Betontechnológia Dr. Bálint Julianna, PhD. Főiskolai tanár 2010. Bálint J: Betontechnológia 1
Szakirodalom Bálint J: Építőanyagok I Jegyzet. SZIE YMÉK. 2005 MSZ 4798-1: 2004 MSZ 4798-1: 2004. Alkalmazási segédlet Magyar Betonszövetség. 2004. Bálint J: Betontechnológia 2
Mivel foglalkozik a betontechnológia? A betonok készítése tulajdonságainak kutatása, vizsgálata megfelelőségének megítélése és bizonyítása tulajdonságainak megőrzése újrahasznosítása Bálint J: Betontechnológia 3
A használati élettartam értelmezése Bálint J: Betontechnológia 4
Használati élettartam: Időtartam, amely alatt a szerkezetbe épített beton teljesítőképessége megmarad a szerkezet teljesítőképességi követelményeit kielégítő szinten, feltéve, hogy a szerkezetet megfelelő módon karbantartják. Bálint J: Betontechnológia 5
Kihívások a betonok területén a beton szilárdsága helyett a teljesítőképessége korszerű betonadalékszerek magas szintű betontechnológiai felkészültség szükséges Bálint J: Betontechnológia 6
Az új betonszabvány változásai Új szemlélet a betonszerkezetek és a betonösszetételek tervezésénél A betonszerkezetet nem csak a terhelő igénybevételeknek tartósan ellenálló szilárdságúra kell tervezni és megépíteni, hanem olyan összetételben kell elkészíteni és beépíteni, hogy a környezeti hatásokkal szemben, a szerkezet teljes élettartama alatt tartós ellenálló tulajdonsággal rendelkezzen. Bálint J: Betontechnológia 7
A használati élettartam előtérbe kerülése A betonszerkezetek használati élettartamát a tervező elő kell írja a tervben Határértékeket ír elő a tervezhető legkisebb szilárdsági osztályra, a beton legkisebb cementtartalmára, az alkalmazható legnagyobb vízcementtényezőre, a beton testsűrűségére, légtartalmára, az adalékanyaggal kapcsolatos követelményekre. A határértékek betartása esetén 50 éves használati élettartam, ellenállás a tervezett hatásoknak. Bálint J: Betontechnológia 8
Betonfajták Normál szilárdságú betonok NSZ betonok NT betonok. Az építési költségek növekedése, a fenntartási költségek csökkenése. Bálint J: Betontechnológia 9
Cementfajták portlandcement összetett (kompozit) portlandcement, kohósalakcement, puccoláncement, kompozit cement különleges tulajdonságú cementek CEM I CEM II CEM III CEM IV CEM V Bálint J: Betontechnológia 10
Különleges tulajdonságú cementek Kis hőfejlesztésű cement: KH Nagy szulfát állóságú cement: S Kis alkália tartalmú cement: KA Bálint J: Betontechnológia 11
Cementek tulajdonságai, követelmények Mechanikai Fizikai Kémiai Egyéb a betonkészítés szempontjából fontos tulajdonságok A cement szabványos megnevezése Bálint J: Betontechnológia 12
A cement kötési idejét, szilárdulását befolyásoló tényezők: kémiai összetétel, őrlésfinomság, (fajlagos felület) víz-cement tényező, víztartalom kötést és szilárdulást befolyásoló vegyszerek (kötés-, és szilárdulásgyorsítók, kötéslassítók) hőmérséklet Bálint J: Betontechnológia 13
A cementkő zsugorodása kémiai folyamatok okozta irreverzibilis fizikai folyamat okozta száradási, reverzibilis A zsugorodást befolyásoló tényezők a cement őrlési finomsága a víz-cement tényező értéke az adalékszerek adagolása a cementkő kora a nedvesen tartás időtartama a környezet relatív nedvességtartalma Bálint J: Betontechnológia 14
A cementek szállítása, tárolása: papír, műanyag zsák, konténer vagy ömlesztve tartálykocsi Fel kell tüntetni: a gyártó üzem megnevezését a cement megnevezését a cement minőségjelzését a szabvány számát a cement nettó tömegét a csomagolás időpontját A megfelelőség igazolás tanúsítvány Bálint J: Betontechnológia 15
A tárolás hatása Szilárdsági osztály 32,5 N 32,5 R max. 2 hónap 10-20 % 20-30 % 42,5 N 42,5 R 52,5 N 52,5 R Tárolási idő max. 1 hónap Szilárdság csökkenés 3 hónap után 6 hónap után Bálint J: Betontechnológia 16
