A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban
Kell-e fizetni a használatért, ha én építettem a felépítményt? Kell-e fizetni ha csak jogutód vagyok? Kell-e fizetni, ha nem is használom? Milyen jogcímen kell fizetni? Földhasználati díj? Bérleti díj? Használati díj? Mennyit kell fizetni? Nem lehetne kevesebbet? Milyen területek után kell fizetni? Meddig kell fizetni?
A jogviták eldöntésének nehézségei Nem a hatályos jogi szabályozás szerint kell elbírálni a jogvitát Sokszor megváltoztatott szabályokat kell alkalmazni Sokszor megváltoztatott szereplők a jogviszonyokban Sokszor megváltoztatott szemlélet a vagyonkezelő és közútkezelő szerepéről A jelenlegi jogi helyzet kialakulásakor fennállt helyzet, alapelvek és gyakorlat ismeretének hiánya
Alapelvek, koncepciók, árnyak és szereplők a múltból Kiindulópont: A szocialista állami tulajdon egysége és oszthatatlansága A kialakuló helyzet szereplői: Budapesti Közúti Igazgatóság 1966 Autópálya igazgatóság 1989 AKA Rt. /M5 1994 Nemzeti Autópálya Rt. 1999 ÉKMA/M3, ELMKA belőle a NYUMA, Állami Autópálya Kezelő Rt. - de azért jó lenne, ha lennének vendéglátó helyek a pihenőkben ÁAK Rt. 2037/2000 Kormányhatározat Az autópálya fejlesztés és a kezelés közútkezelés és vagyonkezelés szervezetileg együtt (1999) vagy külön (2000) működjön
Szerződhettünk, de csak.. Határozott időre, bontási kötelezettséggel -6/1987 ÉVM-MÉM-IM-PM együttes rendelet Miniszteri jóváhagyással -1996: 183/1996 Korm. rendelet KVI jóváhagyással - 2005: 58/2005 Korm. Rendelet MNV előzetes jóváhagyással 2007: 2007. évi CVI tv.
Repedezik és összedől az alapelv Ptk. 170. Az állami szocialista tulajdon egységes és oszthatatlan. Az állami szerv kezelésébe adott vagyonra csak a kezelő rendelkezése alapján lehet jogot szerezni. 1976. évi XXXIII. tvr. : tartós földhasználat az állami tulajdon oszthatatlanságának elvén 27/1987-es MT rendelet nyitotta meg a kaput, a beépítéssel tulajdonjog szerzéshez, - de csak a nem kizárólagos állami tulajdonon! Ptk. 138 (2) : Állami tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel nem lehet megszerezni, és azon ráépítéssel közös tulajdon sem keletkezhet, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette 1992. május 19.-től 1991.06.09-én lép hatályba az 1991. évi XIV. törvény, amely szerint már állami tulajdonon is létrejöhet földhasználati jog, osztott tulajdon. De még itt van a vándorlószabály : az osztott tulajdon tilalma a kizárólagos állami tulajdon tárgyaira 1959-1978 Ptk. 168. (1) Kizárólag az állam tulajdonában vannak a közutak 1978.III.1.-vel átkerül a Ptk. 172 d) - be 2012.1.1.-től a közút, - mint kizárólagos állami tulajdon a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI tv. 4 (1) f) pontba kerül 2008.1861 és 2009.175 BH: Legfelsőbb Bíróság osztott tulajdon tilalmát a kizárólagos állami tulajdonra vonatkozóan semmis szerződés
Amivel a bíró találkozik: elődeink által alkalmazott megoldások Közút nem közlekedési célú igénybevétele - 1988. I. tv. 37 Határozott időre szóló bérleti szerződés + hozzájárulás az építéshez Határozott időre szóló bérleti szerződés + földhasználati jogot létesítő szerződés 1991-től A létesítők érdekérvényesítése nyomán születő kikerülő manőverek a szerződésekben: A határozott idő automatikusan meghosszabbodik, így formailag határozott, de tartalmilag határozatlan időtartamú Kölcsönös elővásárlási jog Eladhatja, megterhelheti a felépítményét Bontási kötelezettség kérdés, hogy kiállja-e a bírósági gyakorlat próbáját / a tulajdonjog teljessége, ésszerű gazdálkodás,
Megoldás zsákutca helyett Földhasználati szerződés + Bérleti szerződés Az alperest a Ptk. 156. (2) bekezdése alapján - és nem a felek rendelkezése folytán - illette meg az alperes vagyonkezelésében álló földterület használati joga, erre a területre a bérleti szerződés megkötése fogalmilag is kizárt
Látszólag panzió valójában négyféle jogviszony Földingatlan - Kizárólagos állami tulajdon Felépítmény által elfoglalt ingatlanrész földhasználati jog Rendeltetésszerű használathoz szükséges egyéb terület földhasználati jog Felépítmény - magántulajdon Egyéb használt terület bérleti jog Szerződés nélküli többlethasználat jogcím nélküli használat
Földhasználati díj a vitatott jogintézmény Meghatározott összegű, egy összegben vagy részletekben fizetendő Ismétlődő rendszerességgel fizetendő határozatlan időre A jogviszony az épület fennállásáig tart lehet-e bontási kötelezettséggel manipulálni? Lehet e hozzáigazítani a megváltozott értékviszonyokhoz? végigható synallagma elve Kárigény érvényesíthető-e a forgalomcsökkenés alapján? Többletszolgáltatás? Mi van, ha időközben megnő az épület?
Átviszi-e a hátán a bérleti szerződés a földhasználati szerződést? Kötelmi jogi megállapodás Relatív jogviszony Határozott időre szól Felmondható Módosítható bírói úton Ptk. 241 Dologi jog - de kötelmi megállapodás hozza létre Abszolút szerkezetű jogviszony Épület fennállásáig tart Nem mondható fel Nem módosítható Kizárják egymást ugyanarra a területre Összefüggésük annyiból nyilvánvaló, hogy felek nem ingyenes földhasználati jogot kívántak létesíteni
Eredeti szerzésmód avagy: rám már nem vonatkozik semmi? Egy veszélyes minta: felszámolással és végrehajtással kikerülhető-e a fizetési kötelezettség? Árverés: eredeti szerzésmód Alapul fekvő jogviszonytól való függetlenség? Vht. 137. A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a) telki szolgalom, b) közérdekű használati jog, c) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) törvényes haszonélvezeti jog Az árverési vevő tulajdonjogát terhelő dologi jogokon kívül lehetnek olyan kötelmi alapú jogosultságok is, amelyek az ingatlan új tulajdonosaira kihatnak
Köszönöm a figyelmüket!