Tűzvédelem Szakmai folyóirat Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére 2012. április IV. évfolyam 4.szám Áprilisi lapszámunk központi témája a csarnoképületekben keletkezett tüzek. A hónap témája rovatban a csarnokjellegű bevásárlóközpontok tüzeinek pszichológiájával, az ott tartózkodó emberek pszichés folyamatainak, viselkedésének speciális jellemzőivel foglalkozunk. Ezt egészíti ki egy a csarnoképületek tüzeinek speciális jellemzőiről, a megfelelő hő- és füstelvezetés jelentőségéről folytatott vizsgálat ismertetése, amely új, Tűzkísérlet rovatunk nyitó írása. Olvasói kérdések rovatunkban ezúttal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához beérkezett és megválaszolt kérdések közzétételét kezdjük meg. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 28tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Tartalom Szerzők: Tarnaváry Zoltán Dr. Zoltán Ferenc Ph.D A kézirat lezárása 2012. március 23. 1 A HÓNAP TÉMÁJA Bevásárlóközpontokban keletkezett tűzesetek pszichológiája 8 TŰZKÍSÉRLET ÉS -ELEMZÉS Csarnok jellegű épületekben keletkezett tüzek jellemzői 8 AKTUALITÁSOK Jogszabályok, szabványok 12 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK A hónap témája Csarnok jellegű bevásárlóközpontokban keletkezett tűzesetek pszichológiája Szerző: Dr. Zoltán Ferenc (Ph.D) Gyakran járunk bevásárlóközpontokban. Nem tartom valószínűnek, hogy a vásárlók, időtöltők többségének eszébe jutna, hogy mit kell tennie tűz esetén. Ebben a hónapban ezt a kérdéskört elemezzük. 1
Tűz keletkezése csarnok jellegű épületekben Épületszerkezettel körülhatárolt térben bekövetkezett tűzeseteknél a halálos és súlyos balesetek több mint 90%-át füstmérgezés okozza. A tűz következtében füstgáz, különböző bomlástermék és hőenergia keletkezik. Az így felszabaduló hő konvekcióval, hősugárzással terjed a levegőben. A lángból eredő hőleadás 70-80%-a konvekcióval, 20-30%-a hősugárzással és a hővezető anyagokon keresztül, kb. 5%-a hővezetéssel következik be. A magas konvekciós hőrész következménye, hogy a meleg füstgázok a mennyezet alatt gyűlnek össze (termikus energia). Az így felszabaduló energiától a meleg égésgázok a tűz helyétől meghatározott nagyságú tereknél (csarnok jellegű épületeknél) egyéb légáramlás (klíma, huzathatás) nélkül kb. 15 -os szögben szállnak fel. Ezt követően terjednek szét a mennyezet, födém alatt. 1. sz. ábra: Füst terjedése zárt térben (forrás: Szabó János: Nagyméretű, magas terek tűzjelzése I. VÉDELEM, 2000/4 sz. p.: 27-29.) Ebből következik, hogy a tűz által érintett helyiségben meghatározott magasságban hozzá tartozó hőmérséklet van. A legmagasabb hőmérséklet a tűzfészek kivételével a mennyezet alatt lesz. A helyiségben az égő anyagok füstfejlesztő képességétől függően különböző vastagságú, sűrűségű, szemcseméretű füstréteg alakulhat ki. Az égés folyamán a füstgázok kezdetben csak a tér egy részét töltik ki. A mennyezet alatt bizonyos vastagságú meleg levegő párnát képeznek, mely egy idő után keveredik az alatta lévő hidegebb levegővel. Zárt térben a mennyezet alatt felgyülemlett füsttakaró egy bizonyos idő alatt a padlóhoz közelít. Amikor a füstréteg eléri a fejmagasságot, akkor a menekülés, illetve a személyek mentése egyre nehezebbé válik. Épületszerkezettel körülhatárolt térben hő- és füstelvezetés nélkül a hőmérséklet növekedésével egyidejűleg nő a nyomás és a füsttel keveredett levegő térfogata. Ez azt eredményezi, hogy a füst elkezd a szomszédos helyiségek, füstszakaszok irányába áramolni. A füst- és hőelvezetés célja, jelentősége A füst- és hőelvezető berendezések a megelőző építészeti tűzvédelem elengedhetetlen szerkezeti elemei. Általában lehetővé teszik, hogy a készenléti tűzoltók célzottan hamar megtalálják a tűz fészkét, és ezáltal hatékonyan és gyorsan leküzdjék azt. Ezzel tehát a hatékonyan és jól tervezett füst- és hőelvezető berendezés emberéletet ment, és jelentős anyagi károktól menti meg a tulajdonost. A hatékonysághoz elengedhetetlen a lehető legkorábbi tűzjelzés. A tűz másképpen viselkedik csarnok jellegű épületben, mint egy hagyományos helyiségben, ezért ismerete elengedhetetlen a megfelelő tűzjelző rendszer kiválasztásához. A kutatási eredmények megmutatják, hogy milyen gyorsan tudnak kialakulni a füstkoncentrációk. Például 10 kg cellulóz tartalmú anyag, mint például a papír, kemény farostlemez, faanyag óránként 8000 10000 m 3 füstgázt szabadít fel. Viszonylag szűk szénvázak, anyagok, mint például a habgumi, petróleum, fűtőolaj égésekor 10 kg mennyiségből óránként 17000 25000 m 3 füstgáz keletkezik. A fentiekből látható, hogy a tűz, illetve az általa keletkezett füst milyen veszélyeket hordoz. A tűz és a füst lélektani hatásai A tűztől mint őselemtől való rettegés az ember egyik legrégebbi félelmi reakciója a tűz mérhetetlen anyagi károk, szenvedések okozója lehet. Tapasztalatok és kutatási eredmények igazolják, hogy az emberek a halálnemek közül ezt tartják a legfélelmetesebbnek. A tűzoltók szerint ezt a veszélyforrást nem lehet megszokni, és igen nagy lelkierőt, fizikai állóképességet igényel leküzdése. A jelen lévő magas hőmérsékletű levegő, hősugárzás, a füst, a zaj 2 2012. április, IV. évfolyam 4. szám Tűzvédelem
