Harmos Károly (1879-1956) festő, komáromi bencés tanár emlékezete (esszé) Selye János Gimnázium, Komárom Téma: Czuczor Gergely vagy más bencés tanárok munkássága és emlékezete lakhelyemen Czirfusz Viktória II.C SJG Révkomárom Harmos Károly a 20. század egyik jó nevű festőművésze, aki számos nagyszerű alkotásával és világi életszemléletével, tanítási stílusával maradandó emlékkép maradt mind egykori tanítványai, mind a város, Révkomárom számára, melyben élete jelentős részét töltötte és számos kiemelkedő alkotást (a legkülönfélébb festői és grafikusi technikákat használva) hozott létre halála napjáig. Világképünk a művészet nélkül tökéletlen lenne. 1 C. Fiedler bölcsességét a művészeteket kedvelő és tudatosan ápoló komáromi diákként rendkívül igaznak és örökérvényűnek érzem napjainkra nézve is. Talán ezért kezdtem beleásni magam Harmos 1 M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek, Corvina Kiadó, 1973
Károly életútjába, hiszen az ő szervezői és művészi tevékenysége által Révkomárom az (akkor még) csehszlovákiai magyar képzőművészet központjává vált. Mindezek mellett a városban az 1802-től a Szent Benedek rend által működtetett gimnáziumban rajztanári posztot töltött be kisebb kihagyásokkal 1910-től 1943-ig. Úgy érzem, érdemes lenne pár dolgot megemlíteni magáról az intézményről, hiszen köztudottan szép kis történelmi háttérrel rendelkezik. A 16. és 17. században három kiemelkedő egyéniség közreműködésével, mint Pázmány Péter, Apáczai Csere János és Comenius Ámos János- lehetőség nyílt a magyar nyelvű gondolatok és eszmék terjesztésére az ifjúság oktatása által, vagyis ezen időszakban számos iskola létrejött, 1531-ben két iskola is, az egyik Pápán, a másik pedig Sárospatakon, utóbbinak igazgatója maga Comenius volt. Ezeket követően 1552- ben létrejön a nagyhírű Debreceni Református Kollégium, 1622-ben pedig Bethlen Gábor megalapítja a nagyenyedi Bethlen-kollégiumot. Mindezek után 1649ben Komárom is a lista tagja lehetett. Kezdetben a jezsuiták által működtetett iskolának az 1649-ben létrehozott díszes gimnáziumépület adott otthont. A Jézus Társaság feloszlatása után 1776-ban a pannonhalmi Szent Benedek-rend vette át az intézmény vezetését, azonban ezen időszak nem volt hosszú életű, ugyanis II. József császár 1786. november 27-én eltörölte a rendet, 1812-ig állami vezetésű volt, ám ugyanebben az évben visszaadták az 1802-ben visszaállított Szent Benedekrendnek. Az eredeti épület a mai Duna Menti Múzeum területén kapott helyet, ez előtt a rendház, melynek lakói között ott volt például Czuczor Gergely és Baróthy (más forrás szerint Baróti) Szabó Dávid költő, Pray György és Kathona István történészek, Vasary Kolos későbbi hercegprímás, Gyulai Rudolf régész, Révay (egyes források alapján Révai) Miklós nyelvész, Magyari Szulpicz történet író, Kultsár István író, Gidró Bonifác későbbi tihanyi apát. 23 Ezen bencés tanárok neve máig ott él a gimnáziumunk történelmét ismerő emberek emlékezetében és büszkén gondolhatunk vissza rájuk, hiszen elődeikhez méltóan irányították az iskolát, amelyet országos hírnévre emeltek, továbbá utódaik számára is példát tudtak statuálni annak ellenére, hogy számos katasztrófát kellett átvészelniük az évek során Komárom városában. Földrengések, kolerajárvány, egy hatalmas károkat okozó tűzvész, melynek következtében 2 A nevek megtalálhatóak a komáromi Nádor utcán, a volt bencés rendház épületén lévő emléktáblán, mely 3.szept.30-án került felavatásra, 1945 után eltávolították, majd ismét visszahelyezték 2
