CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM

CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. ÁPRILIS 30. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal 2007: VII. tv. a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatár-jelrõl és annak karbantartásáról szóló, Újvidéken, 2006. április 19-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl... 667 2007: VIII. tv. a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, és Budapesten, 2003. június 20-án aláírt, a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár új redemarkációs okmányai kihirdetésérõl... 673 2007: XIII. tv. a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról (indokolással)... 673 A KORMÁNY RENDELETEI 32/2007. (III. 6.) Korm. r. az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról... 704 56/2007. (III. 29.) Korm. r. a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról... 706 59/2007. (III. 31.) Korm. r. az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról... 706 A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI 6/2007. (III. 2.) IRM r. a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról... 707 7/2007. (III. 6.) IRM r. a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól... 707 8/2007. (III. 6.) IRM r. egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megjelölésére vonatkozó módosításáról... 727 9/2007. (III. 6.) IRM r. az anyakönyvi szakvizsgáról... 730 10/2007. (III. 6.) IRM r. az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról... 736 11/2007. (III. 7.) IRM r. a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet módosításáról... 754 12/2007. (III. 13.) IRM r. a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól... 755 13/2007. (III. 13.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról... 758 14/2007. (III. 13.) IRM r. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról... 761 A tartalomjegyzék a 666. oldalon folytatódik.

666 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám 15/2007. (III. 13.) IRM r. az egyes igazgatási hatósági eljárások díjairól, valamint az adatszolgáltatásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról rendelkezõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról... 762 16/2007. (III. 13.) IRM MeHVM e. r. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról... 768 17/2007. (III. 13.) IRM r. a rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladatairól... 772 18/2007. (III. 19.) IRM r. az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseirõl... 772 19/2007. (III. 23.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremûködõ tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról... 773 7/2007. (III. 19.) MeHVM r. a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság által nyújtott ellátási szolgáltatások körérõl, terjedelmérõl, valamint az igénybevétel rendjérõl... 774 AZ ORSZÁGGYÛLÉS HATÁROZATA 23/2007. (III. 20.) OGY h. az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a Kormányképviselet tevékenységérõl... 778 A KORMÁNY HATÁROZATAI 1011/2007. (III. 13.) Korm. h. a közszolgálati ellenõrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl... 778 1012/2007. (III. 13.) Korm. h. a cégeljárással, a cégek adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggõ egyes feladatokról... 779 1013/2007. (III. 13.) Korm. h. a 2006. szeptember októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekrõl készült vizsgálati jelentés alapján végrehajtandó feladatokról... 780 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 9/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata... 781 10/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata... 797 11/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata... 803 21/2007. (III. 29.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata... 807 JOGEGYSÉGI HATÁROZAT 1/2007. PJE szám a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata... 810 UTASÍTÁS 5/2007. (IK 4.) IRM ut. az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról... 814 JOGSZABÁLYMUTATÓ A Magyar Közlönyben 2007. március 1. napjától 2007. március 31. napjáig közzétett jogszabályok jegyzéke... 816 SZERVEZETI HÍREK Kinevezések... 825 Közszolgálati jogviszony megszûnések... 825 Kitüntetések... 825 Pályázati felhívások... 830 Igazolvány érvénytelenítése... 831

