Ipari középvállalatokat támogató térségi intézményi környezet

Hasonló dokumentumok
Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

A hazai tulajdonú középvállalatok szerepe a magyar feldolgozóipar szerkezeti megújulásában

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Export húzza a gazdaságot

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Közép-Dunántúli Régió

A K+F+I forrásai között

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

Nemzeti Klaszter Konferencia

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, május 30.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

A befektetőbarát önkormányzat szeptember 23. Lunk Tamás

Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/ január Harkány, Magyarország

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a as programozási időszakban

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK. Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, október

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

NKFIH: Innováció a versenyképességért

Észrevételek és javaslatok a BEFEKTETÉS A TUDÁSBA, BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Magyarország megújított kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájához

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

North Hungarian Automotive Cluster

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

NYUGAT-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Az MFB és az RFH Csoport Tagja

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont /2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, október 15.

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

A Kiválósági Kultúra terjesztésének lehetőségei

Foglalkoztatási partnerség és együttműködési lehetőség a Fejér megyei foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó projektekben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Nemzedékek találkozása. I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZEREPE A MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN

A térségfejlesztés modellje

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

MIT TANULTUNK 100 BEFEKTETÉSBŐL ÉS

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

Bemutatkozás. A cég története:

Átírás:

Ipari középvállalatokat támogató térségi intézményi környezet Póla Péter tudományos munkatárs MRTT Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár 2017.október 19-20. A kutatást az NKFIH #115577 sz. szerződése támogatja. Póla Péter pola@rkk.hu

A kutatás célja Az elmúlt évtizedekben az iparfejlődést legerősebben befolyásoló nemzetközi nagyvállalatoknál kevesebb figyelmet kapó hazai tulajdonú középvállalkozások milyen szerepet játszanak a helyi iparfejlődésben; milyen lehetőségek és kihívások jellemzik működésüket, hogyan működnek együtt az őket körülvevő gazdasági és társadalmi környezettel; milyen növekedési stratégiákat, fejlődési célokat fogalmaznak meg. A kutatás alapkérdése:a hazai ipar megerősítése, a kis- és középvállalatok növekedési lehetőségeinek és problémáinak feltárása. Pécs-Baranya - Kecskemét (Baja) - Győr - Dunaújváros

Helyzet + A hazai középvállalati szektor kedvezőtlenebb környezetben de mutat hasonlóságokat a német mittelstandokkal, a kisvállalkozások egy része is felnőhet ide Versenyelőnyök Rugalmasság (igényekre, gyorsaságra), gyors reagálás, gyors helyi döntési struktúra Személyes kapcsolatok Innovatív szemlélet Megbízhatóság Szaktudás, elkötelezettség Elhelyezkedés Önkormányzat támogató szerepvállalása

Helyzet Súlyos gond a szakképzett munkaerőerő hiánya, ez egyben a vállalati növekedés egyik fő akadálya. (Ipar 4.0 korai bevezetése) A generációváltás (menedzsment) Digitalizáció Jövőképei, elképzelései alapján kevés a tudatosan építkező vállalat. Többségük a képességeik fokozatos erősítése és a lehetőségeik kihasználása révén fejlődik, legtöbbjük megdermed egy nagy kisvállalatként. A vizsgált vállalatok az elmúlt években a rejtett protekcionizmus megerősödő jelenségével is szembesülnek a nyugati felvevőpiacokon. A vállalatok közötti bizalom kockázatcsökkentő koordinációs eszközként csökkentheti a tranzakciós költségeket. A magyarországi általánosan alacsony bizalom a vállalkozások körében is érvényes, bár növekedni látszik az együttműködési készség, hajlandóság. összeszerelő Magyarország. Hozzáadott érték hiányzik, innováció nincs a helyén Belső piac gyenge

És világpályán játszunk, globáltotál (E.P.) A helyi tényezők válnak meghatározóvá a globális versenyben - felértékelődik a térségi feltételrendszer. A helyi adottságok közé sorolható a tágabb értelmű intézményi környezetet is. A versenyképesség nem csak közgazdasági kategória. A középpontban nem csak a technológia, az információ és a termelékenység áll, de az eredmények elérésére képes szervezett intézményrendszer is. (Tartós partnerségre van szükség) A globalizáció (és a lokalizáció) megerősíti a területi gazdaságfejlesztési és szervezési funkciót. Ennek elemei: infrastruktúra-fejlesztés képzett munkaerőbázis kialakítása, helyi K+F+I bázis szolgáltatás-barát környezet kialakítása közszolgáltatások Innovatív együttműködések, partnerség építés

