A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 211. március F ó k u s z b a n A kockázatvállalási hangulat valós mértéke A világgazdaságban az év első két hónapjában javuló és romló befektetői hangulatra utaló jeleket egyaránt tapasztalni lehetett. A globális kockázati kedv egyik kiemelt mérőszámának tekintett VIX-index válság előtti szintre sülylyedt, a részvénypiacok jól teljesítettek, ezenfelül például a magyar államkötvények iránti külföldi érdeklődés is lendületesen emelkedett mindezek javuló nemzetközi bizalomról tanúskodtak. Ugyanakkor az erősödő kockázatkerülés jeleként a biztonságos eszközök (pl. arany, svájci frank) iránti kereslet sem csillapodott, új rekordot ért el például a frank/dollár kurzus, továbbá az aranyár és a frank/euró árfolyam is a korábbi rekordszint közelébe került. Az ellentmondásosnak tűnő folyamatok hátterében alapvetően a kivárás húzódott meg, mivel az európai (és amerikai) adósságproblémák csak átmeneti nyugvópontra kerültek az év elején a megnyugtató (és végleges) rendezés helyett, továbbá a februárban kirobbant észak-afrikai és közel-keleti feszültségek is újabb jövőbeli kockázatokat (biztonságpolitikai kérdéseket, emelkedő olajárakat, növekvő inflációt) vetítenek előre. A várakozó hangulatot tükrözte, hogy az amerikai tőzsdéken az előző évektől elmaradó alacsony kereskedési forgalom mellett emelkedtek januárban és februárban a részvényárak, ami technikailag is kedvezett a VIX-index csökkenésének. Az év eleji forgalom és likviditás biztosításához, az eszközárak emelkedéséhez a bizonytalan légkörben többek között az amerikai jegybank kötvényvásárlási programja és a távol-keleti országok többlet forráskínálata is hozzájárultak, így az eszközvásárlási program kifutása, illetve az ázsiai érdeklődés lanyhulása ismét visszavetheti a hangulatot, különösen a geopolitikai kockázatok emelkedése és/vagy a világgazdasági növekedés lassulása esetén. Széll Kálmán Terv: új irány a magyar gazdaságpolitikában A Magyar Kormány 211. március 1-én meghirdetett Széll Kálmán Tervének középpontjában az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt magyar államadósság csökkentése áll. A cél eléréséhez a kabinet a következő négy évben 4-os GDP növekedéssel és az idénre tervezett 2,9-os költségvetési hiány fokozatosan 1,9%-osra történő mérséklésével számol. Emellett átalakítások várhatóak a gyógyszerkassza, a rokkantsági és kedvezményes nyugdíjazás, valamint a közösségi közlekedés területén. Mindezt kiegészíti a 212-ben is teljes összegű bankadó (korábban ennek megfelezését tervezték), ill. a társasági adó további mérséklésének elhalasztása (a korábbi tervek szerint 213-től az 5 millió forint feletti nyereségkategóriákban is 19-ről 1-ra csökkent volna az adókulcs). Habár a program szerkezete és iránya előremutató, s hosszabb távon jelentős megtakarításokat eredményezhet az államháztartás kiadási oldalán, a most már biztosan tartós válságadók és a közkiadások mérséklése a beruházások fékezésén és más indirekt csatornákon keresztül fékezőerőt jelenthetnek a gazdasági növekedés számára. A hiánycél teljesülése körül is felmerülnek kockázatok: a hosszú távú átalakítások többlet terhet is rónak a büdzsére. (Például a rokkantnyugdíjra való jogosultság korlátozásával a közmunkaprogramba átterelt személyek (immár) foglalkoztatása pótlólagos kiadást jelent.) $/uncia a GDP %-ában Aranyár, a külföldiek magyar állampapírállománya, ill. a forgalom és a Dow Jones részvényindex alakulása (január-február) 1 55 1 5 1 45 1 4 1 35 1 3 1 25 1 2 1 15 1 1 1 5 Forrás: LBM, ÁKK 21.4 3 2 9 2 8 2 7 