A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április
alegység VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Elérhetőségek: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Cím: 5700, Gyula Városház u. 26. Honlapok: www.vkki.hu (a VKKI intézményi honlapja) www.vizeink.hu ( a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a tervezés honlapja) www.euvki.hu (az EU VKI szakmai dokumentumainak és a jelentések honlapja) www.körkövizig.hu (a KÖR-KÖVIZIG honlapja) Központi email cím: vkki@vkki.hu korkovizig@korkovizig.hu Központi telefonszám: +3612254400 +3666526400
TARTALOM BEVEZETŐ...1 1 VÍZGYŰJTŐK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE...9 1.1 Természeti környezet...10 1.1.1 Domborzat, éghajlat... 11 1.1.2 Földtan, talajtakaró... 12 1.1.3 Vízföldtan... 14 1.1.4 Vízrajz... 15 1.1.5 Élővilág... 18 1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...21 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 22 1.2.2 Területhasználat... 24 1.2.3 Gazdaságföldrajz... 25 1.3 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szereplői...27 1.3.1 Hatáskörrel rendelkező hatóság... 27 1.3.2 A tervezést végző szervezetek... 28 1.3.3 Határvízi kapcsolatok... 29 1.3.4 Érintettek... 29 1.4 Víztestek jellemzése...31 1.4.1 Vízfolyás víztestek... 31 1.4.2 Állóvíz víztestek... 32 1.4.3 Erősen módosított és mesterséges víztestek... 33 1.4.4 Felszín alatti víztestek... 35 2 EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK...40 2.1 Pontszerű szennyezőforrások...44 2.1.1 Települési szennyezőforrások... 44 2.1.2 Ipari szennyezőforrások, szennyezett területek... 48 2.1.3 Mezőgazdasági szennyezőforrások... 56 2.1.4 Balesetszerű szennyezések... 60 2.2 Diffúz szennyezőforrások...63 2.2.1 Települések... 63 2.2.2 Mezőgazdasági tevékenység... 68 2.3 A természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások...74 2.3.1 Keresztirányú műtárgyak, duzzasztások... 76 2.3.2 Folyószabályozás és mederrendezés, árvízvédelmi töltések... 79 2.3.3 Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás... 81 2.3.4 Fenntartási tevékenységek... 83 2.4 Vízkivételek...84
2.4.1 Vízkivétel felszíni vizekből... 85 2.4.2 Vízkivétel felszín alatti vizekből... 88 2.5 Egyéb terhelések...90 2.5.1 Belvízelvezetés... 90 2.5.2 Közlekedés... 91 2.5.3 Rekreáció... 92 2.6 Éghajlatváltozás...97 2.6.1 Az éghajlatváltozás várható hatásai... 97 2.6.2 Az éghajlatváltozás kezelése a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben... 99 3 VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK...100 3.1 Ivóvízkivételek védőterületei...100 3.1.1 Felszín alatti ivóvízbázis... 101 3.1.2 Ivóvízbázisok védőterületeinek nyilvántartása és kijelölése... 102 3.2 Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek...104 3.3 Természetes fürdőhelyek...106 3.4 Természeti értékei miatt védett területek...106 3.5 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek...110 4 MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK...112 4.1 Felszíni vizek...113 4.2 Felszín alatti vizek...120 4.3 Védett területek...124 5 A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA...127 5.1. Felszíni vizek állapotának minősítése...131 5.1.1. Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapotának minősítése... 131 5.1.2 Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai állapotának minősítése... 142 5.2 Felszín alatti víztestek állapotának minősítése...145 5.2.1 A mennyiségi állapot értékelése és minősítése... 148 5.2.2 Kémiai állapot értékelése és minősítése... 153 5.3 Védelem alatt álló területek állapotának értékelése...158 5.3.1 Ivóvízkivételek védőterületei... 158 5.3.2 Nitrát-érzékeny területek... 160 5.3.3 Természetes fürdőhelyek... 160 5.3.4 Védett természeti területek... 161 5.3.5 Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizek védelme... 162 5.4 A víztestek állapotával kapcsolatos jelentős problémák...162 5.4.1 Az alegységre jellemző legfontosabb felszín alatti víztesteket érintő problémák és azok okai... 162 5.4.2 Az alegységre jellemző legfontosabb felszíni víztesteket érintő problémák és azok okai... 163
