HÁZIREND Az intézmény neve: Megyeri Úti Általános Iskola OM azonosító: 034867 Cím: 1044 Budapest, Megyeri út 20. Telefon: 233-2370, 230-3071 WEB: www.megyeri.fw.hu
Iskolánkat, a Megyeri Úti Általános Iskolát közel száz éve alapították Újpesten. Büszkék vagyunk e száz év alatt elért sikereinkre, iskolánk hírnevét öregbítő pedagógusainkra és tanulóinkra. Kialakított hírnevünk arra kötelez, olyan iskolát építsünk tovább, hogy az a kor követelményeinek, valamint a gyerekek, a szülők, és a pedagógusok elvárásainak egyaránt megfeleljen. Célunk, hogy tanulóink lehetőséget kapjanak képességeik és készségeik alkotó módon való kibontakoztatására, személyiségük sokoldalú fejlesztésére. Házirendünk adja meg ehhez a munkához, az együttműködéshez szükséges világos és egyértelmű szabályokat, melyek betartása közös érdekünk. 2
I. Tanulónk jogviszonyának létesítése és megszűnése 1. A tanulói jogviszony kezdete a beiratkozás napja. Az osztályba sorolás rendjét az igazgatóhelyettes terjeszti elő, az intézmény vezetője hagyja jóvá. A tanuló felvételéről az igazgató jogosult dönteni az érvényes jogszabályok szerint. 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót. 3. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni a jogszabályban foglalt arányok figyelembevételével. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. Amennyiben az iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. 4. Megszűnik a tanulói jogviszony: a) ha a tanulót egy másik iskola befogadó nyilatkozattal átvette, az átvétel napján; b) ha a tanuló az utolsó évfolyamot sikeresen befejezte, a bizonyítvány kiállításának napján; c) ha a tanuló törvényben meghatározott tankötelezettsége megszűnik, a bejelentés tudomásulvételének napján. 5. A tanulói jogviszony fegyelmi vétség elkövetése esetén is megszűntethető. II. A tanuló kötelességei 1. A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen - rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek. 2. Kötelessége, hogy felkészülten, a tanórához szükséges felszereléssel érkezzen a tanítási órára, részt vegyen a kötelező és választott tanórai, továbbá a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon. 3. Életkorához és fejlettségéhez igazodva, pedagógus felügyelete és irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, az iskolai rendezvények előkészítésében és lezárásában. 4. Megtartsa a tanórai és azon kívüli foglalkozások, az iskola helyiségeinek használati rendjét. 5. Megőrizze és rendeltetésszerűen használja az iskola berendezéseit, eszközeit! 6. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. 3
7. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a részt vevő diákoknak kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszegő tanuló fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, valamint a szabadon választott programból kizárható. Valamennyi tanulóra nézve elvárt, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben. 8. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken az előre megbeszéltek szerinti ünneplő ruhában jelenjen meg (fehér ing vagy blúz és sötét alj). 9. Óvja saját és mások testi épségét, egészségét! Azonnal jelentse a sérülést vagy az erre vezető tevékenységet! 10. Az okozott kárért erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik a törvényben meghatározott módon. A károkozást köteles azonnal jelenteni. 11. Tanárainak, tanulótársainak, az iskola alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait, vallási és világnézeti elképzeléseit tartsa tiszteletben! 12. Tartsa be a Házirendet és az iskola más szabályainak rá vonatkozó rendelkezéseit! 13. Az általános higiéniának megfelelően, ápoltan, tiszta, rendezett ruhában/öltözékben érkezzen az iskolába és ügyeljen az iskola tisztaságára is. 14. A testnevelés órákon a szaktanár által meghatározott sport öltözék kötelező. A tornaterembe utcai cipővel nem lehet bemenni. 15. A kabát és a váltócipő helye az öltözőszekrényben van. Ezek zárva tartása az osztályok felelőssége. 16. A váltócipő használata kötelező 17. Amennyiben a tanuló sport vagy tanulmányi versenyen vesz részt és ezt a szaktanár előre jelzi a szülőnek/gondviselőnek, a tanuló köteles megjelenni. A versenytől távolmaradó tanuló elmarasztalható. III. A tanuló jogai 1. A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten felkészüljön a továbbtanulásra. 2. Joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak és egyéb foglalkozások, pedagógusok közül. 3. Tanítási időn kívül - nevelői felügyelet mellett - látogathatja az iskolai könyvtárat, a informatikatermet, a sportpályát, a tornatermet és egyéb helyiségeket. 4. Tagja lehet az iskolában működő művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport és más 5. szakköröknek, diákköröknek. 6. Rendeltetésszerűen használhatja az iskola berendezéseit, eszközeit. 7. Részt vehet az osztály és az iskola életének alakításában, a Diákönkormányzat munkájában. 8. Lehetősége van igénybe venni az iskolai étkeztetést. 9. A tanuló szülei írásban kérvényezhetik, hogy gyermekük magántanuló lehessen, felmentést kaphasson kötelező foglalkozások alól, független vizsgabizottság előtt vizsgázhasson, átkerüljön másik iskolába. 4
