AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA 2012. október 31. ME Gázmérnöki Intézeti Tanszék AZ ELSŐ IDŐKBEN A CÉL: - A JÓL MŰKÖDŐ GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI HARMÓNIA EGYÜTTES ELÉRÉSE MA: - JELENTŐS A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ - DE GYENGE NÖVEKEDÉS, TARTÓS A MUNKANÉLKÜLISÉG - NŐ A MEGOSZOTTSÁG VESZÉLYE FŐ IRÁNY A KÜLÖNBÖZŐSÉGEK FELSZÁMOLÁSA!!! KOHÉZIÓ KOHÉZIÓ: a stratégiai cél a regionálisan jelenlévő társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése A kohéziót segítő intézkedések nem a szabad piac ellen hanem amellett működnek!!! A fejlődési kilátásokat befolyásoló tényezőket javítják így, nem a jólét direkt növelése a cél! EU ismeretek 2 1
A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEKET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A VÁSÁRLŐERŐ PARITÁSON SZÁMÍTOTT EGY FŐRE JUTÓ GDP A vásárlóerő-paritás (angolul purchasing power parity, rövidítve PPP) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett jószágok (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak, aminek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni. Általában nemzetközi életszínvonal-összehasonlításra használják EU ismeretek 3 VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON SZÁMÍTOTT EGY FŐRE JUTÓ GDP ALAKULÁSA (%) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 EU (28 countries) 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Belgium 121 119 117 116 118 121 120 121 120 120 118 118 Bulgaria 37 38 41 43 44 45 45 46 46 46 47 48 Czech Republic 79 79 82 84 85 83 83 83 84 86 87 88 Denmark 124 125 123 125 125 129 128 127 128 127 127 125 Germany 118 117 117 117 117 120 123 124 124 125 124 123 Estonia 60 64 69 69 64 65 71 74 75 76 75 74 Ireland 147 148 148 134 129 130 131 132 133 137 177 177 Greece 93 96 93 93 94 85 75 72 72 70 68 67 Spain 100 103 103 101 101 96 93 91 90 90 90 92 France 111 109 108 107 108 108 108 107 109 107 107 105 Croatia 56 58 61 63 62 59 60 60 59 58 58 59 Italy 109 108 107 107 106 104 104 102 99 97 96 96 Cyprus 101 101 104 106 105 100 96 91 84 81 81 81 Latvia 50 53 57 59 52 53 57 60 62 64 64 65 Lithuania 53 55 60 63 56 60 66 70 73 75 75 75 Luxembourg 247 261 265 262 255 257 265 260 262 270 269 267 Hungary 62 61 60 62 64 64 66 65 67 68 68 67 Malta 81 78 79 79 81 84 83 84 86 90 93 95 Netherlands 135 136 138 139 137 134 133 133 134 131 128 128 Austria 127 126 124 124 126 126 128 131 131 129 128 126 Poland 50 51 53 55 60 62 65 67 67 68 69 69 Portugal 82 83 81 81 82 82 77 75 77 77 77 77 Romania 35 39 43 49 50 52 52 54 55 55 57 59 Slovenia 87 86 87 90 85 83 83 82 81 83 83 83 Slovakia 60 63 67 71 71 74 75 76 77 77 77 77 Finland 116 115 119 121 117 116 117 115 113 111 109 109 Sweden 123 125 128 127 123 125 126 127 125 124 124 124 United Kingdom 117 115 111 109 107 107 105 107 107 108 108 108 Forrás: KSH EU ismeretek 4 2
Forrás: Európai Bizottság EU ismeretek 5 EGYES TAGORSZÁGOKON BELÜL LÉNYEGES ELTÉRÉSEK LEHETNEK DE ODA KELL FIGYELNI, PL AZ INGÁZÓKRA, A KORÖSSZETÉTELRE (INAKTÍVAK) A FŐVÁROSI RÉGIÓK FEJLETEBBEK, CSAK 3 TAGORSZÁGBAN VAN ÚGYNEVEZETT MÁSODLAGOS NÖVEKEDÉSI PÓLUS : BARCELONA (E), MILÁNÓ (I), MÜNCHEN, FRANKFURT, HAMBURG, BERLIN (D) 3
A RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉS TÁVKÖZLÉS ENERGIAHÁLÓZATOK KÖRNYEZETI LÉTESÍTMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK MUNKERŐ FELHALMOZOTT TUDÁSA ÉS KÉPESSÉGE MUNKAKÉPES KORÚ LAKOSSÁG KÉPZETTSÉGI SZINTJE VERSENYKÉPSE KORSZERŰ ISMERETEK KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓS KÉSZSÉG MŰKÖDŐ TŐKE PERIFÉRIKUS FEKVÉS EU ismeretek 7 MI A REGIONÁLIS POLITIKA? A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG BEFOLYÁSOLÁSA ÉS A RÉGIÓK KÖZÖTTI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÜLÖNBSÉGEK MÉRSÉKLÉSE ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁS. CÉLJAI: KÜLÖNFÉLÉK, DE ALAPVETŐEN A KIHASZNÁLATLAN ERŐFORRÁSOKAT KÍVÁNJA MOZGÓSÍTANI, MÁS RÉGIÓKBÓL ELVONZANI A BERUHÁZÁSOKAT EU ismeretek 8 4
