Vitéz János (aki a Vitéz nevet soha

Vitéz János (1410-es évek eleje 1472) Vitéz János (aki a Vitéz nevet soha nem használta) szlavóniai kisnemesi családban született, talán az 1410-es évek elején. Körös megyei szülõfaluja Zredna, ill. Zrednamelléke néven szerepel a forrásokban. Meglepõ karrier A hasonló társadalmi állású nemes ifjak pályafutása általában megyéjük határain belülre korlátozódott, ügyvédként, szolgabíróként tevékenykedtek, és a királyi udvar közelébe sem kerültek. Hogy Vitéz Jánosra nem ez a sors várt, egy szomszédos kisnemesi család sarjának, Gatalóci Mátyásnak volt köszönhetõ. Gatalóci Eberhard zágrábi püspök jóvoltából került Zsigmond király környezetébe, ahol aztán már tehetsége révén csinált karriert, és élete végén Veszprém püspöke lett. Gatalóci, ahogy késõbb Vitéz sem, nem feledkezett el szülõföldjérõl, és támogatta a hozzá hasonló társadalmi helyzetû ifjak pályakezdését. Vitéz János 1434- ben iratkozott be a bécsi egyetemre, és bár tanulmányait nem fejezte be, klasszikus mûveltségének alapjait itt szerezte. Gatalóci révén bekerült a titkos kancelláriába, amely az ural- Vitéz János arcképe. Miniatúra a Tribrachus-kódexbõl (OSZK) kodót külföldi útjaira is elkísérte, és a király akaratát közvetítette. Külpolitikai tájékozottságát itt alapozhatta meg. A kor szokása szerint jövedelmét nem pénzben, hanem egyházi javadalom formájában kapta, így lett zágrábi õrkanonok 1438-ban. 1439-ben már ítélõmester, és 1440 márciusában III. (magyar királyként: I.) Ulászló lengyel király meghívására a Krakkóba küldött követség tagja, a választási feltételek megszövegezõje. Valószínûleg õ volt az, aki megszerkesztette azt a terjedelmes dokumentumot, amelyet 1440 júliusában Ulászló törvényként szentesített. 1444 tavaszáig a kormányzat operatív szervének számító kancellária vezetõje, Ulászló diplomáciájának irányítója volt. Az ifjú lengyel királynak köszönhette váradi préposti kinevezését, és így közvetve azt is, hogy kapcsolatba került a Hunyadi családdal. Hunyadi János és V. László szolgálatában 1445-ben már Hunyadi János neveztette ki váradi püspökké, ettõl kezdve õ irányította a vajda, majd kormányzó diplomáciáját. Bár formális hivatalt nem viselt, levelezésben állt a Tanító és tanítványai. Luca della Robbia terrakottatáblájának részlete, 15. század familiárisa 1490 körül magyar nyelvû versben örökíti meg. A mû Gergely éneke Jaksics Demeter veszedelmérõl csonkán maradt fenn.) december 26. A hét északkelet-magyarországi bányaváros kassai gyûlése statútumba foglalja bányajogait. az év folyamán Mátyás Szapolyai Istvánt nevezi ki Alsó-Ausztria fõkapitányává. Drágffy Bertalan megbízásából felépül a Szatmár megyei erdõdi vár. Felépül a hálóboltozatos ortodox templom Ráckevén. (Magyarországon az egyetlen, késõ gótikus stílusban készült, eredetileg is ortodox liturgiájú templom.) Galeotto Marzio itáliai humanista Mátyás udvarában befejezi Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteirõl címû latin nyelvû munkáját. 