GÖLLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. OKTÓBER
Gölle Somogy megye keleti részén, Kaposvártól 25 km-re észak-keletre, a Dunántúlidombság nagytájon belül a Külső-Somogy középtáj Dél-Külső-Somogy kistáján fekszik. Az őskorban az első telepesek az ún. Gátszöget választották, mert régen, a ma is meglévő vízelvezető árok mindkét oldalán nagykiterjedésű mocsaras és nádas terület volt. Az újabb időkben a mocsár lecsapolásával a védelmet nyújtó nádas kipusztult. A nép sűrűsödésével a község fejlődésnek indult. A porták csekély része az árok bal, nagyobb része a jobb partján helyezkedett el. A jobb parti terjeszkedésből alakult ki az akkor kb. 1,5-2 km hosszú község. Gölle az újabb kőkorban és az azt követő korokban is lakott hely volt, melynek bizonyítékai a régészeti feltárások. A rómaiak teremtette virágzó életet a népvándorlás teljesen megsemmisítette. Egymást váltották a különböző népek, de maradandó államot egyik sem létesített. A Kapos-völgy megszállásáról nincs adat, csupán egy avar temető jelzi e kort a göllei út mellett. A honfoglalás utáni időszakban Tolna megyéhez tartozott Gölle, ami ekkor Árpád fennhatósága alatt állott. Koppány és István küzdelme után óriási területek kerültek a király kezére, mellyel elsősorban az egyházat igyekezett támogatni. Így kerülhetett Gölle is, I.István által a fehérvári Örkanonokság birtokába. A mai Kis- és Cserepes-puszta között 1200-as évek kora beli templommaradványokat találtak. A templomtól délre és nyugatra állhattak a házak, mivel itt edénymaradványokat találtak. Ez a település volt a régi Gelle. 1229-ben a fehérvári custodiatus birtoka volt. Az Árpád-korban lakott volt, melyet III.Béla korabeli érme bizonyít. A tatárjárás során elpusztult. A tatárjárástól 1474-ig nincsenek írásos feljegyzések a településről. Ekkor az enyingi Keményfali Török család birtokrésze. A következő adat 1550-ből származik, ekkor Dersffy Farkas birtoka. A Dersffy család birtoklása csak a hódoltság alatt állott fenn, előtte és utána is a fehérvári custos birtoka volt. Az 1585-ös birtokösszeírás alkalmával megint a kusztodiátus birtokához sorolták, mint Somogy megyei birtok. 1631-ben 4000 acske adót fizetett a szultánnak. 1661-ben a kustos sorolja Inámot, mint adózó helységet. Ez bizonyítja, hogy ez a terület a hódoltság utolsó éveiben is a fehérvári örkanonokság birtoka. 1661-ben Gölle már nem szerepelt az oklevelekben, mert ekkor már valószínűleg református község volt. A török kiűzése körüli években, a vallásháborúk idején a gátszögben állott a település. Ekkor fatemploma volt a községnek. A reformáció során a község lakossága áttért a protestáns vallásra. A török kiűzése során a magyar nép nagyon elszegényedett, harcot vívott a létért. Ilyen körülmények között tört ki a Rákóczi szabadságharc. A felkelésre vonatkozóan nincs adat Göllére. Az 1710-es években Gölle, Alsó-, Felőhetény-, Mersi-, Csőke-, Kis-, Szentiván-, Siva- és Szentpéter-puszta gróf Nádasdy László csanádi püspöké volt. 1711-ben Nádasdy custos és Radni Mátyás pécsi püspök visszatérítette a falu lakosságát a katolikus hitre. 1752-ben letették a templom alapjait, és 1757-ben befejezték az építkezést. A következő időszakban többször átépítették. Az 1840-s években új plébánia, 1871-ben új iskola épült.
Az úrbéri rendezés során Gölle határában a Kegyes Tanítórendhez tartozott Gölle- Belsőmajor, Alsóhetény-, Felsőhetény-, Kis-, Szentpéter-, Csőke- és Szentivánpuszta. Esterházy herceg birtoka Inám-, Mersi-, Mexikó- és Cserepes-puszta volt. Palavicini gróf Siva-pusztát birtokolta. Uzd-puszta pedig Chernel Gyuláné birtoka volt. Inám-puszta nevével már 1304-ben találkozunk, ekkor a székesfehérvári őrkanonok birtoka volt. Az 1563.évi török kincstári defter szerint 5 házból álló falu volt. 1726-ban gróf Nádasdy Lászlóé, a birtok javadalma. 1733-tól az Esterházy családé lett, melyet 1945-ig birtokoltak. Mersi-puszta helyén a középkorban Merse falu feküdt. 1345-ben és 1430-ban Máréi Gúnyafiak, 1448-ban a nyúlszigeti apáczák és a Györgyi Bodók birtokaként szerepel. 1733-ban a herczeg Esterházy család volt a földesura 1945-ig. A 45-ös földosztáskor egy részét Somogyszilhez, másik részét Inámhoz csatolták. Csőke-puszta az 1660.évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzékben, a székesfehérvári custodiatus jószágaként szerepel. 1945-ig lakott hely volt, ekkor egy része Attalához és Hetényhez, másik része a Kaposvári ÁG cserepesi üzemegységéhez lett csatolva. Kis- és Szentpéter-puszta 1945-ben megszűnt, az előbbi lakói a Szabadság utcát, az utóbbi lakói a Dobó utcát építették ki. Belső-major története hasonló Csőke-pusztáéhoz. 1945-ben a bontási épületekből lakói felépítették a mai Táncsics utcát és az Árpád utca egy részét. Siva-puszta a 18.század elején két részből állott: Kis- és Nagysiva-pusztákból. 1726- ban mindkettő Madarász Lászlóé. 1733-ban a puszta fele Balogh András özvegyéé. Később Palavichini György őrgrófé, aki 1933-ban eladta a Kegyes Tanítórendnek. 1945 után a puszta megszűnt, lakói Szentiván-pusztán építkeztek. Uzd-puszta helyén a középkorban hasonló nevű helység feküdt, melynek az 1332-37.évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1726-ban Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva birtoka. 1856-ban Gaal Kristóf örököseié. Később Chernel Gyuláné szül. Svastics Róza a földesúr, majd Talian és Korda-birtok lett. 1945 után már csak pár család lakja, jelenleg lakatlan. Felsőhetény-puszta közelében volt a rómaiak erődje, antik neve: Iovia. A Tanítórend idejében épült major a földosztás után az Állami gazdasághoz tartozott, jelenleg Nakhoz tartozik. Alsóhetény-puszta helyén a közékorban Hetény (Heten) falu állott, mely már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1807-ig a fehérvári őrkanonokság tulajdona, 1807-1945 között pedig a Kegyes Tanítórend tulajdona volt. A földosztás után a volt gazdasági cselédség lakóházakat épített, 1955-ben már rendezett falu képét mutatta a közel 100 épület. 1975.január 1-én Kapospulával együtt Tolna megyéhez kapcsolták.