2 6 2 5 2 4 2 3 2 2 2 1 2 Világpiaci aranyár (bal t.) Külföldiek állampapír állománya (jobb t.) 85 8 7 65 6 55 5 71,4 62, 59,9 59,8 54,9 52, 58,3 55,6 milliárd $ 8 7 6 5 4 3 61,8 59,1 28 29 21 211,5,2, -,2 -,5 -,7 Átlagos napi kereskedési volumen Dow Jones index átlag napi változása 65,7 66,1 72,3 78,4 8,1 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211* 212* 213* 214* Forrás: MNB, kormany.hu Az államadósság alakulása az elmúlt 15 évben és a tervezett adósság-pálya maastricht-i kritérium * terv 72 69 66 Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Közreműködött: Horváth Bálint Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
GDP növekedés A tavalyi év végére lelassult a válságból való kilábalás, az év eleji kilátások azonban biztatóak A tavalyi negyedik negyedéves adatok némileg váratlanul a válságból való kilábalás kifulladásáról tanúskodnak a fejlett országokban (1. ábra). Az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb decemberi időjárás a közép-kelet-európai régió gazdaságainak teljesítményében is éreztette hatását (2. ábra). Habár az általunk előzetesen várttól (2,) elmaradt a magyar GDP bővülése (2,) tavaly október és december között (3. ábra), az idei év első felében a tartósan jó üzleti kilátásokkal párhuzamosan gyorsulhat a növekedés üteme. 211 első félévében átlagosan 2,-os növekedéssel számolunk (4. ábra). A hazai gazdaság motorja várhatóan továbbra is a kivitelre termelő feldolgozóipar marad (5. ábra), míg a lakossági fogyasztás növekedés-dinamizáló hatása egyelőre nem jelentkezik. A gyenge belső kereslethez hozzájárul, hogy a javuló trendet megállítva részben szintén a kedvezőtlen időjárással összefüggésben az ipari fejlesztések erőteljes bővülése ellenére a hazai beruházások a vártnál is nagyobb mértékben zsugorodtak a tavalyi év végén (6. ábra). 1. ábra: GDP növekedés a triád országaiban (év/év) 2. ábra: GDP növekedés a közép-kelet-európai országokban (év/év) - - -1-1 Forrás: Eurostat 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II Eurózóna Nagy-Britannia Japán - - -1-1 1 - - -1 1 - - Forrás: Eurostat, CZSO -1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV Magyaro. Cseho. Szlovákia Románia Lengyelo. 3. Ábra: GDP növekedés Magyarországon 4. Ábra: A magyar GDP növekedés és az ESI* bizalmi index alakulása 3% - - Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) - - 12 115 11 15 1 95 9 85 8 7 65 6 55 5 ESI Magyarország (bal t.) GDP növekedés (év/év, jobb t.) MFB előrejelzés (jobb t.) * Economic Sentiment Index, Eurostat 3% - - - -7% -9% 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 25 26 27 28 29 21 211 29.III 29.IV 21.I 21.II Németo. USA 21.III 21.IV 5. Ábra: A gazdasági szereplők várakozásai az egyes szektorokban az OECD Magyarországra vonatkozó bizalmi indexei alapján 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 27.12 28.2 28.4 28.6 28.8 28.1 28.12 29.2 29.4 29.6 29.8 29.1 29.12 21.2 21.4 21.6 21.8 21.12 211.2 211.4 211.6 Bizalmi indexek: 3 hónappal eltolva GDP növekedés (év/év, jobb t.) Fogyasztás Építőipar, OECD - - -1 MFB előrejelzés (év/év, jobb t.) Feldolgozóipar Szolgáltató szektor 2 6. Ábra: Beruházások alakulása 21-ben a fontosabb ágazatokban Feldolgozóipar 9, IKT szektor -4, Villamosenergia 2, Kereskedelem -6, Szállítás, raktározás -12, Építőipar -6, Ingatlanügyletek -17, Mezőgazdaság -25, Közigazgatás -14, -5, Összesen -4-3 -2-1 1 2 3 21. I-IV. negyedév 21. IV. negyedév 211. március