megnehezíti a légzést, a tájékozódást, rontja az érzékszervek funkcionalitását. A kísérletek alapján bizonyított, hogy 21 o C-ról 28 o C-ra való hőmérséklet-emelkedés az éleslátást felére csökkenti, és jelentősen növeli a fáradtságot. Amennyiben tovább emelkedik a hőmérséklet, fokozódó fájdalomérzet keletkezik, majd kialakulhat egy olyan állapot, amikor az ember már nem képes semmit sem tenni. Hőgutával és égési sérülésekkel kell számolni, ha a hőmérséklet 40 o C fölé emelkedik. A füst szinte az összes funkciót zavarja, nagymértékben növeli a belső feszültséget. Az erős fénykontraszt zavartságot, tájékozatlanságot okozhat. A látás nehézségei a térbeli tájékozódás, a mozgáskoordináció zavaraihoz vezethetnek. A tűzesetek állandó velejárója a magas zajszint, amelynek összetevői a jelentős gázcsere, a technikai (tűzoltó) eszközök üzemeltetése, a bajba jutottak segélykiáltozásai, sikoltozása. Ez fokozott pszichikai megterhelést jelent az áldozatokra és segítőkre egyaránt, ezenkívül akadályozza a kommunikációt, a parancsok, jelentések továbbítását. A tűzoltók idegi megterhelését növeli, hogy gyakran kell magasban vagy korlátozott térben feladatot végrehajtani rendkívüli testtartást igénylő pozícióban, amely növekvő kockázattal jár együtt. A tűz pszichikai hatását a gyújtófegyverek alkalmazása során is vizsgálták. A németek 1915. július 29-én hajtottak végre tömeges lángszórós támadást az angol csapatok ellen. Idézet a szemtanúk tapasztalataiból: A katonák arra ocsúdtak föl, hogy féktelen, tomboló tűz és sűrű fekete füst árasztja el őket, az árokban itt is, ott is forró anyagcseppek hullanak. A levegőt ordítozás, üvöltözés reszkettette meg, a katonák pánikszerűen ugráltak ki az árkokból, igyekezvén szabad térségbe jutni, de körös-körül minden égett, kinn is lángokkal találták szembe magukat. A vezetőknek a tűztől való ösztönös félelmet figyelembe kell venni a veszteségek elkerülése érdekében. Az áldozatok esetében a vészhelyzet természete miatt inkább az irracionális magatartásra kell számítani. A fentiekből látható, hogy a tűz és a füst milyen veszélyekkel jár épületszerkezetekkel körülhatárolt térben. Ez tovább fokozódik, ha egy nagy tömegforgalmú helyiségről, pl.: bevásárlóközpontról van szó. Ilyenkor az emberek sokkal stresszesebbek, és könnyen kialakulhat a pánik. A következő részben nézzük meg, hogy e két fogalom mit takar, illetve ezeket hogyan lehet kezelni! A stressz és pánik meghatározása, kezelése A stressz meghatározása: Maga a kifejezés Selye János nevéhez fűződik annak ellenére, hogy Robert Hooke fi zikus biológus, aki különböző szervezet terhelhetőségével foglalkozott, már a XVII. században használta. Selye János (1956) összefoglaló művében írta le a stresszelméletét, mely a szervezetnek a legkülönbözőbb fizikai és pszichikai terhelő hatásokra (stressz) létrejövő alkalmazkodását elsősorban a lipofizismellékvesekéreg rendszer 1 szerepével magyarázza. Orvosi megfogalmazásban: a stressz az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége. A fáradtság, ingerlékenység, a betegség érzete voltaképpen mind a stressz egy-egy megjelenési formája. A stressz pontosan észlelhető változásokat okoz a test működésében és a hormonális rendszerben. 1 A stressz, félelem és szorongás: A stresszt és szorongást szinonimaként is használják, noha a szorongás diffúz tárgy nélküli félelem. A szorongás a stressznek a jelzője, megoldásra ösztönző vagy kisérőjelensége. Szorongás során figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, izmainkat görcsösen feszítő, gúzsba kötő állapot. A szorongás a stresszre adott belső válaszunkhoz tartozó történés. Nem ártalmas és károsító, pozitív szerepe abban áll, hogy jelzi: baj van, tenni kell valamit. Ez a jelzőinger fontos segítőnk, amíg szervezetünket és lelki lehetőségeinket arra szólítja fel, hogy tegyünk valamit. A szorongás gyakran talál tárgyat. Ez az állapot a félelem, amely mindig konkrét dologra vonatkozik. Pl.: bevásárlóközpontban tűz keletkezik. Ha ez a helyzet új, most éljük át először, ha nincs viselkedési lehetőségünk, ötletünk, hogy mit ten- 1 ZMNE Czige Edit: A stressz, megküzdési stratégiák, pánik- és katasztrófahelyzetek egyetemi tansegédlet Bp. 2000 3
nénk, akkor viselkedésünk gátakba ütközik. Ilyenkor a helyzet feletti kontroll képtelensége beindítja a tehetetlenség érzését, ez pedig a helyzettel való megküzdésnek, a menekülésnek, szembefordulásnak a lehetőségét blokkolja. Az ember a stresszel való küzdelemben sokféle stratégiát és taktikát alakít ki. Szinte minden helyzet más-más magatartásmódot kíván. A harcmodor megválasztását az első szintű stressz a kiértékelés dönti el. Ha úgy találjuk, hogy a körülmények megváltoztathatók, a terhelés leküzdhető, akkor az úgynevezett feladatorientált, problémaközpontú, aktív stratégiát alkalmazzuk. Van, amikor azonnali cselekvés helyett szellemi megoldásokat vetünk be, mely a probléma átgondolását, a cselekvés tervezését jelenti. Ha viszont úgy látjuk, hogy a körülmények hatalma lehetetlenné teszi a fizikai vagy szellemi eszközök használatát, akkor a belső helyzet megváltoztatására kényszerülünk, azaz érzelmi állapotunk enyhítése, illetve a stressz jelentésének átformálása válik a fő feladattá. A bevásárlóközpontban a tűz keletkezésével