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 667 Törvények 2007. évi VII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatár-jelrõl és annak karbantartásáról szóló, Újvidéken, 2006. április 19-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl* 1. Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatárjelrõl és annak karbantartásáról szóló, Újvidéken, 2006. április 19-én aláírt Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. A Megállapodás hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatár-jelrõl és annak karbantartásáról A Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa (a továbbiakban: Felek) tekintettel arra, hogy a Felek között eddig nem jött létre olyan háromoldalú megállapodás, amely meghatározná a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárai találkozási pontjának (hármashatár-pont) helyét, megjelölését és annak karbantartását, attól az óhajtól vezérelve, hogy összhangban a Felek között hatályos, az államhatár vonalának megjelölését és a határjelek karbantartását szabályozó kétoldalú nemzetközi szerzõdésekkel rendezzék a hármashatár-ponttal kapcsolatos kérdéseket, az alábbiak szerint állapodtak meg: 1. cikk A Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárai találkozási pontjának jelenlegi helyét a Felek hatályos kétoldalú határokmányai tartalmazzák, amelyek az alábbi nemzetközi szerzõdések alapján készültek: 1. a Magyarország és a Szövetséges és Társult Hatalmak által Trianonban, 1920. évi június hó 4. napján aláírt Békeszerzõdés, 2. a Szövetséges és Társult Hatalmak, valamint Lengyelország, Románia, a Szerb Horvát Szlovén Állam és a Cseh Szlovák Állam között Sevresben, 1920. évi augusztus 10. napján aláírt Békeszerzõdés, 3. a Román Királyság, valamint a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság közötti határ végleges kijelölésérõl szóló, Belgrádban, 1923. november 24-én aláírt Jegyzõkönyv, 4. a Román Királyság Kormánya és a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság Kormánya között Bukarestben, 1927. június 4-én aláírt Jegyzõkönyv. A hármashatár-pont Kübekháza (Magyar Köztársaság), Beba Veche (Románia) és Rabe (Szerbia és Montenegró) települések közigazgatási határának találkozási pontján található. 2. cikk A hármashatár-pont megjelölése olyan egyedi határjel (a továbbiakban: Triplex Confinium), amelynek anyaga beton, formája három oldalú piramis, oldalaival a három ország felé tájolva. A három oldalon az adott állam címere van, alattuk az,,1920. VI. 4. dátum szerepel. A Triplex Confinium homlokzatrajzát, méreteit, továbbá mindhárom oldalának fényképét a jelen Megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza. 3. cikk * A törvényt az Országgyûlés a 2007. február 26-i ülésnapján fogadta el. A Triplex Confinium koordinátái:

668 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám ETRS89 földrajzikoordináták 2004. ETRS89 geocentrikuskoordináták 2004. UTM vetület 34. zóna 2004. Budapesti sztereografikus vetület 1920. HDR vetület 1983. Magyar EOV rendszer 2004. Román GK vetület 2000. Szerb és montenegrói GK vetület 2004. = 46 o 07 34.8713 = 20 o 15 51.3792 H (ellipsoidi) =125.66 m X = 4 154 204.86 m Y = 1 533 742.82 m Z = 4 575 083.09 m X = 4 443 160.75 m Y = 5 108 349.43 m H (ellipsoidi) = 125.66 m Y = - 94 047.18 m X = 150 532.08 m H (Balti) = 82.46 m Y = - 94 041.61 m X = - 61 667.84 m H (Balti) = 82.46 m Y = 744 047.37 m X = 87 593.04 m H (Balti) = 82.46 m X = 5 110 519.04 m Y = 4 443 261.77 m H (Balti) = 82.46 m Y = 7 443 571.74 m X = 5 109 372.73 m H (Adriai) = 83.27 m A vetületi rendszer neve alatt feltüntetett évszám azon okmány aláírásának évét jelöli, melybõl az adat származik. A Triplex Confinium környezetének ortofotó térképét a jelen Megállapodás 2. számú melléklete tartalmazza. 4. cikk Az államhatárok a Triplex Confiniumtól az alábbiak szerint haladnak: a Magyar Köztársaság és Románia között az államhatár egyenes vonalban, megközelítõleg északkeleti irányban halad az N1 számú határjel felé; a Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró között az államhatár egyenes vonalban, megközelítõleg délnyugat felé halad az F169 számú határjel irányába; Románia, valamint Szerbia és Montenegró között az államhatár egyenes vonalban, megközelítõleg délkeleti irányban halad az A1 számú határjel felé. 5. cikk A Triplex Confinium ellenõrzése és karbantartása az alábbiak szerint történik: (1) A Triplex Confinium helyének és állapotának ellenõrzését, valamint karbantartását a Feleknek az államhatár vonala megjelölésére és a határjelek karbantartására jogosult szervei (a továbbiakban: illetékes szervek) szükség szerint, de legalább 5 évenként, felváltva biztosítják. (2) Az illetékes szervek jogosultak a Triplex Confinium ellenõrzését korlátozás nélkül végrehajtani. (3) A Triplex Confinium karbantartása csak mindhárom illetékes szerv megállapodása alapján történhet. 6. cikk (1) A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. (2) A Felek diplomáciai úton, írásban kölcsönösen értesítik egymást arról, hogy eleget tettek a jelen Megállapodás hatálybalépéshez szükséges belsõ jogszabályi elõírásaiknak, mely így az utolsó diplomáciai jegyzék kézhezvételét követõ 30. (harmincadik) napon lép hatályba. (3) A jelen Megállapodás mindhárom Fél egyetértésével írásban módosítható vagy kiegészíthetõ. Készült Újvidéken, 2006. április 19. napján, három eredeti példányban, magyar, román és szerb nyelven, mindhárom nyelvû szöveg egyaránt hiteles. (Aláírások)

