RÉGÉSZET ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK GYE N IS GYU LA HAJDU TAMÁS EMBERRÉ VÁLÁS Az ember biológiai és kulturális evolúciója
TARTALOMJEGYZÉK El szó Köszönetnyilvánítás Bevezet A recens és fosszilis primáták (f eml sök) Az emberfélék evolúciójának kutatási lehet ségei A hominidák evolúciójának szakaszai A primáták alapvet és sajátos jellegei A primáták él helyei és elterjedése A primáták általános mozgásformái A primáták eszközhasználata A primáták kommunikációja A primátákkal kapcsolatos korai ismeretek A primáták rendszerezésének története A primáták mai osztályozása A recens primáták rendje: ordo Primates (f eml s k) Subordo Prosimii (félmajmok) Infraordo Lemuriformes (makiszer ek és lóriszer ek) Superfamilia Lemuroidea (makiszer ek) Superfamilia Lorisoidea (lóriszer ek) Infraordo Tarsiiformes (koboldmakiszer ek) Superfamilia Tarsioidea (koboldmakifélék) Subordo Anthropoidea (valódi majmok) Infraordo Platyrrhini (szélesorrú vagy újvilági majmok) Superfamilia Ceboidea (csuklyásmajom-szer ek) Infraordo Catarrhini (keskenyorrú vagy óvilági majmok) Superfamilia Cercopithecoidea (kutyafej majmok vagy cerkófszer ek) Superfamilia Hominoidea (emberszer ek) A primáták molekuláris biológiai osztályozása A primáták megjelenése A fosszilizáció jelensége A kormeghatározó módszerek A molekuláris óra A földtörténeti id k A primáták megjelenésének elméletei A primáták evolúciója A f eml sszer ek vagy legkorábbi f eml sök megjelenése A félmajmok megjelenése A valódi majmok megjelenése és elterjedése A szélesorrú (újvilági) majmok megjelenése A keskenyorrú (óvilági) majmok megjelenése A korai hominoideák megjelenése és elterjedése Az afrikai korai hominoideák Az ázsiai hominoidea leletek
Az európai hominoideák A Hominidae család A Hominidae család osztályozásának típusai A fosszilis hominidák tér- és id beli osztályozása, valamint régészeti kultúrái A Praeanthropus fázis Miocén, pliocén és alsó pleisztocén kori hominidák Afrikában Kelet-Afrika geológiai és környezeti viszonyai a miocén, pliocén és alsó pleisztocén korokban A korai hominidák Sahelanthropus tschadensis Orrorin tugenensis Ardipithecus kadabba Ardipithecus ramidus Kenyanthropus platyops Az Australopithecus nem A kelet-afrikai Australopithecus leletek Australopithecus anamensis (4,2-3,9 millió év) Australopithecus deyiremeda (3,5-3,3 millió év) Australopithecus afarensis (3,9-2,9 millió év) Australopithecus garhi (2,5 millió év) Australopithecus (Paranthropus) aethiopicus (2,7-2,5 millió év) Australopithecus (Paranthropus) boisei (2,6-1,0 millió év) A dél-afrikai Australopithecus leletek Australopithecus africanus (3,3-2,5 millió év) Australopithecus sediba (2 millió év) Australopithecus (Paranthropus) robustus (2-1,2 millió év) Az Archanthropus fázis Homo habilis: az ügyes ember Homo rudolfensis: a legkorábbi ember? A Homo erectus Az afrikai Homo erectus Az ázsiai Homo erectus A jávai leletek Az ázsiai szárazföld leletei A kínai leletek A közel-keleti Homo erectus Az indiai Homo erectus leletek Az európai Homo erectus leletek A Homo heidelbergensis Az afrikai Homo heidelbergensis leletek Az európai Homo heidelbergensis leletek Az ázsiai Homo heidelbergensis leletek A Palaeanthropus fázis Az els Neander-völgyi típusú leletek A Neander-völgyi ember eredete A Neander-völgyi típusú leletek csoportosítása és kora Az európai Neander-völgyi típusú leletek Az ázsiai Neander-völgyi típusú leletek