6 KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK...175 6.1 Mentességi vizsgálatok...177 6.2 Döntési prioritások...178 6.3 Környezeti célkitűzések ütemezése...180 7 VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE...182 7.1 Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás költségmegtérülésének értékelése...182 7.2 Mezőgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költségmegtérülésének értékelése...184 7.3 A vízszolgáltatások külső költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete...185 8 INTÉZKEDÉSI PROGRAM...187 8.1 Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések...191 8.1.1 Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése... 191 8.1.2 Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések... 194 8.1.3 Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések... 196 8.1.4 Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése... 196 8.1.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése... 198 8.1.6 A Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása... 199 8.2 Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése...202 8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések...204 8.3.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések... 205 8.3.2 Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések... 206 8.3.3 A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása... 207 8.3.4 A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása... 207 8.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében...208 8.5 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések...210 8.6 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vonatkozó egyedi intézkedések...212 8.6.1 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések... 213 8.6.2 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések alkalmazása... 214 8.6.3 Halas vizekre vonatkozó intézkedések... 215 8.6.4 Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések... 215 8.7 Finanszírozási igény...216 8.7.1 Alap- és további alapintézkedések... 216 8.7.2 Kiegészítő intézkedések... 217 8.8 Nemzetközi együttműködés, a határon átnyúló problémák kezelése...221
9 KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK ÉS TERVEK...223 10 A KÖZVÉLEMÉNY BEVONÁSA...226 10.1 A társadalom bevonásának folyamata...226 10.2 A társadalom bevonásának hatása a terv tartalmára...229 10.3 A társadalom bevonásához kapcsolódó anyagok elérhetősége...230 KÉSZÍTETTÉK...231 Ábrák 1-1. ábra: A tervezési terület Kettős-Körös alegység... 9 1-2. ábra: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés részarányai a tervezési alegység területén... 13 1-3. ábra: Jellemző talajtípusok részarányai a tervezési alegység területén... 14 1-4. ábra: A területhasználat alegységre jellemző átlagértékei... 24 1-5. ábra: Vízgyűjtő területek minősítése biológiai aktivitásértékük alapján *... 25 1-6. ábra: A medence területek elvi modellje... 38 2-1. ábra: A szántók éves tápanyagmérlegekből számított átlagos P többlete... 68 2-2. ábra: A szántók éves tápanyagmérlegekből számított átlagos N többlete... 68 2-3. ábra: Összes foszfor (TP) emisszó a térségben... 70 2-4. ábra: Pontszerű és diffúz foszforterhelés aránya a víztestek közvetlen vízgyűjtőjén *... 74 2-5. ábra: Tisza, Körös-torkolat, védekezés... 79 2-6. ábra: Felszíni vízkivételek a használatok szerint ( in situ nélkül) (2006)... 87 2-7.ábra: Az alegységen az éves összes átlagos víztípusonkénti vízkivételek mennyiségének 2004-2007 közötti átlaga (1000 m 3 /év)... 89 4-1. ábra A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere... 122 5-1. ábra: A felszíni vizekre vonatkozó minősítési rendszer sémája... 130 5-2. ábra: Vízfolyások megoszlása az ökológiai minősítési osztályba sorolás szerint... 133 5-3. ábra: Víztestek számának megoszlása a biológiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint élőlény együttesenként... 134 5-4. ábra: Víztestek számának megoszlása a fizikai-kémiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint élőlény együttesenként... 137 5-5. ábra: Vízfolyások hidromorfológiai minősítésnek eredményei, kategóriák szerinti felbontásban... 140 5-6. ábra: Felszín alatti vizek minősítésének módszere... 146 5-7. ábra: Monitoring kutak idősor adatai a pt.2.3 jelű Délkelet-Alföld porózus termál víztesten (1991-2007)... 150 6-1. ábra: Víztestekre vonatkozó intézkedések megvalósulása... 181
