JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette: Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, 2012. augusztus

Készítette: Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 4 1.1. HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE... 4 1.2. MÓDSZER... 4 2. DEMOGRÁFIAI HELYZET... 6 2.1. NÉPMOZGALMI ADATOK... 6 2.2. NEMZETISÉGEK HELYZETE... 9 3. GAZDASÁGI HELYZET... 10 3.1. MEZŐGAZDASÁG... 10 3.2. KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK... 13 3.3. TURIZMUS... 14 3.4. MUNKANÉLKÜLISÉG... 14 4. KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZET... 14 5. TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET... 15 5.1. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK... 16 6. KULTÚRA SZABADIDŐ... 17 7. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS... 17 8. KÖZBIZTONSÁG... 18 9. KÖZLEKEDÉS... 18 10. SWOT ANALÍZIS... 19 11. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK... 19 3

1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára című dokumentum alapján került összeállításra. 1.1. Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza. 1.2. Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk helyi -nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban 4

és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe. 5

2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok a 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat hasonlítottuk össze úgy, hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. Összehasonlítva a négy település adatait az országos folyamatokkal, látható, hogy 1990-ig a települések népességszáma csökkent, szemben az országos folyamatokkal. Azóta ellentétes folyamatok figyelhetőek meg: az országos fogyás ellenére a települések lakossága inkább növekszik. Szentmártonkátán figyelhető meg a legjelentősebb népesség növekedés, míg a Szentlőrinckáta esetében közelítenek a folyamatok leginkább az országos tendenciákhoz. Ha 1949-hez viszonyítunk, akkor Jászfelsőszentgyörgyön volt a legjelentősebb a népességfogyás, azonban az utóbbi évtizedek tendenciája ettől eltér, jelentős növekedés tapasztalható. A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2001-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre. 6

7

Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg. (Öregedési index: a száz gyermekkorúra (0 14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.) Öregedési index Jászfelsőszentgyörgy 84 Szentlőrinckáta 137 Szentmártonkáta 75 Tóalmás 94 Tápiómente 79 Pest megye 73 Magyarország 91 Az adatok értékelése hasonló képet mutat, mint a népességszám változása. Látható, hogy Szentmártonkáta mutatói a legkedvezőbbek, ugyanakkor Szentlőrinckáta öregedési mutatója a legmagasabb. Ugyanakkor a korfa tanulmányozásával megállapítható, hogy bár az idősek száma jelentősen meghaladja a fiatalokét, de a fiatalok, és az aktív korúak aránya jóval kedvezőbb, mint az országos kép. Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra: Település Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet 1970-1979 1980-1989 1990-2001 Jászfelsőszentgyörgy 68-183 -61-75 -77 49 Szentlőrinckáta -22 13-176 62-291 346 Szentmártonkáta 83-153 -186-149 -187 826 Tóalmás -1 9-240 -201-402 690 Látható, hogy a területen a születés-halálozás egyenlege jellemzően negatív volt. Ehhez 1990-ig alapvetően elvándorlás társult, azonban azóta minden településen a bevándorlás figyelhető meg, ami jellemzően az aktív és fiatalkorú népesség arányát növeli. Érdekes ezen adatokat összevetni a települések által adott véleményekkel. 8

Település Lakosságszám változás Születések száma Bevándorlás Elvándorlás Jászfelsőszentgyörgy Enyhe növekedés Enyhe növekedés Nem jellemző Enyhe Szentlőrinckáta Növekedés Fogyás Közepes Enyhe Szentmártonkáta Erőteljes fogyás Erőteljes Erős Közepes fogyás bevándorlás elvándorlás Tóalmás Stagnál Stagnál Nem jellemző Nem jellemző Látható, hogy Szentmártonkátán a legnagyobb a bevándorlás, és itt ezt erőteljesen érzékelik a helyben lakók is. Érdekes, hogy annak ellenére a lakosság csökkenését látják, hogy a bevándorlási többlet jóval nagyobb, mint a természetes fogyás. Tóalmáson szintén erőteljes bevándorlás tapasztalható a magas természetes fogyást kompenzálva, ennek ellenére e folyamatokat nem érzékelik jelentősnek a helyben lakók. A települések a demográfiai helyzet javítását minden településen a munkahelyteremtésben, az ipartelepítésben látják. 2.2. Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok elsősorban a cigány nemzetiség esetében jóval alacsonyabb számokat mutatnak, mint a települések által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re vonatkoznak, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kisebbségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. A rendelkezésre álló adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. TELEPÜLÉS Teljes lakosság 2001 kérdőív szerint % cigány 2010 választás német 2001 népszámlálás Nemzetiségek aránya szlovák Jászfelsőszentgyörgy 1803 35% 7,6% 9,7% 0,0% 0,0% Szentlőrinckáta 1924 10% 0,0% 0,7% 0,0% 0,0% Szentmártonkáta 4659 2% 0,0% 0,5% 0,1% 0,2% Tóalmás 3198 15% 0,0% 0,3% 0,0% 0,2% 9

