BUDAPEST, XI. KER. BUDAFOKI ÚT 59. VUÉK-HÁZ ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ
TARTALOMJEGYZÉK I. Tervpályázati Kiírás 4 II. Tájékoztató Adatok 5 1. Kiíró megnevezése 6 2. Társkiíró megnevezése 6 3. Társkiíró megnevezése 6 4. A tervpályázat címe 6 5. A tervpályázat tárgya 6 6. A tervpályázat célja 7 7. A tervpályázat jellege 7 8. A tervpályázaton való részvétel feltételei 8 9. A tervpályázatból való kizárás esetei 8 10. A tervpályázat lebonyolításának időrendje 9 11. A beszerzésének helye és költsége 9 12. A tervpályázatra vonatkozó kérdések és válaszok 10 13. A pályaművek benyújtásának helye, módja, határideje 10 14. A Bírálóbizottság összetétele 11 15. A Bírálóbizottság munkája 11 16. A pályaművek díjazása és megvétele 12 17. A tervpályázat eredményhirdetése, és nyilvános ismertetése 12 18. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek 13 III. Részletes Program 14 19. A helyszín adottságainak ismertetése 15 20. Tervezési program 16 21. A tervezéssel kapcsolatos egyéb előírások, ajánlások 26 22. Benyújtandó munkarészek, formai és tartalmi követelmények 27 23. Bírálati szempontok 28 24. Egyéb követelmények 28 IV. Mellékletek 29 2
Az alábbi t az Közreműködésével állította össze a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 2006. januárjában 3
I. TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁS 4
II. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
1. Kiíró megnevezése VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. 2. Társkiíró megnevezése Budapest XI. kerület, Újbuda Önkormányzata 1113 Budapest XI. ker. Bocskai út 39/41. 3. Társkiíró megnevezése Budapesti Építész Kamara 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. 4. A tervpályázat címe A Budafoki út 59. E-3 jelű épületnek a Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Házává (VUÉK-Ház) fejlesztésének pályaművön alapuló építési engedélyezési eljárást megelőző építészeti tervpályázata. 5. A tervpályázat tárgya A Budafoki út 59. alatti E-3 jelű volt dohánygyári épület az 1998. évi költségvetésről szóló 1997. évi CXLVI törvény alapján a VÁTI Kht. Dokumentációs Központ az építésügyiműszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1998. kormányrendelet 1. szerinti országos hatáskörű építésügyi és területi műszaki információs központ működtetését szolgálja. Jelenleg mintegy 400 ezer tervdokumentum, fotó- és filmarchívum, mikrofilmtár, makettgyűjtemény található egyelőre jórészt feldolgozatlanul az épületben, és a tervek szerint ide költözik a közel 20 ezer kötetes könyvtár is. A VÁTI Kht. az utóbbi években csak a legszükségesebb karbantartási munkákat hajthatta végre, ennek eredményeként az épület állaga romlott. A törvény és kormányrendelet szerinti célok megvalósítása érdekében jelentős műszaki fejlesztést, átalakítást, illetve felújítást, korszerűsítést igényel az épület. A cca. 10,5 ezer négyzetméteres épület a jogszabályokban meghatározott feladatokon túli, azokkal szoros kapcsolatban levő funkciók ellátására is alkalmas. Az építészet, városépítés, urbanisztika, illetve a területi tervezési szakma régi igénye hogy munkájukat segítse a közhasznú információ-szolgáltatás. Az Európai Unió 2004 óta különös hangsúlyt helyez a települési környezet, a városok fejlesztésének kérdésére. Az Unió lakosságának 40%-a 50 ezer lélekszámúnál nagyobb városokban, 80%-uk urbanizált környezetben él. E szakterületeknek a társadalomban betöltött igen fontos, a lakossági életkörülményeket legközvetlenebbül, de hatásaiban az ország kultúráját is alapvetően befolyásoló szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor nincs olyan intézmény, amely olyan alapokat adna, melyek az oktatás és a kultúra, a szakmák és a laikus társadalom, a városalakító 6
