A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN



Hasonló dokumentumok
A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A súlyos erőművi balesetek környezeti kibocsátásának becslése valósidejű mérések alapján

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

50 év a sugárvédelem szolgálatában

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A hermetikus téri levegőben kialakuló aktivitás koncentrációjának és terjedésének számítása

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

A reaktorcsarnoki szellıztetés hatása súlyos atomerımői balesetnél

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

TERJEDÉSI MODELLEK A NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK KÖRNYEZETI DÓZISAINAK BECSLÉSÉRE

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április 24.

Magyar Tudományos Akadémia 3: MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

VÁLTOZÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰ OPERATÍV DOZIMETRIAI RENDSZERÉBEN

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

Személyi felületi szennyezettség ellenőrző sugárkapu rekonstrukció a Paksi Atomerőműben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

A neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.

SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN

15 év: 45 dia 15 ÉVES A : szám ISSN MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet 2

8. Üzemzavarok következményei

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Környezeti paraméterek hatása a nemzeti etalonnal történő mérésekre

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

Az általános környezeti veszélyhelyzet létrejöttét befolyásoló tényezık vizsgálata

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Szakértői vélemény. Megrendelő: Rezonátor Bt Baja, Szivárvány u. 70. Készítette:

VII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei

A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága

Dr.Tóth László

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

Légszennyező anyagok városi környezetben való terjedése

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben

HASADÓ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI KUTATÓREAKTORNÁL SUGÁRVÉDELEM ÉS SAFEGUARDS

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója

Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok. Volent Gábor biztonsági igazgató

Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS)

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Hazai környezetradiológia Fukushima után

A környezeti kibocsátás meghatározásának új módszere az atomerımő hermetikus téri túlnyomással járó üzemzavara esetén

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése

Módszer fejlesztése forró részecskék azonosítására és lokalizálására biztosítéki részecske-analízis céljára

Sugárvédelmi vonatkozású fejezetek az atomerőművek biztonsága című készülő könyvben

ÚJSZÜLÖTTEK ÉS KORASZÜLÖTTEK SUGÁRTERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

RADIOAKTÍV ANYAGOK LÉGKÖRI KIBOCSÁTÁSAINAK ELEMZÉSE

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Épületek sugáregészségügyi vizsgálatainak tapasztalatai ( )

Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A TETSZŐLEGES IRÁNYÚ FELVÉTELEZÉS SUGÁRVÉDELMI KÉRDÉSEI MULTIFUNKCIÓS ORVOSI RÖNTGENBERENDEZÉSEKNÉL

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János


Exp. 8. melléklet. E g

Kis dózis, nagy dilemma

Átírás:

Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi Tamás 1 1 MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Budapest 2 Paksi Atomerőmű Zrt. Paks XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26.

2011 A környezeti kibocsátás meghatározásának új módszere az atomerőmű hermetikus téri túlnyomással járó üzemzavara esetén: Méretezési üzemzavar (nagy LOCA) Nincs zónaolvadás Nem sérül a hermetikus tér fala 2012 A súlyos erőművi balesetek környezeti kibocsátásának becslése valósidejű mérések alapján: Súlyos baleset Van zónaolvadás Sérülhet a hermetikus tér fala 2

2011 A kéménykibocsátás meghatározása a hermetikus téri dózisteljesítmény és túlnyomás, valamint a szellőzőrendszerek adatai alapján 2012 Az épületfalon át közvetlenül történő kibocsátás meghatározása a kéménykibocsátás, az udvartéri detektorok jelzése és a szélirány/szélsebesség adatok alapján 3

2011. Adatok a hermetikus téri aktivitáskiáramlás meghatározásához 4

2012. 5

A kéménykibocsátás meghatározása Ha a foton energiája 1 MeV, 1 Bq/m 3 "aktivitás-koncentráció" révén létrejövő dózisteljesítmény 6,5 10-12 Gy/h. Kibocsátási sebesség Bq/s = 6,5 10-12 (Gy/h) x d (m 2 ) x v (m/s) 6

Detektor a H1 szellőzőhídban és az udvartéren. Az udvartéri detektor csak részlegesen "látja" a csóvát. 7

Az ideális elhelyezésű detektor (kémények, út) 8

Az út szempontjából ideális elhelyezésű detektor 9

Ugyanaz a detektor más nézőpontból. Csak bizonyos szélirány 10 tartománynál ideális