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 669 1. számú melléklet A Magyar Köztársaság, Románia, valamint Szerbia és Montenegró hármashatár-jelének vázlatai és méretei ELÖLNÉZET 0.40 0.34 1.17 0.05 0.71 0.40 1.38 0.37 1.59 0.97 1.87

670 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám FELÜLNÉZET 0.60 0.27 0.10 0.08 0.34 0.40 0.71 1.38 1.59 1.87

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 671

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 672 4. szám 2. számú melléklet A Magyar Köztársaság, Románia, valamint Szerbia és Montenegró hármashatár-pontja környezetének ortofotó térképe 4. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2 3. -a a Megállapodás 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a törvény 2 3. -a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a határrendészetért felelõs miniszter gondoskodik.

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 673 2007. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, és Budapesten, 2003. június 20-án aláírt, a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár új redemarkációs okmányai kihirdetésérõl* 1. Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, és Budapesten, 2003. június 20-án aláírt, a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár új redemarkációs okmányai kötelezõ hatályának elismerésére. 2. Az Országgyûlés a redemarkációs okmányokat e törvénnyel kihirdeti. A redemarkációs okmányokat e törvény melléklete tartalmazza. 3. (1) E törvény a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével a kihirdetést követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2. -a és melléklete az 1998. évi LV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 6. pontjában meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A redemarkációs okmányok, illetve e törvény 2. -a és melléklete hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a határrendészetért felelõs miniszter gondoskodik. * A törvényt az Országgyûlés a 2007. február 26-i ülésnapján fogadta el. A törvény melléklettel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2007. évi 28. számának II. kötete CD-n tartalmazza. 2007. évi XIII. törvény a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról* 1. A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 10. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: E törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a Büntetõ Törvénykönyvet és a büntetõeljárásról szóló törvényt a nemzetközi bûnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelõen alkalmazni kell. 2. Az Nbjt. IV. Fejezetének címe és 46 60/D. -a helyébe a következõ cím és rendelkezések lépnek, valamint a IV. Fejezet a következõ 60/E. -sal egészül ki: IV. Fejezet A KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYE, ÉS A SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉS, A SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS, VALAMINT A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS ÁTADÁSA Általános szabályok 46. (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelõs miniszter fogadja, és ha a 2. nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fõvárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. (2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be.-nek a különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait értelemszerûen alkalmazni kell. 1. Cím KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE 47. (1) A külföldi bíróság jogerõs ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényû, ha az elkövetõvel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel. * A törvényt az Országgyûlés a 2007. március 12-i ülésnapján fogadta el.

674 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám (2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetõeljárás átadása folytán járt el, a büntetõeljárás megindításáról a legfõbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, elõzetes fogvatartást, valamint házi õrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani. (3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerõsen elbírálta. (4) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzõdéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelezõ határozatával létrehozott nemzetközi büntetõ bíróság jogerõs ítéletét is érteni kell. 48. (1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás. (2) A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fûzõdnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethetõ össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehetõ legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén ennek megfelelõen rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról. (3) Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a bûncselekmény elkövetésekor hatályban lévõ törvény szerint kell eljárni; ha az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévõ magyar törvény szerint a cselekmény már nem bûncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. (4) Ha a külföldi bíróság az ítéletében több bûncselekmény miatt halmazati büntetést szabott ki, és az ítélettel elbírált cselekmények valamelyike a magyar jog szerint nem bûncselekmény, vagy egyébként nem ismerhetõ el, a bíróság a határozatában e cselekmény mellõzésével, az ítélet alapjául szolgáló további tényállás(ok) figyelembevételével, a Btk.-nak a büntetés kiszabására vonatkozó szabályai szerint állapítja meg a büntetést. (5) Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetõen nem egyeztethetõ össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bûncselekményre a magyar Btk. által elõírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál. (6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkezõ külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésbõl az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás idõpontjának meghatározásakor a Btk. 47. -a (2) bekezdésének, valamint ha a feltételes szabadságnak a Btk. 48. -ának (1) bekezdése szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát a Btk. 48. -a (1) bekezdésének rendelkezésétõl el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. (7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismerésérõl értesíti a bûnügyi nyilvántartást. 2. Cím KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE 49. (1) Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelõs miniszterhez történõ érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendõ büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan idõre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgár. (2) Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása elõtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azzal a magyar állampolgárral, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárral szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy a próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása elõtt Magyarországra visszatért.

