dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor Rendszeres hardverkarbantartási feladatok A követelménymodul megnevezése: Hardveres, szoftveres feladatok A követelménymodul száma: 1168-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-005-50
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Munkahelyén Önt bízzák meg azzal, hogy határozza meg a munkatársai által általános irodai célra használt desktop (asztali) számítógépek rendszeres karbantartási feladatait. Fontos tudnia: a munkatársak többsége (mintegy 30 fő) egy irodaépület egyik emeletén, közös térben dolgozik. Itt vannak elhelyezve olyan megosztott erőforrások is, mint a nagyteljesítményű lézernyomtatók. A vezetők külön helyiségben végzik munkájukat. Számukra komplex asztali konfiguráció áll rendelkezésre a megfelelő be- és kimeneti egységekkel felszerelve. Milyen rendszeres karbantartási, szerelési feladatai vannak a személyi számítógépek és azok perifériás egységeinek rendeltetésszerű működtetése érdekében? Melyek a javítás gazdaságos esetei, s melyek a korlátai? A hardvereszközök karbantartása során milyen szoftveres feladatokat kell elvégeznie? Milyen nyilvántartási feladatokat kell, s melyeket célszerű elvégezni a karbantartás dokumentálása érdekében? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Napi munkája során számos informatikai eszközre, azok működési rendellenességére érkezhet panasz. Leggyakrabban az alábbiakkal találkozhat: - a felhasználó a szükséges szoftverek kezelésével nincsen tisztában. Jobb esetben kérdez, rosszabb esetben kísérletezik, s aztán másra (naná, hogy a rendszergazdára) fogja a hibát; - egyes szoftverek működési hibái, melyek adódhatnak a telepítés pontatlanságából, a számítógépen telepített alkalmazások nem megfelelő összehangolásából vagy a rendszeres frissítések hiányából (bár néha maga a frissítés válik a rendellenesség okává); - a hálózati beállítások, kiszolgálók működési zavaraiból; - a hálózati eszközök, közvetítő közegek meghibásodásából; - egyes perifériás eszközök rendellenes működéséből, elhasználódásából, a pótlandó kopó, fogyó eszközök hiányából; - s akár a számítógépházban összezsúfolt egységek működési rendellenességéből is. A jelen tartalomelem e gyakorisági sort megfordítva csupán az utóbbi hárommal foglalkozik. A felsorolás többi elemére a modulhoz készülő számos modulfüzetben találhat megoldást! 1
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK A KARBANTARTÁS, JAVÍTÁS Minden ember alkotta eszköznek szüksége van karbantartásra a használati értéke és a működőképessége megőrzéséhez. Ennek ellenére is előfordulhat műszaki meghibásodás, melyet javítani szükséges. Ez alól az informatikai eszközök sem kivételek, de javítás előtt minden esetben mérlegelnünk kell, hogy - figyelembe véve az eszközök gyors technikai fejlődését - valóban érdemes-e a meglévő eszközt kijavítani. Sok esetben erre nemleges választ kapunk. A pótalkatrészek hiánya, az új eszközök viszonylag alacsony ára (legalábbis a pótalkatrészek árához képest), illetve az újonnan beszerezhető azonos célú eszköz többletszolgáltatásai gyakran az eszközök cseréjét indokolják. Ilyen esetben ne feledjük: Az elhasznált elektronikai eszközök, berendezések veszélyes hulladékok! Ezeket kommunális szemétben elhelyezni TILOS! Gondoskodjunk a szakszerű ártalmatlanításukról, a bennük felhalmozott értékes anyagok kinyeréséről. Szerencsére a baj sokszor egyszerű eszközökkel megelőzhető. A legegyszerűbb ilyen módszer a tervszerű és rendszeres karbantartás. Ez mindenekelőtt az eszközök állapotának felmérésével kezdődik. A tapasztaltakat érdemes (gyakran kötelező) a munkahelyen rendszeresített űrlapon rögzíteni. Így visszakereshető, ha egy-egy felhasználó rendszeres hanyagsága több esetben meghibásodáshoz, az eszközök tönkremeneteléhez vezet. Eszközeink meghálálják a tisztán tartást, ami a gondosság egyik jele is. Természetesen nem elegendő maguknak az informatikai eszközöknek a