Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Közgazdaság- és Gazdálkodástudomanyi Kar MERRE TART AZ EU-BAN A FOGYASZTÓVÉDELEM AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TERÉN? Dr. AVORNICULUI Mihai-Constantin
Tartalom Bevezetés Mi az e-kereskedelem Ki a fogyasztó? Mi a fogyasztóvédelem? A fogyasztóvédelem EU szabályozása Az e-kereskedelem lehetőségei Következtetések
Bevezetés Az elmúlt tíz évben egyre jellemzőbbé vált, hogyha vásárolni szeretnénk valamit, szinte biztos utánnanézünk az interneten a lehetőségeknek. Az elektronikus kereskedelme globális elterjedését lehetővé tette a fejlett internet technológia elterjedése, a fejlett biztonsági rendszerek elérhetővé válása valamint a jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelemben a gazdasági élet valamennyi szereplője, vállalatok, fogyasztók, kormányzat részt vesz. Az elektronikus kereskedelem nagy sikerét nagyrészben az előnyeinek köszönheti, ezek a nagy választék, kényelmesség 24 órás nyitvatartás, vagy éppen a kattintásnyi távolságra lévő konkurencia oldala.
Mi az e-kereskedelem? Az elektronikus kereskedelem (vagy e- kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton elsősorban interneten és számítógépes hálózatokon való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Fontosabb vonásai: Globális jelleg, bárhol elérhető, változatos és vonzó tartalom, interaktivitás, tesreszabás, közösségi technológia, információ koncentrációja e-kereskedelem internet kereskedelem e-business
Ki a fogyasztó? A fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (új PTK Magyarországon, 296/2004 Fogyasztás törvénykönyve).
Fogyasztóvédelem vs. okos fogyasztó?
A fogyasztóvédelem eredete A Bibliában is találunk utalást: Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, súlymértékben és ürmértékben. III. Mózes 19, 35 Gyakorlatilag a kereskedelem kezdetétől fogva beszélhetünk Közvetlenebb volt a viszony a kereskedő és a vásárló között A mai értelemben vett fogyasztóvédelem a múlt században kezdett kialakulni
Mi a fogyasztóvédelem? A fogyasztóvédelem: eszköz, amellyel vagy állami, vagy társadalmi (estleg a kettő kombinációja szerinti) bázison szerveződő intézmények a gyakorlatban mevalósítják a fogysztóvédelmi politika célkitűzéseit. (Bárdi Szabó, 1994, 44. o.) Európában három modell alakult ki: I. Állami fogyasztóvédelem (Skadináv országokban) II. III. Szociális együttműkédési modell (Németország és Ausztria) Magángazdasági fogyasztóvédelem (Hollandia, Belgium, stb.)
A fogyasztók általános jogaik a) Védve legyenek olyan termékek vagy szolgáltatásoktól, amelyek veszélyeztetnék az életüket, egészségüket vagy biztonságukat.
A fogyasztók általános jogaik (f.) b) Helyesen és egyértelműen legynek informálva egy adott termék vagy szolgáltatás fontosabb tulajdonságairól, hogy beszerzéskor helyesen tudjanak dönteni.?
A fogyasztók általános jogaik (f.) c) Olyan piaci szolgáltatásokat tudjanak ígénybe venni, amelyek változatos termékeket kínálnak.
A fogyasztók általános jogaik (f.) d) Kár esetén a megfelő kártérítésben részesüljenek.
A fogyasztók általános jogaik (f.) e) A fogyasztók egyesületbe szerveződhessenek.
A fogyasztók általános jogaik (f.) f) Visszautasíthassanak olyan szerződés megkötését, amely tisztességtelen feltételeket tartalmaznak.
A fogyasztók általános jogaik (f.) g) A kereskedő (professzionista) nem tilthat meg olyan kedvezményt, amelyet joszabály előír.
