Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége 2016. január 1-jén 9 millió 830 ezer fő volt, 3,6%-kal kevesebb, mint az ezredfordulón. Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit jellemező természetes szaporodás megállt. Magyarország jelenlegi területén 1981-ben éltek a legtöbben, azóta a népesség száma folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka az alacsony termékenység, amelyhez európai mércével mérve magas szinten állandósult halandóság párosul. 1. ábra A lakónépesség számának változása 2016. január 1. 2012. január 1-hez képest Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnépesebb megyéje. Népsűrűsége 2016 elején 91 fő/km 2, alacsonyabb az országos átlagnál (106 fő/km 2 ). Népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte. A természetes fogyás Borsod-Abaúj- Zemplénben 1992-től jellemző. Lakónépessége 2016. január 1-jén 660,5 ezer fő volt, 4,1%-kal kevesebb, mint 2012-ben. A népesség számát az alacsony születésszám, a magas halandóság mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. A megyében nőtt a népesség átlagéletkora 2012. január 1-hez képest, a férfiaknál 38,1-ről 38,9 évre, a nőknél 42,8-ről 43,6 évre. 1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége nemenként január 1-jén Megnevezés 2001 2012 2016 Férfiak 359 596 328 067 315 177 Nők 393 901 360 855 345 372 Összesen 753 497 688 922 660 549 A férfiak aránya, % 47,7 47,6 47,7 A nők aránya, % 52,3 52,4 52,3 Ezer férfira jutó nők száma 1 095 1100 1 096 1
A népesség öregedését jelzi, hogy 2012 elejéhez képest a gyermek és aktívkorúak hányada csökkent, az időskorúaké nőtt. Az öregedési index 1 értéke a megyék többségében (Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével) 100 fölötti, országosan 126. Borsod-Abaúj- Zemplénben a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. 2. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % 14 15 64 65 Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája 2 Öregedési index 2001 18,9 66,7 14,4 28,4 21,6 50,0 76,0 2012 16,1 67,7 16,3 23,8 24,0 47,8 101,0 2016 15,7 66,9 17,4 23,4 26,1 49,5 111,4 Az eltartottsági ráta valamivel magasabb, mint 2012-ben, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött, az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korcsoportonként vizsgálva 45 év alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre markánsabb. A 75 éves és idősebb korcsoportban több mint kétszerese a nők száma a férfiakénak. 2. ábra A népesség nem és életkor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2016. január 1-jén Éves 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 30000 20000 10000 0 10000 20000 Férfi Nő Férfitöbblet Nőtöbblet 30000 Fő A lakosság családi állapot szerinti összetétele lényegesen megváltozott 2012-höz képest mind a férfiaknál, mind a nőknél: a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké szinte változatlan maradt. A megyében a 15 éves és idősebb népesség 35%-a nőtlen, hajadon, 41%-a házas, 12%-a özvegy és 12%-a elvált családi állapotú volt 2016. január 1-jén. Borsod-Abaúj-Zemplén 16 járása közül a Miskolci a legnépesebb, 2016 év elején itt élt a megye népességének 36%-a, ezt a Kazincbarcikai és az Ózdi követte. 2012-höz képest minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sárospataki, ezt követően a Sátoraljaújhelyi járásban. 1 Az idős népesség (65 x éves) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában. 2 A gyermek (0 14) és az idős népesség (65 x) a 15 64 éves népesség százalékában. 2
