KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Települési hidrológia szerepe a VGT2-ben Tamás János, Nagy Attila, Riczu Péter, Fehér János (DE) ORSZÁGOS TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSI KONFERENCA BAJA, 2017. NOVEMBER 14-15. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Áttekintés VGT JOINT TISZA Urban Water Agenda 2030 Virtuális városok, mint városi hidrológia alapadatok
A projekt teljes címe: Strengthening cooperation between river basin management planning and flood risk prevention to enhance the status of waters of the Tisza River Basin A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és az árvízkockázat megelőzés közötti együttműködés erősítése a Tisza vízgyűjtő vizeinek javítása érdekében Pénzügyi támogatói program: EU Danube Transnational Programme (85%) A projekt időtartama: 30 hónap: 2017. január 1. 2019. június 30.
Az elvárt főbb eredmények OUTPUT 1. A Tisza és mellékfolyóira továbbfejlesztett GIS adatbázis OUTPUT 2. Kísérleti munka a települési hidrológia területén egy folyamat orientált térben osztott döntést támogató eszköz a kialakítása a települési vízgazdálkodás javítása érdekében két kísérleti területen (HU, RO) OUTPUT 3. Települési Hidrológia Legjobb Gyakorlata Útmutató bemutatása» Képzési feladat a települési hidrológiáról OUTPUT 4. Aszály és klímaváltozási kísérleti feladat a Megosztott Jövőkép Tervezés koncepciójának tesztelése a VGYT és az árvízi kockázatkezelés menedzsment közötti kapcsolat erősítése érdekében OUTPUT 5. A megújított és kiegészített ITRBMP végső kézirata OUTPUT 6. Az érdekelti képviselők bevonásának továbbfejlesztése, egy nyilvánosság bevonási és részvételi stratégia kidolgozása 4
A Megosztott Jövőkép Tervezés SVP céljai Információt adni az érdekeltek képviselőinek: A Megosztott Jövőkép Tervezés (SVP) koncepciójáról, és az érdekeltek hogyan tudnak részt venni a technikai analízisben. Az érdekeltek hogyan tudnak részt venni a döntési rendszerben. A bizonytalanságok felméréséről. Robosztus és rugalmas cselekvések kialakításáról. A kiválasztott kísérleti területről. A számítógépes modellről. Gazdaság Környezet Társadalom Bizonytalanság 5
Városi vízmérleg CCCC ee + CCCC h + CCCC mm + HH ff + HH ffff + HH tt + Ö + É + KK bbbb + II bbbb = EE ff + EE ffff + PP bbbb + PP ee + PP tt + BB + VVVV + TT ff + TT tt + HH vv + KK eeee + II eeee CCCC ee = csapadék-eső CCCC h = csapadék-hó CCCC mm = mikrocsapadék HH ff = Felszíni hozzáfolyás HH ffff = Felszín alatti hozzáfolyás HH tt = Termálvíz Ö= Öntözővíz EE ff = FFFFFFFFFFFFFFF eeeeeeeeeeeeeee É = Éllllllllllllllllll vvvvvvvvvvvvvvvvvvvvv KK bbbb = BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk ttttttttttt vvvvvvvvvvvvvvvvvvvvv II bbbb =Ipari vízkivétel EE ffff = FFFFFFFFFFFFF aaaaaaaaaaaa eeeeeeeeeeeeeee PP bbbb = FFFFFFFFFFFF fffffffffffff pppppppppppppp PP ee = Evaporáció PP tt = TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT BB = BBBBBBBBBBBBBBBBBBBB VVVV = MMMMMMMMMMMMMM vvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvv TT ff = FFFFFFFFFFFFFFF tttttttttttt TT tt = TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT HH vv = Hulladék víztartalom KK eeee = KKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKK eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee vvvvvvvvvvvvvvvvvvvvv II eeee = IIIIIIIIII eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee vvvvvvvvvvvvvvvvvvvvv
Városi vízmérleg idő és térkeretei Időkeret- Milyen hidrológiai eseményt vizsgálunk? Villámárvíz Éves lefolyás Térkeret Közigazgatási határok - Agglomeráció Vízgyűjtők Városrészek,Kerületek, Földhasználati kategóriák Corine CLC 100 Urban Atlasz SP3 stb. Nem léteznek vízmérlegek, Nem összehasonlíthatóak a városi hidrológia adatok Részben összevethetőek vízgazdálkodási oldalról a klíma adaptációs beavatkozások hatékonysága
