EURÓPA HAJNALA / BMEEPET0453. A VASKOR / amikor Európa magára lel. 6. rész A germánok Az angol-szászok

EURÓPA HAJNALA / BMEEPET0453 A VASKOR / amikor Európa magára lel 6. rész A germánok Az angol-szászok Rabb Péter PhD 2014

A RÓMAI BIRODALOM

AZ ÉPÍTMÉNY TOVÁBBÉLÉSE / PEVENSEY Anderitum / Pevensey / római erőd (épült: 300-340) / később szász parti erőd (491-től) / majd normann vár (XI-XIII. szd.)

A CIVILIZÁCIÓ TOVÁBBÉLÉSE Viroconium Cornoviorum / Wroxeter / Shropshire / 58-ban alapított légiós erőd, 88-tól polgárváros, fénykorában 15 ezer lakossal, az V. századra a római épületek tönkremennek, a romok felett új város épül 530-580 között fa szerkezetű házakkal.

A CIVILIZÁCIÓ TOVÁBBÉLÉSE / VIROCONIUM CORNOVIORUM Viroconium Cornoviorum / Wroxeter / Shropshire / 58-ban alapított légiós erőd, 88-tól polgárváros, fénykorában 15 ezer lakossal. Az V. századra a római épületek tönkremennek, a romok felett új város épül 530-580 között (Arthur király kora?) fa szerkezetű házakkal.

GERMÁN MŰVÉSZET Fibulák / Németország Kocsi makettje / Dánia Kapu / Urves / Langobárd fibulák Rúnakő Részlete / Norvégia Norvégia

GERMÁNOK Nem egységes népcsoport, elsősorban (indogermán) nyelvi közösség Tacitus szerint eredetileg a Rajnát keletre átlépő, a keltákkal súlyos harcokat folytató törzset hívták germani -nak, amely után a keltáktól eredően minden törzs általános megnevezése a germán lett. Germán őshaza : Kr.e. 1200 k. a germánok a mai Németország középső részén éltek, ekkor a tengeri népek vándorlásával egy időben, talán hasonló klimatikus okok miatt kezdtek északra, Skandinávia és a Balti-tenger felé nyomulni. Itt talán rátelepedtek egy nem azonosított északi népre, és alakultak a többi indogermán néptől elkülönülő csoporttá. Kr.e. I-III. szd.: az őshaza túlnépesedik II. szd.: a gótok Dél-Svédországból a mai Lengyelország területére, majd a Fekete-tenger mellé vonulnak, itt két részre válnak: a kelet gótok a Dnyeszter környékét, a nyugatiak Erdélyt szállják meg / a gepidák a Kárpát-medence keleti részén telepednek le III. szd.: az alamannok benépesítik a Rajna és a Duna közti területet / a vandálok Jyllandból az Odera medencéjét szállják meg, majd Hispániába (409), onnan Észak-Afrikába (429) vonulnak IV. szd.: a frankok letelepednek Belgium területén / a burgundok a Baltikumból az alamannok mellé települnek V. szd.: a jütök, az angolok és a szászok a mai Dánia és Schleswig területéről Angliába költöznek / a langobardok Jyllandból előbb az Elba forrásvidékére, majd a Dunántúlra (546-568) vonulnak, 568-ban Észak- Itáliába költöznek (572: királyság, Pavia központtal) Burgundok: Hosszú hajú hordák kapzsi burgundok, akik avas vajjal kenik be hajukat és bűzlenek a fokhagymától.

A GERMÁN TÖRZSEK VÁNDORLÁSA (Kr.e. I. szd. VI. szd.)

ANGOL-SZÁSZ BERENDEZKEDÉS ANGLIÁBAN NAGYOBB ANGOL-SZÁSZ TÖRZSEK (VI. szd.) A KELTÁK VISSZASZORULÁSA ANGOL-SZÁSZ KIRÁLYSÁGOK (VIII. szd.) Vortigern a piktek és skótok ellen 3 hajónyi szász zsoldost telepít le a Temze torkolatánál 448-ban. A kelta népesség (britonok) a VII. szd. elejére Walesbe és Cornwallba szorul vissza, illetve Bretagneba vagy Írországba menekül. A HEPTARCHIA (HÉT KIRÁLYSÁG): ANGOLOK: Deira (547), Kelet-Anglia (550), Bernicia (560) JÜTÖK: Kent (494) SZÁSZOK: Sussex (447), Wessex (514), Essex (527) +Mercia (560) Deira + Bernica = Northumbria BIRTOKSZERVEZET ALAPEGYSÉGE : HIDE (egy család eltartását biztosító földterület = 100-120 acre) / HUNDRED (100 hide) / SHIRE TRIBAL HIDAGE (Mercia?, VII. szd., másolatban XI. szd.): East engle / East Anglia 30.000 hide Eastsexena / Essex 7.000 hide Cantwarena / Kent 15.000 hide Subsexena / Sussex 7.000 hide Westsexena / Wessex 100.000 hide Hwiccna / Hwiccék 7.000 hide Ciltern 4.000 hide

