Népesség: önmagát reprodukáló sokaság Népességtudomány: demográfia
Egy ízben üzbég fiúkat kérdezgettek: - Hány testvéretek van? - 9-10-12... - válaszolták. - És ti is ilyen sok gyereket szeretnétek? - Á, dehogy! Ez túl sok. Ennyit nem lehet tisztességesen felnevelni. - Hát akkor, hány gyereketek lesz? - Csak öt-hat. Esetleg hét - felelték.
Egy másik alkalommal Indiában kérdeztek meg különböző kasztba tartozó fiatalokat (a kasztrendszer miatt nagyok az ellentétek: pl. éhező-gazdag, írástudatlan-diplomás). Minél "magasabb" kasztba tartoztak a fiatalok, annál kevesebb gyermeket terveztek. Míg a "legalsó" érinthetetlenek a kérdést sem nagyon értették, s azt mondták, hogy "amennyit Isten akar", a legmagasabb "brahminok" csak 2-3 utódot szeretnének. v
Egyszer egy idős kopt (egyiptomi keresztény) asszony kérdezte: - Nálatok Európában hány gyermeket szül egy anya? Mikor megtudta az igazat, elszörnyülködött: - Jaj szegények, ez biztos a hideg miatt van. És a ti asszonyaitok járnak orvoshoz azért, mert ilyen kevés gyerekük születik?
A demográfiai átmenet elmélete Frank Notestein (1902-1983): a szülétések és halálozások arányának alakulását a tecnológiai fejlettség és a társadalmi normák befolyásolják. Preindusztrális: magas termékenység és halandóság. Alacsony technológiai fejlettség. 2.Átmeneti: csökkenő halálozás, magas termékenység. Fejlődő agrártechnológia, higiéniai rendszabályok. 3.Indusztriális: megkezdődik a születési ráta gyors csökkenése. Születésszabályozás, változó társadalmi normák. 4.Posztindusztriális: alacsony szinten stabilizálódik a születési és halálozási ráta. Stagnáló tendenciák, népességcsökkenés. 1.
Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt: 1. Kr.e. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte.
2. A XVIII. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).
3. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, így itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, ezáltal a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt.
Mindezek következtében egy addig nem tapasztalt mértékű népességnövekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk.
A születések számának fiziológiai alapjai A nő propogatív életkora menarche és a menopausa közötti időszak 12-14 év és 38-45 év között Szülésképes évek száma 25-30 év Petesejtek száma 5. magzati hónapban ca. 6 millió születéskor ca. 40-50.000 ivarérettség elérésekor ca. 20.000 Megérő petesejtek száma 400-450 db (ca. 1 ezrelék)
A népesség területi eloszlása A népesség eloszlása a Földön közel sem egyenletes. Vannak sűrűn lakott, és vannak lakatlan területek. Az emberiség 25%-a a tengerpartok melletti 50 km-es sávban él, további 25%-a pedig a folyók mentén."ideális kontinens" - milyen volna a népsűrűség, ha "összetolnánk" az összes földrészt?
A tengerszint feletti magasságban a 0-500 m-es térszintek a sűrűbben lakottak (Földünkön a szárazföldeknek csak 60%-a ilyen, mégis itt él a lakosság 80%-a). Ez alól kivétel az a trópusi öv, ahol a tengerszinten olyan egészségtelen az éghajlat, hogy az emberek szívesebben költöznek a fennsíkokra.
Földünkön három kiemelkedő népességtömörülés figyelhető meg: 1.Az ázsiai kettős népességkoncentráció, amelybe Délkelet-Ázsia és India térsége tartozik. Itt a népesség rizstermesztésből él. Egy hektár rizsföld sokkal több ember eltartására képes, mint egy hektár búzaföld, aminek köszönhetően itt helyenként a 2000 fő/km2-t is meghaladja a népsűrűség.
India és DélkeletÁzsia területén kialakult népesség -koncentráció kialakulása az ókori civilizációk idejébe nyúlik vissza.
2.A nyugat- és közép-európai koncentráció az ipari forradalom szülötte. Az emberek többsége városlakó, és a népsűrűség 500 fő/km 2 feletti.