nő az intenzív inger hatása (füst- és hőhatás) vagy a fájdalom közeledte, várható közeledte, váratlan esemény idegi izgalmat vált ki, amely megoldást igényel. Ez automatikus reflexszerű folyamat. Ha a védekező reflex elmarad, a személy több figyelmet fordít a veszélyre, felméri milyen a súlyossága. Amennyiben nem súlyos, megnyugszik. Abban az esetben, ha igazolt a félelme, valamiféle védekezést alakít ki. Ilyenek például: óvintézkedés felkutatása, kivárás, menekülés, valamilyen cselekvés. A stresszreakció tünetei: Gondolati szinten: negatív önértékelés (hülye vagyok, nem fog sikerülni). Érzelmi szinten: düh, idegesség, agresszió, félelem. Belső (zsigeri) szinten: izzadás, gyomorgörcs, növekvő szívdobogás. Vázizmok szintjén: gyengeség, reszketés, görcs. Ha a stressz tartósan fennáll vagy fokozódik, és a személy nem talál megoldásra, cselekvésre, menekülésre, akkor tehetetlenség jön létre, nő a szorongás, pánik alakulhat ki. A személy megmerevedik az adott helyzetben. Egyfajta agresszív viselkedést válthat ki. Nincs önkontroll, mozgásos és szélsőséges érzelmi reakciókban nyilvánul meg. A tudatosság csökken, gyakran tudattalan reakciók jelennek meg. A stresszel való megküzdés: Azt, hogy a személy milyennek értékeli az adott helyzetet és az azt követő stresszhelyzetet hogyan éli meg, nagymértékben kognitív értékelésén múlik. Ahogyan a szervezet az érzékelt eseményt (pl.: tűz) értékeli, meghatározza a későbbi élményeket is. Ugyanazt a feladatot az egyik ember kihívásnak fogja fel, míg a másik csak a kudarcot látja benne. A kognitív kiértékelés az a kognitív folyamat, ahol a személy eldönti: miért és milyen mértékben tekinti a helyzetet veszélyesnek. Ennek kapcsán elsődleges és másodlagos kiértékelésről beszélünk: Elsődleges kiértékelés során az egyén felméri, hogy milyen mértékű kockázat van jelen az adott helyzetben. Másodlagos kiértékelésben előtérbe kerülhet a következő kérdés: mit tehetek a kellemetlenség megelőzésére vagy legyőzésére, továbbá a megküzdést milyen erőforrások támogatják? Tömegreakció, pánik, katasztrófahelyzetek A pánik fogalmának meghatározása: A pánik az egyének vagy egyének csoportjainak menekülési reakciója a külvilág hirtelennek, meglepetésszerűnek észlelt kedvezőtlen megváltozására, mely egyben a kiút ígéretével is kecsegtet. 2 A fenti fogalomban két fontos pont is található. 1. Az egyik fontos elem az észlelt, vagyis a tudatba eljutó, tudatosított helyzet, mely veszélyt tartalmaz. A fentiek alapján, melyet sajnos a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztanak, nem tör ki pánik olyan esetekben, ha a veszély ugyan váratlanul következik be, de nincs idő annak feldolgozására, 2 ZMNE Czige Edit: A stressz, megküzdési stratégiák, pánik- és katasztrófahelyzetek egyetemi tansegédlet Bp. 2000 4 2012. április, IV. évfolyam 4. szám Tűzvédelem
realizálására. Ilyen pl.: a hirosimai atombombázás. Itt a közhiedelemmel ellentétben nem tört ki pánik, mert a lakosság nem volt tisztában a bevetett tömegpusztító eszköz igazi borzalmaival. Egy másik fogalmat is fontos megemlíteni, mely szorosan kapcsolódhat a pánik kialakulásához. Ha alaptalanul hangzanak el a negatív vészjelzések, akkor azt rémhírnek nevezzük. A rémhír 2 az a terjedelmileg rövid közlemény, mely gyorsan terjed el az emberek között, fontosnak tartott eseményekre vonatkozik, melyekről nélkülözzük az alapos, pontos ismereteket. Röviden összefoglalva: a rémhír az igazi hír halála! A rémhír sajátosságai közé tartozik, hogy az alaphírt dramatizálja, furcsa mozzanatokat kever bele. A hatást fokozza azzal, hogy a nagyságrendet növeli, jelen időben fogalmaz, mellyel a hírforrást teszi hihetőbbé. Annak érdekében, hogy a befogadóra nagyobb nyomást gyakoroljon, saját magát értékeli a rémhír. Tömeghelyzeteknél (pl.: csarnok jellegű bevásárlóközpontokban keletkezett tűzeseteknél), ahol a hiteles információk szerzése csak részben lehetséges, és ezáltal eluralkodik a bent lévőkön a félelem, a szorongás, ott egy rémhír is előidézheti a pánikviselkedést. Erre kitűnő példa a Las Vegas-i Grand Hotelban történt tűzeset. A kaszinó és a szálloda földszintjén keletkezett a tűz. A szálloda vendégeit álmukból ébresztette a füst. Az alsó szinteken lévők a főbejáraton keresztül ki tudtak menekülni, a tűzoltók a tizedik emeletig létrákon le tudták hozni, menteni az embereket. A tető szinthez közeli szintekről a vendégeket a tetőn keresztül helikopterrel sikerült kimenekíteni. A közbülső szinteken lévők se lefelé, se felfelé nem tudtak menekülni, ugyanis a lépcsőház megtelt füsttel. A bent rekedtek közül valaki elhíresztelte, hogy a tűzoltó egységek nem tudnak felhatolni az ötödik emeletre. A szobák lakói egymás között továbbadták a hírt, melynek az lett a következménye, hogy közvetlen életveszélyben nem voltak (az ablakon keresztül friss levegőhöz jutottak, hőterheléssel nem kellett számolni), sőt a tűz az ötödik emeletre fel sem hatolt. Azonban több személy mégis kiugrott az ablakon, és életét vesztette. 