A Hetény-puszta határában fekvő ún. Süllyedt vár két szemben álló lankás lejtőn terült el, mely lejtőket vízfolyás választotta ketté. Ezen a nagy kiterjedésű területen kőfalak alapjait találták meg. A vár egyik felső szélét több egymástól néhány ölnyi távolságban szabályosan elhelyezett félkörsánc védte ezen az oldalon, ellenséges meglepetések ellen. A terület tele van kőtörmelékekkel, valamint sok római pénzt és régiséget találtak. A leletek között találtak még bronz- és népvándorláskori, valamint a török hódoltságra jellemző nyomokat. Szentivánpuszta az 1660.évi dézsmaváltságjegyzék szerint a fehérvári őrkanonoké. 1726-ban gróf Széchenyi Zsigmondé volt. Története hasonló Alsóhetényhez. Cserepes-puszta helyén a néphagyomány szerint valamikor falu állott, mely a török uralom alatt elpusztult. Ezt írásos feljegyzés nem bizonyítja, de az itt talált éremlelet Ferdinánd- illetve Károly-tallér településre utal. Göllén sok régi népi, illetve eklektikus díszítésű lakóház található, melyek meghatározzák a község arculatát. A falu külső megjelenését jellemzi, hogy kevés a modern lakóház. A hagyományos paraszti porták jelentős hányada felújításra szorul. Kiemelkedő épület a katolikus templom. A településen országos védelem alatt álló műemlék a katolikus templom (tsz:4466, hrsz:541). Helyi védelemre érdemes építészeti érték az iskola, a kápolnák, a kálvária, több lakóház, gazdasági épület (istálló), kőkereszt, valamint présház. A helyi jelentőségű művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazzák. A helyi védett épületekkel kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A lakóházakat rendszerint egyenes vonalban építették. Az utcára egy szoba ablakai nyíltak, a többi befelé az udvarra nézett. A ház részéhez tartozott az istálló, a pajta és az ólak. A lakóházak és az istálló között volt egy széles köz hagyva. Itt, vagy az istállóval szemben ásták meg a kutat. A 20-as, 30-as években sok L-alakú ház épült, utcára néző szobákkal és udvarra nyíló mellékhelyiségekkel. A település területén számos nyilvántartott régészeti lelőhely valamint régészeti érdekű terület található. Ezeket a területeket a településszerkezeti és a szabályozási tervek tartalmazzák. A település fejlődése és az idegenforgalmi vonzerő erősítése szempontjából fontos feladat a helyi építészeti értékek megóvása, az új építéseknél a helyi védelem alatt álló épületekre még jellemző - hagyományőrző építészeti karakter megtartása.
Gölle az első katonai felmérésen. (1782-85)
Gölle a második katonai felmérésen. (1857)
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰEMLÉK
1 541 Hősök tere M 4466 LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A Hősök terén álló, 1752-57 között épült egyhajós római katolikus templom országosan védett műemlék. A templom és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
HELYI JELENTŐSÉGŰ MŰVI ÉRTÉKEK
1 3 Petőfi u.2/b. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcával párhuzamos gerincű épület polgármesteri hivatal védendő építészeti érték. JAVASLAT A nyílászárók körüli homlokzattagoló elemeket vissza kell állítani eredeti formájába.
2 6 Petőfi u.8. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű nyeregtetős tornácos lakóépület tömegével, és nyílásrendjével helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
3 10 Petőfi u.16. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős, téglaarchitektúrás gazdasági épület tömegével, eredeti nyílásrendjével, valamint homlokzattagoló elemeivel védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
4 14 Petőfi u.22. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1927-ben épült kontyolt nyeregtetős lakóépület tömegével, nyílásrendjével, valamint a középső traktus homlokzati síkból való kiugratásával és a díszítő tagozatokkal és a mögötte álló oromfalas, nyeregtetős, téglaarchitektúrás gazdasági épület helyi védelemre érdemes építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület és környezet jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
5 20 Petőfi u.34. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az utcára merőleges gerincű nyeregtetős, oromfalas, tornácos lakóépület a megőrzött nyílásrenddel, homlokzati tagolással és a nyeregtetős, oromfalas gazdasági épület natúr téglaarchitektúrával, eredeti nyílásrendjével építészeti szempontból jelentős helyi értéket képvisel. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
6 21 Petőfi u.36. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A hagyományos falusias tömegformálástól eltérő hajlított-házas lakóépület, a középső traktus homlokzati síkból való timpanon-szerű kiugratásával helyi védelemre érdemes építészeti érték. Az eredeti állapot megőrzése és jókarban tartása szükséges.
