: csoportlátogatás, gyermekmunkák vizsgálata, írásos dokumentumok, tanügyi nyomtatványok vizsgálata, beszámoltatás (szóbeli, írásbeli). Az ellenőrzés tapasztalatait a munkatervi feladatok, pedagógiai program követelményei, valamint a gyermekek fejlődése, fejlettsége alapján kel elemezni, értékelni. 24

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell, megállapítva az eredményeket és az esetleges hiányosságok megszüntetésére tett, szükséges intézkedéseket. A munkaközösség-vezető és a gyermekvédelmi felelős elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az óvodavezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzésben. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét segítse elő a pedagógiai munka magasabb színvonalú ellátását Az óvodavezető és a fenntartóval egyetértésben külső szakmai ellenőrzést is elrendelhet. VI. Gyermekvédelmi munka megszervezése és ellátása Ezen intézményi belső szabályozásnak megfelelően az óvoda nevelési évre szóló munkatervének részét képezi a Nevelési évre szóló intézményi gyermekvédelmi terv. Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az óvodavezető megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Gyermekvédelmi felelős feladata: egészségnevelési, családi nevelési közös program kidolgozásának segítése, figyelemmel kisérése, közreműködik a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére, kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Intézményekkel, Népjóléti Irodával, Családgondozó Központtal. VII. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát 25

hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés, olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Ezen Szabályozás egységet alkot a fenntartó által jóváhagyott házirend megfelelő fejezeteivel. A fenntartó és/vagy az óvodavezető megállapodást köt a védőnőkkel és megállapodást köthet az orvossal az orvosi ellátás érdekében. Az orvosi feladatok ellátása nem kötelező feladata az intézménynek. Az orvos, valamint a védőnő a Megállapodásban megjelölt módon és rendszerességgel látja el az óvodás gyermekeket. Az óvodavezető gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvodapedagógusi felügyelet. A védőoltások az óvodában nem adhatók be. A nevelési év során meghatározott időpontban és szükség szerint védőnő látogatja az óvodát. Nevelési évenként minden gyermek - a szülő írásbeli beleegyezésével - egy alkalommal részt vesz fogászati szűrésen. Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálattal meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során. Az óvodát csak teljesen egészséges gyermek látogathatja, a gyermekek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más krónikus betegségeiről a szülő tájékoztatja a csoportos óvodapedagógust. Az óvodában megbetegedett, lázas gyermeket azonnal el kell látni megfelelő gyógyszerrel és a szülőt értesíteni kell, a gyermek mielőbbi orvoshoz való juttatása érdekében. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja. A gyermek betegségét követően csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. Fertőző megbetegedések esetén az óvoda helyiségeinek fertőtlenítését különösen a csoportszoba és öltöző minden esetben el kell végezni. Az óvoda melegítőkonyhájába csakis azok a dolgozók léphetnek be, akik érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik. A csoportszobába szülő csak egészségesen tartózkodhat. Az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező az évente megtartott foglalkozás egészségügyi vizsgálaton való részvétel, ennek szabályozása az intézményi munkavédelmi szabályzatban található. VIII. Óvodai védő, óvó előírások 1. Az óvoda dolgozóinak feladatai a balesetek megelőzésében és balesetek esetén A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira 26