tisztasága, lehetőségeink szerint gondoskodjunk a környezet tisztaságáról is. Ebben mindenképpen együtt kell működni munkatársainkkal, a felhasználókkal, tudatosítani kell bennük az egyes szennyeződések hatását a készülék működésére. Mivel egyes berendezéseken nagy mennyiségű levegő áramlik át ventilátorok segítségével, így sok levegőben szálló piszok is bekerülhet a készülék belsejébe. A számítógépeket, illetve a hozzájuk kapcsolt perifériás eszközöket karbantartani csak azok kikapcsolt, áramtalanított állapotában szabad. Nem elegendő a gépet leállítani, meg kell szüntetni annak 230V-os hálózati elektromos kapcsolatát is! 2
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK A KARBANTARTÁS, SZERELÉS ESZKÖZEI A számítástechnikai eszközök hardver-karbantartása előtt készítsük elő az alábbi eszközöket: - porecset; - sűrített levegős flakon; - kontakt spray; - erős fényű lámpa, kézilámpa; - nagyító; - csipeszek; - fogók (lapos, kúpos, oldalcsípő); - krimpelőfogó; - csavarhúzók (kereszthornyú és egyenes a készülékekhez illeszkedő méretekben). A javítási, mérési feladatokhoz szükséges felszereléseink: - digitális multiméterek a megfelelő mérőzsinórokkal; - kábelteszter; - forrasztóállomás a szükséges segédanyagokkal. A tisztításhoz a kereskedelemben kapható speciális tisztítószereket alkalmazzuk. Ezek összetétele az egyes műanyag, fém- és gumielemekhez igazodik. Egyszerű tisztítószerek (pl. üvegtisztító) a szennyeződést ugyan hatékonyan oldják, de kárt tehetnek a berendezésben (pl. a nyomtatók papírtovábbító gumigörgőiben). Puha rongyra, valamint pálcikás törlővattára, törlőkendőre is szükség lesz. Szükség van az egyes készülékek szervizdokumentációjára. Ezt elolvasva ismerhetjük meg a konkrét feladatokon kívül az esetlegesen szükséges speciális szerszámigényt, valamint az adott eszközhöz használható tisztító, ápoló vegyszerekre vonatkozó gyártói előírásokat is. Ezekkel is kellő mennyiségben készüljünk fel a munkára. Az összetett elektronikai berendezések megbontása után a káros elektrosztatikus kisülések elleni védekezésül használjunk antisztatikus csuklópántot. Ezt a készülék áramtalanítása és megbontása után, de a készülék belsejében lévő elektronikai elemek érintése előtt csatlakoztassuk a készülékház megfelelő fémes részéhez. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK Az egyes perifériás eszközök önálló hálózati feszültségellátással rendelkeznek. Ezek megbontása előtt gondoskodni kell a készülék csatlakozásainak megbontásáról mind a kapcsolódó számítástechnikai eszközről, mind a 230V-os elektromos hálózatról. Azonban az összeszerelést követő próbaüzem alatt a készülék(ek) már a hálózati 230V-os, 50Hz-es váltakozó feszültség alatt üzemelnek. Ez életveszélyes helyzeteket teremthet! 3
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK A legfontosabb szabályok: - feszültség alatt végzendő munkát csak arra kiképzett személy folytathat, a képzést dokumentálni kell; - feszültség alatti munkavégzés egyedül nem végezhető, segítő személy jelenléte szükséges a munkavégzés helyszínén. Áramütés esetén úgy kell eltávolítani az áramkörbe került személyt, hogy a segítő maga ne kaphasson áramütést. Ennek legegyszerűbb módja az elektromos berendezés áramellátásának megszüntetése (kapcsoljuk le a kismegszakítót, kapcsoljuk le a kapcsolótábla főkapcsolóját, vagy a készülék (hosszabbító) villásdugóját húzzuk ki a konnektorból). De ne a kikapcsológombbal bíbelődjünk, hisz az rendszerint nem szakít meg semmilyen áramkört, csupán készenléti üzemmódba állítja a készüléket. Ráadásul veszélyes közelségbe kerülünk a balesetet szenvedett személyhez, s magunk is megsérülhetünk. Az elektromos balesetek mellett mechanikai sérülések is érhetnek bennünket. A csavarhúzó helyes tartásával, használatával, az egyes éles fém alkatrészek (pl. sorjás szél) megfelelő elővigyázatosságú kezelésével ezek a veszélyek csökkenthetők. Ha a kellő óvatosság mellett mégis baleset következne