7 35/1 Temető HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A temető területén álló kálvária védelemre érdemes művi érték. A dombon álló középső kereszten az alábbi felirat olvasható (a másik 2 kereszten és szobron nincs felirat): Isten dicsőségére közadakozásból Gölle község 1902. Ha ki utánam akar jönni tagadja meg önma fel keresztyét és kövessen engem. Máté XVI.24. JAVASLAT A kálvária környezetének jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
8 35/1 Temető HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A kápolna előtt álló, Krisztus dicsőségére az 1754-es marhavész járvány után állíttatta Hiemer Ignác a Göllei Birtok Bérlője 1760. feliratú kereszt a korpusszal védendő művi érték. A kereszt állagmegóvásáról folyamatosan gondoskodni kell.
9 35/1 Temető HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A temetőben álló, 1927-ben épült Szent Vendel kápolna helyi jelentőségű építészeti és településtörténet érték. Eredeti állapot megőrzéséről és jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
10 35/1 Temető HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A temető területén álló, Isten dicsőségére állíttatta elhalt Bodó János és neje Márton Julianna 1905 feliratú kereszt Szűz Mária és Jézus szoborral a talapzaton védendő művi érték. A kereszt és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
11 35/1 Temető HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT Az Isten dicsőségére templomatyasága 25.évében állíttatta Zsiga Lajos és neje Berta Borbála 1981. A kereszt tövén megpihen a jó keresztény. felirat kereszt a korpusszal és talapzatán Szűz Mária szoborral védendő művi érték. A kereszt megtisztításáról gondoskodni kell.
12 52 Rákóczi u.14. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A lakóépület mögött álló, utcára merőleges gerincű nyeregtetős, eredeti formáját őrző gazdasági épület téglaarchitektúrával díszített osztott homlokzata építészeti szempontból jelentős értéket képvisel. JAVASLAT Folyamatos állagmegóvásáról gondoskodni kell.
13 58 Rákóczi u.22. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló hagyományos egytraktusos lakóépület faragott faoszlopos kialakítású tornácával, eredeti tömegével mutatkozik. A felújított épület jelentős helyi építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület visszafogottabb színezése, valamint a héjazat hagyományos fedésre történő cseréje javasolt.
14 66 Rákóczi u.32. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló csonka kontyolt nyeregtetős lakóház eredeti tömegében maradt meg. A falazott oszloppilléres, utcafronti és bejárati részén szegmensívesen kialakított tornácos épület helyi építészeti értéket képvisel. JAVASLAT A héjazat hagyományos fedésre történő cseréje javasolt.
15 99 Rákóczi u.29. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az utcafrontra merőleges gerincű, egytraktusos, nyeregtetős, faragott tornácos lakóépület eredeti állapotában maradt fenn. A népi építészeti karaktert őrző lakóépület helyi jelentőségű építészeti érték. JAVASLAT Eredetei karaktert megőrző mielőbbi felújítás, valamint a redőnyök zsalura történő cseréje javasolt.
16 103 Rákóczi u.21. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, nyeregtetős, hajlított-házas épület utcafronti homlokzatát sávozásból kiemelkedő, az eredeti nyílászárókat keretező füleskeret tagozat díszíti. Az épület helyi védelemre érdemes építészeti érték. JAVASLAT Az eredeti tömeg, nyílásrend és homlokzattagolás megtartásával gondoskodni kell a felújításról.
17 108 Rákóczi u.11. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló oromfalas, nyeregtetős, tornácos lakóépület és a mögötte lévő nyeregtetős, oromfalas téglaarchitektúrás gazdasági épület védendő építészeti érték. A redőnyök cseréje zsalura. JAVASLAT
18 109 Rákóczi u.9. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1930-ban épült kontyolt nyeregtetős hajlított-házas lakóépület a középső traktusának homlokzati síkból valú kiugratásával, a nyílászárókat díszítő füleskerettel, valamint a homlokzati síkot lezáró díszítősorral helyi jelentőségű építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújításáról gondoskodni kell.
19 110 Rákóczi u.7. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az utcafrontra merőleges gerincű, egytraktusos, nyeregtetős, faragott tornácos lakóépület eredeti állapotában maradt fenn. A népi építészeti karaktert őrző lakóépület helyi jelentőségű építészeti érték. JAVASLAT Eredetei karaktert megőrző mielőbbi felújítás javasolt.
20 113 Rákóczi u.1. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős hajlított-ház tömegével, nyílásrendjével, valamint a homlokzatot tagoló díszítőelemekkel védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
21 122 Petőfi u.33. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A fésűs beépítésű lakótelken álló, oldalhatárral párhuzamos gerincű nyeregtetős, oromfalas lakóház falazott oszlopos tornácos kialakításával, eredeti nyílásrendjével, valamint a mögötte álló gazdasági épülettel helyi építészeti értéket képvisel. JAVASLAT A gázvezeték áthelyezéséről, valamint a gazdasági épület felújításáról gondoskodni kell.
