KUTATASI TERVEK A KILENCVENES EVEKRE' Vallasossig is szegenyseg 1. Vallasos szegenyek A szegenyek ket, eletmodjat es ertelcrendjet tekintve mer6- ben elter6 retege az tin. lumpenek es a vallasosak. Mivel az elobbiek permanens tarsadalmi problemat jelentenek, tab kutatas foglalkozott veliik. Az utobbialcr61, tudomasom szerint, sosem kesztilt kutatas, mert veltik az intezmenyeknek nincsen semmi gondja, ezek nagyobb reszben szlikebb kozossegeiken beliil keriilnek megoldasra. A kutatas eredmenyei b6vithetik ismereteinket a szegenykulturarol, es a vallasos kozossegek peldai talk' otleteket adhatnak a szocialis problemak hatelconyabb kezelesehez a vilagi szocialpolitika szamara. KiilOnfele felekezetekhez tartozo, alacsony jovedeinul csaladokkal keszitenek interjaat. Olyanokat valasztanek, akik az atlagosnal eroteljesebben elkotelezettek: mint peldaul a katolikusok koziil a bulanyistak, a protestansok koziil a kisegyhaziak. A megkerdezettek tobbsege sokgyerekes lenne, mert figy velem, 6k a vallasos szegenyek ' Ez a kutatasi tery 1991. aprilis 27-en keszidt, Szalai Julia (MTA Szociologiai Intezet) keresere. A f'cicimet a szerkesztes sorin adtuk neki, nem Horvath Zsuzsitol szarmazik. A kutatas tamogatas hijan nem valosult meg. (A szerk.) 301
legjellegzetesebb kepviseloi. Kisebb reszben oregek t es betegeket, illetve a szegenyseget felvallalo szerzetes end kepviseloit vennem a mintaba. Az interjutery hasonlo lenne a vilagiaknal alkalma otthoz 2, de elozetes ismereteim alapjan nehany kerd'sre nagyobb hangsnlyt helyeznek. Nehany ezek kozill: Milyennek itelik meg sajat helyzetiiket, azaz me nyire van szegeny-tudatuk. Ezt mennyire befolyasol a az oket korolvevo kozossegi vedohalo, illetve az, ogy tobbnyire 6k maguk is sokfele segitseget nynjt nak masoknak. Milyen ideologiaval vallaljak fel a szegenyseget, illetve a sok gyereket. Hogyan reagal a killso tarsadalom az 6 helyzet. kre. (A kozossegiikon kiviil dile szemelyek es az i tezmenyek.) Milyen ertekrend szabalyozza az eletiiket. Ho :yan fogadtatjak ezt el a gyerekeikkel. A visszaszoritott elelmiszerfogyasztast milyen e:. eszseg-ideologiakkal tamasztjak ala, es ezek men o yire vannak osszhangban vallasuk tanitasaival. (Itt arra gondolok, hogy a reformkonyha, a termeszetgyigyaszat es hasonlok elegge nepszerdekke valtak a lulanyistak kozott is.) Milyen fajta segitseget kapnak kozossegiikt61. M lyen segitseget varnak el a szelesebb tarsadalomtol. Hogyan latjak, kik a szegenyek altalaban, miert erillnek ebbe a helyzetbe, es mikent lehetne rajtuk egiteni. 1 A szerzo az MTA Szociologiai Intezeteben tobb, Szalai Jidia vezette s genykutatasban dolgozott; az utalas ezek eszkozeire vonatkozik. Horvath Z uzsa e munkaiba es ott alkalmazott modszereibe ad bepillantast kotetiink utolso tanulmanya Not sorsok Budapest egyik munkaskerideteben" ci mel. (A szerk.) 302
2. Egyhazi szocialpolitika A rendszervaltassal a felekezetek Ujra lehetoseget kaptak arra, hogy szelesebb tarsadalmi retegeknek nynjtsanak szocialis ellatast. Nagyon keveset tudunk azonban arrol, hogy tevekenysegiik kialakitasaban milyen szerephez fognak jutni nagyobbreszt feledesbe merult hagyomanyaik, a modern nyugati mintak, illetve a jelenlegi hazai tarsadalmi igenyek. Kutatasomtol azt varom, hogy segitsegul szolgalhat a tavlati szocialpolitika kidolgozasahoz, ha a potencialis resztvevok egy csoportjanak elkepzeleseivel, motivacioival megismertet. Kulonbozo felekezetek szocialis ugyekkel foglalkozo aktivait keresnem meg, a szerveziiktol az egyszerli beosztottakig, kulonbozo fajta intezmenyes formakban. Kevesbe foglalkoznek az egeszsegiigyi es az Un. szenvedelybetegeket ellato intezmenyekkel. InterjUkat keszitenek, es emellett dokumentumokat gyfijtenek a teljesseg igenye nelkul peldaul sajtojukbol, szocialismunkas-kepz6jukbol. A kutatas targya a