Örkény István Egyperces novellák Örkény életrajz 1912. ápr. 5. Budapest-1979.jún.24. iskolái: műegyetem, vegyészmérnök tud.egyetem, gyógyszerész 1934. 1941 vegyész diploma 1937 Tengertánc című elbeszélés a Szép Szó c. folyóiratban 1938-39 utazások London, Párizs 1941 Tengertánc című első elbeszélés kötet 1942 munkaszolgálat, doni harctér, hadifogság 1946. dec. hazajöhet, elbeszéléskötetek, dramaturg 1937-41. Gönczi Flóra 1. feleség 1948-56. Nagy Angéla 2. feleség 1965-től Radnóti Zsuzsa 3. feleség 1958-63. az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozik 1962-től újra publikálhat 1966 Jeruzsálem hercegnője 1967 Nászutasok a légypapíron 1964 Tóték (kisregény), 1967 Tóték (dráma) 1969 Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, 1974 Vérrokonok 1969 Fekete Humor Nagydíj (Párizs), 1973 Kossuth-díj
Örkény írói jellemzői Örkény a kisepika és a magyar drámairodalom megújítója, groteszk jelenségek szatirikus ábrázolója. Ellentmondásokra, sokféleségekre, újszerű minőségekre, ésszerűtlenségekre és a modern lét fenyegetettségére hívja fel a figyelmet. A legkilátástalanabb helyzetekben is a cselekvés szükségességét érezteti, számos műve fejezi ki a reménytelen helyzetben is az élet diadalát. Epikai ábrázolásmódja a tényközlésre redukált narráció, a puszta cselekedtetés és beszéltetés. Mellőzi a részletezést és a pszichikai folyamatok leírását. A jelenségeknek és történéseknek csupán a lényegét ragadja meg. A történetet példázattá sűríti. A hagyományos formákat is alkalmazza (pl. az anekdotát, az életképet), de egy-egy idegen elem beiktatásával vagy meglepő fordulattal azokat is groteszkké változtatja. Banális tárgyból, értelmetlennek látszó mozzanatból is mély igazságok felé mutat. A meghökkentő, ésszerűtlen magatartásról kimutatja, hogy másfajta logikának tökéletesen megfelel. Gyakori logikai minősége a paradoxon (látszólagos lehetetlenség, képtelenség, ellentmondás). Műveiben a groteszk mellett az abszurd (az értelmetlen) is gyakran megjelenik. ( groteszk: olasz, német eredetű szó, furcsa, torz, nevetséges a jelentése, olyan esztétikai minőség, amelyben össze nem illő elemek találkoznak,a komikum fogalomkörébe tartozik abszurd: latin, kellemetlen, ízetlen esztétikában: képtelen, lehetetlen, (nonszensz) esztétikai minőség, melyben a képzeletbeli jelenség elveszti kapcsolatát a valósággal, s képtelenségnek, hihetetlennek, lehetetlen- nek érezzük. Mitikus, mesés, utópisztikus jelenségeket értünk rajta. Hatása meglepő, kiszámíthatatlan, meghökkentő.)
Műfajt teremt: az egyperces novellát. A műfaj és a megnevezés Örkény Istvántól származik. A szöveg kifejtettségét a minimumra korlátozza, és az olvasótól maximális értelmező tevékenységet vár el. Ábrázolásmódjának kialakításában Kafka és a pesti fekete humor jelentős szerepet játszott. Az egypercesekben kifejlesztett írói eljárásokat más műfajokban is alkalmazta. Nyelve az élő köznyelv. Az egyes darabok stílusa eltérő: lehet hétköznapi, köznyelvi, de előfordul hivatalos, balladisztikus, lírai is. Drámáinak egy része a kisregények színpadi változata (Tóték, Macskajáték), a magyar dráma kiemelkedő nemzetközi sikerei a XX. század 2. felében. Eredeti drámáinak fő témaköre: a magyar nemzeti lét és a kelet-európaiság paradoxonai (a mozgástér, az életminőség, az értékvilág, a társadalmitörténelmi szerepek), pl. Pisti a vérzivatarban (1969), Kulcskeresők (1975). Műveiből filmek is készültek pl. Isten hozta őrnagy úr!(fábri Zoltán, 1969), Macskajáték (Makk Károly,1972). Az egyperces novellák A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol meg velük, mert nem igényelnek hosszú hetekrehónapokra terjedő figyelmet. (Használati utasítás) Örkény az egypercesekkel a másként látás lehetőségére, fogalmaink és ítéleteink felülvizsgálatára szólít fel; a szatirikus irodalom hagyományait, pl. Karinthy útját követi. A magyar kisepika tradíciói közül élesen elutasítja a szórakoztató történetmondást. Az anekdota nemzeti csapás. Elbutítja az irodalmat, elsekélyesíti a gondolkodást. A valóságban nincsenek homogén minőségek, sőt más környezetbe állítva mindennek más lesz az értéke, jelentése. Az egypercesek meghatározó esztétikai minősége a groteszk: eltérő minőségek egymás mellettisége. A bizarrság, a meghökkentés kényszeríti ki az elgondolkodtatást, az újszerű felismerést. Örkénynél a groteszk a gondolatok katalizátora, az eszmélkedés elindítója.