A népesség korösszetétele is jelentős területi eltéréseket mutat. A gyermekkorúak aránya az Encsi járásban 21%, az Edelényiben, a Szikszóiban és a Cigándiban is 19%, a Tokajiban csupán 13%. Az időskorúak aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20%. 7 járásban a gyermekkorúak aránya magasabb az időskorúakénál, különösen az Encsi járásban, ezzel ellentétben a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban az időskorúak száma másfélszerese a gyermekkorúaknak. 3. tábla Lakónépesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2016. január 1. Járás A lakónépesség 0 14 15 64 65 Eltartott Öregedési száma, változása, 2012. népesség év népesség aránya index fő év elejéhez, % rátája Cigándi 15 956-2,7 18,6 66,0 15,4 82,6 51,5 Edelényi 33 250-2,2 19,1 65,4 15,5 81,1 52,9 Encsi 21 523-1,4 21,0 65,7 13,3 63,3 52,3 Gönci 16 442-3,0 17,5 67,1 15,3 87,4 49,0 Kazincbarcikai 63 287-5,2 14,8 67,5 17,7 119,2 48,1 Mezőcsáti 14 212-3,1 17,6 67,5 15,0 85,1 48,2 Mezőkövesdi 41 087-4,0 13,4 66,3 20,4 151,9 50,9 Miskolci 238 241-3,9 14,7 67,1 18,2 123,2 49,1 Ózdi 52 678-4,5 17,3 64,9 17,8 103,2 54,2 Putnoki 18 458-5,2 16,5 67,4 16,1 97,7 48,4 Sárospataki 23 736-6,6 13,5 67,9 18,5 137,2 47,2 Sátoraljaújhelyi 21 699-6,1 13,7 68,0 18,3 133,1 47,1 Szerencsi 39 556-4,3 15,8 67,0 17,2 109,1 49,3 Szikszói 16 996-3,8 19,0 66,6 14,4 75,6 50,2 Tiszaújvárosi 30 699-3,9 15,4 68,7 15,9 103,7 45,6 Tokaji 12 729-5,8 12,6 68,4 18,9 149,4 46,1 Összesen 660 549-4,1 15,7 66,9 17,4 111,4 49,5 2016. év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi városban, 41%-a községben élt. A megyeszékhely lakónépessége 4 év alatt 4,2, a megye többi városáé összesen 4,8, a községeké 3,5%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül Szendrőben nőtt, a többiben csökkent a lélekszám. 3
Megnevezés 4. tábla A demográfia főbb jellemzői településtípusonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2016. január 1. A lakónépesség száma, fő változása 2012. év elejéhez, % férfi nő 0 14 éves A lakónépességből 15 64 éves 65 éves és idősebb Öregedési index Miskolc MJV 158 101-4,2 73 281 84 820 21 895 105 114 31 092 142,0 Többi város 229 586-4,8 108 655 120 931 34 705 153 813 41 068 118,3 Ezen belül: Abaújszántó 3 021-3,9 1 437 1 584 437 2 093 491 112,4 Alsózsolca 5 606-3,6 2 749 2 857 1 092 3 734 780 71,4 Borsodnádasd 3 185-2,5 1 554 1 631 511 2 034 640 125,2 Cigánd 3 058-0,2 1 498 1 560 598 2 031 429 71,7 Edelény 9 516-5,7 4 581 4 935 1 317 6 481 1 718 130,4 Emőd 4 761-5,6 2 315 2 446 695 3 214 852 122,6 Encs 6 297-3,4 2 979 3 318 1 068 4 154 1 075 100,7 Felsőzsolca 6 486-3,4 3 113 3 373 1 117 4 309 1 060 94,9 Gönc 2 053-5,3 1 005 1 048 341 1 409 303 88,9 Kazincbarcika 27 078-6,0 12 750 14 328 3 776 18 326 4 976 131,8 Mezőcsát 5 826-3,6 2 826 3 000 954 3 967 905 94,9 Mezőkeresztes 3 746-3,9 1 774 1 972 553 2 482 711 128,6 Mezőkövesd 16 310-2,5 7 648 8 662 2 217 10 802 3 291 148,4 Nyékládháza 4 865-2,2 2 295 2 570 686 3 240 939 136,9 Onga 4 764-2,1 2 306 2 458 908 3 305 551 60,7 Ózd 33 141-5,2 15 498 17 643 5 463 21 591 6 087 111,4 Pálháza 1 050-4,0 505 545 118 739 193 163,6 Putnok 6 609-5,3 3 168 3 441 1 274 4 373 962 75,5 Rudabánya 2 458-6,6 1 173 1 285 397 1 644 417 105,0 Sajóbábony 2 761-4,6 1 328 1 433 404 1 802 555 137,4 Sajószentpéter 11 491-5,7 5 515 5 976 1 683 7 828 1 980 117,6 Sárospatak 12 067-7,9 5 737 6 330 1 517 8 191 2 359 155,5 Sátoraljaújhely 14 703-5,9 6 870 7 833 2 052 9 871 2 780 135,5 Szendrő 4 249 1,3 2 037 2 212 968 2 668 613 63,3 Szerencs 8 942-4,6 4 162 4 780 1 062 5 865 2 015 189,7 Szikszó 5 307-6,1 2 525 2 782 784 3 594 929 118,5 Tiszaújváros 15 954-4,6 7 330 8 624 2 243 11 105 2 606 116,2 Tokaj 4 282-6,1 1 977 2 305 470 2 961 851 181,1 Községek 272 862-3,5 133 241 139 621 46 808 182 969 43 085 92,0 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 660 549-4,1 315 177 345 372 103 408 441 896 115 245 111,4 Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A megyében a nyers élveszületési arányszám 3 1957-ig 20 ezrelék felett volt, 1965-ben 15,6 ezrelékre süllyedt. A hetvenes évek közepén az ötvenes években született nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980-as évek közepén lépett szülőképes korba az 1960-as évek első felében született alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt várható, mint egy évtizeddel korábban. Az 1990-es évek második felében léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú 3 Az ezer lakosra jutó élveszületések száma. 4
korosztály a hetvenes évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre változott. Pozitív változás, hogy 2015-re ez 10,6 ezrelékre emelkedett. A megyében az ezer lakosra jutó születések száma 1960 és 2015 között minden évben meghaladta az országos átlagot. 5. tábla Az élveszületések alakulása A születések száma Az ezer lakosra jutó születések száma Év Borsod-Abaúj- a megyében az Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben országos %-ában Zemplénben Magyarországon 1960 13 607 146 461 9,3 18,6 14,7 1964 11 985 132 141 9,1 15,8 13,1 1965 11 939 133 009 9,0 15,6 13,1 1966 12 357 138 489 8,9 16,1 13,6 1970 12 843 151 819 8,5 16,5 14,7 1975 14 836 194 240 7,6 18,7 18,4 1980 12 240 148 673 8,2 15,1 13,9 1985 10 867 130 200 8,3 13,6 12,3 1990 10 588 125 679 8,4 13,9 12,1 1995 9 411 112 054 8,4 12,4 10,8 1998 8 382 97 301 8,6 11,1 9,5 2000 8 209 97 597 8,4 10,9 9,6 2005 7 442 97 496 7,6 10,2 9,7 2010 6 686 90 335 7,4 9,7 9,0 2011 6 551 88 049 7,4 9,6 8,8 2012 6 699 90 269 7,4 9,8 9,1 2013 6 652 88 689 7,5 9,8 9,0 2014 7 131 91 510 7,8 10,6 9,3 2015 7 054 91 690 7,7 10,6 9,3 A teljes termékenységi arányszám 4 hazánkban 2015-ben 1,44 volt, ami messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges, valamivel 2 fölötti mutatótól. 6. tábla A teljes termékenységi arányszám alakulása Év Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 1960 2,40 2,02 1970 2,26 1,97 1980 2,06 1,92 1990 2,12 1,84 1995 1,85 1,57 2000 1,63 1,33 2010 1,48 1,26 2011 1,47 1,24 2012 1,53 1,34 2013 1,54 1,34 2014 1,69 1,41 2015 1,71 1,44 A megyében a teljes termékenységi arányszám az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett is mindig magasabb volt az országos átlagnál. A 2015. évi adatok alapján a szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,65) követte. 4 Azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. 5
A szülő nők életkora Az utóbbi évtizedekben növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Az 1980-as évek elejéig hazánkban elsősorban a 30 év feletti nők termékenysége mérséklődött. A 15 19 éveseknél nőtt, a 20 24 éveseknél és a 25 29 éveseknél érdemben nem változott a szülési gyakoriság (ezer nőre jutó élveszületések száma). Ez a tendencia a megyében is érvényesült. A legtöbb szülő nő az anyák négytizede továbbra is 20 24 éves volt. A 30 év felettiek szülési hajlandósága visszaesett. Az 1980-as évek elejétől megváltozott a helyzet. Csökkenni kezdett a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalási hajlandósága. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a 20 24 évesek szülési gyakorisága 1990-ig kissé, ezt követően jelentősen mérséklődött, részarányuk a szülő nők között 2015-re 15%-ra fogyott. A szülő nők legnagyobb része (30%-a) már a 30 34 éves korosztályból került ki. A szülési kor folyamatos kitolódását mutatja, hogy 2015-ben a szülő nők 54%-a 29 évesnél idősebb volt. Év Az élveszületések megoszlása a szülő nők életkora szerint 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 éves Borsod-Abaúj-Zemplén 7. tábla (százalék) Összesen 1970 0,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100,0 1980 