Beépített városi területek aránya Forrás: EEA Report No 2/2012 Urban adaptation to climate change in Europe Challenges and opportunities for cities together with supportive national and European policies ISSN 1725-9177
Horizontális Vertikális - Térbeli keretek Közigazgatási terület Belterület Agglomeráció Részvízgyűjtő Rétegvizek
Első közelítés - csapadék Havi és éves csapadékösszegek szélső értékei 1870-2002 között (mm) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Sokéves átlag Csapadék összegei 29,5 30 30 39,5 54 76 66,5 65 43 44 46,5 40,5 562 km3 0,0080 0,00823 0,0082 0,0108443 0,0148252 0,0208650 0,0182569 0,0178451 0,0118052 0,0120798 0,0127661 0,0111189 0,1542915 Legnagyobb havi és évi csap.összeg 102 91 110 95 140 204 184 173 129 143 146 120 900 0,028003 km3 0 0,02498 0,0301 0,026081 0,038436 0,056006 0,050515 0,047495 0,035416 0,039259 0,040083 0,032945 0,247086 Legkisebb havi és évi csap.összeg 4 1 3 3 12 18 9 9 0 0 0 2 346 0,001098 km3 1 0,00027 0,0008 0,000824 0,003294 0,004942 0,002471 0,002471 0 0 0 0,000549 0,094991 Nyíregyháza népessége (2012) 117 658 fő területe 274,54 km2 népsűrűség 428 fő/km2 Forrás: Wikipédia Forrás: Tankönyvtár, Nyíregyháza Havi és éves csapadékösszegek szélső értékei 1870-2002 között (mm)
Városok polgármesterei a vízért A városok gazdasági fejlődéséhez, társadalmi viszonyainak fenntartásához nélkülözhetetlen a vízgazdálkodási problémák előrelátó kezelése. Ez a felismerés hozta létre a múlt évben az új EU szintű kezdeményezést A városi vízgazdálkodási Agenda 2030-at Nyitott kezdeményezés amelyhez várják az EU városok csatlakozását. Leeuwarden 2016.február FORRÁS: https://english.eu2016.nl/documents/publication s/2016/02/11/urban-water-agenda-2030---draft
Vízkezelés hatékonyságának javítása A városi vízellátó rendszerek szivárgási veszteségeinek csökkentése cél: max 10%-os veszteség A városi vízfogyasztás csökkentése cél: 2015- höz viszonyítva 20%-os csökkenés elérése (farmerek öntözési vízkivételének csökkentése, öntözési hatékonyság növelése; ipari termékre vetített fajlagos vízfelhasználás csökkenése) A városi szennyvízkezelés javítása és újrahasznosítása. Cél:A városi nem ivóvízcélú vízfelhasználás 50% -a újrahasznosított víz legyen (növelni kell a tisztított mg. szennyvíz újraöntözést és az ipari vízciklusok számát
Energia és forráshatékonyság A városoknak csökkenteni kell a vízkitermelés, kezelés, elosztás energia igényét. Cél: 50%-os csökkenés elérése 2015- höz viszonyítva A városoknak vissza kell nyerniük a szennyvizeik szerves anyag és tápanyagtartalmát a mezőgazdasági és egyéb felhasználók számára. Cél a 75%-os tápanyag és 50%-os szerves anyag visszanyerés. (Farmeroknak növelni kellene az így visszanyert anyagok hasznosítását)
Árvízvédelem és természet közeli megoldások A városoknak olyan földhasználati várostervezési gyakorlatot kellene kialakítani amely csökkenti az árvízi kockázatot és csökkenti annak lehetséges kárait A városoknak csökkenteni kell a lefolyási értékeit elősegítve a beszivárgás növelését a területeiken Cél: 50%-al csökkenteni az 5éves átlagos lefolyási értéketeket 2015-öt megelőző időszakra vetítve. (Növelni kellene a mezőgazdasági és erdészeti területek vízvisszatartását. A vízügyi hatóságoknak növelni kellene a természetes vízvisszatartást) A városoknak növelni kellene a zöld infratruktúrát, a csapadékvíz felhasználást, vízvisszatartást és csökkenteni a városi hőszigetek hatását