2. A másik fontos elem a menekülési esély. Ha a helyzet eleve olyan, hogy nincs kiút belőle, akkor nem lép fel pánik, hiszen nincs cél, amely viselkedésre ösztökélje a menekülőt. Ilyen lehet egy bányaszerencsétlenség vagy egy közúti baleset, ahol a személy beszorult a kigyulladt járműbe. Amennyiben van menekülési esély például a csarnok jellegű bevásárlóközpontokban keletkezett tűz esetén, akkor a viselkedést kell megvizsgálni, melynek alapja a helyzetben rejlő veszély felfogása és a kiút keresése. A pánikhelyzet előidéző oka jellegzetesen csapdahelyzet, ahonnan nem mindenki számára van azonos menekülési esély. A helyzetben részt vevő egyén számára a társak jelenléte akadályozó tényező a menekülésben, úgy érzi, hogy segítséget nem kaphat tőlük, és éppen ezért a kooperáció helyett versenyhelyzet áll elő, amely versenyhelyzetben a tét a résztvevők élete. A kutatók szerint ezen indokok idézik elő a tolongás, a tülekedés, a másokat keresztül-kasul letipró menekülési reakció megjelenését. Pánikhelyzetben nem várható az együttműködés, mert a csapdahelyzet, a rémület lehetetlenné teszi a tudatos gondolkodást, az érzelmi motivációk, a befelé fordulás, illetve az egocentrikus magatartás válik uralkodóvá. Ez a viselkedési forma robbanásszerűen terjed, és lehetetlenné teszi, hogy a néhány józanságát, higgadtságát megőrző személy a tömegben érezhető változást idézzen elő. Ezen ragály elterjedésének megakadályozása érdekében fontos lenne már a pánik kezdetén olyan személyek felkutatása, akik viszonylag ismertek, jól tudnak szervezni, irányítani, azaz befolyásolni képesek az ott lévő embereket. Ilyen személy lehet például polgármester, jegyző vagy közszférában ismert személy. Ennek hiánya csak növeli a csapda önfenntartó képességét, rontja a menekülési arány eleinte nem is túl alacsony értékét. A tömeg mindig magában hordozza önmaga és környezete veszélyeztetésének, pusztításának lehetőségét a szélsőséges tömegreakciók, a pánikszerű reagálások a tömegpánik formájában. A mentést irányító vezetőnek fontos megjegyezni, szem előtt tartani: Nem igaz az az álláspont, mely szerint csak az 5
ideges emberek lehetnek pánik-gócok, mert nem lehet tudni, hogy bizonyos emberek egy-egy váratlan eseményre hogyan reagálnak. A környezeti, testi, lelki okok, tényezők bonyolult egymásra hatása, eredője határozza meg azt, hogy vészhelyzetben kinél alakul ki pánikreakció. Az állományt ismerő orvossal és pszichológussal történő együttműködéssel kiszűrhető az állománynak az a része, melynél valószínűsíthető bizonyos helyzetekben a pánikreakció. Tény, hogy minél jobb a veszélyhelyzetbe került személyek fizikai, lelki kondíciója, egészségügyi állapota, annál kisebb esélye van a vészhelyzeti, félelmet kiváltó tényezőknek, hogy az egyes embernél, majd tömegben pánikszituációt idézzenek elő. Gyermekek katasztrófahelyzetben Számos kutató vizsgálta a különböző korosztályok speciális viselkedési reakcióit katasztrófaszituációkban. Az ezekkel kapcsolatos megállapítások az alábbiakban összegezhetők: Az erőszak és a támadás megélése az a reakció, amely a leginkább jellemzi a gyermekek reagálását katasztrófaveszélyre. Nem kell valódi katasztrófaszituációnak bekövetkeznie, például a gépjárműbaleseteknél való jelenlét is előidézheti a fentieket. A gyermekeknek a katasztrófaszituációval történő megbirkózásánál fontos a családhoz, barátokhoz, tanítókhoz való kötődés. Még fontosabb a szeretet és a gondoskodás megnyugtató érzése, mint a hétköznapokon. A szülők hajlamosak azt hinni, hogy az általuk érzett szeretet elég, a gyermek azt átéli, felfogja, megérzi. A szülőknek fel kell azt ismerni és el kell viselni, hogy a gyermek eleinte agresszív magatartású, nem szabad tőle túl sokat követelni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megnyugtatás, a biztatás jelentőségét, valamint a korhoz adaptált tényszerű tájékoztatás fontosságát. A tanítók igen fontos szerepet töltenek be az iskoláskorúaknál. Kisgyermekeknél jellemző félelem, hogy valamilyen oknál fogva ők idézték elő a katasztrófát. Nagy segítséget jelent, ha a szülő reagál a gyermek fájdalmaira, optimista szemmel nézi az esetet és az elvárásokat, ily módon kezelve a gyermekben lévő stresszhatást. Időskorúak viselkedése vészhelyzeti szituációban Egyes kutatók azt állítják, hogy az idősek azokban a szituációkban, amikor felmerül a megszokott környezet elhagyásának a veszélye, jobban sebezhetők, mint a fiatalok, mert erősebb szálakkal kötődnek a helyhez. A kutatások azt bizonyítják, hogy az idősek nincsenek jobban kitéve a stresszhatásoknak, mint az átlagemberek, a kockázatoknak viszont igen, mert kevésbé érzékelik a veszélyt, nem törődnek a riasztásokkal. Ezt támasztják alá a statisztikák is, melyek szerint az áldozatok között az idősek aránya a legnagyobb. Látható, hogy egy tömegtartózkodási helyiségben, pl.: a tárgyi bevásárlóközpontban, ahol több ezer különböző korú és nemű ember is tartózkodhat egy időben, a stressz és a pánik milyen veszélyeket rejt magában. A következőkben nézzük meg, hogyan lehet a beavatkozást irányító személynek, személyeknek a veszélybe került embereket befolyásolni, irányítani. Tömegek befolyásolása, irányítása A mentést vezetőnek és az irányító törzsnek általános lélektani és szociálpszichológiai ismeretekkel kell rendelkeznie, részletesebben kell ismernie a tömegek lélektani sajátosságait és a ráhatás módjait. E személyek tevékenysége döntő fontosságú lehet a káros tömegreakciók (spontán mozgás, pánik stb.) elkerülése szempontjából. A kommunikációs meggyőzés összefüggésében célszerű az Aronson által ajánlott hármas szabályt betartani. 3 1. A meggyőzendőknél fontos: önértékelésük, előző tapasztalataik (hasonló helyzetről) és aktuális fizikai, pszichés állapotuk. 2. A meggyőzőnél fontos: hitelessége, a meggyőzni akarás látszatának kerülése, ne legyen személyes haszna a meggyőzésből, szakértelme köztudott legyen, szimpátia a meggyőzendők részéről. 3. A módszer megválasztásánál fontos betartani: a 3 Zoltán Ferenc: Csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetése ZMNE 2002. Egyetemi diplomamunka 6 2012. április, IV. évfolyam 4. szám Tűzvédelem
