MATHIAS REX Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulója alkalmából indítjuk el a fenti címû jelvényszerzõ túramozgalmunkat. Ezzel is tisztelegni kívánunk népünk emlékezetében évszázadok óta "igazságos Mátyás"- ként élõ nemzeti uralkodónk elõtt, akinek elõrelátó Európa-politikáját már kortársai is nagyra értékelték. A magyar nemzet mellett a környezõ népek fiaiból hozta létre azt a legendás "fekete-sereget", amely a belsõ biztonság mellett a külsõ támadások elhárítását és a keresztény Európa eredményes védelmét is biztosította. Egyik "legmozgékonyabb" királyunk volt. Ezt bizonyítja azon hazai és távolabbi emlékhelyek sokasága, ahol személyesen is járt. Kiváló szellemi és fizikai adottságaiból eredõ sokoldalúsága, személyes bátorsága révén így érthetõ módon vált követendõ példaképpé. Emlékét számos építmény, szobor, kitüntetés, stb. õrzi. Ezen emlékek megismertetésével a Mátyás-hagyományok ápolásához kívánunk mi is hozzájárulni. És mivel ez a hagyománykör közös nemzeti örökségünk része, ezért hívunk minden hazai és határon túli érdeklõdõ gyermeket és felnõttet a Mathias Rex - túramozgalmunkban való részvételre. A túrafüzetben országonként és abc-sorrenden találhatók az emlékhelyek, amelyek felkereséséért egy-egy pont jár. Az igazolás módja a helyi adottságoktól függõen lehet bélyegzés, - bármilyen "intézmény" részérõl - belépõjegy, matrica, fotó, stb. A füzetben nem szereplõ emlékhelyek felfedezését és a hozzájuk írt rövid ismertetést 2-2 ponttal ismerjük el. 10 pontért emléklapot, 20 pontért emlékjelvényt kapnak a résztvevõk. A teljesítés idõtartama nincs korlátozva. A megfelelõ pontszám elérése után kérjük a túrafüzetet ellenõrzés végett az alábbi címre beküldeni: Grund Klubhálózat 1121 Budapest, Konkoly Thege u. 21. 1
BUDAPEST Budavár Buda várában V. László király 1455-ben "királyi kamarásként" tartotta maga mellett a fiatal Mátyást. 1456-ban - a nándorfehérvári ostrom idején - Budáról Bécsbe "költözött" a királyi udvar Mátyással együtt, akit csak apja halálos ágyához engedtek el. 1457 márciusában a király Budára csalta a Hunyadi fiúkat, ahol a bíróság vádja alapján ("a király és tanácsosai életére törtek") a 24 éves Lászlót március 16-án a Szt. György téren - mai Dísz-téren - kivégezték, a 14 éves Mátyást pedig bebörtönözték. Az esküszegõ király az országos felháborodástól megrémülve Budáról Bécsbe, majd Prágába menekült, magával hurcolva Mátyást is. A királlyá választott Mátyás 1458. február 14-én vonult be Budára, ahol a Nagyboldogasszony (ma Mátyás-) templomban korona nélkül aranyos trónra ültették és ezzel jogilag átvette a királyi hatalmat. 1461. május 1-én ebben a templomban kötött házasságot Podjebrád Katalinnal (a fiatal feleség 1464 februárjában szülés közben gyermekével együtt meghalt.) 1462 májusában Budán tartott országgyûlésen a rendek elfogadták a Giskra huszita vezérrel kötött egyezséget és megszavazták a hadiadót. Pecsétek helye: 2
Pecsétek helye: 1472-tõl 1479-ig itt mûködött Hess András könyvnyomdája. 1473. április 2-án itt született Mátyás fia, Corvin János. 1476. december 15-én vonult be Mátyás második feleségével Beatrix-szal a budai várba. A Szt. György téren rendezett lovagi párviadalban gyõzte le Mátyás a cseh Holubár vitézt. A várpalotában volt Mátyás kb. 3000 kötetes könyvtára - Európában a Vatikán után a második! - a híres Bibliotheca Corviniana, amelybõl mára mindössze 216 db. maradt meg. Magyarországon 53 kötetet õriznek. 1490. január 8-án indult Mátyás Budáról Bécsbe; Az utazás elõtt fia trónöröklésének elõsegítése érdekében Corvin Jánosnak adta a budai várat a kincstárral, levéltárral és könyvtárral együtt. Mátyás emlékek Budán: A várpalota Hunyadi-udvarában 1904-ben állították fel a Mátyás-kút szoborcsoportját (Strobl Alajos mûve), amelynek nõalakja: Szép Ilonka. A Hilton szálló melletti Miklós-torony falán 1930-ban helyezték el a Bautzeni-dombormû másolatát Az I. ker. Corvin téren 3 Mátyás-dombormû: a gazda, a tudós, a hadvezér. 3