politika és a mindennapok tapasztalatai közötti összhangot, az egymás megértését biztosító közös nyelv, kultúra kialakítását szolgálhatná. A már 1999 óta működő országos hatáskörű építésügyi és területi műszaki információs központ funkciót a szakmai szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és a XI. kerületi polgármesterrel egyeztetve, bírva az e szakterületekért felelős miniszter támogatását is a Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Háza elnevezésű információs-kulturális központtá kívánjuk fejleszteni. Jelen tervpályázat tárgya a VUÉK-Háznak helyt adó épület kialakításának megtervezése. Tervezési feladatként az épület homlokzati megjelenésével, alaprajzi elrendezésével, korszerű használatát biztosító épületgépészeti rendszerével kapcsolatos tervezést jelöljük meg. Nem tartozik a tervezési feladatba sem az intézmény gépkocsi-elhelyezésének, sem közterületi kapcsolatainak tervezése, ezeket a tömbre jelenleg készülő szabályozási tervben kívánjuk meghatározni erről a részletes kiírásban találhatnak bővebb információt. 6. A tervpályázat célja A Kiírók szándéka az, hogy a VUÉK-Ház építési engedélyezési terveinek készítőjét e tervpályázat során találjuk meg. A tervpályázat során az épület magas színvonalú, a tervezési programban részletezett funkcióknak megfelelő, a változó szakmai-társadalmi igényeket követni tudó tervét benyújtó pályázók közül választja ki a zsűri a díjazottakat, illetve határozza meg az építési engedélyezési terv készítőjét. A tervpályázat során a Kiírók arra is lehetőséget adnak, hogy a VUÉK-Háznak, mint igen speciális, kategóriákba nem sorolható funkciójú, több szakmacsoport információs szolgáltatásának, képzésének, a szakma és a lakosság párbeszédének helyet adó intézménynek a feladatait, szolgáltatásait indokolt esetben megváltoztatva módosítsák az egyes funkciókat, illetve új elemekkel bővítsék a kiírás szerintieket. A tervpályázat célja, hogy a pályázók javaslatai alapján olyan, észszerűen szakaszolhatóan megvalósítható épület terveit szerezzék be a Kiírók, melyek a konkrét megvalósulás ütemezéséül is szolgálhatnak. A benyújtott pályaműnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alapján kalkulálható legyen a kivitelezés volumene és költsége. A tervekben a VUÉK-Ház és a Bercsényi 28-30 közötti fizikai kapcsolat, illetve a VUÉK-Ház nyugati homlokzata előtt vezetendő tömbfeltáró út létesítésével kínálkozó külső tér, mint építészeti-városépítészeti-vizuális fórum kialakítására is megoldási javaslatokat várunk. 7. A tervpályázat jellege Építészeti-műszaki tervjavaslaton alapuló nyílt, általános eljárásrendű, titkos tervpályázat. 7
8. A tervpályázaton való részvétel feltételei Pályázó az a természetes személy lehet: aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére vállalkozik, aki a tervezési feladat elvégzésére a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint jogosult, É1 tervezői névjegyzéki besorolással rendelkezik és az erről szóló nyilatkozatot a szerzők megnevezéséhez mellékelt borítékban elhelyezte. aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a Tervpályázati Kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta, aki a pályázaton saját szellemi munkájával vesz részt, akivel szemben a 137/2004.(IV.29.) Korm. rendelet (továbbiakban 137. Kr.) 13. (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn, aki ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban élő pályázó a pályázat eredményhirdetésének időpontjában a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkezik. Pályázó az a gazdálkodó (jogi, vagy jogi személyiség nélküli) szervezet lehet, amely azzal, hogy a pályázatát benyújtotta, a Tervpályázati Kiírás feltételeit magára nézve kötelezően elfogadta, amely a pályázat szerzőit a pályázathoz csatolt lezárt borítékban név szerint megnevezte, amely gazdálkodó szervezettel szemben a 137. Kr. 13. (4) bekezdésében, illetve a megnevezett szerzőre a 137. Kr. 13. (3) bekezdésében felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkozik. A pályázó társtervezője, munkatársa az lehet, akivel szemben a 137. Kr. 13. (3) bekezdése szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek. A tervpályázaton csak az a pályázó vehet részt aki a tervpályázati dokumentációt megvásárolta. 