1488 március 20. Brünnben kinyomtatják Thuróczy Jánosnak, a királyi személyes jelenlét ítélõmesterének munkáját, a Chronica Hungarorumot, amely a kezdetektõl 1487 augusztusáig tárgyalja a magyarok történetét. július 29. III. Iván moszkvai nagyfejedelem ágyúöntõket, aranymûveseket és bányászokat kér Mátyástól, és érdeklõdik, hogy számíthat-e támogatására IV. Kázmér lengyel király ellen. október 21. elõtt A Boroszlóba távozó Mátyás király a nádori jelenlét bíráját, Nagylucsei Orbán egri püspököt és kincstartót nevezi ki királyi helytartóvá, és megbízza a tárnokmesteri teendõk ellátásával is. az év folyamán A Corvina Könyvtár állománya mintegy 2500 kötet, néhány nyomtatott munkát kivéve csupa kézzel írt kódex. Esztergom környékén írásba foglalják a Bagonyai ráolvasásokat. (A három ráolvasást magában foglaló magyar nyelvû nyelvemlék lófekély, szemölcs és a lovak lábficamának gyógyítására szolgált.) Giovanni Dalmata szobrász a budai királyi kõfaragómûhely vezetõje. Filippino Lippi Mátyás megrendelésére megfesti a király arcképét. Andrea Mantegna Rómában emlékezetbõl elkészíti Mátyás portréját. 1488 1490 Megszûnik az 1467-ben megnyílt pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana. Antonius Sinibaldus Firenzében Mátyás megbízásából Szent Jeromos és Szent Ágoston munkáit másolja a Corvina Könyvtár számára. 1488 1496 Antonio Bonfini megírja A magyar történelem tizedei címû, történelmünk elsõ humanista szellemiségû feldolgozását, a kezdetektõl 1496-ig. 1488 1493 Elkészül a szepeshelyi prépostsági templom gótikus stílusban épült Szapolyaikápolnája. 23

1489 február 14. Mátyás elrendeli, hogy az erdélyi országos és hetivásárokon a szász székek és Brassó városa mértékeit (rõf, mázsa, font) használják. március Mátyás az osztrák tartományok kormányát Szapolyai István szepesi grófra bízza. tavasza Corvin János herceg várható királlyá választásáról értesíti sógorát, Alfonz calabriai herceget, akit arra kér, tegyen lépéseket, hogy a nápolyi udvar ne támogassa Beatrix királyné törekvéseit a magyar trónra. Filipec János váradi püspök, titkos kancellár Mátyás megbízásából IV. Kázmér lengyel királlyal tárgyal. (Célja: szövetség létrehozása a török ellen, valamint Kázmér és fia, Ulászló cseh király szövetségének felbontása.) június 23. A szabad királyi városok a király felszólítására felesküsznek Corvin Jánosra mint trónörökösre. (Ugyanígy tesznek a fõurak, a várak és a megyék is.) az év folyamán Giovanni Dalmata szobrász irányításával befejezõdik a budai várkápolna átépítése. Gian Cristoforo Romano olasz szobrász márvány dombormûvet készít Mátyásról és feleségérõl, Beatrix királynéról. Magyar miniátorok reneszánsz stílusban kidíszítik Nagylaki István bácsi és fehérvári kanonok kódexét. Angelo Poliziano olasz humanista 18 könyvet, fõként klasszikus alkotásokat küld a magyar királynak. 1489 1490 14 firenzei kereskedõ 26 093 aranyforint értékben szállít árut a magyar királyi udvarnak. Szalkai László sárospataki diák (késõbb fõkancellár és esztergomi érsek) lemásolja a krakkói egyetemet végzett Kisvárdai János igazgatása alatt mûködõ sárospataki városi plébániai iskola tananyagát. Pietro Ransano lucerai püspök, Ferdinánd nápolyi király követe Beatrix királyné biztatására Bécsben megírja Epithoma rerum Hungarorum címû munkáját. (A kezdetektõl Mátyás koráig tárgyalja a magyar történelmet. Elsõként foglalkozik Magyarország földrajzi, természeti és néprajzi viszonyaival. Mûvét 1558-ban Zsámboky Sambucus János jelenteti meg Bécsben.) Aurelio Brandolini olasz költõ és zenész Mátyás udvarába jön. 1489 1503 Felépül a kolozsvári (Farkas utcai) gótikus ferences templom. 