Városmajor - Hûvösvölgy A völgy egykor Mátyás anyjának tulajdona volt. Erre emlékeztet a Szilágyi-Erzsébet fasor elnevezés és Szilágyi Erzsébet 1971-ben felállított bronzszobra. (Lessenyei Márta mûve) Városkút Az itteni forrás vizét - agyag-fenyõfa és ólom-csöveken vezették le Mátyás idején a budai várba. Ez volt Buda elsõ városi vízmûve. Disznófõ Gyakran vadászott Mátyás a forrásnál dagonyázó vaddisznókra. A helyet ezért nevezték "Sauvinkel"-nek (=Disznózug) illetve "Mátyás-csurgó"-jának. Normafa Az itt lévõ hatalmas "viharbükk" a legendák szerint Mátyás születésekor sarjadt és késõbb ehhez a fiatal fához kötötte lovát, amikor az itteni fogadós Norma nevû lányát látogatta Vadaskert A hármashatárhegyi repülõtér szélén lévõ emlékkövön az egykori királyi vadaskert térképe látható. (1936.) Ebben a vadaskertben volt a nyéki, királyi vadászkastély, amelynek romjait a II. kerületi Hûvösvölgyi út mentén tárták fel. Pecsétek helye: 4
Pecsétek helye: Budaszentlõrinci kolostor A pálos szerzetesrend központja Mátyás alatt élte fénykorát. A király is gyakran betért a kolostorba, amelynek ma már csak romjai maradtak. A közelben lakó szép Juhásznét is gyakran meglátogatta. A hely korábbi neve - Ságvári-liget - helyett erre emlékeztet a Szépjuhászné-vasútállomás is. Pest 1458. január 24. A Duna jegén a Hunyadi- Szilágyi párt nemesei királlyá választották a 15 éves Mátyást (Az ellenzõk megfélemlítésére Szilágyi Mihály vérpadot és akasztófát állíttatott fel Rákos mezején.) Mátyás korában is több országgyûlést tartottak a Rákos-patak mentén. A mai Keleti pályaudvartól kelet felé terült el a király pesti vadasparkja. "Gondjait a pesti kertben szokta kipihenni" - írta Bonfini. Nagymezõ u. 8. sz. ház falán Mátyás és Beatrix dombormûve. Hõsök terén az Ezredéves emlékmû - 1905-ben helyezték el Mátyás szobrát. Alatta dombormû: "Mátyás király tudósai körében" A XVI. kerületi Mátyás-téren 1896-ban állították fel Mátyás bronz mellszobrát "Mátyás az igazságos" - felirattal a Corvin Mátyás Gimnázium elõtt. 5
A XVI. kerületi Cinkotán élt az a ravasz kántor, aki a monda szerint még Mátyást is megtréfálta. Ennek emlékét õrzi a "Nagyicce" HÉV-állomás - az egykori vendéglõvel szemben. Pecsétek helye: HAZAI TELEPÜLÉSEK Báta (Tolna megye) 1463. májusában itt táborozott a török ellen vonuló Mátyás király. Csór (Fejér megye) A helyi hagyomány szerint Mátyás király itt büntette meg a tolvaj és hazug csóri szakácsot (csóri csuka története.) Diósgyõr (Borsod megye) A vár bõvítését Mátyás budai származású építésze, Kassai István mester irányította. A várat feleségének, Podjebrád Katalinnak ajándékozta 1460. júniusában és 1461. augusztusában a felvidéki husziták elleni hadjárat idején itt tartózkodott. Döbrönte (Veszprém megye) A tulajdonos Himfy-család Mátyásnak esküdött hûséget, de 1464-ben a király boszniai hadjárata idején cseh huszita zsoldosokat fogadtak a várba, akikkel feldúlták a környéket, illetve királyi pecséttel oklevelet hamisítottak, ezért Mátyás a várbirtokot elvette tõlük és hûséges lovászmesterének, Kanizsai Lászlónak adományozta. 6
Pecsétek helye: Eger (Heves megye) 1460. május végén az ide összehívott felsõmagyarországi megyék és városok követei Mátyás javaslatára a husziták elleni hadmûveletek költségére adót szavaztak meg. 1641. szeptember 6-án a cseh rablók elleni hadjárat idején itt tartózkodott Mátyás. Érd (Pest megye) Az itteni "kutyavárban" tartották Mátyás vadászebeit. Esztergom (Komárom megye) A királyi várat a XIV. században kapták meg az esztergomi érsekek. Gyakran járt itt Mátyás király is, aki 1465-ben egykori nevelõjét Vitéz Jánost nevezte ki esztergomi érsekké. 1471. decemberében itt békült ki Mátyás az ellene szervezkedõ Vitéz János érsekkel. Utoljára 1490. januárjában vendégeskedett itt a beteg Mátyás. A gótikus-reneszánsz termek közül legszebb a hatalmas - száz asztalt befogadó - ebédlõterem, amelynek faragott, aranyozott, kazettás mennyezete volt, falait pedig a magyar királyok életnagyságú képei díszítették. 1507-ben épült a magyar reneszánsz építészet legszebb emléke, a Bakóczkápolna, amely a székesegyházban látható. 7