9. A tervpályázatból való kizárás esetei A Bírálóbizottság kizárja a tervpályázatból azon küldeményt, amelyet a beadási határidő után adtak postára; pályázatot, amely sérti a titkosságot; pályamunkát, amely nem teljesíti a ban meghatározott kötelező tartalmi követelményeket; pályázót, aki nem teljesíti a 8. pontban meghatározott részvételi feltételeket; A Bírálóbizottság kizárhatja a tervpályázatból azon pályaművet, amely hiányos, illetve amely a formai követelményeket nem teljesíti. 8
Amennyiben a kizárás okai a lezárt borítékok felbontásakor bizonyosodnak be, a Bírálóbizottság a pályázatok megállapított sorrendjében nevezi meg a díjazott és megvett pályázatokat, amennyiben a Bírálóbizottság utolsó plenáris ülését követő 2 hónapon belül bizonyosodik be a részvételi feltételek teljesítésének elmaradása, úgy a Kiíró a szabálytalan pályázó eredményét semmisnek tekinti, és ilyen esetben a pályázati díj, illetve megvétel a Kiírónak visszajár. A kizárásról a pályázó a kizárás okát és indoklását tartalmazó írásbeli értesítést kap. 10. A tervpályázat lebonyolításának időrendje A Tervpályázati Kiírás feladása: a árusításának kezdete: Helyszíni szemle időpontja: Kérdések beküldésének határideje: Kérdésekre adott válaszok határideje: Pályaművek postára adásának határideje: Pályaművek bontása és az elbírálás kezdete: Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: Tervpályázat nyilvános bemutatása Díjak kifizetése Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása 2006. február 2. csütörtök A Közbeszerzési Értesítőben való megjelenés napján 2006. február 20. hétfő 2006. február 24. péntek 2006. február 28. kedd 2006. április 3. hétfő 2006. április 5. szerda 2006. április 12. szerda Kiíró értesítése alapján 2006. április 20-ig 2006. május 12-ig 11. A beszerzésének helye és költsége A beszerzési feltételei a Tervpályázati Kiírásban találhatók. A ért fizetendő összeg: 50.000 Ft + 20% ÁFA, azaz bruttó Hatvanezer forint, mely összeget átutalással, vagy postai feladóvevénnyel kell a VÁTI Kht. Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00286150-00000017 számú számlájára teljesíteni. 9
12. A tervpályázatra vonatkozó kérdések és válaszok A pályázó a megfelelő pályázat benyújtása érdekében a Tervpályázati Dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet a Kiírótól vagy az általa meghatározott szervezettől a 10. pontban meghatározott határidőig. Minden ilyen tájékoztatási kérelmet írásban, ajánlott postai úton kell eljuttatni az alábbi címre: Kapcsolattartó: Cím: Jogi és Igazgatási Iroda Beszerzési Csoport VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A borítékra írandó szöveg: TERVPÁLYÁZAT KÉRDÉS A pályázó kizárólagos felelőssége, hogy a tájékoztatási kérelme időben megérkezzen a megadott címre. A határidő után benyújtott kérelmekre válasz nem adható. A kiegészítő tájékoztatás a 10. pontban meghatározott időpontig megküldésre kerül (a 137. Kr. 23. (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak figyelembevételével) minden olyan pályázó részére, aki a t átvette. A kiegészítő tájékoztatást a pályázók azonos feltételek mellett kapják meg írásban; a átvétele során feltüntetett postai címre. A kiegészítő tájékoztatás akkor minősül kézbesítettnek, ha a pályázó a kiegészítő tájékoztatást megkapta. Egyebekben a kiegészítő tájékoztatás teljes terjedelmében megtekinthető és arról másolat kérhető a rendelkezésre bocsátásának helyén, illetve a www.vati.hu oldalon. A kiegészítő tájékoztatást a kibocsátás sorrendjében kell számozni. 13. A pályaművek benyújtásának helye, módja, határideje A pályaművek a dokumentációhoz csatolt Címzéslap felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határidejét lásd a 10. pontban. A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni. 10
