NAGYKANIZSA Térségi Vízellátó Rendszer

NAGYKANIZSA Térségi Vízellátó Rendszer Hidraulikai felülvizsgálat (Végleges változat) 2010. június

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A feladatmegoldás módszere és az eredmények dokumentálása... 4 2.1. Módszertan... 4 2.2. Dokumentáció... 7 3. A hálózathidraulikai modell... 8 4. Vízigények, vízbázis, vízmérlegek... 15 4.1. Jelenlegi vízigények... 18 4.2. Távlati vízigények... 19 4.3. Vízbázis... 22 4.4. Vízkormányzási stratégiák... 23 5. A hálózat hidraulikai vizsgálata... 26 5.1. Jelenlegi vízigényekre vonatkozó vizsgálatok... 26 5.1.1. Meglévő rendszerkialakítás esete... 26 5.1.1.1. Üzemszerű állapot - Q dmax... 26 5.1.1.2. Petőfi utcai torony felújításának esete... 31 5.1.1.3. MURA I távvezeték javítás, felújítás esete... 37 5.1.1.4. MURA II távvezeték javítás, felújítás... 39 5.1.2. Módosított rendszerkialakítás... 42 5.1.2.1. Teleki utcai torony töltése Szepetnek felől... 42 5.1.2.2. Zónahatárok módosítása Nagykanizsán... 46 5.2. Távlati vízigényekre vonatkozó vizsgálatok... 52 5.2.1. Meglévő rendszerkialakítással... 52 5.2.2. Módosított rendszerkialakítás... 55 6. Gépházak és nyomásfokozók szivattyúinak hidraulikai ellenőrzése... 59 7. Vízkor meghatározás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. Javaslatok... 76 2

1. Bevezetés A Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. és a HydroConsult Kft. 5 éves együttműködési megállapodást kötött, melynek célja a Délzalai Vízmű teljes működési területén található vízellátó rendszerek térinformatikai adatbázisának és hidraulikai modelljeinek létrehozása, időszakos karbantartása és az egyes rendszerek hidraulikai felülvizsgálatának rendszeres és szükség szerinti elvégzése. Jelen munkarészben az elsőként elkészült, a Mura vízbázisról ellátott Nagykanizsa Térségi Vízellátó Rendszerre vonatkozó munkálatok eredményeit mutatjuk be. 3

2. A feladatmegoldás módszere és az eredmények dokumentálása A vízellátó rendszerek fejlesztése, rekonstrukció tervezése összetett, munkaigényes feladat. Ennek megoldásához szükségünk van megbízható, naprakész adatokra, valamint az ezekből készíthető, a céltól függő feldolgozásokra, információkra. A vízellátó rendszerek fejlesztési feladataiban a legtöbb problémát általában éppen ezen adatok, információk összegyűjtése és rendszerezése okozza. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a meglévő rendszerek esetében a digitális hálózat nyilvántartások és az azokból származtatott hálózathidraulikai modellek létrehozásának, változásvezetésének, hogy az üzemeltetők folyamatosan naprakész fegyvert tartsanak a kezükben a hálózati folyamatok követésére. Ezek a modellek egyben minden fejlesztés, illetve rekonstrukció kiindulópontját is biztosítják. 2.1. Módszertan Az adatok, információk rendelkezésre állása megkönnyíti a válogatást, ami azt jelenti, hogy az információ-halmazból ki kell választanunk azokat, melyek a feladat megoldása során szükségessé válhatnak. Azonban nem szabad megfeledkeznünk az adatok minőségének vizsgálatáról sem, melyek közül talán a legfontosabbnak a hihetőség-vizsgálat tűnik. Ellenőrizni kell, pl. a tárolók mért vízállás adatsorait és a megvalósulási tervben megadott vízszinteket; a szivattyúk szállítómagasságát - szállított vízhozam adat párjait és a beépített szivattyúk jelleggörbéit, stb. A megbízható adatok mellett azonban megfelelő eszközre is szükség van a feladatok megoldásához. A hálózati modell felhasználásával a HCWP 6.1 programrendszer több ilyen feladat megoldására is alkalmas: üzemszerű és havária helyzetek, állapotok hidraulikai számítása; csőhálózati jelleggörbék meghatározása, szivattyú ellenőrzés és kiválasztás; üzemellenőrzés, szimuláció; vízkor meghatározás. A vízellátó rendszerek hidraulikai számítási metodikájáról általában elmondhatjuk, hogy az egyes részfeladatok megoldásának egymás utáni sorrendje kötött, vagy igen kismértékben változtatható meg. Azonban azt is fontos tudni, hogy az egyes részeredmények az előző részfeladatok kiindulási feltételezéseire visszahathatnak, tehát maga a feladat megoldás sokszor fokozatos közelítésen alapszik éppen a rendszer bonyolultságából, és az abban működő elemek számosságából adódóan. A modellépítés során először a vezetékhálózat geometriáját leíró topológiai modell készül el. Ezt a munkarészt az ellátott területre vonatkozóan egy térinformatikai alapú adatbázis létrehozásával célszerű összekapcsolni és ebből került generálásra a vizsgált rendszer hálózati modellje. Ezt követi a fogyasztási modell elkészítése, mely két részből tevődik össze: a fogyasztás területi megoszlását általában vízdíj számlázási adatok alapján modellezzük; az időbeli megoszlásra vonatkozóan zónánként 24 órás, félóránkénti termelési vízmérlegből állítjuk elő a zónánkénti fogyasztási menetgörbéket. Magának a hálózatnak a viselkedését, általában statikus üzemállapot-vizsgálatokkal kell feltárni. Ezek eredményeiből képet kapunk az áramlási és nyomás viszonyokra. 4

Jelen munka során a hidraulikai számításokhoz a HCWP rendszer egy speciális szolgáltatását használtuk fel a statikus vizsgálatok elvégzése helyett. Ennek lényege, hogy a statikus állapot vizsgálatok helyett szimulációs vizsgálatot végzünk. A szimuláció eredményei egy-egy rendszerelem (vezeték, csomópont) viselkedését idősorokkal jellemzik (2-1.ábra). 2-1.ábra Szimulációs eredmények Az idősorokból tematikus térképeken csak a szélsőértékeket feltüntetve két szélsőérték tematikát kaphatunk: az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül. a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja. 5

2-2.ábra Szélsőérték tematika A rendszer megismerésében fontos szerepe van a gépházak, kutak csőhálózati jelleggörbéinek, melyek a betáplálási pont mögött üzemelő hálózat karakterisztikáját (üzemi jellemzőit) vetítik a betáplálási pontra. Ezzel tisztázható a betáplálási pontok üzemi tartománya mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából. Végül üzem szimulációs vizsgálatokkal, és vízkor meghatározással ellenőrizzük a rendszer üzemeltethetőségét. A vizsgálatok nem csak a meglévő állapotra végezhetők, hanem távlati fejlesztési feladatok megoldása is gyakran előfordul. A távlati fejlesztések vizsgálata során további részfeladatok megoldása szükséges: Vízigények meghatározása Vízbázis fejlesztési igények meghatározása Vízmérlegek, vízkormányzási stratégiák készítése Az egyes vízkormányzási stratégiákra vonatkozóan: o Hálózat fejlesztési igények meghatározása o Szivattyú rekonstrukció o Optimális üzemelési algoritmus kidolgozása (üzemrendek) Általában elmondható, hogy a feladatok megoldásának hatékonyságát több tényező együttes hatása befolyásolja. Ezek közül az általunk leglényegesebbnek ítéltek: pontos, megbízható előkészítő munka, 6