Gyöngyös (Heves megye) 1461. szeptember 14-én a városban járt Mátyás a husziták elleni hadjárat idején. Gyöngyöspata (Heves megye) 1460. júniusában Mátyás király személyesen is részt vesz a makacsul ellenálló patai huszita rablóvár visszafoglalásában. Gyõr 1461. június 4-én eredménytelen békeértekezlet volt a városban Mátyás és Frigyes között. Hatvan (Heves megye) 1461. június 4-én a heves-megyei husziták elleni hadmûveletek idején itt tartózkodott Mátyás. 1471. november elején idáig nyomult Kázmér lengyel hadserege, hogy - a magyar urak biztatására - elfoglalja Mátyás trónját; Innen vonultak Nyitra felé. Herend (Veszprém megye) Az errefelé is vadászó király a hagyomány szerint a róla elnevezett Mátyás-kútból ivott. Körmend (Vas megye) 1459. április elején itt verte szét Nagy Simon királyi dandára a Frigyes-párti fõurak csapatait. Pecsétek helye: 8
Pecsétek helye: Kõszeg (Vas megye) 1445-tõl osztrák megszállás alatt volt, ezt erõsítette meg az 1463-ban kötött bécsújhelyi béke is. Mátyás 1482. decemberében elfoglalta és kiváltságokat adományozott a város polgárainak. 1490. után ismét német uralom alá került a város. Mezõkövesd (Heves megye) Itt kötött békét 1450-ben Hunyadi János és Giskra huszita vezér. 1464-ben Mátyás király mezõvárosi rangra emelte, 1472-ben pedig további kiváltságokkal ruházta fel a települést. Nagyvázsony (Veszprém megye) A vázsonyi molnárlegény, Kinizsi Pál itt kínálta meg malomkõ-tálcáról a szomjas Mátyás királyt, aki a seregébe hívta a legendás erejû késõbbi törökverõt, hadainak fõparancsnokát. A vár és környéke 1472-tõl lett Kinizsi birtoka õ erõsítette meg külsõ védõfalakkal a várat. 1490-ben Miksa császár csapatai elfoglalták a várat, de a következõ évben Kinizsi Pál kiverte õket és a menekülõ rabló csapatokat lemészárolta 1494-ben az általa alapított Szent Mihály pálos kolostor szentélyében temették el Kinizsi Pált, akinek díszes síremlékét késõbb feldúlták 9
Nyírbátor (Szabolcs megye) Báthori István erdélyi vajda Mátyás egyik hadvezéreként Kinizsi Pállal együtt Kenyérmezõnél szétverte a rabló török hadsereget. Az itt nyert hadizsákmányból építette fel a mai nyírbátori református templomot. Pápa (Veszprém megye) 1482. után a Garai-család kihalásával királyi város lett. Mátyás adományozta az ausztria hadjárat után Zápolya Imre királyi kincstárnoknak, a király ausztriai helytartójának, akitõl fia, Zápolya István nádor örökölte tovább. Pásztó (Nógrád megye) 1461. szeptember 22-én - a husziták elleni hadjárat során itt tartózkodott Mátyás király. Pécs (Baranya megye) A város püspöke Janus Pannonius Mátyás király köréhez tartozott, többször szerepelt diplomataként is. Regéc (Borsod megye) A várat Mátyás király adományozta Szapolyai Imrének, Bosnyákország kormányzójának. Pecsétek helye: 10
Pecsétek helye: Rezi (Zala megye) A Gersei-Pethõ család várát Mátyás halála után az ország nyugati területére betörõ Miksa császár hadai foglalták el. Kinizsi Pál azonban hamarosan kiûzte õket innen is, és a tulajdonosok helyreállították a megrongált várat. Siklós (Baranya megye) 1440-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta a Garai-família erõs várát. 1482-ben Garai Jób halála után királyi birtok lett, amelyet Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adományozott. Solymár (Pest megye) A településen éltek a királyi solymászok. A település nevének mondaszerû magyarázata szerint a morcosan hallgató királyt Beatrix így noszogtatta: "Szolj már valamit " Sopron (Gyõr-Moson-Sopron megye) A bécsújhelyi béke - 1463 - értelmében Mátyás visszakapta a várost III. Frigyes osztrák császártól. A Fõ téren emléktábla a Storno-ház falán: "E házban lakott Mátyás király 1482. év december havától 1483. február haváig. Innen intézte az osztrák hadjárat ügyeit." 1484-ben részt vett a Szt. Mihály templom felszentelésén. 11
