Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet.

6.8 fejezet A fémből gyártott tartánnyal rendelkező tartálykocsik, leszerelhető tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények, valamint battériás kocsik és többelemes gázkonténerek (MEG-konténerek) gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó követelmények Megjegyzés: A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a szálvázas műanyag tankkonténerekre lásd a 6.9 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet. 6.8.1 Alkalmazási terület 6.8.1.1 Az oldal teljes szélességében nyomtatott követelményeket a tartálykocsikra, a leszerelhető tartányokra, a battériás kocsikra, valamint a tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre egyaránt alkalmazni kell. Az egyetlen oszlopban nyomtatott előírásokat csak a tartálykocsikra, a leszerelhető tartányokra és a battériás kocsikra (bal oldali oszlop); a tankkonténerekre, a tartányos cserefelépítményekre és a MEG-konténerekre (jobb oldali oszlop) kell alkalmazni. 6.8.1.2 Ezeket a követelményeket a gáz alakú, a folyékony, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállításához használt tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra és battériás kocsikra kell alkalmazni. tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre kell alkalmazni. 6.8.1.3 A 6.8.2 szakasz tartalmazza az összes osztály anyagainak szállítására szolgáló tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a 2 osztály gázainak szállítására szolgáló battériás kocsikra és MEGkonténerekre vonatkozó követelményeket. A 6.8.3 6.8.5 szakasz különleges követelményeket tartalmaz, amelyek kiegészítik vagy módosítják a 6.8.2 szakasz követelményeit. 6.8.1.4 Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet. 6.8.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények 6.8.2.1 Gyártás Alapelvek 6.8.2.1.1 A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljon: a 6.8.2.1.2 és a 6.8.2.1.13 pontban meghatározott, normális szállítási körülmények között előforduló statikus és dinamikus igénybevételeknek; a 6.8.2.1.15 pontban meghatározott legkisebb igénybevételeknek. 1241

6.8.2.1.2 A tartálykocsikat úgy kell gyártani, hogy a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett elviseljék a vasúti közlekedésben fellépő igénybevételeket. Ezen igénybevételek tekintetében azokra a próbákra kell támaszkodni, amelyeket az illetékes hatóság előír. 1) A tankkonténereknek és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következőkből eredő igénybevételeket kell elviselniük: menetirányban a kétszeres összes tömeg; vízszintesen a menetirányra merőlegesen az egyszeres összes tömeg (ha a menetirány egyértelműen nem határozható meg, akkor minden irányban a kétszeres összes tömeg); függőlegesen felfelé az egyszeres összes tömeg; függőlegesen lefelé a kétszeres összes tömeg. 6.8.2.1.3 A tartányok falvastagságának legalább a 6.8.2.1.17 és a 6.8.2.1.18 a 6.8.2.1.17 6.8.2.1.20 pontban meghatározottnak kell lennie. 6.8.2.1.4 A tartányokat a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt szabványok, ill. az illetékes hatóság által a 6.8.2.7 bekezdés alapján elismert műszaki szabályzat követelményeinek megfelelően kell tervezni és gyártani, amelyek a gyártási anyag megválasztásánál és a tartány falvastagság meghatározásánál számításba veszik a legnagyobb és a legkisebb töltési és üzemi hőmérsékleteket is; a 6.8.2.1.6 6.8.2.1.26 pont minimális előírásait azonban be kell tartani. 6.8.2.1.5 Bizonyos veszélyes anyagok szállítására használt tartányokat kiegészítő védelemmel kell ellátni. Ez állhat a tartány (nagyobb tervezési nyomásból adódó) nagyobb falvastagságából (ezt az illető veszélyes anyag veszélyességi foka alapján kell meghatározni) vagy valamely védőszerkezetből (lásd a 6.8.4 szakasz különleges előírásait). 6.8.2.1.6 A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. A hegesztési varratok kivitelezésére és ellenőrzésére a 6.8.2.1.23 pont követelményeit kell betartani. 6.8.2.1.7 Intézkedni kell annak érdekében, hogy a tartányok a belső vákuum következtében fellépő deformáció veszélye ellen védve legyenek. A 6.8.2.2.6 pontban említett tartányokon kívüli egyéb tartányoknak, amelyekre vákuumszelepet terveztek, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely a belső nyomást legalább 21 kpa-lal (0,21 bar-ral) meghaladja. A belső nyomást kisebb mértékben, de legalább 5 kpa-lal (0,05 bar-ral) meghaladó külső nyomásra is méretezhetők azok a tartányok, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték. Azoknak a tartányoknak, amelyekre nem terveztek vákuumszelepeket, olyan külső nyomást 1) Ezek a követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha - az Európai Unió vasúti rendszere járművek teherkocsik alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME) [a Bizottság 321/2013/EU Rendelete (2013. március 13.)] való megfelelőség ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet, vagy - a járművek teherkocsik alrendszerre vonatkozó egységes műszaki előírásoknak (EME) [TEHERKOCSIK (Ref. A 94-02/2.2012, 2014. január 1.)] való megfelelőség ellenőrzéséért felelős értékelő testület az előzőekben említett ÁME és EME követelményeken túlmenően a RID előírásainak való megfelelőséget is értékelte, és a megfelelőséget az erre vonatkozó tanúsítvánnyal igazolta. 1242

kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely legalább 40 kpa-lal (0,4 bar-ral) meghaladja a belső nyomást. A tartányok anyaga 6.8.2.1.8 A tartányokat olyan alkalmas fémből kell készíteni, amely ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek 20 C és +50 C között, hacsak az egyes osztályoknál nincsenek más hőmérséklet-tartományok előírva. 6.8.2.1.9 A tartánynak vagy védőburkolatának a tartalommal érintkező részei a tartalommal veszélyes reakcióba lépő (a veszélyes reakció fogalmát lásd az 1.2.1 szakaszban) vagy veszélyes vegyületet képező, vagy a tartány anyagát lényegesen gyengítő anyagot nem tartalmazhatnak. Ha a szállított anyag és a tartány gyártásához felhasznált anyag érintkezése a falvastagság folyamatos csökkenését idézi elő, akkor a falvastagságot a gyártás folyamán megfelelően meg kell növelni. A korrózió miatt ráhagyott falvastagságot a tartány falvastagságának kiszámításakor nem szabad tekintetbe venni. 6.8.2.1.10 Hegesztett tartányokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel, amelyek ütőszilárdsága 20 C környezeti hőmérsékleten különösen a hegesztési varratokban és a velük szomszédos övezetekben szavatolható. Hegesztett acéltartányokhoz vízedzésű acélt nem szabad használni. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm 2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm 2 az anyagspecifikáció szerint. 6.8.2.1.11 Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó R e /R m arány nem megengedett, ahol R e R m = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és = a szakítószilárdság. A minőségi tanúsítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az R e /R m arány meghatározásához. 6.8.2.1.12 Acéloknál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10000 2 meghatározott szakítószilárdság, N/mm, azonban finom szemcseszerkezetű acéloknál 16%-nál, más acéloknál 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumíniumötvözetek szakadási nyúlása 12%-nál kisebb nem lehet. 2) A tartány falvastagságának méretezése 6.8.2.1.13 A tartány falvastagságának méretezésekor a mértékadó nyomás nem lehet kisebb, mint a 2) Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az l = 5,65 F o képlettel kell kiszámítani, ahol F 0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe. 1243

