2. sz. melléklet Az akkreditációs eljárásokban közreműködő szakértőkkel szemben megfogalmazott feltételek, a szakértői kiválasztás jelenlegi gyakorlata, valamint fejlesztésük, felkészítésük módja 1. alprojekt Horváth Gréta 2010. 1 Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. A szakértői tevékenység ellátásának általános feltételei... 3 2. Az akkreditációs eljárásokban közreműködő szakértők... 5 3. Szakértői közreműködés a kerettantervek jóváhagyása során... 6 4. Szakértői közreműködés a tankönyvi akkreditáció során... 6 5. Szakértői közreműködés a pedagógus-továbbképzési program jóváhagyása során... 8 6. Összegzés:... 9 2 Pedagógiai rendszerek 1. alprojekt
1. A szakértői tevékenység ellátásának általános feltételei A szakértői tevékenység tekintetében a közoktatásról szóló törvény 101. - a fogalmazza meg a főszabályokat, a közoktatási szakértővé válás feltételeit, valamint e törvény rendelkezései határozzák meg a szakértő igénybevételének kötelező és lehetséges eseteit. Ha a közoktatási törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közoktatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, közoktatási szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe - a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek - aki büntetlen előéletű, és nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A szakértői tevékenység folytatásához olyan különleges szakértelemre van szükség, amely nem szerezhető meg a felsőfokú iskolai képzés keretében. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettségen felül szükség van arra is, hogy, a szakértő rendelkezzen legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával. A szakvizsga megszerzésének kötelezettségét a törvény fokozatosan vezeti be. Az Országos szakértői névjegyzéken 2006. január 1-jétől, csak azok szerepelhetnek, akik a szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátították a szakértői feladatok ellátásához szükséges ismereteket. A szakértői névjegyzékbe történő felvételhez nem minden esetben szükséges a pedagógus munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség, illetve a pedagógusmunkakörben szerzett tíz év gyakorlat. Felvehető a szakértői névjegyzékbe az is, aki szakterületének elismert képviselője, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, valamint a szakterületén tíz éves gyakorlata van. A szakértői tevékenység lényege a vezetői döntések előkészítése, közreműködés az ellenőrzési feladatokban, illetőleg a hatósági döntések megalapozása. A szakértő nem általában, hanem konkrét szakmai területen rendelkezik olyan tudással, tapasztalattal, amely alkalmassá teszi a szakértői feladat ellátására. Az Országos szakértői névjegyzék ennek megfelelően szakterületenként ezen belül szakirányok szerint tartja nyilván a szakértőket. 3
Az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat az Oktatási Hivatal látja el. A közoktatási szakértői tevékenység 2010. január 1-je után az alábbi feltételekkel végezhető: Az a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkező személy, aki közoktatási szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az Oktatási Hivatalnak - mint eljáró hatóságnak - bejelenteni. Az eljáró hatóság a bejelentőt hivatalból nyilvántartásba (névjegyzékbe) veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a bejelentő nem felel meg a fenti előírásoknak. A nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. Abban az esetben, ha a szakértői tevékenységet folytatni kívánó nem rendelkezik a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal, de rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal, és szakmájának elismert képviselője, az eljáró hatóság engedélye alapján végezheti a szakértői tevékenységet. Az engedéllyel rendelkező szakértőkről az eljáró hatóság szintén névjegyzéket vezet. Az engedély határozatlan időre szól. Az Oktatási Hivatal a közoktatási szakértői tevékenység végzésére jogosultakról Országos szakértői névjegyzéket vezet. A nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. A miniszteri rendelet hatálybalépése előtt szakértői feladatok ellátására engedéllyel rendelkező és nyilvántartásba vett szakértőket változatlan feltételekkel szerepeltetni kell a nyilvántartásban. Az új szabályoknak megfelelően az e rendelet hatálybalépésekor a szakképesítésért felelős miniszterek által vezetett Országos szakmai szakértői névjegyzéken szereplő szakértők is az Oktatási Hivatal által vezetett Országos szakértői névjegyzéken kerülnek nyilvántartásba. 4