Sümeg (Veszprém megye) A fõúri ligák harcában a veszprémi püspökök a Hunyadiak pártján álltak: Vetési Albert püspök Mátyás kancellárja volt. A király halála után Miksa német hadai elfoglalták Sümeget, de 1491-ben Kinizsi Pál visszavette. Simontornya (Tolna megye) 1458. július 26-án a Garaiak simontornyai várában "felbonthatatlan örök frigyre" lépett egymással a mellõzött Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda és Szilágyi Mihály kormányzó - Mátyás király ellen. Szécsény (Nógrád megye) 1461. szeptember 27-29-én itt tartózkodott Mátyás király a husziták elleni harcok idején. Szeged 1458. januárjában itt találkozott Szilágyi Erzsébet, és Szilágyi Mihály Garai László nádorral és feleségével. Megegyeztek abban, hogy Garai nem ellenzi Mátyás királlyá választását, aki feleségül veszi a nádor Anna nevû leányát. Az egyezséget esküvel is megerõsítették. 1458. decemberében a szegedi országgyûlés elfogadta a honvédelmet szolgáló királyi rendeleteket. Itt jelentette be Bosznia és Szerbia csatlakozását a bosnyák király. 1462. augusztusában Mátyás több hétig idõzött itt, ahonnan Erdélybe ment. Pecsétek helye: 12
Pecsétek helye: Székesfehérvár (Fejér megye) 1464. március 29-én megkoronázta Mátyást az esztergomi érsek - Szécsi Dénes. 1476. december 12-én itt koronázták királynévá Mátyás második feleségét, Aragóniai Beatrixot (1457-1508) Mátyás építtette 1470-ben a Szt. Anna kápolnát. 1490. április 25-én temették az itteni bazilikába. 1990-ben az 500. évfordulóra készült Melocco Miklós szobor kompozíciója a belvárosban. Szép Ilona-forrás és Mátyás-kút (Komárom megye) A két foglalt forrás Várgesztestõl északra a "Vértes vadonában" vadászó király emlékét õrzi. Vörösmarty költeménye szerint itt találkozott a szépséges Peterdy Ilonka és a daliás Mátyás Szikszó (Borsod megye) 1461. július 20-27-ig itt tartózkodott Mátyás a husziták elleni harcok idején. Tata (Komárom megye) Mátyás kedvelt tartózkodási helye, õ építtette át reneszánsz formájában a várkastélyt kétszintes belsõ udvari kerengõvel és a tóparti terasszal. 13
A kocka alakú várat kettõs fal és árok védte, a termek arannyal díszítettek, kazettás mennyezettel. A tóba még vizákat is telepített a király. A terjedelmes vadaskertben és a környezõ erdõkben gyakran vadászott. Mátyás király Tatát is fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Tolna (Tolna megye) 1463. március közepén Mátyás király az itt tartott országgyûlésen elfogadtatta a rendekkel, hogy minden 10 jobbágy után állítsanak ki egy lovast a török elleni háborúba. Vác (Pest megye) 1462. májusában a pápai legátus itt tanácskozott a magyar fõpapokkal és fõurakkal a huszita-kérdésrõl: Giskra cseh kapitány Mátyás zsoldjába állt és 40 ezer forintért átadta a kezén lévõ huszita erõsségeket. Itt adta ki Mátyás amnesztia-leveleit a hûségére "megtért" fõuraknak is. A király rokona, Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) reneszánsz udvaráról dicsérettel emlékeznek a kortársak. Várpalota (Veszprém megye) Mátyás egyik kedvenc vadászkastélya volt ez a vár, és sok víg mulatság színhelye. Pecsétek helye: 14
Pecsétek helye: Visegrád (Pest megye) A Duna jobb partján volt Mátyás pompás palotája virágos gyümölcsös kertekkel kb. 500 méter hosszan. A pápai követ 1484-ben "földi paradicsom"-nak nevezte. A palota-komplexum 350 szobából, terembõl állt. Az egyik díszkútból ünnepi alkalmakkor fehér és vörös bor folyt. 1490. januárjában Mátyás a visegrádi várat az ott õrzött koronával Corvin Jánosnak adta át. Zagyvaróna (Nógrád megye) A husziták által megszállt Rónavár ostrománál - 1461-ben - egy ellenséges nyílvesszõvel megsebesítették Mátyás szemét, ezért a feldühödött király leromboltatta a várat. Zebegény (Pest megye) A monda szerint Mátyás erõs tempóban kirándult errefelé és a mellette igyekvõ Beatrix erõsen pihegve mondta: Zebeg én szívem Ez a település egyik névmagyarázata. 15