hiteles forrás a vélemények nagyobb arányú változtatásánál hatékonyabb; a nem hiteles forrás a közepes arányú változtatásánál hatékonyabb; a témák, a teendők bemutatási sorrendje a hatékonyságot lényegesen befolyásolja. Tömegben még tapasztalt segítségnyújtók jelenléte esetén is csak a pánikreakciók megelőzésére kell törekedni. Mind a pánik megelőzésekor, mind annak bekövetkezésekor olyan komoly emberre van szükség, aki tekintélyével és lehetőség szerint a pánikhelyzetekben tanúsított határozottságával megelőzheti a pánik kialakulását, illetve megállíthatja annak terjedését. A pánik megelőzésére irányuló intézkedések: Az emberek kellő mértékű tájékoztatása, mely elsőrendű fontosságot élvez. A szilárd vezetés meglétének tudatosítása. A csoport rendjének, fegyelmének fenntartása. Céltudatos munkára való irányítással elfoglaltságról való gondoskodás. A felgyülemlett feszültség levezetésének megteremtése, lelki támogatás. A nyilvánvalóan lelki zavarokkal küszködő, illetve a már pánikba esett személyeknek a csoport többi tagjától lehetőség szerinti elkülönítése fontos azonban, hogy felügyeletük, pszichés ellátásuk biztosított legyen. Intézkedések, ha a pánik már kialakult: Biztosítani a segítséget nyújtó személyek közvetlen, azonnali elérhetőségét. A pánikot okozó személyeket ha van rá mód segítő személyekkel helyettesíteni. Az utasítások határozott hangon történő közlése. Ez nem tévesztendő össze az agresszív hangvétellel. Az irányított munkavégzéshez lehetőség szerint azonnal hozzákezdeni. Az egyes problémás emberekhez külön-külön szólni, amely nemcsak az odafigyelést jelzi, hanem ezáltal kiragadhatjuk őket a pánikból. Az ilyen jellegű katasztrófák esetén, amikor pánik alakulhat ki, az elsődleges feladat a tömegek megnyugtatása. A megnyugtatás eszközei, módszerei a következők lehetnek: A mentési technika látványa, minél nagyobb számú technikai eszköz felvonultatása segíthet a feszültségek kezelésében. (Ilyenkor a tömeg figyelme elterelődik, s a mentési folyamatra irányítódik!) Fontos, hogy az egyének még ha passzív szemlélőként is részesei legyenek a mentési folyamatnak. Épp ezért a mentést ott kell kezdeni, ahol a tömeg látja (még ha céltalan műveletről is van szó). Mindez annak érdekében történik, hogy az egyénekben lévő feszültség ne csapjon át esetleg irracionális cselekvésbe (pl.: ugorj!-t kántáljanak az égő házban lévőknek, ha van más megoldás is, vagy a tűzoltót hibáztassák a káresetért, és rátámadjanak stb.) Sokszor a bámészkodók másodlagos veszélyforrássá válhatnak a káreset helyszínén. Az egyénekben bármilyen különbözőek is tömeggé szerveződve egyfajta kollektív erő alakulhat ki. Ez az erő másfajta érzésekre, gondolkodásra, cselekvésre késztetheti az embereket, mintha egyedül lennének; tömegben csökken az egyén felelősségérzete, valamiféle legyőzhetetlenségi érzés alakulhat ki, csökken a tudatossági szint, a tömeg gyakran tudattalanul cselekszik. A tömeg jellemzői: ingerlékenyebb, feszültebb, érzelmei, indulatai eltúlzottak, így gyakran nehezen kezelhetővé válhat. A rémhír is könnyen utat talál a tömegben, és a felfokozott indulatok tömeghisztériába csaphatnak át. A pszichológiai szakirodalom szerint krízis és katasztrófa hatására, annak közvetlen, I. stádiumában az emberek: 10 25% megőrzi higgadtságát, 70 75% zavarodott lesz, figyelme beszűkül, automatikusan cselekszik, 10 15% irracionális cselekvésre képes (üvölt, sír, járkál, lemerevedik, bepánikol). Befejezés, összegzés A fentiekből látható, hogy egy hasonló helyzetben az elsőnek beavatkozó és általában a mentést irányító tűzoltóknak a szakmai tudásukon felül milyen pszichológiai felkészültséggel is kell (kellene) rendelkezniük. Napjainkban a vezetőink egyre na- 7
gyobb hangsúlyt szánnak a tűzoltók pszichológiai felkészítésére, egyre több helyen alkalmaznak főfoglalkozásban vagy eseti megbízásként szakpszichológust. Belátható, ha a tűzoltást vezető személy, személyek nem felkészültek ezen a téren, kevésbé tudják a feladatukat jól megoldani. Ezen felül nagy szerepet kell, hogy kapjon a bevásárlóközpontokban a szolgálatot teljesítő biztonsági szolgálat, hisz a hivatásos tűzoltóság előtt ők találkoznak először a bajba jutott személyekkel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy e személyek csak a vagyon mentésére (a lopás elkerülésére) vannak kiképezve, pedig a veszély észlelését követően az ő feladatuk lenne az elsődleges mentési biztonsági intézkedések megtétele. Ilyenek: 1. Riasztás 2. Korrekt tájékoztatás a veszélyről 3. Hő- és füstelvezető berendezések indítása 