A települési kérdőívekre adott válaszokat az alábbi táblázat szemlélteti. Település Kisebbség Arány % Változás Viszony a többségi társadalommal Gazdasági helyzet Jászfelsőszentgyörgy roma 35 növekszik jó rossz Szentlőrinckáta roma 10 növekszik rossz rossz Szentmártonkáta roma 2 növekszik rossz rossz Tóalmás roma 15 erőteljesen növekszik jó nagyon jó Látszik, hogy a településeken jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt az egyes kimutatások mutatják. Minden településen növekszik a számuk, és ehhez minden esetben rossz gazdásági helyzet társul. Kivételt jelent Tóalmás, ahol a romák gazdasági helyzete jelentősen jobb a többségi társadalomnál. Ezen a településen jónak mondható a romák és a többségi társadalom helyzete. Szintén jó a viszony Jászfelsőszentgyörgyön is, az egyetlen településen, ahol van kisebbségi önkormányzat. A kisebbségek helyzetének javítására a kulcsot Tóalmáson, és Szentmártonkátán is a munkahelyteremtésben látják. Jászfelsőszentgyörgyön felzárkóztató programot indítanának. Azonban ezek forrásigényét magasnak látják, amire jelenleg nem látnak fedezetet. 3. Gazdasági helyzet 3.1. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A vizsgált települések esetében a 10 hektárnál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja: Jászfelsőszentgyörgy Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek 1661 42,3% Kistáblás szántóföldek 699 17,8% Lombos erdő ültetvények 546 13,9% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 237 6,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 156 4,0% Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 116 3,0% Fiatalos erdők és vágásterületek 112 2,9% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 104 2,6% Édesvizű mocsarak 56 1,4% Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 51 1,3% 10

Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 41 1,0% Tanyák 26 0,7% Szikes mocsarak 24 0,6% Agrár létesítmények 19 0,5% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 18 0,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 17 0,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 15 0,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 15 0,4% Spontán cserjésedő, erdősödő területek 11 0,3% Szentlőrinckáta Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek 1227 60,9% Kistáblás szántóföldek 246 12,2% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 163 8,1% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 119 5,9% Lombos erdő ültetvények 64 3,2% Fiatalos erdők és vágásterületek 41 2,1% Melegházak 31 1,6% Édesvizű mocsarak 30 1,5% Csatornák 26 1,3% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 24 1,2% Agrár létesítmények 11 0,5% Szentmártonkáta Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek 1829 35,0% Lombos erdő ültetvények 939 18,0% Kistáblás szántóföldek 885 17,0% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 285 5,5% Fiatalos erdők és vágásterületek 257 4,9% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 199 3,8% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 149 2,9% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 104 2,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 78 1,5% Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval 75 1,4% Tűlevelű ültetvények 72 1,4% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 62 1,2% Tanyák 60 1,2% Elegyes ültetvények 56 1,1% 11

Spontán cserjésedő, erdősödő területek 49 0,9% Agrár létesítmények 25 0,5% Mezőgazdasági területek télsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 21 0,4% Kistáblás szőlők 19 0,4% Erdei környezetben lévő, nem összefüggő beépítés 14 0,3% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 10 0,2% Nagytáblás szőlők 10 0,2% Tóalmás Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek 2079 52,8% Kistáblás szántóföldek 538 13,7% Lombos erdő ültetvények 366 9,3% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 211 5,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 200 5,1% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 157 4,0% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 121 3,1% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 59 1,5% Tűlevelű ültetvények 42 1,1% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 34 0,9% Agrár létesítmények 27 0,7% Fiatalos erdők és vágásterületek 26 0,7% Édesvizű mocsarak 22 0,6% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 18 0,5% Parkok 15 0,4% Szabadidő területek 9 0,2% Megállapítható, hogy minden település esetében a szántóföldi művelés az elsődleges területhasználat, amit az erdőgazdálkodás követ. A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok változatosak a kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15. A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása játszott meghatározó szerepet, új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások jöttek létre. A széles értelemben vett utódszervezetek kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése. 12