AUSZTRIA Bécs / Wien 1456 nyarán - a nándorfehérvári ostrom idején - V. László király ide költözött, Mátyást is magával vitte. 1457 május végén ugyancsak ide menekült - a fogoly Mátyással. 1470. február 11-én Mátyás király fényes kíséretével itt látogatta meg Frigyes német császárt, akit lovagi tornával és magyar táncokkal is igyekezett elkápráztatni, de a házassági és trónkövetelési kérdésekrõl nem született köztük megállapodás, ezért egy hónap után Mátyás eredmény nélkül utazott el a városból. 1485. június elején - hathónapi ostrom után - elfoglalta a várost. Az ostrom alatt álruhában tartott kémszemlét. Jelentõs építkezéseket végeztetett és ide tette át székhelyét is. 1490. januárjától is itt tartózkodott, innen szervezte Corvin János trónöröklésének biztosítását újabb birtokadományokkal. Április 4-én - virágvasárnap - még lovaggá avatta a velencei követet, majd szívszélhüdésben 3 napi szenvedés után meghalt. Bécsújhely - Wiener Neustadt 1459. januárjában a Gara-Újlaki fõúri csoport tagjai Mátyás ellenében Frigyes császárt koronázták magyar királlyá - az itt lévõ koronával, a salzburgi érsek közremûködésével. Pecsétek helye: 16
Pecsétek helye: 1463. július 19-én Mátyás itt kötött békét Frigyes császárral, akitõl 80 ezer forintért váltotta vissza a magyar koronát. 1465. nyarán itt kötött Mátyás új szerzõdést Frigyessel Velence ellen Dalmácia meghódításáért és új házassági ajánlatért. 1487. augusztus 17-én - kemény ostrom után - Mátyás elfoglalta a várost és felvette "Ausztria hercege" címét. Darázsfalu - Trausdorf 1486-ban Mátyás király Grafeneck Ulrichnak adományozta a falut és a már romos kastélyt. Fraknó - Forchenstein A pazarló Fraknói-család Albert osztrák hercegnek zálogosította el a várat. Mátyás a koronáért cserébe megerõsítette ezt a zálogjogot, de 1488-ban visszaszerezte a fraknói várat, amelyet halála után a pozsonyi békében ismét Ausztriához csatoltak. Graz Az itteni császári udvarban 1462. április 2-án Mátyás nevében Vitéz János a pápa küldöttének közbenjárásával békeszerzõdést kötött Frigyes császárral (szövetség a török ellen, a korona visszaváltása, trónöröklés rendje). 1463. júniusában a magyar küldöttség itt vette át a koronát. 17
Hainburg 1482. szeptemberében foglalták el Mátyás csapatai a várat. Kabold - Kobersdorf 1466-ban Mátyás király Weispriach Zsigmondnak ajándékozta Kaboldot. Kismarton - Eisenstadt Az 1463-as soproni békében a magyar korona visszavásárlása alkalmával Mátyás lemondott Kismartonról és több környezõ várról III. Frigyes javára. 1482-ben visszakerül Magyarországhoz ez a terület. 1488-tól 1490-ig Kismarton Corvin János tulajdonába került. Mátyás halála után Zápolya István vásárolta meg, majd Miksa császár csapatai foglalták el. Kronenburg 1484. novemberében Mátyás személyesen vette át a város ostromának vezetését és az õrség december elején megadta magát. Lánzsér - Landsee 1482-ben Mátyás király Grafeneck Ulrichnak ajándékozta az egykori Nyugat- Magyarország legnagyobb várát. Ligvánd - Nebersdorf 1465-ben Mátyás Niczky Benedeknek adományozta a ligvándi birtokot és ugyanakkor pallosjoggal ruházta fel a családot. Pecsétek helye: 18
Pecsétek helye: Markersdorf 1487. novemberében itt tárgyalt Mátyás király Albert szász herceggel a magyarosztrák vitás kérdések rendezése végett. Németújvár - Güssing A Mátyás-ellenes fõurak itt választják az "oláh inas" helyett magyar királlyá III. Frigyes német császárt 1459 elején. Oszlap - Oslip - Uslup 1486-ban Mátyás király adományozta a községet Grafeneck Ulrich részére. Perchtoldsdorf A Bécs közelében lévõ várat 1478-ban Mátyás király zsoldosai foglalták el Nikolaus Kropác vezérlete alatt, ostrom nélkül. 1490 után Miksa császár csapatai vették birtokba. Pinkafõ - Pinkafeld 1459. április 11-én a település mellett III. Frigyes császár seregét Hunyadi Mátyás csapatai szétverték. A Kanizsai-család kihalása után - több birtokkal együtt ez is - királyi birtok lett, amelyet Mátyás a koronáért cserébe elzálogosított Frigyesnek. Regede - Radkersburg Mátyás 1480 februárjában elfoglalta az itt lévõ várat. 19