3.Az észak-amerikai koncentráció, mely kettős: egyrészt az Észak-atlanti-part, másrészt a Nagy-tavak vidéke büszkélkedik 50-300 fő/km2-es népességgel. A tömörítő tényező itt is az ipar.
Észak- amerikai koncentráció A Föld egyik jelentős népességkoncentrációja, amely az USA atlanti partvidékén és a Nagy-tavak környékén alakult ki, átlagos népsűrűsége 250 fő/km2. E népességkoncentráció kialakulásának alapja az ipar fejlődése volt.
A Föld népsűrűsége
A népesedési ciklus négy szakaszát különböztetjük meg: Az első szakasz, amikor a születési és a halálozási arány is magas, és a népességszám lényegében stagnál. Ma már minden ország túllépett ezen, legfeljebb néhány amazóniai törzset találhatnánk ebben a szakaszban. A második szakasz, amelyben a halálozási arány lecsökken, de a születési arány ugyanolyan magas, mint korábban. A népesség száma rohamosan gyarapszik. A periféria országainak jó része ebben a stádiumban van. A harmadik szakasz, amelyben a halálozási arány az előzőnél is alacsonyabb, de a születési arány is csökken. Mindez persze hosszú folyamat. A népesség száma még mindig növekszik, de már nem olyan ijesztő mértékben. A periféria országai közül sokan most lépnek ebbe a szakaszba, és a félperiféria, illetve a centrum országai közül is több itt tart. A negyedik szakasz, amelyben a halálozási arányszám tovább csökken, és a születések száma is lényegesen kisebb. A népességnövekedés megáll, esetleg természetes fogyásról is beszélhetünk. Az európai országok nagy része ebben a szakaszban tart, beleértve Magyarország népességét is. Vannak azonban olyan fejlett európai országok is, ahol magas a természetes szaporodás, például Lengyelországban és Írországban. Ez a katolikus egyház befolyásával magyarázható. A katolikus vallás ugyanis ellenzi a születésszabályozást, különösképp pedig az abortuszt.
A népesség összetétele - nemek és kor szerinti megoszlás A két nemnek nem egyenlő a születési és halálozási aránya, ezért a különböző korosztályokban a férfiak és a nők aránya nem 50-50 százalék. A férfiaknak magasabb a halandósága, vagyis átlagosan korábban halnak meg. A nemek közötti torzulást a természet úgy akadályozza meg, hogy a férfiak születési arányszáma is magasabb.
A korfák típusai Fiatal, piramis stagnáló, harang öregedő társadalom hagyma
Népsűrűség Az egységnyi területen rendszerint egy négyzetkilométeren élő népesség átlagos száma,
A vándormozgalom Térbeli mobilitás: a népesség helyváltoztató mozgása A vándorlás fajtái: 1. Külső-belső: a vizsgált területen belül, vagy annak határait átlépve történik-e a vándorlás 2. Állandó vándorlás: megváltozik az állandó lakóhely 3. Nem állandó vándorlás: csak a tartózkodási hely változik meg 4. Ingázás: a lakóhely és a munkahely más településen van Forma szerinti speciális jellegek: nem önkéntes, illegális
A népesség regisztrációja Jelenlevő (de facto) népesség: egy adott közigazgatási egység területén ténylegesen tartózkodó lakosság, lakhelyétől függetlenül Jogi (de jure) népesség: egy adott közigazgatási egységben állandó lakóhellyel bíró, letelepedett egyének összessége, függetlenül a népszámlálás időpontjában való tartózkodási helytől Állandó népesség: az adott területen bejelentett állandó lakosok összessége attól függetlenül, hogy más településen van-e ideiglenes lakhelyük Lakónépesség: a bejelentett állandó lakhellyel bírók és máshol bejelentett ideiglenes lakóhellyel nem rendelkezők, valamint az adott közigazgatási egységben bejelentett ideiglenes lakóhellyel rendelkezők összessége, attól függetlenül, hogy a felvétel időpontjában hol tartózkodtak.