Az építési meszek fajtái Megnevezés Kalciumos mész 90 Kalciumos mész 80 Kalciumos mész 70 Dolomitos mész 85 Dolomitos mész 80 Jelölés CL 90 CL 80 CL 70 DL 85 DL 80 Az építési meszek jelölése oltatlan mész (Q) hidratált mész (S) hidratált dolomitos mész esetében: S1: félig hidratált: S2: teljesen hidratált Bálint J: Betontechnológia 17
Fajtái Az adalékanyag Természetes Mesterséges Korábbi szerkezetekből újra hasznosított Közönséges betonok adalékanyagai Könnyűbetonok adalékanyagai Nehézbetonok adalékanyagai Bálint J: Betontechnológia 18
Az adalékanyag legfontosabb jellemzői Testsűrűség és halmazsűrűség Szemnagyság, D, d Szemmegoszlás, m Agyag-iszap tartalom Bálint J: Betontechnológia 19
Az adalékanyagok legfontosabb vizsgálandó tulajdonságai Homok Szemmegoszlás Agyag-iszap tartalom Vízoldható kloridion és szulfátion tartalom Nincs követelményérték: vízfelvétel, szerves szennyeződés Kavics Szemmegoszlás Vízoldható kloridion és szulfátion tartalom Nincs követelményérték: szerves szennyeződés Bálint J: Betontechnológia 20
Zúzottkő Testsűrűség Szemmegoszlás Ha d>4 mm szemalak Szemcseszilárdság aprózódással Nincs követelményérték: vízfelvétel, ha d 4 mm szemalak, szerves szennyeződés Bálint J: Betontechnológia 21
Könnyű kőanyag halmaz Testsűrűség Halmazsűrűség Ha d>4 mm szemalak Nincs követelményérték: vízfelvétel, szemmegoszlás, ha d 4 mm szemalak, halmazszilárdság, fagyállóság, szerves szennyeződés Gyanú esetén vizsgálandó Homok, kavics zúzottkő: pirit szennyeződés, Homok, kavics: alkáli szilikát reakció érzékenység, Zúzottkő: alkáli dolomit reakció érzékenység Bálint J: Betontechnológia 22
Betonadalékanyag frakciók (termékek) Homok, kavics és homokos kavics esetén rendszerint mosott és osztályozott zúzottkő esetén általában tört és osztályozott termékek. Szemnagyság jelölése a névleges legkisebb (d) és a névleges legnagyobb (D) szemnagyság, valamint a D ellenőrző szitán áthullott megkövetelt legkisebb és a d ellenőrző szitán áthullott megengedett legnagyobb tömeg % Például: 8/16 kavics Gc 80/15 Bálint J: Betontechnológia 23
Betonadalékanyag keverék Általában osztályozott frakciók megfelelő arányú keveréke. A betonadalékanyag keverék szemmegoszlásának jellemzésére a legnagyobb szemnagyság a szemmegoszlási görbe a finomsági modulus az egyenlőtlenségi együttható, ha szükséges (U70/10) Bálint J: Betontechnológia 24
A legnagyobb szemnagyság nem lehet nagyobb, mint a következő három adat közül a legkisebb : a szerkezeti elem legkisebb méretének 1/3 a az acélbetétek legkisebb távolságának (a legkisebb szabad nyílásnak) 2/3 a a névleges betonfedés 2/3 a. Bálint J: Betontechnológia 25
A lépcsős szemmegoszlás Egylépcsős A hiányzó szemeknél finomabb szemek mennyisége a keverék 30-40 tömeg %-a, illetve A hiányzó szemeknél durvább szemek mennyisége a keverék 60-70 tömeg %-a A lépcső kezdőpontja A lépcső végpontja Bálint J: Betontechnológia 26
Homok agyag-iszap tartalma Agyag-iszap tartalom, i, térf. % Felhasználási terület max. 3 feszített vasbeton max. 6 vasbeton max. 10 beton >10 nem alkalmazható Bálint J: Betontechnológia 27
Betonra káros szennyező anyagok Vízoldható kloridion tartalom Vízoldható szulfátion tartalom Szerves szennyeződések Bálint J: Betontechnológia 28
Zúzottkő betonadalékanyag Ugyanazok a szemmegoszlási követelmények, mint homokos kavicsra A kőzetfizikai tulajdonságokat vizsgálni kell Bálint J: Betontechnológia 29
Szemalak d > 4 mm szemnagyságra Beton C8/10-C12/16 C16/20-C20/25 C25/30-C50/60 C55/67 Lemezes szemek mennyisége max. tömeg% 55 40 20 15 Bálint J: Betontechnológia 30
Osztályozatlan adalékanyag csak max. C12/15 nyomószilárdsági osztályú betonhoz Visszanyert adalékanyag (mosóvízből és a friss betonból), a teljes adalékanyag: max. 5 %-a, osztályozatlanul > 5 %-a, ha.. Adalékanyag bontott építési törmelékből Beton készítésére alkalmassá kell tenni Bálint J: Betontechnológia 31
