TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. A ÁLTALÁNOS 2 RENDELKEZÉSEI, A MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 3 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 5 3.1. Az iskola szervezete 5 3.2. Az iskola szervezeti egységei 8 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI 9 EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség 9 4.2. Az iskolaszék 9 4.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 10 4.4. A nevelők közösségei 10 4.5. A szülői szervezet (közösség) 15 4.6. A tanulók közösségei 16 4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 17 5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA 23 VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ 25 KAPCSOLATAI 7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 28 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 31 8.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 31 8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó 32 általános szabályok 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 34 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 37
11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 38 12. A TANULÓI RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE 46 ÉS ELLÁTÁSA 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI 47 - ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek 47 megelőzésével kapcsolatosan 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 49 13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a 50 magasabb jogszabályok előírásai alapján 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 52 15. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 56 16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 58 17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, 61 HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 18. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL 62 KAPCSOLATOS FELADATOK 19. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ 64 KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 20. A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓ 65 BELSŐ SZABÁLYOK MELLÉKLET 66 1. sz, melléklet: Adatkezelési szabályzat 66 A ELFOGADÁSA 73 ÉS JÓVÁHAGYÁSA
2 1. A ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A HATÁLYA A Kossuth Lajos Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó 25. napján fogadta el. 1. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diák-önkormányzat, az iskolai szülői szervezet, az iskolaszék, az iskola fenntartója. 2. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.
3 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Kossuth Lajos Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 1171 Budapest Erzsébet krt. 56. Az intézmény telephelyei:- Az intézmény vezetője: Georgita Imre igazgató Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény alapító okiratának száma: 182/2004.(IV. 15. ) kelte: 2004. május 1. Az intézmény alapításának éve: 1937. Az intézmény gazdálkodási jogköre: nem önálló Az intézmény tevékenységei meghatározó alaptevékenység szakágazata: 801000 alapfokú oktatás alaptevékenységek: A szakfeladat megnevezése Száma Nappali rendszerű, általános 80121-4 műveltséget megalapozó iskolai oktatás Iskolai intézményi étkeztetés 55232-3 Intézményi vagyon működtetése 75176-8
4 oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: A szakfeladat megnevezése Száma Napköziotthoni és tanulószobai 80511-3 ellátás oktatást kiegészítő egyéb tevékenység: A szakfeladat megnevezése Száma diáksport 92403-6 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15517007-2-42 Az intézmény statisztikai számjele: 15517007 Az intézmény OM azonosító száma: 035104 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
5 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA a.) Az iskola igazgatósága 3.1. Az iskola szervezete Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános, a felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes, alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes, általános igazgatóhelyettes Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen, hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.
b.) Az iskola vezetősége 6 Az iskola vezetőségének a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzatot segítő tanár, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. d.) A dolgozók munkaköri leírásának mintája 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve,
- munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, 7 - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.
8 3.2 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat felső tagozat napközi A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsó tagozat, napközi igazgatóhelyettese felső tagozat igazgatóhelyettese általános igazgatóhelyettes Az iskola szervezeti felépítésének vázlata igazgató alsó tagozat és a napközi igazgatóhelyettese felső tagozat igazgatóhelyettese általános munkaközösség-vezetők: - alsó: 1.-2. évfolyam 3.-4. évfolyam - napközi - programszervező munkaközösség-vezetők: osztályfőnöki- DÖK tanár humán, reál, művészeti, testnevelés tanárok pedagógiai asszisztensek Iskolatitkárok 2 fő adminisztrátor fejlesztő pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök pszichológus utazó tanárok szabadidő-szervező könyvtáros rendszergazda
9 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. a.)az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma: 7 fő. A szülőket 3 fő, a nevelőtestületet 3 fő, a fenntartót 1 fő képviseli. b.) Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet ( szülői munkaközösség) iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős.