A RSZ MÉG NEM TESZ EMLÍTÉST (a Szerződés alapján az integráció feladatának tekintették a harmonikus, egyenletes fejlődést és ez életszínvonal emelését) KÉSŐBB NYÍLVÁNVALÓVÁ VÁLT: AZ INTEGRÁCIÓ MÉLYÍTI A KÜLÖNBSÉGEKET! KÖZÖSSÉGI SZINTEN KELL BEAVATKOZNI 1970 - WERNER-TERV A monetáris unió kiépítésének egyik feltétele a hasonló fejlettségű országok megléte létre kell hozni egy regionális fejlesztési alapot 1972 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP ERFA (European Regional Development Fund ERDF)l étrehozása 1975 megkezdi működését EU ismeretek 9 AZ UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁT TÁMOGATÓ ALAPOK (2000-2006): EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP (1960) fő cél: a foglalkoztatás elősegítése, a munkaerő térbeli és szakmai mobilitásának növelése EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI ORIENTÁCIÓS ÉS GARANCIA ALAP (1970-2006) HALÁSZATI ORIENTÁCIÓS PÉNZÜGYI ESZKÖZ (1993-2006) KOHÉZIÓS ALAP (1993) cél: az alacsonyabb jövedelmű tagállamok gyorsabb felzárkóztatása az a tagország jogosult a támogatásokra, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI)nem éri el az uniós átlag 90%-át EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK (1958) fő célja: a fejlődést elősegítő tőkeberuházások finanszírozása EU ismeretek 10 5
2007 ÉS 2013 KÖZÖTT MÁR CSAK 3 ALAP TÁMOGATJA REGIONÁLIS POLITIKÁT: ERFA ESZA KOHÉZIÓS ALAP HATÉKONYSÁG PROGRAMORIENTÁLTSÁG NE FÜGGETLEN PROJEKTEK VALÓSULJANAK MEG AZ EGYES TÉRSÉGEKBEN EU ismeretek 11 ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK PHARE (Poland, Hungary: Assistance for Restructuring of the Economies) ISPA (Istrument for Structural Polices for Pre-Accession) környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) mezőgazdasági szerkezetváltás, vidéki körzetek fejlesztése ADDIG VEHETŐK IGÉNYBE, MÍG A TAGJELÖLT NEM CSATLAKOZIK AZ EU-HOZ AZ ALAPOK CÉLJA: Felkészítsék a társult országokat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap lehívására (megfelelő intézményi, ellenőrző, végrehajtó és monitoring rendszer kiépítése) A csatlakozást akadályozó tényezők megszüntetése EU ismeretek 12 6
európai strukturális és beruházási alapok PHARE (Poland, Hungary: Assistance for Restructuring of the Economies) ISPA (Istrument for Structural Polices for Pre-Accession) környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) mezőgazdasági szerkezetváltás, vidéki körzetek fejlesztése ADDIG VEHETŐK IGÉNYBE, MÍG A TAGJELÖLT NEM CSATLAKOZIK AZ EU-HOZ AZ ALAPOK CÉLJA: Felkészítsék a társult országokat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap lehívására (megfelelő intézményi, ellenőrző, végrehajtó és monitoring rendszer kiépítése) A csatlakozást akadályozó tényezők megszüntetése 2007-2013: IPA ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ az intézmények átalakításának és megszilárdításának elősegítése; határokon átnyúló együttműködés (az EU tagállamaival, valamint az IPA-támogatásokra jogosult más államokkal is); regionális fejlesztés (közlekedés és szállítás, környezetvédelem, gazdasági fejlődés); emberi erőforrások (a humán tőke erősítése, kirekesztés ellen folytatott küzdelem); vidékfejlesztés 2014-2020: IPA II. EU ismeretek 13 REGONÁLIS POLITIKA 2014-2020 MINDEN RÉGIÓRA ÉS VÁROSRA KITERJED 351,8 milliárd euró elkülönítve a célokra 3 FŐ PILLÉRE VAN: EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP (ERFA) KOHÉZIÓS ALAP (KA) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP (ESZA) EU ismeretek 14 7