Rohonc - Rechnitz 1445-ben Frigyes német császár elfoglalta a várat, Mátyás 1478-ban visszafoglalta és egy porosz származású tüzérének (Jákób Margenwerder) ajándékozta. Az új tulajdonos felvette a Rohonczy nevet, Mátyás halála után azonban eladta a birtokot, amelyet az 1491. évi pozsonyi békében Ausztriához csatoltak. Ruszt - Rust A híres bortermõ hely Mátyástól 1470- ben piactartási jogot kapott, 1479-ben pedig különbözõ borkereskedelmi privilégiumokban részesült. Városszalónak - Stadtschlaining A település 1445-ben került Andreas Baumkircher birtokába, aki elõbb Frigyest támogatta, majd Mátyás király híve lett és több hadjáratot vezetett a stájer városok ellen. 1460-ban kolostort építtetett a pálos rend számára. 1471-ben Frigyes elfogatta és Grázban lefejeztette. Vimpác - Wimpassing 1486-ban Mátyás király Grafeneck Ulrichnak ajándékozta ezt a községet is. Pecsétek helye: 20
Pecsétek helye: BOSZNIA Gorazda Mátyás anyai õsei a Szilágyi - család ebbõl a Drina-parti városból származnak: "a Garázda" nevet Szilágyira magyarosították a XV. sz. elején. Ebbõl a családból származott Csezmiczei János = Janus Pannonius is. A család egyik nõtagját, Szilágyi Erzsébet nagyanyjának testvérét a török szultán háremébe hurcolták. Jajca - Jajce 1463. december 25-én Mátyás visszafoglalta a töröktõl Bosznia fõvárosát és ezen a télen még 30 kisebb várat és várost sikerült meghódoltatnia. 1464 tavaszán sikerrel verte vissza a támadó szultáni csapatokat is. Szarajevo - Sarajevo 1480. novemberében Mátyás király személyesen vezette a török elleni hadjáratot és bevonult a városba. Zvornik 1464 õszén Mátyás király felhagyott az ezüstbányáiról híres bosnyák város hetekig tartó ostromával a mostoha idõjárás miatt. 21
Pocitelj A Jajcai bánság védelmére építtette Mátyás ezt a várost a Neretva folyó völgyében a Pápa és Reguza város (Dubrovnik) anyagi támogatásával. Pecsétek helye: HORVÁTORSZÁG Lepoglava Az itteni pálos kolostorban temették el 1504-ben Mátyás fiát, a horvát bán, szlavon herceg és bosnyák királyi címeket viselõ Corvin Jánost. Trogir A városból származik Giovanni Dalmata, Mátyás király udvari szobrásza. A régi Cippico-palotában látható Mátyás babérkoszorús arcképe. Varasd - Varazdin A XV. században a Cillei-grófoké, 1487-ben Mátyás király fia, Corvin János birtokolta a gótikus várat. Veliki Tobor A zagorjei várakkal együtt Corvin János birtoka volt. 22
Pecsétek helye: SZERBIA Bács - Bac A nagymultú királyi várban több uralkodónk is tartózkodott. 1462-ben Mátyás király tartott itt országgyûlést. Futak - Futog (Novisad) 1463. júniusában itt táborozott a török ellen vonuló Mátyás király. Nándorfehérvár - Beograd 1454. nyarán a szerbiai hadjáratából gyõztesen visszatérõ Hunyadi János a várban ünnepélyesen lovaggá ütötte az alig 12 éves Mátyást. 1456-ban itt aratta világra szóló gyõzelmét Hunyadi János és sógora, Szilágyi Mihály. 1456. november 9-én itt ölték meg Hunyadi László hívei a cselszövõ Cillei Ulrichot. 1458. szeptemberében itt táborozott a török ellen vonuló Mátyás, aki az egész országra hadiadót vetett ki. Október 8-án itt fogatta el a fõurakkal szövetkezõ Szilágyi Mihályt, és küldte õt Világos várába"házi õrizetbe." Pétervárad - Petrovaradin 1463. szeptemberében itt pihentette a Boszniában, a török ellen harcoló seregét Mátyás király. Ekkor kötött törökellenes szövetséget Velence meghatalmazott követével. 23