tervezési nyomás, de figyelembe kell venni a 6.8.2.1.1 pontban említett igénybevételeket és szükség esetén a következő igénybevételeket is: Az olyan kocsiknál, ahol a tartány a kocsi önhordó részét képezi, a tartányt úgy kell méretezni, hogy az egyébként fellépő hatásokon kívül az ebből eredő igénybe-vételeket is kiállja. Az igénybevételeknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni: határozott folyáshatárral rendelkező fémeknél: a tényleges folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt. 6.8.2.1.14 A tervezési nyomás a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopa szerinti tartánykód második részében (lásd a 4.3.4.1 bekezdést) szerepel. Ha a kódban G szerepel, a következő követelményeket kell alkalmazni:: a) Az 50 C-on 110 kpa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, gravitációs töltésű és ürítésű tartányokat a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszeresére, de legalább a víz statikus nyomásának kétszeresére kell méretezni. b) Az 50 C-on 110 kpa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, nyomás alatt töltendő vagy ürítendő tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére kell méretezni. Ha a legkisebb tervezési nyomás (túlnyomás) számértéke adott, akkor a tartányt erre a nyomásra kell méretezni, ez azonban nem lehet kisebb, mint a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese. Ezekben az esetekben a következő minimális követelményeket kell alkalmazni: c) Az 50 C-on 110 kpa (1,1 bar) értéknél nagyobb gőznyomású és 35 C-nál magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától a 150 kpa (1,5 bar) túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési nyomás 1,3- szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni. d) A 35 C-nál nem magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától a töltési vagy ürítési nyomás 1,3- szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni. 6.8.2.1.15 A nyomáspróba révén a tartány legjobban igénybe vett helyén keletkező feszültség nem haladhatja meg a gyártási anyagtól függően a következőkben előírt határértékeket. A hegesztés miatti gyengülést figyelembe kell venni. 6.8.2.1.16 Minden fémnél és ötvözetnél a próbanyomás által keltett feszültségnek kisebbnek kell lennie, mint a következő képletekkel kapott kisebbik érték: ahol R e < 0,75 R e vagy < 0,5 R m, = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és R m = a szakítószilárdság. Az R e és R m értékére az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ha a szóban forgó fémre vagy ötvözetre nincs anyagszabvány, a használt R e és R m értéket az illetékes hatóságnak vagy e hatóság által kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia. 1244

Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. A 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet alkalmazása esetén azonban a legkisebb értékeket nem lehet meghaladni. A tartány legkisebb falvastagsága 6.8.2.1.17 A tartányok falvastagságának legalább akkorának kell lennie, mint a következő képletekből adódó nagyobbik érték: PT D e 2 PC D e, 2 ahol e = a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben P T P C D = a próbanyomás MPa-ban = a 6.8.2.1.14 pont szerinti tervezési nyomás MPa-ban = a tartány belső átmérője mm-ben = a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm 2 -ben = 1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembevételéhez, a 6.8.2.1.23 pontban meghatározott ellenőrzési módszer alapján. A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb a 6.8.2.1.18 a 6.8.2.1.18 6.8.2.1.20 pontban meghatározott értéknél. 6.8.2.1.18 A tartány falvastagságának legalább 6 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból 3) van, vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. A porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetén a vastagságot 5 mm-re lehet csökkenteni, ha a tartány szerkezeti acélból 3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet alkalmaznak is, a tartány legkisebb falvastagsága semmilyen esetben sem lehet 4,5 mm-nél kisebb. A tartány falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból 3) van (a 6.8.2.1.11 és a 6.8.2.1.12 pontnak megfelelően), vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő 4) meghaladja az 1,8 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból 3), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala nem lehet 3 mm-nél vékonyabb. 3) A szerkezeti acél és a referencia acél meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A szerkezeti acél meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban szerkezeti acél -ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm 2 és 490 N/mm 2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak. 4) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. 1245

Az egyenértékű vastagság a következő képlet 5) szerinti vastagságot jelenti: e 1 464e 0 3 R 2 m1a1 6.8.2.1.19 (fenntartva) Ha a tartány a sérülések ellen a 6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű 4) tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél 3) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű 4) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél 3) esetén 4 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az egyenértékű falvastagság a 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti. A 6.8.2.1.20 pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: A tartány átmérője A tartány legkisebb falvastagsága Ausztenites rozsdamentes acél 1,80 m >1,80 m 2,5 mm 3 mm Ausztenites - 3 mm 3,5 mm ferrites rozsdamentes acél Egyéb acél 3 mm 4 mm Alumíniumötvözet 4 mm 5 mm 99,80%-os tisztaságú alumínium 6 mm 8 mm 6.8.2.1.20 (fenntartva) A 6.8.2.1.19 pont szerinti védelem lehet olyan teljes külső védelem, mint a szendvics -szerkezet, ahol a külső 2 R 5) Ez a képlet a következő általános képletből adódik: 3 m0a0 e 1 e0, ahol Rm1A1 e 1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben; e 0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint; R m0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm 2 -ben); A 0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban); R m1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm 2 -ben; és A 1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban. 1246

burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és keresztirányú szerkezeti elemekből álló váz támasztja alá, vagy kettős falú tartány. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagságának meg kell felelnie a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvastagságnak, a tartány falvastagságának pedig legalább akkorának kell lennie, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél 3), vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütéselnyelő képessége olyan, mint pl. a kemény poliuretán-habé. 6.8.2.1.21 (fenntartva) 6.8.2.1.22 (fenntartva) Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése 6.8.2.1.23 A gyártó alkalmasságát a hegesztési munka elvégzésére az illetékes hatóságnak kell elismernie. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták. Ultrahangos vagy radiográfiás (röntgen-) eljárással végrehajtott roncsolásmentes vizsgálatokkal kell igazolni a hegesztési varratoknak az igénybevételnek megfelelő minőségét. A tartány falvastagságának a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezéséhez használt varrattényező (varratjósági fok) értékének függvényében a következő ellenőrzéseket kell elvégezni: = 0,8: = 0,9: = 1,0: a hegesztési varratokat mindkét oldalon, amennyire csak lehet, vizuális vizsgálatnak kell alávetni, és szúrópróbaszerű roncsolásmentes vizsgálatot kell végezni. Minden T csatlakozást meg kell vizsgálni úgy, hogy a teljes vizsgált varrathossz nem lehet kisebb, mint az összes hossz- és körvarrat, ill. sugárirányú varrat (a tartányfenekeknél) együttes hosszának 10%-a. roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni teljes hosszúságban az összes hosszirányú varratot, az összes varratcsatlakozási pontot, a körvarratok 25%-át és a nagy átmérőjű szerelvények összeállításához szükséges hegesztéseket. A varratokat, amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell; az összes varratot roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell. Egyúttal hegesztési próbadarabot kell készíteni. Ha az illetékes hatóságnak a hegesztési varratok minőségét illetően kételyei vannak, további kiegészítő vizsgálatokat követelhet meg. Egyéb gyártási követelmények 6.8.2.1.24 A védőbevonatot úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási 1247

körülmények között (lásd a 6.8.2.1.2 pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén. 6.8.2.1.25 A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítőberendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza. 6.8.2.1.26 Ha a legfeljebb 60 C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgáló tartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt. 6.8.2.1.27 A 60 C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tartálykocsik minden részét az alvázzal vezetőképesen össze kell kötni és villamosan földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni. A 60 C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tankkonténerek minden részének villamosan földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni. 6.8.2.1.28 (fenntartva) 6.8.2.1.29 A tartálykocsik mellgerenda síkja és a tartánytest végének legkiállóbb pontja közötti távolságnak legalább 300 mm-nek kell lennie. Alternatívaként az olyan anyagok szállítására szolgáló tartálykocsikat, amelyekre a 6.8.4 szakasz b) bekezdés TE25 különleges előírását nem kell alkalmazni, az illetékes hatóság által jóváhagyott típusnak megfelelő ütközőfelugrás elleni védőeszközzel kell ellátni. Ezt az alternatívát csak olyan tartálykocsikra lehet alkalmazni, amelyek kizárólag olyan vasúti infrastruktúrát használnak, amelyre G1-nél kisebb teherkocsi szerkesztési szelvény 6) van előírva. (fenntartva) 6.8.2.2 Szerelvények 6.8.2.2.1 Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok is használhatók. A tartányköpeny baleseti igénybevételből adódó felhasadásának megelőzése érdekében a tartányhoz ráhegesztett szerkezeti részeket kell rögzíteni a következőképpen : az alvázhoz való összeköttetéssel: a dinamikus terhelést elosztó közvetítő nyereg hozzárögzítésével a felső járólemezek, lépcsők, lefejtőcsonkok, szelepműködtető szerkezetek és egyéb terhelés átadó elemek megtámasztásával: hegesztett erősítő lemezek felerősítésével; 6) A G1 teherkocsi szerkesztési szelvényt az EN 15273-2:2009 szabvány Vasúti alkalmazások. Űrszelvények. 2. rész: A gördülőállomány űrszelvénye A Melléklete hivatkozza meg. 1248