be, szükség szerint elsősegélyt kell nyújtanunk az arra rászoruló társunknak. Ha indokolt (a baleset jellege, a sérült állapota indokolja, vagy jogszabály ezt kötelezővé teszi), értesítsük a mentőket, illetve a munkahelyi vezetőt, aki gondoskodik a további teendőkről, a baleseti jegyzőkönyv felvételéről. Tanuljunk mások balesetéből, hogy a sajátunkat elkerülhessük! A SZÁMÍTÓGÉP KÖZPONTI BERENDEZÉSE A számítógépházban rengeteg hő termelődik. Az ATX rendszerű számítógépeknél a ventilátorok elhelyezése olyan, hogy az előlap és az oldallap felől a hűvös levegőt a számítógépházba juttatjuk, ami aztán felmelegedve a különböző szellőzőrácsokon keresztül távozik. Az áramlást a házhoz csatolt ventilátorokkal segítjük, esetleg hűtőkártya beépítésével. Ám a levegőáramlás folyamatosan port és egyéb szennyeződést juttat a gépházba. A számítógép elhelyezése is befolyásolja a bejutó piszok mennyiségét; minél alacsonyabbra helyezzük, annál több kerül a gépbe. Ráadásul eléggé változatos anyagok formájában: hajszálak, kisebb szemétdarabkák mellett bekerülhetnek rovarok vagy egyéb tárgyak is. 4
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 1. ábra. Olykor meglepő dolgok kerülnek be a számítógépbe... A gépházban ezek egy része aztán "porcicává" áll össze. Ha nedvesség éri (elegendő a nagy páratartalmú levegő nedvessége is), ez elektromos vezetővé válhat, ami rendellenes működéshez, tönkremenéshez vezet. Ezért rendszeresen, de legalább félévente ki kell takarítani a számítógépet. Ehhez mindenekelőtt áramtalanítsuk az eszközt. Hogy kellemetlen meglepetés ne érjen bennünket, a hálózati csatlakozás megszüntetése után (húzzuk ki a konnektorból a hálózati feszültség csatlakozóvezetékét) nyomjuk meg a bekapcsológombot. Ezzel egyrészt ellenőrizzük, hogy ténylegesen áramtalanítottuk-e az eszközt, másrészt kisütjük a tápegység kondenzátoraiban tárolt töltést. Bontsuk meg a számítógépházat a megfelelő szerszámmal, miután szemrevételezéssel megállapítottuk, hogy milyen rögzítési módot alkalmaztak a típusnál. Általában kereszthornyú csavarhúzóra van szükség, de léteznek szerszám nélkül bontható (tools free) gépházak is. A ház (csatolókártyák felőli) oldallapjának eltávolítása után a por nagy részét egy megfelelő távolságban tartott, enyhe szívást (depressziót) végző porszívóval eltávolíthatjuk. Erre a rendszeresen karban tartott gépek esetén általában nincs is szükség. A maradékot porecsettel szedjük össze. Ám mindig vannak olyan rejtett zugok, ahol megbújik a por, a piszok. A kifújására sűrített levegős palackot használhatunk. Azonban ügyeljünk rá, hogy ne a ventilátorok felé irányítsuk a port, hisz azok szerkezete (különösen a csúszócsapágyas, egyszerűbb típusoké) ettől károsodik, a szerkezetbe került por felgyorsítja kopásukat. A kifújt por ráadásul az egészségünkre is ártalmas lehet, s a karbantartott gép környezetét is szennyezi. 5
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 2. ábra. A karbantartás hiánya: a por eltömítheti a hűtőbordák közötti réseket, lerakódik minden alkatrészre Ezután szemrevételezéssel állapítsuk meg, hogy a különböző hardveregységeken van-e valahol porlerakódás. E tekintetben a legveszélyeztetettebb helyek: - a passzív hőátadásra alkalmazott hűtőbordák; - rossz konstrukciójú házak esetén a memóriamodulok foglalatának környéke; - maguk a ventilátorok; - az aktív hűtésű eszközök hőátadó felületei (a hűtőbordák közé, valamint a hűtőborda és a ventilátora közé előszeretettel eszi be magát minden szennyeződés). Ezeket a helyeket is tisztítsuk meg! Az aktív hűtésű eszközök elszennyeződése esetén szükség lehet a rajtuk található ventilátor leszerelésére s az egység szétszedett állapotban való kitisztítására. Ha ez csatolókártyán lévő eszköz (pl. videokártya), akkor mindenképpen először a csatolókártyát távolítsuk el a rendszerből, s csak azután bontsuk meg a hűtést. Ez már csak a szűkös hely és az eszköz beszerelési iránya miatt is indokolt. Ám a mikroprocesszor hűtőventilátorát nem mindig könnyű eltávolítani, néha nem is lehet; pedig a ma divatos, lemezes szerkezetű bordázatok akár teljesen el is tudnak tömődni a kosztól. Kétségbeesésünkben a teljes hűtőegységet is leszerelhetjük, ám ez esetben a tisztítás után feltétlenül gondoskodni kell a mikroprocesszor és a hűtőborda közötti hűtőpaszta pótlásáról! 6