Víz Ivóvíz vizsgálat nélkül, kivéve gyógyvíz, ásványvíz, hévíz és egyéb különleges iható víz. Vizsgálatok, követelmények Újrahasznosított víz alkalmazásának feltételei Bálint J: Betontechnológia 32
Adalékszer A friss vagy a szilárd beton tulajdonságainak módosítására a keverés során, vagy közvetlenül az átadás előtti átkeverés során a betonhoz adott, a cement tömegéhez képest kis mennyiségű anyag. Kiegészítőanyag A betonhoz a keverés során adagolt finom szemű anyag, hogy a beton egyes tulajdonságai javuljanak vagy különleges feltételeknek feleljen meg. I típus II típus Bálint J: Betontechnológia 33
Egyhatású adalékszerek Képlékenyítő Folyósító Stabilizáló Légbuborékképző Kötésgyorsító (fagyásgátló) Szilárdulásgyorsító (fagyásgátló) Kötéskésleltető Tömítő Bálint J: Betontechnológia 34
Többhatású adalékszerek Kötéskésleltető mellékhatású képlékenyítő Kötéskésleltető mellékhatású folyósító Kötésgyorsító mellékhatású képlékenyítő Az adalékszerek összeférhetősége Összeférhető adalékszerek Adalékszerek alkalmazásának feltételei Bálint J: Betontechnológia 35
A betonok jelölése, összetételének és tulajdonságainak meghatározása, a megfelelőség igazolása Szabványok MSZ EN 206-1 MSZ 4798-1:2004. Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés, megfelelőség valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon Tervezéshez: MSZ EN 1992-1-1:2010. Eurocode 2. Betonszerkezetek tervezése MSZ 15001...15227 szerint tervezett betonszerkezetekhez MSZ 4719:1982 Betonok, és MSZ 4720-1,2,3 A beton minőségellenőrzése Bálint J: Betontechnológia 36
A beton összetételének meghatározása és előírása alapján Tervezett beton Előírt összetételű beton Előírt szabványos beton -legfeljebb C16/20 jelű. Bálint J: Betontechnológia 37
Friss beton Teljesen megkevert, olyan állapotban lévő beton, amely a kiválasztott módszerrel még tömöríthető. Szilárd beton Szilárd állapotban lévő, bizonyos szilárdságot elért beton. Helyszínen kevert beton A beton felhasználója által, saját céljára, az építés helyszínén vagy az előregyártó üzemben készített beton. Transzportbeton Friss állapotban átadott beton, amelyet olyan személy vagy szervezet készít, aki vagy amely nem a felhasználó. a felhasználó által nem a helyszínen készített beton; a helyszínen, de nem a felhasználó által készített beton. Előre gyártott betontermék Nem a végleges alkalmazási helyen bedolgozott és utókezelt betontermék. Bálint J: Betontechnológia 38
Követelmények a friss betonra Konzisztencia Cementtartalom és vízcement tényező Levegőtartalom és testsűrűség Az adalékanyag legnagyobb szemnagysága Bálint J: Betontechnológia 39
Levegőtartalom Légbuborékképző adalékszer nélkül készített betömörített friss betonban a levegőtartalom: max. 2 v% lehet. Légbuborékképző adalékszerrel készített, hóolvasztó sózásnak kitett betonok bevitt levegőtartalma friss betonban mérve: D, mm 8 16 32 Levegőtartalom, v% legalább átlag 5,5 6,5 4,5 5,5 4 5 Távolságtényező: < 0,22 Bálint J: Betontechnológia 40
A beton legnagyobb kloridtartalma a cementtartalom tömeg %-ában A beton alkalmazása Nem tartalmaz acélbetétet, vagy más beágyazott fémet, kivéve korrózióálló emelőfület Tartalmaz acélbetétet, vagy más beágyazott fémet Feszített acélbetétet tartalmaz Kloridtartalom osztály Cl 1,0 Cl 0,2 Cl 0,4 Cl 0,1 Cl 0,2 Max. Cl tartalom, a cementtartalom m%- ában 1,0 % 0,2 % 0,4 % 0,1 % 0,2 % Nedvességtől elzárt térben lévő szerkezetek esetében Bálint J: Betontechnológia 41
Követelmények a szilárd betonra A beton tervezett élettartama: 25 50, 100 év Szilárdság, nyomó, ha szükséges a húzó-hasító A szilárd beton kiszárított állapotú testsűrűsége A környezeti hatásoknak kitett beton osztályba sorolása Minden egyéb hatás, részletesen Bálint J: Betontechnológia 42