megfelelő méretezéssel vagy egyéb óvintézkedéssel (pl. kényszertörési helyek kialakításával). A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és meg kell felelniük a 6.8.2.1.1 pont követelményeinek. A csővezetéket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Az üzemi szerelvények tömítettségét még akkor is biztosítani kell, ha a tartálykocsi vagy a tankkonténer felborul. A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni. A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne sérüljenek meg. 6.8.2.2.2 Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében A betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják. Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében B betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll: egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből; egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből 7), amely minden cső végén el van helyezve; és a tartányhoz a lehető legközelebb van elhelyezve; és minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják. Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál, ill. az ebonit vagy hőre lágyuló bevonatú tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva. 7) Az 1 m 3 -nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető. 1249

A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza. A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatásosnak kell maradnia. A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyen, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell. A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak kell lennie. Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet A táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében C vagy D betű szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek tartánykódjának harmadik részében C betű szerepel a tartánytest alsó részén tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával szivárgásmentesen zárható legyen, aminek gyártási típusát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia. 6.8.2.2.3 A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére vákuumszelepekkel vagy kényszervezérlésű szellőzőszelepekkel lehet ellátni; a szelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a 6.8.2.1.7 pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek vagy kényszervezérlésű, rugóterhelésű szellőzőszelepek. Légmentesen zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken csak 21 kpa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak. Ez az érték 5 kpa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányokon használt vákuumszelepeknek és kényszervezérlésű szellőzőszelepeknek és légző-berendezéseknek (lásd a 6.8.2.2.6 pontot) alkalmas védőszerkezettel meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a tartányköpenynek kell robbanási lökéshullám állónak lennie, ami azt jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak ellen tud állni úgy hogy nem szivárog, azonban alakváltozás bekövetkezhet. Ha a védőszerkezet alkalmas lángzárból vagy lángáthatolást gátló szerkezetből áll, azt a tartányhoz vagy a tartánykamrához a lehető legközelebb kell elhelyezni. Többkamrás tartánynál minden tartánykamrát külön-külön kell védeni. A kényszervezérlésű szellőzőszeleppel ellátott tartányoknál a kényszervezérlésű szellőzőszelep és a fenékszelep közötti kapcsolatnak olyannak kell lennie, hogy a szelepek a tartány deformálódásánál ne nyíljanak ki, ill. 1250

a tartalom a kinyílás ellenére se szabaduljon ki. 6.8.2.2.4 Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie. 6.8.2.2.5 (fenntartva) Ezeket a nyílásokat olyan zárószerkezettel kell ellátni, amely legalább 0,4 MPa (4 bar) próbanyomásra van kialakítva. A 0,6 MPanál (6 bar-nál) nagyobb próbanyomású tartányoknál lehajtható dómfedél nem engedélyezett. 6.8.2.2.6 Az 50 C-on legfeljebb 110 kpa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat légző-berendezéssel és a feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellen védőszerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a tartánynak a 6.8.2.2.7, ill. a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelnie. 6.8.2.2.7 Az 50 C-on 110 kpa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 C-nál magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kpa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük. 6.8.2.2.8 A legfeljebb 35 C-os forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kpa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva 8) kell lennie. 6.8.2.2.9 Ha a 60 C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból. 6.8.2.2.10 Ha a tartányon, amelyet légmentesen kell zárni, biztonsági szelep van, a szelep elé hasadótárcsát kell szerelni és a következő feltételeket kell betartani: A hasadótárcsa és a biztonsági szelep kialakításának meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibás működését okozhatja. 6.8.2.3 Típusjóváhagyás 6.8.2.3.1 Minden új tartálykocsi, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény, battériás kocsi, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártási típus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a 6.8.2.1 bekezdés gyártási követelményeinek, a 6.8.2.2 bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel. A bizonyítványban fel kell tüntetni: 8) A légmentesen zárt tartány meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. 1251