szocialpolitika altalanos ideologiaja es modszertana lenne: Kiken, mien es hogyan akarnak segiteni. Mennyire tartjai( hatekonynak a munkajukat. Milyen konfliktusaik vannak a gondozottaikkal. Miket gondolnak az alapveto szocialis problemakrol, mint: oregek, sokgyerekesek, hajlektalanok, ciganyok: hogyan kellene segiteni. A problemak megoldasaban mi a tarsadalom es mi az egyhaz feladata. Ok mit szeretnenek meg felvallalni, milyen forrasokra akarnak tamaszkodni. A vilagi ellatasban mi jó, mi nem. Hogyan tudnak egytittmiikodni vilagiakkal munkajuk soran. Mib61 adodnak konfliktusok kozottak. 303
Mindket kutatas csekely penzigenyii lenne, mi el az interjukat magam keszitenem, es tobbnyire magam is main le. Legfeljebb nemi xeroxozasra lenne szuksegem. L gfeljebb egy evet venne igenybe a keno. Ugy gondolom, hogy kiiloniisen a masodilcra adna penzt a Surjan-miniszteri m. El6keszitti dokumentumok a Vallas es szegenyseg" kutatashoe Vallasos szegenyek. a bulanyistak A bulanyistaknal a szegenyseg kozossegi normativa Irodalmuk boseges utmutatast ad a tagok eletmodj 'nak alakitasahoz. Ket hangstilyos tema erdekes kutat 'sunk szempontjabol: az un. adas-torvenyrol es az idealis c aladszolo tanitasok. A tanitasok kozeppontjaban az evangeliumok, pont sabban Jezus tanitasai allnak. A szegenyseg a jezusi elda megvalositasanak egyik lenyeges momentuma. A szegenyseg normativajanak masik levezetese: Isten lenyege a szeretet, a szeretet pedig ero-nem-alkal azds, szolgdlat es adds. Az anyagiak adasa vezet szegen seghez. Megpedig egyreszt azert, mert a javak elosztdsa gazsdgtalan (ez kevesbe hangsulyos a tanitasban), mds eszt azert, mert az adds es kapas valamifele felteteleze eredeti harmonidja felbomlott. Azaz aki sziintelentil ad, mivel nem kap evvel ardnyban, elszegenyedik. Te at a buldnyistak elszegenyedesenek oka a nagymertekii a. akozds. Az adakozds mertekenek normativoja a kozosseg ortenete soran valtozott. Idoben a legkordbbi rendelkezes mre ' A Vallasossag es szegenyseg" kutatasi palyazat beadasa utan es elut sitasa elott az elso reszhez keszitett vaziat. (A szerk.) 304
alto forras a Lelkipasztori Marketing (1971) 4, de ebben mar egy korabbi szokasra hivatkozik Bulanyi atya. Fizeteskor harom boritekba kell tenni az adomanyokat: a hazai raszoruloknak, a harmadik vilag ehezoinek es a kozosseg kolcsonalapja szamara. Az 1974-es Karacsonyi Ajanclek (KARAJ) 5 tanacsa: egyre kevesebbet koltsenek magukra a testverek, es egyre tobbet adakozzanak az ehezoknek. Az 1979-es KARAJegy kis statisztikat is kozol a harom adakozasi alap aranyarol (szazalekban): Alap 1975/76 1976'77 197788 1978* 1978'79 thezoknek 84 85 88 70 86 Kolcsonalap 14 11 4 25 9 Kozossegi kiadasokra 2 4 8 5 5 * Javaslat az 1978. evre. (Azert is vetodott fel a tema, mert a kolcsonalapba annyira keves penz gyiilt, hogy nem tudtak hatekonyan felhasznalni.) 1982-ben a kozossegi vitakban elhangzott inditvany, hogy csak az lehessen csoportvezeto, aki jovedelmenek minimum 20 %-it az ehezliknek adomanyozza. Az 1983-as KARAT-ban jelent meg Bulanyi Bokorlelkiseg"cimn irasa, amely arra Eisztonzi a tagokat, hogy jovedelmiik negyedetfel& adjak az ehezoknek. A jelszo itt: ami nem megy, eroltessiik: s a lehetetlent is probaljuk meg, mert ami embernek lehetetlen, Isten megteheti veltink (vo. Mt 19,25)." (Ez nemcsak az adakozasra vonatkozik, hanem az idovel vale, gazdalkodasra is.) A penzt Isten adta, es a mi adakozasunkkal akarja megvalositani, hogy mindenkinek ' A Bokor sokszorositott kezirata. (A szerk.) ' A Bokor minden ev karacsonyara keszitett sokszorositott kezirata. (A szerk.) 305