AZ ANGOL-SZÁSZOK / MÓKÁS NEVŰ URALKODÓK SOROZATA Kelet-Anglia (angolok) Wehha / Wuffa / Tytila / Rædwald / Earpwald / Richbert / Sigbert / Anna / Æthelhere / Æthelwald / Aldwulf / Ælfwald Mercia (szászok) Icel / Cnebba / Cynewald / Creoda / Pybba / Ceorl / Penda / Oswy / Wulfhere / I. Æthelred / Cænred / Ceolred / Æthelbald / Beornred / Offa / Ecgfrith / Cænwulf / I. Ceolwulf / Beornwulf / Ludeca / Wiglaf / Egbert / Wigmund / Wigstan / Beorhtwulf / Burgred / II. Ceolwulf / II. Æthelred / Æthelflæd / Ælfwynn Bernicia (szászok) Esa / Eoppa / Ida / Glappa / Adda / Æthelric / Theodric / Frithuwald / Hussa / Æthelfrith / Edwin / Eanfrith / Oswald / Oswy Deira (szászok) I. Ælle / Æthelric / Æethelfrith / Edwin / Osric / Oswald / Oswin / Æthelwold / Alchfrith / Oswy / Ælfwine Northumbria Oswy / Ecfrith / Aldfrith / Eadwulf / I. Osred / Coenred / Ceolwulf / Eadberth / Oswulf / Æthelwald Moll / Alhred / I. Æthelred / I. Ælfwald / II. Osred / Osbald / Eardwulf / II. Ælfwald / Eanred / II. Æthelred / Rædwulf / Osberth / Ælla / I. Egbert / Ritchige / II. Egbert Wessex (szászok) Cedric / Cynric / Cewlin / Ceolric / Ceolwulf / Cynegils / Cenwealh / Seaxburh / Æscwine / Centwine / Cædwalla / Ine / Æthelheard / Cuthred / Sigebert / Cynewulf / Beorhtric / Egbert / Æthelwulf / Æthelbald / Æthelberth / I. Æthelred Angol királyság Ælfred (Alfréd, Nagy / the Great) / I. Edward (Idősebb / the Elder) / Æthelstan / I. Edmund / Eadred / Eadwig / Edgar ( the Peaceful) / II. Edward (Vértanú / the Martyr) / II. Æthelred (Tanácstalan / the Unready) / II. Edmund (Vasbordájú / the Ironside) / Sven (Villássszakállú / the Forkbeard) / Knut (Kanut, Nagy / the Great) / I. Harald (Nyúllábú / the Harefoot) / Harthacnut / II. Edward (Hitvalló / the Confessor) / II. Harold (Godwine) / Edgar (the Æthelig) I. William (Vilmos, Hódító / the Conqueror)

KÜZDELEM AZ ANGOL-SZÁSZOK ELLEN / AZ ARTHUR-LEGENDA WALESI ÉVKÖNYVEK (VIII-IX. szd.): 490-516 A badoni csata, amelyben Arthur a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjét három nap, s három éjjel viselte a vállán, és a britonok győztek. 511-537 Az ütközet Camlann-nál, amelyben Arthur és Medraut meghalt.

ARTHUR SÍRJA? Glastonbury / Somerset (szász apátság: VII. szd., normann átépítés: 1077, tűzvész: 1191 előtt, Arthur sírjának megtalálása: 1191) Királyi sírok: I. Edmund (939-946), Edgar (943-975)

A LEGENDA TOVÁBB ÉL KING ARTHUR 2004. / Clive Owen / Keira Knightley / Ioan Gruffudd

DE A HARC ELVESZETT / A KELTA NYELV(EK) VISSZASZORULÁSA CORNWALL A KELTA NÉPESSÉG A VII. SZD. ELEJÉN BRETAGNE WALES BRITON / GAEL / PIKT

KELTÁK UTÁN GERMÁNOK / NINCS VÁLTOZÁS? kelta férfifej / Prága norvég viking az osebergi kocsin