a vizsgálat eredményeit; a típus jóváhagyási számát; A jóváhagyási számnak annak az államnak megkülönböztető jeléből 9), amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykódot; 6.8.4 szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet A táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták; szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezéssel (lásd a 2.1.1.2 bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt (osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport). A 2 osztály anyagai és a 4.3.4.1.3 pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet tekinteni. Ilyen esetekben a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az esetleges különleges előírásokat is. A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján engedélyezett anyagcsoportoknak alapvetően összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellemzőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típus jóváhagyás kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni. Minden egyes legyártott tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (lásd a 4.3.2.1.7 pontot). Az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek azokat a szelepeket és egyéb üzemi szerelvényeket, amelyekre a 6.8.2.6.1 pontban van szabvány feltüntetve, a kérelmező kívánságára az adott szabvány szerint külön típusvizsgálatnak kell alávetnie. Az így kiadott típusjóváhagyást a tartány jóváhagyási bizonyítványának kiadásakor figyelembe kell venni, ha a vizsgálati eredményeket bemutatják és a szelepek, ill. egyéb üzemi szerelvények a kívánt célra alkalmasak. 6.8.2.3.2 Ha a tartányokat, battériás kocsikat, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján utólag gyártott tartányokra, battériás kocsikra, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes. A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg, kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típus jóváhagyási bizonyítványban. 6.8.2.3.3 A következő előírásokat azokra a tartányokra kell alkalmazni, amelyekre a 6.8.4 szakasz TA4 különleges előírása (és így az 1.8.7.2.4 pont) nem vonatkozik. A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt a RID vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek vissza kell azt vonnia és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát. 9) A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre. 1252

Megjegyzés: A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási idejére lásd a 6.8.2.6, ill. 6.8.3.6 bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát. Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható. Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott tartányok, battériás kocsik, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek a RID követelményeinek. Ha már nem felelnek meg a RID követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi. A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes RID előírásoknak való megfelelőség-értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása, úgy hogy az nem befolyásolja a megfelelőséget (lásd a 6.8.3.2.3 pontot) nem hosszabbítja meg és nem módosítja a bizonyítvány eredeti érvényességét. Megjegyzés: A felülvizsgálatot és a megfelelőség-értékelést az eredeti típusjóváhagyást kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti. A típusjóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz, beleértve a megújításhoz, ha ilyen történt, szükséges összes dokumentumot meg kell őriznie az érvényessége teljes időtartama alatt. Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták, vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek. 6.8.2.3.4 Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező tartány átalakítása esetén a vizsgálatok és a jóváhagyás a tartány azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes RID előírásainak kell megfelelnie. A tartány átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció továbbra is érvényes. 6.8.2.4 Vizsgálatok Az átalakítás érinthet egy vagy több nyomástartó tartányt is, amelyre a típusjóváhagyás vonatkozik. Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt bármely RID Szerződő Állam illetékes hatóságának vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára, és a tartányvizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) kell csatolni. Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani. 6.8.2.4.1 Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia: annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal; a szerkezeti jellemzők ellenőrzését 10) ; 10) A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint. 1253

a belső és a külső állapot vizsgálatát; a folyadéknyomás-próbát 11) a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva; és tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését. A folyadéknyomás-próbánál alkalmazott nyomás a 2 osztály esetét kivéve - a tervezési nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni: Tervezési nyomás (bar) Próbanyomás (bar) G 12) G 12) 1,5 1,5 2,65 2,65 4 4 10 4 15 4 21 10 (4 13) ) A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a 4.3.3.2.5 pontban a gázokra és gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található. A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden kamráján külön kell elvégezni. A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni. Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a 6.8.2.4.3 pont szerint tömörségi próbának összeszerelve kell alávetni. A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni. 6.8.2.4.2 A tartányokat és szerelvényeiket legalább nyolc évenként legalább öt évenként időszakos vizsgálatnak kell alávetni. Az időszakos vizsgálatnak magában kell foglalnia: a belső és külső állapot vizsgálatát; a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát a 6.8.2.4.3 pont szerint, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését; általában folyadéknyomás-próbát 11) (a tartányok és az esetleges tartánykamrák próbanyomására lásd a 6.8.2.4.1 pontot). A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál az illetékes hatóság által elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próba elhagyható és a 6.8.2.4.3 pont szerinti, legalább a legnagyobb üzemi nyomásnak megfelelő belső nyomással végrehajtott tömörségi próbával helyettesíthető. 11) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes. 12) G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést). 13) Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén. 1254