14. A Bírálóbizottság összetétele 1. Elnök: Csanádi Ágnes vezérigazgató VÁTI Kht. 2. Társelnök: Molnár Gyula polgármester Budapest Újbuda XI. kerület 3. Társelnök: Bálint Imre építészmérnök elnök Budapesti Építész Kamara 4. Szakmai titkár: Szokolay Örs építészmérnök VÁTI Kht. 5. Tagok: Pálfy Sándor DLA építészmérnök tanszékvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika tanszék; Kóris János DLA építészmérnök a Mesteriskola tanára; Golda János építészmérnök Magyar Építész Kamara; Czigány Tamás DLA építészmérnök Magyar Építész Kamara; Sugár Péter DLA építészmérnök Budapesti Építész Kamara; Vonnák János építészmérnök XI. kerület, Újbuda önkormányzat tervtanácsa 6. Jogi szakértő: Dr. Balogh Edina VÁTI Kht. 7. Szakértők: Schreffel János főépítész Budapest Újbuda XI. kerület Dr. Gecsényi Lajos főigazgató Magyar Országos Levéltár Dr. Nagy Béla ügyvezető igazgató MŰ-HELY Rt. 15. A Bírálóbizottság munkája A Bírálóbizottság a vonatkozó jogszabályok és az Elnök által előterjesztett, a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A Bírálóbizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a Szakmai titkár folyamatos jegyzőkönyvet vezet. A Bírálóbizottság döntőképes, ha a szavazásra jogosultak legalább kétharmada jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavzata a döntő. A Bírálóbizottság a hibás koncepciójú, vagy a gyenge építészeti minőségű pályázatokat zárójelentésében részletes bírálatban nem részesíti. A Bírálóbizottság munkája nem nyilvános. A Bírálóbizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a megvett, illetve díjazott pályaműveket. A Bírálóbizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet. 11
16. A pályaművek díjazása és megvétele A bírálóbizottság a pályázatok díjazására, megvételére 12 Millió forintot fordíthat. A legmagasabb díj értéke nem lehet magasabb 4 Millió forintnál, A megvétel legalacsonyabb értéke nem lehet kisebb 1 Millió forintnál. (az értékek bruttó összegek) A díjak és a megvételek az áfát tartalmazzák, adó- és járulékköteles bevételek. A Bírálóbizottság megfelelő színvonalú és mennyiségű pályamű beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja. A Bírálóbizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra, vagy megvételre alkalmasnak, és csökkentheti a díjazásra, vagy (és) megvételre fordított összeget, ha a tervpályázatot a hasznosíthatóság, vagy az építészeti-műszaki minőség szempontjából csökkent értékűnek minősíti. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a Kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával. 17. A tervpályázat eredményhirdetése, és nyilvános ismertetése A Bírálóbizottság döntése alapján a Kiíró a pályázat eredményét kihirdeti. Az eredményhirdetés napja: 2006. április 12. ideje: 10.00 óra; helye: VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A pályaművek megtekinthetők az eredményhirdetést követő 30 napig az eredményhirdetés helyén. A pályázati díjakat, illetve a megvételeket a Kiíró a díjazott művek szerzőinek (vagy azok meghatalmazottjainak) legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 munkanapon belül átutalással kifizeti. A díjazásban, illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit az eredményességről a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken értesíti a Kiíró. Kiíró a vonatkozó jogszabály előírásai szerint a pályázat eredményét közzéteszi. A pályázat zárójelentését a Kiíró mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a Kiíró a pályázónak visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. Ez esetben a pályázó az eredményhirdetést követően, ha ilyen nyilatkozatot nem tett, a pályázat nyilvános bemutatása után a Kiíró címén veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A Kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült pályázatokat a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisítheti. 12