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 675 (4) A bíróság a végrehajtás átvételét megtagadó határozat jogerõre emelkedése után a 28. -ban foglaltak szerint jár el. 50. Nem vehetõ át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerõsen elbírálta. 51. (1) A bíróság a külföldi ítéletet ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejûleg megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. Ha a külföldi ítélet érvényének elismerésérõl a bíróság korábban jogerõs határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételérõl indult eljárásban a bíróság kötve van. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek. (2) A büntetés végrehajtásának átvételérõl az igazságügyért felelõs miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el. 52. (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés idõpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetõeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételérõl szóló döntés meghozataláig fel kell függeszteni. (2) Ha az igazságügyért felelõs miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetõeljárást meg kell szüntetni. (3) A felfüggesztésrõl, illetõleg a megszüntetésrõl az az ügyész vagy az a bíróság dönt, amely elõtt a büntetõeljárás folyamatban van. 53. (1) A büntetés végrehajtásának átvételérõl szóló megállapodásról az igazságügyért felelõs miniszter értesíti a Fõvárosi Bíróságot. Az elítélt átvételérõl az Interpol a rendõrség közremûködésével gondoskodik. (2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet az 51. -ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására az elõzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A büntetés végrehajtásának átvételét követõen az ügyész indítványára a bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon végrehajtásra kerülõ büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védõ részvétele kötelezõ. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás átvételérõl nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülõ büntetést megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt nem lehet fellebbezni. 54. Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött idõt, valamint az 53. (2) bekezdése alapján történõ fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani. 55. A külföldi ítéletnek a Fõvárosi Bíróság határozatával elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszûnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították. 3. Cím MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA 56. Magyar bíróság által jogerõsen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható. 57. (1) A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha a) a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására, b) az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt. (2) Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza. 58. (1) A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelõs miniszter keresi meg a külföldi államot. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendõrség közremûködésével gondoskodik. 59. Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevõ államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól. 60. Ha a végrehajtás átengedését követõen az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevõ államot errõl értesíteni kell. 4. Cím KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA 60/A. (1) Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet adni.

676 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám (2) A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehetõ át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést. (3) Az intézkedés átvételére, illetve átadására az 1. és 2. Cím rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell. 5. Cím A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE 60/B. Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetõleg elkobzás végrehajtását nemzetközi szerzõdés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni. 60/C. (1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerzõdések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó külföldi ítélet elismerésérõl és végrehajtásának átvételérõl. (2) A bíróság a jogerõs határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelõs miniszter értesíti a megkeresõ külföldi államot. (3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszûnt. 6. Cím A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA 60/D. (1) Magyar bíróság által jogerõsen elrendelt vagyonelkobzás, illetõleg elkobzás végrehajtása ha azt nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá esõ dolog található. (2) A bíróság a jogerõs, vagyonelkobzást, illetõleg elkobzást elrendelõ határozatának külföldön történõ végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerzõdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ kérelmét a külföldi államhoz történõ továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelõs miniszter keresi meg a külföldi államot. 60/E. Ha a végrehajtás átadását követõen a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetõleg az ennek folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetõleg elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevõ államot errõl értesíteni kell. 3. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. -a a következõ második mondattal egészül ki: Ha az együttmûködés nemzetközi szerzõdésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a megkeresett tagállam a nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát elismerte. 4. A Törvény 4. -ának h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:] h) ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bûncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. ), és a bûncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki. 5. A Törvény 36. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, az Európai Unió tagállamaival büntetõügyekben folytatott együttmûködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés elõterjesztésére a büntetõeljárás megindítását követõen a magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül jogosultak. 6. (1) A Törvény 37. -ának bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: 37. Az eljárási jogsegély formái különösen: (2) A Törvény 38. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 38. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által elõterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják. 7. A Törvény 67/C. -a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [67/C. (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha] g) a határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. ), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. ) élvezõ személy birtokában lévõ bizonyítási eszközre, elkobzás alá esõ dologra vagy vagyonelkobzás alá esõ vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel; 8. A Törvény a következõ V. Fejezettel egészül ki, és a jelenlegi V. Fejezet számozása VI. Fejezetre, a jelenlegi VI. Fejezet számozása VII. Fejezetre módosul:

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 677 V. Fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN I. Cím AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA 67/L. (1) Az Európai Unió tagállamaiban büntetõeljárásban bûncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetõeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetõeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendõ jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a megkeresés alapjául szolgáló határozat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tagállami határozat) jogerõre emelkedett, és azt e törvény 5. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. (2) A tagállami határozat alapján a végrehajtásról a terhelt (jóvátétel fizetésére kötelezett) lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt. (3) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és errõl a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja. (4) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott bûncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettõs büntethetõségének mérlegelése nélkül intézkedni kell. (5) A 4. számú mellékletben fel nem sorolt bûncselekményfajták esetében a határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bûncselekménynek minõsül. (6) A tagállami határozatban megjelölt összeg elõírása és beszedése a megyei bíróság szervezetében mûködõ bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladata. 67/M. (1) A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethetõ (Btk. 23. ); b) a 67/L. (4) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bûncselekmény; c) a magyar törvény szerint a büntetés elévült; d) egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetõeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetõleg a jogerõs határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; e) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerõs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetõleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen felmentették; f) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik; g) a tagállami határozat alapjául szolgáló bûncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. ), és a bûncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki; h) a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén (Be. 551. ), vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. ) élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel; i) a tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a határozat jogerõre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót. (2) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 67/D. (2) (4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerûen kell alkalmazni. A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tûzött határidõ eredménytelenül telt el, illetõleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. (3) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el. 67/N. (1) A tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (3) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejûleg megkeresi a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a

678 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám megfizetés tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidõn belül a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. (4) A kibocsátó igazságügyi hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezésérõl, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszûnésérõl szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni. 67/O. (1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a végrehajtás iránt. (2) A büntetõeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bûnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. (3) A végrehajtás alá esõ vagyonon fennálló büntetõeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 67/F. rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell. 67/P. (1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban, vagy a határozatban a kibocsátó igazságügyi hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát, vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. -ának megfelelõen határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke, a (2) bekezdés esetét kivéve, megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerõre emelkedése napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével. (2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntetõ joghatóság (Btk. 3 4. ) alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. -ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt. (3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntetõ joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetõleg tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. és 52. -ának megfelelõen határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 52. -ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható. (4) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. -át, 114. -ának (2) bekezdését, valamint a Be. 563. -át értelemszerûen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a jogerõs határozat megküldésével tájékoztatja. (5) A tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránti megkeresést a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. (6) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a 2001. évi CIV. törvény 6. -ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható. (7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a megyei bíróság tanácsülésen bírál el. 67/R. (1) A tagállami határozatban megjelölt összeg megfizetésérõl, illetõleg az eljárási költség megfizetésére kötelezést követõen a végrehajtási eljárás eredményérõl az eljáró bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot. (2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a kibocsátó igazságügyi hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, illetõleg ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot, hogy a határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges. (3) E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérõ rendelkezése hiányában, a magyar államra száll. II. Cím A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN 67/S. (1) A pénzbüntetésnek az Európai Unió valamely tagállamában való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bûnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkezõ és illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet. (2) A bíróság kiállítja az e törvény 5. számú mellékletben szereplõ formanyomtatvány tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minõsített elektronikus aláírással kell ellátni. (3) Ha a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bûnügyi költség végrehajtása egyidejûleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejûleg csak egy tagállamba lehet továbbítani. (4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni. 67/T. (1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetõleg a végrehajtás alá esõ összeg csökkentésére okot adó körülményrõl haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot. (2) A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés, illetõleg a pénzmellékbüntetés végrehajthatatlan-