ugyanannyi penze legyen". Az adakozds mertekenek ovekedese a kereszteny tokeletesedesben vale) elorejutds jele. Gyakorlati alapelv, hogy a tagok eletszinvonalanak az Allagos eletszinvonal alatt kell maradnia. Azaz megenged etetlen luxus a bank, a narancs, a teliszalami, a draga p imor stb. Ugyanakkor csak az igazan rdszorultakat kell tam gatni. A hazai szegenyek nem ilyenek, tiket meg kell to teni, ez a segitseg megfelelo modja felejiik. A fogyasztas iszszaszoritasa Inds szempontbol is kivanatos: rossz prop ganda a vilag fele, ha valaki 'cover. Az 1984-es KARAJ nemes veresengest inditvany z az adakozds mertekeben: &octet, negyedet, harmadat agy akar felet kellene eljuttatni az ehez6knek. Buldnyi egy 1986-ban irt leveleben arrol szam 1 be, hogy a 10 %-os adakozds az also hatax a kozossegbe de vannak, akik mar a 30 %-ot is tialleptek. Az 1989-es KARAJ nehany kotete az utolso, amel rendelkezesemre all. Kiraly Ignac nemileg atfogalmazza szegenyseg normativajdt: Akinek celja a szegenyseg, az stent kdromolja. Akinek celja a rdszorulokon vale) segit, az Istennek tetszo. Aki az adds miatt szegenyedik, az sten Lelke szerint szegenyedik." Irgalmassagunknak ne mutatoja szegenyedesiink. Addsunk hivatott mutatni irga massagunkat." Az adakozds aszkezissel novelheto pe claul bojttel, de megfelelo penzgazdalkodassal, eletmodd 1 is. Ugyanakkor kiderul, hogy nem sikerillt eljutni az al akozdsban az elerendo szintre. Ezt reszben a rossz gazdtsagi helyzettel magyarazzak. De az aszkezis fokozdsaval lyen korillmenyek kozott is vannak meg lehetosegek. A masik emlitett terra, amely kutatasunk szempon dbol erdekes, a csaldd, elsosorban a csaladtervezes. 1968- an a Keressetek Isten Orszagat"cimii irdsaban meg az irja Buldnyi, hogy a hazasparok annyi gyereket vallalj nak, amennyire kepesek a csalddi harmonia megorzes 'vet. 306
Elveti az ahanyat Isten ad" tanitast. Az 1974-es KARAA ban mar azt olvashatjuk, hogy a szillok legkevesebb harom gyereket vallaljanak. Az 1982-es KARAJ a csoportvezetok normajakent javasolja a minimalisan hat gyereket. A Bokorlelkiseg" (1983) is hat gyereket var el: az orszag nepeinek els6sorban igy kell szaporodnia, masodsorban a ki.ilsok hivasaval. Kezdett61 igy kellett volna ennek lenni a Bokorban, de a nemzethalal vizioja nem inditott mindenkit erre. A sok gyerek itt mar a j6 hazassag jele is. Az 1989-es KARAJ nem hangsulyozza szam szerint a normativat, de fenntartja a nagycsalad-eszmenyt. Marczi Imre hasonlokeppen ervel mellette, mint a Bokorlelkisee-ben lattuk, de nala nagyobb hangsfilyt kap a nemzeti ontudat, a kultura korokitesenek ilyeten m6dja. Vallasos szegenyek intedaterv 1. Csalidtortenet: Hazaspar eseten mindket felre, a nagyszillokr61, a szillokrol es a testverekrol: szilletesi evuk; lakohelyeik; iskolazottsaguk; foglalkozasuk; anyagi helyzetuk; gyermekeik szama; vallasossaguk. 2. Elettortenet: Hazaspar eseten mindket felre: szilletesi ev; gyerekkor: lakohely, lakaskorulmeny, anyagi helyzet, erzelmi-kapcsolati helyzet, vallasos neveles; A Vallasossag es szegerlyseg" kutatisi pitlyazat beadisa utan es elutasitasa elott keszitett tervezet egy kutatisi eszkozre. (A szerk.) 307
iskolai palyafutas; palyavalasztas; munkahelyek, karrier; parvalasztas; lakashozjutas, lakastortenet; csaladtervezes, gyerekek; vallasossag: hatasok, miota tudatos stb. 3. Gazdalkodis: mennyi penzbol, milyen forrasokbol; milyen kiadasok vannak (adakozas is); milyen penzgazdalkodasi modszerei vannak; kolcsonzesi szokasok; varatlan kiadasok fedezese; mit tanult otthonrol, mit mastol; milyen segitsegeket kap termeszetben; kiktol: szerben, ruhazkodasban, munkaban stb.; Imi- a munkahely megvalasztasaban mennyire van sz repe a vallalt nagycsaladnak; kapnak-e segelyeket, mi a viszonyuk a szocialis egelyezeshez (jar-e, vagy sem stb.). 4. Fogyasztasi szokasok: 308 mennyit koltenek elelmiszerre; hogyan tud sporolni az elelmiszerkiadasokon; miket f6z, talal fel, miket nem miert; milyen preferenciak ervenyesulnek a gazdalkoda ban: mik szuksegesek feltetlen01, mik masodlagosak stb., min tud sporolni, hogyan, min nem hajlando sp6 lni, milyen a haztartas felszereltsege: haztartasi g ek,
