HITA REGIONÁLIS ROADSHOW Szerbia makrogazdasági jellemzői, üzleti, tőkekihelyezési és befektetési lehetőségek Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyarország Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: belgrade@hita.hu
Általános adatok Szerbiáról Hivatalos megnevezés Szerb Köztársaság Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Köztársaság Belgrád (Beograd) 77 474 km² 7 181 505 fő szerbek 83,32%; magyarok 3,53%; cigányok 2,05%; bosnyákok 2,02%; horvátok 0,80%; szlovákok 0,73%; montenegróiak 0,53%; Vallási megoszlás ortodox 84,59%; katolikus 4,97%; muzulmán 3,1%; protestáns 0,99%; Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök Hivatalos pénznem Jelentősebb városok szerb kontinentális Tomislav Nikolić Ivica Dačić szerb dinár (RSD) Belgrád/Beograd főváros (1 659 440 fő), Újvidék/Novi Sad (307 760), Niš (260 237), Kragujevac (179 417), Szabadka/Subotica (141 554)
Szerbia makrogazdasági mutatói 2010 2011 2012 2013* GDP értéke folyóáron (M EUR) 28 006 31 140 28 692 GDP növekedése változatlan áron (%) 1,0 1,6-2,0 0,2 Egy főre jutó GDP folyó áron (EUR/fő) 3.841 4.290 3.967 Infláció (%) 10,3 7,0 12,2 7,3 Export (M EUR) 7 393,4 8 439,4 8 836,8 7 022,4 Import (M EUR) 12 621,9 14 449,7 14 782,3 9 946,2 Áruforgalmi egyenleg (M EUR) -5 228,5-6 010,3-5 945,5-2 923,8 Működő tőke import (M EUR) 860,1 1 826,9 231,9 294,3 Költségvetési hiány (GDP %-a) -3,7-4,2-5,7-5,2 Államadósság (GDP %-a) 44,5 48,2 59,3 60,6 *Legfrissebb 2013-as adat Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium, Szerb Nemzeti Bank, Szerb Statisztikai Hivatal;
Munkaerőpiaci adatok 2010 2011 2012 2013* Foglalkoztatottság (ezer fő) 1 796 1 746 1 727 1 724 Regisztrált munkanélküliek (ezer fő) 730 745 761 772 Munkanélküliségi ráta (%) 19,2 23,0 23,9 24,1 Nettó átlagkereset (RSD) 34 142 37 976 41 377 43 011 Nettó átlagkereset (EUR) 331,3 372,5 365,7 383,2 reálérték-változás 0,7 0,2 1,1-4,1 Átlagnyugdíj összege 19 890 21 285 22 450 23 262 reálérték-változás -5,9-3,6-2,2-5,4 RSD / EUR éves átlagárfolyam 103,04 101,95 113,13 112,24 *Legfrissebb 2013-as adat Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium;
A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása I. 1400 +15,8% 1200 +26,8% 1000 +25,3% 800 600 400 +21,0% +30,6% -3,1% -3,3% +46,8% Export Import Egyenleg 200 0 2010 2011 2012 2013 I. félév 2010 2011 2012 2013. I. f.é. Magyarország exportja (M EUR) 844,1 1 070,0 1 239,4 565,8 Magyarország importja (M EUR) 278,9 364,2 352,9 210,3 Forrás: KSH
A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása II. Termékforgalom áruszerkezete kivitel 2013 I. félév +83,2% +5,4% 21% 8% 6% +53,1% Élelmiszer, ital, dohány (45 409,5 EUR) Nyersanyagok (36 863,4 EUR) 28% Energiahordozók (157 091,7 EUR) Feldolgozott termékek (209 883,8 EUR) +12,0% 37% -35,2% Gépek, gépi berendezések (116 601,5 EUR)
A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása III. Termékforgalom áruszerkezete behozatal 2013 I. félév -16,2% +15,3% 11% 10% 2% +5,2% Élelmiszer, ital, dohány (19 914,2 EUR) Nyersanyagok (4 399,1 EUR) 27% Energiahordozók (105 655,3 EUR) Feldolgozott termékek (57 007,5 EUR) +24,6% 50% Gépek, gépi berendezések (23 323,9 EUR) +107,2%
A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása IV. Magyarország a 2012. évben és az idei év első 6 hónapjában is az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Olaszország, Németország, Oroszország és Kína után); Legnagyobb szerbiai importőrök Magyarországról: Mol (olajipar), Porsche (autókereskedelem), OMV (olajipar), Naftachem (kőolajszármazékok kereskedelme), Speed (kőolajszármazékok kereskedelme), Sirmium Steel (acélipar), NIS (olajipar), Evolucija 2004 (kőolajszármazékok kereskedelme), Fiat (autóipar), Železara Smederevo ex U.S. Steel Serbia (acélipar). Legnagyobb szerbiai exportőrök Magyarországra: LBK Livnica (öntöde), Alumil YU (alumíniumipar), RTB Invest (rézbányászat), EFT Trade (villamos energia kereskedelem), Sunoko (cukorgyártás), NIS (olajipar), Ball Packaging (csomagolóipar), Knott-autoflex (autóipar), HIP- Petrohemija (vegyipar), Interenergo (villamos energia kereskedelem).