10. Megilleti az iskola valamennyi tanulóját az, hogy személyiségi jogait, cselekvési szabadságát, vallását, világnézetét, etnikai hovatartozását tiszteletben tartsák. 11. A tanuló jogainak gyakorlása során nem korlátozhat másokat abban, hogy jogaik érvényesüljenek, továbbá jogainak gyakorlása során nem veszélyeztetheti a saját és társai, valamint az intézményben jelenlévők egészségét, testi épségét és a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek fenntartását. 12. A tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, pedagógiai szakszolgálati intézményhez forduljon segítségért. 13. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. IV. Iskolánk működési rendje 1. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik, az órarendek alapján legfeljebb 16 óráig tart a délelőtti és ebéd utáni időszakban. Az egyéb foglalkozások legkésőbb 16-kor befejeződnek. 2. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük. 3. A tanítás előtti gyülekező helye: 7.30-ig a földszinti aula, utána a tanulók a tantermük előtt várják a pedagógust. Az osztálytermekbe pedagógus felügyelettel lehet bemenni. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Csengetési rend: 1. óra 8.00-8.45 2. óra 9.00-9.45 3. óra 9.55-10.40 4. óra 10.50-11.35 5. óra 11.45-12.30 6. óra 12.40-13.25 7. óra 13.35 14.20 8. óra 14.30 15.15 5. A házirendben meghatározott csengetési rendtől csak rendkívüli esetben, az iskola igazgatójának engedélyével lehet eltérni. A tanítási órák közötti szünet azonban nem lehet az első óra után 10, egyébként 5 percnél rövidebb. 6. A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi, valamint a tanóra kezdete előtt jelzőcsengetés hangzik el. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. 7. A főétkezésre biztosított ebédszünet legalább 45 perces időtartamú. A tanulók 11.35 és 14 óra között ebédelhetnek, külön ebédelési rend szerint. 8. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti valamint az órák és foglalkozások közötti szünetben a felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 5
9. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el. Rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az iskolavezetés / osztályfőnök engedélyével lehetséges. 10. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni. 11. Kicsengetés után az óraközi szünetekben csak a hetesek maradhatnak a tanteremben. 12. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. 13. Az iskolában osztályonként két-két hetes van. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. 14. A hetesek feladata, hogy minden tanítási óra előtt vegyék számba a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról tegyenek jelentést az órát tartó pedagógusnak. Ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum 5 perccel, jelentik a tanári szobában. Gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek. 15. A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelhetik, a jó munkát jutalmazhatják, a hanyag ellátást büntethetik. 16. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. 17. Egy tanítási napon a tanuló maximum két témazáró dolgozatot írhat. E rendelkezés vonatkozásában témazáró dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább egy témakör / fejezet tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. 18. A tanuló joga, hogy dolgozatát (témazáró dolgozat, írásbeli felelet) a beszedéstől számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. V. Az egyéb foglalkozások, rendezvények tartásának rendje 1. Az szabadon választott foglalkozásokon való tanulói részvétel a szakértői bizottságok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani. Amennyiben a tanuló a foglalkozásra jelentkezett, távolmaradását igazolnia kell. 2. Annak a tanulónak, aki a szakértői bizottság szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. 3. Az iskolában tanítási idő után az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény az intézmény nyitvatartási idején belül befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább az előzetes megbeszélés szerinti, a létszámuknak megfelelő felnőtt pedagógus felügyeljen. 6
4. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályprogramok után a rendrakást a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. 5. Amennyiben egy osztály vagy a diákok egy csoportja rendezvényt, külső programot szervez, legalább 1 héttel a lebonyolítása előtt írásban be kell jelentenie az iskolavezetésnek. A programról a tanuló szüleit a szervező pedagógus írásban értesíti. 6. Az iskola munkatervében szereplő tanulmányi kiránduláson való részvétel kötelező, a távolmaradás szülői vagy orvosi igazolással történhet. 7. Erdei iskola és nyári tábor az intézmény munkatervében meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében szervezhető, a tanulók és a szülők igényei alapján. A részvétel önkéntes. 8. A részt venni szándékozó tanulók szüleik írásbeli engedélyével jelentkezhetnek erdei iskolába vagy nyári táborokba. 9. Különösen veszélyes, vagy általa korábban még nem ismert sportágakat a tanuló (pl. lovaglás, sziklamászás) a tábor ideje alatt csak a szülő előzetes írásbeli belelegyezésével űzhet. 10. Az iskolán kívül szervezett programokra is tilos minden olyan eszközt, élelmet, élvezeti cikkel elvinni, amellyel a tanuló veszélyezteti saját, vagy társai egészségét, testi épségét. 11. Valamennyi, az iskola által szervezett programon a diákok kötelesek betartani a házirend szabályait. VI. A tanulóink tantárgyválasztásának elvei 1. Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a tanulók számára kötelezően választandó, és szabadon választhatótantárgyak tanulásának lehetőségét. 2. Az iskola intézményvezetője minden tanév április 15-ig közzéteszi a következő tanévben szabadon választható tantárgyakat, foglalkozásokat, és az osztályfőnökök közreműködésével értesíti a tanulókat és a szülőket. 3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek, mely a következő tanévben kötelező érvényű. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola intézményvezetőjének. 5. A tanuló, illetve a szülő a tanév során egy alkalommal, az intézményvezető engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 6. Az igazgató március 16. és március 31. a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személyek megnevezését és képviselőjének nevét, címét 7. Beiratkozáskor, átiratkozáskor az egyház jogi adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy b) az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. 7
8. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez. 9. Tanév közben a szülő az erkölcstan / hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos választását nem módosíthatja. VII. A könyvtárhasználattal és a tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A könyvtár szolgáltatásait az iskolai valamennyi beiratkozott tanulója igénybe veheti. 2. Az iskolai könyvtárat minden tanuló szülői engedéllyel látogathatja a nyitvatartási rend szerint. 3. A könyvtárban tanuló csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhat, a kifüggesztett használati rend betartása mellett. 4. Egy tanuló egyidejűleg 3 könyvet kölcsönözhet legfeljebb 14 napra. Esetenként ettől a szabálytól (kötelező olvasmány, verseny, kiselőadás, stb.) el lehet tekinteni. 5. Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. 6. Az olvasó a tanulói vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. 7. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről az érvényben lévő jogszabályok alapján dönt az igazgató, az osztályfőnök javaslata alapján. 8. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. 9. Az ingyenes tankönyv átvételéről a szülőnek/tanulónak írásban kell nyilatkoznia. 10. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. 11. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyvet beszerezni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni. 12. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. VIII. Tanulóink mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének öt nap hiányzását igazolhatja, de folyamatos hiányzás esetén egyszerre csak 3 napot. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. 3. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 3 tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. 8
4. Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra teljes időtartamának megfelelő számú percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. 5. A tanuló első igazolatlan hiányzása esetén az iskola írásban értesíti a szülőt, felhívja figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 6. Ha a gyermek 10 óránál többet mulaszt igazolatlanul, az osztályfőnök értesíti az iskola igazgatóját, aki eljárást kezdeményez a gyermek ügyében az érvényes jogszabályoknak megfelelően. 7. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola a mulasztástól tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. 8. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. IX. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: a) szaktanári dicséret, b) osztályfőnöki dicséret, c) igazgatóhelyettesi dicséret, d) igazgatói dicséret, e) nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kaphat (az intézmény költségvetésétől függően), melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 9
X. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit a tanulmányok teljesítését ide nem értve folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. 2. A fegyelmező intézkedések formái: a) szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, b) osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, c) igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, d) nevelőtestületi figyelmeztetés. 3. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettel arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: durva verbális agresszió, a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. 5. Ha a tanuló kötelességeit és a házirendben foglaltakat vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás indítható ellene. A fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, e) áthelyezés másik iskolába. 6. Tanköteles tanuló áthelyezése másik iskolába csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. XI. A tanulók kártérítési felelőssége 1. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett dolgot jól zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. 2. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. 10
3. Tanítási órákon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon (smartphone), walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó használata tilos. 4. A mobiltelefont a jelzőcsöngetés után ki kell kapcsolni. 5. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, bármilyen tűzgyújtásra alkalmas eszköz, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. XII. A tanulók okmányai 1. Elektronikus napló Az elektronikus napló szabályozása annak érvénybe lépésekor és használatba vételekor történik meg. A bevezetést követően az elektronikus napló használatáról és működéséről az iskola tájékoztatást nyújt mind a tanulók, mind a szülők felé. A tanulók tudomásul veszik, hogy tanulmányi előmenetelüket és magaviseletüket (magatartás) az osztálynapló és az ellenőrző mellett az elektronikus naplóban is rögzítésre kerül, melyről a szülők/gondviselők elektronikus formában tájékoztatást kaphatnak. 2. A bizonyítvány Az egyes évfolyamok elvégzését, ennek eredményét a bizonyítvány tartalmazza, melyet a tanuló a tanévzárón kap kézhez, és az új tanév első öt munkanapja alatt köteles az osztályfőnöknek leadni. A javítóvizsgára utasított tanuló a vizsga megkezdése előtt köteles a bizonyítványát a vizsgabizottságnak átadni. A bizonyítvány hivatalos okirat. Elvesztése, megrongálódása esetén a szülő kérésére az iskola új bizonyítványt állít ki, amelyért az érvényes jogszabályban meghatározott mértékű illetéket kell fizetni. 3. Ellenőrző könyv illetve tájékoztató füzet Az ellenőrző könyv tartalmazza a tanuló adott évfolyamon elért összes eredményjegyét tantárgyi felosztásban, az osztályban tanító tanárok névsorát, az egyes írásbeli dicséreteket vagy megrovásokat, igazolásokat, a fogadóórák rendjét. Az ellenőrző könyvet a tanuló minden tanítási órára köteles magával vinni, és azt a lehető legrövidebb időn belül aláíratni. Amennyiben ezt elmulasztja, magatartásbeli vétséget követ el. Az érdemjegyeket a kihirdetést követően kötelező bevezetni az ellenőrző könyvbe. A tanuló kötelessége, hogy az ellenőrző könyvet gondviselőjével aláírassa. Az ellenőrzőt illetve tájékoztató füzetet az osztályfőnök átnézi, a hiányzó érdemjegyeket pótolja. Amennyiben a tanuló az ellenőrző könyvét elvesztette, azonnal jelentenie kell osztályfőnökének. Új ellenőrző könyvet csak a tanuló szülője/gondviselője igényelhet az iskola titkárságán. Az új ellenőrzőt az ellenőrző könyv utolsó oldalán MÁSOLAT felirattal és a kiadás dátumával kell ellátni. 4. Üzenő füzet Az iskola valamennyi évfolyamán kötelező az üzenő füzet használata. Az üzenő füzetet a tanuló a tanév elején oldalanként beszámozza. Az üzenő füzet a pedagógusok és szülők kapcsolattartásának egyik fontos dokumentuma. Tartalmazza az iskolai élettel kapcsolatos legfontosabb információkat, tájékoztató anyagokat. A diákok minden órára kötelesek magukkal vinni, a beírtakat naponta aláíratni szüleikkel. 11
5. A diákigazolvány Az iskolába történő beiratkozással egyidejűleg a tanuló diákigazolványra szerez jogosultságot. Ennek kiadása, érvényesítése külön jogszabály alapján történik, melyről az iskola tájékoztatja a szülőket. A diákigazolványért jogszabályban meghatározott összeget kell fizetni. XIII. Tanulóink közösségei 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. XIV. Tanulóink és szüleik tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat az aktuális tudnivalókról. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete (ellenőrző könyve) a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő számára kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok az iskolában a rendszeres diákönkormányzati gyűlések. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra harminc napon belül érdemi választ kell kapniuk. 4. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni a DÖK SZMSZ-nek megfelelően. 5. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni minden, jogszabályban meghatározott esetben. 6. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, az üzenő füzeten keresztül írásban folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. 12
7. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. 8. Ha az iskolában használatban van elektronikus napló, annak adataiba a szülő az online felületen az iskola által számára szülői jogon biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban, illetve a fogadóórán. XV. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Belső vizsga: Az iskola a tanév elején elfogadott éves munkaterve alapján belső vizsgát szervezhet. Ennek időpontjáról és követelményeiről a tanév elején tájékoztatni kell a tanulókat és szülőket. A belső vizsga a tantestület döntése alapján lehet írásbeli vagy szóbeli, az informatika tantárgy esetében állhat gyakorlati részből is. A vizsgán csak az előre meghatározott követelményeket lehet számon kérni. 2. Osztályozó vizsga: A tanulónak akkor kell osztályozó vizsgát tennie a félévi vagy év végi osztályzat megállapításához, ha: Felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól Engedélyt kapott egy vagy több tantárgyból, hogy a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb / hosszabb idő alatt teljesítse A jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét A tanuló kérelmére független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról A második pont kivételével az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. 3. Javítóvizsga: A tanuló abban az esetben tehet javítóvizsgát, ha: a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról saját hibájából elkésik vagy távolmarad. Az iskolában javítóvizsga augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhető. 4. Pótló vizsga: A tanuló abban az esetben jogosult pótló vizsgát tenni, ha jogszabályban meghatározott esetben neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. XVI. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok 5. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód életkori sajtosságoknak megfelelő népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítéséhez az nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. 13
6. Valamennyi intézményi programon nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. 7. Az osztálytanítóknak és a szaktanároknak a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon az egészséges életmód mibenlétével rendszeresen kell foglalkozniuk. 8. A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. 9. A napközis foglalkozás idején biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát. 10. Az iskola minden programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. XVII. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, a megszervezésükkel kapcsolatos eljárás 1. Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás az SZMSZben foglaltak alapján az iskolavezetés feladata. 2. Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára. 3. A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező. 4. A vizsgálatokról előzetesen és az azok során felmerülő problémákról a szülők értesítést kapnak. 5. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. 6. A szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező. XVIII. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzésére vonatkozó védő, óvó előírások 1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl.: osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét az első osztályfőnöki óra anyagaként a haladási naplóban, kell dokumentálni. 2. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. 3. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon tudatmódosító szereket fogyasztani, valamint dohányozni szigorúan tilos. 14
XIX. Térítési díj befizetése 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, a Gazdasági Intézmény által előre jelzett napokon kell a Gazdasági Intézmény dolgozójánál befizetni. Az ebédbefizetés időpontjáról az iskola tájékoztatja a szülőket. 2. Az adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legkésőbb az előző tanítási napon 9 óráig a titkárságon lemondja. XX. Helyiségek és eszközeik használati rendje 1. Tanári szoba A tanáriban tanuló csak és kizárólag pedagógus felügyelete mellett tartózkodhat, illetve léphet be. Amennyiben a tanáriban nem tartózkodik tanár, akkor belépni nem vagy csak külön engedéllyel lehet. 