kulturalis eszkozok, kozlekedesi eszkozok stb.; - milyen uzletekbbl, milyen strategiaval vasarol: elelmiszert, ruhanemiit, egyebet; - hogyan dontenek nagyobb beruhazasokrol, honnan veszik rd a penzt; - milyen nagyobb kiadasaik voltak az utobbi egy evben; - nyaralasi lehettisegeik, szokasaik; - a gyerekek fogyasztasanak van-e kitiintetett szerepe (elelmiszer, ruha, jatek, tanittatas); - gyerekek zsebpenze, mire koltik; - vendeglatasi szokasok. 5. Helyzetfik megitelese: - a tarsadalom egeszen beliil hol allnak; - azonos foglalkozasu, azonos gyerekszamii retegeken beliili helyzet; - szegenyek-e: ha igen, mi okozza ezt, mi a jelentosegejelentese hite szempontjabol; - a gyerekek milyennek latjak a csalad helyzetet; - kiket tart szegenynek, mi az oka szegenysegiiknek, hogyan lehetne rajtuk segiteni. Vallasszociologiai alapkutatisok a magyar kisegyhizak kiireben (I. szakasz)' A vallasszociologia hazai helyzetet jellemzi, hogy bar a [Magyar] SzociolOgiai Tarsasag szekciojanak rendezvenye- " Ezt a tervet Horvath Zsuzsa 1991-ben nyujtotta be az OTKA palyazatara. Tamogatast nem kapott. (A szerk.) 309
in mindig szamos erdeklodo vesz reszt, mindossz egy olyan lcutato van, aki vallasszociologuskent dolgozik. A diszciplina fejlodesenek legfobb gatja negy evti eden at az egyhazak es a vallas helyzete volt. Mivel a ha alom politikai kerdesnek tekintette a vallast, elvarta a kut ot61, hogy marxista kritikaval kezelje targyat, az objektiv zemleletet nem tamogatta. Konyvtarainkba keves szakiro alom jutott el, es tobbnyire azt is zaroltak. A terepmunkat n. gyon megnehezitette, hogy a hivek feltek megnyilatkozn. Igy azutan alapveto kutatasok hianyoznak. A rendszervaltas 6ta az egyhazak egyre nagyobb n Hy& nossaghoz jutnak, es a tarsadalom erdeklodese is gyre nagyobb irantuk, ahogyan minden eddig tiltott ide logia hint. Az ismeret azonban igen keves, es a hatalmas nformacioaradat, amelyet az aluljaros irodalom nyujt, i kabb elbizonytalanit, mint eligazit. A nagyegyhazak eseteben varhato, hogy bizonyos alapkutatasokat el fognak vegezni maguk. A kisegyhazak tobbsegeben viszont keves az erre felkeszint egyhaztag, es az igeny is kevesbe jelentkezett az onreflexiora. A vallasszociologiai alapkutatasok szilksegesseget talan nem kell reszletesebben indokolni: ezt mind tudom'nyos, mind szelesebb ertelmeben vett tarsadalmi, mind edig egyhazi erdekek alatamasztjak. Az egyhazaknak pra tikus okokbol is erdeldik, hogy jobban ismer* egymast, ert ez csokkentheti a kozottiik maxis erezhet6en novek o feszultsegeket. Magam az utobbi masfel evtizedben elstisorban kisegyhazakat tanulmanyortam. A nemzetkozi vallasszo iologiaban a hetvenes evekre nagyjabol befejezettnek to intettek a protestans kisegyhazak kutatasat, es az erde lodes kozpontjaba az un. 6j vallasos mozgalmak (fokent a keleti vallasok amerikai es nyugat-eur6pai formai) ker *Itek. 310
Nalunk a nazarenusok az egyetlen kisegyhaz, amelynek monografikus igenyii feldolgozasa megtortent (Kardos Szigeti: Boldog emberek kozossege, 1988). Torteneti szempontbol tab evtizede folytat kutatasokat e then Szigeti JenO, a szociologia szamara azonban joreszt feher folt maradt a terdlet. Szamottevo lcutatasokat csak az 1980- ban elhunyt Kardos Laszlo vegzett. Egyetlen palyazat kereteben lehetetlen a teljes hatranyt ledolgozni. 