Fogyasztóvédelem az Amerikai Egyesült Államokban 1962-ben John F. Kennedy elnök egy kongresszusi üzenetében az 1950-60 között jellemző korlátozott fogyasztóvédelemről, a gyártási felelősségről és a fogyasztóvédelem állami szintre történő emelésének szükségességéről beszélt. Felvázolta a fogyasztót megillető 4 alapjogot, amelyet alkotmánymódosításként el is fogadtak, Consumer Bill of Rigths -ként vált ismerté. minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. Biztonsághoz való jog Információhoz való jog Választáshoz való jog Képviselethez való jog
Fogyasztóvédelem az Amerikai Egyesült Államokban A négy alapjoghoz köthetően az 1960-70-es években számos törvényt hoztak még az Egyesült Amerikai Államokban: 1965 törvény a cigaretta címkézéséről 1966 törvény a helyes csomagolásról és címkézésről 1967 törvény az egészséges húsról Kiemelten fontos esemény volt, hogy 1972-ben a kormány megalapította az Amerikai Fogyasztói Termék Biztonsági Bizottságát (Consumer Product Safety Commission - CPSC), a köztudatban Fogyasztóvédelmi Bizottságként, vagy Hatóságként vált ismerté.
A fogyasztóvédelem szabályozása az EU-ban A Római Szerződés (1957) még nem szabályozta a fogyasztóvédelem kérdését. Komolyabb áttörést a fogyasztóvédelem területén a Tanács 1975-ös programja volt, amely meghatározta jelen terület szabályozásának alapvető elemeit. Jelen program öt általánosan elfogadott alapvető fogyasztóvédelmi jogot határoz meg: Az egészség és biztonság védelme A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme A kárigény érvényesítése Az információhoz és az oktatáshoz való jog Az érdekképviselethez való jog.
A fogyasztóvédelem szabályozása az EU-ban (f.) A két legfontosabb dokumentum az uniós fogyasztóvédelemben a Fehér Könyv (1995) és a Zöld Könyv (2001). A Fehér Könyv a csatlakozni kívánó országok számára foglalja össze a jogharmonizációs követelményeket. A 2001-ben kiadott Zöld Könyv az uniós fogyasztóvédelemben alapvető fontosságúnak tartja a tájékoztatást, és nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói sérelmek megelőzésére. Ezen kívül utasításokat tartalmaz a polgári peres eljárások egyszerűsítése, valamint a nem peres eljárásokra (békéltető testületek).
A fogyasztóvédelem szabályozása az EU-ban (f.) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/83/EU IRÁNYELVE (2011. október 25.) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve megpróbálja egységesíteni az EU tagállamaiban a fogyasztók jogait a távértékesítés és üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén.
A távollevők között kötött szerződés A távollevők között kötött szerződés minden olyan esetre vonatkozik, amikor áru vagy szolgáltatás értékesítése esetén, a szerződés megkötésének időpontjáig (beleértve magát a szerződést is) kizárólag egy vagy több távközlő eszköz (internet, telefon vagy fax, postai megrendelés, stb.) alkalmazásával jön létre a szerződés a kereskedő és a fogyasztó között.
Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében, a szerződés megkötése a kereskedő és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében történik (ilyen lehet a fogyasztó otthona vagy munkahelye). Az irányelv szerint, üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősül az olyan vásárlás is, amikor a kereskedő bizonyos kiszállásokat szervez reklámozás és értékesítés céljából.
A harmonizáció szintje Ha ez az irányelv másként nem rendelkezik, a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba az ebben az irányelvben megállapított rendelkezésektől eltérő ideértve az eltérő szintű fogyasztóvédelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket.
Fontos!!! Az irányelv nem vonatkozik azon szerződésekre, amelyeknek tárgya, szociális szolgáltatás, egészségügyi ellátás, szerencsejáték, pénzügyi szolgáltatás, ingatlannal kapcsolatos jogok megszerzése, új épületek építése, valamint azon szerződések, amelyek árusítóautomata vagy automatizált üzlethelyiség alkalmazásával köttetnek, vagy olyan esetekben, amelyek más irányelv hatálya alá esnek.