A Kiíró a díjazott és megvett terveket az eredményhirdetés után honlapján bemutatja és a terveket elektronikus formában archiválja. 18. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek A Kiíró kötelezettséget vállal, hogy a továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződést a Bírálóbizottság által legjobbnak értékelt, az építési engedélyezési terv készítésére felkérendőnek minősített (I. díjas) pályamű szerzőjével (továbbiakban Tervezővel) köti meg. Ha a Bírálóbizottság megosztott I. díjat ad ki, vagy nem ad ki I. díjat, úgy a Kiíró a Bírálóbizottság ajánlása figyelembevételével dönt a továbbtervezési megbízásról. A továbbtervezésre vonatkozó tervezői szerződéstervezetet Kiíró jelen pályázati dokumentáció részeként pályázó részére átadja. A pályadíj a továbbtervezés tervezési díjába nem kerül beszámításra. A továbbtervezésre vonatkozó jelen feltételek elfogadásáról a pályázóknak nyilatkozatot kell tenni. A nyilatkozatot a mellékletként kiadott borítékba kell elhelyezni. A borítékot lezárva kell a pályázati csomagba helyezni. 13
III. RÉSZLETES PROGRAM 14
19. A helyszín adottságainak ismertetése A tervezendő épület megjelölése A tervezendő épület a Budafoki út 59., a valamikori Dohánygyár E-3 jelű épülete. Tulajdonviszonyok A 4197/2. helyrajzi számon található telek a volt Dohánygyár területe, jelenleg osztatlan közös tulajdon. A 7322/28490 tulajdoni hányad tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Országos Területfejlesztési Hivatal, használója a VÁTI Kht. Településrendezési előírások A Budafoki út Október 23. út Bercsényi u. Karinthy F. u. által határolt tömbre érvényes településrendezési előírások nincsenek. A tömb Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata készül, azt előreláthatóan a XI. kerületi Önkormányzat 2006. I. negyedévében elfogadja. A terv a VUÉK-Ház koncepcióját tartalmazza, az épület nyugati oldalán, közvetlenül az épület homlokzata előtt vezetett tömbfeltáró útról történő megközelítést tervez. Terepviszonyok A tervezési terület sík, beépített terület. Az épület építéstörténete A lágymányosinak nevezett dohánygyár (Budafoki út 59-63) 1908-1912 között épült fel. Építtetője az akkori Kereskedelemügyi Minisztérium volt. A terveket Zobel Lajos készítette, a fennmaradt statikai számításokon is az ő aláírása látható. Az épületeket Stahulják építőmester kivitelezte ő később Paulheim József társa. A tervek jó állapotban maradtak meg a fővárosi Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Magasépítési Tervtárában. A dohánygyári épületegyüttes több tagját kisebb mértékben átalakították 1941-1942-ben, 1947-ben és 1963-ban. Az átalakítások technológiai és korrigáló jellegűek voltak azok az együttes alaprajzi rendszerét, szerkezetét és megjelenését nem érintették. Az együttes déli részét a második világháború után részben lebontották. A tervező a Kereskedelemügyi minisztérium miniszteri főtanácsosa volt. Különféle dohányipari létesítményeket tervezett, többek között az ő műve a pécsi dohánygyár (1908-1910). Valószínűleg, legalább részben az ő művei is a miskolci, fiumei, selmecbányai, vásárosnaményi, nagykárolyi, temesvári, szomolnoki sepsiszentgyörgyi, szepesbélai, 1901-1914 közötti dohánygyári építkezések. Szerkezetileg leginkább a temesvári, vasbeton szerkezetű raktárépület áll közel a Budafoki úti együtteshez. Zobel műve a Millenniumi Kiállítás faszerkezetű Dohány Pavilonja, amely ma lényegében eredeti állapotban a zebegényi János hegyen, magántulajdonban áll. Tekintve az épületegyüttes meglepően magas építészeti színvonalát, a tervezés körülményeinek megítélése kérdéses. Kutatás és mérlegelés után úgy látszik, hogy az építészettörténet számára szinte ismeretlen Zobel saját műve, és ő kiemelkedő tervező volt. 15