1490 április 6. Meghal Mátyás király Bécsben. Holttestét a Dunán Budára, majd onnan Székesfehérvárra viszik. Halálhírére Lorenzo de Medici állítólag így kiáltott fel: Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában! április 25. Mátyást eltemetik Székesfehérvárott. (A szertartást Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost végzi, aki a király ravatalára díszes pajzsot csináltat.) TEKE ZSUZSA kor vezetõ politikusaival. Hunyadi õt bízta meg kisebbik fia, Mátyás nevelésével is. Hunyadi kormányzóságának idején (1446 1452) viszonyuk mentes volt a feszültségektõl, utána azonban elhidegültek egymástól. A Zsigmond Vitéz János címerével díszített Livius-kötet a Vitéz-könyvtárból központosított kormányzatán nevelkedett Vitéz szuverén gondolkodású politikussá érett, aki a jelek szerint nem az õt alkalmazó személy, hanem a hatékony kormányzat érdekeit nézte, és ez magyarázza meg-megújuló konfliktusait nemcsak Hunyadival, hanem késõbb annak fiával, Mátyással is. 1453 elején Hunyadi lemondani kényszerült a kormányzói hivatalról, és az ifjú V. László megkezdte tényleges uralkodását. Vitéz ekkor mint titkos kancellár a király osztrák és cseh tanácsosainak egy részével László hatalmának megszilárdítása érdekében dolgozott tovább. 1454 januárjában a magyar országgyûlés elé terjesztette a kormányzat átszervezésének tervét. Emiatt állítólag olyan dühre gerjedt Hunyadi, hogy korábbi barátját fenyegetésekkel próbálta jobb belátásra bírni. Pedig a kancellár nem akart egyebet, mint a jövedelmeket a király által kinevezett hivatalnokok kezére bízni, ami egy jól mûködõ monarchia alapfeltétele. Ugyanígy járt el 1455-ben, amikor a magyar országnagyok Gyõrben egy forma szerint a király és az ország javát szem elõtt tartó, valójában hatalmukat fõképpen a királlyal szemben konzerválni hivatott szövetséget kötöttek, és azt esküvel erõsítették meg. A liga pecsétjeikkel megerõsített szövegét elküldték László királynak. Vitéz János azonban pontosan tisztában volt a szövetség lényegével, vagyis a királyi hatalom korlátozásával. Így a résztvevõk közül egyedül sem azt megpecsételni, sem arra esküt tenni nem volt hajlandó, mivel õ a kancellár, ahogy a kortárs fogalmazott. Ahogy máskor, úgy most sem foglalkozott a lépését követõ felháborodással, kizárólag a hivatala és kormányzati felfogása által követelt szereppel. Konfliktus Mátyással 1458-ban, Mátyás trónra lépésekor Vitéz elérkezettnek látta az idõt, hogy egykori neveltje oldalán végre a gyakorlatban is megvalósíthassa az elképzelt kormányzati modellt, amelyen V. László kancellárjaként hiába dolgozott. Formális hivatalt ugyan nem kapott, de egyértelmû, hogy kezdetben õ állt Mátyás legfontosabb kül- és belpolitikai lépései mögött. Kulcsszerepet játszott a Szent Korona kiváltásában Frigyes császártól, ill. a zágrábi püspökség évtizedek óta húzódó válságának megoldásában. Felettébb valószínû, hogy az õ befolyását kell látnunk Mátyás nagybátyjával, Szilágyi Mihállyal szemben követett magatartásában is. A hatalomvágyó Szilágyi éppen azt a kormányzati provincializmust képviselte, ami ellen Vitéz mindig küzdött, megbuktatása tehát érdekében állhatott. 