maga a gimnázium is leégett, ezek után közbeszólt a szabadságharc. Ez idő tájt a romos épületben a harcokban megsérült katonák szállásoztak, értelemszerűen a tanítás szünetelt. A város 40 napig tartó bombázás elszenvedése után nehéz helyzetbe került, a gimnáziummal egyetemben, melyet 1850-ben négyosztályos algimnáziummá fokoztak le és csak az 1867-es kiegyezés után válhatott a tanítás újfent magyar nyelvűvé. A város polgárainak szinte állandó kérelme volt az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Ez egy új épület létrehozását is magával vonta, mivel a régi nem felelt meg az újonnan megszabott követelményeknek. 1905. március 22-én határozat is született, mely kimondta, hogy ( ) az iskola telkéül ezennel felajánlott, a város tulajdonát képező, úgynevezett volt női kórház telkén a főgimnázium részére szükséges épületet felépíti s annak a háztulajdonost kötelező külső fenntartásáról, kibővítéséről s esetleges újjáépítéséről gondoskodik, azonban a főgimnázium épületének tulajdonát a város részére fenntartja s annak használatát engedi át a Szent Benedek-rend javára mindazon ideig, míg a rend főgimnáziumul fogja azt használni. 4 Az épületegyüttes felhúzásának munkálatai nem indultak zökkenőmentesen, pénzügyi és elvi problémák adódtak, ám végezetül 1908. szeptember 8-án átadásra került. A 1910/1911-es tanévben már zökkenőmentesen zajlottak az órák, és ugyanebben az évben 19 tanuló tette le érettségi vizsgáját, senki sem bukott meg, ami minden bizonnyal a tanulók jó felkészültségének és annak a földöntúli izgalomnak volt köszönhető, mely átjárta a diákokat és tanáraikat egyaránt. Az első itt zajló érettségi vizsgák idején az iskolának 17 tanár állt rendelkezésére. Köztük volt Gidró Bonifác, dr. Horváth Cézár bencés és Harmos Károly világi tanárok is. De vajon hogy került Komárom városába a több száz kilométerre innen, Pécs mellett született festőművész és grafikus, aki ráadásul később rendkívül aktívan a komáromi Jókai Egyesület támogatója is volt? A továbbiakban az ő pályáján át nézhetünk végig az akkori háborúktól zajos világon, és képein keresztül talán egy kicsit betekintést nyerhetünk a művész lelkének rejtett zugaiba is. 4 Selye János Gimnázium: 1649/1650-2004/2005 Emlékkönyv 7-8. old., INZERTA Kiadó 2005 3
Harmos Károly Édesapja Handwerk Ferenc, leoben-i bányász volt, aki feleségével együtt Magyarországon telepedett le egy Somogy nevű kisközségben. Három gyermekük született, két lány és egy fiú Károly 1879. november 28-án. Szülei alapos, rendszerető, ugyanakkor gyengéd, jó kedélyű, hatalmas fantáziával megáldott emberek voltak, fiuk számos jó tulajdonságot örökölt tőlük és a két szülő rendkívüli módon kiegészítették egymást. Harmos gyermekkora szeretetben, zavartalanul zajlott, mindig szívesen emlékezett vissza a Pécs környéki bányatelepeken töltött pompás évekre. Ehhez a boldogsághoz talán két lánytestvére jelenléte is hozzájárult, akik vélhetőleg sokat tettek hozzá a későbbi művész szellemi fejlődéséhez is. Alkotókészsége már a középiskola padját koptatva is megmutatkozott, ugyanakkor az őt nem érdeklő tantárgyakkal eléggé meggyűlt a baja, visszaemlékezései szerint akkori rajztanára segített a művészetek iránt buzgón érdeklődő fiatalembernek ezen akadály leküzdésében. 1898- ban a pécsi főreáliskolában érettségizett le. Jövője egyértelműen kirajzolódott előtte, mondhatni a szó szoros értelmében; Károly művész szeretett volna lenni. Ám a két lábbal a földön álló, józan apa korántsem gondolta ezt elég biztos anyagi alapot nyújtó pályának, amiért természetesen nem lehet hibáztatni őt, azokban az időkben ráadásul a szülők szava is jóval többet ért a gyermekek pályáját illetően. Az ambiciózus, 19 éves fiatal tehát Budapest felé vette az irányt, azon belül is az Iparrajziskolába, vagy ha úgy tetszik, a Képzőművészeti Főiskolába, ahová rajztanári és ábrázoló geometria szakra jelentkezett. Ebben a városban szinte egy új világ tárul elé. Hatalmas festők keze alatt tanulhatott, többek között Benczúr Gyula, Nádler István, de legfőképpen Székely Bertalan segítette őt pályája beindulásához. Ez utóbbi emberi tekintélye és pedagógusi módszere nagy hatást gyakorol az ifjú Harmosra és munkásságára is, ugyanakkor maga a főiskola nem tesz nagy benyomást rá. Az itt töltött bohém, szinte már felületesnek, olykor gátlástalannak mondható diákévei alatt találkozik először a Nővel (így általánosítva és nem egy konkrét szenvedély formájában). 5 Ez a történés-együttes, az itt rá gyakorolt hatások mind-mind részt vesznek művészi fejlődésében. Számos munkát vállal karikaturistaként, dolgozott például a Borsszem 5 Ifj. Harmos Károly: Harmos Károly /rövid életrajz/ kézirat 1. old., Budapest 1956 4