Nyomószilárdsági követelmény A nyomószilárdság átlagértékének előírt követelmény értéke: f cm,cyl (Ø 150 mm átmérőjű, 300 mm hosszú próbahengeren) illetve f cm,cube a (150 mm élhosszúságú próbakockán); Vegyes tárolás esetén a kockaszilárdság előírt jellemző értéke: f ck,cube,h C50/60 nyomószilárdsági osztályig bezárólag: f ck,cube,h = f ck,cube /0,92 C55/67 nyomószilárdsági osztályban és attól felfelé: f ck,cube,h = f ck,cube /0,95 próbahengerekre ~ 0,97, elhanyagolható. Bálint J: Betontechnológia 43
A várható átlagos nyomószilárdság meghatározása, amire a betont tervezni kell f cm f ck + 1,48 s s = 5-5,4 f cm = f ck + 1,48 5,4 f ck + 8 A szilárd beton testűrűsége: számítható és vizsgálható Bálint J: Betontechnológia 44
A környezeti hatásoknak kitett betonokkal szemben támasztott követelmények, a kitéti osztálynak megfelelően: alkotóanyagok megengedett fajtái és minősége v/c maximális értéke cementtartalom min. értéke betonszilárdsági osztály min. értéke frissbeton min. levegőtartalma, légbuborékképző adagolásakor Bálint J: Betontechnológia 45
A betonok jelölése és osztályozása a szilárd beton kiszárított testsűrűsége, betűjele a beton nyomószilárdsági osztályának előírt jellemző szilárdsága az adalékanyag fajtája, ha nem homokoskavics a környezeti osztály jele az adalékanyag legnagyobb szemnagysága, a friss betonkeverék konzisztencia osztálya a szabvány száma Bálint J: Betontechnológia 46
A betonok csoportosítása nyomószilárdságuk szerint Jellemző szilárdság: a szilárdság 5 %-os alsó küszöb értéke. előírt jellemző érték: f ck,cyl és f ck,cube tapasztalati jellemző érték: f ck,cyl,test vagy f ck,cube,test Bálint J: Betontechnológia 47
Környezeti hatások 1.nincs korrózió; X0; XN, X0b, X0v (H) 2.karbonátosodás okozta korrózió: levegő és nedvesség; XC1-XC4 3.kloridok által okozott korrózió: klorid tartalmú víz, jégolvasztó sózás; XD1-XD3 4.tengervízből származó klorid okozta korrózió; XS1- XS3 5.fagyás/olvadás okozta korrózió jégolvasztó anyaggal vagy anélkül: fagyási/olvadási ciklusok, esetleg jégolvasztó anyaggal együtt; XF1-XF4 Bálint J: Betontechnológia 48
Környezeti hatások 6.kémiai korrózió: természetes talajból és talajvízből származó anyagok; XA1-XA3 7.koptatóhatás okozta károsodás: csiszoló, csúszó, gördülő, súrlódó igénybevétel, ütésnek vagy vízáramlás által mozgatott hordalék; XK1(H)-XK4(H) 8.igénybevétel víznyomás hatására; XV1(H)-XV3(H) Bálint J: Betontechnológia 49
Vízzáró beton és vasbeton szerkezetek (XV1(H), XV2(H), XV3(H) környezeti osztályok Követelmény: nyomószilárdság, cementartalom, v/c, testsűrűség Készítés feltételei Adalékanyag szemmegoszlása, cement, v/c, adalékszer, kiegészítőanyag Tömörítés, utókezelés Vizsgálat feltételei legalább 28 napos korú, végig víz alatt tárolt próbatesten, 75 mm átmérőjű körfelületen 72 ± 2 órán át ható 5 bar (0,5 ± 0,05 MPa) állandó víznyomás (MSZ EN 12390-8 ) Magyarországon: 200 x 200 x 120 mm méretű próbatesten vagy 150 mm élhosszúságú szabványos próbakockán is. Szabad vegyesen tárolni (előzetes írásbeli megállapodás) A végig víz alatt tárolt próbatesteken kisebb vízbehatolási mélység mérhető. Bálint J: Betontechnológia 50
A beton jelölése C 16/20-XC3-32- S2- MSZ 4798-1:2004 C40/50 - bazalt zúzottkővel- XK3(H)-XF4(H)- 32- F3- MSZ 4798-1:2004 C40/50 - XC3-24- F3- Cl 0,10- CEM 52,5-100 év- MSZ 4798-1:2004 2002 előtt beton C16-32/KK MSZ 4719 Bálint J: Betontechnológia 51
A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők összefoglalása A vízcement tényező Az adalékanyag tulajdonságai: m, D, tisztaság, szemalak és felület A cement: fajtája és mennyisége A BETON SZILÁRDSÁGA Betonadalékszerek A vizsgálat körülményei: a próbatest alakja, mérete, nedvességtartalma terhelési sebesség, gép paraméterek A készítés körülményei: tömörítés utókezelés, hőmérséklet Bálint J: Betontechnológia 52