1464-ben, Mátyás koronázását követõen Vitéz formálisan is elnyerte azt a helyet, amely tehetsége és elhivatottsága alapján megillette. Várdai István kalocsai érsek társaságában fõés titkos kancellár lett, Szécsi Dénes halála után pedig az esztergomi érseki székbe került. Mátyáshoz fûzõdõ viszonya azonban kezdettõl feszült volt, kimutatható kapcsolata a király fõúri ellenzékével is. Hogy a viszony megromlásának elvi vagy személyes okai voltak, nem tudjuk, de Vitéz korábbi pályafutásának ismeretében az elõbbi valószínûbb. Figyelmeztetõ jel volt, hogy Mátyás nem a rangban elsõ Vitéznek, hanem Várdainak járta ki a bíborosi kalapot. A szlavóniai származású Vitéz, akinek szûkebb hazája sokat szenvedett az oszmán betörésektõl, a törökellenes harc õszinte híve volt, eleinte mégis támogatta Mátyás nyugati terveit. Késõbb, miután a csehek Mátyással 24

szemben a lengyel Ulászlót választották királlyá, szembeszegült a cseh háború folytatásával, olyannyira, hogy egy kortárs forrás szerint vitájuk a király részérõl a tettlegességig fajult. Az érsek úgy gondolta, hogy egy katolikus uralkodóval szemben már nem indokolt az egyébként is óriási összegeket felemésztõ szent háború, és e véleményével nem állt egyedül. Noha Vitézt szokás elvtelenséggel, sõt anyagiassággal vádolni, egész pályafutásán végigtekintve sokkal inkább elvhûsége tûnik szembe: a katolikus Ulászló választásakor is önmagához következetesen járt el, ám ezzel Mátyás haragját vonta a fejére. Bármi volt is a helyzet, 1471-ben Vitéz végleg szembefordult az egyre Humanizmus öntörvényûbb Mátyással, és összeesküvést szervezett ellene. Visszaemlékezve a 30 évvel korábbi magyar lengyel perszonálunióra, ezúttal Kázmér lengyel herceget akarta meghívni a magyar trónra. Kiderült azonban, hogy a kiváló kormányzati szakember összeesküvõnek alkalmatlan. Bár az ország közvéleménye eleinte a szervezkedõket támogatta, mire Mátyás Csehországból hazaérkezett, Janus Pannonius mellett csupán egy maroknyi fõúr állt Vitéz pártján. Így kénytelen volt kibékülni a királlyal, aki néhány hónappal késõbb mégis elfogatta, és házi õrizetben tartotta Esztergomban. Ott halt meg 1472. augusztus 9-én. A kárcsak maga a középkor szó, a humanizmus és a reneszánsz is utólagos történészi konstrukciók. Humanizmusnak azt a szellemi-filozófiai irányzatot nevezzük, amely a 14. századtól az antik kultúra újrafelfedezésével és átértelmezésével az egyes embert állította világnézetének középpontjába. Igaz, a középkor megelõzõ századaiban is ismerték és használták az ókor nagyjainak mûveit: Arisztotelész filozófiája pl. a középkori egyetemek tananyagának gerincét alkotta. Az antik kultúra és történelem átértékelésével azonban együtt járt a természet, a szépség, az egyéni tettek és a politika megváltozott szemlélete. Az új szellemi irányzat Itáliában született, ahol az antikvitás emléke leginkább elevenen élt, és ahol a fejlett és gazdag városi társadalom a legtermékenyebb talajt biztosította az új eszmék befogadása számára. A humanista tudósok nemcsak a régi római szerzõk ismert és ismeretlen kéziratai után kutattak, hanem megkezdték az antik Róma emlékeinek leírását, sõt helyreállítását is. A köztársasági Róma polgárainak erényei és szabadságai váltak a korabeli itáliai politikusok eszményévé, amelyet nemcsak tudós disputában elemezni, hanem a gyakorlati politikában megvalósítani is igyekeztek. A humanizmus ugyanakkor távolról sem jelentett szakítást a