6.8.2.4.3 A tartányokat és szerelvényeiket az üzembe helyezés előtti és minden időszakos vizsgálatot követően legalább négy évenként legalább két és fél évenként közbenső vizsgálatnak kell alávetni. A közbenső vizsgálat három hónappal a megadott időpont előtt, ill. után is elvégezhető. Mindazonáltal a közbenső vizsgálat a megadott időpont előtt bármikor végezhető. Ha a közbenső vizsgálatot a megadott időpont előtt több mint három hónappal végzik, ezen időpont után legkésőbb négy évvel legkésőbb két és fél évvel egy további közbenső vizsgálatot kell végezni. A közbenső vizsgálatnak a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését kell tartalmaznia. Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok, ill. porszerű vagy szemcsés szilárd anyagok szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kpa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb. Légző-berendezéssel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak a betöltött anyag statikus nyomásával kell megegyeznie. A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell végezni. 6.8.2.4.4 Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétségessé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.2 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat időszakos vizsgálatnak tekinthető. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.3 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat közbenső vizsgálatnak tekinthető. 6.8.2.4.5 A 6.8.2.4.1 6.8.2.4.4 pont szerinti próbákat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie. E műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt.. A tanúsítványban a 6.8.2.3 bekezdéssel összhangban hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra és a különleges előírások betűkből és számokból álló kódjára. Minden egyes megvizsgált tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot). A tartálykocsik tartányának vizsgálatát és ellenőrzését végző szakértő (fenntartva) 6.8.2.4.6 A 6.8.2.4.5 pont alkalmazásában az tekinthető szakértőnek, akit az illetékes hatóság szakértőnek elismer és a következő követelményeknek megfelel. Ez a kölcsönös elismerés azonban nem vonatkozik azokra a tevékenységekre, amelyek a gyártási típusjóváhagyás módosításával kapcsolatosak. 1. A szakértőnek az érdekelt felektől függetlennek kell lennie. Nem lehet a 1255

vizsgálandó tartálykocsi tartányának tervezője, gyártója, szállítója, megrendelője, tulajdonosa, üzemeltetője, használója, sem pedig a felek meghatalmazott képviselője. 2. A szakértő nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolhatja a vizsgálattal kapcsolatos ítéletalkotása függetlenségét és megvesztegethetetlenségét. Különösen függetlennek kell lennie az olyan üzleti, pénzügyi és egyéb hatásoktól, amelyek ítéletalkotását befolyásolhatják, főleg a szervezeten kívüli azon személyek és vállalkozások hatásától, akik vagy amelyek az elvégzett vizsgálatok eredményében érdekeltek. Biztosítani kell a vizsgáló személyzet tárgyilagosságát. 3. A szakértő rendelkezésére kell állnia a vizsgálat, ill. az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges felszerelésnek. A különleges vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközöknek is a rendelkezésére kell állniuk. 4. A szakértőnek megfelelő szakképzettséggel, alapos műszaki és szakmai képzettséggel, az elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és e téren megfelelő gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie. A biztonság magas szintjének szavatolására a szakértőnek a tartálykocsi tartányának biztonsága terén kellő szakismerettel kell rendelkeznie. Képes-nek kell lennie a vizsgálatok megtörténtének igazolásához szükséges bizonyítványok, jelentések és jegyzőkönyvek elkészítésére. 5. A szakértőnek kellően ismernie kell a vizsgálandó tartányok és tartozékaik gyártástechnológiáját, a vizsgálatra bocsátott berendezések használatát, ill. tervezett használatát, valamint azokat a meghibásodásokat, amelyek használat, ill. üzemeltetés során előfordulhatnak. 6. A szakértőnek a legnagyobb szakmai megbízhatósággal és műszaki hozzáértéssel kell végeznie a vizsgálatokat és ellenőrzéseket. A szakértő köteles a vizsgálati tevékenysége során szerzett értesüléseit bizalmasan kezelni. A tulajdonjogot védeni kell. 7. A vizsgálatot végző szakértő javadalmazása nem függhet közvetlenül az elvégzett vizsgálatok számától és semmi- 1256

