7. Szociálpolitikai korszakok Európában és Magyarországon A szociális gondoskodás, a rászorulók segítése már a legősibb társadalmakban is megjelentek. Az ókori Görögországban és Rómában is már voltak közfürdők, közösségi szobák, aggok háza, a római háborúkban megrokkantak pénzbeli segélye, közjóléti alapokból, árvák segélyezése A gyerekek kötelesek voltak eltartani a szüleiket, A foglalkozás nélküliek, koldussorban tengődő munkátlanok kaptak étolajat, gabonát, gyümölcsöt, ingyenes földhasználatot (császári vagyonból) A középkori Európai állam a gondoskodást nem tekintette feladatának, a nagycsalád szere pe volt elsődleges Járványok megjelenése karantén, majd járványügyi szolgáltatások
Európai szociálpolitika története XVII. sz.- ig a szegénygondozás egyházi feladat keresztény vallás szellemében, caritas, alamizsna osztás (jótékonyság, közrend védelme) Marginális korszak: az állam megjelenése, a szegénység kezelése igazgatási kérdés Szegénytörvények (Anglia 1601) szegényadókból a községek feladata: érdemes és érdemtelen szegények 2 törvény 1834 dologházak (zárt szegény gondozás- büntető és szociális intézmény) Korrektív korszak XIX. sz. közepe állam és a társadalom felelőssége nagyobb Nyílt szegénygondozás: német rendszer Alapelve: elsődleges az egyén, család, csak ezután a közösség, hatóság segítsége, egyéniesítés legalkalmasabb eszköz keresése az önsegítés segítéséhez Állami felelősség: társadalombiztosítás: A társadalombiztosítás kifejlődése és típusai: Német (Bismarki) rendszer: felosztó-kirovó (járulék) Angolszász-skandináv: szolidaritás, adókból fizetett, állampolgári jogú juttatások
A bismarcki és a skandináv modell Bismarcki modell Skandinávangolszász modell Alapelv ekvivalencia (azonosság) szolidaritás Jogosultak köre munkavállalók rászorulók, később mindenki Forrás járulék adó Elosztás módja időben időben és személyek között Jogalap befizetésekkel szerzett állampolgárság Szervezet államigazgatástól elkülönített önkormányzat államigazgatás része
Jóléti állam Anglia II. világháború után használja Jelentése: az állam a politika és a közigazgatás eszközeivel a piaci erők szerepét mérsékli: az egyének, családok számára minimális jövedelmet garantál, átfogó szociális ellátásokat biztosít, minden rászorulónak rögzített színvonalú ellátást biztosít. A jóléti állam célja: szegénység felszámolása, általános jólét általános, teljes foglalkoztatás univerzális ellátás A jóléti kiadások formái: hagyományos jóléti kiadások: oktatás, egészségügy, TB ellátások, nyugdíj, táppénz, családi támogatások, foglalkoztatáspolitika, önkormányzati szociális ellátások. közvetlen támogatások: fogyasztási ártámogatás, lakásügyek támogatása Non-profit szervezetek szerepe
Jóléti állam típusai 1. Liberális jóléti államok (pl. USA, Nagy-Britannia): Támogatja a piacot, nem ad állami ellátást, hanem azt a piacon kell megvenni, és pénzzel támogatja ezt a piaci ellátást, jövedelem igazoláshoz kötött segélyezés, a jóléti ellátások nem gátolhatják a munkavállalási hajlamot, szerény színvonalú univerzális ellátások, szerény TB-rendszer, szigorú szabályozás, 2. Konzervatív, kereszténydemokrata jóléti államok (pl. Németország): A hagyományokra épül, erős egyházi hatásokkal, nem túl nagy a piac szerepe, A hagyományos hierarchiák megőrzője. A "család-eszmény", a kisközösségek önereje fontos, ennek kimerülésekor lehetséges az állami közbelépés. 3. Skandináv típusú (szociáldemokrata) jóléti államok (pl. Svédország): univerzalizmus jellemzi, a szociális jogokat a középosztályokra is kiterjesztették, a piac szabályozása a középosztályoknak is kedvez a jóléti rendszer és a foglalkoztatás összekapcsolódásával igyekeznek megteremteni a szolidaritást, célja a teljes foglalkoztatás, a legmagasabb szinten akar egyenlőséget teremteni, Az állam az összes állampolgár szociális jogainak az érvényesülését kívánja megteremteni, kiszorítja a piacot, magas az elvonása, kötelező adók formájában + Az ausztrál radikális modell Az univerzális ellátásokat nem a szegényekre korlátozták, hanem csak egy szűk, valóban gazdag réteget nem fogadnak be
Magyar szociálpolitika Egyház 17.sz.jótékonysági alapítványok Megkésett gazdasági és társadalmi fejlődés- az állam később lép be (19. sz.) Első magyar szegénytörvény: 1871 illetőségi község feladata szegényalap, szegénykataszter, ínség akciók. Az állam törvényeket hozott, de továbbra is az egyház végezte a szociális munkát
Korrektív szociálpolitika 1927 társadalombiztosítási törvény ipari munkások betegségi, baleseti, öregségi b. 2. szegényügyi törvény 1931 segélyezés a lakóhelyei község feladata Szegénygondozás koldulás városi kérdés Egri norma 1927: Szegénygondozói Hivatal(hatóság), Szegényügyi Bizottság (koordináció), Szegénygondozó Nővérek 1936. Magyar Norma állami felelősségvállalás