4. Kiürítési útvonalak kijelölése, szabaddá tétele 5. Személyek mentésének megkezdése A szakmai oktatás, kiképzés hiánya mellett eszközökkel sincsenek ellátva. Eszközök alatt nem csupán kézi tűzoltó készülékekre és fali tűzcsap sugarakra gondolok, mert ez kötelező a bevásárlóközpontokban, és a tapasztalatok szerint ott is vannak, és használhatóak. Hanem arra, hogy a füsttel telítődött helyiségből nekik kell (kellene) megszervezni a menekülést, menekítést, de mivel nem rendelkeznek a legalapvetőbb légzésvédelmi eszközökkel sem, mint például szájmaszk, ezért könnyen lehet, hogy a mentőből is mentendő személy válhat, ezzel fokozódik a stresszhelyzet és a pánik kialakulása. Aktualitások Figyelem! Lejár a határidő. A belügyminiszter 45/2011. (XII. 7.) BM rendelete a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szól. Az 1. melléklet 4., 12. vagy 13. foglalkozási ága, munkaköre 2012. május 1. után csak érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal végezhető. Ezek munkakörök az alábbiak: 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők Jogszabályok, szabványok: Megjelent jogszabályok: A belügyminiszter 7/2012. (III. 7.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési szabályairól Nemzeti szabványok közzététele A szabványügyi közlönyben 2012. március hónapban közzétett fontosabb katasztrófavédelmet, illetve tűzvédelmet érintő szabványok. (Forrás: Szabványügyi Közlöny, 2012. március) Ebben az időszakban új tűzvédelmet érintő szabvány nem jelent meg. Tűzkísérlet és -elemzés Csarnok jellegű épületekben keletkezett tüzek jellemzői 1. A tűz viselkedése csarnok típusú helyiségekben 4 Épületszerkezetekkel körülhatárolt térben a tűz teljesen másképpen viselkedik, mint szabadban, hiszen a feltételek is teljesen mások. A felszálló füstöt és tűzoszlopot a tető gátolja a további felfelé áramlásban, ezért azt elérve igyekszenek szétterül- 4 Zoltán Ferenc: Csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetése ZMNE 2002. Egyetemi diplomamunka 8 2012. április, IV. évfolyam 4. szám Tűzvédelem
ni a födém alatt. Ezt követően hő- és füstelvezető működése nélkül a füst felülről lefelé haladva folyamatosan kitölti az egész helyiséget. A menekülés, a személyek mentése a célzott tűzoltás szinte lehetetlen. Csak a keletkező hőmérsékletekkel szemben nem eléggé ellenálló tetőszerkezet későbbi összeroskadása teszi lehetővé az összetorlódott füst és égésgázok távozását a légkörbe. Mindenesetre az épület és az esetleg bezárt személyek számára ekkor már minden mentési kísérlet túl késő. A tűz égés közben füstgázokat, bomlástermékeket és hőt hoz létre, amelyeket a termikus felhajtó erő felhajt a födém vagy a tető alá, majd onnan oszlanak szét az egész helyiségben és a tűz pusztítása mellett ezek is tetemes károkat okoznak. A füstgázok először a látást akadályozzák, ennek következménye a tájékozódás elvesztése és a pánik a bent rekedt személyek már nem találják meg a menekülő utakat. Továbbá a készenléti (beavatkozó) tűzoltók csak nehezen tudják a tűzfészket behatárolni, illetve eloltani azt. A füst utólagosan a tűz fészkétől távoli javaknak is árt. A meleg füst bomlástermékeket továbbít, ezek magasabb hőmérsékleten többnyire éghetőek és mindenekelőtt erősen mérgezők. Nehezítik a légzést, füstmérgezést és fulladásos halált okoznak, ami 80%-os aránnyal sajnálatosan a tűz okozta káreseteknél a leggyakoribb halált kiváltó ok. Ilyenkor az oltást csakis kizárólag légzésvédelmi felszerelésben (Magyarországon túlnyomásos légző álarc sűrített levegős rendszerrel) lehet végezni. A tűz égése során a termikus energiája miatt forró füst- és égésgázréteget képez a födém alatt, mivel a tűz kiterjedésével egyre több hőenergiát pótol, a hőmérséklet állandóan emelkedik. Amennyiben eléri az alkalmazott építőanyagok, illetve az ott tárolt, elhelyezett anyagok gyulladási hőmérsékletét, akkor a födém alján úgynevezett másodlagos tűzfészkek, a magasan tárolt anyagoknál pedig csúcstüzek keletkeznek. Az égve lehulló részek további tűzfészkeket alakíthatnak ki. Az egész helyiségben felszabadult éghető bomlástermékek a gyulladási hőmérsékletük túllépésével átgyulladáshoz, teljes lángba boruláshoz flashover -hez vezetnek. 500 o C felett elérik azt a hőmérsékletet, amelyeknél az acél épület-tartószerkezet, de még a vasbeton vasalásai is nem megfelelő betontakarás esetén elvesztik teherbíró képességüket. A flashover meghatározása 5 A flashover a zártterű tüzek fejlődésének egy szakasza, átmenet a teljesen kifejlett tűz irányába, hirtelen bekövetkező jelenség és legalább olyan nagy jelentőségű a kár szempontjából, mint maga a meggyulladás. Úgy tekinthető, mint az az időpont, amelytől kezdve jelentős épületszerkezeti károsodások várhatók. A helyiségben tartózkodók nem valószínű, hogy túlélik az eseményeket, és a tűz kezd átterjedni a szomszédos térrészbe is. A flashover, fizikai definícióját tekintve (és a tapasztalat szerint) akkor következik be, ha a következő feltételek fennállnak: a felső réteg hőmérséklete T hl 600 o C a padlószinten a hőáram 20 kw A fentiekből látható, hogy a füst- és hőelvezető berendezések a megelőző építészeti tűzvédelem elengedhetetlen szerkezeti elemei. Hatásuk a bekövetkezett tűzeseteknél egyértelműen megmutatkozik. A fentieket elemezve nézzük meg egy csarnok jellegű épületben a tűz időbeni lefolyását füst- és hőelvezető berendezés nélkül és berendezéssel. 