Külkereskedelem és ipar A decemberi megtorpanás ellenére is kedvezőek a feldolgozóipari termelés és export kilátásai A külkereskedelem bővülésének tavalyi év végi lassulása (1. ábra) ellenére többek között az év második felére a közép-kelet-európai országokba irányuló kivitel jelentős bővülésének köszönhetően (2. ábra) a külkereskedelmi mérleg aktívuma meghaladta a 4 milliárd forintot az utolsó negyedévben. A világpiaci árak hatására egyaránt érezhetően emelkedett az élelmiszer export, ill. jelentősen nőtt az energiaimport értéke (3. ábra). A magyar feldolgozóipari termelés váratlan megtorpanása decemberben (4. ábra) a nagyon erőteljes novemberi teljesítményre (készletezésre), a kedvezőtlen időjárásra, ill. a szokásosnál hosszabb év végi leállásokra vezethető vissza. A külső konjunkturális kilátások azonban továbbra is kedvezően alakulnak: a német IFO-index az újraegyesítés óta nem látott magasságokban tartózkodik. Ugyanakkor intő jel lehet a régiós gazdaságok, így Magyarország számára is, hogy egyre kevésbé képesek lépést tartani a németországi lendülettel (5. ábra), amelynek hátterében a szükséges fejlesztések elmaradása állhat. A hazai építőipar öt éve tartó lejtmenete tavaly sem ért véget (21-ben 1,-ot zsugorodott az ágazat teljesítménye) és a kilátások sem kedvezőek miután az új szerződések decemberben közel 3-kal maradtak el a 29-es szinttől (6. ábra). 1. ábra: Az export-import, valamint a külkereskedelmi mérleg alakulása 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása az egyes relációkban 2 15 1 5-5 -1 4 3 2 1-1 -2 1 1 5 1 25 1 5 25-25 -5 - -1 millió 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 millió -15-3 -2-4 25 26 27 28 29 21 Külker. mérleg (bal t.) Export vol. (jobb t.) Import vol. (jobb t.) Kína Oroszo. Ázsia* Egyéb*** 29.3 29.5 29.9 29.11 21.3 21.5 21.9 21.11 Németo. * kiv. Oroszo, Kína KKEu. ** Németo., KKEu. EU** ***Afrika, Ausztrália,Amerika, EU-n kívüli Külker. mérleg (jobb t.) Európa 3. ábra: Külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulása* az egyes árufőcsoportokban 4. ábra: Feldolgozóipari termelés (év/év) és az új megrendelések alakulása Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök Energia Élelmiszer 15 14 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3-3 Nyersanyagok -1-5 5 1 15 2 * előző év azonos időszakához képest -12. 21.12 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 Export rendelés (bal t.) Feldolg. ipari termelés (jobb t.)* 29.4 29.1 21.4 Belföldi rendelés (bal t.) * 3 hónapos mozgóátlag 5. ábra: A német üzleti kilátások (IFO-index) és a visegrádi országok ipari termelése 6. ábra: Az építőipari termelés és az új szerződések volumenének alakulása 2 4 2 5, 1 IFO: 3 hónappal eltolva 3 2 1 1 Új szerződések: 12 hónappal eltolva 2,, -2, -1-2 -3-4 -5 25 IFO-index (bal t.) Magyaro.* Cseho.* Lengyelo.* Szlovákia* * 3 hónapos mozgóátlag Forrás: Eurostat, CESifo 26 27 28 29 21 211 1-1 -2-3 - -1-1 -2-2 27 28 29 Új szerződések (év/év, bal t.)* MFB előrejelzés (jobb t.) 21 211-5, -7, -1, -12, -15, -17, Építőipari termelés (év/év, jobb t.) * 12 hónapos mozgóátlag 3 211. március
Lakossági kereslet és foglalkoztatás Megállt a javulás a munkaerőpiacon, ami a lakossági fogyasztásban is érezteti hatását Elmaradt a várt élénkülés a lakossági fogyasztásban a tavalyi év végén, amit jól jelez, hogy a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan csökkent az utolsó három hónapban (1. ábra). A visszaesésben jelentős szerepet játszottak a világpiaci folyamatok: a fontosabb árucsoportok közül az élelmiszerek és az üzemanyagok eladásai zuhantak leginkább (2. ábra). Bíztató ugyanakkor, hogy a fogyasztói bizalom javulása nem torpant meg, amely összefüggésben állhat az adójogszabályok változásával is (3. ábra). Ez egyébként az év végi fogyasztást is befolyásolhatta, mivel a kedvezőbb személyi jövedelemadó kulcsok miatt a vállalatok egy része januárra halaszthatta az év végi prémiumok kifizetését. 