Felülről részlegesen kitakart detektor 11

detektor ikerkémény I...IV blokkok 12

dózisteljesítmény-aktivitás konverziós tényező Az egyenérték kémény kibocsátás számítása dózisteljesítmény légforgalom Egyenérték kibocsátás A vonalforrás meghatározása A vonalforrás aktivitás és az effektív kibocsátási magasság számítása szélsebesség A vonalforrás intenzitása és magassága 13

dózisteljesítmény paraméterfüggési adatok Az épület kibocsátás kimutatása A mérési pontoknál várható dózisteljesítmény számítása A mérési pontokra számított és mért dózisteljesítmények összehasonlítása A vonalforrás intenzitása és magassága szélirány mérési pontok geometriai helye A mérési pontok számított dózisteljesítménye A mért dózisteljesítmények a mérési pontokon A mért dózisteljesítmény >> számított Kibocsátás közvetlenül az épületen át 14

Növekmény (m) 120 100 80 60 H 3d s s us d s a kéménytető belső átmérője (m), v s a kiáramló levegő sebessége (m/s), u s a szélsebesség a kibocsátás magasságában (m/s). v 40 20 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Szélsebesség (m/s) A járulékos kéménymagasság (növekmény) szélsebesség függése 15

Az x (a kéménytől a szélirányban mért távolság) és az R (a vonalforrástól mért távolság) 16

Dózisteljesítmény (mgy/h) A vonalforrás dózisteljesítménye a' (Bq/m) = a (Bq/s)/ v (m/s) = = 1 10 12 Bq/m. E foton = 1 MeV 2.5 2 110 m 150 m 210 m 1.5 1 300 m 400 m 500 m 0.5 Az x (a kéménytől mért távolság) és az R (a vonalforrástól mért távolság) 0-300 -200-100 0 100 200 300 400 500 Távolság a kéménytől szélirányban (m) 17

Dózisteljesítmény (mgy/h) Kétparaméteres függvények (távolság a kibocsátási ponttól és a vonalforrástól) 2 0.2 0.02 0 100 200 300 400 500 Távolság a kéménytől (m) 110 m 130 m 150 m 170 m 210 m 250 m 300 m 400 m 500 m d = f 1 (R)x 3 + f 2 (R)x 2 + f 3 (R) x + f 4 (R) R 2 >0,99 f 1 (R)...f 4 (R) - a vonalforrás és a pont közötti távolságtól függő exponenciális függvények 18

Vonalforrás hengeres forrás* eltérés σ z A-F kategória 300 m-re a kéménytől Relatív dózisteljesítmény 1,14 1,12 1,10 1,08 1,06 1,04 1,02 1,00 0,98 F E D C B A 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Henger átmérő (m) 120 m 150 m kategória *a hengerben az aktivitáseloszlás homogén 19

Az épületkibocsátás hatásának becslése 80 m 1 m/s szélsebesség Kibocsátás az épületből detektor 2 m-en 40 m 40 m Azonos Bq/s kibocsátás a kéményen át, 100 m magasan, 3 m/s-es szélsebességnél 15-ször kisebb jelzést ad mint az épületkibocsátás

A kéménykibocsátásnál döntően csak az udvartéri detektorok által mért gamma-dózis lép fel, épületkibocsátásnál a gamma-dózisnál 2, akár 3 nagyságrenddel 21 nagyobb az inhalációs dózis, amit nem mér a detektor

Következtetések (1) a kémény légterében mért dózisteljesítmény és légforgalom, valamint a kibocsátási magasságban mért szélsebesség és a szélirány ismeretében meghatározható az udvartéri gamma-sugárzás detektorok várható jelzése az esetleges épületkibocsátás a többlet jelzés alapján érzékenyen kimutatható az épületkibocsátás jelzése egységnyi kibocsátásra várhatóan mintegy egy nagyságrenddel nagyobb lesz mint a kéménykibocsátásé 22

Következtetések (2) kéménykibocsátás esetén a telephelyen a csóva gamma-sugárzásának dózisa dominál, ezt a dózist az udvartéri detektorok mérik épületkibocsátás esetén a telephelyen a szennyezett levegő a talajszint közelében van, az inhalációs dózis akár 2-3 nagyságrenddel is meghaladhatja a gamma-dózist. Kimenekítés esetén a nagy inhalációs dózis veszélye szükségessé teheti az aeroszol és jódszűrős egyéni védőfelszerelés (pl. gázálarc) használatát 23

Feladatok a megfelelő udvartéri detektorok kiválasztása (2012) az egyes, nem optimális elhelyezésű detektorok egyedi, a takarástól és a széliránytól függő korrekciós tényezőinek meghatározása (2012) off-line (interaktív) program kidolgozása különböző helyen történő épületkibocsátások szimulálására (2013) Valósidejű, on-line program kifejlesztése és csatlakoztatása a már használt LOCAREL programhoz. Megvizsgálandó, hogy szükséges-e a kimenekítésnél egyéni védőfelszerelést használni (2014) 24

Köszönöm a figyelmet! 25

26