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 679 sága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul. 9. A Törvény 100. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 100. Az igazságügyért felelõs miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az Európai Unió tagállamainak az európai elfogatóparancs kibocsátására, illetõleg végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságainak megnevezését. Az igazságügyért felelõs miniszter tájékoztatása irányadó atekintetben, hogy egyes tagállamok hogyan hajtják végre az együttmûködés alapjául szolgáló egyezményt, illetõleg kerethatározatot. 10. A Törvény 102. -a a következõ g) ponttal egészül ki, és a jelenlegi g) i) pontok jelölése h) j) pontra módosul: [102. E törvény az Európai Unió következõ jogi aktusainak való megfelelést biztosítja:] g) a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról, 11. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. -ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, e a következõ e) ponttal egészül ki; és a jelenlegi e) pont jelölése f) pontra módosul: [10. A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következõk:] d) a bíróság pénzbüntetésrõl, pénzmellékbüntetésrõl, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetõeljárásban bûncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegrõl, valamint e) a bíróság bûnügyi költségrõl, elõvezetési és kísérési költségrõl szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bûnügyi költségrõl, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elõvezetési és kísérési költségrõl, valamint a pártfogó felügyelõi szolgálat által a közvetítõi eljárásban megállapított, az állam által elõlegezett és visszatérítendõ költségrõl szóló értesítése, 12. (1) A bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (Bnyt.) 10. -a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bûntettesek nyilvántartása tartalmazza] m) a külföldi elítélés érvényének elismerése esetén a bíróság errõl szóló értesítését; (2) A Bnyt. 11. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A 10. (1) bekezdésének f) i), k) n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely elõtt a határozat jogerõre emelkedett. 13. E törvény 2. -a és 4 5. -ai az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló 2000. május 29-én elfogadott egyezménynek való megfelelést, 3. -a az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 3. cikk 1. pontjának való megfelelést, 6. -a a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelõ határozatoknak az Európai Unióban történõ végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat 7. cikke 1. pontjának való megfelelést, 7. -a a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat 1 16. cikkeinek való megfelelést biztosítja. 14. (1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Törvény 1. számú melléklete helyébe e törvény I. számú melléklete lép, és a Törvény az e törvény II. számú mellékletében foglalt 4. számú melléklettel, valamint III. számú mellékletében foglalt 5. számú melléklettel egészül ki. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 6. -a, b) a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 579. -a, a 190. (1) bekezdésének h) pontjában az ideértve a Btk. 6. esetét is szövegrész, valamint a 267. -a (1) bekezdésének d) pontjábanaz ideértveabtk. 6. esetét is szövegrész, c) a büntetõ jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 89. -a, d) a büntetõ jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 53. -ának (3) bekezdése, valamint 86. -ának (2) bekezdése, e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény 5. -ának (1) bekezdésében a Btk. 6., Be. 579. szövegrész, valamint a törvény 89 92. -ai, f) a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. -ának (1) bekezdése, g) az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CX. törvény 5. -a. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Törvény 11. -a (1) bekezdésének c) pontjában az igazságügyminiszternek szövegrész helyébe az igazságügyért felelõs miniszternek (a továbbiakban: miniszter) szöveg, 13. -ának (1) (2) bekezdésében, 14. -ában, 16. -ának (2) (3) bekezdésében, 18. -ának (2) bekezdésében, 19. -ában, 20. -ának (4) bekezdésében, 38. -ának (4) bekezdésében, 40. -ának (2) bekezdésé-