Vállalkozások támogatása, fejlesztése Állam vagy piac? Az üzleti és pénzügyi szolgáltatások többsége privát szolgáltatások közé tartozik a piac szabályai érvényesek. A jól kialakított üzleti szolgáltatások piaci alapon nyújthatók. (Feltétel: a szolgáltatás valódi hasznossága: hozam > költség) Állam (önkormányzat) szerepe: kedvező üzleti, gazdasági környezet megteremtése piaci kudarcok korrekciója Közszolgáltatások biztosítása Beavatkozások: Támogatások - piacfejlesztés

Támogató intézményi környezet Részben szegényes, de a vállalatok aktivitásától függően részvételükkel generálódik is. Az intézményi környezet lassan, régiónként eltérő mértékben, de fejlődik. Kiemelkedő szereplő a kamara (5-6% tag, de a hazai közepes felülreprezentált) Önkormányzati támogató közeg nagyon változó Piaci környezet jelentősen fejlődött (pénzügyi szolgáltatások, tanácsadók jelen vannak)

A gazdaságszervezés szintjei Forrás: Farkas György 2000

MAGÁNJOGI (plurális modell) Egyesület, lobby szervezet Közfeladatok nincsenek Önkéntes tagság Elsősorban érdekképviselet Korlátozott taglétszám Korlátozott befolyásolási képesség Erős versenyhelyzet Szabályozatlan területi lefedettség KÖZJOGI (kontinentális v. korporatív modell) Köztestület Közfeladatok Automatikus tagság Hatékony érdekkiegyenlítés Törvény által biztosított jogok Szabályozott területi lefedettség

KAMARAI FUNKCIÓK, SZOLGÁLTATÁSOK érdekképviselet lobby információ (szak)tanácsadás kereskedelemfejlesztés piacszervezés képzés közösségépítés GAZDASÁGFEJLESZTÉS együttműködések ösztönzése; partnerség építés; klaszterépítés; beszállítói programok szervezése; közreműködés vállalkozások számára nélkülözhetetlen infrastruktúra elemek kiépítésében és működtetésében; helyi gazdaságfejlesztési programok kialakítása és menedzselése; aktív részvétel a fejlesztési ügynökségek munkájában; hely-kompatibilis iparágak, vállalkozások beazonosítása és vonzása; interregionális együttműködések szervezése és ezekben való részvétel

Kamarai aktivitások Információ Generációváltás Digitalizáció Munkaerő-piaci problémák kezelése Képzés Együttműködések generálása Hol lesz a korong? (pl. Ipar 4.0) A kamara kapcsolati tőkét jelent mindenütt a világban. Most kezdődik talán egy olyan fajta együttgondolkodás a vállalatok körében, ami lehetővé teszi azt, hogy koncentráltan cselekedjenek, az érdekeket összehangolják. A kamara ennek ösztönzésére alkalmas: sok (hiteles, aktuális és gyorsan beszerezhető) információval rendelkezik. Hálózatos formában, vállalkozókat segítő szervezet ilyen humán és tárgyi infrastruktúrával nincsen másik.

Vállalatok és közszféra kapcsolata Harmonikus vegyes van hova fejlődni Az önkormányzat kezdettől fogva az ipart támogatja bölcsész önkormányzat Tudatos önkormányzat Elképzelés nélküli város (Képben van nincs képben) Első a klaszter, második a kamara. A sajátos fejlődés létrehozott egy összefogást a városban. A városvezetők nagyon komolyan bevonták a vállalkozásokat a stratégiai tervezésbe. A város vállalkozói és magántőkés összefogással elkezdett egy lakásprogramot.

Franciaország A nemzeti tulajdonú iparvállalatokat támogató lokális/regionális intézményi környezet elemei (sokkal erősebb a piaci szerepvállalás!): Többszintű kamarai struktúra A nagyobb projektek finanszírozására felkészült országos és regionális bankok széles spektrumú tanácsadó cégek jelenléte és aktivitása A kormányzati törekvések régiós szinten csorognak le a megcélzott vállalati körhöz: könnyített finanszírozási módszerek, pályázatok, innovációt támogató projektek, képzési programok. A kamarák részben gazdasági erejüknek, átfogó eszközrendszerüknek köszönhetően sokoldalúan vesznek részt a területi vállalakozás fejlesztésben, segítik a befektetés-ösztönző programokat, támogatják a hálózati működést, a kamarai struktúrából is következően hatékonyan tudják támogatni a gazdaság humán erőforrás igényének kielégítését.