SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA JÓVÁHAGYTA A SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT IGAZGATÓ TANÁCSA 2010. 1

TARTALOMJEGYZÉK I. A Szabályzat célja...3 II. Definíciók...3 III. Jogszabályok...6 IV. A Szabályzat hatálya...7 V. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok...8 VI. Eljárás az olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető...9 VII. A szerzői művekre vonatkozó eljárás...11 VIII. A szellemi vagyon nyilvántartása...12 IX. Hasznosító vállalkozások...12 IX/A. SZBK részvételével alapított hasznosító vállalkozások...12 IX/B. SZBK területén működő, nem SZBK, illetve MTA által alapított gazdálkodó szervezetek13 X. A hasznosításból befolyó díjak, valamint azok felhasználása...13 XI. A szellemi alkotások egyes fajtáira vonatkozó külön szabályozások...14 XII. A szabályzat megsértése...15 XIII. Záró rendelkezések...15 2

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA I. A Szabályzat célja 1.. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ (a továbbiakban: SZBK) alapító okiratával összhangban a jelen Szellemi tulajdon védelmi és gazdálkodási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy elősegítse SZBK kutatói, illetve a Szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyek által kutatómunkájuk során létrejött szellemi alkotások hatékony értékelését, jogi oltalomban történő részesítését, valamint ezen szellemi alkotásoknak SZBK, SZBK kutatói és az egész társadalom javát szolgáló hasznosítását, továbbá SZBK-val szoros kapcsolatban álló hasznosító vállalkozások létrejöttének elősegítését. A jelen Szabályzat a jogszabályokkal és SZBK Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban kívánja rendezni a szellemi alkotások oltalmazásának, a hozzájuk kapcsolódó jogok megszerzésének, átruházásának, továbbá a kutatóknak az általuk létrehozott szellemi alkotások hasznosításából származó díjakból és egyéb bevételekből való részesedésének módját. II. Definíciók 2.. E szabályzat alkalmazásában: Adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni. Alkalmazotti szellemi alkotás: annak a szellemi alkotása, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból és más, hasonló tartalmú munkavégzésre irányuló jogviszonyból folyó kötelessége lenne, olyan szellemi alkotást dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Domain: önálló Internet-tartomány, az Internet-címek egy halmazához neveket rendelő adatbázis. Feltaláló: az a személy, aki a találmányt megalkotta; ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségének arányát ellenkező megjelölés hiányában egyenlőnek kell tekinteni. Formatervezési minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei különösen a rajzolat, a 3

körvonalak, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek, amely oltalomban részesülhet, ha új és egyéni jellegű. Gazdálkodó szervezet: Jelen Szabályzat alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, az alapítvány, a közhasznú társaság, a non-profit gazdasági társaság, továbbá az egyesület. Használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Nem részesülhet mintaoltalomban különösen a termék esztétikai kialakítása, növényfajta. Hasznosítás: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény (továbbiakban: az Szt.) a használati minták és topográfiák tekintetében is megfelelően alkalmazandó rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalombahozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala (az Szt. 19. -ának (2) bekezdése). A formatervezési minták oltalmáról szóló törvény (továbbiakban: Fmtv.) rendelkezései alapján hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása {az Fmtv. 16. -ának (3) bekezdése}. A fentieken túlmenően hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása is, valamint a találmány tárgyát képező termék más alvállalkozó segítségével, bérmunka keretében általi előállítása [sub-contracting]. Szerzői művek esetében hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott művek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházását értjük. Hasznosító (spin-off, spin-out) vállalkozás: költségvetési, illetve non-profit kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely (e szövegkörnyezetben ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát is) által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság {innovációs törvény 4. 6. b) pont}. Jelen Szabályzat alkalmazásában hasznosító vállalkozásnak minősül ezen túl SZBK kutatói által alapított az SZBK szellemi alkotásának hasznosítására alapított egyéb gazdálkodó szervezet is. Know-how: azon szellemi alkotások, amelyekről külön jogszabályok nem rendelkeznek, de társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak, továbbá a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok. Konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása 4

vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából (innovációs törvény 4. 5.pont). Közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, ideértve az Áht. 13/A. -a szerinti, az Európai Unióból származó forrásokat is, továbbá a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás (innovációs törvény 4. 7.pont). Licencia: valamely szellemi alkotással kapcsolatos iparjogvédelmi vagy szerzői jogok alapján a hasznosítás, illetve használat teljes vagy részleges, időben és/vagy térben korlátozott tartamú átengedésére. Növényfajta oltalom: növényfajta-oltalomban részesíthető az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint megfelelő fajtanévvel látták el. Royalty: forgalmi jutalék formájában SZBK-nak fizetett licenciadíj, mely a találmány hasznosításából a licenciavevő által elért forgalom (vagy nyereség) bizonyos százaléka. A royalty kiegyenlítése utólag történik. Szabadalmazható biotechnológiai találmány: olyan találmány, amely biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan genetikai információt tartalmazó anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható. Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult. Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével. Szabadalmazható találmány: minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány. Szabadalom: a találmányok védelmét biztosító időben korlátozott, kizárólagos jog, amelyet szabadalom-engedélyezési eljárás eredményeként az erre jogosult hatóságok meghatározott időre (rendszerint a szabadalmi bejelentés napjától számított 20 évre) biztosítanak. SZBK Innovációs Alap: SZBK által létrehozott forgóalap, amely révén SZBK az oltalom megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakat és esetlegesen felmerülő költségeket, az oltalmi időre vonatkozó fenntartási díjakat szándékozik biztosítani. Szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, 5

formatervezési mintaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szintén szellemi alkotásként véd. Szerzői mű: irodalmi, tudományos, művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jellegűek. Ilyen alkotások különösen a tudományos, irodalmi művek, a filmalkotások és az audiovizuális művek, a fotóművészeti alkotások, a térképművek és a térképészeti alkotások, a műszaki létesítmények tervei, az iparművészeti alkotások, az ipari tervezőművészeti alkotások, a szoftverek és az adatbázisok. Szolgálati szellemi alkotás: annak a szellemi alkotása, akinek munkaviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból és más, hasonló tartalmú, munkavégzésre irányuló jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a szellemi alkotás tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. Találmány: olyan, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés területéről származó szellemi alkotás, amely alkotó tevékenység eredményeképp jött létre, világviszonylatban új, és a szakterületen nem nyilvánvaló, hasznos megoldás. Nem minősül találmánynak: a felfedezés, a tudományos elmélet, a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program (szoftver), és az információ megjelenítése, azonban ezek szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik. Upfront: egy összegben megállapított licenciadíj, melyet a licenciavevő a találmány hasznosítási jogának átengedésért SZBK-nak fizet. Védjegy: minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; valamint ezen megjelölések összetétele. III. Jogszabályok 3.. A szabályzat alkalmazásakor különösen az alábbi jogszabályok rendelkezésivel összhangban kell eljárni: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről; 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról; 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról; 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.); 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.); 6

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.); 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról; 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról; 2000. évi C. törvény a számvitelről; 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról; 2002. évi L. törvény az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetéséről; 2002. évi LI. törvény az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991.március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról; 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (innovációs törvény; 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról; 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; 1970. évi 18. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről; 1980. évi 14. törvényerejű rendelet a Szabadalmi Együttműködési szerződés kihirdetéséről; 1981. évi 1. törvényerejű rendelet a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről; 292/2009 (XII.19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól; 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról; 61/2006. (III. 23.) Korm. rendelet a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezéséről és kezeléséről; 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról; 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól; 20/2002. (XII.12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok valamint a növényfajta oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól; 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegy bejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól; 18/2004. (IV. 28) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól; IV. A Szabályzat hatálya 4.. A szabályzat személyi hatálya a következőkre terjed ki: a) SZBK-val közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, SZBK intézményi keretein belül, illetve SZBK 7