kereszténységgel, nem volt újpogányság, csupán a hagyományos skolasztikus filozófiát vetette el. Számos humanista éppen a pápák szolgálatában állt, és legfõbb céljának a keresztény hagyomány mélyebb megismerését tekintette. P. T. Humanista tudósok és reneszánsz mûvészek ókori elõdeikkel. Raffaello: Az athéni iskola, 1509 1510 A humanista fõpap Magyarországon a humanizmus szellemi irányzata Zsigmond császár uralkodásának utolsó éveiben jelent meg, fõképpen az Itáliában tanult, majd a kancelláriákon alkalmazott egyháziak jóvoltából. Ugyancsak Zsigmond idején tûntek fel az elsõ olasz humanisták, köztük az élete végén Budán élõ Pier Paolo Vergerio, aki Vitézzel is kapcsolatban állt. Furcsa módon azonban éppen Vitéz, a magyar humanizmus atyja, soha nem járt Itáliában, bár többször is tervbe vette az utazást. Alapmûveltsége középkori jellegû volt, humanista tájékozottságát könyvekbõl szerezte. Kiválóan megtanult latinul, és a görögöt is értette. Már váradi püspökként számottevõ könyvtárat hozott létre egyházmegyéje székhelyén. Akadtak, akik kizárólag a gyûjtemény tanulmányozása végett utaztak Magyarországra. Vitéz fõképpen Itáliából szerezte be a könyveket, de másokkal, így az ekkor éppen III. Frigyes szolgálatában álló Enea Silvio Piccolominivel, a késõbbi II. Piusz pápával is kapcsolatban állt. A könyvtár körül kis humanista kör alakult ki, amelynek Vitézen és társaságán kívül az éppen ott tartózkodó külföldi tudósok voltak tagjai. A politikus Vitéz számos elfoglaltsága mellett is alkalmat talált rá, hogy a birtokába került szövegeket javítsa. Errõl saját kezû bejegyzései tanúskodnak. Tetten érhetõ ebben a humanizmus egyik legfontosabb törekvése, az antik szövegek lehetõ legpontosabb, legmegbízhatóbb szöveghagyományának megállapítása. Tipikus humanista vonás az is, hogy Vitéz egyik papja, Ivanics Pál még Hunyadi kormányzósága idején összegyûjtötte és kommentárokkal látta el a püspök gondosan fogalmazott politikai leveleit, jóllehet szerzõjük eredendõen nem az utókor épülésére szolgáló írásmûveknek szánta õket. Érseki kinevezését követõen a magyar humanizmus központja a könyvtárral együtt Esztergomba került, ahol Vitéz immár egyháza tetemes bevételeire támaszkodva és királya támogatását élvezve folytathatta mecénási és tudósi tevékenységét. Számos könyvet rendelt a firenzei Vespasiano de Bisticcitõl, és ezek egy része késõbb 25

Ahumanizmus különféle, személyes és intézményes kapcsolatok révén jutott el Itália földjérõl Európa különbözõ pontjaira. Ebben igen nagy szerepet játszott az egyház. A pápaság fennállása óta két legsúlyosabb válsága (avignoni fogság: 1309 1377 és a nyugati egyházszakadás: 1378 1417) után a 15. század második felében látványosan újjáéledt. Újból elfoglalta székhelyét Rómában, s az immár tekintélyes pápák nagy erõvel láttak hozzá a város újjáépítéséhez, Róma vezetõ Reneszánsz uralkodó udvara: a mantovai herceg és családja Andrea Mantegna festményén, 1471 1474 szerepének megszilárdításához. Az erõskezû pápák mûvelt, nagy tudású, tehetséges és jó ízléssel rendelkezõ reneszánsz uralkodók voltak, akik építkezéseikkel, mûvészetpártolásukkal megalkották az új Rómát. A nagy egyházi zsinatok amelyek az ellenpápák mûködése okozta zavaros helyzetnek igyekeztek véget vetni a mûvelõdés, az antik világ iránti érdeklõdés