A névjegyzékbe való felvétel korábban az első alkalommal öt évre szólt, amely ismételten meghosszabbítható volt. A meghosszabbítást a miniszteri rendelet továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötötte. Az új rendelkezések is előírják, hogy a közoktatási szakértő a szakterületéhez kapcsolódó rendszeres szakmai továbbképzésen köteles részt venni a névjegyzékbe történő felvételt követően ötévenként. Teljesítik az előírt továbbképzésen való részvételi kötelezettségüket azok is, akik az adott szakterületre meghatározott továbbképzéseken oktatóként vettek részt, legalább húsz óra időtartamban. Fentieken túl a közoktatási szakértőnek az Oktatási Hivatal által meghirdetett és szervezett jogi továbbképzésen kötelező részt vennie. A jogi továbbképzés vizsgakötelezettség nélküli rendszeres továbbképzés formájában valósul meg, melyet az Oktatási Hivatal a jelentősebb mértékű jogszabályváltozás esetén hirdet meg. 2. Az akkreditációs eljárásokban közreműködő szakértők Az Oktatási Hivatal feladata a kerettantervek jóváhagyása céljából indított akkreditációval kapcsolatos eljárások lefolytatása, a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvjegyzékre történő felvétellel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, valamint a pedagógustovábbképzések akkreditációjával kapcsolatos feladatok ellátása is. Mindhárom akkreditációs eljárás közigazgatási hatósági eljárás, a szakértők kirendelését jogszabály írja elő. A szakértői névjegyzéken akkreditáció szakterületen nyilvántartott, a szakiránynak megfelelő szakértőt - az Oktatási Hivatal által szervezett - akkreditált továbbképzést eredményesen teljesítő szakértők közül - a jogszabályban előírtaknak megfelelően - választják ki. 1 1 A Ket. 59. (7) bekezdése alapján a Ket.-ben nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény rendelkezései irányadóak. Ennek megfelelően a hatósági eljárásban kirendelt közoktatási szakértőre is az igazságügyi szakértőkről szóló 2005. évi XLVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket.-ben nem szabályozott kérdésekben. A szakértőkről a Ket. hatályos szövegének 58-59. - a rendelkezik. 5
3. Szakértői közreműködés a kerettantervek jóváhagyása során A kerettantervek jóváhagyásának előkészítésében a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Országos Köznevelési Tanács (a továbbiakban: OKNT) Kerettantervi Bizottsága működik közre. A Kerettantervi Bizottság (a továbbiakban: KTB) hét tagból áll. Három tagot az OKNT saját választása szerint kér fel, egy-egy tagot delegál az oktatási és kulturális, valamint a szociális és munkaügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Közoktatás-politikai Tanács. A tagokat az oktatási és kulturális miniszter bízza meg, megbízásuk három évre szól. A kerettantervi bizottság megválasztja tisztségviselőit és meghatározza működési rendjét. A kerettantervek elbírálásának szempontrendszerét az OKNT dolgozta ki. A KTB munkájához szakértőket vesz igénybe. Szakértőként az működhet közre, aki tantervi szakértőként szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, és részt vett a Hivatal által szervezett, a kerettantervi jóváhagyással kapcsolatos továbbképzésen. A szakértőket a KTB javaslata alapján a Hivatal rendeli ki. A KTB a javaslatának meghozatala előtt két szakértői véleményt szerez be. A Hivatal harmadik szakértőt akkor kér fel, ha a kerettanterv a) a nemzeti, etnikai kisebbségek iskolai nevelését, oktatását szolgálja, b) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását szolgálja, c) a két tanítási nyelvű oktatást szolgálja, d) alternatív iskolák számára készült. E harmadik szakértőnek az adott szakterületen szerzett legalább hároméves pedagógiai gyakorlattal kell rendelkeznie. 4. Szakértői közreműködés a tankönyvi akkreditáció során A tankönyvé nyilvánítási eljárásban az Oktatási Hivatal által kirendelt szakértők vesznek részt. Tantárgypedagógiai szakértőként az működhet közre, akit az Országos szakértői névjegyzéken az akkreditáció szakterületen tankönyv szakértői szakirány, illetve tantervi szak- 6
értői szakirány közoktatási szakértőjeként tartanak nyilván. A Hivatal azok közül a szakértők közül választ, akik eredményesen elvégezték a tankönyv szakértői feladatra felkészítő akkreditált tanfolyamot. Jelenleg kevés a jogszabályi előírásoknak megfelelően az akkreditáció szakirányon nyilvántartott szakértő, ezért szükség szerint kirendelnek a korábbi gyakorlatnak megfelelően tantárgyi szakértőket is. (Ugyanis az akkreditáció szakirányon nyilvántartott kevés számú szakértő sok esetben szerzőként, szerkesztőként érdekelt és összeférhetetlenség miatt nem választható.) A legutóbbi képzésen 52 fő vett részt, a Hivatal további tanfolyamot is hirdet, hogy eleget tehessen az előírásoknak. Tudományos-szakmai szakértőként az a szakértő rendelhető ki, aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy tudományos