a hidraulikai számításokat végző számítógépes programot magas színvonalon alkalmazó szakember, az üzemeltető részéről, az üzemeltetés terén magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, jó szoftver, és jó hardver. A munka általában a tanulmány és a modell elkészítésével nem zárul le, hiszen a kész modellek ismeretében az üzemeltető kollégák folytathatják a munkát, és bármely kívánt fejlesztési és rekonstrukciós cél eléréséhez, bármely üzemeltetési esetre, időhorizontra képesek lehetnek elvégezni a vizsgálatokat (számításokat). 2.2. Dokumentáció A munka során összegyűjtött és rendszerezett adatokat, a vizsgálatok leírását, az eredményeket, megállapításokat és javaslatokat jelen szöveges tanulmányban foglaltuk össze. Ezek megértéséhez és értékeléséhez több táblázat és szöveges melléklet, diagram jellegű ábra és tematikus térkép (rajzi mellékletek) készült. A táblázatokat és az ábrákat a terjedelemre és kezelhetőségre való tekintettel, külön CD mellékletekben is átadjuk. A szakvéleményt tartalmazó szöveges dokumentumba több helyen tematikus térképek kerültek beszúrásra. Ezeken az ábrákon a vezetékek mentén kialakuló sebességek és a csomóponti nyomások numerikus értékei - az ábrák mérete miatt - nem láthatóak. Amennyiben ez az értelmezéshez mégis szükséges, úgy a mellékelt CD-lemezen az ábrának megfelelő teljes tematikus rajz egy PDF fájlban megtalálható. A PDF fájl neve minden esetben megegyezik az ábra szöveges dokumentumbeli sorszámával. Az elvégzett munka eredményeinek egy másik csoportja a HCWP 6.1 programmal kezelhető rendszer modell adatok. A vizsgálatokhoz használt program (HCWP 6.1) telepítő készlete, valamint a számításokhoz szükséges adatbázis fájl szintén ugyanezen a CD lemezen kerülnek átadásra. A mellékelt CD lemezen a CD-TARTALOM.DOC fájlban a lemezen található könyvtárak szerkezetét és az egyes fájlok tartalmi leírását adjuk meg. 7

3. A hálózathidraulikai modell A hálózati modell előállításának első lépéseként a Rekonstrukciós projekt keretében elkészült térinformatikai rendszerben létrehoztuk a vizsgált rendszer geometriai és attributív adatait tartalmazó adatbázist. Az alábbi ábrán az Objektumkezelő térinfomatikai megjelenítő felhasználói felülete látható az alaptérkép (földrészletek, épületek, utcák, házszámok, stb.) valamint az ivóvízvezeték hálózat (gerincvezetékek és bekötések) és szerelvényeinek (tűzcsap, közkifolyó, stb.) feltüntetésével. 3-1.ábra Az aktuális feltöltöttség mellett a nyilvántartás fontosabb statisztikai adatai: 8

Gerincvezetékek és távvezetékek Vezeték statisztika Hossz [fm] Bekötővezetékek a-100 nyomóvezeték 1 332 a-100 nyomóvezeték 342 a-150 nyomóvezeték 842 a-150 nyomóvezeték 39 a-200 nyomóvezeték 471 a-18 nyomóvezeték 539 a-250 nyomóvezeték 313 a-20 nyomóvezeték 38 131 a-300 nyomóvezeték 200 a-25 nyomóvezeték 2 758 a-50 nyomóvezeték 852 a-32 nyomóvezeték 1 831 a-500 nyomóvezeték 16 a-40 nyomóvezeték 572 a-600 nyomóvezeték 305 a-50 nyomóvezeték 5 442 a-80 nyomóvezeték 1 931 a-60 nyomóvezeték 72 Acél vezeték összesen 6 263 a-65 nyomóvezeték 101 ac-100 nyomóvezeték 38 866 a-80 nyomóvezeték 1 708 ac-150 nyomóvezeték 21 185 hga-20 nyomóvezeték 2 533 ac-200 nyomóvezeték 29 983 Acél vezeték összesen 15 017 ac-300 nyomóvezeték 12 251 ac-100 nyomóvezeték 130 ac-400 nyomóvezeték 4 832 ac-200 nyomóvezeték 2 ac-50 nyomóvezeték 48 ac-250 nyomóvezeték 17 ac-500 nyomóvezeték 18 710 ac-50 nyomóvezeték 542 ac-600 nyomóvezeték 10 215 ac-80 nyomóvezeték 41 ac-80 nyomóvezeték 25 958 Azbesztcemen összesen 732 Azbesztcemen összesen 162 048 KM-PVC-110 nyomóvezeték 101 KM-PVC-110 nyomóvezeték 66 013 KM-PVC-160 nyomóvezeték 2 KM-PVC-160 nyomóvezeték 34 955 KM-PVC-63 nyomóvezeték 8 KM-PVC-200 nyomóvezeték 4 188 KM-PVC-90 nyomóvezeték 86 KM-PVC-225 nyomóvezeték 8 201 PVC összesen 196 KM-PVC-280 nyomóvezeték 417 öv-100 nyomóvezeték 26 KM-PVC-315 nyomóvezeték 3 423 öv-150 nyomóvezeték 16 KM-PVC-40 nyomóvezeték 377 öv-50 nyomóvezeték 65 KM-PVC-400 nyomóvezeték 880 öv-80 nyomóvezeték 176 KM-PVC-90 nyomóvezeték 4 704 Öntöttvas összesen 284 PVC összesen 123 157 PE-110 19 öv-100 nyomóvezeték 2 248 PE-25 21 869 öv-125 nyomóvezeték 473 PE-32 1 852 öv-150 nyomóvezeték 4 692 PE-40 222 öv-200 nyomóvezeték 100 PE-50 121 öv-275 nyomóvezeték 1 532 PE-63 95 öv-300 nyomóvezeték 2 292 PE-90 105 öv-50 nyomóvezeték 444 Polietilén összesen 24 284 öv-80 nyomóvezeték 4 513 Ismeretlen anyagú és átmérőjű vezeték 5 233 Öntöttvas összesen 16 294 Összesen 45 746 PE-110 2 004 PE-160 1 543 PE-200 1 861 PE-315 1 381 PE-32 2 525 PE-63 302 PE-90 78 Polietilén összesen 9 694 Ismeretlen anyagú és átmérőjű vezeték 34 Összesen 317 489 3-1.táblázat Tűzcsapok száma: 508 Szakaszoló elzárók száma: 836 Fogyasztásmérési helyek száma: 3489 A nyilvántartás létrehozásához digitális és papír térképekről származó információkat egyaránt felhasználtunk. Az adatforrások pontossági lehetőségeinek megfelelően az elkészült adatbázis a különböző objektumok geometriájának tekintetében eltérő pontossággal bírnak, amit az adatbázisban az adatszármazás megjelölésével, valamint a geometriai adatok minősítésével jeleztünk. Hossz [fm] 9

A rendszer egyes elemei, részei közötti együttműködés megfelelő áttekintéséhez egy működési sémát készítettünk, melyet a 3-3.ábrán mutatunk be. (A 3-3-as ábra a sémaábra egy A3-as lapon behajtva ide!!!) A sémaábrán is, de a modellbe is beépítésre kerültek a vízellátási célú fontosabb objektumok is, mint tározók (medencék és víztornyok), gépházak, nyomásfokozók, stb. Ezen létesítmények figyelembe vett aktuális adatait a 3-2 3-3.táblázatokban mutatjuk be. Sorszám Tározó megnevezése Építés éve Típus funkció Kialakítás Speciális szerelvényezés Függőleges falú Hasznos térfogat Túlfolyó szint Fenékszint V h [m 3 ] [mbf.] [mbf.] Megjegyzés 1. Molnári vízműtelep 200 m 3 -es tározó Tisztavíz medence nincs igen 200 144,60 140,62 2. Molnári vízműtelep 500 m 3 -es tározó Tisztavíz medence nincs igen 500 144,60 140,35 3. Molnári vízműtelep 2 x 500 m 3 -es tározó Tisztavíz medence nincs igen 1 000 144,60 140,45 4. Mura II. (Szepetneki) 5000 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 5 000 196,00 191,00 5. Nagykanizsa, Mura I. (Magyar u.) 2500 m 3 -es tározó Térszíni tározó nincs igen 2 500 148,40 141,90 6. Nagykanizsa, Petőfi u. 2500 m 3 -es víztorony Víztorony nincs igen 2 500 209,90 199,90 7. Nagykanizsa, Teleki u. 750 m 3 -es víztorony Víztorony nincs igen 750 191,50 181,50 8. Nagykanizsa, Bagolai 1000 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 1 000 205,65 200,58 9. Nagykanizsa, Bagolai 75 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz felső beömlés nem 75 205,65 10. Nagykanizsa, Fakosi 50 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nincs nem 50 233,40 11. Nagykanizsa, Miklósfai 50 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nincs nem 50 205,70 12. Liszó 2 x 50 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 100 211,07 208,07 13. Bocska 2 x 100 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 200 228,00 225,00 14. Homokkomárom 2 x 150 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 300 218,00 215,00 15. Újudvar 100 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 100 217,71 214,31 16. Fityeház 250 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 250 168,10 164,10 17. Becsehely 2 x 250 m 3 -es (alsó) tározó Térszíni tározó nincs igen 500 179,32 176,00 18. Becsehely 250 m 3 -es (felső) tározó Magaslati tározó nincs igen 250 213,17 210,00 19. Becsehely, Tuskós-major... m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nem 20. Sormás 200 m 3 -es glóbusz Hidroglóbusz nincs nem 200 214,73 208,73 21. Rigyác 50 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 50 221,00 218,00 Üzemen kívül. 22. Eszteregnye-Obornak 20 m 3 -es tározó Magaslati tározó nincs igen 20 250,00 Összesen 15 595 3-2.táblázat Tározók adatai Mint látható, a táblázatból is a területen tetemes mennyiségű, a jelenlegi vízigény nagyságrendileg megegyező térfogat áll rendelkezésre. Ami megfelelő területi megoszlás esetében jelentős ellátási biztonságot, illetve energia megtakarítási lehetőséget rejt magában. 10