Táblázatok 1-1. táblázat: A Kettős-Körös részvízgyűjtő területének jellemző adatai:... 10 1-2. táblázat: A települések jellemző népességföldrajzi adatai az alegység területén, 2008. január 1... 23 1-3. táblázat: Területi illetékességű hatóságok és egyéb szervezetek az alegység területén... 29 1-4. táblázat: A vízfolyás víztestek kategóriája és típusa... 32 1-5. táblázat: Az állóvíz víztestek kategóriája és típusa... 32 1-6. táblázat: Erősen módosított és mesterséges víztestek... 34 1-7. táblázat: Felszín alatti víztestek... 38 2-1. táblázat: Felszíni vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások értékelése... 41 2-2. táblázat: Felszín alatti vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások értékelése... 43 2-3. táblázat: Felszíni vizek közvetlen, kommunális szennyvízbevezetésekből... 45 2-4. táblázat: Hulladéklerakók az alegység területén (KÖR-KÖVIZIG területe)... 46 2-5. táblázat Szennyvíziszap kihelyezéssel érintett terület... 48 2-6. táblázat: PRTR tevékenységet végző üzemek... 48 2-7. táblázat: Jelentős ipari üzemek száma tevékenységenként a alegység területén... 50 2-8. táblázat: Ipari és egyéb szennyvízterhelés jellemzői... 51 2-9. táblázat: Felszíni vizek kommunális és ipari eredetű szennyvíz terhelése ágazatonként a 2-13 alegységen (2.1 melléklet felhasználásával)... 52 2-10. táblázat: Felszín alatti víztesteken található bányatelkek száma típusonként... 53 2-11. táblázat: A bányatelkek által érintett felszín alatti víztestek... 53 2-12. táblázat: Az alegység szennyezett területei a FAVI-KÁRINFO adatbázis alapján... 55 2-13. táblázat: A víztesteket érintő halászati vízterek... 57 2-14. táblázat: A víztesteket érintő halászati vízterek- állóvizek... 58 2-15. táblázat: Biomassza hulladékgazdálkodási létesítmények részvízgyűjtőnként... 59 2-16. táblázat: Vízminőségi káresemények típusa és száma az alegység területén... 61 2-17. táblázat: Vízminőségi káresemények típusa és száma az alegység területén... 61 2-18. táblázat: Városi diffúz szennyezés jellemző szennyezőanyagai... 64 2-19. táblázat: Foszfor koncentráció az egyes víztestek vízgyűjtő területén... 65 2-20. táblázat: A települések nitrogén terhelése belterületen... 67 2-21. táblázat: Az alegység egyes víztestjeinek foszforterhelése... 69 2-22. táblázat: Nitrogén műtrágya hatóanyag felhasználás... 71 2-23. táblázat: Nitrogén terhelés az alegység településeinek területén... 72 2-24. táblázat: Számított nitrogén terhelések a felszín alatti víztestek felszínen lévő területén (a 2-13 alegység határán túl is)... 73 2-25. táblázat: A folyók keresztirányú műtárgyai... 77 2-26. táblázat: Vízgazdálkodási szempontból jelentős zsilipek az alegységen... 77 2-27. táblázat: Felszíni vízkivételek a használatok szerint... 86 2-28. táblázat: Kisvízi vízkészlet értékek alegységenkénti összesítése... 88 2-29. táblázat: Vízkivételek felszín alatti víztestekből (nem kizárólag a 2-13 alegység területén)... 90 2-30. táblázat: Kijelölt kikötők a Kettős-Körös vízfolyás víztesten... 92
2-31. táblázat: Természetes fürdőhelyek... 93 2-32. táblázat: Horgászvizek vizfolyások... 93 2-33. táblázat: Állóvizek... 94 2-34. táblázat: Medencés fürdők az alegységen... 97 3-1. táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti vízbázisok az alegység területén... 102 3-2. táblázat: A védőterületek és védőidomok méretezése és feladata... 103 3-3. táblázat: Védőterülettel nem rendelkező felszín alatti vízbázisok az alegység területén... 104 3-4. táblázat: Víztől függő védett természeti területek az alegység területén... 107 3-5. táblázat: Víztől függő védett természeti területek főbb jellemzői... 110 4-1. táblázat: A biológiát támogató hidromorfológiai vizsgálatok... 114 4-2. táblázat: A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek vizsgálata... 115 4-3. táblázat: A felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok... 116 4-4. táblázat: Az operatív hidromorfológiai alprogramokban vizsgált monitoring pontok és víztestek darabszáma... 119 5-1. táblázat: Víztestek minősítésének összefoglaló jellemzői... 128 5-2. táblázat: Vízfolyások integrált ökológiai minősítésének eredményei a különböző kategóriákban... 132 5-3. táblázat: A biológiai minősítés eredményeinek megoszlása élőlény együttesenként... 134 5-4. táblázat: Az összesített biológiai minősítés eredményei víztest kategóriánként... 135 5-5. táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés összesített eredménye... 