22 126/2 Petőfi u.25. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős, oromfalas, faoszlopos tornácos lakóépület a zsalugáteres nyílászáróival helyi védelemre érdemes építészeti érték. JAVASLAT Az eredeti karaktert megőrző felújításról gondoskodni kell.
23 130/1 Petőfi u.15. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős, oromfalas lakóépület, valamint a nyeregtetős, oromfalas, téglaarchitektúrával kialakított osztott homlokzatú gazdasági épület védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épületek és környezetük jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
24 136 Petőfi u.3. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A fésűs beépítésű, oromfalas, nyeregtetős lakóház és gazdasági épület helyi jelentőségű építészeti érték. JAVASLAT Az épületek és környezetük jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
25 144 Árpád u.2. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű nyeregtetős, oromfalas, egytraktusos, faoszlop-tornácos lakóépület eredeti nyílásrendjével, utcafronti homlokzatát, nyílászárókat kiemelő díszítőtagozattal, védendő építészeti érték. JAVASLAT Az eredeti állapot megőrzés és jókarban tartása javasolt.
26 145/1 Árpád u.4. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, nyeregtetős, hajlított-ház kialakítású lakóépület homlokzatát a szélen és középen függőlegesen végigfutó rizalit, a nyílászárókat díszítő füleskeret, valamint a homlokzati síkot lezáró főpárkány díszítik. Az épület helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti tömeg és homlokzat megtartandó.
27 152 Árpád u.18. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű nyeregtetős, faoszloptornácos lakóépület tömegével, eredeti nyílásrendjével, a nyílásokat díszítő kerettel védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület és környezet jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
28 154 Árpád u.24. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A szabadon álló, oromfalas, utcára merőleges gerincű nyeregtetős lakó- és gazdasági épület tömegével, egyszerű homlokzatával, eredeti nyílásrendjével és zsalugátereivel védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
29 155 Árpád u.26. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős lakóépület tömegével, homlokzatával, a középső traktus kiemelésével helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti tömeg és homlokzat megtartandó.
30 156 Árpád u.28. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló kontyolt nyeregtetős lakóépület tömegével, nyílásrendjével és a homlokzatot tagoló díszítősorokkal, valamint a középső traktus kiemelésével védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti tömeg, nyílásrend és homlokzattagolás megtartandó.
31 166/1 Árpád u.50. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1862-ben épült csonkakontyolt nyeregtetős, tornácos lakóépület védendő településtörténeti és építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújításáról és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
32 171 Árpád u.62. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1944-ben épült oromfalas, nyeregtetős téglaarchitektúrával kialakított gazdasági épület helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
33 253 Árpád u.110. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1867-ben állított kereszt a korpusszal és a talapzatán álló szobrokkal védendő művi érték. JAVASLAT A kereszt és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
34 290/1 Dózsa Gy.u.4. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős lakó- és gazdasági épület védendő építészeti érétk. JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti tömeg, nyílásrend és homlokzattagolás megtartandó.
35 299 Ady E.u.37. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős, faragott oszlop-tornácos lakóépület és a mögötte álló gazdasági épület, valamint a szemközti oldalhatáron álló nyári konyha védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épületek és környezetük jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
36 316 Ady E.u.23. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős lakó- és gazdasági épület a faoszlopos tornácával, a gazdasági épület nyílásait díszítő keretezéssel, valamint a nyári konyhával helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Javasolt az utcai homlokzat tagozatainak visszaállítása.
37 444 Árpád u.23. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A kontyolt nyeregtetős épület iskola tömegével, nyílásrendjével és homlokzattagolásával védendő építészeti és településtörténeti érték. JAVASLAT A főbejárat nyílászárójának cseréje az épület karakteréhez illőre.
38 455 Árpád u.1. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló kontyolt nyeregtetős épület Fekete István Múzeum tömegével és eredeti nyílásrendjével védendő építészeti és településtörténeti érték. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
39 470 Kossuth L.u.26. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős lakóépület tömegével, nyílásrendjével és klinkertéglás homlokzatával védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújításáról gondoskodni kell. A felújítás során az eredeti tömeg, nyílásrend és homlokzat-alakítás megtartandó.
40 478/2 Kossuth L.u.36. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az utcára merőleges gerincű nyeregtetős lakó- és gazdasági épületek védendő építészeti értékek. JAVASLAT A lakóépület felújításáról és környezetük jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
41 484 Kossuth L.u.46. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős, falazott oszlopos tornácos lakóépület és az udvaron keresztbe fordított nyeregtetős gazdasági épület a nyílásait kiemelő keretezéssel védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épületek és környezetük jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
42 518 Kossuth L.u.41. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A fésűs beépítésű telken álló, telekhatárral párhuzamos gerincű nyeregtetős, faoszlop-tornácos lakóépület tömegével, valamint eredeti nyílásrendjével védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújításáról gondoskodni kell. A felújítás során az eredeti tömeg és nyílásrend megtartandó.
43 521 Kossuth L.u.35. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős, faoszlop-tornácos lakóépület tömegével, nyílásrendjével, valamint a homlokzatot tagoló díszítőelemekkel helyi jelentőségű építészeti érték. Az épület állagvédelme biztosítandó. JAVASLAT
44 523 Kossuth L.u.31. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló lakóépület tömegével, nyílásrendjével, az egyik oldal falsíkból való kiemelésével, valamint a homlokzatot tagoló elemekkel védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
45 525/3 Kossuth L.u.27. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős, faoszlop-tornácos lakóépület, valamint a nyeregtetős, téglaarchitektúrás gazdasági épület helyi jelentőségű építészeti érték. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Javasolt a redőny cseréje zsalura.