Sorszám Nyomásfokozó/átemelő megnevezése Szám Szivattyú Típus 11 Emelőmagasság Nyomóoldali nyomás Vízszállítás Teljesítmény Beépítés dátuma Q [m 3 /h] H [m] P m [kw] p [bar] Szivattyúzás iránya 1. KSB ETANORM M 125-250 M11 2008. 250,0 15,0 15,00 1,5 Mura I. távvezeték (Magyar u-i tározó). 2. KSB OMEGA 150-460 A 2009. 455,0 58,6 100,00 5,8 Mura II. távvezeték (Szepetneki tározó). 1. Molnári vízmű átemelő 3. EF 54 1972. 234,0 15,0 20 LE 2,8 Tartalék. (Mura I.) 4. BKF 300/300 EM400SH 1986. 520,0 220,00 5,8 Tartalék. (Mura II.) 5. EK 52 1972 122,4 21,0 19 LE Tartalék öblítő. 1. GRUNDFOS SP 300-2D 2008. 290,0 75,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 2. GRUNDFOS SP 300-2D 2008. 290,0 75,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 2. Nagykanizsa, Magyar u. átemelő 3. EMU D420-3 500,0 105,00 Nem üzemel. 4. EMU D420-3 500,0 105,00 Nem üzemel. 5. GRUNDFOS SP-270-1L 2008. 275,0 25,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 6. GRUNDFOS SP-270-1L 2008. 275,0 25,00 5,7 Petőfi u-i víztorony. 1. GRUNDFOS SP 70-3 2000.01.10 60,0 11,00 3,5 Bagolai tározó. 3. Nagykanizsa, Teleki u. átemelő 2. GRUNDFOS SP 180-2 140,0 15,00 3,5 Bagolai tározó. 3. GRUNDFOS SP 200-1 182,0 18,50 3,5 Bagolai tározó. 4. GRUNDFOS SP 210-1 2000.01.10 190,0 18,50 3,5 Bagolai tározó. 4. Nagykanizsa, Bagolai nyomásfokozó 1. HG 12/7 10,2 3,00 2,0 Bagolai glóbusz. 2. KCR-6 10,2 2,20 2,0 Bagolai glóbusz. 2. GRUNDFOS CR 30 30,0 29,6 4,00 4,1 Fakosi glóbusz. Nagykanizsa, Fakosi nyomásfokozó 5. 1. GRUNDFOS CR 4/80 4,0 29,6 1,50 Fakosi glóbusz. 6. Nagykanizsa, Miklósfai nyomásfokozó 7. Liszói nyomásfokozó 1. K61-3 1. K64-6 1997.07.10 2000.03.14 8,4 24,9 0,75 6,00 3,6 Miklósfai glóbusz. 6,8 Liszói glóbusz. 2. K61-3 2. K64-6 1999.03.30 2000.03.14 8,4 24,9 0,75 6,00 3,6 Miklósfai glóbusz. 6,8 Liszói glóbusz. 1. GRUNDFOS CR 16-20 2000.06.22 16,0 46,1 4,00 Homokkomáromi tározó. 8. Fűzvölgyi átemelő 2. GRUNDFOS CR 16-20 2000.06.22 16,0 46,1 4,00 Bocskai tározó 9. Homokkomárom-Alsócsinga hegyi nyomásfokozó 10. Homokkomárom-Felsőcsinga hegyi nyomásfokozó 3. GRUNDFOS SP 75-4 11,00 Tartalék (mindkét irány). Alsócsinga hegyi hálózat. Alsócsinga hegyi hálózat. Felsőcsinga hegyi hálózat. Felsőcsinga hegyi hálózat. 11. Újudvari nyomásfokozó 12. Fityeházi átemelő 13. Bajcsai nyomásfokozó (hidrofor) 14. Becsehelyi átemelő 15. Becsehely, Tuskós-majori nyomásfokozó 1. GRUNDFOS SP 27-4 1. WILO MVI-1603 1. TTA 85/20-III. 1. GRUNDFOS HYDRO 2CR 45-2 1. TTA 16/10-V. 1996.05.01 2000. 51,0 2009.11.26 1981. 34,0 26,0 30,0 43,0 9,7 7,50 32,0 12,20 7,50 50,0 5,0 Újudvari tározó. 4,50 5,2 Bajcsai hálózat. Becsehelyi felső tározó. 2,00 4,3 Fityeházi tározó. 4,8 Tuskós-majori glóbusz. 2. WILO CO-1-MVI-880 2. WILO MVI-1603 2. TTA 85/20-III. 2. GRUNDFOS HYDRO 2CR 45-2 2. TTA 16/10-V. 2000. 51,0 2009.11.26 1981. 14,0 26,0 30,0 43,0 9,7 32,0 12,20 7,50 50,0 3,7 Újudvari tározó. 4,50 5,2 Bajcsai hálózat. Becsehelyi felső tározó. 2,00 4,3 Fityeházi tározó. 4,8 Tuskós-majori glóbusz. 16. Tótszentmárton, Kálmánhegy nyomásfokozó 1. GRUNDFOS HYDRO 2CRE 3-5 PFU 2004. Kálmánhegyi hálózat. 17. Rigyáci nyomásfokozó 1. WILO MVI 403/ER-WMS 1999. 8,0 32,0 0,75 4,8 Rigyáci tározó. 18. Eszteregnyei nyomásfokozó 19. Szepetneki átemelő 1. GRUNDFOS CR 8-50 1. GRUNDFOS SP 75/4 3,00 55,4 Obornaki tározó. 48,0 15,00 Sormási glóbusz. 2. GRUNDFOS CR 16-40 2. 14A/III 3,00 50,0 Obornaki tározó. 48,0 15,00 Sormási glóbusz. 3-3.táblázat A rendszerben két helyen alkalmaznak távműködtetett tolózárakat: A Becsehelyi vízmű medence töltésére, amely a felsőzóna nyomásfokozó szívómedencéjeként üzemel. A Teleki utcai víztoronynak a Petőfi utcai torony zónájából történő töltésére. Ezeket a modellben is mit szabályozott elzáró szerelvényeket modelleztük: Becshelyi vízmű medence töltő TZ - (4 391) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : ------------------------------------------------------ Sorszam : 1 Prioritás : 50 Érvényességi időszak : 00:00-23:59 Típus : Nyomóoldali tároló Szabályozó tároló : Becsehelyi vízmű medence (4 161) Szabályozási szintek : Vízszint [mhsf.] [m] Nyitottság [%] 177,50 1,50 100,00 179,32 3,32 0,00 Teleki utcai szelep - (4 225) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : ------------------------------------------------------ Sorszam : 1 Prioritás : 50 Érvényességi időszak : 00:00-23:59 Típus : Nyomóoldali tároló