fokozattal rendelkezik, vagy 10 év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást tud bemutatni az adott szakterületről a felsőoktatásban. A jogszabály részletesen meghatározza a szakértők feladatát, és a vizsgálat részletes követelményeit: a tudományos-szakmai szakértő a feldolgozott tananyag tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról, a tantárgypedagógiai szakértő a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, továbbá az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az érthetőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nem magyar nyelvű kiadvány esetén továbbá a nyelvi szabatosságról, a technológiai szakértő a technikai kivitelezésről, az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek való megfelelésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, a kivitelezésről, az idegen nyelvre történt fordítást ellenőrző szakértő a fordításnak a szakmai szempontoknak való megfeleléséről, az érintett korosztály tipikus fejlettségi szintjét figyelembevevő érthetőségéről, az adott nyelven való szakmai megfelelőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nyelvi és stilisztikai szabatosságáról készít szakértői véleményt. 7
Összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet szakértő az, aki a könyv tankönyvvé nyilvánításában érdekelt (különösen szerző, szerkesztő, kiadó, forgalmazó, illetve a döntéshozó szerv tagja) vagy ellenérdekelt, továbbá, ezen személyeknek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzője, szerkesztője, kiadója vagy forgalmazója; akinek a neve alatt azonos vagy hasonló tartalmú tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken; akinek a neve alatt ilyet az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak; vagy aki hasonló tartalmú könyv szerzője, kiadója, feltéve, hogy a tankönyvvé nyilvánítási kérelmét elutasították. A szakértő kirendelése előtt be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. A Hivatal félévente tájékoztatást ad az Országos Köznevelési Tanácsnak a tankönyvvé nyilvánítási eljárásról. 5. Szakértői közreműködés a pedagógus-továbbképzési program jóváhagyása során A Kormány rendeletben szabályozta a pedagógus-továbbképzési program jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a pedagógus továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét. Az oktatásért felelős miniszter döntéseinek előkészítésében közreműködik a közoktatási törvény felhatalmazása alapján létrehozott Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület (továbbiakban: PAT), amelynek működését az Oktatási Hivatal biztosítja. A PAT a Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően munkájához közoktatási szakértőt vesz igénybe, a szakértő a meghatározott bírálati szempontok szerint készíti el javaslatát. A pedagógus-továbbképzési programok véleményezésében közreműködő szakértőt a Hivatal rendeli ki, az akkreditáció szakterületen pedagógus továbbképzés szakirányon nyilvántartott, és a Hivatal által szervezett továbbképzést eredményesen teljesítő szakértők közül. Második szakértőként a programokról a PAT egy-egy tagja készíti el a bírálati szempontok- 8
nak megfelelő véleményét, amelyet a szakértői bírálattal együtt előterjeszt és megvitatnak a PAT ülésen. Az ülésen egyúttal pontozással értékelik a szakértő munkáját is, ezzel segítik a szakértői kiválasztást. A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter a PAT javaslata alapján dönt. Összeférhetetlenségi szabályok: Nem működhet közre az alapítási engedély kiadásával összefüggő eljárásban az, aki az engedély kiadásában érdekelt, így különösen: a) az alapítási engedélykérelem benyújtója, a benyújtó képviselője, b) az, aki az alapítási engedélykérelem benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, c) az a)-b) pontban felsoroltak - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti - hozzátartozója. 6. Összegzés: A szakértői tevékenységet - kutatással, felméréssel alátámasztott - értékelő szakmai jelentés az elmúlt időszakban nem készült. Az akkreditációs szakértői tevékenységet elsősorban a megrendelő, kirendelő hivatott értékelni, minősíteni. Ehhez azon a területen, ahol a kiválasztás eldől - és átveszik, elfogadják a szakértői véleményt - kell a szakmai kontrollnak megjelenni. Ez a tantervek és a továbbképzési programok esetében megtörténik a KTB és a PAT értékelése alapján. A szakmai felkészítések eredményeként - és a sok esetben visszaadott, elutasított kérelmek tapasztalataiból tanulva - sokat javult a szakértői munka. Az is egyértelmű, hogy a szakértők legtöbb esetben egyúttal más programok, vagy a tankönyvek kidolgozói is, így a szerzői, fejlesztői tevékenységen keresztül is fejlődik szakértelmük. 9