0,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100,0 1990 0,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100,0 2000 0,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100,0 2010 0,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100,0 2011 0,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100,0 2012 0,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100,0 2013 0,4 15,7 22,7 25,1 22,0 11,9 2,2 100,0 2014 0,2 15,2 22,6 25,1 22,8 11,8 2,4 100,0 2015 0,2 14,8 23,1 24,1 22,6 12,4 2,7 100,0 Magyarország 1970 0,1 14,9 41,1 26,7 11,8 4,4 1,1 100,0 1980 0,2 14,3 41,1 29,9 10,5 3,3 0,7 100,0 1990 0,2 12,1 39,4 27,9 13,9 5,6 0,9 100,0 2000 0,1 7,9 29,0 36,6 19,0 6,1 1,4 100,0 2010 0,1 5,8 14,0 27,8 34,9 14,9 2,6 100,0 2011 0,1 5,8 13,9 26,5 34,2 16,7 2,9 100,0 2012 0,1 6,0 14,1 25,9 32,9 17,9 3,0 100,0 2013 0,1 6,4 14,4 25,6 31,2 18,9 3,4 100,0 2014 0,1 6,5 14,5 25,2 30,7 19,4 3,6 100,0 2015 0,1 6,2 14,6 25,1 30,0 19,6 4,4 100,0 Figyelmet érdemel, hogy a megyében a szülő nők közül az országosnál magasabb a 25 év alattiak, és alacsonyabb az ennél idősebbek aránya. Az utóbbi években a 25 29 éveseknél a legmagasabb a szülések gyakorisága (2015-ben 85 ezrelék). Az előbbiekkel ellentétben a 30 34 évesek termékenysége 1980-hoz képest több mint kétszeresére, a 35 39 éveseké 2,8-szeresére emelkedett. Mindez nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb generációk termékenységének csökkenését. A termékenység a fiatalabb nőknél magasabb a megyében, mint országosan: 2015-ben a 15 19 éveseknél 2,3-szerese, a 20 24 éves korosztályban 1,7-szerese volt. A 30 évnél idősebb korcsoportokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2015-ben ezer 15 49 éves nőre 47 élveszületés jutott, míg országosan 40. 6
Év Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés Ezer 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 49 15 49 éves nőre jutó élveszületés Borsod-Abaúj-Zemplén 1960* 66,6 180,5 124,1 66,7 32,9 4,8 73,8 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64,0 1980 78,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61,8 1990 57,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57,9 2000 41,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46,4 2010 40,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42,0 2011 41,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41,8 2012 40,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42,5 2013 48,4 67,8 83,1 70,1 32,1 3,3 42,8 2014 52,7 73,0 89,2 82,0 34,6 3,7 46,7 2015 52,9 74,8 84,9 83,8 37,9 4,2 47,0 Magyarország 1960 52,5 159,2 105,6 52,9 25,0 3,6 58,9 1970 50,0 159,3 110,3 51,4 18,4 2,2 56,6 1980 68,0 158,6 100,0 40,9 13,7 1,5 57,6 1990 39,5 147,2 115,4 46,6 16,4 1,6 49,4 2000 24,4 69,6 93,1 55,3 19,8 1,7 38,7 2010 17,9 40,1 73,9 77,0 35,4 3,6 37,9 2011 18,0 39,0 69,9 76,3 37,1 3,9 37,1 2012 19,2 41,9 77,9 81,5 39,3 4,1 38,7 2013 21,1 41,9 76,1 80,1 39,9 4,4 38,2 2014 23,1 43,5 77,6 86,0 42,5 4,7 39,7 2015 22,8 44,5 77,3 88,0 44,5 5,5 40,0 * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. 8. tábla Járásonként a 15 49 éves nőkre jutó élveszületések száma kiemelkedően magas a Cigándi járásban, ahol ezer szülőképes korú nőre 2015-ben 65 élveszületés jutott. Az országos átlagot a megye összes járása meghaladta. 3. ábra Ezer 15 49 éves nőre jutó élveszületések száma járásonként, 2015 7