21 végére leállt a kedvező trend a munkaerőpiacon és januárban már emelkedett a munkanélküliségi ráta (4. ábra). Habár az idei év első hónapjában 21,1 ezerrel több munkahelyet jelentettek be 21 decemberéhez képest, ennek hátterében nem a csökkenő trendet mutató piaci állások, hanem az újrainduló közmunkaprogramok állnak (5. ábra). Egyelőre a külső konjunktúra sem képes az elveszett állások nagy részének megmentésére : a feldolgozóiparban 21. decemberben mindössze 4,8 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban, míg 28-hoz képest 52,7 ezerrel kevesebben (6. ábra). 1. Ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. Ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása az egyes árufőcsoportokban 1 - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 28.1 28.3 28.5 28.7 28.9 28.11 29.3 29.5 29.9 29.11 21.3 21.5 21.9 21.11 3. Ábra: Fogyasztói bizalom és kiskereskedelmi forgalom Magyarországon - - -1-1 - - -1 - -1-2 * üzemanyag és gépjármű eladások nélkül 29.2 29.3 29.4 29.5 29.6 29.8 29.9 29.1 29.11 29.12 Kisker. forgalom (jobb t.)* Üzemanyag (mozgó átl.) Élelmiszer (mozgó átl.) Nem élelmiszer (mozgó átl.) Ruházati cikkek (mozgó átl.) Háztartási cikkek (mozgó átl.) 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 15 1-1 1 1-2 -3-4 -5-6 -7-8 25.1, Reuters 25.5 Fogyasztói bizalom (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom (év/év, jobb t.) 25.9 26.1 26.5 26.9 27.1 Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva 27.5 27.9 28.1 28.5 28.9 29.5 29.9 21.5 21.9 - - ezer fő 5-5 -1-15 28.1 * A foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen 28.3 28.5 28.7 28.9 28.11 29.3 29.5 29.9 29.11 21.3 Foglalkoztatottak számának változása (bal t.)** Munkanélküliek számának változása (bal t.)** Munkanélküliségi ráta (jobb t.) 21.5 21.9 21.11 1 ** előző év azonos időszakához képest 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 6. ábra: Foglalkoztatottak számának változása egyes nemzetgazdasági ágazatokban ezer darab 6 5 4 3 2 1 29.3 29.5 29.9 29.11 Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) 21.3 21.5 21.9 21.11 Támogatott (bal t.) 8 7 6 5 4 3 2 Forrás: ÁFSZ ezer fő 4 3 2 1-1 -2-3 -4 29.IV 21.IV Egyenleg 4,1 Mezőgazdaság -6,8 Élelmiszeripar -14,7-8,8-1,8 Fémfeldolgozás Számítógép, villamosgép Jármű -31, -21,9 Építőipar Kereskedelem -9,1 Szállítás 35,8-12, -1,4 Szálláshelyszolg. Pénzügy Közigazgatás 19,1 Oktatás,eü., szoc. ellátás 4 211. március
Infláció Továbbra is a nyersanyagárak emelkedése jelenti a legnagyobb kockázatot A fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest januárban 4,-kal emelkedett. A lakossági fogyasztás stagnál, a kibocsátási rés változatlanul negatív, így a maginfláció 21 közepe óta tartósan alacsony tartományban mozog (1. ábra). Az adóoptimalizálási szándékból az idei évre halasztott juttatásokat és prémiumokat nem tartalmazó rendszeres havi bruttó átlagkereset decemberben éves szinten 3%-os növekedést mutatott, ami a béroldali inflációs nyomás hiányát jelzi (2. ábra). A fogyasztói árindex komponenseit tekintve januárban havi alapon legnagyobb mértékben az élelmiszerek és az egyéb cikkek, üzemanyagok drágultak (3. ábra). Ennek oka egyrészt a világpiaci tendenciákhoz igazodó gabona és más mezőgazdasági termékek árnövekedésének fokozatos begyűrűzése a belőlük előállított élelmiszeripari termékek áraiba (4. ábra), másrészt a nyersolaj kimagasló hordónkénti ára, amely mindkét termékcsoport árképzésében nagy arányban szerepel (5. ábra). Az ipari termelői árindexre is az utóbbi okok hatottak, továbbá a fémek és vegyi alapanyagok árának emelkedése is érezteti hatását (6. ábra). 