Szabács - Sabac 1476. február 15-én - hatheti ostrom után - Mátyás elfoglalta a Száva partján épült török várat. Az ostrom során személyesen derítette fel annak gyenge pontjait. Itt alkalmazta az ágyúkkal felszerelt "tutajvárat" is. 1494. õszén Kinizsi Pál seregével itt kelt át a Száván, és utolsó hadjáratában a török sereg szétverése után 15 napon át végigzsákmányolta Szerbia és Nyugat-Bulgária török területeit. Szendrõ - Smederevo 1451-ben itt jegyezte el a fiatal Mátyás Cillei Erzsébetet, aki azonban 1456-ban Vajdahunyadon meghalt. 1459-ben a török elfoglalta a várat. Ezév õszén a Szerbia visszafoglalására indult Szilágyi Mihály a vár közelében török fogságba került, és Konstantinápolyban kivégezték. Szent-Demeter 1458. szeptemberében a török ellen vonulva itt táborozott Mátyás király. Szilágyi Erzsébet szervezte a "hadtápot": lovakat,.hadiszereket és bort küldött a táborba, mert "Ez a nemzet bor nélkül nem bír harcolni" - írta a velencei követ. Zimony - Zemun 1456. augusztus 11-én Hunyadi János halálos ágyához Bécsbõl megérkezett fia, Mátyás is. Pecsétek helye: 24
Pecsétek helye: CSEHORSZÁG Anhrow 1469. február 27-én itt találkozott Mátyás Podjebrád Györggyel, akivel titkos fegyverszünetet kötött. Brünn-Brno Podjebrád György 1459-ben itt fogadta Mátyás követeit. 1468. júniusában felszabadítóként fogadta a lakosság a városba bevonuló Mátyást. 1469. február 13-án innen indult 10 ezer fegyveressel Prága ellen. Chrudim 1469. február 19-én cseh szolgának öltözve kémlelte a várost, amikor az õrség elfogta, Mátyás kiváló színészként "kibeszélte" magát és elengedték Joggal nevezték õt a kortársak is a "színlelés mesterének". Iglau 1471. júniusában itt tartózkodott Mátyás, innen sietett haza, hogy leszerelje Vitéz Jánosék összeesküvését. 1468. szeptemberében itt tartózkodott Mátyás Ulászló cseh királlyal szövetségüket tovább erõsítendõ. Kuttenberg - Kutna Hora 1471. májusában - Podjebrád halála után - a cseh rendek Mátyás helyett Ulászló 25
lengyel herceget választották itt cseh királynak. Pecsétek helye: Magyar - Brod - Uhersky - Brod 1468. júniusában Mátyás király elfoglalta a várost. Olomouc - Olmütz 1461. elején itt kötötték meg Mátyás és Podjebrád Katalin házassági szerzõdését. 1468. június 4-én Mátyás ünnepélyesen bevonult a városba, ahol a cseh-morva katolikus urakkal megbeszélte a tartomány igazgatási ügyeit. 1469. április 7-én Mátyás és Podjebrád eredménytelen tárgyalást folytattak. Április 17-én a cseh rendek felajánlották Mátyásnak a cseh koronát, amelyet csak május 3-án fogadott el. 1479. júniusában itt találkozott Mátyás Ulászló cseh királlyal és erõsítette meg kapcsolatait a Jagelló-házzal. Július 21-én a cseh háborút lezáró békében Mátyásé maradt Morvaország, Szilézia, és Lausitz, és Jagelló Ulászlóval együtt használhatta a cseh királyi címet. Prága - Praha 1457. novemberében Bécsbõl ide hozatta fogolyként Mátyást V. László király, aki itt halt meg november 23-án. Mátyás 1458. februárjában szabadult Podjebrád György kormányzó "vendég- 26
Pecsétek helye: fogságából": 60 ezer Forint és Podjebrád Katalin házassági ígéretéért. 1468-ban Mátyás a pápa kérésére megtámadta az "eretnekpárti" cseh királyt - egykori apósát - Podjebrád Györgyöt és tíz éves háborúskodás során elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot. 1471-ben halála elõtt Podjebrád György cseh trónját Mátyás helyett a lengyel király fiára, Ulászlóra hagyta. Sztranszic - Straznice 1458. február 5-én ide a Morava folyónál lévõ határvárba hozta Podjebrád György Mátyást, akit anyja, nagybátyja, Vitéz János és több fõúr fogadott. A Garaival kötött szegedi egyességet Mátyás nem fogadta el, ehelyett február 9-én Podjebrád Györggyel kötött szövetséget. Trebics - Trebic 1468. tavaszán Mátyás serege megszállta a várost, és június 5-én szétverte Viktorin és Henrich hercegek cseh csapatait. A csatában Mátyás is részt vett és súlyos sebet kapott. Znaim - Znoimo 1468. áprilisában itt állította meg Podjebrád serege Mátyás csapatait. 1470. szeptemberében a morva hadjárat idején itt tartózkodott Mátyás. 27