1990 jimiusaig 22 kisegyhaz kerte bejegyzeset Magyarorszagon. Azota bizonyara meg tobben vannak. A munkat mindenekelott a mar elkeszult reszeredmenyek kiegeszitesere, Osszefoglalasara celszeru iranyitani, s ezzel parhuzamosan lehet meginditani Ujabb kisegyhazak vizsgalatat. A negyeves palyazat keretei kozott el6szor is azt a ket kisegyhazat emelnern ki, amelyekkel korabban foglalkortam mar, es eddigi eredmenyeim felhasznalhatoak: a piinkosdieket es a szabadkeresztyeneket. Harmadikkent a baptistak vizsgalata kinalkozik, mivel ez a legnagyobb valamennyi kisegyhaz kozill, es ez a kisegyhaz publikalt magarol a legtobbet. Teljesen (ij temakent parhuzamosan megindithato a Hit GyUlekezetenek kutatasa. A valasztast az indokolja, bogy ez az egyik legsikeresebb, leggyorsabban novekv6 felekezet ma Magyarorszagon; tevekenyseget sok kritika eri mas felekezetek fe161. A kutatas tobb szempontu vizsgalatot tuz ki celul. Feltarja ezeknek a kisegyhazaknak az eredetet es hazai tortenetet. Killonosen fontosnak tartom annak vizsgalatat, bogy az elmult evtizedek eroszakos Miami egyhazpolitikaja hogyan hatott fejlodesare. FeltetelezhetjUk, hogy a szervezetiik centralizalasa, intezmenyesitese erdekeben tett lepesek egyhaziasodottabb formakat hortak letre, mint a nyugati demokraciakban. Az elkovetkez6 evekben vizsgalhato, bogy az uj politikai kornyezet hogyan befolyasolja az eddig 311
gatolt es ezekre a felekezetekre jellemz6 szakadaso t es egyestileseket. Kutatas targyat kepezi, hogy a voltak:open misszionalo karaktera kisegyhaz-tipusoknal a terites e 6teljes korlatozasanak megszate eredmenyez-e noveke 'st a tagletszamban. A vizsgalat resze lesz tanitasaik, erte endszervezeti felepitesiik, liturgiajuk leirasa. A mag arorszagi kisegyhazak tarsadalmi bazisanak meghataroza at is celul tiizi maga ele a kutatas. Hipotezisem szerint az =gyes kisegyhaz-tipusok tagsaga kozott szociologiai modsz rekkel merheto kiilonbsegek vannak. A tervezett monogr" flakhoz peldaul szolgalnak tobbek kozott Calley, Gerla h es Hine tanulmanyai a piinkosdiekrol, Beckford es Pento irdsai Jehova TanuiroL McGuire karizmatikus katoli sok koreben vegzett kutatasa, Wilson szamos szektavizsga ata. A kutatas modszere a resztemaknak es a megkoz litesi szempontoknak megfeleltien sokretii: torteneti-szocologiai, szociografiai-neprajzi es szociologiai. A szociologiai modszerek koziil Merit a resztvevo megfigyelest, az nterjilt es a kerdoives technikat alkalmazza. A tortenot rekonstrualasa tarnaszkodik mar elkeszult tanulmanyo 1 a es ujonnan feltart forrasdokumentumokra. A kutatas munkatarsai az ELTE-n inditott valid szociologiai szakkollegiumok hallgatoi es a terra irant é dek- 16d6 kutat6k koziil fognak kikerulni. A palyazati peri dusban remenyeim szerint letrejon egy olyan miihely, a ely a kisegyhazak teljes kora felterkepezesen tul kepes les' 1(6- vetni a jovoben a vallasi szfera szociologiailag rel vans valtozasait. 312
Palyazat a "Magyar kisegyhazak tfirsadalmi es vallasi aktivitisinak tijabb valtozasai" c. tema vizsgalataras A kutatas altalanos hattere A hazai vallasszociologia mind az extenziv, mind az intenziv kutatasok teren jelentos elmaradasban van. A kutatasra szant penzugyi keretek szukossege miatt intenziv kutatas tervevel palyazom ezuttal. A vallasos mozgalmakkal es felekezetekkel foglalkozo, ktilfoldon vegzett vallasszociologiai kutatasok tobbsege makrofolyamatokat igyekszik kovetni. A kisebb kozossegek intenziv vizsgalata ugyan gyakori. de nagyon keves esetben longitudinalis. Kivalo kutatasokat keszitettek egyes mozgalmak es felekezetek egeszeben vegbement valtozasokrol, peldaul Penton, Beckford a Jehova Tannirol,,V1cCittire., Bord es Faulkner a karizmatikus katolikusokrol, O'Dea, Cornwall a mormonokrol. Nagyon keveset tudunk azonban arrol, hogy ezek a folyamatok hogyan mennek vegbe mikroszinten. Sajat korabbi kutatasaim elsosorban erre a temara iranyultak, de a sziikseges kutatasi fehetelek hijan szorvanyosak maradtak, es csak az elso lepesnek tekinthetiik Ahhoz igy is megfelelo alapot adnak, hogy a mai uj helyzetben egyreszt modszertani tamaszul szolgaljanak, masreszt Osszehasonlitasul valtozasi tendenciak letenek agy hidnyanak megallapitasahoz. l-zt a tervet I992-ben nyintotta he a szerzo az OFIKN palyazalmi I arnogatast kapott hozza, de a munkat mar csak elkezdem mdta. befelezio nem L-1 szerk.) 313