2. A tűz időbeni lefolyásának vizsgálata füst- és hőelvezető berendezés nélkül Általában az első 15 percben a füstgáz kialakulása jelenti a tűz következményének látványos eseményét, a környezeti hőmérséklet eleinte csak kevéssé emelkedik. Ez a nagy füstgázmennyiségek kialakulásával megváltozik. A forró füst és gyúlékony égésgázok összegyűlnek a födém alján, és ott igen gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Már a 15. perc után sor kerülhet a helyiség felső részében az első másodlagos tüzekre a tető-, illetve a födémszerkezetnél, majd a csúcstüzekre, végül az éghető bomlástermékek gyulladására, azaz a flashover -re. Egy így keletkezett tűz 20 percnél hamarabb kialakulhat, és többnyire már eredményesen nem is oltható. 3. A tűz időbeli lefolyásának vizsgálata füst- és hőelvezető berendezéssel 5 Dr. Beda László tű. ezredes: Épületek tűzbiztonságának műszaki értékelése doktori PhD értekezés 9
Egészen másképpen és lényegesen lassabban megy végbe a tűz, ha a födém alján összegyűlő forró füstgázok és éghető bomlástermékek a szabadba elvezetődnek. Ezáltal elkerülik a veszélyes forró és gyúlékony gáznemű anyagok összetorlódását a helyiségben. A hőmérséklet emelkedése enyhül és sokkal lassabban megy végbe. Másodlagos és csúcstüzek, illetve a flashover késleltetve vagy egyáltalán nem alakul ki. A készenléti tűzoltó egységeknek több idejük van az oltásra, mivel a tűz a megérkezésükkor még nem fejlődött ki teljes tűzzé. Ez véleményem szerint csak akkor teljesülhet, ha a készenléti tűzoltó egységek kb. 20-30 perc között tudják megkezdeni a beavatkozást, illetve ha automatikus tűzoltó berendezés is került beépítésre a helyiségbe. Ezeknek a tűzszármazékoknak az elvezetéséhez tehát szükség van a tetőn kialakított nyílásokra, azaz a füst- és hőelvezetőkre. Amennyiben ezek hiányoznak ami régebbi, 15 évvel korábban épült épületeknél sajnos még megfigyelhető, sokkal több halálesettel, balesettel és másodlagos kárral kell számolni. A készenléti tűzoltók ezt már sokkal régebben tapasztalták, amikor egy égő csarnoktető héjazatába lyukakat vágtak, így felfedezték a hő- és füstelvezetés fontos szerepét. Ezeken a lyukakon keresztül vezették el a födém alatti túlnyomás miatt összegyűlt tűzszármazékok bizonyos mennyiségét a külső légkörbe. Ezeket a tapasztalatokat tűzkísérletekkel továbbfejlesztették, és így jutottak el a mai füst- és hőelvezető berendezésekig. 4. Hatékony tűzoltói beavatkozás feltételei csarnok jellegű épületekben 6 Magyarországon a rendszerváltást követően rohamosan, szinte gomba módra nőttek, épültek az egy légterű, nagy csarnok jellegű bevásárlóközpontok (CORA, AUCHAN, METRO, TESCO stb.), valamint a raktárak, illetve logisztikai központok. Korábban ez nem volt jellemző hazánkban. Az előzőekben kifejtettek miatt egy csarnok típusú épületben kialakult tűz nem szokványos módon viselkedik. Ez elsősorban a nagy belső térrel magyarázható, ahol egyszerre és egy időben nagy mennyiségű levegő (égést tápláló gáz) van jelen, továbbá a nagy belmagassággal (általában 10 12 m), ahol ezt kihasználva magas polcos jellegű anyagtárolás történik. Ezzel az egy négyzetméterre vetített tűzterhelés egy hagyományos épülethez képest többszörösére növekedett. A hatékony tűzoltói beavatkozást befolyásoló körülmények A csarnokokban elhelyezett, tárolt anyagok, csomagolóanyagok többsége vagy önmaga is tartalmaz intenzív füstfejlesztő elemeket. Ez azt eredményezi hatékony hő- és füstelvezetés nélkül, hogy szinte percek alatt telítődik a helyiség füsttel. Még a legkorábbi tűzjelzést is figyelembe véve a tűzoltók helyszínre érkezéséig, illetve a beavatkozás megkezdéséig füsttel megtelt helyiséggel találkoznak. Ekkor a felderítés során pontosan nem lehet meghatározni a tűz kiterjedésének nagyságát, tárolt anyagok veszélyeztetettségét, az épületszerkezetek károsodását. A tűzoltás vezetőnek (TV) feladata, hogy életmentés miatt épületen belül felderítést végezzen. Ez hatékony hő- és füstelvezetés nélkül nagyon megnehezíti a tűzoltók esküben vállalt feladatainak elvégzését. Nehéz a tűzoltás vezető feladata, mert ebben a helyzetben másodpercek alatt kell döntenie a beavatkozás taktikájáról, amihez nincs megfelelő konkrét információja. Csak azt tudja, mekkora a tűzszakasz mérete, ezért a tűzoltás során ez az alapvezető támpontja a bevetéshez szükséges erő eszköz meghatározásához. A csarnok jellegű épületek nagy többségében magas polcos tárolás történik. Ez megnehezíti a gyors és hatékony felderítést. A helyiségbe lépve sűrű füsttel találkozik, nem látja a polcok pontos elhelyezését, hogy a hő hatására az épületszerkezetek, a fémpolcok tartószerkezetei mennyire károsodtak, a beavatkozó tűzoltók az omlás veszélyeit figyelembe véve biztonságosan tudnak-e közlekedni, és nem látja a közlekedési, mentési útvonalakat. Hatékony hő- és füstelvezetésről akkor beszélhetünk, ha az ott tárolt anyagoknak megfelelően történt a méretezési csoport megválasztása, a kötényfalak mélysége összhangban van a füstmentes 6 Dr. Földi László Zoltán Ferenc: A hatékony tűzoltói beavatkozás feltételei csarnok épületekben = AARMS 2005/ sz. p. 10 2012. április, IV. évfolyam 4. szám Tűzvédelem