2014-2020 PRORITÁSAI 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének és használatának terjesztése, minőségük javítása 3. A kkv-k versenyképességének fejlesztése 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés támogatása 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a hálózati infrastruktúrák javítása 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és a diszkrimináció elleni küzdelem 10. Befektetés az oktatásba, a képzésbe és az élethosszig tartó tanulásba 11. A közigazgatás hatékonyságának javítása EU ismeretek 15 EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP (ESZA) négy tematikus cél: a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése befektetés az oktatásba, a szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba az intézmények képességeinek és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése 80 milliárd euró EU ismeretek 16 8
EURÓPAI REGIONÁLS FEJLESZTÉSI ALAP (ERFA) 4 FŐ TERÜLETEKEN TÁMOGATNAK PROJEKET: Innováció és kutatás Digitalizáció Kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság A fejlettebb régiókban a pénzeszközök legalább 80 százalékának legalább kettőre kell összpontosulnia a fenti prioritások közül. Az átmeneti régiókban a pénzeszközök 60%-át érinti ez a koncentráció. A kevésbé fejlett régiókban 50% ez a hányad. Az ERFA erőforrásainak egy részét kifejezetten a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést segítő projektekre kell fordítani. EU ismeretek 17 KOHÉZIÓS ALAP a következő országokat érinti: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A Kohéziós Alap összesen 63.4 milliárd eurót oszt ki a következő kategóriákban: Transzeurópai közlekedési hálózatok, különös tekintettel az EU által meghatározott nagy prioritású, európai érdekeket szolgáló projektekre. A Kohéziós Alap az európai összekapcsolódási eszközkeretében fogja támogatni az infrastrukturális projekteket. A környezetvédelem területén is támogathat a Kohéziós Alap az energiával és a közlekedéssel kapcsolatos projekteket, amennyiben egyértelműen előnyösek a környezet számára az energiahatékonyság, a megújítható energia használata, a vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás elősegítése, a közösségi közlekedés erősítése stb. terén. EU ismeretek 18 9
NUTS RENDSZER A STRUKTURÁLIS ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSÉNEK ALAPJA AZ EUROSTAT DOLGOZTA KI A TERÜLETEK NAGYSÁGÁT A LAKOSSÁG SZÁMA HATÁROZZA MEG NUTS1: min. 3 millió max. 7. millió fő NUTS2: min. 800ezer max. 3 millió fő NUTS3: min. 150ezer max. 800 ezer fő BEOSZTÁS SZERINT LEHET: NORMATÍV ANALITIKUS (FUNKCIONÁLIS) EU ismeretek 23 NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 BE 3 11 44 BG 2 6 28 CZ 1 8 14 DK 1 5 11 DE 16 38 402 EE 1 1 5 IE 1 2 8 EL 4 13 53 ES 7 19 59 FR 9 27 101 HR 1 2 21 IT 5 21 110 CY 1 1 1 LV 1 1 6 LT 1 1 10 LU 1 1 1 HU 3 7 20 MT 1 1 2 NL 4 12 40 AT 3 9 35 PL 6 16 72 PT 3 7 25 RO 4 8 42 SI 1 2 12 SK 1 4 8 FI 2 5 19 SE 3 8 21 UK 12 40 173 EU-28 98 276 1343 24 10
EU ismeretek 25 RÉGIÓKATEGÓRIÁK Minden régió jogosult a támogatásra. De gazdasági fejlettség szerint! Kategóriák az EU-átlag GDP-hez képest: Kevésbé fejlett régiók: 75% alatt Átmeneti régiók: 75-90% között Fejlett régiók: 90% felett EU ismeretek 26 11
Magyarország MAGYARORSZÁG RÉGIÓI NUTS-I.: NYUGAT-,KELET- ÉS KÖZÉP-MAGYARORSZÁG NUTS-II.: TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓ Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye NUTS-III.: MEGYE/FŐVÁROS EU ismeretek 28 12
MAGYARORSZÁG RÉGIÓI EU ismeretek 29 Magyarország 2004-2006 között 2.8 milliárd euró támogatást használhatott fel 2007-2013 között elvileg évente 3-3-5 milliárd eurót használhat fel a GDP az EU átlag 67%-a (2016) régiónként: (2015) Nyugat-Dunántúl: 67,2 Közép-Dunántúl: 58,6 Dél-Dunántúl: 44,9 Közép-Magyarország: 107,8 Észak-Magyarország: 39,6 Észak-Alföld: 42,4 Dél-Alföld: 44,9 EU ismeretek 30 13
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FŐVÁROS KELET VIDÉK NYUGAT A KISTÉRSÉGEKEN BELÜL IS NAGY KÜLÖNBSÉGEK LEHETNEK! EU ismeretek 31 OPERATÍV PROGRAMOK (OP) EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP) VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (VP) KÖZIGAZGATÁS ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (KÖFOP) MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM (MAHOP) EU ismeretek 32 14
EU ismeretek 33 15