együttműködésben folyó tudományos kutatásban, oktatásban, illetve SZBK egyéb feladatainak megvalósításában részt vevő személyek; b) a Szegedi Tudományegyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, azonban a gyakorlati tevékenységet SZBK-nál végző személyek, akik külön nyilatkozattal a szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerték el; c) az SZBK-ra, mint kutatóintézetre; d) külön megállapodás alapján az SZBK területén működő, a tudományos kutatásban részt vevő gazdálkodó szervezetek. 5.. A szabályzat tárgyi hatálya a következőkre terjed ki: a. Valamennyi, a szabályzat hatálya alá tartozó személy által folytatott tevékenység többnyire tudományos kutatómunka során létrehozott 1. szellemi alkotás, amelyre iparjogvédelmi oltalom így különösen: szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájának oltalma, formatervezési mintaoltalom szerezhető, valamint 2. azon szerzői mű, amely a törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, 3. know-how, 4. amelyek tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható, illetve szerzői művek esetében amelyek létrehozása a szabályzat hatálya alá tartozó személynek munkaviszonyból folyó kötelessége. b. Védjegyek és egyéb árujelzők, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az 1) pont szerinti szellemi alkotásokhoz. c. az SZBK nevének, illetve az SZBK-ra utaló megjelölések és esetleges védjegyek használata. d. Minden olyan egyéb szellemi alkotás, amelyet SZBK és harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel (azaz a nem a kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokat SZBK ingyenesen vagy visszterhesen megszerzi). e. Azok a szellemi alkotások, amelyekhez fűződő jogoknak már a szabályzat hatálybalépésekor is SZBK jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja a szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. V. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 6.. SZBK-ban folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jog jogszabály ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában SZBK-t illeti meg. Amennyiben a szellemi alkotás olyan kutatási és fejlesztési tevékenység eredményeként jön létre, amely tevékenység ellátására SZBK valamely külső személlyel kötött szerződés alapján vállalkozott, úgy ezen szellemi alkotáshoz fűződő jogok tekintetében SZBK és a külső személy közötti megállapodás rendelkezései, ilyenek hiányában a jelen Szabályzat rendelkezései irányadók. 8

7.. Ha a szellemi alkotást más egyetem, intézmény vagy gazdálkodó szervezet munkatársával együttműködve dolgozták ki, akkor a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok az együttműködők között olyan arányban oszlanak meg, amely tükrözi a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttműködők közötti külön szerződésben figyelemmel a jelen szabályzatban foglalt valamennyi egyéb rendelkezésre is meg kell határozni. Amennyiben az együttműködő felek között nem jött létre ilyen irányú előzetes megállapodás, úgy SZBK az adott szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi jogra igényét fenntartja. 8.. SZBK képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják SZBK-nak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzést vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. 9.. SZBK képviseletében eljáró személyek kötelesek szükség esetén külső szakértő igénybevételével gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személlyel közösen folytatandó kutatási tevékenység ellátására kötött szerződésben (kutatási szerződés) írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei, amelyben - egyéb kérdések mellett - az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról, valamint SZBK-t megillető díjazásról is rendelkezni kell. SZBK-nak törekednie kell legalább olyan összegű díjazás kikötésére, amely fedezi SZBK-nak a kutatásra fordított közvetett és közvetlen költségeit. 10.. SZBK jogosult arra, hogy a Szabályzat alapján őt megillető, vagy részére felajánlott bármely szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogról bármikor lemondjon, illetve az ilyen jellegű felajánlásokat elutasítsa. VI. Eljárás az olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető 11.. Ezen eljárási rend hatálya alá tartoznak azok a szellemi alkotások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezzék ideértve azokat az alkotásokat is, amelyeknek titokban tartása célszerű a megfelelő oltalom megszerzése helyett, tekintettel a hasznosítási célokra és lehetőségekre, valamint a know-how, továbbá az ezekhez kapcsolódó védjegyek és egyéb árujelzők. 12.. A kutatók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul írásban a jelen szabályzat 1. számú mellékletét képező, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az intézetigazgató útján SZBK főigazgatójával olyan részletességgel megismertetni, amely alapján eldönthető, hogy SZBK igényt tart-e szolgálati szellemi alkotáshoz fűződő jogokra, illetve alkalmazotti szellemi alkotás esetén kívánja-e a hasznosítás jogát gyakorolni. A kutató ismertetési kötelezettsége kiterjed különösen az általa közétenni kívánt bármely publikációnak a megjelentetés előtt legalább 1 hónappal történő bemutatására. Ezen túlmenően a kutató ezt követően köteles együttműködni SZBK-val annak érdekében, hogy a szellemi alkotást megfelelő módon értékeljék, illetve hasznosítsák. 9