Jankónak és a Kakas Mártonnak. Rajzaira, illusztrációira jellemző volt a fantáziadús ábrázolásmód, megmutatkozott rajtuk a technikai tudás. Harmos Károly alkotói életművét fia szerint a leggondosabb kutató sem tudná egyértelműen hatások és stílusok bármelyikébe sorolni. Lehet, hogy csak az elfogultság beszélt belőle, ami azonban tény, hogy apja az évek során elsajátított technikák valóságos kavalkádjával tudott nagyot alkotni, merészen, bevállalósan. Tanulmányai befejeztével tehetségének köszönhetően állami ösztöndíjjal és nem mellesleg apai támogatással 1908-ban külföldre indul, és hat éven keresztül ott is tartózkodik Európa szebbnél szebb országaiban. Megfordult a pezsgő Münchenben, ahol Ácbe és Depsitz tanítványa, bejárta Franciaországot, Olaszországot, számos kiállításban vett részt képeivel, többek között Berlinben, Bécsben, Budapesten, Londonban. Mindezek mellett illusztrált is magyar, német és szlovák könyveket, folyóiratokat. Külföldi éveit a kalandvágyás, a művészi tapasztalatszerzés és felkészülés jellemzi, tudásszomja kiapadhatatlan ám szorgosan igyekszik csillapítani azt. 1908-ban hazatér, ekkor 29 éves, ugyanakkor fiatalabbnak tűnik és ez a fiatalos jellem mondhatni egész életén keresztül elkíséri. Ebben az évben magyarosítja át nevét Handwerkről Harmosra. Szentendrén kezd tanítani rajztanárként egy magániskolában. Ebben a városban ismerkedik meg későbbi feleségével, aki szintén Szentendre egyik iskolájának tanárja. Itt nem időzik sokáig, mindössze két év elteltével Komáromba költözik menyasszonyával, akivel 1911- ben köti össze életét és két gyermekük születik, egy lány és egy fiú (aki apja nevét kapta). Életét itt folytatja, ebben a művészetekre rendkívül fogékony városban 1956-ban bekövetkezett haláláig, csak a háború szakíthatja ki innen egy kis időre, illetőleg Sopronba 1914-ben, ahol a Honvédfőreáliskola tanára volt négy éven keresztül. Itt lehetősége nyílt együtt dolgozni Belányi Viktor festőtársával. Komáromtól távol töltött évei alatt is érzi a város magával ragadó erejét, ami Harmos Károly művészetére ösztönzőleg hatott. Innen hazatérve a komáromi bencés gimnázium tanára lesz nyugalmazásáig. Első kiállítása Pécsett, a szülői fészekhez közel valósult meg 1902-ben, ezt egy tárlat követte 1908-ban. 1917-ben a Nemzeti Szalon csoportos kiállításán vett részt, ami után számos fővárosi lap nyilatkozott róla elismerően. Képeinek ára 80 és 400 korona körül mozgott. A 5
háború borzalmai és az ezt követő súlyos állapotok sem akadályozták alkotó munkájában, 1919- ben a pozsonyi Képzőművészeti Egyesület tárlatán is szerepelt 18 képe. Valódi művészi pályafutása és szereplései Komáromban kezdődnek meg, ahová már a szecesszió követőjeként érkezett. Harmos fantáziája, alkotókészsége biztosította számára a szűk kisvárosi környezettel szembeni függetlenséget. Művészete tele van ellentmondásokkal. Műveiben egy színekben pompázó mesevilágot alkot különféle lényekkel, ugyanakkor a jelenkor vívmányait, például gépeket is előszeretettel jelenít meg. Mélyebb gyökerű műveiben általános témák hangulatát, hatását jeleníti meg. Mindig ügyelt a képalkotás örök szabályaira, a színharmóniára, a technikai hűségre, vonalvezetésre. Ha már a vonalvezetésnél tartunk, meg kell jegyezni, hogy a szecesszió formáiban nagy szerepet játszott a vonal, mely Harmos kedvelt eszköze volt. Kacskaringós, kusza vonalak töltik meg képeit, ahol nem adja meg a szemlélőnek a felfedezés örömét, mindent elmond, talán csak a szimbólumok értelmét fedi homály. Az erkölcsi tanulságot cselekménybe