Produktív korszak Szemléletváltás: Alanya a többgyermekes család, nem az egyén Fő célja az agrárnépesség helyzetének javítása Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) közjóléti szövetkezetek hitelek, lakásépítés, természetbeni támogatások (földbérlet, állattartási kölcsön) Zöldkereszt mozgalom: falu egészségügy javítása Az elmaradottság problémája szerves és szervetlen fejlődés az ipari munkásság Magyarországon A vidéki szegénység: parasztok, agrárproletárok
Jelentősebb személyek Hilscher Rezső (1890-1957) jogász, szociálpolitikus. A közgazdaságtudományi kar adjunktusaként vezette a Szociálpolitikai Intézet népvédelmi osztályát. 1944-ben miskolci jogak.-i tanár, 1949-től 1955-ig a pécsi egy.-en tanszékvezető docens. Bevezetés a szociálpolitikába (Bp., 1928); A főiskolai Szociális Telep tevékenysége és a settlement-munka módszere (Szeged, 1929); A néphivatalok szerepe a szociális védelemben (Bp., 1936); Az északi népfőiskola (Bp., 1941). Johan Béla (1889-1983) egészségpolitikus, orvos, patológus, mikrobiológus.1925 1935 között az általa alapított Országos Közegészségügyi intézet első igazgatója, majd 1944-ig a belügyminisztérium közegészségügyi szakfeladatokat ellátó államtitkára volt. Létrehozta a magyarországi közegészségügyi szervezetet, az országos védőnői és tisztiorvosi szolgálatot. Kovrig Béla (1900-1962) szociológus, egyetemi tanár. 1927-től a Népjóléti és Munkaügyi Min.-ban dolgozott. A szociálpolitika fogalma: közösség átfogó érdekeiből kikövetkeztetett etikus politika. A mai munkanélküliség oka és orvoslása (Bp., 1924) Szociálpolitika (Bp., 1936); Salkaházi Sára (1899-1944) A Szociális testvérek Társasága nővére, boldoggá avatása 2006.
1945-1989 1945: jótékony alapítványok, mozgalmak 1948: ideológia: a népi demokrácia gazdaságpolitikája már önmagában is egy szociálpolitikai eredmény nincs önálló szociálpolitika, alárendelődött a gazdaságnak 1956 után: egyéni boldogulási technikák (második gazdaság) 1956-1989: gondoskodó állam szociális szerepe: GYES, GYED, családi pótlék, szociális szolgáltatások: házi gondozás
A szocialista modell A gazdaság ne öncélúan, ne saját mozgástörvényei szerint, hanem a társadalom egésze érdekében működjék A tőketulajdont teljességében kisajátítva, (társadalmasítva) a piaci elosztási viszonyok helyettesíthetők az állami újraelosztással Szocializmus mindenkinek a munkája szerint Kommunizmus: mindenkinek szükségletei szerint. A termelési szükségletek tudományos meghatározása (tervutasítás), a fogyasztási szükségletek súlyozása (a hatósági árakon át) A munkája szerint elv alapján a jogok a munkahelyen át A szakszervezetek SZTK; Bürokrácia, áttekinthetetlen és pazarló rendszer
Rendszerváltó jelleg 1990: az állam irányító, finanszírozó és szolgáltató szerepének újra értelmezése 3 álláspont az állam részvételére: továbbra is központi szerep, szerepvállalása igazodjon a gazdaság teljesítőképességéhez (finanszírozó) vegyes rendszer: piac - állam non-profit szektor állami vállalás csökken A politikai, a termelési szerkezeti, a piaci, a tulajdoni váltások egymásra tolódó hatásai a nyílt munkanélküliség és a prompt kezelési módjai a nyílt szegénység a második gazdaság tradíciói
A szociális munka típusai A szociális munka a szociálpolitika gyakorlati működési terébe tartozik. Az individuális szociális munka olyan személyi szolgáltatás, amelyet anyagi, érzelmi vagy jellembeli problémákkal küzdőknek nyújtanak. Kétoldalú kapcsolatra épül kliens és szociális munkás között, az egyéni életutak és körülmények mélyreható feltárására alkalmas. A szociális csoportmunka arra hivatott, hogy a kliensek bizonyos csoportjai hasonló problémáinak megoldásában segítsen (pl. alkoholisták csoportja, ahol a cél az, hogy mindenki számára felfedezhető legyen, mi a közös a problémákban, hogy megértsék nemcsak egy-egy ember gondja például a családi környezet kitaszító magatartása). A csoportmunka elsősorban egyén és közösség kapcsolatának kiépítésére és arra alkalmas, hogy az egyén atomizáltságát, a problémákkal való magára hagyatottságát enyhítse A közösségi szociális munkában a hangsúly elsősorban a közösségen mint egészen, és csak másodsorban a közösség tagjain mint egyéneken van. A közösségi munkának nevelési, tájékoztatási, közösség formálási szerepe hangsúlyos. Mindhárom módszer közös vonása, hogy a kliens a segítési folyamat aktív részese.
A rendszerváltozás szociálpoltikai törvényei 1991: Foglalkoztatási tv. Az intézményrendszer felállítása, a regisztráció problémája A járadék összege, időtartama A diszkrimináció kérdése 1997. Nyugdíj törvény A nyugdíjrendszer mint a munkanélküliséget enyhítő eszköz A nyugdíjbiztosítás három pillére 1997. Egészségügyi törvény (a magyar lakosság egészségi állapota) Az egészségbiztosítás 3 pillére Alap és szakellátás Kötelező társadalom- (egészség-)biztosítás (az ingyenesség problémája) Az egészségmegőrzés kötelezettségének elve Az extra szolgáltatások megvásárolhatósága 1993. Szociális törvény 1997. Gyermekvédelmi törvény