AMI VÁLTOZATLAN : A KERESZTÉNYSÉG KELTA (BRITON / ÍR) KERESZTÉNYSÉG 314 Eboracum / York és Lindum / Lincoln érseke részt vesz az Arles-i zsinaton 597 Szent Kolumba halála / Iona alapítója 615 Szent Kolumbán halála / misszió a kontinensre: Fontaines, St. Gallen és Bobbio monostorának alapítása 500-570 Gildas / Excidio et Conquestu Britanniae (késő-római és kelta egyháztörténet) ANGOL-SZÁSZ KERESZTÉNYSÉG 597 Aethelbert kenti király Canterburyt jelöli ki a térítés központjává 635 Lindisfarne (Northumbria) alapítása Ionából 674 Monkwearmouth alapítása 685 Jarrow alapítása 673-735 Beda Venerabilis / Historia ecclesiatica gentis Anglorum összefoglaló egyháztörténet (Gildas felhasználásával) 735-804 Alquin / yorki szerzetes, Nagy Károly udvari papja

AZ ELSŐ MONOSTOROK LINDISFARNE / HOLY ISLAND / NORTHUMBRIA (635)

AZ ELSŐ MONOSTOROK JARROW / MONKWEARMOUTH-JARROW / NORTHUMBRIA (674 és 685)

AMI VÁLTOZIK : KOROK / NÉPEK / ALAPRAJZOK JARLSHOF / SHETLAND SZIGETEK / SKÓCIA (Kr.e. 2500-IX. szd.)

KOROK / NÉPEK / ALAPRAJZOK JARLSHOF / SHETLAND SZIGETEK / SKÓCIA (Kr.e. 2500-IX. szd.)

NEOLITIKUS ÉS BRONZKORI LAKÓHÁZAK / HOSSZÚHÁZAK SITTARD / HOLLANDIA (Kr.e. V-IV. évezred) TISZAJENŐ-SZÁRAZÉRPART (Kr.e. IV. évezred) CSANYTELEK (Kr.e. IV. évezred) PERLEBERG / NÉMETORSZÁG (Kr.e. 1000)

NINCS ÚJ A NAP ALATT / HOSSZÚHÁZ BISKUPIN / ERŐDÍTETT VASKORI TELEPÜLÉS / LENGYELORSZÁG (Kr.e. 800-600)

NINCS ÚJ A NAP ALATT / KORA-VASKORI HOSSZÚHÁZ BISKUPIN / ERŐDÍTETT VASKORI TELEPÜLÉS / LENGYELORSZÁG (Kr.e. 800-600) 1. PERIÓDUS: Kr.e. 800 k. 2. PERIÓDUS: Kr.e. 600 k. VÉDŐFAL: Kr.e. 700 k.

GERMÁN HOSSZÚHÁZ Warendorf / Németország (VII-VIII. szd.) Gotland / Svédország (II-VI. szd.) Warendorf helyszínrajz Viking Ház / Frykat / Dánia (1000 k.) alatta: Dorestad / Hollandia (VII-IX. szd.)

VIKING HOSSZÚHÁZ Trelleborg / Slagelse / Dánia (981)

HOSSZÚHÁZAK ANGLIÁBAN Chalton / Hampshire (VII. szd., ásatás: 1971-1972)

ANGOL-SZÁSZ ÉPÍTMÉNYEK / LAKÓHÁZAK West Stow / Suffolk (Kelet-Anglia, Angolok) 70 építmény: veremházak, csarnokok, gazdasági épületek

ANGOL-SZÁSZ ÉPÍTMÉNYEK / LAKÓHÁZAK West Stow / Suffolk (Kelet-Anglia, Angolok) 70 építmény: veremházak, csarnokok, gazdasági épületek Ásatási helyszínrajz veremház (1976) szövőház (1984) tanyaház lakóház műhely angol-szász csarnok (2005)

ANGOL-SZÁSZ ÉPÍTMÉNYEK / LAKÓHÁZAK West Stow / Suffolk (Kelet-Anglia, Angolok) 70 építmény: veremházak, csarnokok, gazdasági épületek

A HOSSZÚHÁZ TOVÁBBÉLÉSE / KÖZNÉPI ÉPÍTÉSZET / ÉSZAK-EURÓPA / SKÓCIA Blackhouse (Fekete ház) / Gearrannan / Isle of Lewis

A HOSSZÚHÁZ TOVÁBBÉLÉSE / ÉSZAKI HOSSZÚHÁZ Lofotr / Norvégia (67 m, VI. szd., 83 m, IX. szd.)