Szabályozó tároló : Teleki utcai torony (4 171) Szabályozási szintek : Vízszint [mhsf.] [m] Nyitottság [%] 183,50 2,00 100,00 186,50 5,00 0,00 A modellbe ezen kívül mindazokon a helyeken, ahol zónahatár van, vagy zónahatár kialakítása elképzelhető lezárt szabályozott elzáró szerelvényeket helyeztünk el: Teleki utcai zónazár - (4 223) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva 3-2.ábra Teleki utcai szabályozott elzárók Magyar utcai város felőli elzáró - (4 242) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva 12

3-3.ábra Magyar utcai város felőli zónazár Petrivente Becsehely felőli tolózár - (4 239) : Kezdő nyitottság : 0,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva Petrivente Sormás felőli tolózár - (4 241) : Kezdő nyitottság : 100,00 % Szabályozások : Nincs szabályozva Nyomásigények: A terepszinteket 50x50 m-es DTM-ből interpolálással határoztuk meg az egyes csomópontokra. Ennek bizonytalansága miatt (±1 m) a területen egységesen 25 mvo nyomásigényt adtunk meg a számításokhoz. Ez egy 5 szintes ház nyomásigényének felel meg. A Tűzvédelmi Szabályzat (kormányrendelet) szerinti 1,6 bar (~ 16 mvo) nyomásigény ennél ugyan majd 1 bar-ral kevesebb, de az eredmények kiértékelésekor, a hálózati terep feletti nyomásoknak az előírttól való eltérésének értékelésekor ezt külön megjelenítési tematikában vesszük figyelembe. Mindezen adatok felhasználásával készítettük el a hálózati modellt, melynek egy nézetét a 3-4.ábrán mutatjuk be. A képernyőképen ebben az esetben a vezetékek a belső átmérő szerint szinezettek, míg a csomópontok a terepszint alapján. 13

3-4.ábra A teljes hálózati modell egy nézete 14

4. Vízigények, vízbázis, vízmérlegek A vízigényeket a megbízó által szolgáltatott vízértékesítési és víztermelési adatokra támaszkodva határoztuk meg. A Molnári Vízmű 2009-es napi víztermelési adatainak feldolgozásával vizsgáltuk a fogyasztás évszakos változását (4-1.ábra) 4-1.ábra Molnári Vízmű víztermelés Az ábra alapján az évszakos egyenlőtlenségi tényező β=1,25-re adódik. A hazai klasszikus megyei jogú városok éves vízfogyasztási menetgörbéjét nem követi a murai vízbázis termelési idősora, amelyek az alábbi okokra vezethetők vissza: Kertes lakóingatlanok többsége rendelkezik ásott kúttal, a talajvíz viszonylag közel van a felszínhez, a locsolást legtöbb esetben ezzel oldják meg. Korábbi magas vízdíjak azt eredményezték, hogy a kertes ingatlanok alternatív vízforrások után nyúltak (esővíztározás, legális, illegális kút létesítése) A városi lakosok nagy része rendelkezik hétvégi telekkel, ahova nyáron, hétvégén kiköltöznek (Balaton, Zalakaros, stb.). Ezek a területek jellemzően más vízbázist használnak. A továbbiakban az 1,25-ös évszakos egyenlőtlenségi tényezőt, pontosabb adatok hiányában a teljes működési területre állandónak tételeztük fel. Pontosabb adatokhoz egyébként akkor juthatunk, ha napi termelési adatokat gyűjtünk minden átemelési és nyomásfokozási ponton. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló tározótérfogat nagyságrendileg megegyező a napi vízigénnyel, így a termelési adatok számításakor a tározók napi térfogat változásával a termelési adatokat célszerű korrigálni. A víztermelési adatokon kívül a 2009-es vízértékesítési adatokat is vizsgáltuk. 15

Település Veszteség [%] Becsehely 6 Bocska 17 Eszteregnye 14 Fityeház 25 Fűzvölgy 17 Gelsesziget 29 Homokkomárom 17 Hosszúvölgy 17 Liszó 25 Magyarszentmiklós 17 Magyarszerdahely 17 Molnári 29 Murakeresztúr 25 Nagykanizsa 48 Petrivente 14 Rigyác 14 Semjénháza 29 Sormás 14 Szepetnek 14 Tótszentmárton 29 Tótszerdahely 29 Újudvar 29 4-1.táblázat A veszteséget az egész Molnári Vízműre épülő rendszerre számoltuk ki 2009-es adatokból az átemelőnél átadott vízmennyiségek, illetve a teljes rendszeren számlázott vízmennyiségek alapján. A számítások azt mutatják, hogy a falvakban a relatív fiatal elosztó vezetékeken a vízveszteségek jóval kisebb értékeket mutatnak, mint az elöregedett nagykanizsai hálózat, ahol a terméshez viszonyított vízveszteség 32%. Amennyiben ez a veszteség nem mérési pontatlanságból származik, akkor fel kell készülni a hálózat rekonstrukciójának sürgős megkezdésére. A számított veszteség ez alapján a termelt vízhez viszonyítva a teljes rendszeren ~29%-ra adódott a nagykanizsai hálózat túlsúlya miatt. A terhelési modellhez a szolgáltatott víz arányában adtuk meg a vízveszteségeket, amelyeket alábbi 4-1.táblázatban mutatunk be a molnári vízbázis által ellátott területekre. A vízigények számításakor a veszteségeket a jelenlegi időhorizontban a 4-1.táblázat szerint vettük figyelembe. A távlatban ezeket az értékeket azokon a rendszerrészeken, ahol a számított veszteségek 15%-nál magasabbak, a szisztematikusan megtervezett rekonstrukció segítségével évente 2%-kal csökkentik a vízveszteségeket. A vízfogyasztás napon belüli változását irodalmi adatokra támazkodva vettük figyelembe tekintettel arra, hogy a munka jelen fázisában mérési eredmények még nem állnak rendelkezésünkre. Azonban annak érdekében, hogy a biztonság javára tévedjünk, az elképzelhető legszélsőségesebb fogyasztási menetgörbéket vettük fel. A Nagykanizsa esetében alkalmazott 4-2.ábrán látható fogyasztási menetgörbe 8 %-os óracsúccsal jellemezhető. 4-2.ábra Fogyasztási menetgörbe Nagykanizsára A többi kistelepülésre a 4-3.ábrán látható 10 %-os óracsúcsú menetgörbét alkalmaztuk. 16

4-3.ábra Fogyasztási menetgörbe a kistelepülésekre 17

4.1. Jelenlegi vízigények Lakossági vízigény: Sorszám Település Lakosszám [fő] Fajlagos vízigény [l/fő/nap] Veszteség [%] Qdátl [m3/d] β Qdmax [m3/d] 1. Becsehely 2 141 80 6 182 1,25 227 2. Bocska 374 59 17 26 1,25 32 3. Eszteregnye 734 84 14 70 1,25 88 4. Fityeház 667 81 25 68 1,25 85 5. Fűzvölgy 145 199 17 34 1,25 42 6. Gelsesziget 271 50 29 17 1,25 22 7. Homokkomárom 317 50 17 19 1,25 23 8. Hosszúvölgy 171 83 17 17 1,25 21 9. Liszó 419 84 25 44 1,25 55 10. Magyarszentmiklós 277 90 17 29 1,25 37 11. Magyarszerdahely 519 88 17 53 1,25 67 12. Molnári 716 67 29 62 1,25 78 13. Murakeresztúr 1 780 79 25 176 1,25 220 14. Nagykanizsa 50 540 122 48 9155 1,25 11444 15. Petrivente 384 59 14 26 1,25 32 16. Rigyác 448 73 14 37 1,25 46 17. Semjénháza 649 63 29 53 1,25 66 18. Sormás 904 95 14 98 1,25 123 19. Szepetnek 1 625 81 14 151 1,25 188 20. Tótszentmárton 892 65 29 75 1,25 93 21. Tótszerdahely 1 215 83 29 130 1,25 163 22. Újudvar 941 79 29 96 1,25 120 Összesítés 66 129 10 617 13271 4-2.táblázat Jelenlegi vízigények Nagyfogyasztók: A vízigények kiegészítendők a strand vízigényével, amihez elvileg az adatokat megkaptuk. 2010.07.15-27 - az egyik legmelegebb időszak - napi vízvételezései a két bekötésen. Csengery u. felől Vécsey u. felől Összesen Dátum Idő fogyasztás Leolvasott Fogyasztás Dátum Idő Leolvasott Fogyasztás [m 3 ] állás [m 3 ] állás [m 3 ] 15.júl 12:40 2169 Mérőcsere 15.júl 12:45 5115 Kezdő állás 16.júl 13:05 2169 álló mérő 16.júl 13:00 5202 87 17.júl 12:15 2169 17.júl 12:20 5241 39 18.júl 12:15 2169 18.júl 12:20 5241 0 19.júl 12:20 2 Kezdő állás 19.júl 12:25 5411 170 20.júl 12:00 11 9 20.júl 11:55 5431 20 29 21.júl 12:28 20 9 21.júl 12:34 5470 39 48 22.júl 12:45 30 10 22.júl 12:50 5515 45 55 23.júl 13:00 41 11 23.júl 13:05 5561 46 57 24.júl 12:30 53 12 24.júl 12:25 5590 29 41 25.júl 16:30 61 8 25.júl 16:35 5604 14 22 26.júl 12:40 68 7 26.júl 12:45 5621 17 24 27.júl 12:15 79 11 27.júl 12:20 5634 13 24 4-3.táblzat Strand vízfogyasztása 18