136 5-6. táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai minősítésének eredményei a különböző víztípusok és használat jellege függvényében... 139 5-7. táblázat: Elsőbbségi anyag(ok) miatt nem jó minősítésű folyóvízi víztestek az EQS túllépést okozó elsőbbségi anyagok megnevezésével... 142 5-8. táblázat: Állóvizek integrált ökológiai minősítésének eredményei a különböző kategóriákban... 142 5-9. táblázat: A biológiai minősítés eredményeinek megoszlása élőlény együttesenként... 144 5-10. táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összegzése... 152 5-11. táblázat: A nitrát-szennyezettség jellemzői... 155 5-12. táblázat: A trendvizsgálat eredményei... 157 5-13. táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése... 157 5-14. táblázat: Vízbázisok veszélyeztetettsége... 159 5-15. táblázat: Nitrát-érzékeny-területek... 160 5-16. táblázat:: Természetes fürdőhely kijelölése miatt érintett víztestek állapotértékelése a fürdővíz minőségi követelmények szempontjából... 161 5-17. táblázat: Károsodott, víztől függő védett területek az alegység területén... 161 5-18. táblázat: A vízfolyás víztestek hidromorfológiai kockázatának oka... 166 6-1. táblázat: A mentességi vizsgálatok eredményei... 178 7-1. táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámolt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfordítás), 2005 (%)183 8-1. táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél... 200 8-2. táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél... 201
8-3. táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél... 201 8-4. táblázat: Az egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél... 203 8-5. táblázat: Az egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél... 204 8-6. táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél... 207 8-7. táblázat: Állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél... 208 8-8. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél... 209 8-9. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél... 210 8-10. táblázat: Károsodott védett természeti területekre vonatkozó intézkedések... 212 8-11. táblázat: A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél... 214 8-12. táblázat: A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél... 215 8-13. táblázat: Az alapintézkedések beruházási költsége, országos Mrd Ft... 216 8-14. táblázat: Előkészítő és átfogó intézkedések költségei, országos Mrd Ft 1... 217 8-15. táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége, országos Mrd Ft 1... 218 8-16. táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége a Kettős-Körös alegységen, Mrd Ft220 Mellékletek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1-1. Határvizi egyeztetések jegyzőkönyvei 1-2. Vízfolyás típusok referencia jellemzői 1-3. Állóvíz típusok referencia jellemzői 2-1. Szennyvízterhelés jellemzői: Kommunális és ipari szennyvízkibocsátások adatai 2-2. Települési Szennyvízelvezetési Információs Rendszer 2-3. Települési szilárd hulladékgazdálkodás jellemzői 2-4. PRTR köteles telephelyek 2-5. Felszín alatti víztesteken található bányák 2-6. Felszín alatti víztesteket érő szennyezések a KÁRINFO adatai alapján 2-7. Állattartó telepek 2-8. Halászat, horgászat 2-9. Balesetszerű szennyezések 2-10. Diffúz nitrogén és foszfor szennyezés 2-11. Hidromorfológiai beavatkozások 2-12. Folyószabályozási művek 2-13. Felszíni vízkészletek és vízkivételek 2-14. Felszín alatti vízkivételek 2-15. Közlekedés 2-16. Benzinkutak 2-13 alegységen
2-17. Rekreációs vízhasználatok 3-1. Közcélú vízbázis 3-2. Egyéb vízbázis 3-3. Fürdővíz 3-4. Természetvédelmi területek 3-5. Víztesteken található természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek 4-1. Felszíni vizek monitoring programja 4-2. Felszin alatti vizek monitoring programja 4-3. Védett területek monitoringja 4-4. Jogszabályok 5-1. Felszíni vizek minősítése 5-2. Felszín alatti viztestek mennyiségi állapota 5-3. Felszín alatti víztestekre vonatkozó háttérértékek és küszöbértékek 5-4. Nitrát-szennyezett területek aránya 5-5. Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése 5-6. Vízbázisok veszélyeztetettsége 5-7. Nitrát-érzékeny területek aránya és nitrát-szennyezettségi viszonyok 5-8. Problémafa 6-1. Derogáció indoklása és megvalósíthatósági értékelése Útmutató 6-2. Célok, intézkedések 6-3. A természeti értékei miatt védett területek állapotának fenntartására és javítására vonatkozó intézkedések 8-1. Alap- és további alapintézkedések részletes ismertetése 8-2. Kiegészítő és pótlólagos intézkedések részletes ismertetése 8-3. Műszaki intézkedések tartalma 8-4. A védett természeti területek állapotára ható általános VGT intézkedések 9-1. Projektek és tervek az alegység területén 10-1. Az alegység fórumon elhangzott vélemények és válaszok 10-2. 2-13 Kettős Körös konzultáviós anyagokra adott véleménye és azok kezelése 10-3. A konzultációs anyaghoz adott írásbeli vélemények Függelékek (mellékelt lemezen találhatók) 1-1. függelék Érintett települések 4-1. függelék Felszíni vizek monitoring programja - előlap 4-2. függelék Felszíni vizek monitoring programja - Terepi jegyzőkönyvek 5-1 függelék Felszini víztestek állapota 5-2 függelék Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Térképek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók)
1-1. Átnézeti térkép 1-2. Területhasználat 1-3. Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4. Vízfolyás víztestek típusai 1-5. Állóvíz víztestek kategóriái 1-6. Állóvíz víztestek típusai 1-7. Felszín alatti víztestek sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8. Felszín alatti víztestek porózus és hegyvidéki 1-9. Felszín alatti víztestek porózus termál 1-10. Felszín alatti víztestek karszt és termálkarszt 2-1. Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések 2-2. Hulladékgazdálkodás 2-3. Szennyezett területek 2-4. IPPC és Seveso üzemek, káresemények 2-5. Diffúz foszforterhelés 2-6 Diffúz nitrátterhelés, állattartó telepek 2-7. Völgyzárógátak, fenékküszöbök, tározók, töltések 2-8. Hidromorfológiai befolyásoltság 2-9. Vízkivételek felszíni vizekből 2-10. Vízkivételek felszín alatti vizekből sekély porózus és sekély hegyvidéki 2-11. Vízkivételek felszín alatti vizekből porózus és hegyvidéki 2-12. Vízkivételek felszín alatti vizekből porózus termál 2-14. Közlekedés 2-15. Rekreáció 3-1. Ivóvízkivételek védőterületei 3-2. Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3-3. Természetes fürdőhelyek és fürdővizek 3-4. Védett természeti területek 3-5. Natura2000 és egyéb védett területek 4-1. Felszíni vizek monitoringja 4-2. Felszín alatti vizek monitoringja sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3. Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hegyvidéki 4-4. Felszín alatti vizek monitoringja porózus termál 4-6. Védett területek monitoringja 5-1. Felszíni víztestek ökológiai minősítése 5-2. Felszíni víztestek osztályozása biológiai elemek 5-3. Felszíni víztestek osztályozása fizikai-kémiai elemek 5-4. Felszíni víztestek osztályozása hidromorfológiai elemek 5-5. Felszíni víztestek kémiai minősítése
5-6. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-7. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus és hegyvidéki 5-8. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus termál 5-10. Felszín alatti víztestek kémiai állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-11. Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus és hegyvidéki 5-12. Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus termál 5-14. Nitrátérzékeny és -szennyezett területek 5-15. Természetes fürdőhelyek és fürdővizek Az országos és a vonatkozó vízgyűjtő terv a mellékelt CD-n található. Rövidítések jegyzéke VKI VGT FAVÖKO ICPDR KvVM LE Rvgy EKHE KEOP MePAR EU ECOSTAT EQS CIS TOC KÁRINFO PAH TPH RSD KÖVIZIG OVGT VIZIR OKIR Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve) vízgyűjtő-gazdálkodási terv felszín alatti víztől függő ökoszisztéma Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lakosegyenérték részvízgyűjtő egységes környezethasználati engedély Környezet és Energia operatív program Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Európai Unió Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet ökológiai állapotminősítési rendszer indikátora számítógépes információs rendszer (Computer Information System) összes szerves szén (total organic carbon) Országos Kármentesítési Program adatbázisa policiklusos aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons) összes ásványolaj szénhidrogén (total petroleum hydrocarbons) Ráckevei (Soroksári) Duna-ág Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Vízgazdálkodási Információs Rendszer Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer
TIR K+F NPI MgSzH MME MAKE ÖM FAV FVM ROP NFGM KHEM BAT REACH HMKÁ AKG IPPC MTA VAHAVA NÉS IPCC A TA K P Településirányítási Információs Rendszer Kutatás és Fejlesztés Nemzeti Park Igazgatóság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Agrárközgazdasági Egyesület Önkormányzati Minisztérium felszín alatti vizek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Regionális Operatív Program Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium legjobb elérhető technológia (Best Available Techniques) vegyi anyagok regisztrációja, kiértékelése és engedélyezése (Registration Evaluation and Authorization Chemicals) helyes mezőgazdasági és környezeti állapot agrár-környezetgazdálkodás Integrált Szennyezés Megelőzés és Ellenőrzés (Integrated Pollution Prevention and Control) Magyar Tudományos Akadémia Változás Hatás Válaszadás (MTA projekt) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Intergovernmental Panel on Climate Change Alapintézkedések további alapintézkedések kiegészítő intézkedések pótlólagos intézkedések
Bevezető A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota és használata életünk egyik legfontosabb tényezője. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. A víz használata költségekkel is jár. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása, Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban. Bevezető 1
A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentőséget kapott a társadalmi párbeszéd, amelynek első lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt 2006. december és 2007. június között. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott. Ez a folyamat 2007 decemberében kezdődött, és a véleményezők részvételével tartott fórumon, 2008. szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidolgozott tervezet véleményezése 2008. december 22-én kezdődött és 2009. november 18-ig tartott. Ezen idő alatt a www.vizeink.hu honlapon közzétett dokumentum tervezetekkel kapcsolatosan lehetett véleményeket megfogalmazni elektronikus és postai úton, a szakmai és a területi fórumokon pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges vízgyűjtő-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel és az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzőivel folytatott konzultáció elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az elkészült terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják azokat, sőt később részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a www.euvki.hu oldalon, vagy a http://circa.europa.eu/public/irc/env/wfd/information honlapon. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területei Az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megőrzése érdekében. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttműködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogta össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyűjtőn (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra eső területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyűjtőjéből jelentősége miatt kiemelendő a Balaton részvízgyűjtője, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyűjtője. A Bevezető 2
nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, részvízgyűjtő - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyűjtő terv), tervezési alegységek szintjén (lásd 1-1. ábra) (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt 869 vízfolyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). 1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyűjtőkerület Bevezető 3
2. térkép: Magyarország részvízgyűjtő területei 3. térkép: Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei Felelősök: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Bevezető 4
Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyt: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: területileg illetékes 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén, hiszen számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés koordinált végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, ugyanakkor nem jelenti a beavatkozások konkrét műszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushoz. A VGT tehát nem egy hagyományos vízgazdálkodási terv. Sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó intézkedéseket határoz meg (vízminőségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), miközben követelményeket támaszt számos más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.) is, sőt más ágazatok együttműködését is igényli. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok (az intézkedések első csomagjának 2012-ig kell működésbe lépnie). Bevezető 5