gondolatát is terjesztették. Az uralkodók és az egyházi méltóságok hazájukba visszatérve Rómához hasonló reneszánsz udvarokat próbáltak létrehozni, humanista tudósokkal, mûvészekkel. A reneszánsz udvar példáját az itáliai városállamok szolgáltatták. A 15. század második felében Itália számos független és autonóm államra tagolódott. Ezek a kis államok fõként a kereskedelemnek és a virágzó kézmûvességnek köszönhették gazdagságukat és hatalmukat, így erõs polgári rétegek uralták politikájukat. Jelentõs zsoldossereget tudtak fenntartani, amivel az európai hatalmakkal is vetekedtek. A humanisták jeles könyv- és kéziratgyûjtõk voltak. A kortárs mûvészek alkotásainak gyûjtése csak késõbb kezdõdött, de a 16. század végére a könyvtár és a képtár akár bankár, akár pápa vagy uralkodó esetében a kulturális presztízs elengedhetetlen feltételévé vált. Egy-egy ritka, értékes kódexet, ókori kéziratot vagy neves mûvész alkotását az uralkodók nagy becsben tartottak, és mint igazi kincseket mutogattak látogatóiknak. F. I. Mátyás könyvtárába került. Mecénási tevékenységérõl árulkodnak az ajánlások, amelyek humanista szokás szerint dicsõítik a megrendelõ személyét. Esztergomban is folytatódtak a lakomákkal egybekötött tudós beszélgetések, amelyek egy-egy kijelölt téma körül forogtak. Üres óráiban folytatta a könyvek javítását, jóllehet erre a magyar egyház fejeként és Mátyás vezetõ politikusaként kevés ideje jutott. Fiatalok nevelése A humanizmus nagy jelentõséget tulajdonított a nevelésnek, és ezen a területen Vitéz szerepe meghatározó volt. Tanítványába, Mátyásba beleplántálta a tudományok és a mûvészet szeretetét. Az 1460-as években Vitéz támogatásával tanulhatott Itáliában egy sor nagy jövõre hivatott fiatal, köztük unokaöccse, Janus Pannonius, a költõ. A hírneves veronai Guarino iskolájában õk már minden ízében modern humanista mûveltségre tettek szert, és itáliai barátaikat késõbb Mátyás udvarába csábították. Vitéz felfedezettjeinek többsége hozzá hasonlóan kisnemesi származású volt, de akadtak köztük mezõvárosi jobbágyfiúk is, mint a késõbbi kancellárok, Handó György és Váradi Péter. Ugyancsak Vitéz János nevéhez fûzõdik egy új magyarországi egyetemala- Vitéz János széljegyzetei a Victorinus-kódexben Vitéz János esztergomi studiolójának freskómaradványa OSZK Vármúzeum, Esztergom 26

Janus Pannonius újratemetése Az egyházmegye 1000 éves jubileumának egyik legjelentõsebb eseményeként, 2008. október 22-én Pécsen ünnepélyes keretek között újratemették Janus Pannoniust. A szentmisével egybekötött búcsúztatáson több százan vettek részt a székesegyházban. A ceremónia elõtt közéleti személyiségek emlékkonferenciával és mandulafa-ültetéssel tisztelegtek a humanista költõ emléke elõtt. A pécsi székesegyház altemplomában 1991-ben, a fûtés felújításához az altemplom nyugati fala mellett egy árkot ástak: ekkor találtak rá 8 csontvázra. Köztük volt jelölés nélküli, volt falazott kriptában elhelyezett, és elõbukkant egy olyan sír is, amely nagyjából a fõoltár alatt helyezkedett el. Ez a hely az egyházi vezetõket illette meg, így akár Janus Pannonius maradványait is õrizhette, hiszen a költõ pécsi püspök volt. Zágrábban halt meg, elõször ott temették el, majd Pécsre hozták, ahol a történészek szerint hét évig nem temették el (nem merték sem méltó, sem méltatlan