680 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám ben, valamint 52. -ának (4) bekezdésében az az igazságügyminiszter szövegrész helyébe az a miniszter szöveg, 20. -ának (6) bekezdésében, 35. -ának (1) bekezdésében, valamint 100. -ában az Az igazságügyminiszter szövegrész helyébe az A miniszter szöveg, 27. -ában, valamint 40. -ának (2) bekezdésében az az igazságügyminiszternek szövegrész helyébe az a miniszternek szöveg, 101. -ában az az igazságügyminiszter, hogy a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel szövegrész helyébe az a miniszter, hogy a rendészetért felelõs miniszterrel és az államháztartásért felelõs miniszterrel szöveg, b) az Nbjt. 2. -ának (2) bekezdésében az igazságügyminiszter szövegrész helyébe az igazságügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) szöveg, 4. -ának (2) bekezdésében, 6. -ának (2) bekezdésében, 7 8. -ában, 15. -ában, 18. -ának (1) bekezdésében, 22. -a (2) bekezdésének a) pontjában, 23. -ának (1) bekezdésében, 25. -ának (2) bekezdésében, 26. -ának (1) bekezdésében, 28 29. -ában, 33. -ában, 34. -ának (1) és (3) bekezdésében, 38 39. -ában, 45. -ának (2) bekezdésében, 48. -ának (1) és (3) (4) bekezdésében, 49. -ának (2) bekezdésében, 57. -ának (1) bekezdésében, 60/A. -ának (3) bekezdésében, 60/B. -ának (4) bekezdésében, 60/C. -ának (2) bekezdésében, 71. -ában, 76. -ának (4) bekezdésében az az igazságügyminiszter szövegrészek helyébe az a miniszter szöveg, 6. -ának (1) bekezdésében, 16. -ának (2) bekezdésében, 26. -ának (2) bekezdésében, 68. -ában, 76. -ának (1) bekezdésében az Az igazságügyminiszter szövegrész helyébe az A miniszter szöveg, 6. -ának (2) bekezdésében a külügyminiszterrel szövegrész helyébe a külpolitikáért felelõs miniszterrel szöveg, 20. -ának (2) bekezdésében az az igazságügyminisztert szövegrész helyébe az a minisztert szöveg, 22. -ának (3) bekezdésében, 46. -ának (1) bekezdésében az az igazságügyminiszterhez szövegrész helyébe az a miniszterhez szöveg, 23. -ának (3) bekezdésében, 32. -ának (1) és (3) bekezdésében, 48. -ának (2) bekezdésében, 60/B. -ának (4) bekezdésében, 60/C. -ának (2) bekezdésében, 70. -ának (2) (3) bekezdésében, 73. -ában az az igazságügyminiszternek szövegrész helyébe az a miniszternek szöveg, 38. -ában, 45. -ának (1) bekezdésében az az igazságügyminiszternél szövegrész helyébe az a miniszternél szöveg lép. I. számú melléklet a 2007. évi XIII. törvényhez [1. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez] E törvény 3. -ának (2) bekezdése és 67/B. -ának (3) bekezdése értelmében a bûncselekményfajtákhoz a Btk. következõ bûncselekményei tartoznak: A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták Az egyes bûncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások bûnszervezetben való részvétel bûnszervezetben részvétel bûntette 263/C. (1) bek. bûnszervezetben elkövetett bûncselekmények 137. 8. pont terrorizmus terrorcselekmény bûntette 261. a (6) bek. kivételével emberkereskedelem emberkereskedelem bûntette 175/B. gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bûntette üzletszerûen elkövetett embercsempészés bûntette erõszakos közösülés bûntette 218. (2) bek. a) pont 218. (3) bek. c) pont 197. szemérem elleni erõszak bûntette 198. megrontás bûntette 201 202/A. tiltott pornográf felvétellel visszaélés bûntette 204. kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerû kéjelgés elõsegítésének bûntette 205. (3) bek. a) pont

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 681 A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme fegyverek, lõszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bûntette kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerûen vagy jelentõs mennyiségû kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz) kábítószer elõállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette kábítószerrel visszaélés bûntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószerfüggõ személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette kábítószer elõállításához használt anyaggal visszaélés bûntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad) nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bûntette Az egyes bûncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások 207. (3) bek. a) pont 282. (2) bek, a) pont, (5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont 282. (3) bek. b) pont 282. (4) bek. 282/A. a (6) bek. a) pontja kivételével 282/B. (1) (4) bek., (6) bek., (7) bek. b) pont 282/C. (2) (4) bek. 283/A. (1) bek. 261/A. (3) bek. a) pont robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bûntette 263. lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés bûntette 263/A. nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés bûntette 264/C. a (4) bek. kivételével