levegő méretezésével, és nem utolsósorban a füstelvezető kupolákkal egy időben gondoskodunk a friss levegő bejutásáról a csarnok alsó harmadában (lásd 1. ábra). 1. ábra: A hatékony hő- és füstelvezetés 2005. január 17. Tűzkísérlet a Dél-Budai Logisztikai Központban Ezek hiányában nem tud kialakulni a hatékony füstelvezetés (2. ábra), nem jön létre a kéményhatás, mely nagy sebességgel, kürtő jelleggel vezeti el az égéstermékeket (a hőt és a füstöt). 2. ábra Friss levegő utánpótlása nélküli hő- és füstelvezetés 2005. január 17. Tűzkísérlet a Dél-Budai Logisztikai Központban A kupolák hiába nyílnak a lehető leggyorsabban a korai tűzjelzés hatására, ha a friss levegő utánpótlásának hiányában nem alakul ki a kéményhatás és a füst csak pipál a tetőn keresztül, valamint nagyobb lesz a füst keletkezése, mint az elvezetés. A tűzoltók a kiérkezéskor szintén füsttel telt helyiséggel találkoznak, ekkor csak nagy késéssel alakítható ki a friss levegőt betápláló kapuk kézi nyitásával a hatékony füstelvezetés, vagy ez már egyáltalán nem végezhető el. Taktikailag ennek hatékonysága fokozható mobil befúvó ventillátorok segítségével ez nem biztos, hogy megfelelő segítség az esetlegesen bent rekedt személyek biztonságos kimentéséhez. Ezt támasztotta alá a 2005. január 17-én végzett tűzkísérletem is. A biztonságos és hatékony beavatkozás feltételei Az előzőekben leírtakból látható, hogy a hatékony tűzoltói beavatkozás egyik legfontosabb feltétele a csarnok jellegű épületben a hatékony hő- és füstelvezetés. Ezzel biztosítható, hogy minimum a csarnokhelyiség számítási belmagasságának fele füstmentesen maradjon, továbbá, hogy a bent tartózkodó személyek biztonságosan és gyorsan ki tudjanak menekülni. A beavatkozó tűzoltók a helyiségbe jutáskor látják a tűz fészkét, a polcok és egyéb akadálytárgyak elhelyezését és nem utolsósorban az épület tartószerkezetének állapotát. Ezzel biztonságosan megvalósítható a belülről való tényleges tűzoltás a tűzoltó fel tudja mérni a beavatkozás járulékos veszélyeit. A hatékony hő- és füstelvezetés nagyon fontos feltétele, hogy a lehető legkorábban lépjen működésbe. Ehhez elengedhetetlen a korai tűzjelzés, amely vezérli a hő- és füstelvezető berendezést. Tehát nagyon fontos a legjobb hatékonyságú tűzjelző berendezés kiválasztása. Összefoglalva: Megállapítható, hogy hő- és füstelvezetés nélkül a füst igen gyorsan megtölti a csarnok belsejét füsttel, ezáltal romlanak a menekülés és a mentés feltételei egyaránt. Továbbá az is látható, hogy a légutánpótló berendezések nyitása is lényeges a kezdettől fogva, mert ennek hiányában nem tud kialakulni a hatékony füstelvezetés, nem jön létre a kéményhatás, mely nagy sebességgel, kürtő jelleggel vezeti el az égéstermékeket. Ezen aktív tűzvé- 11
delmi berendezés hatékony működése nélkül nem valósulhat meg a hatékony tűzoltói beavatkozás. A hatékony tűzvédelem igen összetett feladat. Nem lehet csak egy rendszer, eszköz működésére hagyatkozni. Nagyon sok múlik az épületszerkezetek tűzállósági, éghetőségi paraméterein. A hatékonyság akkor valósul meg, ha az aktív és passzív tűzvédelmet is igen alaposan megtervezzük; méretezzük a hő- és füstelvezető berendezést; nem mindegy, hogy milyen tűzjelző berendezést, és nem utolsósorban milyen beépített automatikus oltóberendezést alkalmazhatunk hatékonyan a csarnok jellegű épületekben. Szerző: Dr. Zoltán Ferenc (Ph.D) Kérdés: Itt kellene már tisztázni a felülvizsgáló (ellenőr) személy-e, vagy szervezet. A 3. (4) szerint ez szervezet (is), mivel karbantartó személyeket alkalmaz. Akkor viszont kérdés, hogy a felülvizsgáló szervezetnek, vagy külön-külön a felülvizsgáló személyeknek is bejelentést kell-e tenniük. Válasz: A felülvizsgáló alatt a karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző vállalkozást értjük, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. A felülvizsgáló lehet egyéni vállalkozó és lehet a karbantartást végző személyeket alkalmazó szervezet. Szervezet esetén maga a szolgáltató tesz bejelentést, nem pedig a szolgáltató által alkalmazott személyek külön-külön. Folytatjuk. Olvasói kérdések: A Magyar Tűzvédelmi Szövetség levélben fordult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz az elmúlt évben megváltozott jogszabályok értelmezésével kapcsolatban. Számos kérdést tettek fel a helyes joggyakorlat kialakítása végett. Noha ez úgy látszik, hogy csak a tűzoltó készülék karbantartókat érinti, de véleményem szerint az üzemeltetőknek is illik tudni a válaszokról. A teljesség igénye nélkül néhány kérdés és válasz a BM OKF-től. (a dőlt betű jogszabályi előírást jelöl). 3. (1) A tűzoltó készülék karbantartása tevékenység a követelmények, a bejelentés, és a nyilvántartás vonatkozásában kétféle szolgáltatót kell megkülönböztetni: a) tűzoltó készülék karbantartó szervezet (a továbbiakban: karbantartó szervezet), b) tűzoltó készülék felülvizsgáló (a továbbiakban: felülvizsgáló). A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. április IV. évfolyam 4. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Nagy Réka HU ISSN 2061-0610 Előfi zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12