4.2. Távlati vízigények A Molnári Vízbázis által ellátott területen a vízigények az elmúlt 5 évben folyamatosan csökkentek. A csökkenés ~10%, amelynek tendenciája az 4-4.táblázatban láthható. Évek 2005 2006 2007 2008 2009 Vízfogyasztások [m 3 /év] 3 036 512 3 046 199 3 026 777 2 866 602 2 704 616 4-4.táblázat Ennek egyik oka, jellemzően az ipari üzemek visszafogott termelése. Amelynek áttételes következménye a lakosság kisebb fogyasztása is. Egyedül Fűzvölgy településen nőtt a vízigény, amelynek oka az állattartás fejlesztése. A lakosság számának elmúlt 10 évi alakulása sem támasztja alá a vízigények növekedését, a lélekszám alakulást az 4-5.táblázatban mutatjuk be. A 4-5.táblázatból kiolvasható, hogy majd minden településen csökken a fogyasztók száma, kivételt képez Fűzvölgy. Sorszám Település KSH lakosság adat évenként (fő) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2020-ra előrejelzett lakoszám 1. Becsehely 2 289 2 298 2 290 2 279 2 292 2 242 2 193 2 174 2 141 1945 2. Bocska 381 368 364 378 379 380 383 378 374 387 3. Eszteregnye 758 745 746 767 754 755 751 740 734 722 4. Fityeház 724 729 737 735 730 732 717 680 667 612 5. Fűzvölgy 144 145 143 141 142 138 139 144 145 140 6. Gelsesziget 274 277 278 272 267 262 262 267 271 249 7. Homokkomárom 225 237 230 231 231 221 213 215 217 189 8. Hosszúvölgy 161 166 188 186 187 182 180 174 171 188 9. Liszó 461 447 440 432 427 437 442 437 419 391 10. Magyarszentmiklós 299 291 277 282 282 276 263 271 277 234 11. Magyarszerdahely 552 561 561 559 558 555 546 542 519 495 12. Molnári 792 778 782 791 771 752 737 727 716 614 13. Murakeresztúr 2 004 2 006 1 975 1 952 1 932 1 932 1 897 1 829 1 780 1522 14. Nagykanizsa 52 773 52 361 51 788 51 252 51 102 50 918 50 823 50 744 50 540 47355 15. Petrivente 416 413 412 415 400 405 407 402 384 361 16. Rigyác 530 537 527 504 492 476 468 453 448 311 17. Semjénháza 701 701 704 712 699 685 667 661 649 579 18. Sormás 932 940 911 899 920 914 930 895 904 868 19. Szepetnek 1 802 1 804 1 789 1 777 1 779 1 735 1 724 1 705 1 625 1455 20. Tótszentmárton 942 944 922 916 907 912 887 877 892 792 21. Tótszerdahely 1 338 1 317 1 304 1 267 1 245 1 220 1 231 1 225 1 215 1022 22. Újudvar 990 1 010 1 009 1 018 1 022 1 021 1 009 960 941 912 Összesített 69 488 69 075 68 377 67 765 67 518 67 150 66 869 66 500 66 029 61 343 4-5.táblázat Lakosszám prognózis KSH adatok alapján Lakos számot lineáris extrapolációval határoztuk meg 2020-ra. Az extrapolációból jól látszik, hogy a lakos szám az ellátási területen jelentősen csökken ~7,5%-kal, amelyet a 4-2.ábra mutat. 19

4-2.ábra - Lakosszám prognózis Interpolációval történő prognosztizálás esetében jelentős népesség csökkenés várható, amit a tapasztalatok egyelőre sajnos alátámasztanak. A fajlagos vízigények további csökkenésével a településeken nem számolhatunk, ugyanis már jelenleg is több településen a higiénés minimum (80 l/fő/nap) alatti értékeket lehet mérni, mint például Gelsesziget, Homokkomárom, Bocska, stb. (lásd: 4-2.táblázat). Ezeken a településeken a távlatban a higiéniás minimummal számolunk. A fejlesztések nélküli távlati lakossági vízigények tehát a következőképpen alakulnak: Sorszám Település Lakosszám [fő] Fajlagos vízigény [l/fő/nap] Veszteség [%] Qdátl [m3/d] β Qdmax [m3/d] 1. Becsehely 1 945 80 6 165 1,25 206 2. Bocska 387 80 14 35 1,25 44 3. Eszteregnye 722 84 14 69 1,25 86 4. Fityeház 612 81 20 60 1,25 75 5. Fűzvölgy 140 199 14 32 1,25 40 6. Gelsesziget 249 80 24 25 1,25 31 7. Homokkomárom 189 80 14 17 1,25 22 8. Hosszúvölgy 188 83 14 18 1,25 22 9. Liszó 391 84 20 39 1,25 49 10. Magyarszentmiklós 234 90 14 24 1,25 30 11. Magyarszerdahely 495 88 14 50 1,25 62 12. Molnári 614 80 24 61 1,25 76 13. Murakeresztúr 1 522 80 20 146 1,25 183 14. Nagykanizsa 47 355 122 39 8056 1,25 10070 15. Petrivente 361 80 14 33 1,25 41 16. Rigyác 311 80 14 28 1,25 35 17. Semjénháza 579 80 24 57 1,25 72 18. Sormás 868 95 14 94 1,25 118 19. Szepetnek 1 455 81 14 135 1,25 169 20. Tótszentmárton 792 80 24 79 1,25 98 20

Sorszám Település Lakosszám [fő] Fajlagos vízigény [l/fő/nap] Veszteség [%] Qdátl [m3/d] β Qdmax [m3/d] 21. Tótszerdahely 1 022 83 24 105 1,25 132 22. Újudvar 912 80 24 90 1,25 113 Összesen 61 343 9 419 11774 4-6.táblázat Lakossági vízigény prognózis A 4-6.táblázat szerinti vízigényt még ki kell egészíteni a tervezett területfejlesztésekből származó vízigényekkel. A létesülő ipari parkok esetében, az alábbi vízigényekkel számolunk a távlatban: Sormási ipari park 45 m 3 /d Tótszerdahely ipari park 50 m 3 /d Illetve Nagykanizsán a rendezési tervekben szereplő tervezett lakóparkok esetében számolhatunk csak területi vízigény növekedéssel, ahol is a fajlagos vízfogyasztást 122 l/fő/nappal vették figyelembe, ezek az alábbiak: Településrész megnevezése Lakosszám [fő] Fajlagos vízfogyasztás veszteség % Qdátl [m 3 /d] [l/fő/nap] 7-es úttól É-i irányban fekvő terület 125 122 30 20 1.2 24 Erdész u-tól É-i irányban fekvő terület 125 122 30 20 1.2 24 61-es úttól D-i irányban fekvő terület 88 122 30 14 1.2 17 Vasúton túli beéptetlen terület 125 122 30 20 1.2 24 Kaposvári u-tól D-i irányban fekvő terület 88 122 30 14 1.2 17 Temetőtől K-i irányban fekvő terület 140 122 30 22 1.2 27 Kisfakos városrész 93 122 30 15 1.2 18 Régi Gábor Áron Laktanya területe 200 122 30 32 1.2 38 Űrhajós és Kalmár u. meghosszabbítása 203 122 30 32 1.2 39 Miklósfa, Iskola u. meghosszabbítása 60 122 30 10 1.2 11 Miklósfa, Szentendrey u-tól É-i irányban fekvő terület 75 122 30 12 1.2 14 Kemping u. (kemping és ifjusági park) 200 122 30 32 1.2 38 Szepetneki u-tól D-i irányban fekvő terület 58 122 30 9 1.2 11 Kiskanizsa, Haladás u-tól D-i irányban fekvő terület 35 122 30 6 1.2 7 β Qdmax [m 3 /d] Összesen: 1613 256 307 4-7.táblázat Tervezett lakóparkok A fejlesztési területeket is figyelembe véve a települési vízigények a következők szerint alakulnak: 21