A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: a vízcementtényező Bálint J: Betontechnológia 53
A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: a vízcementtényező, különböző cementek esetén 52,5 42,5 32,5 Bálint J: Betontechnológia 54
A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: a cement és a telítettség Bálint J: Betontechnológia 55
A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: az adalékanyag Bálint J: Betontechnológia 56
A beton szilárdságának alakulása 2 és 28 nap között, 20 C-on A szilárdulás üteme Az f cm,2 / f cm,28 szilárdságarány becslése azonosan utókezelt próbatestek esetén Gyors 0,5 Közepes Lassú Nagyon lassú < 0,15 0,3-tól < 0,5-ig 0,15-től < 0,3-ig Bálint J: Betontechnológia 57
A beton zsugorodása és duzzadása Bálint J: Betontechnológia 58
Beton-, vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek tartóssága Bálint J: Betontechnológia 59
Alapkövetelmények a betonösszetételre A tervezett és az előírt betonok összetételét és alkotóanyagait úgy kell kiválasztani, hogy teljesüljenek a friss és a szilárd betonra előírt követelmények: a konzisztencia, a testsűrűség, a szilárdság, a tartósság, a beágyazott fém korrózió elleni védelme. Ha a műszaki feltételekben nem írják elő, akkor a gyártónak kell kiválasztania az alkotóanyagok fajtáit és osztályát azok közül, amelyeknek az előírt környezeti körülményekre megfelelnek. Bálint J: Betontechnológia 60
A cement kiválasztása A cementet azok közül kell választani, amelyek megfelelőek, a következő szempontokat is figyelembe véve: a kivitelezést; a beton végső felhasználását; az érlelési feltételeket (pl. hőkezelés); a szerkezet méreteit (a hőfejlődést); a környezeti körülményeket, amelyeknek a szerkezet ki lesz téve; az adalékanyag esetleges reakcióképességét az alkotó anyagokból származó alkáliákkal. Bálint J: Betontechnológia 61
Az adalékanyag kiválasztása Az adalékanyag fajtájának, szemeloszlásának és osztályainak kiválasztásakor a következőket is figyelembe kell venni: a kivitelezést; a beton végső felhasználását; a környezeti körülményeket, amelyeknek a szerkezet ki lesz téve; a felületen megjelenő vagy a szerszámmal megmunkált betonfelület adalékanyagára vonatkozó szükséges követelményt. Bálint J: Betontechnológia 62
A névleges legnagyobb szemnagyság (D) értéke nem lehet nagyobb, mint a következő három adat közül a legkisebb: a szerkezeti elem legkisebb méretének 1/3 a az acélbetétek legkisebb távolságának (a legkisebb szabad nyílásnak) 2/3 a a névleges betonfedés 2/3 a. Osztályozatlan adalékanyag: csak max. 12/15 nyomószilárdsági osztályú betonhoz! Visszanyert adalékanyag osztályozatlanul: a teljes adalékanyag max 5 %-a! Bálint J: Betontechnológia 63
A beton összetételének tervezése Betonösszetétel: fogalma, meghatározása Keverési arány v:c:a = víz:cement:adalékanyag (a cementre mint egységre vonatkoztatva.) x = v/c x = víz-cementtényező Bálint J: Betontechnológia 64
A beton összetételének tervezése A nyomószilárdság átlagértékének előírt követelmény értéke A várható átlagos nyomószilárdság meghatározása, amire a betont tervezni kell f cm f ck + 1,48 s s = 5-5,4 f cm = f ck + 1,48 5,4 f ck + 8 Bálint J: Betontechnológia 65
A kapott érték átszámítandó 200 mm élhosszúságú kockára R m 200 = β R m ahol β = 1,25 ha R m < 20 N/mm2 β =1,20 ha R m > 20 N/mm2 Tervezési érték: R m 200 Bálint J: Betontechnológia 66
A cement kiválasztása C20/25-ig CEM 32,5 C45/55-ig CEM 42,5 C55/65-től CEM 52,5 A környezeti hatások figyelembevétele Bálint J: Betontechnológia 67