áttéve képszerűen beszéli el. Mindezek mellett festett viszonylag hagyományosnak mondható portrékat, csendéleteket, tájképeket, grafikái, illusztrációi is kiemelkedőek, reklámfestéssel és ipari formatervezéssel is foglalkozott, de készített freskókat és oltárképeket is. Főleg azonban tusés ceruzarajzokat, akvarelleket, pasztellel és temperával alkotott. Egy új technikát fejlesztett ki, az úgynevezett kormozást, ami a következőképpen működött: erősen kormozó olajlámpa felé vízszintesen tartott papírlap alján lévő koromnyomok révén a legpuhább krétánál is bársonyosabb hatású foltok keletkeztek és a papír mozgatásával különféle arcokat tudott alkotni, például fejtanulmányokat is készített ezzel a technikával. Teljesen hétköznapi dolgokat is lefestett, éppen amit megpillantott, vagy ami aktuálisan foglalkoztatta. Harmos fontosnak tartotta a művészet társadalmi szerepét. A művészetnek nem csak az a feladata, hogy gyönyörködtessen, hanem az is, hogy elgondolkodtasson, neveljen a jóra, mutasson rá a szépre és a rosszra. 6 Fontosabb művei közé tartoznak a következő képek: Élni akarás, Ember a viharban, Fejfájás, Testi és szellemi munka, Művész születése, Magány, Lues, Derílium, Száraz, Nedves, A kávéházban, A nagy szám, Álmodozás, Ami épp az eszembe jut, Apokalipszis, Hódolat, Jelmezbál, Őrangyalok, Pokoltornác, Szűz, Szénégetők stb.. 6 Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága: Külön világban és külön időben - 20. Századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig> Gaál Ida: Komárom művészete a két világháború között Harmos Károly és iskolája, 104-106. Old, 2001 6
1920 után Komáromban maradt, ahol folytatta rajztanári munkáját a Katolikus Bencés Gimnázium falai között, továbbá egy olyan művészetpedagógiai és vállalkozásba fogott bele, amely példátlan és munkája meghatározó személyiséggé emelte a szlovákiai magyar képzőművészet történetében. Hogy ezt megértsük, talán egy kis kitérőt kell tennünk ebben a témában. A szlovákiai (tekintsünk el attól, hogy Szlovákiáról csak 1990 óta beszélhetünk) magyar festészet az 1920-as években kezd megjelenni. A magyar műtörténet magáénak vallott XIX. századi festője, Rombauer János, eperjesi születésű, akárcsak Zemplényi Tivadar is. A méltán híres, Párizsban is hírnevet szerzett Madarász Viktor a gömöri térségben, Csetneken született. Keleti Gusztáv Pozsonyban, a Majális és a Lila ruhás nő festője, SzinyeiMerse Pál Szinyeújfalun (szlovákul: Chminianska Nová Ves, korábban Synovská Nová Ves), vagyis az Eperjesi járásban, míg a nagy tájképfestő, Mednyánszky László Beckón (szlovákul Beckov) látta meg a napvilágot. A magyarok bejövetele, vagyis a Feszty-körkép alkotója, Feszty Árpád ógyallai születésű. Katona Nádor a Tátra szépségeit festette le és mutatta meg a magyar nagyközönségnek. Ekkor Szlovákiának művészi kultúrája nem volt, csupán a Budapestről jövő hatások mutatkoztak meg némelyik festő művészetében. Pozsonyban három szlovák művészi társaság is működött, amelyek különféle kiállításokat rendeztek külföldön is, azonban a magyar nemzetiségű művészetpártolók sem maradtak ki a sorból, 1923-ban Kassán megalakult a Kazinczy Társaság, kicsivel később kialakult a képzőművészeti szakosztálya, ám még korábban, 1911-ban Komáromban létrejött a Jókai Egyesület, melynek egyik aktív tagja 1920- tól Harmos Károly volt A szlovákiai magyar képzőművészet fejlesztése érdekében kétség kívül Komárom tett a legtöbbet, ezen belül is a Jókai Egyesület. 1913-ban új székhelyet kapott a társaság, ami az akkori Kultúr-palota, a mai Duna Menti Múzeum épülete volt. A megnyitás időszakában is rendeztek itt kiállításokat, azonban igazi kulturális fellendülés csupán az I. világháború után kezdődött meg. Az itt rendezett előadásokat, hangversenyeket, kiállításokat, tárlatokat nagy érdeklődés övezte. Harmos ezen előadások rendezésén kívül az egyesület támogatásával 1920 őszén megalakította szabadiskoláját festő- és iparművészeti szakkal, heti 8 órában, két délutánon, 7