Városi vízgazdálkodás szempontjai Hagyományos megközelítés Általános szempontok A vízellátás, a szennyvízkezelés, a csapadékvíz-kezelés, az árvízvédelem, a belvízvédelem hagyományosan más szervezetek kezében van és az integráció elsősorban katasztrófák és vészhelyzetek kezelésére korlátozódik. Együttműködés a döntéshozókkal Top to Buttom Felülről Lefelé történő tervezési megoldások, amelyek csak részben teljesítik a szubszidiaritás elvét Együttműködés a társadalmi kapcsolatok szintjén. Más hatóságok és társadalmi szervek bevonásához előzetes szervezés szükséges. Integrált megközelítés Intézeti szintű integráció A vízellátás, a szennyvízkezelés, a csapadékvíz-kezelés, az árvízvédelem, a belvízvédelem magas szinten koordinált. Buttom to Up, Share Vision Alulról Felfelé irányuló tervezés egy közös előzetesen kompromisszumokkal elfogadott vízgazdálkodási vízió kialakításra és csak arra. Elkötelezett együttműködés, közös és hatékony munka más hatóságokkal és társadalmi szervekkel. Vizi infrastruktúra megválasztása Infrastruktúra alapvetően műszaki mérnöki vas-betonműanyag alapú A zöld infrastruktúra magába foglalja a vegetációt a talajt a tájképi megoldásokat. Csapadékvíz kezelés A csapadékvizet el kell szállítani a városi területről olyan gyorsan ahogy ezt a műszaki létesítmények lehetővé teszik. A csapadékvizet természeti erőforrásként kezelve fel kell használni a vízellátásban víztározó kapacitások révén és a városi bioökoszisztémák fenntartásához. Hulladékkezelés Gyűjtés, kezelés, lerakás. Erőforrásként energiahordozóként, másodnyersanyagként, tápanyagforrásként újrahasznosítani. Vízigények kezelés Növekvő vízigényeket új ellátó forrásokkal és Igények csökkentésével, újra hasznosítással infrastruktúrával elégíti ki. Technológiai megoldások kiválasztása Egyszerűsített, mérnökileg szabványosított megoldások amely a hidrológiai ciklus egyes elemeit részben vagy egészben figyelmen kívül hagyja. Diverz műszaki és ökológiai megoldások az új vízkezelési stratégia mentén amely koordinált megoldásokat foglal magában a vízgazdálkodás, város tervezés és tájtervezés területéről.
Környezeti Modellezés Mi hol található- képszegmentálás
Képfelhő/pontfelhő- 3D modell
The level of detail (LOD) concept of the OGC standard CityGML 2.0 is intended to differentiate multi-scale representations of semantic 3D city models Biljecki, F., Ledoux, H., & Stoter, J. (2016). An improved LOD specification for 3D building models. Computers, Environment and Urban Systems, 59, 25 37. doi:10.1016/j.compenvurbsys.2016.04.005
http://www.ahn.nl/index.html Holland LIDAR adatbázis
Automa fatömeg meghatározás Debrecen belváros Terepi ellenőrző mérés Source: Tóth, K. (2015): Mobil laser scanning Point cloud based modeling of downtown of Debrecen (in Hungarian: Mobil lézerszkennelés Debrecen belvárosának pontfelhő alapú modellezése). MSc thesis. Debrecen. 58 p.
LIDAR / HyperRS alapú városmodell Debreceni részlet
Virtuális valóság Debrecen városrészlet LOD modellek
Összefoglalásul A VGT-nek részleteznie kell a települési vízgazdálkodási hidrológiai folyamatokat is, mivel ez az egyik legnagyobb és legkoncentrált vízfogyasztás A korszerű, a klímaadaptációt megvalósítani képes városi csapadékcsatornázási rendszereknek az egyre szélsőségesebb terheléseket (csapadékokat) fogadni képes önszabályozónak, illetve szabályozhatónak kell lenniük. Az IT smart vízgazdálkodási eszközök integrálása korszerű előrejelző monitoring rendszerekkel és valós idejű térbeli döntéstámogatási eszközökkel a megelőzés hatékonyságát nagyságrenddel képes növelni Az integrált műszaki-ökológia megoldások terjesztése és koordinált vízgazdálkodási menedzsment kapcsolata a felhasználókkal a fenntarthatóság kulcskérdése
Köszönöm Megtisztelő Figyelmüket