A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés és a gépi szolgáltatás jelenti. Az állattartó telepek száma csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg csak Szentmártonkáta esetében jeleztek számottevő állattenyésztést. A régió településeinek döntő többségén valamely utódszervezet, társas vállalkozás jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör igen heterogén. Szentlőrinckátán markánsan jelen van a mezőgazdasági vállalkozói hagyomány, a specializált üzem részint a fővárosi piac közelségének (szántóföldi és fóliás kertészet) köszönhetően. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. Ezt a típusú mezőgazdasági üzemet szinte minden településen reprezentálja néhány család. A helyi agrárgazdaság karakterét meghatározó csoportot a gazdák azonban mindössze egy településen (Szentmártonkáta) képviselik. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A növénytermesztés mellet kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. A mezőgazdaság fejlődését az értékesítési nehézségek mellett az elaprózott földterületek, valamint a szárazság és a belvíz okozta károk akadályozzák. Ezen kívül a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állása sem elégséges. Az önkormányzatok álláspontja szerint a fejlődéshez a felvásárlás megszervezése, valamint a telepítések és a gépvásárlások támogatása szükséges. 3.2. Kereskedelem, szolgáltatások A településeken az önkormányzatok adatszolgáltatása szerint rendelkezésre állnak az alapvető kereskedelmi egységek. Ez elsősorban az élelmiszerboltok, vegyesboltok, vendéglátóhelyek meglétét jelenti. 13

3.3. Turizmus A turizmus egyedül Tóalmás esetében jelentős ágazat a területen. Itt a strand és gyógyfürdő megléte jó alapot jelent a további fejlesztésekhez is. A lehetőségeket a meglévő szálláshelyek is kihasználják, panzió és kemping áll a turisták rendelkezésére. Ezen felül meg kell említeni WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány által működtetett Andrássykastélyt, ahol minden évben több száz fiatal fordul meg pár napos nyári táborok, vagy hosszabb programok keretében. Az ágazat további fejlesztésére az önkormányzat véleménye szerint 1 milliárd forintra van szükség részben a strand, részben a szálláshelyek, a gyógyturizmus fejlesztésére. Szentmártonkáta esetében fontosnak tartaná az önkormányzat, hogy minimális szálláshely kínálatot kialakítson, ez lehetőséget teremtene a testvérközségi kapcsolatok ápolására is. 3.4. Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a 2005. IV. negyedévi és a 2010. decemberi adatokat vizsgáljuk meg. Település 2005 2010 Népesség Munkanélküliség Arány Népesség Munkanélküliség Arány Jászfelsőszentgyörgy 1850 67 3,6% 1964 136 6,9% Szentlőrinckáta 1883 20 1,1% 1919 58 3,0% Szentmártonkáta 5007 134 2,7% 4937 284 5,8% Tóalmás 3389 115 3,4% 3369 216 6,4% Tápiómente 83222 2091 2,5% 82297 4081 5,0% Magyarország 9986000 303900 3,0% 9986000 460000 4,6% Látható, hogy 2010 év végére minden településen jelentősen nőt a munkanélküliek száma. Jászfelsőszentgyörgy van a legrosszabb helyzetben, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. A legkedvezőbb helyzetben pedig Szentlőrinckáta, ahol jóval kedvezőbb a munkanélküliségi helyzet, mint az országos átlag. 4. Környezetvédelmi helyzet Minden település első helyen említette a környezetvédelmi problémák között a szennyvízkezelés megoldatlanságát, a gyakori belvízi elöntéseket, és az illegális hulladéklerakást. Az illegális hulladéklerakás jelentőségére a Local Agenda program keretében megrendezett fotópályázatunk is felhívta a figyelmet. A terület általános iskolás tanulói nagy számban választották ezt a fotók témáinak. Természetesen itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a probléma a gyerekek által jól érzékelhető, és jól fotózható. Kiemelt helyet kapott még a környezetvédelmi problémák között a fűtési légszennyezés, és annak erősödése. Ennek oka, hogy a gázárak növekedése miatt a lakosság egyre nagyobb arányban 14