13.. A jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotás akkor is felajánlható SZBK-nak, ha azt már korábban jogi oltalomszerzés céljából bejelentették így arra ideiglenes vagy végleges jogi oltalmat szereztek feltéve, hogy az ilyen szellemi alkotás nem szolgálati jellegű, illetve más jogcímen nem eleve SZBK-t illetik a vele kapcsolatos jogosultságok. Ha a jogszabályok, illetve ezen szabályzat a szellemi alkotás tekintetében jogosultként SZBK-t jelöli meg és azt, SZBK részére előzetes bejelentés (felajánlás) nélkül védették le, az ilyen szellemi alkotáshoz fűződő jogok SZBK-t illetik. SZBK ezekben az esetekben a vonatkozó, Kjt-ben, illetve Mt-ben írt jogkövetkezmények alkalmazásán felül polgári jogi igényeit is érvényesíti. 14.. A jelen Szabályzat hatálya alá nem tartozó szellemi alkotás is felajánlható SZBK-nak, függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e. Ebben az esetben SZBK dönt a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadásáról vagy elutasításáról. 15.. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként SZBK-t illeti meg. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, SZBK azonban jogosult a találmány hasznosítására. SZBK hasznosítási joga nem kizárólagos; SZBK hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog SZBK megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. 16.. A felajánlott szellemi alkotás jogi helyzetéről (szolgálati vagy alkalmazotti jelleg stb.), a szellemi alkotáshoz fűződő jog elfogadásáról vagy az elutasításáról a felajánlás napjától számított 30 napon belül kell döntést hozni. Ezen határidőn belül SZBK köteles nyilatkozni arról is, hogy a szolgálati találmány igényjogosultságának egészére igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. A döntést a főigazgató az intézeti igazgatók és szükség esetén a Szabadalmi Bizottság vagy külső szakértők bevonásával hozza meg, adott esetben gondoskodik a felajánlott szellemi alkotás vizsgálatáról és az esetleges hasznosítási lehetőségek feltárásából. 17.. A szolgálati találmánnyal a kutató rendelkezhet, ha SZBK ehhez hozzájárul, vagy ha SZBK jognyilatkozatnak megtételét a 16. szerinti határidőn belül elmulasztja. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a kutatót SZBK hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha SZBK ehhez hozzájárul, vagy jognyilatkozatnak a 16. szerinti határidőn belüli megtételét elmulasztja. 18.. Amennyiben SZBK a jogok megszerzése mellett dönt, és a szellemi alkotás jellege ezt megkívánja (szabadalom, használati minta, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája, formatervezési minta), SZBK köteles 90 napon belül a szükséges lépéseket megtenni a jogi oltalom megszerzése érdekében. SZBK eltekinthet a jogi oltalomra irányuló bejelentés megtételétől, illetve a bejelentést visszavonhatja, ha a szellemi alkotást titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. SZBK e döntéséről köteles tájékoztatni a kutatót. 19.. A szolgálati szellemi alkotással, illetve a felajánlás alapján SZBK által átvett más szellemi alkotással összefüggő oltalom megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakat és esetlegesen felmerülő költségeket, az oltalmi időre vonatkozó fenntartási díjakat egy erre a célra rendelt forrásból SZBK köteles biztosítani. A felmerülő díjakat és költségeket általában a szabadalmi eljárás nemzetközi szakaszának (PCT) végéig kell megtéríteni. SZBK a Szabadalmi Bizottság útján az általa finanszírozott szabadalmi bejelentéseket és szabadalmakat megtérülés, illetve hasznosíthatóság szempontjából évente áttekinti, értékeli és döntést hoz a finanszírozás 10