80 korona tandíj fejében 7. A festőiskola ez idő tájt a gimnázium rajztermében kapott helyet. A tehetséges, szorgalmas diákok tandíjmentességet élvezhettek. Harmos szigorúan fogta fel hivatását, fegyelmezett és tervszerű munkát várt el diákjaitól. A festészeti eljárásokon felül az iparművészeti technikákba is bevezette tanítványait, továbbá batikolással, freskófestéssel, rézkarccal, mozaikkal, üvegfestéssel is foglalkoztak. Szigorú, ugyanakkor remek humorral megáldott pedagógus volt, aki kedves tréfálkozásaival ellensúlyozta a műhelyben fellépő esetleges fáradtságot. Ebből a Harmos-iskolából számos későbbi jó nevű festőművész került ki. Szerencsére Komárom épp annyira van messze Budapesttől, mint Pozsonytól, így a kapcsolata a magyar fővárossal megmaradt közvetlennek és inspirálónak. Sajnálatos módon nem minden tehetség váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Harmos fáradozásai azonban semmiképp sem bizonyultak hiábavalónak, a fiatalok a munka szeretetét, derűs életszemléletet és művészi hivatástudatot kaptak tőle útravalóul a nagybetűs Élethez. Ugyan egyéni művészetük más irányba fejlődött, azonban kezdetben mesterük szecessziós szimbolikája nagyban rányomta bélyegét munkáikra. Ilyen egykori tanítványai volt például Basilides Barna, Basilides Sándor, Nagy Márton, Rauscher György, Rafael Viktor, Lőrincz Gyula, Zmeták Ernő, Árpássy Béla, de nála tanult Csicsátka Ottokár, Pleidell János és Staudt Mihály is. 1923-ban Harmos kezdeményezésére megalakult a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya (röviden: JESZO), amelynek keretében Harmos tovább működtette rajziskoláját. Az egyesület lehetővé tette, hogy a mentor és tanítványai bármikor kiállíthattak, országos jellegű kiállításokat rendezhettek. A Jókai Egyesület 1924. október 17-i alakuló ülésén Harmos Károly ismertette a JESZO célját: fejleszteni a város és annak környékének művészi életét. A szépművészeti osztály ezután nagy lelkesedéssel fogott neki feladatának. Hét szakosztályt építettek ki és a programból elsősorban a kiállítások rendszeresítését kezdték meg. Az érdeklődés Komárom központisága miatt igencsak nagy volt, és ez jó jelnek látszott. 1924ben volt az első tavaszi tárlat, 25 festő 250 képpel szerepelt. Az egész kiállítás rendkívül vegyes volt. Ezt az első tárlatot soron követte az évenkénti tavaszi és téli, három éven keresztül Komáromban a legpezsgőbb művészi élet uralkodott, egészen 1927-ig. Ekkor az egyesület ösztöndíjjal jutalmazza Nagy Márton festőművészt, valamint Berecz Gyula szobrászt, amely 7 Komáromi Lapok, 1921. február 2-i szám> Szíj Rezső: Harmos Károly (egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője), Irodalmi Szemle XV. 1972 (2. Szám), 162-167. old. 8
elismerés egy bécsi és egy olaszországi utat foglalt magába. Azonban az évenkénti két tárlat fokozatosan elmaradozott, 1928-ban még rendeznek egy reklámtervezet kiállítást. A programok sajnálatos módon egyre szűkült, a világgazdasági válság elérte az országot, ezzel együtt Komáromot is, bekövetkezett a város művészi életének hanyatlása. Kiállításokat ugyan rendeztek, de nem a korábbi rendszerességgel. A város lakossága megélhetési gondokkal küzdött, ez megbénította a művészet pártolását is. Harmos tanítványai elhagyni kényszerültek a várost, Európa nagyvárosaiba, Párizsba, Rómába, Berlinbe, Budapestre mentek. Természetesen nem mindenki hagyta el az országot, Harmos szabadiskolája tovább működött immár új helyen, 1927-től a Jókai Egyesület székhelyén, ahol két termet kapott és a művészeti oktatás 1944-ig, azaz megszűnéséig itt folyt. A tanítás és Komáromban történő tevékenységei mellett Harmos külföldi sikereket is egyaránt felhalmozott. Első komolyabb elismerését 1920-ban, Brünnben szerezte. Egy nagyszabású tárlatot rendezett, amelyben 46 brünni, prágai és bécsi művész állított ki, a magyarokat csupán ő képviselte. A Komáromi Lapok tudósítása szerint a művész már teljesen kiforrott egyéniségként vett részt a tárlaton, az újság ugyanis a művészetére később is jellemző jegyeket sorakoztatta fel értékelésében: A meseköltő titokzatos varázserejével, csodáival és borzalom alakjaival népes birodalmába lépünk. Harmos művész, költő, lírikus, epigrammista, maró erővel, telve hátborzongató humorral. Amellett azonban a legfinomabb formák mestere, mert az ő ölelkező vonalai, a természet mesterművének, a női alaknak észbontó bókokat mondanak. 