A kutatas eleitortenete Els6 kutatasomat 1975-76-ban az Evangeliumi Piin sdi Kozosseg egy Budapest hataraban levo gyillekezet ben vegeztem. Ennek eredmenyeit irtam le szakdolgoza omban.' (Az eredmenyeknek csak egy resze kertilt kiad.ra.) Ez a gyiilekezet akkoriban eleg kicsiny volt, mindossz 50-60 fos. Az egyik csalad hazanak szuterenjeben, eg nagyobb szobaban gyilltek ossze alkalmaikra. Dolgoz tom zarofejezeteben megallapitottam, bogy a gyiilekezet g arapodasa a kozeljovoben nem varhato. Ezt a kovetkezt test egyreszt arra alaportam, bogy 1) bar a felekezet er deti sajatossagaihoz tartozik az aktiv terites, de ez az ado tarsadalmi legkorben teljesen visszaszorult; 2) masreszt Ugy latszott, bogy a gyillekezet addig eltelt 30 eve alatt a ozseg lakoiban nem valtott ki szamottev6 erdeklode t, a tagsag tillnyomo resze tavolabbi videkekrol koltozott ide; 3) a novekedes fennmarado iitjat, a rokoni terites lehe osegeit, a masod-harmad generacios piinkosdi csaladok mar kimeritettek. Elorejelzesem megsem valt be. A kesobbi evekben szor ellatogattam a gyillekezetbe, es azt talaltam, ho /3/ a nyolcvanas evek kozepere a tagletszarn mintegy ha omszorosara nett. A gyiilekezet fejlodesenek fizikai jele, ogy a sved hittestverek segitsegevel felepiilt a modern, ket zintes, lelkeszi lakast is magaban foglalo tij imahaz. Ha a ma gyorsan valtozo tarsadalmi feltetelek ko tt a kisegyhazakat erinto es a benniik zajlo valtozasok erd kelnek, celszerii valasztasnak tfinik ehhez a pfinkosdi gyti ekezethez visszaterni, ahol a jelen allapot Osszevethet6 a 16 evvel korabban dokumentalttal. Lisd a jelen kotet else tanulmanyat. (A szerk.) 314
A vegbement valtozasok vizsgalataban es okainak feltarasaban segit majd az azota eltelt idoszakban vegzett kutatasaim tapasztalata a piinkosdi mozgalom hazai torteneter61, a szabadkeresztyenelcrol, a katolikus baziskozossegekr61, a kisegyhazak egyhazpolitikai kezeleser61 az elmult rendszerben es a nemzetkozi vallasszociologiai irodalom behat6 tanulmanyozasa. A kutatas targya, timai 1. A jelen kutatas f6 targya a gyiilekezet novekedeseben szerepet jatszo tenyezok vizsgalata. Ugy velem, hogy a letszamnovekedes f6 forrasa az elmult 16 evben a termeszetes szaporulat volt, masodlagos forrasa az ujabb idelcoltozok, es tovabbra is kisebb jelentosege van az Ujonnan teritetteknek. Hipotezisem szerint a gytilekezet novekedeseben a legfontosabb tenyez6 a gyermeki szocializacio sikeressege. 1975-76-ban azt talaltam, hogy azokban a csaladokban, ahol mindket szii16 kisegyhazi tag volt, amikor gyermekeik szillettek, a gyerekek 75 %-a esetleg nemi kiter6 utan maga is tag lett. Ugy gondolom, es kesobb mas gyillekezetekben szerzett tapasztalataim ebben megerositettek, hogy ennek a sikeres szocializalasnak egyik kulcsa a gyerekek kezelese a gyillekezetben. Kutatasom idejen a gyerekeket csecsemokoruktol fogva magukkal hortak az alkalmakra, es csak akkor vitt& Oket ki az imaterembol, ha megzavartak az istentiszteletet. Letesitettek egy szobat a kisgyermekes anyaknak, ahol hallhattak tovabbra is az alkalmat'. Az 6vodas korn gyerekek viszont hetente legalabb egy alkalmat vegigultek. A kisegyhazakban elterjedt szokas, bogy a gyerekek szamara kiilon elfoglaltsagot szerveznek az alkalmak idejere, bogy ne zavarjak a felnotteket. A vizsgalt Az alkalorn" es gyulekezeti, illetve hiteleti temnnusok definiciojat lasd a piinkosdiekrol szolo tanulmanyban, a 82. oldaltol. (A szerk.) 315