46 526/1 Kossuth L.u.25. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló nyeregtetős, téglaarchitektúrás gazdasági épület tömegével, eredeti nyílásrendjével védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújításáról gondoskodni kell.
47 541 Hősök tere HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A templomkertben álló nehezen olvasható, latin szövegű 1812-ben állított kereszt a korpusszal és talapzatán Szűz Mária szoborral védendő művi érték. A kereszt megtisztításáról gondoskodni kell.
48 541 Hősök tere HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT Az 1812-ben állított, latin feliratú szobor védendő művi érték. A szobor megtisztításáról gondoskodni kell.
49 541 Hősök tere HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A templom mellett álló szobor, melyet 1806-ban állítottak védendő településtörténeti és művi érték. A szobor és környezte jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
50 610 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A kontyolt nyeregtetős présház tömegével, zsalugáteres nyílásaival védendő építészeti érték. JAVASLAT A présház és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
51 637 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1957-ben épült kontyolt nyeregtetős présház tömegével, zsalugátereivel védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti karakter megtartandó.
52 656 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az egyszerű tömegű présház helyi jelentőségű építészeti érték. JAVASLAT A présház felújítása során az eredeti tömeg megtartandó.
53 678 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A kontyolt nyeregtetős présház tömegével, nyílásrendjével és homlokzattagoló elemeivel helyi jelentőségű építészeti érték. JAVASLAT Javasolt a présház visszafogottabb színezése.
54 705 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős présház védendő építészeti érték. JAVASLAT A présház és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
55 707 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős présház egyszerű tömegével védendő építészeti érték. Az előtető elbontása javasolt. JAVASLAT
56 762 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős présház egyszerű tömegével helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT A présház és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
57 778 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A szőlőhegy területén álló, Isten dicsőségére állíttatta a Gölle község 1992.VII.9. feliratú kereszt a korpusszal és a Szűz Mária szoborral védendő művi érték. A kereszt és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
58 794 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A csonka-kontyolt nyeregtetős présház védendő építészeti érték. JAVASLAT A présház felújítása során az eredeti tömeg megtartandó.
59 806 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős présház védendő építészeti érték. JAVASLAT A présház felújítása során az eredeti tömeg megtartandó.
60 836 Zártkert HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős présház védendő építészeti érték. JAVASLAT A présház felújításáról gondoskodni kell.
61 837 Zártkert. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős présház védendő építészeti érték. JAVASLAT A présház felújítása során az eredeti tömeg megtartandó.
62 985/d Zártkert. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK A nyeregtetős présház védendő építészeti érték. JAVASLAT A présház felújítása során az eredeti tömeg megtartandó.
63 990/b Külterület HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A szőlőhegyen álló kereszt a korpusszal és a Szűz Mária szoborral védendő művi érték. A kereszt és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell.
64 07/1 Külterület HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A szántóföldön álló, az Isten dicsőségére emeltették Deres László és neje Rónai Julianna 1905 feliratú kereszt a korpusszal védendő művi érték. A kereszt megtisztításáról és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell.
65 033 Temető HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT Az egykori Uzd-pusztán álló kápolna-rom védendő településtörténeti és építészeti érték. A kápolna környezetének megtisztításáról és kegyeleti parkká alakításáról gondoskodni kell.
66 096/1 Cserepes puszta HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A Cserepes pusztán álló téglaarchitektúrás víztorony védendő művi érték. A víztorony környezetének jókarban tartásáról gondoskodni kell.
67 0100/26 Temető HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT Az inámpusztai temetőben álló, az Isten dicsőségére állíttatta Inám egyházközössége az itt nyugvók lelki üdvösségére 1958 feliratú kereszt a korpusszal és a Szűz Mária szoborral védendő művi érték. A kereszt megtisztításáról gondoskodni kell.
68 0100/82 Kossuth L.u.15. HV LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az Inámpusztán álló nyeregtetős épület egykori iskola tömegével, eredeti nyílásrendjével, valamint homlokzattagoló elemeivel védendő településtörténeti és építészeti érték. JAVASLAT Az épület eredeti tömeg, nyílásrend és homlokzattagolásának megfelelő felújításáról gondoskodni kell.
RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ Készítette: Archeosztráda Kft. 2004. október 14. 113
A tanulmány tárgya: Gölle Község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló Településrendezési Tervet készíttet. Ehhez a 2001. évi LXIV. tv. 66. (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A jelen régészeti tanulmány a rendelkezésünkre bocsátott térképen jelölt területeket foglalja magába. Jelen munkát (azaz a jelen tanulmány részét és egészét is) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogvédelem illeti meg. A vagyoni jogok kizárólagos jogosultja az Archeosztráda Kft. A tanulmány vagy annak része sokszorosítása, átdolgozása, az abból való idézés, vagy bármely más formában történő felhasználása csak az Archeosztráda kft. és a szerző előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A szerzői jogi jogsértés büntetőjogi és kártérítési következményekkel járhat. A tanulmányt csak annak megrendelője jogosult a szerződésben meghatározott célra felhasználni, de azt nem jogosult átdolgozni, azt mások részére végzett szolgáltatás vagy mások részére készített tanulmány részeként felhasználni.a közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, a régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása harmadik fél számára csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet 7., valamint a 47/2001. (III.27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: (A vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk, azaz a régészettel érintett területeken követendő eljárás, jogok és kötelezettségek) A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. - múzeumi törvény 1979. évi 2. törvényerejű rendelet kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról (példa) 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet régészeti feltárásokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet kulturális javak kiviteli szabályairól 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet a kulturális szakértők működési engedélyéről BTK vonatkozó paragrafusai (216/b, 316, 324, 325. ) 114
Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1.) Védett régészeti területek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 63. (2) bekezdés a) pont A KÖH engedélye szükséges védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység végzéséhez. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyéb esetekben a KÖH szakhatóságként jár el. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 11. A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2001. évi LXIV. tv. 63. (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági, feltárások esetében hatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. (1) bekezdés Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. (1)-(2) bekezdések A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. ; 18/2001 NKÖM rendelet 14. A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége 115
van régészeti védelem megindítására, illetve annak megvalósulása esetén kisajátítás kezdeményezésére. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. ; 191/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2001. évi LXIV. tv. 7. 14. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. ; 18/2001 NKÖM rendelet 15. Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. ; 18/2001 NKÖM rendelet 16. A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1ha területet vagy 500m 2 épület-alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. 116
A 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelmények: 1. Vizsgálat (értékfelmérés) a.) történeti leírás, régészeti örökség A Gölle községre vonatkozó történeti, néprajzi, valamint részben a régészeti adatokat is Bodó Imre gyűjtötte össze egy 1987-ben kiadott falumonográfiában. A község területén Honti Szilvia (1979) és Németh Péter Gergely (1992) végzett terepbejárásokat. Régészeti szempontú, minden részletre kiterjedő (szisztematikus) topográfia azonban nem készült a település közigazgatási területére vonatkozóan. Gölle nevét a szakirodalom is elsősorban csak két jelentősebb éremkincslelet kapcsán említi. A jelen hatástanulmány írásakor így a jelentős számú, de szórványos régészeti adatokra és a 2004. kora őszén elvégzett állapotfelmérő bejárásunkra tudtunk támaszkodni. A község régészeti hagyatéka igen impozáns, a korábban nyilvántartott, valamint a bejárás során újonnan lokalizált helyszínekkel együtt jelenleg összesen 26 lelőhelyről van tudomásunk a falu határában. Ez a szám igen jelentős, de a község domborzati adottságait figyelembe véve korántsem mondható véglegesnek. Intenzív kutatással még további lelőhelyek előkerülésére lehet majd számítani. A község mai határában ismereteink szerint legalább 5 középkori falu állt: Gölle, Merse, Uzd, Inám és Cseke falvak. Ismert a falu határában még egy Szentpéter-dűlő is, s nem kizárt, hogy ez is egy valaha itt állt középkori falu vagy annak plébániatemploma emlékét őrzi, ennek azonban egyéb nyomát nem találtuk. Gölle falu első biztos okleveles említése meglehetősen kései: 1474-ben tesznek említést róla az enyingi Keményfali Török család birtokrészeként, majd 1479-ben egy gellyei Porkolád családról is említést tesznek itt. Maga a terület, ahol Gölle is elhelyezkedik, korábban hosszú időn át a fehérvári custodiatushoz (őrkanonokság) tartozott. Arra nézve azonban nincsenek egyértelmű bizonyítékaink, hogy e területen maga Gölle falu korábban is létezett-e. Egy 1550-ből származó birtokösszeírás szerint abban az időpontban a falu már Dersfi Farkas birtoka. 1715-ben 16 háztartását írták össze, ekkor (ismét?) a fehérvári őrkanonokság birtoka. 