KÖZNÉPI ÉPÍTÉSZET / ÉSZAK-EURÓPA / SKÓCIA Blackhouse (Fekete ház) / Gearrannan / Isle of Lewis

A HOSSZÚHÁZ TOVÁBBÉLÉSE / FACHHALLENHAUS / NÉMET CSARNOKHÁZ Lakóistállós csarnokház / Vesztfália, Alsó-Szászország / 1. szérű (csűrpiac) / 2. marhaistálló / 3. lóistálló / 4. lakótér tűzhellyel, mosóés étkezőhellyel / 5. szoba / 6. hálókamrák / Walsrode / Rieckhaus, Hamburg / Gifhorn (1779) / Riepsdorf

A HOSSZÚHÁZ TOVÁBBÉLÉSE / TANYAHÁZ / SVÁJC / ÉSZAKI TÍPUS La Chaux-de-Fonds / Jura Canton / 1617-től / 1. konyha / 2. pajta-istálló felette szérű és szénapadlás / 3. szobák / 4. kamra

ANGOL-SZÁSZ FEJEDELMI CSARNOK / LAKOMACSARNOK Edwin bretwalda csarnoka / Yeavering / Northumbria (623 k.)

NORTHUMBRIA (A HUMBERTŐL ÉSZAKRA ESŐ TERÜLET = BERNICIA + DEIRA / ANGOLOK) Edwin (586-633) Bernicia És Deira királya / Bretwalda ( a Britek királya) Bretwaldák az Angolszász krónika szerint: 1. Ælle (déli szász) / 2. Cælin (nyugati szász) / 3. Æthelberth (kenti) / 4. Rædwald (keletangliai) / 5. Edwin (berniciai) / 6. Oswald (northumbriai) / 7. Oswy (northumbriai) Egbert (merciai)

KELET-ANGLIA (SVÉD KAPCSOLAT?) Wuffingák / Wuffa (571-578) / Readwald (600-624)

AZ ANGOL-SZÁSZ KULTÚRA NAGY REJTÉLYE Sutton Hoo / Suffolk / Kelet-anglia (VII. szd.e.) a wuffingák svéd kapcsolatai (keleti angolok?)

MERCIA Offa (757-796) / Tamworth / Staffordshire

Offa (757-796) Angelni Offa leszármazottja / 786-tól Mercia, Kent és Sussex királya / A Lichfield-i érsekség megalapítója (786) / Nagy Károly és Alcuin levelezőtársa / lánya Nagy Károly fiának jegyese / a Wales-i határon húzódó sánc építtetője (780) Felséged Britannia dicsfénye, az evangélium hírnöke, kardunk és pajzsunk az ellenséggel szemben. (Alcuin)

Offa temploma? / Brixworth / Northamptonshire (680 k.)

WESSEX Nagy Alfréd / Alfred The Great (871-899) / Athelstan (924-939) / Vikingek (790-1066, első telelés: 866)

ALFRED BURH-JEI BURH (Burg, Bury, Borough) erődített város, illetve domberőd, gyakran bronzkori vagy római erődök újrafelhasználásával a vikingek ellen. Jellemzői: jól védhető stratégiai helyen (dombon, folyó torkolatánál, jól belátható kikötőnél), általában a tengerpart közelében (vikingek ellen!), egymástól 1 napi járóföldre (20 mérföld), földsáncból és védőfalakból álló nagyméretű erőd, illetve mentsvár. BURHAL HIDAGE (878-879): Eopeburnan Hastings Lewes Burpham Chichester Portchester Southampton Winchester Wilton Chisbury Shaftesbury Twynam Wareham Bridport Exeter Halwell Lydford Pilton Watchet Axbridge Lyng Langport Bath Malmesbury Cricklade Oxford Wallingford Buckingham Sashes Eashing Southwark Worchester Warwick

BURH-ÖK Portchester / Hampshire Diocletianus császár építteti 285-290 között, a BURH-ök közé Edward (the Elder), Alfred fia sorolja 904-ben.

DANELAW DANELAGEN = DÁN JOG ALATT ÁLLÓ TERÜLET: Nothumbria, Kelet-Anglia, Mercia fele és Essex Londonnal együtt! Nagy Alfréd és a dán Guthrum közötti egyezséggel 878-ban született meg önálló közigazgatási területként, központja York (Jórvik). A béke alapja a rendszeres adófizetés volt. 954-ben szűnt meg, amikor Véresfejszéjű Erik kivonult Northumbriából.

- És nincs még végük ám a germánoknak! - JÖNNEK A VIKINGEK!

A BOLDOG BÉKEIDŐK: VIKINGEK, MAGYAROK ÉS SZARACÉNOK 856-833: alkalmi viking támadások Szicília part menti városai ellen