gyiilekezet viszont nagyon jol toleralta a gyerekek j lenletet. 2. A masik tema, amelyet vizsgalni szeretnek, az, h y a rendszervaltozas hatott-e a tagsag teritokeszsegere. Az feltetelezem, bogy nem tortent jelentos valtozas, mert az :ktivitas csokkenese az elmillt evtizedekben nem pusztan 1s6 tarsadalmi hatasra ment vegbe. A kutatas idejen el ben keszseget mutattak nyilvanos evangelizalasra amerik nyugat-europai mintak alapjan, de mivel ez a teritesi t chnika tiltott volt nalunk, semmilyen tapasztalatot nem szerezhettek. A vallasszociologiai kutatasok azt muta jak, hogy ez a modszer _Oval kevesbe hatekony, mint a ko vetlen, szemelyre iranyulo terites. 3. A kutatas harmadik temaja a gyulekezeti vez tok kivalasztasanak elvei. Az 1975-76-os vizsgalatban ugy talaltam, hogy a presbiterek kivalasztasanal nem tulsag san lenyeges szempont aktiv reszveteliik az alkalmako. A gyiilekezet azon tagjait, akik elolvastak dolgozatoma, ez rendkivill meglepte es elgondolkodtatta. Kisse a ku atas kutatasa az, hogy hatott-e ez a felismeres a gyiilekezet e. A problema masik oldala az, hogy az elso vizsgalat i s ejen olyan kicsi volt a gyiilekezet, hogy viszonylag szlik volt azoknak a kore is, akik kozul egyaltalan kikertilhett k a presbiterek. Ezert kevesse lehetett vizsgalni a kivalas tasban ervenyesii16 egyeb szempontokat. A gyillekezet egnovekedese most modot nyithat az elemzes kitagita ara. Hipotezisem szerint a vezetovalasztasban lenyeges s empont a tarsadalmi tekintely. 4. A negyedik tema, amelyre a kutatas kiterjed, a cs. ladtervezes. 1975-76-ban mar megjelent a fiatalok kozott az a magatartas, hogy elterve a korabbi gyillekezeti ha yomanyoktol tervezik gyermekeik szamat. A tervezett zam magasabb volt ugyan e csaladokban, mint a kornyezo t rsadalomban, de alatta maradt az idosebb tagok csaladj iban 316
szokasos gyerekszamnak. Altalaban Ugy tint, hogy a generaciovaltassal a gyillekezeti normal( liberalizalodasa vat -- hato. 5. Az otoclik tema, amellyel foglalkozni kivanok, a gytilekezeti tagok tarsadalmi mobilitasa. A gyiilekezet mint ergs kozosseg, az elet minden szferajaban megnyilvanulo, egymast segito hittestveri szeretet Altai, potencialis bazisa a tarsadalmi felemelkedesnek. lgaz, szamos ismert tenyez6 hatott ez ellen. A habor6 eltitt a szektassag tarsadalmi elitelese kulso gatat jelentett, akaresak a kommunista rendszer vallasellenessege. A gyinekezeten beluli ellenerokent hatott az a velekedes, hogy az iskolazottsag csokkenti a hitet. A kfilso akadalyok mostanra elhaniltak, a tanulassal szembeni ellenerzesek pedig mar a hetvenes evekre jelent6- sett enyhtiltek. Kutatasom idejen meg csak az anyagi gyarapodast es a kulturalis igenyek novekedeset regisztralhattam. Mivel az utobbi evekben beindult tarsadalmi folyamatok ismet jelentosen modosithatjak a kisegyhazi hivok tarsadalmi mobilitasanak felteteleit, a tudomanyos tapasztalat folytonossagat is szolgalja annak feltarasa, hogy a ounkosdi gytilekezet tagsaganak tarsadalmi statusa milyen valtozasokat mutat. 6. A hatodik tema, amelyet vizsgalni fogok, a gytilekezetben elhangzo tanitasok, a tagok Altai megfogalmazott hitelvek es az enekek szovegeiben kifejezesre jute) dogmak azonossaga, illetve kiilonbozosege. Korabbi kutatasaim soran megfigyeltem, bogy az enekek joval konzervativabb teologiai allaspontot tiikroznek, mint a gyfilekezet altalanos felfogasa. A hetvenes evekben az osszes hazai felekezetben modernizalodas indult meg az enekkulturaban, es tobb helytitt kiszoritotta a tradicionalis enekeskonyveket. A vizsgalt gytilekezetben, annak ellenere, hogy a fiatalok eros hatalmi poziciot foglaltak el, nem ment vegbe ez az attores a nyolcvanas evek kozepere sem. 317