Az élveszületési sorrend A gyermekek legnagyobb hányada első vagy másodszülöttként látja meg a napvilágot, az élveszületési átlag azonban már a hetvenes években kettő alá süllyedt (országosan 2015-ben 1,90 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A fiatalok termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga a 1990. évi 2,01-ről 2015-re 2,14-re nőtt. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. A szülő nők családi állapota Az utóbbi időszak változásai közé tartozik a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A születésszám jelentős visszaesése ellenére nőtt a házasságon kívüli születések száma. Hazánkban 2015-ben már a gyermekek 48%-a házasságon kívül született. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2015-ben a gyermekek 62%-a született házasságon kívül. Legszembetűnőbb a hajadonok gyermekvállalásának folyamatos növekedése, míg 1990-ben a gyermekek 11%-át hajadonok hozták világra, addig 2015-ben 58%-át. 9. tábla A szülő nők megoszlása családi állapot szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén 1970 6,3 92,8 0,2 0,7 100,0 1980 7,4 91,3 0,2 1,2 100,0 1990 10,9 86,6 0,5 2,0 100,0 2000 26,0 69,3 0,7 3,9 100,0 2010 46,8 48,2 0,4 4,5 100,0 2011 49,8 44,9 0,5 4,8 100,0 2012 52,9 42,2 0,4 4,5 100,0 2013 55,8 39,6 0,3 4,4 100,0 2014 58,5 37,7 0,3 3,6 100,0 2015 58,0 38,3 0,3 3,4 100,0 Magyarország 1970 4,5 94,6 0,2 0,7 100,0 1980 5,4 92,9 0,3 1,5 100,0 1990 9,7 86,9 0,4 3,0 100,0 2000 24,5 71,0 0,4 4,2 100,0 2010 35,7 59,2 0,3 4,8 100,0 2011 37,3 57,7 0,3 4,6 100,0 2012 39,6 55,5 0,3 4,7 100,0 2013 41,6 53,8 0,2 4,4 100,0 2014 43,2 52,4 0,2 4,2 100,0 2015 43,5 52,2 0,2 4,2 100,0 (százalék) 2015-ben a Mezőkövesdi járás kivételével a megye minden járásában a gyermekek kevesebb, mint fele született házasságban. A járások között a szülő nők családi állapotában jelentősek a különbségek. Míg a Mezőkövesdi járásban a gyermekek 52%-a született házasságban, addig az Ózdiban és a Mezőcsátiban 22%-a. 8
A szülő nők iskolai végzettsége Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. A szülő nők között az országosnál kisebb a megyében a magasabban iskolázottak aránya. Míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 2015-ben a szülő nők 20%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 34%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nők hányada a megyében 25%, országosan 32%. A 8 osztálynál kevesebbel rendelkező szülő anyák aránya 6,4%, 3,4-szerese az országosnak. Hasonló a helyzet a 8 általánost végzetteknél, a megyében hányaduk 1,9-szerese az országos átlagnak. 10. tábla Év Általános iskola 8 osztályánál kevesebb A szülő nők megoszlása iskolai végzettség szerint Általános iskola 8 osztálya Szakmunkás, ill. szakiskola Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Borsod-Abaúj-Zemplén Felsőfokú végzettség Ismeretlen (százalék) Összesen 1971 22,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100,0 1980 13,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100,0 1990 10,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100,0 2000 12,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100,0 2010 8,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100,0 2011 8,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100,0 2012 8,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100,0 2013 8,1 36,0 11,8 24,8 18,8 0,4 100,0 2014 6,6 35,5 12,7 25,0 19,5 0,6 100,0 2015 6,4 34,8 13,4 25,0 19,7 0,6 100,0 Magyarország 1971 16,0 50,3 7,4 21,5 4,7 0,0 100,0 1980 7,0 38,6 15,3 30,2 9,0 0,0 100,0 1990 4,8 28,9 22,4 31,8 12,1 0,0 100,0 2000 4,6 23,9 24,6 31,6 15,1 0,2 100,0 2010 2,4 17,4 14,2 31,8 33,5 0,8 100,0 2011 2,3 17,8 13,6 31,3 33,8 1,1 100,0 2012 2,2 18,5 13,2 31,3 33,8 0,9 100,0 2013 2,1 19,4 13,0 30,8 33,6 1,0 100,0 2014 2,0 19,5 13,1 31,0 33,4 0,9 100,0 2015 1,9 18,4 13,1 32,0 33,6 0,9 100,0 A szülő nők a megyében a Tiszaújvárosi és a Miskolci járásban rendelkeztek a legmagasabb iskolai végzettséggel, legkevésbé iskolázottak a Cigándi, az Encsi és a Szikszói járásokban élő szülő nők. A szülő nők gazdasági aktivitása