1. ábra: Az infláció, a maginfláció,* a fogyasztási kiadások éves szintű változása és a kibocsátási rés 2. ábra: A versenyszférában alkalmazásban állók keresetének éves szintű változása 1 - - -1-1 26. I Forrás: MNB, KSH 26. II 26. III 26. IV 27. I 27. II 27. III 27. IV 28. I 28. II Kibocsátási rés Fogyasztási kiadások Infláció Maginfláció* 28. III 28. IV 29. I 29. II 29. III 29. IV 21. I 21. II 21. III 7% 3% - Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Rendszeres havi bruttó átlagkereset 29 Rendszeres havi bruttó átlagkereset 21 Havi bruttó átlagkereset 29 Havi bruttó átlagkereset 21 3. ábra: Havi alapú fogyasztói árindex KSH főcsoportonként 4. ábra: A fogyasztó- illetve termelői árak éves változása főbb termékek esetében 1 1 - - 29.4 Élelmiszerek Ruházkodási cikkek Háztartási cikkek Szolgáltatások 29.1 21.4 Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztás cikkek Egyéb cikkek, üzemanyag 1 8 6 4 2-2 -4-6 3 2 1-1 -2-3 Termelői árak és a burgonya fogyasztói ára Fogyasztói árak 29.4 29.1 21.4 *oliva nélkül Olajnövények* Búza Kukorica Burgonya Étolaj Zsiradékok Liszt, dara Kenyér Cukor 4. ábra: A meghatározó 5. ábra: A meghatározó kőolajtermékek* kőolajtermékek* és a hazaiüzemanyagár és a hazai üzemanyagár 29 január 29 bázisú január árindexe bázisú árindexe 6. ábra: Ipari termékek 29. január bázisú árindexei 14 *dollárban denominálva 12 Forrás: EIA, KSH 1 8 6 4 2-2. 29.4.. 29.1.. 21.4... Üzemanyag Brent WTI. 8 7 6 5 4 3 2 1 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1-29.4 29.1 21.4 Élelmiszer, dohánytermék Koksz,kőolaj Vegyi anyag Fémfeldolgozás Ipar összesen Feldolgozóipar összesen Nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok 5 211. március
Vállalati forráshelyzet A dráguló források mellett a kereslet-kínálat is alacsony hitelezési aktivitást eredményez A jegybanki kamatemelések a bankközi forrásköltségek drágulásán keresztül a vállalati forinthitel kamatokba is gyorsan begyűrűztek, míg az euróhitelkamatok viszonylag stabilak maradtak januárban. A magyarországi vállalati forrásköltségek regionálisan továbbra is magasak (1. és 2. ábra). Az újonnan felvett vállalati forinthitelek állománya januárban újra meghaladta a visszafizetett forinthitelekét, ugyanakkor a szektor 21 nyara óta nettó devizatörlesztő, s az árfolyamváltozások hatásától szűrt teljes vállalati hitelállomány szeptember óta csökken. A közép-kelet-európai régióban tavaly általában élénkült a vállalati hitelezés, míg Magyarországon egyelőre nem érte el a hitelkihelyezés a mélypontot (3. és 4. ábra). A gyenge hitelezési aktivitást a bankok visszafogott hitelkínálata és az általában csökkenő forráskereslet is fékezi ez utóbbit az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés is megerősíti (5. ábra). Miután nem tapasztalható számottevő növekedés a problémás vállalatok és hitelek számának alakulásában (6. ábra), a vállalati szektor túljuthatott a válság mélypontján. 1. ábra: Pénzpiaci* valamint vállalati** euró- és forinthitel kamatok 2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 1 1 1, MNB 28.1.1 28.7.1.1 * 3 hónapos bankközi kamatok.1.1.1.1 BUBOR EURIBOR Forint - minimum 5 éves Forint - 1-5 éves Euró - minimum 5 éves Euró -1-5 éves ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 1 1 1 1 1, MNB 28.1 28.4 28.7 28.1 * hó végi állománnyal súlyozva 29.4 29.1 21.4 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő változása 4. ábra: Az euróban számolt vállalati hitelállomány éves szintű változása 1 5 25-25 -5 - -1-125 Összes hitel Forinthitel Devizahitel Forrás: MNB 5 4 3 2 1-1 -2 Cseho. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia 28.1 28.7 5. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok aránya vállalatméret szerint 6. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok 7 6 5 4 3 2 1 Forrás: MFB-INDIKÁTOR 29. jún. 29. nov. 21. jún. 52, Mikrovállalatok 35, Kisvállalatok Középvállalatok 47, Nagyvállalatok 6,3% ezer db 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 29.12 21.2 21.4 21.6 21.8 21.12 18 179 178 177 176 1 ezer db Lezárt hitelszerződés (bal t.) Fennálló hitelszerződés (bal t.) Gazdasági társaságok (jobb t.) * Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ 6 211. március
Árfolyamok Erősödő politikai és újraéledő gazdasági feszültségek világszerte stabilizálódó forint árfolyam Miközben a nemzetközi részvénypiaci folyamatok a globális kockázati hangulat javulását mutatták januárt követően februárban is, a biztonságos eszközök (arany, svájci frank) iránt erősödő kereslet óvatosabbá váló kockázatvállalási kedvet jeleztek az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek felerősödése, valamint a mélyülő észak-afrikai és közel-keleti politikai feszültségek miatt (1. ábra). A forint/euró árfolyam 211-ben mind az országkockázati felár alakulásával, mind a régiós trendekkel szinkronban mozgott. A januári erősödést követően és a márciusi struktúrális intézkedések bejelentése előtt februárban stabilizálódott az árfolyam (2-4. ábra). A svájci frank növekvő világpiaci vonzereje miatt a forint/frank árfolyam kevésbé süllyedt, míg a váratlanul gyengén teljesítő amerikai dollárral szemben jelentős erősödést ért el a hazai deviza árfolyama (5. ábra). Az árfolyammozgások és inflációs folyamatok révén a magyar gazdaság versenyképessége némileg romlott az előző hónapokban (6. ábra). 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv (VIX-index)* és az arany világpiaci ára 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves államkötvények CDS-felára 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 21.2 21.3 21.4 21.5 globális kockázatvállalási kedv erősödése 21.6 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 211.3 1 45 1 4 1 35 1 3 1 25 1 2 1 15 1 1 1 5 1 * a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.) Forrás: LBM, CBOE $/uncia 43 41 39 37 35 33 31 29 27 25, Reuters 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 211.3 292 289 286 283 28 277 274 271 268 265 3. ábra: A forint és a lengyel zloty euró árfolyama 4. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama 3 295 29 285 28 2 27 265 26 euróval szembeni árfolyamerősödés 4,2 4,15 4,1 4,5 4, 3,95 3,9 3,85 3,8 1 13% 1 1 1 99% 9 97% 9 9 9 euróval szembeni árfolyamerősödés 21.4 21.5 21.6 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 211.3 Forint (bal t.) Lengyel zloty (jobb t.) 5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (27. január = 1) 286 284 282 28 278 276 274 272 27 268 266 23 226 222 218 214 21 26 22 198 194 19 12 12 11 11 1 1 9 9 Forrás: JP Morgan versenyképesség javulása 21.11 21.12 211.2 211.3 27.1 27.7 28.1 28.7 21.11 21.12 211.2 211.3 Cseh korona Forint Lengyel zloty Román lej Orosz rubel HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 7 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Bulgária 211. március