tér vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára. Ez a téli időszakban növeli lokálisan a levegő terhelését. További környezetvédelmi probléma a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés. Ez kiemelten jelentkezik Tóalmáson, de a problémát Szentlőrinckáta és Szentmártonkáta esetében is jelezték. Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta és Tóalmás esetében jelezték, hogy korábban hulladéklerakó üzemelt a területükön. Szentlőrinckáta esetében megtörtént a rekultiváció, jelenleg a monitoring tevékenységet végzik. Szentmártonkáta esetében folyamatban van a rekultiváció, Tóalmás esetében még nem kezdték meg a rekultivációt, aminek becsült költsége 10 millió forint. Tóalmás esetében a hulladék lerakó szennyvíz leürítő helyet is jelentett. A szippantott szennyvíz elhelyezése jelenleg nem megoldott. A további környezetvédelmi feladatok a területen: Szentmártonkátán 2 évente jelentős a belvízi elöntés, a megelőző védekezés kialakítása jelenleg tervezés alatt van. A megvalósítás becsült költsége 10 millió forint. Ezen felül az illegális hulladéklerakások felszámolása is folyamatos, ennek költségét 1 millió forintra becsülik. Jászfelsőszentgyörgy esetében a szükséges környezetvédelmi tevékenységek becsült költsége 100 millió forint. 5. Természetvédelmi helyzet A régió négy településéből három (Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta) a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, egy (Jászfelsőszentgyörgy) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta települések a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezik. Ezek a települések érintik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet, a Hajta mentét. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna- Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt (csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok. 15

Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. Az 1. sz. régió természeti értékei között a következők szerepelnek: Nyík-rét, I-II-es tározó: A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A régióból Tóalmás és Szentmártonkáta települések területeit érinti a Nyík-rét. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyíkréthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. Székesrekeszi-legelő: Szentmártonkáta közelében, a Bíbicfészeki-ág két oldalán helyezkedik el a Székesrekeszi-legelő, amely a közelben fészkelő ragadozó madarak, vörösvércsék, egerészölyvek és a jóval ritkább kabasólymok fontos táplálkozóhelye.nt Jászfelsőszentgyörgy a Zagyvamenti Természetvédelmi Terület részét képezi. Belterületi határától a Zagyva folyó jobb és bal partján elhelyezkedő rét, legelő, mocsár, részben erdő ingatlan 204 ha védett területként, a Hortobágyi Nemzeti Park védettsége alatt áll. A területre jellemzőek a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, ártéri rétek. Jellemző növényzet: a pusztai csenkesz, a csillagpázsit és a fenyérfű, a parti területek részein mocsári gólyahír és szamárkenyér, farkasalma. A védett farkasalma lepkén kívül itt él még a ritka ezüstfoltos csuklyásbagoly lepke is. A település területe érinti a Jászsági Zagyva-árteret, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint Tóalmáson található 1000 ha NATURA 2000-es terület, valamint a 491 hrsz-on az Andrássy-kastély területe, ami 30 ha. Szentmártonkátán 100 ha, Szentlőrinckátán 150 ha NATURA 2000 terület található az önkormányzatok jelzése szerint. 5.1. Fejlesztési javaslatok Az 1. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, átnéztük a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve 2008-2017-es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő, elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. Konkrét, településhez is kapcsolható, kezelési javaslatként fogalmazza meg, hogy a szentmártonkátai Gicei-hegy fokozottan védett homokbuckáin elterülő tájidegen faállományokat őshonos állományokra kell kicserélni vagy TI besorolással ki kell vonni az üzemszerű erdőgazdálkodás alól. 16