Sorszám Település Qdátl [m3/d] Qdmax [m3/d] 1. Becsehely 165 206 2. Bocska 35 44 3. Eszteregnye 69 86 4. Fityeház 60 75 5. Fűzvölgy 32 40 6. Gelsesziget 25 31 7. Homokkomárom 17 22 8. Hosszúvölgy 18 22 9. Liszó 39 49 10. Magyarszentmiklós 24 30 11. Magyarszerdahely 50 62 12. Molnári 61 76 13. Murakeresztúr 146 183 14. Nagykanizsa 8312 10390 15. Petrivente 33 41 16. Rigyác 28 35 17. Semjénháza 57 72 18. Sormás 139 174 19. Szepetnek 135 169 20. Tótszentmárton 79 98 21. Tótszerdahely 155 194 22. Újudvar 90 113 Összesített: 9 769 12212 4-8.táblázat 4.3. Vízbázis A rendelkezésre álló kízkészeletet a területileg illetékes Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6809-1/2/2008. sz határozatával a következőkben határozta meg: Mint látható a vízbázis kapacitása jelentősen meghaladja mind a jelenlegi, mind a távlatban várható vízigényt. 22

4.4. Vízkormányzási stratégiák A vízkormányzási stratégiákat az üzemszerűen elképzelhető esetekre dolgoztuk ki. Az esetek többségében a MURA II DN600/ac vezetéken tételeztünk fel nagyobb vízszállítást. Egy másik beavatkozási pont a petriventei leágazás, ahol Petrivente ellátását Sormás felől feltételeztük. Bocska 32 m3/d 32 m3/d 99 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 22 m3/d 67 m3/d 67 m3/d 22 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 37 m3/d 37 m3/d 120 m3/d 136 m3/d 142 m3/d Hosszúvölgy 21 m3/d 86 m3/d 222 m3/d Fűzvölgy 42 m3/d 65 m3/d 364 m3/d 23 m3/d Homokkomárom 23 m3/d 10 000 m3/d Rigyác Eszteregnye Nagykanizsa 46 m3/d 88 m3/d 11 444 m3/d 46 m3/d 88 m3/d Becsehely 0 m3/d 32 m3/d Sormás 227 m3/d 78 m3/d 166 m3/d 123 m3/d 32 m3/d Petrivente 289 m3/d 227 m3/d 32 m3/d Szepetnek 188 m3/d 1863 m3/d 55 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 93 m3/d 66 m3/d 477 m3/d Liszó 10477 55 m3/d 320 m3/d 66 m3/d Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 163 m3/d 483 m3/d 78 m3/d 627 m3/d 13 272 m3/d 2168 m3/d 305 m3/d Fityeház 85 m3/d 220 m3/d Murakeresztúr 220 m3/d 4-5.ábra Vízkormányzás - Meglévő állapot - Q dmax 23

Bocska 26 m3/d 26 m3/d 79 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 17 m3/d 53 m3/d 53 m3/d 17 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 29 m3/d 29 m3/d 96 m3/d 108 m3/d 113 m3/d Hosszúvölgy 17 m3/d 70 m3/d 178 m3/d Fűzvölgy 34 m3/d 53 m3/d 291 m3/d 19 m3/d Homokkomárom 19 m3/d Rigyác Eszteregnye Nagykanizsa 37 m3/d 70 m3/d 9 155 m3/d 37 m3/d 70 m3/d Becsehely 0 m3/d 26 m3/d Sormás 182 m3/d 63 m3/d 133 m3/d 98 m3/d 26 m3/d Petrivente 231 m3/d 182 m3/d 26 m3/d Szepetnek 151 m3/d 1 490 m3/d 44 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 75 m3/d 53 m3/d 382 m3/d Liszó 8382 44 m3/d 257 m3/d 53 m3/d 8 000 m3/d Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 130 m3/d 387 m3/d 62 m3/d 502 m3/d 10 618 m3/d 1734 m3/d 244 m3/d Fityeház 68 m3/d 176 m3/d Murakeresztúr 176 m3/d 4-6.ábra - Meglévő állapot - Q dátlag Bocska 44 m3/d 44 m3/d 106 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 31 m3/d 62 m3/d 62 m3/d 31 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 30 m3/d 30 m3/d 113 m3/d 136 m3/d 144 m3/d Hosszúvölgy 22 m3/d 84 m3/d 220 m3/d Fűzvölgy 40 m3/d 62 m3/d 364 m3/d 22 m3/d Homokkomárom 22 m3/d Rigyác Eszteregnye 35 m3/d 86 m3/d 10 070 m3/d 35 m3/d 86 m3/d Becsehely 0 m3/d 41 m3/d Sormás 206 m3/d 76 m3/d 162 m3/d 118 m3/d 41 m3/d Petrivente 280 m3/d 206 m3/d 41 m3/d Szepetnek 169 m3/d 1483 m3/d 49 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 98 m3/d 72 m3/d 449 m3/d Liszó 9449 49 m3/d 304 m3/d 72 m3/d 9 000 m3/d Nagykanizsa Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 132 m3/d 436 m3/d 76 m3/d 584 m3/d 11 774 m3/d 1741 m3/d 258 m3/d Fityeház 75 m3/d 183 m3/d Murakeresztúr 183 m3/d 4-7.ábra - Távlati vízigény - Q dmax 24

Bocska 35 m3/d 35 m3/d 85 m3/d Gelsesziget Magyarszerdahely 25 m3/d 50 m3/d 50 m3/d 25 m3/d Magyarszentmiklós Újudvar 24 m3/d 24 m3/d 90 m3/d 109 m3/d 115 m3/d Hosszúvölgy 18 m3/d 67 m3/d 176 m3/d Fűzvölgy 32 m3/d 49 m3/d 291 m3/d 17 m3/d Homokkomárom 17 m3/d Rigyác Eszteregnye 28 m3/d 69 m3/d 8 056 m3/d 28 m3/d 69 m3/d Becsehely 0 m3/d 33 m3/d Sormás 165 m3/d 61 m3/d 130 m3/d 94 m3/d 33 m3/d Petrivente 224 m3/d 165 m3/d 33 m3/d Szepetnek 135 m3/d 1 386 m3/d 39 m3/d Tótszentmárton Semjénháza 79 m3/d 57 m3/d 359 m3/d Liszó 7 359 39 m3/d 244 m3/d 57 m3/d 7 000 m3/d Nagykanizsa Tótszerdahely Molnári Molnári vízbázis 105 m3/d 349 m3/d 61 m3/d 467 m3/d 9 418 m3/d 1 592 m3/d 206 m3/d Fityeház 60 m3/d 146 m3/d Murakeresztúr 146 m3/d 4-8.ábra - Távlati vízigény - Q dátlag 25