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 3. ábra. Hűtőpasztát kell elhelyezni (pótolni) megbontás után Ha egy gép ennyire szennyezett, lessünk be a tápegységbe is. Ezen keresztül is nagy mennyiségű levegő áramlik át, s bár a tápegységeket úgy tervezik, hogy a legkisebb legyen a légellenállásuk, mégis igen sok piszkot képesek magukba zárni. 4. ábra. A tápegység ventilátoránál tapasztalt szennyeződés nem sok jót jelent Mivel itt nagyfeszültségű áramköri elemek is vannak, könnyebben előfordul, hogy a piszok átvezetést, ritkán zárlatot okoz. Ha ennek veszélyét észleljük, kénytelenek vagyunk a tápegységet kiszerelni, megbontani, kitakarítani. (S végül persze megfelelően visszaépíteni a készülékbe.) Ha rendszeresen kell tisztítani a tápegységet, akkor: - vagy a számítógép helyén célszerű változtatni, hogy kevesebb szennyeződés érje; - vagy porvédelmi eszközt kell felszerelni (ám ez mindig csökkenti az átáramló levegő mennyiségét); - de meg kell gondolni, nem a tápegység túlterhelése okozza-e a gondot: ugyanis a tápegység hűtőventilátorának fordulatszáma szabályozott, s csak nagy terhelés esetén szív sok levegőt (s persze sok koszt is). 7
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK Érzékeny pont a hűtőventilátorok zajszintje, ami a kopás miatt megnő. 5. ábra. A poros környezet kikezdi a ventilátorok csapágyazását Ez ellen leginkább cserével védekezhetünk. Esetleg a csapágy műszerolajjal való kenése is megoldás lehet ideiglenesen. Távolítsuk el a védőfedelet a csapágyról (ez sokszor csak egy öntapadós matrica), s egyetlen csepp finom varrógépolajat juttassunk a szerkezetbe. Enyhén mozgassuk meg, majd többször forgassuk körbe a ventilátorlapátot az összeszerelés előtt. A matricát, illetve a porvédő sapkát mindig pontosan rögzítsük vissza, ellenkező esetben többet ártottunk, mint használtunk a szerkezet olajozásával! Az alapos takarítás után a számítógépház összeszerelése előtt mindenképpen ellenőrizzük: - az egyes mechanikai elemek megfelelő rögzítettségét; - az áramköri lapok (csatolókártyák, RAM modulok stb.) csatlakozását; - az elektromos vezetékek helyes és stabil csatlakozását; - a vezetékek megfelelő elhelyezkedését (a hőleadó felületektől, ventilátoroktól való kellő távolságát). 8
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 6. ábra. Az előlap mögötti rész is nagy porfogó Az oldalfal visszaszerelése előtt csatlakoztassuk a leválasztott perifériákat, a hálózati feszültséget, s próbaüzemmel, a készülék bekapcsolásával győződjünk meg az üzemszerű működésről. A számítógépház s az egyes perifériák külső felületeit puha, száraz vagy enyhén nedves ruhával áttörölgetve tisztíthatjuk. Használjunk az adott célra szolgáló tisztítófolyadékot. 9
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK A SZÁMÍTÓGÉP PERIFÉRIÁS EGYSÉGEI A beviteli egységek a gyakori használat, a nyomtatók pedig a kellékanyagok miatt igényelnek nagyobb odafigyelést. A billentyűzet A billentyűzet azért komisz, mert a gombok csonka gúlája a rákerülő szennyeződéseket bevezeti a szűk elválasztó résekbe, s mi magunk is minden billentyűleütéssel segítünk mélyebbre jutni a szennyeződésnek. 7. ábra. Lerakódott piszokréteg a billentyűzet gombjain Rendszeresen gondoskodjunk tehát a felületére került szennyeződés eltávolításáról. Ehhez speciális geometriai kialakítású szivacsokat alkalmazunk úgy, hogy a billentyűzetet fejjel lefelé fordítjuk, hogy a szennyeződés ne a szerkezetbe hulljon. Ha az eszköz poros, más szennyeződésekkel terhes környezetben van, használaton kívül gondoskodjunk annak letakarásáról. A karbantartás során fejjel lefelé fordítva kirázhatjuk a szennyeződés egy részét. Ezt követően sűrített levegős palackkal rendszeresen fújjuk ki a bekerült szennyeződést, s töröljük le puha ruhával a kívülről rárakódott piszkot. Sokat használt vagy poros környezetben üzemeltetett klaviatúrákon ez nem mindig segít, szükség lehet rá, hogy a gombok alá rakódott koszt eltávolítsuk. Ha ez többször szükségessé válik, célszerű egy megfelelőbb kialakítású (pl. cseppmentes) billentyűzetet felszerelni. 10