Valamennyi épület téglafalas, lapostetős, részben vasbeton pilléres szerkezetű, monolit vasbeton födémekkel. Az épületek vakoltak, a falak mindenütt simák, díszek és tagozatok nélkül; az ablakok sem keretezettek. A homlokzati felületek csak lizénákkal és mészhomoktégla betétekkel tagoltak. Az ablakok felett hengerelt vas I-gerendás kiváltók helyezkednek el, rozettadíszekkel. A fali lizénák a tető síkja felett posztamens-szerű csonka tömb-felépítményekben végződnek. Az épületen igényes kovácsoltvas munkák láthatók, valószínűsíthetően a Forreider és Schiller cég munkái. Az épületek homlokzati kialakítása és részleteik koruk szecessziós és modern elemeinek keveréke. A szecessziós elemek forrása a kortárs bécsi építészet volt. Miután azonban ezek az épületek ipari céllal készültek, a tervezőnek nélkülöznie kellett a korszak szokásos épületdíszeit. E szecessziós tagolású, ám szecessziós díszek nélküli házak a korai modern építészet jeles alkotásai. Az épületek hivatalos védelme még nem történt meg, de átalakítás, felújítás során fokozott figyelmet kell fordítani az értékek megőrzésére. 20. Tervezési program A Vizuális, Urbanisztikai és Építészeti Kultúra Háza céljainak megfogalmazása Az alapvető célok meghatározása különösen fontos egy hazai előzményekkel nem rendelkező intézmény létrehozatalánál. Annak érdekében, hogy a pályázók megértsék a Kiírók szándékát az alábbiakban először részletesen ismertetjük a VUÉK Ház létrehozatalának indokoltságát, koncepcióját. Az épített környezet állapotának folyamatos hanyatlása, a megtervezett épületek tervtől eltérő kivitelezése, a vizuális környezetszennyezés számtalan cikk, tanulmány tárgya volt az utóbbi időben. Arra is számtalan elhatározás született, hogy ezen változtatni kell. A változtatási lendület aztán odáig tartott, hogy az érdekelteket általában mindig ugyanazt a 45-50 szakmabélit leültették egy terembe és maximálisan egyetértettek abban, hogy tényleg változtatni kell valamit. Hol a hiba? Mit nem csináltak jól? Hogyan lehetne célt érni? Egyáltalán mi a cél? Az épített környezet alakítása egyben a vizuális kommunikáció igen magas szintű, összetett formája, s ha így fogjuk fel, akkor érthetjük meg, hogy a folyamatban van KÖZLŐ, van KÖZLENDŐ és van BEFOGADÓ. Első megközelítésben azt gondolhatnánk, hogy a legegyszerűbb helyzet a közlővel van, hiszen ő jó esetben építész, képzőművész, településtervező (most nem beszélve az autodidakta polgármesterről, városvédőről, vagy agresszív fejlesztőről ). Gondolhatnánk, hogy az építész, képzőművész, településtervező tisztában van azzal, hogy alkotása a környezetet (így a környezet használóit) befolyásolja, a közvetlen vizualitáson túl mélyebb, áttételesebb hatásokat is kivált. Az utóbbi évek kritikáit figyelembe véve mondhatjuk, hogy kevés az ilyen eset. 16
Akkor tehát sem az építész/képzőművész/településtervező, sem a megbízó, de legkevésbé a graffitivel szemetelő suhanc nincs tisztában szerepével? De ha ez igaz, akkor nem kellene a közlők szemléletén változtatni hiszen ez által talán a közlendőt és a befogadót is befolyásolni lehetne? A közlés, a közlendő kérdése ennél is bonyolultabb, ugyanis azáltal, hogy a környezetet művi beavatkozással megváltoztatjuk, máris tudva, tudattalanul közlünk valamit. Ha mást nem, jelet hagyva, hogy itt jártam. Mindenképpen szerencsés, ha a közlőt rá tudjuk venni, hogy legalább magának próbálja elmagyarázni, hogy mit is akar mondani alkotásával a környezetet használók számára. (Aztán a kritikusok úgyis megfejtik.) A közlés befogadói viszont általában nagyon is kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen a tervezés többnyire zártan, a nyilvánosság feje fölött/háta mögött folyik, majd egyszer csak megszületik a MŰ. És ekkor már nincs apelláta, lehet viszont fanyalgás, tiltakozás, felháborodás, bojkott, miegymás. Valljuk meg, pár évtizedes, erőszak alatti