helyre), hanem lezárt kátrányos koporsóban rejtegették, míg Mátyás elrendelte a püspököt megilletõ tisztességes temetést. Két antropológus egymástól függetlenül, más-más szempontok alapján vizsgálta meg a csontvázat, és a korán kívül 35 év körüli lehetett olyan betegségeket is megállapítottak az elhunytnál tüdõbaj és köszvény, amelyekrõl a költõ ver- Janus Pannonius költeménye itáliai mesteréhez, Guarino Veronéséhez OSZK seiben mint saját betegségeirõl írt. Emellett a koponya finom arcú, törékeny emberé volt, amilyennek az egyetlen fennmaradt arckép ábrázolta Janus Pannoniust (Andrea Mantegna páduai festõ alkotása). Janus Pannonius feltételezett portréja. Mantegna freskójának részlete A döntõ bizonyíték azonban a sírmellékletként megtalált pápai bulla volt. A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók. A költõ járt II. Pál pápánál, akitõl bullát kapott, amit a tetem hosszú hányattatása miatt azonosító jelként tehettek mellé. (Ilyen pápai bullát Nagyváradon, Szent László sírjában találtak csupán, Magyarország mai területén sírmellékletként még sehol.) Emellett a sírban talált kátrány is bizonyítékul szolgált. A történelmi tények, a lelet helye, a sír mellékletei, az antropológusok szakvéleményei alapján bizonyítást nyert, hogy a sírban egykor Janus Pannonius csontváza volt. Hamarosan az is kiderülhet, hogyan is nézett ki a költõ. Koponyájáról háromdimenziós számítógépes modell készült, amelynek segítségével szakemberek megalkotják arcának formáját, majd egy szobrász elkészíti fejszobrát. F. I. pítás terve és kivitelezése. Bár a kérvények a király nevében keltek, egyöntetû a vélemény, hogy a gondolat mögött Vitéz állt. Az egyetem helyéül Pozsonyt szemelték ki, és 1465-ben Janus Pannonius járta ki a szükséges engedélyeket Rómában. Az Academia Istropolitana olyan kiváló tudósokkal kezdte meg mûködését, mint a német csillagász, Johannes Regiomontanus, akinek Esztergomban volt a mûhelye, és tudományos értekezést is ajánlott Vitéz Jánosnak. A kiváló tanárok és Vitéz, ill. Mátyás támogatásának ellenére az egyetem csupán néhány évig mûködött. Végleges elsorvadása vitán felül Vitéz politikai bukásával és halálával állt összefüggésben, de a jelek szerint korábban sem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet neki szántak; a szomszédos egyetemeken, Bécsben és Krakkóban tanuló magyar diákok száma nem csökkent. Vitéz János után levelein és fõként az oszmánellenes összefogás ügyében tartott beszédein kívül nem maradt önálló mû. Szerepe nem elsõsorban szerzõként érdemes az utókor figyelmére, hanem mint egy sajátos új európai gondolkodásmód meghonosítójáé. Széles körû ismeretségi körén és tanítványain keresztül kora legkiválóbb elméivel állt kapcsolatban, és többek között az õ ösztönzésére jöttek létre a magyar reneszánsz máig csodált alkotásai. A humanizmus azonban sem Itáliában, sem Magyarországon nem vált tömegjelenséggé ; egy mások által már nem értett, mesterségesen új életre csiholt nyelv, a latin mestereinek zárt körû, nemzetközi társaságát jelentette, akik a kortársak döntõ többségének közönyétõl övezve meghitten tudtak beszélgetni az ókor újra felfedezett csodáiról Ferrarában, Váradon vagy Esztergomban. PÁLOSFALVI TAMÁS Vitéz János esztergomi érsek sírköve a bazilika kriptájában 27 Esztergomi Fõszékesegyház