I I. 1. 2. S z e r k e z e t i t e r v l e í r á s a 1.2.1.TELEPÜLÉSSZERKEZET A külterület történetileg kialakult tájszerkezete távlatban is megırizendı. Alapvetı szerkezeti változásra okot adó fejlesztés csak nagyon kis részben érinti a települést. Az országos közúthálózat fejlesztés része lehet nagytávlatban az 5312. jelő település keleti elkerülı nyomvonalaként tervezett új út. Vasúthálózat-fejlesztést érintı hálózati elem a Csikéria irányú -felhagyott nyomvonalon tervezett- vasútvonal. A belterület, illetve a beépítésre szánt területek változásai, a szerkezeti fejlesztések elsısorban a lakó, valamint a gazdasági funkciók elhelyezését szolgálják. Az igazgatási terület használati ill. beépítési szempontból az alábbi OTÉK szerinti területfelhasználási kategóriákba sorolt. 1.2.2.TERÜLETFELHASZNÁLÁS B e é p í t é s r e s z á n t t e r ü l e t e k A belterület - jelenlegi és kismértékő tervezett bıvítése - a külterületi majorok, telephelyek és a tanyás beépítések beépítésre szánt területi besorolásúak. Építési használatuk szerint a következık: Lakóterület, amely kisvárosias és falusias lakóterület Vegyes terület, amely településközpont és intézményi terület Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató-, és ipari terület Különleges beépítésre szánt terület Lakóterületek A beépítésre szánt területen belül a legnagyobb kiterjedéső területfelhasználási kategória. A csökkenı népességszám és a lakásépítési tendenciából következıen új lakóterületi kijelölés lecsökken. Mélykúti úttól keletre tartalékterület tervezett a korábbi lakóterületfejlesztés helyén. A vasút és a Bácsszılısi út (Bachnang utca) közötti területen gazdasági (ipari) terület javára csökken a lakóterület. A vasúttól délre tervezett lakótelkes kiosztás helyett, a mai mezıgazdasági felhasználás marad. A vasúttól északra a Kígyós menti beépítetlen részeken lakóterület helyett zöldterület tervezett. A lakóterület kisvárosias vagy falusias besorolásánál alapvetı szempont az volt, hogy kisvárosias lakóterületen nagyobb beépítési lehetıségek (magasabb beépítési %) lehetséges, falusias lakóterületen viszont a gazdasági célú építmények elhelyezésére nagyobb lehetıség van. Vegyes terület Vegyes terület településközpont és intézményi terület Településközpont területen a lakások mellett egyéb: jellemzıen a városi szintő ellátás funkcióját teljesítı épületek helyezhetık el. Ebbe a kategóriába a városközpont és a fıutcák központi része tartozik. Intézményi területen egy-egy meghatározott közfunkciót ellátó intézmény kap helyet. 1
Gazdasági területek Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. A gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület. Kereskedelmi, szolgáltató terület a nem jelentıs zavaró gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál. Gazdaságfejlesztési szempontú önkormányzati igénybıl adódóan a lakóterületbe ékelıdött telephelyek is gazdasági területbe tartoznak. Ipari területen a közüzemi szolgáltatással kapcsolatos beépítések és a védıterületi igénnyel rendelkezı tevékenységek építményei valósíthatók meg. Különleges beépítésre szánt területek A területfelhasználási kategóriába tartoznak: mezıgazdasági üzemek tanyás beépítések megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület hulladéklerakó és kezelı Mezıgazdasági üzemek A már meglévı majorok és azok igény szerinti bıvítése kerül mezıgazdasági üzemi területbe. Tanyás beépítés Az általános (országos érvényő) építésügyi elıírások a tanyás beépítéssel, mint sajátos beépítési formával nem foglalkoznak, a mezıgazdasági területre vonatkozó építésügyi elıírások érvényesek a tanyákra. Ezért a térségben bevett gyakorlatnak megfelelıen a tanyák különleges beépítésre szánt területbe sorolásának igénye fogalmazódott meg, amit a terv teljesít. A használatban lévı a város nyilvántartás szerinti tanyatelkek különleges beépítésre szánt területbe kerülnek. A földhivatali nyilvántartás szerinti tanyák számánál kisebb a különleges tanyás területbe sorolt telkek száma, mivel a már ledılt vagy elbontott tanyák nyilvántartásból való kivezetése gyakran nem történt meg. Tanyateleknek az önálló helyrajzi számú telket tekintjük, a telken belüli a mővelési ágaktól (udvar, szılı, szántó) eltekintünk. Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület Az önkormányzat fejlesztési szándékainak megfelelıen a belterülettıl keletre a 0518/3 és 0520/19 hrsz-ú telkekre kerül. Hulladéklerakó és kezelı A gyepmesteri telep és az állati tetemek győjtı konténerének elhelyezése kerül kijelölésre. 2