5. A hálózat hidraulikai vizsgálata A Megbízóval egyeztetve a vizsgálatokat az alábbi struktúrában és változatokra vonatkozóan végeztük el, és az eredményeket is ennek a szerkezetnek a keretében mutatjuk be: Jelenlegi vízigények o Meglévő rendszerkialakítás Üzemszerű állapotok Q dmax Jelenlegi állapot Havária és speciális üzemi helyzetek - Q dmax, Q dátlag Petőfi utcai torony felújításának esete MURA I távvezeték javítás, felújítás MURA II távvezeték javítás, felújítás o Módosított rendszerkialakítás Q dmax Új összekötés a Magyar utcai gépháznál, MURA II-ből gravitációs átadás a Teleki utcai torony zónájába. Zónahatárok átalakítása Szepetneki medence Petőfi utcai torony közös zónában üzemeltetve Bagolai medence és Petőfi utcai torony közös zónában üzemeltetve Havária és speciális üzemi helyzetek a javasolt rendszerkialakítás esetében - Q dmax, Q dátlag Petőfi utcai torony felújításának esete MURA I távvezeték javítás, felújítás MURA II távvezeték javítás, felújítás Távlati vízigények Q dmax o Meglévő rendszerkialakítás Q dmax o Javasolt rendszerkialakítás Q dmax 5.1. Jelenlegi vízigényekre vonatkozó vizsgálatok 5.1.1. Meglévő rendszerkialakítás esete 5.1.1.1. Üzemszerű állapot - Q dmax Változatszám a projektben: 1. Eredmények: TAB-V-1-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-Eseménynapló.doc Tározók, betáplálások és nyomásfokozók beállításai és a szimuláció fontosabb vízforgalmi eredményei a CD mellékleten a TAB-V-1-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban találhatók, míg a szimuláció eseménynaplója a ESE-V-1-Eseménynapló.doc nevű fájlban. A szimulációval vizsgált 24 óra alatt túlfolyás és/vagy leürülás a tározóknál nem fordult elő! A hidraulikai számítás eredményeit - mint arról a 2-1. fejezetben szóltunk - két a szimulációs adatok statisztikai feldolgozásával kapott szélsőérték tematika alapján elemezzük: az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint 26

színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül. a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja. 5-1.ábra 1 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Nyomáshiányos területek: Bagola. Ellenőrizendő, hogy ezt alátámasztják-e a fogyasztói panaszok! Illetve, hogy a torony túlfolyó szintje valóban 205.65 mbf?! Miklósfa alsó zónájának 165 mbf feletti részein, illetve a felső zónában a 185 mbf-nél magasabb terepszintű pontokon. Miklósfán a zóna kialakítást érdemes lenne felülvizsgálni, mert az alsó és felső zóna legmagasabb területei között csupán 20 m szintkülönbség van. Ha az előírt nyomásoktól való eltéréseket tekintjük a 24 órás statisztikát tartalmazó ábrán, akkor megállapítható, hogy Nagykanizsán a Petőfi utcai torony zónájában jelentős tartósságú felesleges nyomás többletek jelentkeznek: 27

5-2.ábra 1 - Előírt nyomástól való eltérések csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum esetén Ez azt jelenti, hogy a lehetőség kínálkozik a nyomászóna határok átalakításával a hálózati nyomások csökkentésére, ami várhatóan az amúgy is magas hálózati veszteségek csökkenésével fog együtt járni. 28

5-3.ábra 1 - Csomóponti nyomás maximum,. vezeték vízszállítás minimum Túlnyomásos területek: Nagykanizsa mélyebben fekvő területein, elsősorban a Petőfi utcai torony zónájában (Magyar utca, Ady Endre utca, Csengery út). Ez megint csak arra utal, hogy a nyomászóna határokat, elsősorban az amúgy is magas veszteségek csökkentése érdekében célszerű átalakítani. Bocskán. Az oka, hogy a medence a településhez képest túl magasan van. Egyébként és általában a túlnyomások ellenére megállapítható, hogy az elosztóhálózat jelentős része a vízszállítások szempontjából alulterhelt. Végezetül ellenőriztük, hogy ehhez az ellátási módhoz, milyen vízkorok, tartózkodási idők tartoznak a hálózat különböző részein. Az erre vonatkozó számítás eredményei az 5-4.ábrán láthatóak. 29

5-4.ábra 1 Vízkorok Mint az ábrából látható a MURA II távvezeték által közvetlenül ellátott területek kivételével szinte mindenütt 24 órát meghaladó a tartózkodási idő. Ez egyértelműen jelzi a rendszer és ezen belül a nagykanizsai hálózat túlméretezettségét. Az ábra alapján a 24 órát meghaladó tartózkodási idővel jellemzett nyomásfokozóknál vcélszerű gondoskodni az utófertőtlenítés lehetőségéről. Ilyen helyek pl.: Becsehelyi nyf., Bagolai nyf. Fityeházi nyf. Fűzvölgyi nyf. Liszói nyf. Magyar utcai nyf. (a medencében 48 órát meghaladó órás vízkor alakulhat ki) Miklósfai nyf. Óbornaki nyf. Újudvari nyf. 30

5.1.1.2. Petőfi utcai torony felújításának esete Változatszám a projektben: 1.4 Eredmények: TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-4-Eseménynapló.doc A Petőfi utcai torony felújítása esetén a zóna a jelenlegi kialakításában tározó nélkül maradna. Ezt a helyzetet mindenképpen érdemes lenne elkerülni az ellátás biztonságos fenntartása érdekében. A jelenlegi rendszer adottságai azonban kínálnak néhány lehetőséget, amit érdemes kihasználni az ellátás biztonsága érdekében: A Bagolai medence ha távolabb is van a zónától, de túlfolyó szintje csak 4 m-rel alacsonyabb a torony vízszintjénél. A Teleki utcai torony túlfolyója 4,5 m-rel alacsonyabb a Szepetneki medence túlfolyójánál, ami a két medence jelenleg különválasztott zónája között Szepetnek felől a Teleki utcai zónába gravitációs vízátadást tesz lehetővé. Ha a Teleki utcai víztorony zónájába történő vízátadást nem a torony közvetlen közelében, hanem a Magyar utcánál oldjuk meg, akkor ezzel a Petőfi utcai torony zónáját tehermentesítjük, ami szintén az ellátás biztonságát szolgálhatja. A felsorolt két lehetőség kihasználásához két helyen kell átalakítást végezni: A Magyar utcai gépházból a Kanizsa Pláza felé (Kázmér utca) induló DN300/ac vezetéket össze kell kötni a MURA II (DN600/ac) távvezetékkel, hogy a Szepetneki medencéből gravitációsan lehessen vizet juttatni a Teleki utcai torony zónájába. A Teleki utcai nyomásfokozónál, o a Petőfi utcai zónát és a Bagolai medence zónáját összenyitottuk, o a Teleki utca torony töltését a Petőfi utcai torony zónájából leállítottuk, o a Teleki utcai nyomásfokozót üzemen kívül helyeztük. Tározók, betáplálások és nyomásfokozók beállításai és a szimuláció fontosabb vízforgalmi eredményei a CD mellékleten a TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban találhatók, míg a szimuláció eseménynaplója az ESE-V-1-4-Eseménynapló.doc nevű fájlban. A szimulációval vizsgált 24 óra alatt túlfolyás és/vagy leürülés a tározóknál nem fordult elő! A hidraulikai számítás eredményeit ebben az esetben is két a szimulációs adatok statisztikai feldolgozásával kapott szélsőérték tematika alapján elemezzük: az egyes vezetékszakaszok a 24 óra alatt előfordult legnagyobb sebességek szerint színezettek, míg a csomópontok tematikája az előfordult legkisebb terep feletti nyomások szerint készül. a minimális sebességek szerint színezzük a vezetékeket, és a csomópontok tematikája az előfordult maximális terep feletti nyomásokat mutatja. 31

5-5.ábra 1.4 - Csomóponti nyomás minimum, vezeték vízszállítás maximum Az 5-5.ábrából látható, hogy a terep feletti nyomás minimális értéke szinte sehol sem esik 20 mvo alá, ami azt jelenti, hogy kb. a 4 szintes házak ellátása folyamatosan biztosított, az 5 szintesek esetében rövid időszakokra nyomáscsökkenés következhet be. Jellemzően kritikus helynek tekinthető Kazanlak körút és a Zemplén Győző utca sarkán található 1794-es jelű csomóponton. Az 5-6.ábra ezen a helyen a két ellátási mód esetén fellépó nyomások 24 órás változást mutatja. 5-6.ábra Nyomások változása a két ellátási mód esetében 32