Víz-cementtényező számítása R m 200 = A 1 x B Redukált víz-cementtényező számítása Az előírt átlagszilárdságot biztosító cementmennyiség (c) számítása 1. lehetőség 2. lehetőség Bálint J: Betontechnológia 68
A keverővíz mennyisége: v = c x Az adalékanyag mennyisége: A légtartalom: 0,5 1,5 V%. 1000 = c ρ c + V víz + A ρ a + V levegő Az adalékanyag-frakciók részaránya Bálint J: Betontechnológia 69
A finomrésztartalom - a 0,25 mm alatti finomhomok és cement együtt - szükséges legkisebb mennyisége D, mm 8 A betömörített frissbeton finomrésztartalma, min. kg/m3 Légbuborékképző nélkül 525 Légbuborékképzővel 470 12 16 24 32 485 450 415 380 435 400 370 340 Bálint J: Betontechnológia 70
Az adalékanyagban lévő víz mennyisége Korrigált adalékanyag mennyiségek Korrigált vízmennyiség A frissbeton számított készítési testsűrűsége Betonösszetétel 1 keverés Bálint J: Betontechnológia 71
Anyag megnevezés, minőség Betonösszetétel, kg, 1 m 3 Korrigált betonösszetétel, kg, 1 m 3 1 keverés, kg Cement Víz Ad. Any. I. II. Készítési tests. kg/m 3 Bálint J: Betontechnológia 72
A beton beépítése A munkahely előkészítése A zsaluzat és a betonacél-szerelés ellenőrzése a betonozás megkezdése előtt Az építési naplóban rögzíteni A zsaluzat és az állványzat ellenőrzése: betonozás alatt és után, a beton megszilárdulásáig helyzetét és alakját ne változtassa A betonfedés ellenőrzése Bálint J: Betontechnológia 73
A betonkeverék munkahelyi szállítása A betonkeverékben káros elváltozások (szétosztályozódás, kiszáradás, pépveszteség, káros mértékű lehűlés vagy felmelegedés) ne keletkezhessenek. A munkahelyi szállítás eszközeit a beton felhasználója választja ki: csúszda, konténer, szállítószalag, szivattyú. Betonszivattyú: általában nagy tömegű betonkeverék esetén. Szivattyúzáshoz meg kell határozni a megfelelő betonösszetételt - szivattyúzhatóság követelményei: kellően telített, megfelelően mozgékony, vízmegtartó képessége jó és szétosztályozódásra nem hajlamos olyan szivattyúról kell gondoskodni, amelynek a csővezetéke a könyökök stb. okozta nyomásveszteséggel együtt kellően méretezett a vezetéket a szivattyúzás előtt tejfelszerű cementpéppel kell bevonni a szivattyúzást megfelelő szakképzettségű és gyakorlott személyzetre kell bízni. Bálint J: Betontechnológia 74
A betonkeverék elhelyezése a betonkeveréket lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba kell üríteni szállítás közben szétosztályozódott, vagy a tervezettől eltérő konzisztenciájú betonkeveréket a zsaluzatba üríteni nem szabad a betonkeveréket 1,50 m-nél magasabbról szabadon ejteni nem szabad vízszintes szerkezetek készítésekor a betonkeveréket mindig a betonozás irányával szemben kell kiönteni. ferde szerkezetek építésekor a betonkeveréket alulról felfelé haladva kell elhelyezni emelet vagy ennél magasabb szerkezetek építésekor a betonkeveréket több munkaszintről, vagy ormánycső közbeiktatásával kell elhelyezni a betonkeveréket az elhelyezés alatt meg kell védeni a káros napsugárzástól, erős széltől, víztől és esőtől Bálint J: Betontechnológia 75
A betonkeverék tömörítése A zsaluzatba elhelyezett betonkeveréket úgy kell tömöríteni, hogy a friss beton a lehető legtömörebb legyen Hiánytalanul kitöltse a rendelkezésre álló teret, és vegye körül az acélbetéteket Bálint J: Betontechnológia 76
Tömörítés merülő vibrátorral Egyenletes sebesség, viszonylag gyors és merőleges merítés, a beton a rázófej mögött összezáródhasson. Az előzőleg tömörített rétegbe is legalább 10-15 cm mélységig le kell engedni. A bemerítés és a kihúzás sebességét, a bemerítési helyek távolságát és a vibrálás időtartamát próbavibrálással kell meghatározni. A rétegvastagság max. 50 cm. Tömörítés felületi vibrátorral Lap- és pallóvibrátor, vibrohenger, kis vastagságú vízszintes vagy enyhe lejtésű lemezszerkezetek tömörítésére, ha egy rétegben betonozhatók, vastagságuk nem nagyobb, mint a felületi vibrátor hatómélysége. Párhuzamos sávokban (3-5 cm-es átfedéssel), lassú, egyenletes sebességgel mozgatni, a felület minden pontját legalább kétszer végigjárni. Ferde felület esetén a mélyebb ponttól felfelé kell haladni. Bálint J: Betontechnológia 77