8 1921. január 1-je és 5-e között kiállítást rendezett Komáromban, eközben készült egy bécsi kiállításra is. Erről az eseményről is leközölt a Komáromi Lapok egy több mint háromhasábos cikket. Itt elemezték és méltatták Harmos jelentőségét, és árral együtt leközölték képeinek jegyzékét is. Összesen 926-an tekintették meg a tárlatot, ez az akkori helyzethez képest szép eredménynek számított. Az újjászerveződő magyar képzőművészeti élet 1922-ben mutatkozott be Prágában. Ezen a tárlaton Harmos 33 képpel vett részt. 8 Komáromi Lapok, 1921. április. 13., 2-3. L., ebben a számban két cikk is foglalkozott a művésszel> Szíj Rezső: Harmos Károly (egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője), Irodalmi Szemle XV. 1972 (2. Szám), 162-167. old. 9
Mint azt már korábban is említettem, a JESZO 1924-ben rendezte meg az első országos kiállítását. Az itt kiállított munkák alkotói között ott volt például Komáromi- Kacz Endre, Harmos Károly, Basilides Barna, Reichenthal Ferenc, Feszty Masa, Rauscher György, Basilides Sándor, Nagy Márton, Lenhardt György. Ugyanezen év októberében Kassán a Kazinczy Társaság rendezésében nyílt meg a magyar művészek csoportos kiállítása, amelyen 245 tárgyat állítottak ki, ezen belül 21 Harmos képet. 1925. november 1-15 között kissé szűkös keretek között újra megrendeztek egy JESZOkiállítást, ezúttal a Jókai jubileumi év tiszteletére. 1926-ban ismét rendeztek egy kiállítást a Harmos-iskola diákjai, ezt pedig az iskolából kinőtt Nagy Márton önálló tárlata követte. A fiatal tehetség mentorának sokoldalúságát bizonyítja, hogy 1928-ban reklámtervekből is rendezett kiállítást, ezzel megmutatva, hogy a hétköznapok művészetét sem becsülte le, a képzőművészeti nevelés fontos eszközének tartotta, a reklámgrafikát mint iparművészeti műfajt nagyon komolyan vette. Harmos még 1929-ig évente rendezte növendékei tárlatait. 1931-ben 16 rajzát állította ki, melyekre a Fórum nevű lap a következő jelzőket használta: elevenek, színesek, és kápráztató gazdagon elbeszélőek ezek a rajzok. 9 1932-ben a budapesti Ernst Múzeumban rendezett kiállítást pár magyarországi festőtársával karöltve, amelyen a humort abszolút nem nélkülöző fantázia-kompozícióival, 36 grafikájával jelentkezett. Talán ez a tárlat is hozzájárult ahhoz, hogy a művészettörténészek is jobban, elmélyültebben foglalkozzanak vele. Ez a kiállítás az anyagiakat tekintve szerényen zárult, valamivel több, mint 2000 pengő értékű Harmos kép kelt el. Ugyanebben az évben Pécsett is rendezett egy tárlatot, aminek ideje volt, hiszen utoljára 1908-ban láthatta képeit a város. 1933-ban a szlovákiai magyar művészek prágai kiállításán Harmos is szerepelt olaj-és akvarell festményeivel. Ez az év igencsak termékenynek számított tárlatok száma terén. Önálló kiállítással Komáromban először csupán ebben az évben lépett a nagyközönség elé. Mindezek mellett természetesen folyamatos résztvevője volt a városban rendezett csoportos exhibícióknak, mint például a JESZO újabb országos kiállításán, amelyen felvonult a felvidék magyar művészeinek java. Itt Harmos előadást is tartott. 9 Fórum, 1931, 320. old.> Szíj Rezső: Harmos Károly (egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője), Irodalmi Szemle XV. 1972 (2. Szám), 162-167. old. 10