1726-ban a Nádasdyaké lett, majd 1733-tól 1803-ig ismét a fehérvári őrkanonkságé. A középkori falu tényleges elhelyezkedése bizonytalan. Bodó a már idézett monográfiában a Kis-puszta és Csöke-puszta határában talált középkori falu és templom maradványaival azonosítja a középkori Göllét. Ez ugyan nem kizárt, mégis valószínűbb, hogy ezek inkább a középkori Cseke falu maradványai lehetnek (részletesebben ld. lejjebb). Gölle falu így valószínűleg inkább valahol a mai település közelében, vagy alatt lehet keresendő. Közvetetten erre utalhat az a tény is, hogy a mai templom helyén a 18. század közepén még egy kis fatemplom állt, s ahova a jelenlegi templom építése előtt még temetkeztek: itt a parkosítás során is csontvázakra bukkantak. Somogyban több analógiáját is találhatjuk a középkori falu templom körüli temetőjének ilyen rejtett formában való továbbélésének, biztosat azonban csak egy esetleges feltárást követően tudhatnánk meg. Középkori telepnyomokat lehet azonosítani a falu északi határában, az agyagbányánál is. Egyértelmű lokalizálás és kiterjedés azonban ebben az esetben is csak további kutatások révén szerzett információkkal lenne lehetséges. Merse falu első említése 1321-ből származik, majd 1345-ben és 1430-ban a Máréi Gúnyafiak, míg 1448-ban a nyúlszigeti (ma Margitsziget) apácák és a Györgyi Bodók birtokaként szerepel; ekkor Tolna vármegyéhez tartozott. 1449-ben Hunyadi János kormányzó, 1453-ban V. László király a nyúlszigeti apácák itteni birtokát Somogy vármegyébe helyezi át. 1485-ben azonban szintén az apácák birtokaként ismét Tolna vármegyéhez tartozott. Ezek után sokáig nem tudunk Merséről semmit, míg végül 117
1733-ban tűnik fel ismét, a herceg Esterházy család birtokaként. A mai göllei határban Mersi-dűlő és Mersi-hegy őrzi az egykori középkori település nevét, emlékét és feltételezhető helyét. A bejárás során a Mersi-hegytől északra egy középkori templom és falu régészeti nyomait találtuk, így elképzelhető, hogy ezt lehet azonosítani az említett Merse faluval és templomával. Uzd nemeseinek első említése 1289-ből származik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. A középkor folyamán viszonylag sűrűn előbukkan birtokként és nemesek nevében is. 1447-től a Rozgonyi család birtokában volt. A törökkort követően települt ismét meg, 1726-ban Bakacs Lukácsné birtoka, de úgy tűnik, hogy nem a középkori helyére települt vissza, hanem attól pár száz méterrel északkeletre, a Göllei-árok túloldalára. E török utáni Uzd falut és templomát ugyanis valószínűleg a mai kazsoki határban található ú. n. Dűlt-templomnál kereshetjük. Ezt a templomot egyébként romként még Rómer Flóris jegyezte fel a 19. században. A bejárás során itt a templomtól délkeletre nagy kiterjedésű Árpád-kori és középkori telepnyomokat tudtunk azonosítani. Inám falut 1304-ben szintén a fehérvári custodiátus birtokai között sorolják fel. Az 1542. évi adólajstrom Felsew Inam és Nag Inam alakban is említi, elképzelhető tehát, hogy két faluról van szó. A török kincstári defterek szerint 1563-ban Inám-puszta 5 házból álló falu volt. 1573-74-ben Alsó-Inám 7, Felső-Inám 3 házból állott, az 1580- as defter szerint pedig Alsó-Inám 15 házból. 1726-ban a Nádasdyak birtoka, 1733-ban pedig a fehérvári őrkanonokoké. További kutatások hiányában nem dönthető el pontosan, hogy Alsó-, Felső- és Nagyinám közül pontosan melyik mire vonatkozik, mindenesetre a falunevet a mai Gölle település külterületének északkeleti határában Inám-puszta őrzi. Itt egy 1964-es jelentés szerint a temető és az iskola között egy régi kőfal található, a pusztán pedig építkezéskor sírok kerültek elő. Elképzelhető tehát, hogy a mai Inámi temető valamilyen módon összekapcsolható valamelyik Inám faluval, pontosabbat azonban jelenleg nem lehet megállapítani. Cseke falu egy nemes nevében 1419-ben jelenik meg először, majd említik 1447-ben és 1450-ben is. 1660-ban a székesfehérvári custodiatus jószágaként szerepel. A kevés forrásanyag ellenére feltételezhetjük, hogy a mai Cseke-puszta őrzi a nevét, s ebben az esetben a falu azonosítható a Kis-pusztán talált középkori templommal és teleppel. Ugyancsak elképzelhető, hogy Szentpéter-puszta szintén középkori település emlékét őrzi, erre azonban egyelőre semmilyen további adatot nem találtunk. Hangsúlyozzuk még egyszer, hogy a település igen gazdag középkori településtörténete még feldolgozatlan, s ez a jelen tanulmánynak sem lehetett feladata. A leírások során ennek megfelelően sok esetben kénytelenek voltunk pusztán feltevésekre szorítkozni. b.) természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Gölle Somogy megye keleti részén fekszik a Kapos völgyében, viszonylag sík, de lankás ÉNy-DK-i irányú dombokkal tagolt vidéken. A határán három nagyobb patak folyik keresztül: a Hársasberki-vízfolyás, a Göllei-árok és az Inámi-árok. A Hársasberki-vízfolyást a település nyugati, Kisgyalánnal és Büssüvel határos részén 1989-ben víztározó és halastó céljából felduzzasztották. A terület túlnyomó része általános mezőgazdasági területként (szántóföld) van hasznosítva, csak a külterület északi és északnyugati részén, továbbá a vízfolyások mellett találhatóak egészen kicsi erdőfoltok. A legmeghatározóbb település-földrajzi tényező tehát az említett három vízfolyás; a lelőhelyek túlnyomó többségét is az ezek melletti magasabb pontokon lokalizáltuk. 118
c.) településkép és utcaképek Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) településszerkezet és területhasználat Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. e.) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) védettségek - régészetileg védett területek: A település közigazgatási határain belül külön rendeletben régészetileg védetté nyilvánított lelőhely nem található. g.) az örökségi értékek elemzése - nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete: A község közigazgatási területe gyakorlatilag az újkőkortól napjainkig lakott volt. Jelenleg az alábbi korú és jellegű lelőhelyekről van ismeretünk: - Őskori (közelebbről nem meghatározható korú) telep - Őskori (közelebbről nem meghatározható korú) halom - Őskori (közelebbről nem meghatározható korú) hamvasztásos temető - Újkőkori (közelebbről nem meghatázoható korú) telep - Újkőkori (DVK) telep - Rézkori (Balaton-Lasinja) telep - Rézkori (badeni) telep - Bronzkori (közelebbről nem meghatározható korú) telep - Középső bronzkori (mészbetétes) telep - Késő bronzkor (urnamezős) telep - Késő-bronzkori (urnamezős) hamvasztásos sírok - Késő-bronzkor (halomsíros) telep - Kora-vaskori (Hallstatt) telep - Vaskori (kelta) telep - Római kori telep - Római kori téglasír - Árpád-kori falu - Középkori templom és temető - Középkori falu - Késő-középkori koraújkori falu A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az elvégzett helyszíni beazonosítások alapján jelenleg az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak (lelőhelyenként a helyrajzi számok): 1.) 053/1-2 2.) 048/1-2; 049; 053/2. 3.) 048/1-2; 049; 056. 119