7. Mindezen temak vizsgalatan keresztill arra az ltalanosabb kerdesre is valaszt keres a kutatas, hogy a kill 6 tarsadalmi feltetelek valtozasa es a gytilekezet belso to denciai (pl. a generaciovaltas) hogyan es milyen hatas gyakorol a (punkosdi) tanitasok, normak, a vallasgyakorl t es a kozosseg strukturajanak valtozasara. A kutatas modszerei A modszerekbol kovetkezoen a kutatas minden kelott idoigenyes. Eredmenyek A kutatas varhato eredmenye reszben az empirikus szociologia Vit.& gazdagitja mint a vizsgalt gyille ben vegbement valtozasok leirasa, belso es ktilso o feltarasa, nevezetesen a szelesebb vallasos kozosseg &sena belso torvenyszerilsegei es a kiilso tarsadalo tozasai egyiittes hatasara vegbemen6 folyamat aka es elemzese. Altalanosabb elmeleti eredmenykent t adalekokkal szolgalhat a kutatas a vallasi mozg fejlodesenek es tipologiajanak elmeletehez. A kutatas modszerei a targynak, a terepnek es a gkozelitesmodnak megfelel6en a kvalitativ modszer k korebolkerillnek ki. A legfontosabb kozilltik a resztvev megfigyeles, a strukturalatlan interjit, es csak masods rban strukturalt melyinterjuk keszitese. Az elemzes nyer anyagaul az interjukon es a megfigyelesi ad tokon kiviil a gyillekezeti alkalmakon keszitett hangfelvetel k. aliasezetainak fej16- valolasa vabbi lmak 318
Kutatisi tery a Magyarorszfigi Krsna-tudatti Kozossegenek vizsgalatahoz" A kutatas hattere A rendszervaltas ota egyre tobbet foglalkozik a sajto es altalaban a media a korabban tabu-temakent kezelt vallassal es a felekezetekkel. A kezdeti altalanos lelkesedes utan ma mar j6 es rossz vallasokat, illetve felekezeteket kiilonbortetnek meg. Az utobbi kategoriaba automatikusan belekerillnek az iijak, amelyekrol nagyon keves a targyszerii ismeret. A kozelmultban a parlament ket izben is foglalkozott a kisebb felekezetekkel. Eloszor az Miami tamogatasok elosztasakor, amikor negy felekezetet destruktiv szektanak" minositett, es tamogatasukat elutasitotta. Masodszor a vallasiigyi torveny modositasanak beterjesztesekor. Ennek celja a kisebb es 6jabb vallasi kozossegek felekezetkent yak!) bejegyzesenek korlatozasa. Mindket vitaban megfogalmazodott, hogy Magyarorszagon a tarsadalomra veszelyes szektak" jelentek meg, es ezek ellen vedekezni kell a torvenyhozas tilt* is. Az egyes felekezetek tarsadalmi veszelyesseget emleget6k iijsagcikkekre hivatkoznak ervkent, figyelmen kiviil hagyva, hogy a negativ jelensegek mellett pozitivakra is lehet az 6jsagokban peldat talalni akar ugyanazokban a lapokban, ugyanazokrol a felekezetekrol. A szektaellenes kampanyok Magyarorszagon hossza hagyomanyokra tekinthetnek vissza, akarcsak Amerikaban Fit a ter -vet 1993-ban nynjtotta be!for\ ath Zsuzsa az alka palyazatara, de nem kapott ra tarnogatast. (A szerk.) 319
es Nyugat-Europaban. A nalunk most destruktivnak nyilvanitott felekezetek koriil tamadt viharok tolunk n ugatabbra mar eltiltek. Ott is a sajt6 es az elszant szektae lenesek szitottak ezt a vihart. A megbekeleshez pedig a domanyos kutatasok jarultak hozza: hiteles kutatok ob ektiv vizsgalatainak kozlesevel. A kutatas targya A Krsna-tudatUak vizsgalata ebben a kontextusban endkiviil A mozgalom 1965-ben kezdodott, amikor egy ndiai ferfi Amerikaban elkezdte nem indiaiak koreben terje zteni az indiai vaisnavizmus nevii vallast. Stark kifejez'sevel elve j6 idoben, jo helyen" ikon hozza. A mozgalo ma 40 000 kereszteny terminust hasznalva szerzetes el es mintegy felmillio vilagi" taggal rendelkezik az am rikaieuropai tarsadalmakban. Magyarorszagon a hetvenes vekben jelentek meg el6szor, de csak a terites masodik unitma, amely 1985-ben indult el, hozott letre eletkepes Ozosseget. A Krsna-tudat6ak hazai fogadtatasa ellentmon asos: jelentos szimpatiat es ellenszenvet egyarant kivalt ttak. Ugyanakkor nagyon keves tenyleges ismeretiink van Oluk. A javasolt kutatas c hiany p6tlasahoz szeretne hozzaj lni. A kutatas celja A kozosseg szervezeti formainak, normarendszerei ek es vallasgyakorlatanak modszeres leirasa, a tagok demo rafiai es szociologiai jellemzese mellett a kutatas nehany Italanosabb es specialisabb temat kivan vizsgalni. 320 A fiatalok koreben kulonosen eros az erdekl des a tobbek kozott az Un. Uj vallasok irant is. Barn ely 6;