szocializációnk miatt nehéz szembenézni a ténnyel: ez maga erőszak, agresszió, diktatúra! Az írástudó (rajzolni, tervezni, alkotni tudó) ember agressziója. Az agresszió agressziót szül, és a vadonatúj épületet ellepi a graffiti. Ez így a folyamat leegyszerűsítése persze, de elvezet oda, hogy beláthassuk; a kommunikációs probléma orvoslása olyan komplex társadalmi problémák megoldásában segíthet, amelyek miatt mindenképpen megéri komolyan foglalkozni vele. Nem csupán a szép (lásd: nekem tetsző) környezetben jobban érzem magam a kérdés, hiszen a nekem tetsző akkor áll elő a legbiztosabban, ha már a tervezésbe is beleszólhatok. Az értő elfogadás révén is tetszhet valami! Vagyis ami nekem nem tetszik (mert nem érzem jól magam a környezetében), az az én hibámból, az én fogyatékosságaim miatt is lehet nem szép. A világban különösen Európa-szerte egyre több olyan nyitott intézmény jön létre, amelyek azt célozzák, hogy példákat mutatva, nevelve, hozzászoktatva, elmagyarázva, tanítva foglalkozzanak ilyen jellegű társadalmi-kommunikációs problémákkal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az építészeti, urbanisztikai, vizuális művészeti központok azzal, hogy igen jelentős szakmai és laikus tömegeket tudnak megszólítani, megmozgatni rendezvényeiken, programjaikon, ráadásul a hagyományos oktatás kiegészítéseként interaktívvá teszik az eddig egyoldalú, passzív befogadást, hozzájárulnak ahhoz, hogy felszabadultabban, értőbben használják, sőt alakítsák a környezetüket azok, akikkel szóba álltak ezekben az intézményekben. Mert erről van szó; szóba kell állni, beszélgetni, kommunikálni kell, ráadásul pozitív aspektusból: megmutatni, hogy mi minden szép és jó van a környezetünkben, s ami most ugyan valami miatt nem ilyen, azt ha megértjük az okokat, és megkeressük az eszközöket megváltoztathatjuk. A közösnek talált alkotás részeseként aztán ezek a szerzőtársak sajátjuknak tekintve a MŰVET, biztos, hogy nem tűrik a graffitisek randalírozását. Tények A hazai általános képzés (tehát a nem-művészképzés ) alig foglalkozik a vizuális környezettel, sem az általános, sem a közép- vagy a felsőoktatásban. Az építészeti, városépítészeti tervezés történelmileg kialakult módon a társadalomtól távol, misztikus magasságokban folyik 17
A rendszerváltást követő évek különösen kedveztek az én házam, én váram elv érvényesülésének, a magán- és közérdek összehangolatlansága, a magántulajdon rosszul értelmezett szentsége felülírta a közösség megegyezéses érdekeit és az azokat szabályozó megállapodásokat Az igénytelenség, a gagyi terjedése, másik végletként a mindent elborító csicsa, csillogás között elszürkült az egyébként mértékadó visszafogottság, szakszerűség, a mesteri alkotás. Mindez oda vezetett, hogy az építészet, urbanisztika, de még a vizuális művészetek is degradálódtak, elvesztették hitelüket, egy jó szomszéd, vagy egy kivitelező felülírhatja még oly jó és híres alkotó terveit is. Kísérletek folynak már az iskolai tantervekben a vizuális kultúra oktatására, azonban ennek humán és fizikai infrastrukturális háttere még e kísérleti programokban sem mindig biztosított. Lehetőségek A VUÉK-Ház létrehozásával mindenek előtt az előbb taglalt problémák megoldását célzó folyamat indulhat meg, azzal, hogy lehetőséget teremthetünk a következőkre: Azokat az építészeti, települési alkotásokat tartalmazó dokumentumokat (tervek, térképek, leírások, fotók, filmek, videók, makettek, stb.), melyek eddig felkutatatlanul, feldolgozatlanul voltak, európai színvonalon, a hasonló európai intézményekkel együttműködve egy (hazai és nemzetközi) hálózat részeként, de saját identitásunkat megőrizve hozzáférhetővé tehetjük a (hazai és nemzetközi) szakmai és laikus közvélemény számára. Sikeres működés esetén segítheti hasonló intézmények létrejöttét, működését. Szolgáltatásai révén befogadó intézményi feladatokat is elláthat, vagyis más (hazai és