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2009 2014) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. Az 1. régióban található területek esetében nem ír elő fejlesztési javaslatokat. Az önkormányzatok közül Szentmártonkáta jelezte, hogy indokoltnak látnák a természetvédelmi területek őrzésének, ellenőrzésének megerősítését. 6. Kultúra szabadidő be. A településeken megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban mutatjuk TELEPÜLÉS Művelődési Általános Középfokú Könyvtár Bölcsőde Óvoda ház iskola oktatás Jászfelsőszentgyörgy 1 1 0 1 1 0 Szentlőrinckáta 1 1 0 1 1 0 Szentmártonkáta 1 1 0 2 3 0 Tóalmás 1 1 0 1 1 0 Tehát a bölcsőde kivételével az alapvető intézmények minden településen jelen vannak, és a települések a kapacitásokat alapvetően elégségesnek látják. Ugyanakkor az esetlegesen szükségessé váló fejlesztésekre nem látnak fedezetet az önkormányzatok. Minden településen legalább évente tartanak kulturális, szabadidős rendezvényeket, melyet jellemzően a művelődési ház szervez. Szentmártonkátán havi rendszerességgel íróolvasó találkozókat is tartanak. Minden település rendelkezik védett, vagy védendő épületekkel. Jellemzően ez a település temploma; Jászfelsőszentgyörgy (katolikus) és Szentmártonkáta (katolikus, református) esetében már védett, Szentlőrinckáta (katolikus) esetében védelemre érdemes. Tóalmás és Szentmártonkáta esetében még egy-egy kastély számít műemléknek. A jászfelsőszentgyörgyi katolikus templom kivételével minden műemlékre igaz, hogy rossz, vagy igen rossz állapotban van. Az épületek állagmegóvása, felújítása minden esetben bizonytalan, leginkább az egyházi kezelésben lévő épületek esetében látnak erre fedezetet az önkormányzatok. Minden településen jelen vannak a civil szervezetek, egyesületek. A polgárőr egyesületek és nyugdíjas klubok jelenléte szinte minden településen adott. A szervezetek Tóalmáson és Szentmártonkátán a legaktívabbak, ezeken a településeken sok szervezet jelentősebb taglétszámmal tevékenykedik a sport és a kultúra területén. A legalacsonyabb tevékenységet Jászfelsőszentgyörgy esetében jelezték a kérdőív kitöltői. 7. Szociális ellátás Az alapvető szociális ellátás minden településen biztosított; a háziorvosi, fogorvosi, védőnői és idős ellátásért felelős szervezetek kapacitása megfelelő, azonban a fenntartásra, 17

állag megóvásra nem látnak megfelelő forrást az önkormányzatok. Ugyanakkor az intézményhálózat bővítésére, új intézmények kialakítására nincsen igény. 8. Közbiztonság A közbiztonság területén szinte minden településen a betöréseket jelölik meg elsődleges problémának. Ezt követi a bolti lopás és a falopás, természetkárosítás. A rongálás, garázdaság is kiemelt problémának tekinthető, Tóalmás község kivételével. Itt a közlekedési szabálysértéseket jelölik még meg kritikus pontnak, ami a többi településen is kiemelt fontosságú. Az elmúlt években általában a közbiztonsági helyzet romlását érzékelte a lakosság. A legerőteljesebb romlást Szentmártonkátáról jelezték, ugyanakkor Tóalmás esetében javulásról számoltak be. Ezzel összefügg a közbiztonságért felelős szervezet értékelése is. Minden településen körzeti megbízott teljesít szolgálatot, amit polgárőrség egészít ki. A legelégedettebbek a szervezetek működésével Tóalmáson; ezen kívül Szentlőrinckátán a polgárőrség működését jónak minősítették. A rendőrség és a polgárőrség munkáját a többi településen közepesnek, vagy elégségesnek értékelték. Minden település célnak tekinti a rendőri létszám növelését, amire Tóalmás önkormányzata esetleg forrás felhasználását is biztosítaná. 9. Közlekedés A tápiómenti települések mindegyike a fővárosi agglomerációhoz tartozik. Ezen belül a négy település az agglomeráció Budapesthez legközelebbi felén található. Ez a tény határozza meg a települések mindennapjait. Ezzel összefüggésben a települések lakóinak életfeltételeit a közlekedési kapcsolatok megléte és minősége jelentősen befolyásolja. A másik fontos összeköttetési pontot a kistérségi központok, Jászberény és Nagykáta jelentik. Autóbusz Vasút Település Kistérségi központba Budapestre Távolság Budapestre db perc db perc Közeli vasútállomás a központtól db perc db perc 3. Jászfelsőszentgyörgy 24 15 12 80 Jászberény 9,8 10. Szentlőrinckáta 3 23 3 80 Szentmártonkáta 12 11. Szentmártonkáta 9 6 14 60 Szentmártonkáta 4 22 5 22 47 18. Tóalmás 2 23 6 60 Tápiószecső 11,2 A táblázatból és a térképekre nézve is látható ugyanakkor, hogy a terület közlekedési összeköttetései igen gyengék. A területet két vasútvonal között helyezkedik el, de a vasútvonalak elérhetősége gyenge; a vasúti közlekedés csak Szentmártonkáta esetében jelenik meg valódi lehetőségként. Jászfelsőszentgyörgy esetében Jászberény viszonylagos közelsége pozitívumként jelentkezik, a buszos közlekedés is jól megoldott ebben az irányban. Budapest felé viszont igen nagy menetidővel kell számolni. 18