Eközben persze folytatta fáradhatatlan munkáját szabadiskolájában, továbbra is oktatott a bencés gimnáziumban és a művészéletben is fontos szerepet töltött be, ám ezek után is leginkább csoportkiállításokon vett részt. 1934-ben a Szlovákiai Új Magyar Művészek kiállításán látott képei alapján a színek Chopinjeként jellemezték. 1936-ban a pozsonyi Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság rendezésében állította ki újabb anyagát, melyet később a brünni közönség is láthatott. A sajtó szerint a közönség nagy érdeklődést mutatott a tárlat iránt, Brogyányi Kálmán művészettörténész, műkritikus és publicista, a Fórum munkatársa viszont mindig tartózkodóan ítélte meg Harmost, távol állt tőle a művész szimbolikája és formakincsének keleties vonatkozása. Míg részletesen elemezte a már kialakult művészeket, Harmosról elég szűkszavúan csupán annyit jegyzett meg, hogy új képei elvont fogalmakat igyekeznek optikai élménnyé formálni 10. Brogyányival ellentétben Szalatnai Rezső észrevette Harmos jelentőségét, meglátta benne a pedagógust és egyben a művészt is. Szerinte Harmos Károly mester évekkel ezelőtt olyan forró és őszinte művészeti kultúrát csinált Komáromban, melyet nem felejthetünk el, különösen ma, amikor tervszerűen nyúlunk a szlovenszkói magyar művészeti élet kiteljesüléséhez. S érték ő, melyet föl kell mutatni festőművészetünk sorakozójából. 11 Az 1938-as határmódosítás után kapcsolata újfent közvetlenebbé vált Budapesttel, amely a két világháború között az egyik legpezsgőbb művészi élettel rendelkezett Európában. Harmost a magyar kormányzat a Signum Laudis díjjal tüntette ki, melyet a város polgármestere nyújtott át neki. Ezek után is nagy életkedvvel dolgozott folyamatosan, hozzájutott pár nagyszabású megbízatáshoz is. 1941-ben újra Budapesten mutatkozik meg egy kiállítással. Ugyanebben az évben falképet festett a komáromi vármegyeház nagytermébe, a megye múltjából vett jeleneteket felhasználva. Freskót készített többek között a tardoskeddi, érsekújvári, nagymegyeri katolikus templomba és a komáromi Szent András-templomba is. Ő festette meg a csallóközaranyosi és a csúzi katolikus templom oltárképét is. 10 Brogyányi Kálmán: A SZUM pozsonyi kiállítása, Tátra, 1937, 157-158. old.> Szíj Rezső: Harmos Károly (egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője), Irodalmi Szemle XV. 1972 (2. Szám), 162-167. old. 11 Szalatnai Rezső: Harmos Károly pikturája, Fórum, 1932, 294. old.> Szíj Rezső: Harmos Károly (egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője), Irodalmi Szemle XV. 1972 (2. Szám), 162-167. old. 11
Ezek után egy kisebb megtorpanás következik be Harmos életében. Az újonnan kitört háború a legfőbb oka, mely az elsőnél mélyebb nyomokat hagy, ehhez hozzájárul családjáért való aggódása. 1944-ben tragikus dolog történik. Karácsony estéjén a dühöngő terror elszakítja tőle feleségét, aki az első pillanattól fogva segítette a művészt pályáján, hatalmas odaadással, hűséggel, józansággal, és mérhetetlen szeretettel látta el olykor rendkívül nehéz feladatát. Ő volt az a nő, aki gyakorlati érzéktől mentes férje válláról levette a mindennapokkal járó terheket. A két gyermek időközben kirepült a családi fészekből, élete végéig csupán ápolója marad mellette, töretlen hűséggel. 1945 után, a magyarság jogfosztottsága idején Harmosra is keserves évek várnak, ám humora ekkor sem hagyja el. 1952-ben ezt jegyzi fel naplójába: Rossz idők: micsoda élet! Legjobb meg sem születni, csakhogy ez ritkán fordul elő valakivel. Bölcs derűvel néz a jövőbe: Az én szakaszjegyem lejárt, de olyan jó a kalauz, hogy még pár évig hagy döcögni. 12 A megrázkódtatások sokkoló hatása azonban fokozatosan csökkenni látszik, nyugdíjaztatását azért várta, hogy csak még többet dolgozhasson. Heti 32-35 óra munka alatt átlagosan 14 képet festett meg. Továbbra is sok freskómegbízást kap, ami a művészi teljesítményen kívül a 70. éve felé járó Harmos részéről fizikai szempontból is méltányolandó. 