*2013 július Közvetlen tőkebefektetések I.
Közvetlen tőkebefektetések II. Rendezett szerződéses viszony: 1) A kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény és beruházás-védelmi megállapodás (2001); 2) Gazdasági együttműködési megállapodás, valamint a magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság megalakításáról szóló jegyzőkönyv (2005). A 2005-2012. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország 350 M EUR befektetéssel a befektetési rangsor 11. helyén áll; A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (pl. 2006-ban elsősorban az OTP akvizíciójának köszönhetően 180 M EUR FDI érkezett Magyarországról Szerbiába ); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: OTP három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); Mol jelenleg 35 benzinkúttal rendelkezik (folyamatosan bővíti hálózatát); Conti Tech Rubber Industrial Kft. a Kolubara Univerzal gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; Masterplast a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; Fornetti/Mini Pani Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban;
Miért érdemes Szerbiában vállalkozni? Kitűnő földrajzi elhelyezkedés; Széleskörű befektetés-ösztönző támogatások; Kedvező adórendszer; Jól képzett munkaerő, alacsony bérköltségek; Olcsó és gyors cégalapítás; Kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodások; Infrastrukturális beruházások; Stabil bankrendszer;
Befektetés-ösztönzés I. Pénzügyi támogatások Támogatható projektek Különös jelentőséggel bíró befektetések Nagyszabású beruházások Közepes nagyságú befektetések Támogatás összege ( ) A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 20%-áig A befektetés teljes értékének legfeljebb 10%-áig A beruházás min. összege 200 millió 100 millió vagy feletti 50 millió és 100 millió közötti 50 millió Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma 1000 300 150
Befektetés-ösztönzés II. Közvetlen befektetések Támogatható projektek A 4. kategóriába sorolt, elmaradott térségekben Gyártási szektor Az 1., 2. és 3. kategóriába sorolt térségekben Exportfejlesztő szolgáltatások Szerbia teljes területén Stratégiai turisztikai beruházások Szerbia teljes területén Támogatás összege ( ) 4 000-10 000/új munkahely 4 000-10 000/új munkahely 4 000-10 000/új munkahely 4 000-10 000/új munkahely A beruházás min. összege 500 ezer 1 millió 500 ezer 5 millió Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma 50 50 10 50
Befektetés-ösztönzés III. Rendelkezésre álló adókedvezmények: A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség; Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80%- ig; Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül; Az állóeszközök gyorsított amortizációja; 5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén; 30 év alatti és 45 év feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye; 30 év alatti és 45 év feletti munkavállalók alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járulékok elengedése; A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja;
Adórendszer Adótípus ÁFA Adó mértéke 20% (a termékek és szolgáltatások többsége) 8% (napilapok, alapvető élelmiszerek) Kamat- és osztalékadó 20% Személyi jövedelemadó 10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére Vállalati nyereségadó 15% Ingatlanadó Járulékok A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0,4% A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: 0,3%-2% (progresszív) Nyugdíjbiztosítási járulék: 13% Egészségbiztosítási járulék: 6,15% Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így összesen 39,8%-ot tesznek ki)
Cégalapítás I. Leggyakoribb cégformák: Társasági forma Alapító tagok száma Alaptőke Kkt. (o.d.) Bt. (k.d.) Kft. (d.o.o.) Rt. (a.d.) Két vagy több magán és/vagy jogi személy Két vagy több magán és/vagy jogi személy Egy vagy több magán és/vagy jogi személy Egy vagy több magán és/vagy jogi személy Nincs alsó limit Nincs alsó limit Min. 100 RSD Min. 3.000.000 RSD
Cégalapítás II. A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent; Szerbiában a kft. (d.o.o.) a leggyakrabban alkalmazott vállalkozási forma; A kft. alapítója lehet magán vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt (a külföldiekre a belföldiekkel megegyező előírások vonatkoznak); A kft. esetében az alaptőke minimális összege 100 RSD (kb. 1 EUR); Cégalapítás esetén legcélszerűbb helyi ügyvédi irodához fordulni; Az üzleti tevékenység megkezdéséhez szükség van a Szerb Cégbejegyzési Ügynökségnél (www.apr.gov.rs) történő cégbejegyzésre, az alkalmazottak bejelentésére az egészségbiztosítási rendszerbe és egy bankszámla megnyitására; Idegen nyelvű dokumentumok esetében bírósági fordító által hitelesített fordításra van szükség; Egyablakos regisztráció : a cégbejegyzés alkalmával egyszerre adják ki a cégjegyzékszámot (Statisztikai Hivatal), az adószámot (Adóhivatal) és a TAJszámot (Egészségbiztosítási Pénztár); A cégjegyzékszámért fizetendő illeték összege 2.140,00 RSD (kb. 20 EUR).