A tervezés módszertani elemei A VKI tervezési folyamata többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kellett hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következő szerkezeti ábra. 1. ábra: Intézkedések programjának tervezése Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása Természettudományos és műszaki szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Gazdasági szempontok Intézkedések programja M o n i t o r i n g A környezeti célkitűzések meghatározásában, a műszaki szempontokon túl, meghatározó szerepe van a gazdasági szempontoknak és a társadalom véleményének. A végrehajtás ezért iteratív jellegű volt és a célkitűzések gyakran csak az intézkedési programok tervezése során véglegesítődtek. Figyelembe kellett venni, hogy a környezeti célkitűzéseket víztestenként kell megadni, ugyanakkor az azokat befolyásoló műszaki és gazdasági feltételeket csak a tervezési alegység szintjén lehet értelmezni, míg a szabályozási kérdéseket általában országosan lehet kezelni. Bevezető 6
Az intézkedések programjának kidolgozásán belül az intézkedések tervezése és a társadalom bevonása két külön, de egymással szorosan összefüggő elemként jelent meg a nyílt tervezési folyamat eredményeként, amelynek két jelentős fázisa volt: a vizek állapota szempontjából jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik (együtt: jelentős vízgazdálkodási kérdések) feltárása, valamint ezekhez kapcsolódva a környezeti célkitűzések meghatározása, a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések tervezése, programokba történő összefoglalása, társadalmi megvitatása, egyidejűleg a környezeti célkitűzések véglegesítése. A VKI intézkedések tervezése több pilléren nyugszik: ökológiai feltételek (környezeti célkitűzésekhez tartozó követelmények) és műszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapot, célállapot, intézkedések hatékonysága), gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költséghatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság), társadalmi szempontok, illetve érdekeltségi viszonyok (paraméterei: kielégítendő igények, előnyök és hátrányok, megfizethetőség), az intézkedések megvalósítását lehetővé tevő szabályozási és intézményi háttér (paraméterei: jogszabályok, intézkedések megvalósítói, ellenőrző szervezetek). A hatékony tervezés érdekében és hogy minden pillér megfelelő erősségű legyen először az intézkedések országos háttéranyaga és a 42 tervezési alegységi terv kézirata (konzultációs anyaga) készült el. A háttéranyagra és az alegységi tervekre érkezett vélemények figyelembe vételével először a részvízgyűjtők, végül az országos terv kéziratának összeállítása történt meg. Az országos terv társadalmi véleményezése és a végleges terv közigazgatási elfogadása után - azzal összhangban került sor a részvízgyűjtő és alegységi tervek véglegesítésére. A korábbi tervezési szokásokhoz képest jelentős eltérés volt, hogy a nyílt tervezési rendszerben nem a részletesen kidolgozott változatok ismertetésével kezdődött az érdekeltek bevonása, hanem még koncepcionális szinten, hiszen a nem támogatott intézkedések részletes kidolgozásának nem lett volna értelme. A társadalmi egyeztetéshez könnyen áttekinthető, a fő problémákat tartalmazó összefoglalók kerültek közzétételre az interneten, lehetőséget adva a webes fórumokon keresztül történő hozzászólásra. A javaslatok véleményezésére vitafórumokat is szerveztek, amelyek időpontját interneten meghirdették, és az érintett szervezeteket, kiemelt érdekelteket levélben vagy e-mailen értesítették. Emellett a legjelentősebb érdekeltek lehetőséget kaptak az őket érintő kérdések külön, személyes megbeszéléseken történő egyeztetésére is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. Az egész országra kiterjedő alegységi VGT-k alapján elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve megfogalmazhatók a végrehajtás részletes Bevezető 7