4.) 059; 060. 5.) 060. 6.) 060. 7.) 048/18-19. 8.) 030/7, 10, 26. 9.) 07/9, 16-23; 0229/1-2. 10.) 0227/5. 11.) 09/4-6, 9, 11-14. 12.) 09/9, 11-13. 13.) 020/3; 030/26. 14.) 020/2-3. 15.) 013/21; 024; 036; 041/1; 0116/19. [A naki út helyrajzi száma a megbízó által rendelkezésünkre bocsátott térképről nem volt leolvasható. A vonatkozó helyrajzi számot a megbízó tudja pótolni.] 16.) 072/2; 100/22-26, 28, 134-137. 17.) 013/19, 21. 18.) 013/16-17, 19-21. 19.) 013/14. 20.) 084/2-3. 21.) 0216/1. 22.) 0209/3-4, 7. 23.) 0209/5-7; 0189/3-4, [A kisgyaláni út helyrajzi számai a megbízó által rendelkezésünkre bocsátott térképről nem volt leolvasható. A vonatkozó helyrajzi számot a megbízó tudja pótolni.] 24.) 0192/2-3. 25.) 0140/2; 0148-0149. 26.) 0169/1. - régészeti érdekű terület: Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek többségének a kiterjedése a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetőlegesen volt megállapítható, a környezetüket, továbbá azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján jelenleg ismeretlen lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni. Mindezek miatt a lelőhelyek környezetében egy legalább 50 méteres sávot (régészeti lelőhely védősávjaként) régészeti érdekű területnek kell minősíteni. Az ismert lelőhelyek túlnyomó többsége a patakok menti kiemelkedéseken helyezkedik el. A település területén végigfolyó három nagyobb vízfolyás és mellékpatakjai völgyéből kiemelkedő dombok enyhébb lejtőjű oldala és teteje a régészeti korokban kiválóan alkalmas volt az emberi megtelepedésre. Ezért ezek is a már ismert régészeti lelőhelyeken kívül eső szakaszokon a patakok mellett 4 500 m széles sávban régészeti érdekű területnek tekintendők. Bizonytalan adataink vannak több esetben is régészeti jelenségekről a település határában: így a Felső-inámi-erdőben, a Mersi-hegyen, Inám-pusztán, Alsó-Uzdon, a Palánkosi-réten és a belterületen a r. k. templom környékén. A történeti adatok és a földrajzi elhelyezkedés miatt ezeken a területeken kiemelten is számítani lehet régészeti jelenségek előkerülésére (bár valamilyen okból egyelőre nem volt bizonyítható a régészeti érintettség), ezért ezeket mindegyik esetben külön is megjelöltük a térképen. 120
h.) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Gölle területén nagyon magas a szántóterületek aránya, így nem meglepő, hogy a 26 nyilvántartott lelőhely közül 25 részben vagy egészen szántóterületen fekszik, s csak egyetlen lelőhely (20. lh.) található gyepterületen. Egy lelőhely (16. lh.) részben beépített területen van (Inám-puszta belterületén), mely lelőhelyet a modern kori temető beásásai is veszélyeztetik, két lelőhely pedig részben érint gyep- és erdőterületet is (9. és 26. lh.). A régészeti lelőhelyek számára a jellemzőnek mondható mezőgazdasági talajművelés (mélyszántás) súlyos károsítást és veszélyeztetést jelent. Az ismert lelőhelyek esetében a tájékozatlanság és a tájékozódás lehetőségének elmulasztása (!) következtében ez már eddig is nagyfokú pusztítást eredményezett. Amennyiben a mezőgazdasági területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés (vagyis a szántás), akkor ez a pusztulás is folytatódik, hosszú távon pedig fennáll a teljes és dokumentálatlan megsemmisülés veszélye. Ez kiemelten igaz a 14., 15. és 17. lelőhelyekre, ahol a felszínen található igen intenzív jelenségek súlyos károsodásra utalnak. A 16. lelőhely esetében a beépítések folytatása vagy módosítása, és a temető folyamatos használata jelent további veszélyeztetést. 2. Változtatási szándékok a.) településhálózati és tájhasználati változás Nincs információnk ilyen változtatási szándékról. b.) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A településrendezési terv falusias lakóövezeti átsorolást tervez több helyen a falu belterületén: a délnyugati és a délkeleti, valamint egy helyen az északi részén. Tervezi továbbá a részben már kialakult zártkertes övezet tömbösítését és átsorolását a külterület északnyugati részén, az Alsó-legelőtől északra, és az északkeleti részen, a Mersi-hegyen. Cserepes-puszta területén és a patakok mellett védőerdő telepítést, több esetben pedig gyepterület kialakítást javasol a rendelkezésünkre bocsátott tervezet. A tervezett változtatások közül ismereteink szerint csak egyetlen egy érint nyilvántartott régészeti lelőhelyet, s az is csak kis mértékben: a 10. lelőhely esetében a kialakítandó erdőterület a lelőhely védősávjába esik. Nem ismerjük a korábbi régészeti megfigyelés pontos kiterjedését, így csak valószínűsíthető, hogy ez az erdősítés régészeti lelőhelyet fog sérteni. Fontos még megjegyezni, hogy a Mersi-hegyen tervezett zártkertes kialakítás kiemelten kezelendő régészeti érdekű területre esik. c.) infrastrukturális változás Infrastrukturális változtatást két út kiépítése jelent. Az egyik a belterületet, a másik Inám-pusztát köti össze déli irányban Attalával. Ismereteink szerint azonban ezek egyike sem érint nyilvántartott régészeti lelőhelyet. d.) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nincs információnk ilyen változtatási szándékról. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a.) történeti településhálózati következmények 121