c.) Az iskolaszék működése 10 Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. d.) Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 4.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 4.4. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel
rendelkezik. 11 A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportot hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel. Pedagógiai munkát koordináló, értékelő munkacsoport (PÉK) Feladatai és hatásköre: az iskolarendszer folyamatos működtetésének átfogó fejlesztése, menedzselése, egységes keretbe foglalása iskolai szintű mérések elvégzése (ld. PP) versenyek lebonyolítása belső módszertani továbbképzések szervezése óralátogatások, hospitálások partneri elégedettség mérések elemzése szervezési és szervezeti intézkedések végrehajtása, ellenőrzése a felmerült hiányosságokat a saját hatáskörében illetve az igazgatóval egyeztetve korrigálhatja. A több tanéven keresztül működő állandó munkacsoport tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó munkacsoport tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A megbízott pedagógusok, alkalmi feladatokra felkért munkacsoportok tagjai beszámolási kötelezettséggel tartoznak megbízóiknak.
12 Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, negyedévi és háromnegyedévi értékelés, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet, havonkénti rendszerességgel szervezési értekezlet egy osztályban tanító nevelők értekezlete Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei
13 Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: osztályfőnökök DÖK tanár alsó tagozatos munkaközösség o tagjai: tanítók fejlesztőpedagógusok napközis munkaközösség o tagjai: napközis nevelők reál munkaközösség o tagjai: reál tantárgyakat tanító tanárok humán munkaközösség o tagjai: humán tantárgyakat tanító tanárok művészeti munkaközösség o tagjai: rajz szakos tanár, alsós rajz technika műveltségi területet végzett tanítók testnevelés munkaközösség o tagjai: testnevelő tanárok A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,
14 a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület
választja, vagy az igazgató bízza meg. 15 4.5. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (munkaközösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes, gazdasági felelős Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet (munkaközösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (munkaközösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (munkaközösség) vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet (munkaközösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet (munkaközösség) ülése vagy a vezetőség ülése akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezetet (munkaközösség) az iskola igazgatójának tanévenként legalább három alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola
feladatairól, tevékenységéről. 16 Az iskolai szülői szervezetet (munkaközösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4.6. A tanulók közösségei a.)az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. c.) Az iskolai diákönkormányzat
17 A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, az összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. 4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései,
az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. 18 Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. b.) Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként évente legalább 2 alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) SzMK elnök Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább 4 alkalommal köteles tájékoztatni az iskolaszéket.
c.) A nevelők és a tanulók 19 A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o a portán elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban ( fogadóóra ) és ( szükség szerint ) írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. d.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői szervezet (munkaközösség) választmányi ülésén 2 havonta, o az iskolai szülői fórumon tanévenként 1 alkalommal, o a portán elhelyezett hirdető táblán keresztül, o időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök:
tájékoztatják. 20 o az osztályszülői értekezleten, o fogadóórán A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, egyéni fogadóóra az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, szaktanár kezdeményezésére. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
21 A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint általános igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola honlapján az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola honlapján; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolaszék elnökénél; az iskolai szülői szervezet (munkaközösség) vezetőjénél.
22 A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
23 5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai
programjában kell meghatározni. 24 6. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, edzőterem, stb.), valamint sport eszközeinek használatát. 7. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.