nemzetközi) intézmények anyagait, programjait fogadhatja, bemutathatja. Pezsgő, aktív közösségi teret hozhat létre, ahol a hagyományos iskolai oktatáson keresztül a családi programokig, a turisztikai bemutatóktól a legmagasabb színvonalú szakmai rendezvényekig sokfajta esemény találhat magának helyet. Az építőanyagipartól a tervező szervezeteken keresztül egyetemi tanszékek és kiadványok bemutatását, városi, országos és nemzetközi akciók, pályázatok, programok lebonyolítását, a kormányzat és a szakmai szervezetek háttérszervezeteként átvett feladatokat láthatja el. Célkitűzések El kell érnünk hogy a korszerű, magas színvonalú építészet és településtervezés társadalmi, gazdasági jelentősége össztársadalmi szinten ismert legyen, és mind a privát, mind a közcélú épített környezetet formáló beavatkozások színvonala tekintetében Európa vezető országai közé kerüljünk. hogy a politikai vezetőkbe belenevelődjék az az alapvető öntudat, hogy a magas színvonalú közösségi épületek és közterek megváltoztathatják egy szomszédság, városrész, város társadalmát, gazdaságát, hozzájárulhatnak az emberek közérzetének javulásához hogy az épületek, közterek kialakításának megbízói, fejlesztői és a használók körében széleskörű elfogadottsága legyen annak a nézetnek, hogy a jó tervezés egyben jobb 18
funkcionalitást, és biztonságosabb tereket, és társadalmi jólétet, gazdasági, társadalmi és környezeti hasznot eredményez A tervezés minőségi követelményeinek meghatározásával, jó példák bemutatásával segíteni azokat, akik új házat akarnak vásárolni, bérelni, építeni, hogy megalapozottan dönthessenek A településtervezésben, építészeti tervezésben, építésigazgatásban, kivitelezésben és beruházásban, a vizuális kultúra alakításában dolgozókkal együtt kell működni az egész országban, hogy mindig kihasználhassuk a tervezés által kínált lehetőségeket A 10-20 év távlatában az épített környezet alakításában megfogalmazandó új igények szerint előregondolkodni, pl. a klimatikus változásoknak, technológiai előnyöknek, és demográfiai változásoknak legmegfelelőbb tervezés érdekében, a településkép várható fejlődésének meghatározásában, a vizuális környezeti károk elkerülhetőségének biztosításában (jogi és etikai szabályozás előkészítésében). Célkitűzéseinket a következő módon valósítjuk meg az épített környezet változásainak összegyűjtésével, bemutatásával, elemzésével, esettanulmányok elkészítésével, (állapotfelvétel, terv, megvalósulás) az egyértelmű tények bemutatásával (statisztikák, adatok, tanulmányok) oktatási-továbbképzési lehetőségeket kínálva (szakdolgozati témák, képzések, konzultációk, laikusok számára rendezett bemutatók, ismertetések, stb.) az egyéni kezdeményezések, projektek közvetlen támogatásával (megbízók, tervezők, fejlesztők részére konzultációk, kiállítások, rendezvények szervezése, lebonyolítása) felhívjuk a közvélemény figyelmét az épített környezet értékeire, és konkrét hazai és külföldi példákkal támasztjuk alá, hogy az értékek védelme és fejlesztése, komplex társadalmi-építészeti-urbanisztikai kezelése milyen előnyökkel jár nyilvánosságot teremtünk olyan, eddig kisebb publicitást kapott kezdeményezéseknek, melyek célkitűzéseink megvalósításában partnerek lehetnek (tervek, tervpályázati anyagok bemutatása, archiválása, hozzáférhetőség biztosítása) Az intézmény legfőbb célja hogy hozzájáruljon a vizuális kultúra fejlesztéséhez az alap- közép- és felsőfokú képzés, a szakmai és laikus közvélemény számára biztosított programokkal, hagyományos és elektronikus kiadványokkal, demonstrálja az építészet és várostervezés, vizuális művészet képességét arra, hogy pozitív módon és közvetlenül képes alakítani az emberek életminőségét, a 21. század korszerű információ-technológiája révén egy európai információszolgáltatási hálózatba kapcsolt építészeti-urbanisztikai tudásközpontként, kommunikációs csatornaként szolgáljon. 19