Az elmúlt évtizedekben átalakult a gazdaság és ezzel együtt a foglalkoztatás szerkezete. Jelenleg a magyar társadalmat nemzetközi összehasonlításban az alacsonyabb foglalkoztatottsági szintű országok közé sorolják. Borsod-Abaúj-Zemplénben a foglalkoztatott anyák aránya 2015-ban 45% volt, 23 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. A megyében az országos átlaghoz képest magasabb az inaktív, valamint az eltartott szülő nők aránya. A megyén belül is eltérés figyelhető meg a szülő nők gazdasági aktivitásában. A Miskolci járásban 58%, a Tiszaújvárosiban 57% volt a foglalkoztatott nők aránya, ezzel szemben a Cigándiban és az Encsiben 23-23%. 9
A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint járásonként, 2015 4. ábra Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Ismeretlen 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Miskolci Tiszaújvárosi Tokaji Mezőkövesdi Kazincbarcikai Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Gönci Putnoki Mezőcsáti Szikszói Ózdi Edelényi Encsi Cigándi Terhességmegszakítás Magyarországon a terhességmegszakítások száma 2012 és 2015 között folyamatosan visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplénben ugyanez a tendencia. A megyében 2012 és 2015 között számuk 3100- ról 2804-re mérséklődött. Száz élveszületésre 40 terhességmegszakítás jutott 2015-ben, 6,5-tel kevesebb, mint 2012-ben. 2015-ben a megyében a művi vetélésen átesett nők 24-24%-a 20 24 éves, illetve 25 29 éves, 17%-a 30 34 éves, 15 15%-a 19 év alatti, valamint 35 39 éves, 6,0%-a 40 éves, illetve ennél idősebb volt. Halálozás A halálozások száma Magyarországon 1993-ban volt a legmagasabb (150 ezer), ezt követően folyamatosan mérséklődött, 2012-ben 130 ezer alatt volt. 2015-ben 131 697-en haltak meg, ami tízezer lakosra számítva 134 halálozást jelent. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől szinte minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alatti volt. 10
Tokaji Putnoki Mezőkövesdi Kazincbarcikai Ózdi Sátoraljaújhelyi Edelényi Gönci Cigándi Encsi Miskolci Szikszói Szerencsi Mezőcsáti Tiszaújvárosi Sárospataki Év A halálozások és a halálozások ezer lakosra jutó száma Halálozások száma Magyarországon Borsod-Abaúj- Zemplén az ország %-ában 11. tábla Borsod-Abaúj- Zemplénben Halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben 1965 7 123 108 119 6,6 9,4 10,7 1970 7 745 120 197 6,4 10,0 11,6 1980 9 787 145 355 6,7 12,1 13,6 1990 10 480 145 660 7,2 13,8 14,0 2001 9 790 132 183 7,4 13,0 13,0 2010 9 877 130 456 7,6 14,3 13,0 2011 9 518 128 795 7,4 14,0 12,9 2012 9 625 129 440 7,4 14,0 13,0 2013 9 632 126 778 7,6 14,2 12,8 2014 9 608 126 308 7,6 14,3 12,8 2015 9 612 131 697 7,3 14,5 13,4 Borsod-Abaúj-Zemplénben a kilencvenes évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A legkedvezőbb 2001-ben volt a halandóság mértéke, majd ezt követően újra emelkedésnek indult, 2015-ben 14,5 ezreléket ért el. 2002-től a halálozási arányszám a megyében magasabb, mint országosan. Járásonként 2015-ben a halálozások szintje a Tokaji és a Putnoki járásban volt a legmagasabb, ezt követően a Mezőkövesdiben. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, mivel a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban magas az idős népesség aránya. 5. ábra A halálozások ezer lakosra jutó száma járásonként, 2015 Ezrelék 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Megyei átlag A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett Borsod-Abaúj-Zemplénben. Egy 2015-ben született kislány 77,56 év, fiú társa 70,00 év átlagos élettartamra számíthat. A javuló adatok ellenére a megyék között a férfiaknál Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb ez a mutató, a nőknél csupán Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kedvezőtlenebb az érték. 11