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 8. ábra. Már a részlegesen megbontott billentyűzetből is sok szennyeződést el lehet távolítani Végső esetben a gombokat egyenként lepattintva feltárul az alatta lévő hely, így már csipesszel, sűrített levegővel kitakarítható minden zug. Magunknak spórolunk időt, ha csak a qwe és yxc sort szedjük le, hisz így is szinte mindenhová odaférünk. Összeszereléskor ügyeljünk a gombok megfelelő sorrendű elhelyezésére. A mutatóeszköz A modern vezeték nélküli optikai egerek igénylik a legkevesebb karbantartást. A megfelelő energiaellátásról kell csupán gondoskodnunk, s a külsejükről (főleg az aljukról) letörölni a szennyeződést. Sokkal nehezebb az optomechanikai egerek tisztántartása, hisz az annak alján lévő gumihenger nemcsak az asztal lapjához tapad, hanem minden koszhoz is, amit mi magunk forgatunk aztán be az egér belsejébe, amikor mozgatjuk. A zsíros szennyeződés aztán feltapad a tengelyekre és a támasztógörgőre is. Szerencsére a golyót egy bajonettzáras fedél tartja, ami egy mozdulattal eltávolítható, így hozzáférünk az elszennyeződött részekhez. Csipesszel, pálcikás törlővattával, kis csavarhúzóval és óvatosan dolgozzunk! 11
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 9. ábra. Az optomechanikai egerek fő piszokforrása a gumigörgő Ha nagyon összeállt a benti szennyeződés, szedjük szét az egeret (ez néhány csavar, de egyiket-másikat matrica vagy gumitalp alá rejtik, tehát ne feszegessük, hanem keressük meg őket!), s így végezzük el a tisztítást. Összeszereléskor ügyeljünk a csatlakozóvezeték megfelelő elhelyezésére. Szerelési, javítási feladat a mutatóeszközök esetében gazdaságossági okokból nem vetődik fel. Ugyanis a javítás anyagszükséglete, valamint a rá fordított idő valószínűleg önmagában is nagyobb költség, mint egy megfelelő új eszköz beszerzése, s akkor még a várható élettartamot nem is mérlegeltük. Ritka esetben a csatlakozóvezetékkel kell szerelést végeznünk, az ugyanis többnyire nem túl hatékonyan van rögzítve, csupán egy kulisszán keresztül akadályozzák meg a kicsúszását. 10. ábra. A csatlakozóvezeték rögzítése az egérben 12
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK Ha pedig egy-egy erősebb rántás nyomán abból kicsúszik, akkor kizárólag a vezetékek forrasztásai vagy csatlakozója jelentik a rögzítést, s közülük előbb-utóbb valamelyik (amelyik a leginkább feszül) enged, elszakad. Ez egyúttal a működésképtelenséget is jelenti. Ha ilyet tapasztalunk, az egér szétbontása után a kiszakadt vezetékcsonkot távolítsuk el előmelegített forrasztópákával az egér nyomtatott áramköri lapjáról (vagy a csatlakozósorból), s gondoskodjunk a furat átjárhatóságáról (például gombostű, injekciós tű segítségével). Ezután csupaszoljuk meg rövid szakaszon a vezetéket, sodorjunk rajta annak érdekében, hogy könnyebben be tudjuk helyezni a furatába, s forrasszuk be. Ellenőrizzük a többi vezeték állapotát, és ha szükséges, azokat is forrasszuk újra. Ha egyszerre csak egy vezeték forrasztását bonjuk meg, nem kell különösebben figyelnünk a vezetékek elhelyezkedésére a nyomtatott áramköri lapon, de ha egynél többet forrasztunk ki, pontosan jegyezzük fel színenként a csatlakozási helyeket. A helytelen sorrendben (rossz pontokra) forrasztott csatlakozás a mutatóeszköz, esetleg az alaplap tönkremenetelét is okozhatja. Az összeszerelés során lehetőleg stabilan rögzítsük a csatlakozóvezetéket a kicsúszás ellen, esetleg ragasszuk is be azt a műanyag kulisszába. Egyre több helyen alkalmaznak vezeték nélküli egeret, billentyűzetet. Ez szabadabb munkát biztosít, de a működéséhez szükséges energiát ilyenkor elem vagy akkumulátor szolgáltatja. Az elemek használata nem vall környezettudatos szemléletre, hisz azok csak egyszer használhatók fel, lemerülésük után veszélyes hulladékká válnak. 