Egymás mellé helyezi, sőt egymással összefonódottnak mutatja (ahogy az életünkben is szerepelnek) a köznapi banalitást és élettörvényt (pl. Mi mindent kell tudni), az illúziót és a földhözkötöttséget (pl. Az apróhirdetés), a dolgok többféle nézőpontú megközelítését (pl. Kettős öröm), az idillt és a tragikumot, az érzelmet és a rációt, a humort és a tragikumot, az életrevalóságot és a jellemtelen alakoskodást. A Mi mindent kell tudni a villamosjegy hátoldalán olvasható szöveget tartalmazza, semmi többet. A szépirodalomba emelése jelentése: életünket előírások, szabályok és tiltások kötik gúzsba - és észre sem vesszük. Az Apróhirdetés már fiktív szövegű. Magyarázatként Örök nosztalgia alcímet kapott. Azt fricskázza meg, hogy vágyaink nem tudnak elszakadni a körülményeinktől. Tükörszövegű a Kettős öröm: két nézőpontot szembesít, a Horgászok Lapja és a Keszegek Lapja hírét állítja párhuzamba, és a minőségek kétféleségét bizonyítja (a horgásztarhonya mint csali és mint ízletes étel). Az élet értelme a cseresznyepaprika, a madzag és a paprikakoszorú összefüggéséről gondolkodtat: a részek és az egész viszonyáról, az új minőség létrejöttének problémájáról. Az In memoriam dr. K. H. G. drámai párbeszéd. A német őr és dr. K. H. G. a szereplők. Az egyikük diplomás magyar ember, választékos németséggel beszél, ismeri a német irodalom klasszikusait, lealacsonyító munkát végez ( a lódögnek a gödröt ássa ), de barátságosan beszélgetést kezdeményez, kultúráját igyekszik szóba hozni. A másik csak visszakérdez, de fogalma sincs a saját nemzeti irodalmának nagyjairól, a szellem fölényének elismerését elutasítja, és érvényesíti a fizikait. Az erőszak képviselője megöli a kultúra és a humánum képviselőjét. A végzet kedves, mesestílusban előadott gyilkos történet: a mérgezett pogácsa körforgása, az És most viszi! végtelenítéssel. A Leltár szövege egyetlen lista. Tételeket sorol fel, ezekből (pl. 3 gomolyfelhő ) eleinte egy hangulatos tájkép kibontakozására számítunk, de megjelennek, majd ismétlődnek baljós motívumok (pl. 1 kiáltás ), és az utolsó két tétel már tragédiát sejtet ( 1 becsukódó ablak és Csönd ).
Az egypercesek általános jellemzője: a groteszk mozzanat feltárása. A novella csupán leír, közöl, nincs sorsfordulat, nincs tetőpontra való felfuttatás, és nincs megoldás. Némelyek azonban a novella műfaji követelményeinek is eleget tesznek: van cselekmény, felfut a feszültség a tetőpontra, és - ez a legjelentősebb vonásuk - megoldást adnak. A Budapest atomkatasztrófát mond el, az élet megszűnésének konkrét jelenségeit sorolja. Világpusztulást sejtünk, bár Budapest a cím. A teljes megsemmisülés beállta után azonban az örkényi fordulat ( Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné ) a magyarság életképességét hirdeti. A Ballada a költészet hatalmáról témája az emberek egymás iránti érzéketlensége a telefonfülke telítődése érzelmekkel (a fordulat közvetlen előidézője: egy költő négy verssora). Ez a megoldás az emberi értékek fennmaradását is példázza a modern kor minden torzulása és kilátástalansága ellenére is. 1934-től jelentek meg az egyperces novellák Az 1968-ban megjelent kötetben 6 ciklusba rendezte műveit: Állapotok Korképek Arcképek Visszájáról Változatok Példázatok