Születéskor várható átlagos élettartam 6. ábra Év Borsod-Abaúj-Zemplén Ország összesen 80,00 70,00 60,00 50,00 66,59 68,15 68,95 71,45 70,00 72,09 76,10 76,46 76,76 78,38 77,56 78,61 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 2001 2012 2015 2001 2012 2015 férfi nő Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben. 2012 és 2015 között a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplénben 36 73 között mozgott. 2015-ben 36 egy éven aluli gyermek halt meg, ezer élveszülöttre 5,1 csecsemőhalálozás jutott, ami nagyobb az országos átlagnál. 2015-ben Magyarországon a halálozások 50%-át a keringési rendszer betegségei, 25%-át a daganatok, 6,5%-át a légzőrendszer betegségei, 4,8%-át az emésztőrendszer, 4,5%-át pedig külső okok idézték elő. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országossal azonos a keringési, magasabb a légző-, és az emésztőrendszer betegségei, valamint a külső okok következtében meghaltak aránya. Év A meghaltak aránya haláloki főcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2015 Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok 12. tábla (százalék) Összesen 2005 0,5 21,2 52,6 5,8 7,2 5,9 6,9 100,0 2012 0,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100,0 2015 0,5 22,7 50,0 8,6 5,2 4,6 8,4 100,0 A megyében a nőknél jóval nagyobb a keringési rendszer betegségeinek következtében meghaltak aránya, mint a férfiaknál, a többi kiemelt leggyakoribb haláloki főcsoportnál a férfiak hányada a magasabb. 12
A halálozások megoszlása a leggyakoribb haláloki főcsoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben, 2015 7. ábra 6,6% 6,7% 9,1% 25,8% 7,7% Férfi 44,2% Keringési rendszer betegségei Daganatok Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei A halálozás külső okai A többi együtt Nő 10,0% 2,6% 3,8% 8,2% 19,8% 55,6% Házasságkötés 2015-ben a hazánkban megkötött 46,1 ezer házasság 19%-kal haladta meg az előző évit. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2013 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma, ezt követően nőtt. 2015-ben az előző évinél 29%-kal több, 3112 pár járult az anyakönyvvezető elé. 2015-ben a megyében ezer lakosra az országossal megegyezően 4,7 házasságkötés jutott. 8. ábra 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplénben 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Házasságkötés Válás 2015-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiaknál a legnagyobb arányban (egyaránt 27%) a 25 29 és a 30 34 évesek, a nőknél (34%) a 25 29 évesek kötöttek házasságot. Válás Magyarországon a válások száma az 1980-as évek második felében volt a legmagasabb, amit az 1990-es évek elején először mérséklődés, majd ingadozás követett. 2015-ben 20,3 ezer válás történt, ami 6,9%-kal kevesebb, mint 2012-ben. 13
Borsod-Abaúj-Zemplénben 2015-ben 1292 házasságot bontottak fel, az előző évinél 6,9%-kal többet. Ezer lakosra 1,9 válás jutott, ami kevesebb az országos átlagnál (2,1). A megyében ezer házasságkötésre 415 válás jutott (2012-ben 692). Belföldi vándorlás A megyében 2015-ben 3788 fős országosan a legnagyobb belföldi vándorlási veszteséget regisztráltak. Az ezredforduló óta minden évben 2,5 ezer főt meghaladó negatív vándorlási egyenleg volt jellemző, ami következtében összességében több mint 64 ezer fővel fogyott a megye lakossága. 9. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye belföldi vándorlási különbözete Fő -2 000-2 500-2550 -2691-3 000-3 500-4 000-4 500-3928 -3617-3383 -3687-3414 -3893-4082 -3788-5 000-5 500-6 000-5090 -5775-5043 -6 500-7 000-6631 -6626 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Borsod-Abaúj-Zemplénből az ország más részébe 13,8 ezer fő vándorolt el 2015-ben, 34%-uk a fővárosba, 14%-uk Pest, 9,5%-uk Heves, 8,9%-uk Hajdú-Bihar megyébe. Borsod-Abaúj-Zemplénbe belföldi vándorlás következtében közel 10 ezren érkeztek, 31%-uk a fővárosból, 11 11%-uk Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar, 10 10%-uk Heves és Pest megyéből. 13. tábla Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében életkor szerint*, 2015 Korcsoport, év Állandó Ideiglenes 5 oda- el- oda- el- vándorlás Vándorlási különbözet 0 14 3 106 3 521 3 779 4 110-746 15 39 6 388 8 119 10 025 10 498-2 204 40 59 2 309 2 626 3 087 3 183-413 60 X 1 647 1 952 1 426 1 546-425 Összesen 13 450 16 218 18 317 19 337-3 788 *Tartalmazza a megyén belül vándorlók számát is. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2015-ben minden vizsgált korcsoportban negatív a vándorlási egyenleg. Különösen a fiatalabb korosztályokban (gyermek és fiatal aktív korúak) több az elvándorlók száma, mint az idevándorlóké. A megye minden járását belföldi vándorlási veszteség jellemezte 2015-ben. 5 A vonatkozó 1992. évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 14
Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg járásonként, 2015 10. ábra Az ezer lakosra jutó vándorlási veszteség a Sátoraljaújhelyi járásban (-12) volt a legmagasabb, ezt követi az Edelényi, a Cigándi és a Tokaji járás (egyaránt -11). Az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján 2015-ben Borsod-Abaúj- Zemplénből 2695 magyar állampolgár vándorolt külföldre, külföldről pedig 1582 állampolgár vándorolt a megyébe. 15
A népmozgalom főbb jellemzői településtípusonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2012 2015 Megnevezés Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás/ fogyás Belföldi odavándorlás Belföldi elvándorlás ezer lakosra jutó száma 14. tábla Miskolc MJV 8,6 14,5-5,9 37,3 40,5-3,3 4,2 2,3 Többi város 9,9 14,7-4,8 46,0 52,3-6,3 3,8 2,2 Ezen belül: Abaújszántó 10,9 14,8-3,9 43,0 47,7-4,7 3,5 1,5 Alsózsolca 13,3 11,7 1,6 39,7 50,3-10,6 3,0 2,3 Borsodnádasd 11,0 17,2-6,2 49,2 48,2 1,0 3,1 2,4 Cigánd 13,5 14,1-0,6 55,1 57,4-2,2 3,5 1,1 Edelény 9,4 16,1-6,7 41,4 48,9-7,5 3,4 2,2 Emőd 8,9 13,2-4,4 38,8 46,7-8,0 2,8 2,4 Encs 11,3 19,4-8,1 58,9 58,4 0,5 2,6 2,3 Felsőzsolca 10,7 11,8-1,1 48,0 54,3-6,4 4,3 1,8 Gönc 9,0 13,3-4,3 60,7 71,3-10,5 4,5 1,4 Kazincbarcika 8,1 13,2-5,1 46,2 54,3-8,2 4,1 2,8 Mezőcsát 10,8 13,5-2,7 41,8 47,4-5,6 3,3 2,1 Mezőkeresztes 10,4 19,1-8,7 53,2 53,8-0,6 3,5 1,9 Mezőkövesd 8,8 15,0-6,1 39,4 38,9 0,5 4,1 1,7 Nyékládháza 8,2 16,5-8,3 59,1 54,3 4,8 4,3 1,9 Onga 12,8 11,5 1,3 43,0 47,9-4,9 3,8 2,2 Ózd 11,6 16,6-5,0 38,7 46,3-7,6 3,7 2,1 Pálháza 5,6 10,8-5,2 39,4 43,8-4,5 4,2 1,2 Putnok 13,5 13,8-0,3 40,8 52,4-11,6 2,8 1,9 Rudabánya 10,0 14,7-4,7 39,1 50,2-11,1 2,5 2,2 Sajóbábony 13,1 16,3-3,2 46,0 53,2-7,2 3,7 1,4 Sajószentpéter 9,5 14,8-5,3 39,3 46,8-7,5 3,5 2,3 Sárospatak 7,8 13,4-5,6 40,7 54,4-13,7 4,3 1,7 Sátoraljaújhely 9,4 14,3-4,9 40,0 49,8-9,8 3,8 2,4 Szendrő 15,6 13,0 2,5 49,3 48,1 1,2 3,8 1,1 Szerencs 7,2 19,9-12,7 54,0 51,0 3,0 4,0 2,2 Szikszó 7,8 16,1-8,2 48,3 53,8-5,5 4,4 2,1 Tiszaújváros 9,4 9,6-0,2 63,5 74,6-11,2 5,0 3,2 Tokaj 6,4 20,7-14,3 82,8 81,1 1,8 3,9 1,7 Községek 11,4 13,7-2,4 53,8 60,2-6,4 3,2 1,6 Belföldi vándorlási különbözet Házasságkötés Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 10,2 14,3-4,1 47,1 52,8-5,6 3,6 2,0 Jelenleg folyik a 2016. évi Mikrocenzus adatainak feldolgozása. Az adatfelvétel eredményeit a KSH 2017 májusában teszi közzé. A mikrocenzus népszámlálásokhoz hasonlóan részletes adatokkal szolgál az országos és területi (járási) szintű gazdasági és társadalmi elemzésekhez, döntésekhez. Válás 16