11. ábra. Vezeték nélküli optikai egér Az akkumulátorok töltéséről viszont rendszeresen gondoskodni kell. Erre szolgálnak a használati időn kívül az egér elhelyezését is biztosító dokkolóegységek (melyek egyúttal a rádiókapcsolatban a vevő szerepét is ellátják), illetve léteznek speciális indukciós egérpadok, ám ezek ellen szól az áruk mellett az, hogy a használatkor vezetékes kapcsolatuk van a számítógéppel, és ez megkötést jelent Az energiaellátást egy vagy két darab AA vagy AAA típusú egység segítségével oldják meg. De használjunk bár elemeket, akár akkumulátorokat, egy biztos: mindig a legfontosabb pillanatban fognak lemerülni, s hagyják cserben a felhasználót. 13
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK Képmegjelenítő eszközök Bár a monitorok igen összetett elektronikai készülékek, a működés, a csatlakozások stabil rögzítettségének ellenőrzésén kívül csupán a port töröljük róluk A monitor tisztításához tisztító folyadékot (NE ablak-, illetve üvegtisztítót!), valamint puha rongyot, tisztítókendőt alkalmazzunk. Ez a folyadék alkalmas a monitor kávájának, műanyag alkatrészeinek tisztításához is. Ritkán, de szükségessé válhat a CRT monitorokon kisebb szerelési műveletek elvégzése. Ennek oka a színek vagy képalak menüből nem javítható egyéb hibák javítása. A mi lehetőségünk ilyen esetben, hogy a monitor hátsó burkolatának eltávolítása után a nagyfeszültségű részekhez tapadt port eltávolítsuk, s ellenőrizzük, hogy minden alkatrész megfelelően van-e rögzítve. 12. ábra. CRT monitor megbontva a nagyfeszültségű egységekre rakódik le a por Ha összeszerelés után is fennáll a hibajelenség, megkísérelhetjük a monitor javítását. Ehhez először is meg kell határozni a hiba forrását. Jellemző meghibásodások lehetnek: - csatlakozóvezeték vagy a csatlakozó hibája; - a tápegység hibája; - a lemágnesező áramkör hibája; - a függőleges vagy a vízszintes eltérítő fokozat hibája stb. A hiba forrásának feltárását követően dönteni kell, hogy egyáltalán gazdaságos-e a javítás. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni a meghibásodott készülék korát, egyéb működési paramétereit, tervezett további használati idejét. CRT monitorok esetén megfontolandó, hogy nagy összegű javítás helyett a korszerűbb TFT (vagy egy új CRT) beszerzésére tegyünk javaslatot. 14
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK Az e szakképesítést szerzetteknek általában nem feladata a javítás, de egyszerűbb feladatokat elvégezhetünk. Az elektronikai hibák javítása iránt ennél mélyebben érdeklődő olvasónk figyelmébe ajánljuk az informatikai műszerész (54 481 03 0010 54 02) és a szórakoztatótechnikai műszerész (54 481 03 0010 54 06) szakképesítés-elágazásokat. Ne vállaljon el olyan munkát, amihez nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, felkészültséggel! Nyomtatók Más informatikai eszközökhöz képest a nyomtatók karbantartására gyakrabban van szükség. Ez több feladatot foglal magába, ezek: - a kellék- és szervizanyagok pótlása; - külső és belső tisztítás; - javítás, alkatrészcsere. A nyomtató típusa határozza meg, hogy milyen kellék- és szervizanyagok cseréje, pótlása mely időközönként szükséges. A kellékanyagokat, tisztító vegyszereket, segédanyagokat rendszerint minden gyártó készletben is kínálja, de gazdaságosabb az üzemméretnek megfelelően a fogyás folyamatos figyelembevételével az egyes anyagok egyenkénti beszerzése. Ha az eszköz használói a nyomat minőségét illető hibát jeleznek, a karbantartás megkezdése előtt készítsünk próbanyomatot, s ebből következtethetünk a jelenség okára (csíkozó nyomat, a