Homo sapiens neanderthalensis vagy Homo neanderthalensis: a Neander-völgyiek paleogenetikája A Neander-völgyi emberek kihalása A Neander-völgyi emberek evolúciós szerepe A Neanthropus fázis Az anatómiailag modern afrikai Homo sapiens leletek Az anatómiailag modern ázsiai Homo sapiens leletek Nyugat-Ázsia Északkelet- és Délkelet-Ázsia Az anatómiailag modern európai Homo sapiens leletek Az anatómiailag modern amerikai Homo sapiens leletek Az anatómiailag modern ausztráliai Homo sapiens leletek Óceánia benépesülése A Homo sapiens hominin kortársai a fels pleisztocénben A denisovai ember A hobbit A Homo sapiens kialakulására vonatkozó elméletek A korai elméletek A policentrikus elméletek A monocentrikus elméletek Howells ázsiai eredet elmélete Bräuer afroeurópai sapiens elmélete Stringer és Andrews kizárólagos afrikai eredet elmélete A molekuláris biológiai elméletek A mitokondriális DNS és a Homo sapiens eredete Az Éva-hipotézis Y-kromoszóma vizsgálatok A biológiai és a kulturális evolúció A biológiai és a kulturális evolúció összefüggései A nemi dimorfizmus A születés el tti és utáni növekedés, fejl dés A két lábon járás A táplálékszerzés és a táplálékforrások A k eszközök A korai paleolitikum kavicsiparai (3,3-1,4 millió év) Az alsó paleolitikum szakóca- és kezdetleges szilánkiparai (1,4 millió-250 ezer év) A középs paleolitikum szilánkiparai (250 ezer-35 ezer év) A fels paleolitikum pengeiparai (35 ezer-12 ezer év) Az agy evolúciója A lakóhely A t z A ruházat A nyelv A hitvilág: a kannibalizmus, a temetkezés és a m vészet A Homo sapiens biodiverzitása A biodiverzitás és a modern ember földrajzi változatai A földrajzi változatok biodiverzitásának néhány jellemz je A Homo sapiens földrajzi változatai kutatásának története
A földrajzi változatok és a vércsoportok Kísérletek a földrajzi változatok összefoglaló jelleg osztályozására A rasszizmus Vita az emberi rasszok létezésér l A mai ember földrajzi változatai Az europid földrajzi változat A negrid földrajzi változat A mongolid földrajzi változat Az észak-mongolid típusok A dél-mongolidok Az amerindidek földrajzi változatai Az ausztralonezid földrajzi változat A neolitizáció A nyugat-ázsiai élelemtermelés kezdetei A mez gazdasági termelés európai kezdetei A mez gazdasági termelés afrikai kezdetei A mez gazdaság kialakulása az Újvilágban Az állatok domesztikációja Zárszó Felhasznált irodalom A felhasznált ábrák forrása A felhasznált képek forrása
RÉGÉSZET ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Az emberré válás története a tudomány világának egyik legfontosabb és egyben talán legérdekesebb területe, mely nagy kihívást jelent a kutatók számára. Különösen igaz ez az 1990-es évek elejétől kezdődően, amikor a különböző földrészeken végzett ásatásokon egyre nagyobb számban előkerülő leletanyag és egy új tudományág, a paleo genetika eredményei új távlatokat nyitottak az ember, valamint közvetlen rokonainak és elődeinek megjelenése, elterjedése és evolúciója megértésében. A paleo genetika a korábban élt emberfélék csontjaiból kivont örökítőanyagot vizsgálja, és ezt összevetve a mai emberek genetikai állományával az emberfélék származási kapcsolataira, vándorlására, illetve a mai modern embernek a Földön való elterjedésére is következtetni lehet. Miközben azonban a paleogenetikai kutatás lényegesen átformálta az ember és rokonainak evolúciójáról megszerzett eddigi ismereteinket, több mint egy évtized telt azóta, hogy ezekről a tudományos kérdésekről összefoglaló munka jelent meg magyar nyelven. Ezt a hiányt pótolja az új tudományos eredmények szakszerű összefoglalásával kötetünk, amely többféle egyetemi képzésben tankönyvként, különböző szakterületek kutatói számára kézikönyvként vagy magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő munkaként vezeti be az olvasót az emberré válás kutatásába, annak módszereibe és tudományos vitáiba. Régészet és természettudományok címmel induló könyvsorozatunk első kötete számos tudományterület együttműködését mutatja be, ahol a régészet, az embertan, a humán genetika, a geológia különböző természettudományos kormeghatározási módszerek alkalmazásával közösen fogalmaz meg új elképzeléseket arról, hogy mikor, hol és hogyan alakult ki a mai ember.