25 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055. Bp. Szalay utca 10-14. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: XVII. ker. - Tankerület Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 1173 Budapest Pesti út 165. A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Diadal Úti Általános Iskola 1172 Budapest Diadal u. 41 49. Rákoscsabai Jókai Mór Református 1171 Budapest Szánthó G. u. 60. Általános Iskola Gregor József Általános Iskola 1172 Budapest Hősök tere 19-21. Szabadság Sugárúti Általános Iskola 1171 Budapest Szabadság sgt 32. Újlak Utcai Általános Iskola 1173 Budapest Újlak u. 110. Zrínyi Miklós Általános Iskola 1171 Budapest Sisakos sáska u. 3. Podmaniczky János Evangélikus 1173 Budapest Ferihegyi út 116. Óvoda és Általános Iskola Gyurkovics Tibor Általános Iskola, 1172 Budapest Naplás út 60. Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Czimra Gyula Általános Iskola 1174 Budapest Kép u. 14. Kőrösi Csoma Sándor Általános 1173 Budapest Akácvirág u. 49. Iskola és Gimnázium
26 Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium 1174 Budapest Széchenyi u. 1-7. Pál Apostol Általános Iskola és Gimnázium Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola 1173 Budapest Pesti út 80. 1174 Budapest Széchenyi u. 9-11. 1173 Budapest Pesti út 80. Tanuszoda 1172 Budapest Ferihegyi út 115. A helyi óvodák vezetőivel és pedagógusaival: Százszorszép Óvoda 1171 Budapest Rezgő u. 15. Piroska Óvoda 1171 Budapest Pesti út 368. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: XVII. kerületi EGYMI Nevelési Tanácsadó 1172 Budapest Naplás út 60. Gyermekjóléti Szolgálattal: Gyermekjóléti Szolgálat 1173 Pesti út 80. Egészségügyi intézményekkel: Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete 1136 Budapest Herzen u. 6. Bp. Főváros XVII. kerület Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata 1173 Egészségház u. 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1173 Budapest Bakancsos u. 3. Háziorvosi rendelő gyermekeknek 1171 Budapest Csongrád u. 2. Fogászati rendelő gyermekeknek 1171 Budapest Ferihegyi út 81. Háziorvosi rendelő felnőtteknek ( munkaegészségügy ) 1172 Budapest Ananász u. 12.
27 A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató Kerti Rakoncátlanok Alapítvány kuratóriumával. Szaltó Alapítvány kuratóriumával. Az alábbi közművelődési intézményekkel: Rákoskerti Művelődési Ház 1171 Budapest Rákoskert sugárút 66. Vigyázó Sándor Művelődési Ház 1173 Budapest Pesti út 1. Csaba Ház Rákoscsabai Közösségi Ház 1171 Budapest Péceli út 222. Csekovszky Árpád Művelődési Ház 1172 Budapest Hősök tere 9. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Háziorvosi rendelő gyerekeknek ( 1171 Budapest Csongrád u. 2.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába.
28 7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 45 órától délután 18 00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 6 45 óra és délután 18 00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 óra és 14 45 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc a házirendben meghatározott csengetési rend szerint. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 15 óráig tart.
29 Az iskolában reggel 6 45 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 7 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: udvar napközis udvar aula I. emelet II. emelet régi épület földszint régi épület emelet A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) A tanórán kívüli foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével kezdődnek és 17 30 óráig tartanak. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 00 óra és 16 00 óra között.
30 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel,
31 illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, versenyek, vetélkedők, bemutatók, kirándulások, erdei iskola, múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások, könyvtár 8.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét
képezi. 32 A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Az ismételten igazolatlanul hiányzó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
33 Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást
34 szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
35 az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó
figyelmét; 36 o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
37 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai és ügyviteli jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
38 Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó belső ellenőrzése látja el. 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme.
39 a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, az osztály- vagy szaktanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége állítja össze. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei közösségformálás 11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása
tartalmazza. 40 Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Az iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat foglalja össze, mely az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak 1. sz. mellékletét képezi. A Kossuth Lajos Általános Iskola gyűjtőkörét az iskola által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, amely által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kiindulva kell meghatározni a könyvtár alapfunkcióját. Ezek megvalósítását segítő információhordozók alkotják az állomány fő gyűjtőkörét. A tematikusan meghatározott ismeretterületek tükrözik a helyi tantervben rögzített tantárgyi eszközigényeket: a pedagógiai program a műveltségterületek tanulásának alapdokumentumai az audiovizuális módszertani anyagok metodikai segédanyagok a használatukhoz szükséges eszközök I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 1. Az iskolán belüli tényezők: Az iskola tanulói összetétele. A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok. Az iskola nevelési és oktatási céljai. Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.