B e é p í t é s r e n e m s z á n t t e r ü l e t e k A beépítésre nem szánt területek az alábbiak Közlekedési-, és közmőelhelyezési, hírközlési terület Zöldterület Erdıterület Mezıgazdasági terület Természetközeli terület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek, amelyek sportterület ökoturisztikai terület temetı kegyeleti park Közlekedési-, és közmőelhelyezési-, hírközlési terület A város mérnöki osztásából, szabályos, sakktábla szerkezetébıl következıen változatlan szélességő és vonalvezetéső úthálózattal számolhatunk. A meglévı szerkezet szerves folytatásaként kerül kijelölésre a tervezett lakásfejlesztési terület feltáró úthálózata. A gazdasági területek belsı úthálózata nem jelenik meg a terven. Zöldterületek A zöldterületbe a már meglévı növényzettel borított közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) területek tartoznak. A város zöldterületi a Kígyós mentén találhatók. Terv ennek összefüggı rendszerré fejlesztését célozza meg, a Dózsa utcától délre javasolt zöldterületi kijelölésekkel. Erdıterületek Erdıterületbe az erdıként nyilvántartott területek soroltak. Rendeltetésük szerinti tagolásukat (gazdasági, védelmi és védett) a településszerkezeti terv nem, csak a szabályozás tartalmazza. Mezıgazdasági terület Mezıgazdasági terület általános és kertterület. Általános mezıgazdasági terület a község külterületének meghatározó része a beépítésre nem szánt terület jellemzıen ide tartozik. Kertterületbe az egykor zártkertként kiosztott terület tartozik. Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási területbe a csatornák, a tavak és a víztározó tartoznak. Természetközeli terület A természetközeli terület (mocsár, láp) meglévı nyilvántartás szerinti területével tartozik ebbe a kategóriába. Különleges beépítésre nem szánt területek A meglévı zöldterületi jellegő intézmények: sportterület, temetı, kegyeleti parkok tartoznak a területbe. Új kijelölések a tavakhoz kapcsolódóan kijelölt ökoturisztikai területek. 3
1.2.3. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM Épített örökség Országos védettségő mőemlékek: az rk. templom, a Siskovics kúria (múzeum), Csauscher palota, Ulrich palota. A belterület eredeti utcaszerkezete történeti örökség, megtartása a településrendezés és a helyi értékvédelem eszközeivel biztosítható. A településszerkezet megtartása, a településkarakter szerinti építési övezeti tagolás illetve szabályozás az épített örökség védelmének eszközei. Az építészeti örökség értékeinek helyi védelmérıl szóló önkormányzati rendelet szerintiek figyelembevételével, az abban foglaltak aktualizálásával kerül a helyi védettség a tervbe. Elemei az egyedi védelemre javasolt épületek, a védett utcaszakaszok és beépítések. A telekalakítást korlátozó, az utcafrontos zártsorú beépítés mellett építészeti szempontból közömbös területi védettség kimarad a tervbıl. Régészeti örökség A településen nagyszámban vannak régészeti lelıhelyek és régészeti érdekő területek, amelyeket a szerkezeti terv a régészeti adatszolgáltatás és a régészeti hatástanulmány alapján ábrázol. 1.2.4. A KÖZLEKEDÉS Adottságok Bácsalmás közvetlen kapcsolatát az országos fıúthálózathoz az 5501. jelő Kelebia Bácsalmás Bajai összekötı út és 5312. jelő Kalocsa Jánoshalma Bácsalmás országhatár közötti összekötı út biztosítja. Ugyancsak érintik a település közigazgatási területét, illetve annak határát a következı országos mellékutak: - 5503. jelő Tataháza Bácsalmási összekötı út - 5507. jelő Csikéria Bácsalmási összekötı út - 5508. jelő Bácsalmás Madaras Bácsborsódi összekötı út - 55107. jelő Kunbajai bekötıút A MÁV 154. számú egy vágányú, nem villamosított fıvonala szolgáltat vasúti kapcsolatot Bátaszék, Baja és Kiskunhalas felé. Bácsalmás közigazgatási területén van a település vasútállomása, és Almás megállóhely. A területen az összes közúti-vasúti keresztezıdés szintbeni. A városban jelentıs a kerékpáros forgalom. Ennek nagysága egyre nı. Ennek megfelelıen korábban megkezdıdött kerékpárutak