6.8.2.5 Jelölés képpen sem a vizsgálatok eredményétől. 8. A szakértőnek megfelelő felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve, ha a belföldi jogszabályok alapján az állam vagy a szakértőt alkalmazó vállalkozás vállalja a felelősséget. Ezek a követelmények teljesítettnek tekinthetők: az 2010/35/EU Irányelv szerinti bejelentett szervezet személyzetére; az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) Ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének általános kritériumai szabvány szerinti akkreditálási eljárás alapján elismert személyekre. A RID Szerződő Államoknak közölniük kell az OTIF Titkárságával az egyes vizsgálatokra elismert szakértőik nevét, valamint a gumibélyegzőjük és az acél beütőbélyegzőjük lenyomatát. Az OTIF Titkársága nyilvánosságra hozza az elismert szakértők jegyzékét és gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról. Harmonizált vizsgálati eljárások bevezetése és továbbfejlesztése, valamint a vizsgálatok egységes színvonalának biztosítása érdekében az OTIF Titkársága szükség szerint tapasztalatcserét szervez. 6.8.2.5.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti: a jóváhagyás száma; a gyártó megnevezése vagy jele; a gyártási sorozat száma; a gyártás éve; a próbanyomás (túlnyomás) 14) ; a külső tervezési nyomás 14) (lásd a 6.8.2.1.7 pontot) az űrtartalom 14) több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma 14), ami után az S szimbólumot kell feltüntetni, ha a 7500 liternél nagyobb űrtartalmú tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb A Tanács 2010/35/EU irányelve a szállítható nyomástartó berendezésekről. Magyarországon lásd a 29/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletet. 14) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni. 1257

7500 liter űrtartalmú rekeszekre osztva; a tervezési hőmérséklet 14) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 C vagy kisebb, mint 20 C); a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: hónap, év, ami után a 6.8.2.4.1 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálat esetén P betűt kell feltüntetni; a 6.8.2.4.3 pont szerint végrehajtott tömörségi vizsgálat esetén a hónap, év után L betűt kell feltüntetni; a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata; a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és ha van a védőborítás (bélés) anyaga; A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást 14) is fel kell tüntetni. 6.8.2.5.2 A következő adatokat a tartálykocsi mindkét oldalán (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni: A következő adatokat a tankkonténeren (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni: a tulajdonos és az üzemben tartó neve; a tartány űrtartalma 14) ; a üzembentartói jelzés vagy az üzemben tartó neve 15 ; az űrtartalom 14) ; saját tömeg 14) ; a tartálykocsi saját tömege 14) a legnagyobb megengedett össztömeg 14) ; a terhelési határok a vasúti kocsi, valamint az érintett vonalosztály alapján; a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése; a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése; a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód; és a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód; a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet A táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve; és a 6.8.2.4.2 és a 6.8.2.4.3 pont szerinti, ill. a szállításra engedélyezett anyagokra a 6.8.4 szakaszban található TT jelű különleges előírás szerinti következő vizsgálat időpontja (hónap, év). Ha a következő vizsgálat a 6.8.2.4.3 pont szerinti vizsgálat, a dátum után L betűt kell feltüntetni. esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet A táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve. 15) Az üzembentartói jelzés (vehicle keeper marking VKM) az 1999. évi COTIF Egyezmény F függeléke (APTU) Egységes Szabályok (lásd www.otif.org), a járművek teherkocsik alrendszerre vonatkozó egységes műszaki előírások (EME) PP Mellékletének PP.1 szakasza, valamint a Bizottságnak a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2011. május 12-i határozata P függelékének 4.2.2.3 pontja szerint. 1258