papír félrehúzása, begyűrődése stb.). A szükségessé vált javítás során minden esetben a gyártótól származó eredeti - vagy ha ez nem lehetséges, akkor az eredetivel minden műszaki paraméterében megegyező - cserealkatrészt használjunk fel. A javítás a nyomtatók esetében is a hibafeltárással veszi kezdetét. Nyomtatók esetében rendszeres a kopásnak kitett mozgó (forgó, csúszó) alkatrészek meghibásodása. Erre következtethetünk a készülékre érkező rendszeres panasz esetén, vagyis ha a megfelelő karbantartással is jelentkezik a hiba (pl. a papírfelvevő, papírtovábbító rendszeré). Vizsgáljuk meg, hogy a javítás a tervezett élettartamot is figyelembe véve a beszerezhető alkatrészek költsége mellett gazdaságos-e. Kisebb értékű (pl. egyszerű színes tintasugaras) nyomtatókkal könnyen előfordulhat, hogy a javítás nem gazdaságos, ilyenkor a használat körülményeit mérlegelve tegyünk javaslatot a megfelelő működési elvű és terhelhetőségű típus beszerzésére. Egyes hibák kijavítása is feladatunk, illetve szükség lehet alkatrészek, részegységek cseréjére is. 15
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK Tűs mátrixnyomtató A tűs mátrixnyomtatók igénylik a legkevesebb törődést; a festékszalagot is csak többszöri végigfutás után kell cserélni (a kazettában végtelenítve helyezkedik el). Azonban legalább félévenként szükséges sort keríteni a karbantartásra. 13. ábra. Tűs mátrixnyomtató tisztítás, karbantartás előtt A belekerült port (ez részben a papírról belekerülő "papírpor", részben egyéb szennyeződés) a festékszalag (szalagkazetta) kiemelése után fújjuk ki nagy nyomású levegővel. Általában kiemelhető a perforált szegélyt továbbító egység, így alaposabban hozzáférünk a készülék belsejéhez. A napi működtetésben gond forrásává válhatnak a papírtovábbító görgők, ezeket speciális tisztítószerrel kell letisztítani, hogy a tapadásuk helyreálljon, de a vegyszer ne tegye tönkre a szerkezetüket. Az általános célú háztartási tisztítószerek ezek anyagát fellágyítják, így a papíron nyomot hagynak, s egy idő után deformálódnak is. Ilyen tisztítószerek használata mindenképpen TILOS! A nyomtatófejről alkoholtartalmú oldószer segítségével el kell távolítani a festékszalagról rákerült festékmaradványokat. Szükség szerint ehhez típustól függően ki kell szerelni a nyomtatófejet. 16
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 14. ábra. A nyomtatófej és a helyesen befűzött festékszalag A csúszó és forgó alkatrészeket a tisztítás után a papíron nyomot nem hagyó szilikontartalmú szerrel töröljük át. Ezzel biztosítjuk a megfelelő kenést, a csúszó alkatrészek kopását csökkentjük. Egyúttal a készülék zajszintje is csökkenni fog. 15. ábra. A perforált szegélyű papír továbbítóegysége A külső burkolatot műanyag tisztítására alkalmas semleges vegyszerrel tisztítsuk. A nyomtatót az összeszerelése után csatlakoztassuk a számítógéphez, s tesztnyomtatással győződjünk meg a helyes működésről, valamint arról, hogy nem kerülnek-e vegyszermaradványok a nyomtatás során a papírra. Az elvégzett munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeinket munkahelyünk előírásai szerint végezzük el (munkanapló, javítási-karbantartási jegyzőkönyv stb.). A festékszalag kazettáját a típus leírásának és a gyártó ajánlásának figyelembevételével, de a tényleges elhasználódás függvényében kell cserélni. 17
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK 16. ábra. Festékszalag tűs mátrixnyomtatóhoz Ez rendszerint egyszerű, az egyetlen lényeges szempont az új szalagkazetta behelyezése (vagy karbantartáskor az eredeti visszahelyezése) esetén a helyes befűzés (a szalag a nyomtatófej előtti vezetőkön fusson keresztül), valamint a megfelelő szalagfeszesség beállítása. Az utóbbihoz a szalag automatikus továbbítását végző tengelynek rendszerint van egy kivezetése, ennek segítségével manuálisan is csévélhető a kazettában a szalag. Tintasugaras nyomtató A karbantartás megkezdése előtt ellenőrizzük a