folytatásáról vagy megszüntetéséről. A Szabadalmi Bizottság egy öt főből álló javaslattevő szerv, melynek tagjait SZBK egységei delegálják. 20.. A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan SZBK és az érintett kutatók kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. 21.. SZBK az összes körülmény mérlegelésével esetileg dönt a hasznosításról, így különösen a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásba történő apportálásáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról. 22.. A licencia - vagy találmány/szabadalom átruházási szerződésben foglalt díjakat (upfront, royalty) illetően SZBK köteles fokozott gondossággal eljárni; így különösen köteles a piaci viszonyok függvényében arra törekedni, hogy a rögzített díj elegendő legyen arra, hogy a szellemi alkotás létrehozásához szükséges költségeken túl biztosítsa SZBK és a kutatók megfelelő mértékű érdekeltségét, ezáltal ösztönözzön további szellemi alkotások létrehozására, a kidolgozottsági szint növelésére, a gyakorlati hasznosítást szolgáló lépések megtételére és erősítse a kutatók vállalkozói szellemét. 23.. SZBK dönthet az adott szellemi alkotás belső hasznosításáról is, amely esetén SZBK saját tevékenységi körében hasznosítja a szellemi alkotást. SZBK az alkalmazotti találmányhoz fűződő hasznosítási jogát csak a kutatónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban gyakorolhatja. A belső hasznosítás ellenértékeként a kutatónak járó díjra a jelen szabályzatban a találmányi díjra vonatkozó rendelkezéseket (40. ) kell megfelelően alkalmazni. 24.. Amennyiben SZBK a szellemi alkotás feletti jogáról az eljárásnak bármely szakaszában lemond, úgy a kutatót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nettó nyereségéből SZBK igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, illetve külön megállapodás szerint meghatározott díjra. VII. A szerzői művekre vonatkozó eljárás 25.. A szerzői művek tekintetében az iparjogvédelmi alkotásokra vonatkozó eljárásrendet az e pont szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. 26.. A kutatók a munkájuk során létrehozott szellemi alkotásaikat kötelesek haladéktalanul írásban az intézet igazgatójával megismertetni, és azt haladéktalanul átadni részére. 27.. SZBK a szabályzat hatálya alá tartozó művek esetében a mű átadásával szerzi meg a szerzői vagyoni jogokat. A szerző részéről történő ismertetést követően SZBK 30 napon belül dönt arról, hogy maga kíván-e gondoskodni a hasznosításról, vagy pedig az átadással megszerzett jogokat a kutatóra visszaruházza, amelynek következtében a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással. A szerzői mű elfogadása esetén SZBK dönt a vagyoni jogok átruházásáról, valamint a mű felhasználásának engedélyezéséről. 11

VIII. A szellemi vagyon nyilvántartása 28.. SZBK összhangban a számviteli jogszabályokkal megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások nyilvántartásáról. A jelen Szabályzatban meghatározott nyilvántartás rendjéről a gazdasági igazgató rendelkezik, a szabadalmak értékének megállapításánál az SZBK költségalapú értékelési módszert alkalmazza. IX. Hasznosító vállalkozások 29.. SZBK az összes körülmény mérlegelésével, esetenként, érdekeinek szem előtt tartásával és a hasznosítás várható eredményeinek figyelembe vételével dönt a rendelkezési jogába tartozó szellemi alkotásnak a Szabályzatban meghatározott hasznosító vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátásáról. IX/A. SZBK részvételével alapított hasznosító vállalkozások 30.. Ha SZBK a szellemi alkotás jogosultja, a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság (hasznosító vállalkozás) tulajdonába adhatja (apportálhatja). Hasznosító vállalkozás alapításáról, valamint hasznosító vállalkozásban részvételről SZBK Igazgató Tanácsa dönt. 31.. Amennyiben SZBK úgy döntött, hogy a hasznosító vállalkozás alapításában, valamint a vállalkozás tevékenységében részt kíván venni, akkor köteles az egységes akadémiai vagyonra tekintettel kezdeményezni a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: MTA) főtitkárának hozzájárulását a hasznosító vállalkozás alapításához és az Akadémia tulajdonosi részvétele gazdasági társaságokban című MTA főtitkári 3/2009. (A.É.4.) MTA-F szabályzatában foglaltakat teljesíteni. A hasznosító vállalkozásban a tulajdonosi jogok MTA-t illetik meg. A tulajdonosi jogokat az MTA elnöke gyakorolja 32.. MTA tulajdonosai részesedének megszerzése SZBK vállalkozási bevétele terhére történik kivéve, ha MTA és SZBK ettől eltérően állapodik meg. 33.. MTA a tulajdonosi képviselet ellátásával, amely a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) és annak módosításai aláírására, bármely nyilatkozat megtételére, a hasznosító vállalkozás legfőbb szervén (taggyűlésén, közgyűlésén) MTA képviseletére jogosít, MTA Alapszabályának 66.. (18) bekezdése alapján - elnökségi felhatalmazás útján - SZBK mindenkori főigazgatóját bízhatja meg. A hasznosító vállalkozástól származó osztalék bevétel az SZBK-t illeti meg. SZBK a tulajdonosi képviselet ellátása és időszakos gazdálkodási jelentések szolgáltatása során köteles a MTA Titkárság Beruházási és Vagyongazdálkodási Osztályával együttműködni. 34.. SZBK közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító vállalkozásnak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet. 12