2. Tanterem A tanteremben a diák pedagógus felügyeletével tartózkodhat. A tantermekben lévő számítógépet a tanulók felügyelet nélkül nem használhatják. A tanításhoz szükséges technikai berendezések (írásvetítő, diavetítő, magnó, TV, videó stb.) kezelése a pedagógus feladata, ahhoz tanuló csak külön engedéllyel nyúlhat. Jelzőcsengetéskor a tanuló bemegy a tanterembe és előkészíti a felszerelést, ez alatt a felelősök ellenőrzik a házi feladat és a felszerelés meglétét. Abban az esetben, ha az osztály nem mehet be felügyelet nélkül szaktanterembe, a tanterem előtt csendben sorakozva várják a pedagógust. Tanítás végén a teremben lévő utolsó osztály feladata, hogy a termet az év elején meghatározott rendben hagyja el. Minden diák feladata és kötelessége, hogy a terem rendjét betartsa és a tantermekben lévő tárgyak épségét megóvja. A pedagógus a védő, óvó előírások, és az aktuális teremrend figyelembe vételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai és IKT eszközöket. A tanuló az adott tanterem felügyeletével, használatával megbízott pedagógus személyes tárgyaihoz, eszközeihez nem nyúlhat. 3. Technika szaktanterem: Az osztályok jelzőcsöngetéskor az év elején a szaktanár által meghatározott helyszínen várakoznak a tanár megérkezéséig. A tanítás végén az osztály feladata, hogy a termet az év elején meghatározott rendben hagyja el. Tanuló a szertárban csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat. A tanuló által egyedül nem használható eszközöket a szaktanár a tanév elején meghatározza. A tanulók a tanév elején balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatáson vesznek részt. A szaktanár a terem rendjét a tanév elején ismerteti és kifüggeszti. 4. Informatika szaktanterem: Tanári felügyelet nélkül a gépteremben tartózkodni tilos. A számítógépeket csak a tanár helyezheti áram alá. 15
Engedély nélkül a számítógépeket be- és kikapcsolni tilos! Könyvtárakat, fájlokat, állományokat csak tanári engedéllyel lehet törölni. A számítógépekbe csak az ellenőrzött tantermi lemezeket lehet betenni. A gépterembe italt és ételt nem szabad bevinni. A számítógép mellett csak a tanórához szükséges eszközöket lehet tartani, a táskát az előre kijelölt helyre kell tenni. A gépek meghibásodása esetén azonnal szólni kell a tanárnak, a gép pontos hibaüzenetét is jelezni kell neki. A gépteremben szoftvereket, játékokat csak a rendszergazda telepíthet. A gépteremben a diák az általa okozott károkért anyagi felelősséggel tartozik! 5. A tornaöltöző rendje Az óra előtt a diákok a pedagógus által megjelölt helyen várakoznak. Az öltözőbe csak jelzőcsengetéskor lehet bemenni. A testnevelés óra után minden tanulónak joga van tisztálkodni. Az öltöző ajtaját az utolsó ember köteles zárni, a kulcsot a tanárának átadni. 6. Tornaterem rendje A tanulók a tornaterem előtt sorakoznak és várakoznak a szaktanár megérkezéséig. A tornaterembe tanári felügyelet nélkül tilos bemenni. Testnevelési órán minden értéket ékszer, telefon, pénz, stb.) a szaktanárnál elhelyezett erre a célra szánt tárolóban kell elhelyezni. 7. A sport udvar és játszótér használatának rendje Az udvaron a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak, a játékokat és sportszereket csak rendeltetésszerűn használhatják. 8. Fizika-kémia szaktanterem rendje A kikészített eszközökhöz a diákok a szaktanár engedélye nélkül nem nyúlhatnak. A szertárban tanári felügyelet nélkül tilos tartózkodni. A balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása kötelező. 9. Az ebédlő használatának rendje A tanév elején meghatározott, az órarenddel egyeztetett rendben ebédelhet minden tanuló. Az ebédlőbe a tanulócsoport együtt érkezik, illetve együtt távozik. A térítésért felelősök segítik a kiszolgálást, majd rendet hagynak maguk után. Ételt nem szabad kivinni az ebédlőből. Az ebédlőbe sem kabátot, sem táskát nem lehet bevinni, azokat étkezés idejére az öltözőszekrényben kell elhelyezni. XXI. Házirendünk személyi és területi hatálya 1. A házirend előírásait, be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. 3. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 16
4. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 17
TARTALOMJEGYZÉK I. Tanulónk jogviszonyának létesítése és megszűnése... 3 II. A tanuló kötelességei... 3 III. A tanuló jogai... 4 IV. Iskolánk működési rendje... 5 V. Az egyéb foglalkozások, rendezvények tartásának rendje... 6 VI. A tanulóink tantárgyválasztásának elvei... 7 VII. A könyvtárhasználattal és a tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok... 8 VIII. Tanulóink mulasztásának igazolása... 8 IX. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 9 X. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 10 XI. A tanulók kártérítési felelőssége... 10 XII. A tanulók okmányai... 11 XIII. Tanulóink közösségei... 12 XIV. Tanulóink és szüleik tájékoztatása és véleménynyilvánítása... 12 XV. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 13 XVI. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok... 13 XVII. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, a megszervezésükkel kapcsolatos eljárás... 14 XVIII. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzésére vonatkozó védő, óvó előírások... 14 XIX. Térítési díj befizetése... 15 XX. Helyiségek és eszközeik használati rendje... 15 XXI. Házirendünk személyi és területi hatálya... 16 18