Mint az ábrából látható, a Petőfi utcai torony kikapcsolása a nyomásváltozásokat sokkal hektikusabbá, szélsőségesebbé teszi. A minimumok kisebbek a maximumok magasabbak mint a torony üzemelése esetén. Ez arra is utal, hogy a Petőfi utcai torony kiiktatásával a hálózati nyomáslengések kockázata is megnő, amit a betápláló gépházak fordulatszám szabályozásával lehet csillapítani. 5-7.ábra 1.4 - Csomóponti nyomások maximum,vezeték vízszállítás minimum A legnagyobb előfordult nyomások ábráján egyértelműen kirajzolódik, hogy a túlnyomás Nagykanizsa érintett, alacsonyan fekvő részein fokozódott. A szivattyúk üzemének kialakításához ellenőriztük az érintett zónára dolgozó Magyar utcai gépház és Teleki utcai nyomásfokozó csőhálózati jelleggörbéit, mivel a megváltozott hálózati struktúra miatt a szivattyúk üzemi tartománya is módosul. A következő ábrákon az eredeti kialakításhoz tartozó csőhálózati jelleggörbéket is feltüntettük, hogy a hálózati struktúra megváltozásának hatását megfelelően szemléltetni tudjuk. Az ábrákon az egyes csőhálózati jelleggörbékhez kapcsolódó üzemállapot az görbe és az ordináta tengely metszéspontjánál található. Az egyes jelleggörbékhez tartozó üzemállapotok fontosabb jellemzői: Alsó határoló: Fogyasztás: Q dmax, óracsúcs Szívóoldali medencék és víztornyok túlfolyó szinten (Szepetneki medence, Magyar utcai medence, Teleki utcai víztorony) Nyomóoldali medence fenékszinten (Bagolai medence) Betáplálások o Teleki utcai nyomásfokozó üzemel o Magyar utcában egy gép üzemel a kettő közül 33

Felső határoló: Fogyasztás: Q dmax, éjszakai minimum Szívóoldali medencék és víztornyok fenékszinten (Szepetneki medence, Magyar utcai medence, Teleki utcai víztorony) Nyomóoldali medence túlfolyószinten (Bagolai medence) Betáplálások o Teleki utcai nyomásfokozó üzemel o Magyar utcában mindkép gép üzemel 5-8.ábra Magyar utcai gh. 3-as gép MURA II-ből Az ábrán jól látható, hogy a Petőfi utcai torony kikapcsolásának hatására a csőhálózati jelleggörbék meredekebbek lettek és a határolt nyomástartomány kiszélesedett. Ez azt jelenti, 34

hogy a szivattyú vízszállító képessége lecsökken, emelőmagasság igénye egyben megnő. Vagyis ugyanannak a vízmennyiségnek az átemelése több időt fog igénybe venni és nagyobb energiafelhasználást kíván meg! 5-9.ábra - Magyar utcai gh. 1-es gép medencéből Teljesen hasonló a helyzet a medencéből szívó Magyar utcai 1-es gép esetében is. Itt is a csőhálózati jelleggörbék meredekebbé válásával a szivattyú üzemi tartománya mind vízszállítás, mind emelőmagasság szempontjából kiszélesedett. 35

5-10.ábra Teleki utcai nyomásfokozó A nyomásfokozó üzemi tartománya itt is kiszélesedett, de nem olyan nagymértékben, mint a Magyar utcai gépháznál. Viszont itt fel kell hívjuk a figyelmet az alsó határoló görbe által jelzett problémára. Vagyis, mivel a Bagolai medence hidraulikailag és ténylegesen is nagy távolságra van a fogyasztás súlypontjától, így a nagyfogyasztású időszakban történő erőteljes ürüléskor jelentős nyomásveszteségek alakulnak ki a töltő/ürítő távvezetéken. Ez a zónában nyomáshiányt okozhat, ha a szükséges vízmennyiséget nem pótoljuk a betáplálások felől. Ez azt jelenti, hogy az üzemrendet úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg a Bagolai medence töltő ürítő vezetéke még a óracsúcs fogyasztás esetén se terhelődjőn túl. Ez pl. a következő üzemeltetési és szabélyozási koncepcióval érhető el: A Teleki utcai gépházban a kisebbik szivattyút 24 órán át folyamatosan járatjuk. 36

A Magyar utcában az egyik gépet a Bagolai medence szintjéről fordulatszám szabályozással vezéreljük, Ezzel tudjuk elkerülni a Bagolai medence túlfolyását. A másik Magyar utcai gépet pedig a Teleki utca nyomásfokozó kimenő nyomásáról vezérelve fordulatszám szabályozzuk. Ezzel tudjuk megakadályozni, hogy a zónában, medence ürülés esetében nyomáshiány lépjen fel. Természetesen a leírt üzemeltetési algoritmus csak általános, alapmegoldásnak tekinthető, és nem tartalmazza a kötelezően alkalmazandó reteszfeltételek és szélsőséges üzemzavar esetekben történő beavatkozások meghatározását. Összefoglalva az eredményeket megállapítható, hogy a Petőfi utcai torony felújításának időszakában az ellátás akkor biztosítható, ha a javasolt hálózati átalakításokat elvégzik és az üzemrendet a szimulációban és a csőhálózati jelleggörbék elemzése kapcsán megadott koncepcióval alakítják ki: A Magyar utcai gépházból a Kanizsa Pláza felé (Kázmér utca) induló DN300/ac vezetéket össze kell kötni a MURA II (DN600/ac) távvezetékkel, hogy a Szepetneki medencéből gravitációsan lehessen vizet juttatni a Teleki utcai torony zónájába. A Teleki utcai nyomásfokozónál, o a Petőfi utcai zónát és a Bagolai medence zónáját összenyitottuk, o a Teleki utca torony töltését a Petőfi utcai torony zónájából leállítottuk, o a Teleki utcai nyomásfokozót üzemen kívül helyeztük. A javasolt szivattyúüzem alapjául szolgáló beállított szabályozások a CD mellékleten a TAB-V-1-4-Általános szimuláció eredmények.doc nevű fájlban megtalálhatók. Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet, hogy a javasolt megoldás esetén is a nyomások szélsőségesebb ingadozásával kell számolni, a hidraulikailag távolabb került ellennyomó tározó miatt. A szélsőséges ingadozások korlátozására lehetőséget kínál a Magyar utcai gépház szivattyúinak fordulatszám szabályozása. 5.1.1.3. MURA I távvezeték javítás, felújítás esete Változatszám a projektben: 1.5 Eredmények: TAB-V-1-5-Általános szimuláció eredmények.doc ESE-V-1-5-Eseménynapló.doc A MURA I távvezeték felújítása kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a probléma nem csupán az, hogy ezen a távvezetéken nincs vízszállítás Nagykanizsa irányába, hanem a távvezeték felújítását olyan szakaszolással kell megtervezni és végrehajtani, hogy felújítás alatt folyamatosan biztosítható legyen Molnári, Murakeresztúr, Fityeháza és Bajcsa vízellátása. Ennek megfelelően a távvezeték alapvetően három szakaszra bontható: 1. Molnári Vízmű Fityeházi nyomásfokozó 2. Fityeházi nyomásfokozó Bajcsai nyomásfokozó 3. Bajcsai nyomásfokozó Magyar utcai nyomásfokozó Az első esetben Fityeháza, Murakeresztúr és Bajcsa vízellátáshoz szükséges vizet Nagykanizsa felől kell biztosítani. Az ehhez szükséges nyomás biztosítására a Magyar utcai medence vízszintje nem tűnik elegendőnek, ezért a tervezéskor célszerű megvizsgálni a távvezeték összekötését a Magyar utcánál a MURA II távvezetékkel, mely esetben a Szepetneki medence vízszintje határozza meg a nyomást a MURA I távvezetékben is. Ezzel azonban célszerű vigyázni, hiszen ez jóval magasabb mint a MURA I távvezetékben egyébként szokásos nyomás, 37