LENGYELORSZÁG Boroszló - Breslau - Wroclaw Mátyás király 1469 májusában vonult be Szilézia fõvárosába, ahol június elején találkozott Frigyes császárral. Gyakran és szívesen tartózkodott a városban, részt vett vidám összejöveteleken, itt ismer-kedett meg Edelpeck Borbála boroszlói polgárlánnyal - Corvin János anyjával is. A városháza épületében Mátyás kõbõl faragott címerét is elhelyezték. 1471-ben innen rohant haza Mátyás, hogy leszerelje az ellene irányuló fõúri összeesküvést és szövetségesül nyerje meg az ellene vonuló lengyel zsoldosokat. 1474. december 8-án fegyverszünetre kényszerítette a várost ostromló - de éhezõ - cseh-lengyel hadakat és 1475 februárjában visszatért Budára. 1490. júliusában a városban kivégezték Dömping Henrik kapitányt, Mátyás király hû vitézét, aki Corvin Jánosnak akarta átadni Boroszlót. Pecsétek helye: NÉMETORSZÁG Bautzen Az óvárosban, az Ortenburg fõbejárata feletti gótikus Schlossturmon látható Mátyásdombormû a király élethû ábrázolásával 1486-ból. Ennek másolata található a budai várban és a szegedi ferences templom falán. 28
Pecsétek helye: ROMÁNIA Beszterce - Bistrita 1457-ben a szászok ellenállását Szilágyi Mihály - "Beszterce grófja" - kegyetlenül megtorolta. Brassó - Brasov 1462. novemberében Mátyás király brassói táborában fogadta a magyar király fönhatóságát elfogadó Radul oláh vajdát és letartóztatta a kegyetlenkedései miatt elûzött Vlad "Tepes"-t ("karóbahúzó"), akit 12 évig Visegrádon tartott fogva. 1467. végén a városban gyógyult fel a moldvai hadjárat során elszenvedett sebesülésébõl. Csicsó-vár - Cetatea Ciceu A várat Mátyás király elkobozta az összeesküvõ Bánffyaktól (1467) és késõbb (1484) Stefan Cel Mare moldvai vajdának adományozta Küküllõ-várral együtt menedékhelyül, ha a török elûzné õket a trónjukról. A két vár késõbb is a moldvai vajdáké maradt. Gyulafehérvár - Alba Lulia 1456 õszén a székesegyházba temették el Hunyadi Jánost, 1458. tavaszán pedig a Budán kivégzett Hunyadi Lászlót. 1460-ban készíttette el Mátyás díszes, reneszánsz síremléküket. 29
Kenyérmezõ 1479. október 13-án nagy gyõzelmet aratott itt a török felett Kinizsi Pál, temesi ispán és Báthori István erdélyi vajda. Kolozsvár - Cluj 1443. február 23-án született Hunyadi János kisebbik fia - Mátyás. 1457 nyarán a város polgárai lelkesen csatlakoztak a körükbe érkezõ Szilágyi Mihályhoz. 1467 augusztusában a város mellett verte szét Mátyás az ellene összeesküvõ fõurak seregét. Országjárása során - a monda szerint - Mátyás példásan megbüntette a hatalmával visszaélõ kolozsvári bírót. 1489-ben Mátyás segítségével építették a minorita szerzeteseknek a Farkas utcai templomot. Küküllõvár - Cetatea de Baltat A királyi várat Mátyás 1462-ben Pongrácz István erdélyi vajdának, 1470-ben pedig menedékhelyül a török elõl menekült moldvai vajdának adományozta. Magyar Vista - Viste A község középkori templomának Mátyás király harangot adományozott. Pecsétek helye: 30
Pecsétek helye: Medgyes - Medias A jelentõs szász várost 1480-tól kezdték fallal körülvenni. 1486-ban Mátyás király parancsot adott, hogy az erõdítésben a város minden lakosa vegyen részt. Nagyszeben - Sibiu 1474-ben adóelengedéssel segítette Mátyás király a plébániatemplom építését. Nagyvárad - Oradea 1455-ben Mátyás egykori nevelõje, Vitéz János váradi püspök csillagvizsgálót létesített a városban. 1468. januárjában országos tanácskozásra ide hívta össze a fõrendeket Mátyás király. Itt fogadta a fegyverszünetet kérõ török követséget, a moldvai vajda hódoló követeit és a lázadó urak megtérését - Zápolya Imre személyében. A pápai és a cseh katolikus követeknek megígérte, hogy támadást indít az "eretnek" Podjebrád ellen. 1474-ben a szendrõi bég csapatai feldúlták a várost, amit Mátyás a következõ évben hadjárattal torolt meg. Suceava 1467. novemberében Mátyás hadjáratot vezetett az erdélyi lázadást szító, törökkel cimboráló moldvai vajda ellen. December 15-én a román fegyveresek meglepték a magyar királyi hadat, a harcban Mátyás is súlyosan megsebesült, és kivonult Moldvából. 31