Szabályozott területek Tájékoztatási követelmények távollevők között A távollevők között kötött szerződések formai követelményei Elállási jog (14 nap) A kereskedő kötelezettségei elállás esetén A fogyasztó kötelezettségei elállás esetén
Tájékoztatási követelmények távollevők között A kereskedőnek kötelessége az ügyfelek és a hatóságok számára néhány fontos információ könnyű, ingyenes, állandó és közvetlen elérhetőségének a biztosítása. Ezen információk a következők: a szolgáltató neve/megnevezése, lakhelye/székhelye, telefon/fax száma és postai címe, kereskedelmi jegyzékszáma vagy más azonosító adat, adóbejegyzési száma, az illetékes hatóság azonosító adatai abban az esetben, ha a szolgáltató tevékenysége valamely engedélyezési eljáráshoz kötődik, az ajánlott szolgáltatások díja, szállítási költségek (ha vannak), valamint minden más olyan információ, amelyet köteles a címzettek rendelkezésére bocsátani a hatályos jogszabály
Szállítás A szállítási idő tekintetében a felek közötti eltérő megállapodás hiányában a kereskedő a szerződés megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belül leszállítja az árukat, a fogyasztó birtokába vagy rendelkezése alá bocsátva azokat. A szerződés felmondása esetén a kereskedő haladéktalanul visszatéríti a szerződéssel összefüggésben kifizetett teljes összeget.
Nem azonosítható a kereskedő
Elállási jog: Elállásinyilatkozat-minta 14 nap!!!
A kereskedő kötelezettségei elállás esetén Ha a fogyasztó a fenti határidőn belül eláll a szerződéstől, a kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatériti a fogyasztó által megfizetett teljes összeget, beleértve a teljesítéssel összefüggésben felmerülő költségeket is. A kereskedő köteles a visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon visszatériteni. Amennyiben a fogyasztó beleegyezik a visszafizetésre más mód is alkalmazható, de anélkül, hogy ez a fogyasztónak többletköltséget jelentene.
A fogyasztó kötelezettségei elállás esetén Elállás esetén a fogyasztó köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni vagy annak a személynek átadni akit a kereskedő küldött, hogyha magára vállalta a termék vissza fuvarozását. Ha a fogyasztó határidőn belül küldi vissza a terméket, a visszaküldés teljesítettnek minősül. Ebben az esetben a fogyasztó csak az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a kereskedő vállalta a költség viselését.
Kivételek!!! Ilyenek például az egyértelműen személyre szabott termékek (hímzett poló), romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek. Szintén kivételt képez a lezárt csomagolásban lévő hang-, illetve képfelvétel, valamint lezárt számítástechnikai szoftver értékesítése esetében, ha a szállítás után a csomagolást felbontották, valamint nyilvános árveréseken megkötött szerződések.
Európai online platform AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 524/2013/EU RENDELETE (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről. Ez a rendelet az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Unióban letelepedett kereskedők közötti, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére alkalmazandó.
Az eljárásnak 4 fő szakasza van, amelyek mindegyik online végezhető: 1. Panasz benyújtása 2. A vitarendezési testület kiválasztásaközös megegyezéssel 3. Panaszkezelés a vitarendezési testület által 4. Eredmény és a panasztételi eljárás lezárása
Platform https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/index.cfm?eve nt=main.home.show&lng=hu
Felhasznált szakirodalom 1. Csécsy- Fézer- Hajnal- Károlyi- Petkó- Törő, A gazdasági szféra ügyletei, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009. 2. Fazekas Judit, Fogyasztóvédelmi jog, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2007. 3. Hajnal Zsolt, A fogyasztóvédelem alapjai, In: Szikora Veronika (szerk.), Magyar fogyasztóvédelmi magánjog - Európai kitekintéssel, Debrecen, 2010. 4. Osztovits András (szerk.), Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2008. 5. Szikora Veronika, A fogyasztóvédelmi jog történeti kialakulása Európában, különös tekintettel a magánjog-egységesítési folyamatokra, In: Szikora Veronika (szerk.), Magyar fogyasztóvédelmi magánjog - Európai kitekintéssel, Debrecen, 2010. 6. Szikora Veronika, A fogyasztóvédelem fejlődése Magyarországon, In: Szikora Veronika (szerk.), Magyar fogyasztóvédelmi magánjog - Európai kitekintéssel, Debrecen, 2010. 7. Verebics János, Az európai magánjog fejlődésének főbb irányai. A jogegységesítés és újabb állomásai, Typonova Kft, Budapest, 2004.