A legrosszabb közlekedési kapcsolatokkal Szentlőrinckáta rendelkezik. Budapestre és Nagykátára is naponta 3 autóbusz járattal lehet számolni, Budapestre a menetidő 80 perc. A közúti kapcsolatok is alacsony kapacitásúak, kis sebességűek. Tóalmás esetében is gondot okoz az úthálózat hiányossága. A buszos megközelítés itt is viszonylag gyenge és lassú, és a vasúti közlekedés sem jelent alternatívát. Ezt a képet részben megerősíti az önkormányzatok helyzetértékelése is. Szentlőrinckáta esetében jelölték a leginkább problémásnak a közlekedési kapcsolatokat, Szentmártonkátáról érkezett a legpozitívabb visszajelzés. 10. SWOT analízis Erősségek Az országos folyamatoknál kedvezőbbek a demográfiai folyamatok. Az alapvető szociális, kulturális szolgáltatások rendelkezésre állnak a településeken. A területen a civil szervezetek jelenléte erőteljes. Lehetőségek Közel van Budapest. A terület természeti környezete gazdag. Tóalmás esetében strand és gyógyfürdő áll rendelkezésre. Gyengeségek A kisebbségek gazdasági helyzete rosszabb a többségi társadalomnál. Középiskolai oktatás nem áll rendelkezésre a településeken. Bölcsődei ellátás nem áll rendelkezésre. A közlekedési kapcsolatok Budapest irányába a kis távolság ellenére gyengék. Veszélyek Jelentős bevándorlás, ami a települések hagyományos társadalmi struktúráját, hagyományait veszélyezteti. A bevándorolt családok kevésbé kötődnek a településhez, kedvezőtlen esetben könnyebben elvándorolnak. A munkanélküliség kedvezőbb az országos átlagnál, de növekszik. A fűtés esetében a fa fűtés kerül előtérbe, aminek a lokális környezeti terhelése nagyobb. Az önkormányzat forrásai a nem nyújtanak megnyugtató fedezetet a meglévő infrastruktúra szükséges karbantartására, felújítására. 11. Tervezett fejlesztések A települések az átadott információk alapján a következő fejlesztési feladatokat tartják fontosnak az elkövetkező időszakra: 19

Település Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Fejlesztés megnevezése Szennyvíz csatorna hálózat kiépítése Ivóvízminőség javítása Közúthálózat javítása Csapadékvízelvezető árok rendszer kiépítése Ravatalozó felújítása Vállalkozások telepítése az elvándorlás megszüntetése érdekében Felzárkóztató programok a kissebségek helyzetének javítására Turisztikai szálláshelyek kialakítás Rendőrség Végrehajtó (üzemeltető) Sürgőssége (1-5) Szükséges forrás (Ft) Előteremthető a szükséges forrás (1-5) önkormányzat 5 - - önkormányzat 4 - - állam 5 - - önkormányzat 3 - - önkormányzat 3 - - vállalkozások 200.000.000 vállalkozások 150.000.000 vállalkozások 100.000.000 állami létszámbővítése Szentlőrinckáta járda önkormányzat 4 5.000.000 2 Szentlőrinckáta úthálózat önkormányzat 4 15.000.000 2 Szentlőrinckáta energetika önkormányzat 4 20.000.000 Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szennyvíz csatorna hálózat kiépítése munkahely teremtés felvásárlási rendszer kialakítása a mezőgazdasági termékekre Rendőrség létszámbővítése önkormányzat 5 100.000.000 3 20