építésének folytatása tervezett. Bácsalmáson jelenleg nincsenek jelentısebb parkolási gondok. A központban és környékén vannak nagyobb befogadóképességő parkolóhelyek: Javaslatok A közel háromszáz évvel ezelıtt megtervezett és megépült úthálózat megfelelıen mőködik. Ezért nagy belsı úthálózat fejlesztésekkel számolni nem kell. Az úthálózat fejlesztésével kapcsolatban legfontosabb kérdés az 5312 jelő összekötı út távlati helyzetének a tisztázása. A megyei terv javasolja az út elkerülı szakaszának megépítését Bácsalmástól keletre, ennek megfelelıen a nyomvonalat a településszerkezeti terv tartalmazza. Az 5312 jelő ök. úttal kapcsolatban 3 problémakört kell megemlíteni: 4
1. A 5501 és 5312 ök utak 2 csomópontjának korszerősítése 2. Az út északi szakaszán a 4 derékszögő törést tartalmazó szakasz kiváltása 3. Esetleges forgalomnövekedés esetén az elkerülı út megépítése Bajmok felé. Az 5312 jelő összekötı út fejlesztése 3 ütemben képzelhetı el: Ezeken a fejlesztéseken túl jelentıs hálózatfejlesztésre nem lesz szükség, de a természetvédelmi területtel összefüggésben a Kossuth Lajos utcától déli irányba induló meglévı út korszerősítésre szorul és a folytatásában a földút kiépítendı szilárd burkolattal a Mátételkei Kígyós csatorna mellett az 5501 és 5508 j. ök. utak csomópontjáig. Erre a horgásztó, a tervezett ökoturisztikai terület miatt lesz szükség. Jelentıs fejlesztések várhatók a kerékpárút-hálózattal kapcsolatban. Az országos kerékpárút törzshálózat részeként tervezett kerékpárút nyomvonala: Debrecen Létavértes Biharkeresztes Sarkad Gyula Lökösháza Battonya Mezıhegyes Tótkomlós Orosháza Hódmezıvásárhely Szeged Mórahalom Tompa Bácsalmás Nagybaracska Mohács. Ez a kerékpárút a város térségében az 5501 j. ök. út nyomvonalát követi. Az 55. számú Szeged Baja Bátaszék országos fıút korszerősítése folyamatban van. Az út korszerősítésével párhuzamosan önálló kerékpárutat is építenek az út déli oldalán. Kívánatos, hogy Bácsalmás meglévı és bıvített kerékpárút-hálózatát összekössék ezzel a hosszú keletnyugati irányú kerékpárúttal. Erre alkalmas az 5503 jelő Tataháza Bácsalmási összekötı út, ahol a kerékpáros forgalom a közúti forgalommal közös útpályán halad. - Backnang utca (5501 j. út) - Szent János utca nyugati folytatása (5501 j. út) - Kossuth Lajos utca Tataháza felé (5503 j. út) - Damjanich utca Szent János utca és Rákóczi utca között - Rákóczi utca a Petıfi Sándor utca és Kossuth Lajos utca között, valamint a Korona utca és Damjanich utca között - Kossuth Lajos utca folytatása a vasúton túl a természetvédelmi területre és a Mátételkei Kígyós csatorna nyugati oldalán az 5501 úton kiépített kerékpárútig. Bácsalmás térségében a vasútvonalat 160 km/h sebességgel kívánják átépíteni. Meg fog valósulni a Bácsalmás Csikéria (Szerbia) Röszke és Szeged Nagylak (Románia) összeköttetés. Bácsalmástól nyugatra kisebb nyomvonal korrekcióra lesz szükség. 1.2.5. KÖZMŐELLÁTÁS Beépítésre szánt belterületen a földgáz kivételével a teljes közmővesítés az építés feltétele, ami a villamos energia, az ivóvíz, a közcsatornán történı szennyvízelvezetést a közterületi csapadékvíz-elvezetést jelenti. Azokon a külterületi részeken, ahol a szennyvízcsatornázás megoldásának reális lehetısége nem áll fenn, ezért a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelı berendezéssel, tisztítómezıvel ellátott oldómedencés mőtárggyal vagy idıszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóval feltételezett. A magasabb szintő megyei területrendezési terv szerinti térségi közmőnyomvonalak (elektromos és földgáz távvezetékek) helyét a terv biztosítja. 5
1.2.6. A KÖRNYEZETVÉDELEM A település környezetvédelmi programjában és az alátámasztó munkarészben ismertetettek szerint a környezetvédelmi szempontok érvényesíthetık. A természetvédelem országos és helyi védettségő elemeit a következık szerint tartalmazza a terv: Országos védettségő: ex-lege védett tavak (Mosztongai-tavak) Bácsalmási Gyapjas Győszővirág Termıhelye Természetvédelmi Terület Helyi jelentıségő védett természeti terület a belterületi Kossuth park, Templompark, Sóstó A közigazgatási területen található természeti területek (természetes gyep, nádas és vizes élıhely területek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek a tervbe. 6