1954-ben 75. születésnapját már nagy múlttal és kiegyensúlyozott lelkiállapotban ünnepli. Senki sem sejti, hogy a sokat megélt testben megjelenő fájdalmaknak mi lehet az oka. Először reumára gyanakszanak. Még egy év után sem múlnak szenvedései, ennek ellenére rendületlenül dolgozik továbbra is, szellemi frissessége, akasztófahumora, öniróniája is megmarad. Ez év nyarán Pöstyénbe utazik, ám az előrehaladott tüdőrák kihatott mindenre, így ősszel már a ceruza is kiesik kezéből. Még pár kínkeserves hónap várt rá, majd Harmos Károly 1956. január 23-ról 24-re (egyes források szerint 24-ről 25-re) virradó éjjel 77 éves korában életútja a végéhez ért. Sírjánál mindenki jelen volt, aki részét képezte a művész életének, tanítványai, barátai, munkatársai, rokonai vettek tőle búcsút. Művei továbbra is tanúsítják alkotói zsenialitását, teremtő voltát. Városa máig emlékét őrzi, nevét viseli az évente Komáromban megrendezésre kerülő Harmos Károly Képzőművészeti alkotótábor, mely a Szlovákiai Magyar Pedagógusok 12 Harmos Károly: Gondolatok 6. old.> Szíj Rezső: Harmos Károly (egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője), Irodalmi Szemle XV. 1972 (2. Szám), 162-167. old. 12
Szövetsége keze alatt működik immáron hatodik esztendeje. Céljuk a fiatal tehetségek segítése, különféle rajztechnikákkal való megismertetése, vizuális képességeik fejlesztése. A 2016 nyarán szervezett tábor felhívása itt tekinthető meg. Őszintén megvallva, mikor elkezdtem kutatni és forrásokat szerezni Harmos Károlyról, még nem tudtam sok mindent róla. Ismertem a nevét a táboron keresztül, tisztában voltam azzal, hogy Komáromban tevékenykedett és jóformán ennyi információval kezdtem. Ám mikor jobban beleástam magam pályája történetébe, rá kellett jönnöm, hogy mekkora nagy hiba, hogy nevét szinte alig említik meg és munkái is csak a jelenleg zárva tartó Szépművészeti Múzeumban, a komáromi Duna Menti Múzeumban és Pozsonyban tekinthetők meg. Ezen művész életútja ösztönzött saját céljaim elérésére is, csak még egy fokkal megerősített abban, amit tudni véltem, hogy bizony nekem ezt a korántsem egyenes, sokkal inkább számos megpróbáltatással tarkított utat kell választanom, ami - ha szerencsém van - egy múzeum vagy templomban fog végződni, ahol boldogan és teljes lelki nyugalommal restaurálhatom majd valamelyik műtárgyat. Addig pedig több ilyen embert állítok majd magam elé követendő példának és remélem sikerül folytatnom, amit ők elkezdtek: alkotni valami maradandót. Felhasznált irodalom: Selye János Gimnázium, Honismereti Kiskönyvtár 20. szám, Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., Meszlényi István igazgató, a Király Püspök Alapítvány megbízásából 1955- ben Selye János Gimnázium: 1649/1650-2004/2005 Emlékkönyv, INZERTA Kiadó 2005 Ifj. Harmos Károly: Harmos Károly (rövid életrajz) kézirat, Budapest 1956 Gaál Ida: Komárom művészete a két világháború között Harmos Károly és iskolája, 104-106. Old> Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága: Külön világban és külön időben - 20. Századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918- tól napjainkig, 2001 Harmos Katalógus a Harmos-emlékkiállítás alkalmából, kiadta a komáromi Csemadok Klub, szerk: Forró Imre, Komárom 1966 A sokszor forrásként használt Szíj Rezső: Harmos Károly (egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője), Irodalmi Szemle XV. 1972 (2. Szám), 162-167. old. A gimnáziumról szóló forrásokat felkészítő tanárnőmnek, Deák Irénnek, minden továbbit pedig a Duna Menti Múzeum történészének, Gaál Idának köszönhetek, akiknek végtelenül hálás 13
vagyok a rengeteg anyagért, amit adtak, nélkülük nem sikerült volna összefoglalnom ezt a rengeteg információt. 2016. augusztus 22., Komárom 14
Bencés-emléktábla nevekkel Fejszobor Harmos Károlyról 15
Pár információ a múzeumban 16
Művei A kávéházban 17
Álmodozás 18
Apokalipszis 19
Árvízkárosultak 20
21 Élni akarás
Ember a viharban 22
23 Erdő szélén
Fotbalisták 24
Haramiák 25