682 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták Az egyes bûncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások korrupció vesztegetés bûntette 250., 251. az (1) bek. kivételével, 252., 253. a (4) bekezdés kivételével, 254. az (1) bek. kivételével, 255. csalással kapcsolatos bûncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalásokat is bûncselekményekbõl származó jövedelmek tisztára mosása pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is számítógépes bûncselekmények környezettel kapcsolatos bûncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz szándékos emberölés, súlyos testi sértés befolyással üzérkedés bûntette nemzetközi kapcsolatban vesztegetés bûntette 256. 258/B. a (4) bek. kivételével, 258/C. az (1) bek. kivételével, 258/D. nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bûntette 258/E. az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bûntette bûnpártolás bûntette (amennyiben a bûncselekménybõl származó elõny biztosításában való közremûködéssel követik el) pénzmosás bûntette pénzmosás vétségének minõsített esetei orgazdaság bûntette pénzhamisítás bûntette hamis pénz kiadásának bûntette számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûntett környezetkárosítás bûntette helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége természetkárosítás bûntette hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bûntette embercsempészés bûntette emberölés bûntette 314. (1) (3) bek. 244. (2) bek. 303. (1) (4) bek. 303/A. (2) bek. 326. (3) (6) bek. 304. (1) (3) bek. 306. (2) bek. 300/C. (3) (4) bek. 280. (1) (2) bek. 280. (3) bek. 3. fordulata 281. (1) (3) bek. 281/A. (1) (2) bek. 218. (1) (3) bek. 166. a (4) bek. kivételével erõs felindulásban elkövetett emberölés bûntette 167. testi sértés bûntette foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bûntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve 170. az (1) és (6) bek. kivételével 171. (3) bek.

4. szám IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 683 A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták Az egyes bûncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés rasszizmus és idegengyûlölet szervezett lopás vagy fegyveres rablás kulturális javak ideértve a régiségeket és mûtárgyakat is tiltott kereskedelme közlekedés biztonsága elleni bûntett vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bûntette közúti veszélyeztetés bûntette ittas vagy bódult állapotban jármûvezetés bûntette emberi test tiltott felhasználása bûntette 184. (2) bek. 185. (2) bek. 186. (2) bek. 188. (2) (3) bek. 173/I. (1) (3) bek. kényszerítés bûntette 174. személyi szabadság megsértése bûntette 175. emberrablás bûntette 175/A. a (6) bek. kivételével jogellenes fogvatartás bûntette 228. lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bûntette 174/A. nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak bûntette 174/B. közösség elleni izgatás bûntette 269. rablás bûntette kifosztás bûntette 321. (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b) c) pont 322. (2) bek. b) pont orgazdaság egyes esetei 326. (3) bek. kulturális javakkal visszaélés bûntette 216/B. csalás csalás bûntette 318. (1), (4) (7) bek. adócsalás bûntette 310. (2) (5) bek. munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bûntette 310/A. (2) (5) bek. zsarolás és védelmi pénz szedése zsarolás bûntette 323. kényszerítés bûntette 174. termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése bitorlás bûntette 329. szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése bûntette 329/A. (2) (3) bek. szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása bûntette 329/B. (3) bek. iparjogvédelmi jogok megsértése bûntette 329/D. (2) (3) bek.

684 IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták Az egyes bûncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások hivatalos okmányok hamisítása közokirat-hamisítás bûntette 274. (1) bek. és azzal való kereskedés hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bûntette 275. egyedi azonosító jel meghamisításának bûntette 277/A. jövedékkel visszaélés elõsegítésének bûntette (elõállít, forgalomba hoz) 311/B. (2) bek. fizetõeszközök hamisítása pénzhamisítás bûntette 304. (1) (3) bek. hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentõk tiltott kereskedelme nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélés bûntette radioaktív anyaggal visszaélés bûntette 313/C. a (2) és a (7) bek. kivételével 264. a (4) bek. kivételével lopott gépjármûvek kereskedelme csempészet bûntette 312. (2) (4) bek. orgazdaság bûntette 326. a (2) bek. kivételével erõszakos közösülés erõszakos közösülés bûntette 197. szemérem elleni erõszak bûntette 198. gyújtogatás közveszélyokozás bûntette 259. a Nemzetközi Büntetõbíróság joghatósága alá tartozó bûncselekmények légi vagy vízi jármû jogellenes hatalomba kerítése robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bûntette a Btk. XI. fejezetében felsorolt bûncselekmények 324. (4) bek. c) pont 154. és a 165. kivételével légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése bûntette 262. szabotázs rombolás bûntette 142. közveszélyokozás bûntette közérdekû üzem mûködése megzavarásának bûntette 259. (1) (3) bek. 260. (1) (2) bek.