Tömörítés zsalurázó vibrátorral Vékony, sűrűn vasalt szerkezetek tömörítésére. Felerősíthetők a zsaluzatnak csak az egyik, vagy mindkét oldalára. A vibrátorok számát és elhelyezését próbavibrálással meghatározni. Rétegekben betonozni. Egy-egy réteg vastagság max. 50 cm. Tömörítés hengerrel A nagyobb felületű tömegbetonokhoz, ha konzisztenciájuk földnedves vagy kissé képlékeny. Egy rétegben max. 25 cm vastag betonréteg tömöríthető. Bálint J: Betontechnológia 78
Munkahézag Munkahézag akkor keletkezik, ha nem valósítható meg, hogy friss beton kerüljön friss betonra. A bedolgozás megszakítható terv szerint vagy váratlan okból. Munkahézagot csak ott szabad kialakítani, ahol a betonozás megszakítása a szerkezet egységes működését nem veszélyezteti, ahol a betonban számottevő húzó- és nyíróerő nem alakul ki és a csatlakozó felület merőleges a nyomófeszültség irányára. Látszóbeton esetében a munkahézagnak ezenkívül esztétikai követelményeket is ki kell elégítenie. Bálint J: Betontechnológia 79
A beton eltarthatósága A beton akkor tekinthető adott időtartamon belül eltarthatónak, ha a betonkeverék konzisztencia osztálya legfeljebb egy konzisztencia osztállyal lesz merevebb a bedolgozott friss beton testsűrűsége legfeljebb 3 %- kal csökken a beton nyomószilárdsága legfeljebb 10 %-kal csökken, amit előzetes vizsgálatokkal kell igazolni A beton eltarthatóságáért a beton tervezője a felelős. (tervezett beton: gyártó; előírt összetételű és előírt szabványos beton: előíró) Bálint J: Betontechnológia 80
Adalékszer nélkül készített betonkeverék tájékoztató eltarthatóságának időtartama, perc v/c A betonkeverék átlagos hőmérséklete, ο C +10 +20 A cement szilárdsági osztálya +30 32,5 42,5 52,5 32,5 42,5 52,5 32,5 42,5 52,5 0,35-0,44 100 90 80 70 60 50 50 40 35 0,45-0,54 110 100 90 80 70 60 60 50 40 0,55-0,64 120 110 100 90 80 70 70 60 50 0,65-0,75 030 120 110 100 90 80 80 70 60 Bálint J: Betontechnológia 81
Szállítási idő: eltarthatósági idő - 30 perc A transzportbeton szállítási ideje függ a betonkeverék hőmérsékletétől, a víz-cement tényezőtől, a cement szilárdsági osztályától. Téli szállítás viz és az adalékanyag előmelegítése a beton hőmérséklete az átadás helyén Bálint J: Betontechnológia 82
Szállítólevél transzportbeton esetén a transzport betonüzem megnevezése; a szállítólevél száma; a gyártás napját és az adagolás időpontja; a szállítójármű rendszáma; a vásárló neve; a betonozás helye és megnevezése; a műszaki feltételek részletei vagy ezekre való hivatkozás, pl. az összetétel azonosítási száma, rendelésszáma; a beton mennyisége köbméterben; a megfelelőségi nyilatkozat, hivatkozva a műszaki feltételekre és az MSZ EN 206-1-re, MSZ 4798 1- re a tanúsító szervezet neve vagy cégjele, ha helyénvaló; a beton felhasználási helyre való érkezésének az időpontja; az ürítés kezdetének az időpontja; az ürítés befejezésének az időpontja. Bálint J: Betontechnológia 83
Kiegészítés a szállítólevélben Tervezett beton esetén szilárdsági osztály; kitéti osztályok; kloridtartalom-osztály; konzisztencia osztály vagy a konzisztencia tervezett értéke; a betonösszetétel határértékei, ha előírták; a cement fajtája és szilárdsági osztálya, ha előírták; az adalékszer és a kiegészítő anyag fajtája, ha előírták; különleges tulajdonságok, ha ez követelmény; az adalékanyag legnagyobb névleges szemnagysága; könnyű-vagy nehézbeton esetén: a testsűrűség osztály vagy a tervezett testsűrűség. Bálint J: Betontechnológia 84