Szabadkereskedelmi megállapodások Oroszország; Kazahsztán; Belarusz; Törökország; CEFTA (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldova és Koszovó); EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc); Európai Unió a Stabilizációs és Társulási Megállapodás 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba; Egyesült Államok Általános Preferencia Rendszer;
Kereskedelmi és befektetési lehetőségek I. Mezőgazdaság növénytermesztés, állattenyésztés, korszerű technológiák; Élelmiszeripar elsődleges mezőgazdasági termékek feldolgozása; Környezetvédelem szennyvíztisztítás, csatornázás, hulladéklerakók; Megújuló energiaforrások elsősorban biomassza és geotermikus energia; Autóipar járműalkatrészek, színesfémek és gumigyártmányok; Gyógyszeripar gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek; Turizmus elsősorban a fürdőturizmus területén;
Kereskedelmi és befektetési lehetőségek II. Környezetvédelem: A magyar cégek nagy tapasztalattal rendelkeznek a környezetvédelmi beruházások területén (pl. csatornázás, hulladéklerakók és szennyvíztisztító berendezések kivitelezése), Szerbiában pedig az EU csatlakozási folyamat előrehaladtával növekedni fog az ilyen jellegű projektek iránti igény. Megújuló energiaforrások: Szerbia számottevő megújuló energia potenciállal rendelkezik, mely a becslések szerint 4,3 millió tonna/év kőolajjal egyenértékű. Ebből a legnagyobb részt a biomasszából nyerhető energia jelenti (2,7 millió tonna/év), de jelentős tartalékok vannak a vízenergiában (0,6 M t/év), a napenergiában (0,6 M t/év), a geotermikus energiában (0,2 M t/év) és a szélenergiában (0,2 M t/év) is. Környezetvédelmi és energetikai projektek listája: www.merz.gov.rs/en/projects
Kereskedelmi és befektetési lehetőségek III. Mezőgazdaság: Szerbia azon belül is főleg a Vajdaság kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik (5 734 000 ha termőföld). Szerbia leginkább nyers mezőgazdasági termékeket exportál, ezért elsősorban a feldolgozó- és élelmiszeriparban várják a külföldi befektetőket. Autóipar: megkezdődött a termelés a Fiat szerbiai gyárában (kb. 200.000 gépkocsi/év); Privatizáció: a közeljövőben 179 állami tulajdonban lévő vállalat értékesítése várható (www.priv.rs); EU-s források: Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.hu-srb-ipa.com);
Rugalmatlan munkaerőpiac; Kereskedelmi és befektetési akadályok Körbetartozás (likviditáshiány), melyet elsősorban az állam generál; Korrupció; Kiterjedt fekete- és szürkegazdaság (kb. a GDP 30%-át adja); Járulékok magas szintje (300 EUR minimálbér után 120 EUR a teher); Bürokratikus akadályok: o Építési engedélyek kiadása, (átlagosan 269 napra és 19 procedurális lépésre van szükség); o Adófizetés évente 66-szor kell különböző adóterheket fizetni; o Hosszadalmas bírósági eljárások (átlagosan 635 napot vesznek igénybe); o Követelések behajtásának átlagos időtartama 2 év;
Piaci megjelenés lehetséges formái A kereskedelem- és exportfejlesztés érdekében a HITA támogatja a magyar cégek megjelenését a legjelentősebb szerbiai vásárokon (pl. Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár); Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található, ezek hivatalos magyarországi képviselője a Mac-Line Kft., amelynek honlapján megtalálható a kiállítások éves programja (www.macline.hu); A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a Belgrádban működő Külgazdasági Irodától, de fordulhatnak a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarához is (www.mszkik.hu); A 2012. évtől a Kárpát Régió Üzleti Hálózat két vajdasági irodája is a magyar vállalkozások rendelkezésére áll Szabadkán és Újvidéken (www.crbnet.eu);
Hasznos információforrások SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség): naprakész információk a befektetés-ösztönzési támogatásokról és az egyes iparágakról (www.siepa.gov.rs); VIP Fond (Vajdasági Befektetés-ösztönzési Alap): hasznos információk a vajdasági beruházási lehetőségekről (www.vip.org.rs); Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (www.pks.rs); Szerb Cégbejegyzési Ügynökség: cégalapítás (www.apr.gov.rs); Szerb Vámügynökség: vámszabályok és vámtarifa, illetve nemzetközi kereskedelmi szerződések (www.carina.rs); Szerb Statisztikai Hivatal: kereskedelmi és gazdasági adatok (www.stat.gov.rs); Szerb Nemzeti Bank: hivatalos árfolyam és egyéb hasznos információk (www.nbs.rs);
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: ecohunoffice@beocity.net