patronokban lévő visszajelzett tintamennyiséget szoftveres úton. Az így kapott eredmény azonban csak tájékoztató jellegű, a kevésnek jelzett tintamennyiséget a számítógép nem feltétlenül tényleges méréssel, gyakran csupán a nyomatok számából becsléssel állapítja meg. A szerkezeti kialakításnak megfelelően bekapcsolt állapotban kell a patronokat kivennünk. Rendszerint a fedél felnyitásával szervizállásba futnak a patronok. Távolítsuk el ezeket, s csak ez után válasszuk le a készüléket a számítógépről, majd áramtalanítsuk. A karbantartásra legalább félévenként kerüljön sor! 17. ábra. Megbontott tintasugaras nyomtató a tintapatronokkal Távolítsuk el a kiemelhető mechanikai elemeket. Közben figyeljünk fel arra, ha a készülékházban fém- vagy műanyag morzsalék található, ez a mechanikai elemek nem rendeltetésszerű működésének jele! 18
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK Nagynyomású levegővel fújjuk ki a belekerült papírport s egyéb szennyeződéseket. A papírutat végigkövetve a megfelelő vegyszerekkel tisztítsuk a papírbehúzó és papírvezető gumigörgőket, a kocsimechanika elemeit. A kocsivezetőt s a kapcsolódó csúszó alkatrészeket szilikonalapú szerrel töröljük át, így egy csúszást segítő filmréteget alakíthatunk ki, amely csökkenti a szerkezeti kopást s a működési zajt egyaránt. 18. ábra. A tintapatronok parkolópozíciójában felgyűlt tintamaradványokat oldószerrel távolítsuk el A léptető jeladó filmet puha, száraz ruhával töröljük át. Ha a tintapatronok cseréje nem időszerű, szabadítsuk meg a tintaszivattyú részt (a patron fúvókáit) a rárakódott tintamaradványoktól. Ezt óvatosan, puha tisztítókendővel tegyük, vegyszert ne használjunk. Ne dörzsöljük! 19. ábra. A tintapatron fejrészéről a tintamaradványokat le kell törölni 19
RENDSZERES HARDVER-KARBANTARTÁSI FELADATOK A tintasugaras típusok rendszerint jelzik, ha fogyóban a festékanyag. Ám ennek alapján ne cseréljük egyből a patront, hisz ez a jelzés általában nem tényleges mérésen, hanem a behelyezése óta nyomtatott mennyiségen alapul. S ha méri is a festék mennyiségét, az nem pontos, nagy a tartalék. Arra viszont mindenképpen figyelmeztet: szerezzük be az újabb festékpatront. A külső burkolatot a műanyag tisztítására alkalmas semleges vegyszerrel tisztítsuk le, töröljük át. A nyomtató összeszerelése, a festékpatronok behelyezése után csatlakoztassuk azt a számítógéphez, s tesztnyomtatással győződjünk meg a helyes működéséről, valamint arról, hogy nem kerülnek-e vegyszermaradványok a nyomtatás és felesleges tintanyomok a papírtovábbítás során a papírra. Az elvégzett munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeinket munkahelyünk előírásai szerint végezzük el (munkanapló, javítási-karbantartási jegyzőkönyv stb.). Lézernyomtató Lézernyomtatókban a festékport tartalmazó toneregység cseréje meghatározott példányszámok után válik esedékessé. Kisebb teljesítményű nyomtatókban ez egy egységet képez a szelénhengerrel (fotohenger, drum) és a nyomtatási menetben visszamaradt (már használhatatlan) festékport tartalmazó tartállyal. Színes nyomtatóberendezésekben ez színenként ismétlődik. Nagyteljesítményű eszközökben külön egységeket is képezhetnek, ezekben a megfelelő üzemóránként vagy nyomtatási mennyiségenként van meghatározva az egyes tonerek cseréje. A szelénbevonatú henger hibájára utal, ha a nyomat csíkos, vagy a színek nagy homogén felületen már nem egyenletesek. Általában a lézernyomtatók kezelőinek feladata a papírtálcák feltöltése, a tűzésre használt kapocs behelyezése. Karbantartás során ezek feltöltöttségét is ellenőrizzük. A kellékanyagok cseréje mindig alkalom a belső részek ellenőrzésére, tisztítására. S ez egyúttal feladat is! Ellenőrizzük a szerkezet alkatrészeit, a rögzítettségüket, kapcsolódásaikat. Mivel itt sok forgó, mozgó egység dolgozik együtt, figyeljünk fel arra, ha a gép aljában műanyag vagy fémforgács található, ez mindenképpen hibára utal. Keressük meg a forrását! 20