Kiegészítés a szállítólevélben Előírt összetételű beton esetén az összetétel részletei, pl. cementtartalom és - ha előírták- az adalékszer fajtája; akár víz/cement tényező, akár a konzisztencia, az osztály vagy a tervezett érték megadásával, ahogyan előírták; az adalékanyag legnagyobb névleges szemnagysága; Bálint J: Betontechnológia 85
Betonozás hideg időben (1) Hideg időjárás: a környezeti levegőhőmérséklet átlaga három napon át legfeljebb +15 C. alkotóanyagok és z acélbetétek megóvása nagy és gyors hőfejlesztésű cementek fagyásgátló, szilárdulásgyorsító adalékszerek v/c adalékanyag és víz melegítése, a bedolgozott betonkeverék hőmérséklete Bálint J: Betontechnológia 86
fagytól károsodott, vagy fagyott betonkeverék bedolgozása tilos; szállítóeszközök hőszigetelése a beton bedolgozása előtt a zsaluzat és az acélbetétek melegítése a bedolgozott beton hőszigetelése utólagos melegítés célszerű az egyszeri megfagyás kárt nem okoz, ha 10-15 N/mm2 ha a fagy a friss betont a kötés előtt éri.. Bálint J: Betontechnológia 87
Betonozás meleg időben Meleg időjárás: a levegő hőmérséklete legalább 4 órán át 25 C vagy ennél magasabb, de legfeljebb + 38 C. a beton alkotóanyagait meg kell óvni a felmelegedéstől; cementfajta megválasztása a betonkeveréket minél gyorsabban be kell dolgozni, és az elkészült szerkezetet védeni, esetleg hűteni kell; a betonozást az esti, éjszakai, órákban kell végezni; a beton szállítására világos színű szállítójárműveket célszerű alkalmazni; a beton utókezelését minél előbb meg kell kezdeni. Bálint J: Betontechnológia 88
Utókezelés A kötés és a szilárdulás során biztosítani kell a beton kellő nedvességtartalmát megfelelő hőmérsékletét rezgésmentességét Meg kell akadályozni a beton kimosódását eső vagy áramló víz hatására Utókezelési eljárások Bálint J: Betontechnológia 89
Kizsaluzás A zsaluzat és az állványzat eltávolítását akkor szabad megkezdeni, ha a beton kellő szilárdságú. Kétség esetén a beton kellő szilárdságát a szerkezettel egy időben készített, a szerkezet mellett tárolt, azonos módon utókezelt, próbatestek vizsgálati eredményével kell igazolni. A szilárdulás gyorsítását vagy lassítását szolgáló anyagok és módszerek alkalmazása esetén a beton kizsaluzási időpontjáról a szerkezettel egy időben készített, azzal azonos módon utókezelt próbatestek szilárdságvizsgálati eredménye alapján kell dönteni. Kizsaluzáskor a szerkezetet rázásnak, lökésnek és ütésnek kitenni nem szabad. Bálint J: Betontechnológia 90
Kizsaluzás Bálint J: Betontechnológia 91
Betontechnológiai utasítás A betonozási munkákhoz a munkahelyi adottságokat figyelembe vevő betontechnológiai utasítást kell készíteni. Tartalma az alkotóanyagokkal és a betonnal szemben támasztott követelmények a munkahely előkészítése a beton keverése, szállítása, bedolgozása, utókezelése a minőség ellenőrzése a vonatkozó munkavédelmi és környezetvédelmi előírások Bálint J: Betontechnológia 92
A megfelelőség értékelése A megfelelőség ellenőrzése az előzetesen elfogadott szabályok, előírások betartásának igazolása Mintavételi és vizsgálati tervben kell meghatározni a vizsgálatok gyakoriságát, a vizsgálati módszereket Bálint J: Betontechnológia 93
A megfelelőség értékelésének lépései a tétel, betoncsalád kijelölése a szemrevételezés mintavétel (próbavétel) a próba előkészítése ill. próbatestek készítése vizsgálat az eredmények értékelése minősítés Bálint J: Betontechnológia 94
A konzisztencia megfelelőségi feltételei Bálint J: Betontechnológia 95
A mintavétel legkisebb gyakorisága a megfelelőség értékeléséhez Bálint J: Betontechnológia 96
A mintavétel legkisebb gyakorisága nagyszilárdságú betonból Bálint J: Betontechnológia 97
Megfelelőségi feltétel a nyomószilárdságra Bálint J: Betontechnológia 98